Pest Megyei Hírlap, 1986. május (30. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-08 / 107. szám

PEST MEGYEI VIIÁG PR01ETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA SS A MA:-----------------------­Át lagok, családok, tévedések (3. oldal) A szezonra készül Xebegény (5. oldal) Támogatásra méltó (7. oldal) Cserebogár (8. oldal) Békehónap A hagyományos győzelem­napi koszorúzással kezdődik meg ma a béke- és barátsági hónap tartalmas eseménysoro­zata, a Szabadság téri szovjet hősi emlékműnél, Budapesten. Kibővített ülést tart az Orszá­gos Béketanács a Parlament­ben. Szerte az országban a leg­különfélébb rendezvényekre kerül sor ma s a következő napokban, hetekben, bizonyít­va, hogy a béke ügye közpon­ti kérdés az emberek — az egész emberiség — számára. Tömegmegmozdulások, talál­kozók, nagygyűlések lesznek Pest megyében is. A békehó­nap hivatalos Pest megyei megnyitóját — a hagyomá­nyok szerint — az idén is Tö­rökmezőn rendezik meg a hét végén. A megyei tanács végrehajtó bizottsága ülése Mérlegen a saját munka Odaítélték Az év lakóháza pályázat nívódíját Szerdán, a megyeházán tar­tott ülésen a megyei tanács végrehajtó bizottsága azokkal az anyagokkal foglalkozott, amelyeket — beható vita után hozott döntéssel — a Pest Me­gyei Tanács legközelebbi ülé­sén kíván beterjeszteni. Ezek sorában az első magának a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának a tevékenységéről ad átfogó elemzést. Ehhez kapcsolódik egy tervezet, amely javaslatokat tartalmaz a Magyar Szocialista Munkás­párt XIII. kongresszusa hatá­rozataiból, valamint az Or­A VÉRADÁS - ÉLETMENTÉS S ono fratelli! — Mind­annyian testvérek va­gyunk! Akitől e gondolat származik (ma 108 eszten­deje született), Henri Du- nant, a solferinói csata embertelenségeit, szörnyű­ségeit látva fogalmazta meg iménti mondatát, mely a Vöröskereszt alap­eszméjévé vált. A világ első Nobel-békedíjasának születéséről földünkön sok millió, s Pest megyében is százezernél több vörös­keresztes emlékezik meg e napon. Ha Vöröskereszt — ak­kor véradás. Tudatunkban szinte már eggyé forrt a két fogalom, hiszen a hu­manitárius szemlélet leg­kézzelfoghatóbb megnyil­vánulásának tekintjük azt, ha valaki vérével segít a rászorulókon. A mai Vörös- kereszt világnap jelszava is az: A véradás — élet­mentés! Nézzük csak közelebb­ről, hogyan is állunk ez­zel az emberbaráti cse­lekedettel. Éppen a mi­nap vizsgálta a véradó- mozgalom helyzetét s az ebben részt vévők elismert­ségét a Magyar Vörös- kereszt Pest Megyei Vég­rehajtó Bizottsága. A testület megállapítot­ta, hogy az elmúlt 10 év alatt 10 ezer 100 literről 13 ezer 700 literre emelke­dett az önkéntesektől térí­tés nélkül levenni terve­zett vér mennyisége, ám a terveket a tények minden évben túlszárnyalták. A megye donorai 1981 óta vesznek részt a ritka vér­csoportú szívbetegek mű­tétjeihez szükséges rend­kívüli, brigádszerű vér­adásban. Két éve 1 ezer 11-en, tavaly pedig már 2 ezer 131-en vállalkoztak a plazmaferezises vérvételre. Ennek lényege, hogy két­szeres adag vért vesznek az önkéntesektől, majd a plazmát a vörös vérsejtek­től különválasztva, az utóbbiakat visszajuttatják az illetők ereibe, így vé­gül is ők sem adnak töb­bet, csak mást. Ám a tények rózsaszín­je mintha halványodni látszanék. Az elmúlt esz­tendőben egy évtizede elő­ször csökkenni kezdett a túlteljesítés, mely 1984-ben még 16 százalékkal halad­ta meg a vérvételi tervet, 1985-ben csak 9 százalék­kal. S ha a plazmaferezi­ses véradásokat nem szá­molnánk duolán (mert a vértranszfúziós állomások így számolják), azt talál­nánk: a vártnál ezerrel kevesebb ember tartotta oda a vénáját, hogy így segítsen embertársain. Korai lenne persze meg­kongatni a vészharangot, hiszen a mérleg még a jó oldalra billen. A jelenség viszont arra figyelmeztet, hogy csökken e nemes cse­lekedet becse. A munka­helyek egy részében szűkí­tették a véradóknak ad­ható kedvezményeket, jut­tatásokat, a vezetők pedig a termelést akadályozó té­nyezőnek tekintik néhol a véradónapot. A 4 órás át­lagbér és az igazolt mu­lasztás — úgy tűnik — nem eléggé ösztönző. A do­norok zöme a munkaképe­sek közül kerül ki, s a kü­lön elfoglaltság, a vgm mellett kevésbé szívesen fordítanak egyesek időt, energiát a humánus segít­ségre. Talán az iméntiekből is sejthető: különösen fontos lett az, hogy értékes erköl­csi elismerést kapjanak a véradók, a szervezők. S nem anyagiakról van szó, hiszen az egy donor által egy alkalommal adott vér legfeljebb 300 forintot ér, a 4 órai munkabér ennél rendszerint több. Inkább arról: csak a véradók 50-60 százaléka visszatérő, a töb­biek pedig még egy jel­vényt sem kapnak, ami emlékeztetné őket saját jó­szívvel hozott áldozatukra. A plazmaferezises vérvétel rendszerint tovább tart 4 óránál, így ma már kezdi realitását veszteni a mun­ka törvénykönyve által megszabott kedvezmény. A sokszori véradás után és a rendkívül jó szervezésért járó kitüntető jelvényből, emlékplakettből, oklevélből sem jut annyi, amennyi látványosan növelné e hu­mánus cselekedet vonzere­jét. (A most átadott kitün­tetésekről a 8. oldalon tudó­sítunk.) H ogyan is lehetne vál­toztatni a tendencián? Személyhez szóló, hatásos véradásra invitáló meghí­vóval, jobb propagandával — ennek eszköztárából pél­dául nem hiányozhat a vi­deo —, azután a szervezési módszerek modernizálásá­val. A többi között ezeket javasolták a Vöröskereszt megyei végrehajtó bizott­ságának ülésén, ahol az is elhangzott, amiről eddig ritkán esett szó: a véradást megelőző belgyógyászati vizsgálat egyben szűrés is, melyen fennakadhat a ma­gát egészségesnek hívő em­ber, s így saját betegségé­nek súlyosbodását előzheti meg. így pedig kétszeresen igaz lehet: a véradás élet­mentés! V. G. P. szággyűlésen tavaly elfogadott kormányprogramból adódó ta­nácsi feladatokra. Tiszte lesz a megyei tanács soron következő ülésének az is, hogy összegezze a megye tanácsi hatodik ötéves terve végrehajtásának tapasztalatait, eredményeket, és gondokat egyaránt, amint a megye ta­nácsai 1985. évi költségvetésé­nek és fejlesztésialap-tervé­nek megvalósulásáról szintén képet kell kapnia a testület­nek. A végrehajtó bizottság tegnapi ülésén mindkét anya­got — hozzászólások után — elfogadta. igy azok is a napi­rendi javaslat részei lesznek a megyei tanács legközelebbi összejövetelén. A testület a továbbiakban — a jóváhagyott napirendnek megfelelően — egyéb ügyek sorozatában hozott döntéseket, így a többi között határoztak arról is. hogy az évenként meghirdetett, Az év lakóháza elnevezésű pályázatra beérke­zett munkák közül melyet ér­demesít nívódíjra, s melyek lesznek a dicséretben részesí­tettek. A nívódíjat Nagy Ba­lázs kapta a Pomázon, az Eg­res utcában felépített családi házáért.- -amelynek nemcsak építtetője, hanem tervezője és a kivitelezés műszaki vezetője is maga volt.,Dicséretet kapott Varga László építtető és Buj­dosó Géza tervező a Szent­endrén, a Pannónia utcában, valamint Pólya Viktorné épít­tető. Dobos Albert tervező, Márkus Sándor műszaki veze­tő. a Cegléden, a Kazinczy utcában álló családi házért. Magyar szakértő szerdai nyilatkozata A sugárzás hazai értéke csekély További intézkedések Csernobil körzetében Mérik a felületi szennyezettséget az MTA Debreceni Atomkutató In­tézetének munkatársai. Erőltetett ütemben folynak a munkák a csernobili szeren­csétlenség következményeinek felszámolására a fertőzött körzetek sugármentesítése ér­dekében. A helyzet egyelőre súlyos, de nincs ok megala­pozatlan borúlátásra — je­lentette szerdán a TASZSZ hírügynökség két különtudó- sítója a csernobili atomerőmű körzetéből. A reaktorokat leállították, de továbbra is fenntartják a szükséges munkarendet, vál­tozatlanul ügyeletet tartanak az erőműben. Az atomerőmű dolgozóit folyamatosan vizs­gálják az orvosok, felügyelik egészségi állapotukat. Vörös zászló az ecseri tsz tagságának Gyenge talajon jó termés A vörös zászlót Veress Péter (a kép jobb oldalán) adta át Töth József­nek, az ecscri Rákosmezeje Tsz elnökének Erdős! Agnes felvétele Az országban a legkiválóbb gazdasági egységek kaphatták meg a Minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa által adományozott vö­rös zászlót. E magas kitünte­tés birtokosainak sorába teg­nap újabb Pest megvei kollek­tíva iratkozott fel: a délutáni órákban a fővárosi, XVII. ke­rületi Dózsa Művelődési Köz­pontban megtartott ünnepsé­gen az ecseri Rákosmezeje Termelőszövetkezet tagsága vehette át az elismerést. A megjelenteket — köztük Veress Péter külkereskedelmi minisztert. Krasznai Lajost, az MSZMP Pest Megyei Bi­zottságának első titkárát, ár. Arató Andrást, a Szakszerve­zetek Pest Megyei Tanácsának vezető titkárát. Bata Jánost, a gyömrői Helios Ruhaipari Szö­vetkezet elnökét, a választó- kerület országgyűlési képvise­lőjét, valamint dr. Kollár Ka­talin fővárosi országgyűlési képviselőt, a budapesti Baj- csy-Zsilinszky Kórház és.Ren­delőintézet vezető; orvosát — Müller Ferenc elnökhelyettes köszöntötte, maid a rákosligeti 8. utcai általános iskola ének­karának rövid műsora követ- kezett Ezt követően Tóth Jó­zsef, a szövetkezet elnöke ér­tékelte az elmúlt öt esztendő eredményeit. Kiemelte egye­bek között: a felkészült szak­embergárda, a téeszben kiala­kult egészséges versenyszel­lem tette lehetővé, hogy a gyenge talajadottságok ellené­re jó termésátlagokat érnek el. Felszólalt Veress Péter is, aki elsősorban azt emelte ki, hogy az agrártermelés adja az ország exportjának egyharma- dát, s ebből a Rákosmezeje Tsz tagsága is kiveszi a ré­szét. Áruikra az egyre javuló minőség a jellemző, s a kül­földi vevők véleménye alap­ján az ecseriek megbízható partnerek is. Szólt a népgaz­daság helyzetéről, majd átad­ta Tóth Józsefnek a vörös zászlót és a kitüntetést doku­mentáló oklevelet. Az ünnepség alkalmából Krasznai Lajos átnyújtotta a megyei pártbizottság köszöntő levelét a termelőszövetkezet vezetőinek, kollektívájának. F. Z. Gennagyij Karjáka, a párt- bizottság helyettes titkárának szavai szerint a szerencsétlen­ség idején az emberek önfel- áldozóan cselekedtek, minden­ki teljesítette kötelességét. Az emberek nem kímélték magukat — írják a TASZSZ különtudósítói. — Szavaikból kiderül, hogy nem éreztek fé­lelmet. Rendkívüli helyzet következett be, amire mindig készen kell állniuk az atom­erőmű dolgozóinak. (A beszá­moló folytatása a 2. oldalon.) A csernobili atomerőműben történt baleset hazai hatásai élénken foglalkoztatják köz­véleményünket. Az ennek kapcsán felmerülő kérdések tudományos hátterét megvilá­gítva szakemberek adtak tá­jékoztatást szerdán. Fehér István, a Központi Fizikai Kutató Intézet sugárvédelmi főosztályának vezetője el­mondotta, hogy az emberi szervezetet több úton érheti sugárterhelés: a talajra került radioaktív anyag sugárzása révén, Vagy a levegőben le­begő részecskék belélegzésé­vel, illetve a növényzetre le­hulló szennyeződés által, amely például a tehéntej köz­vetítésével eljuthat az emberi szervezetbe. A baleset követ­keztében észlelhető három su­gárhatás együttes értéke igen csekély: körülbelül annyi, mint amennyi az orvosi al­kalmazások — például egy mellkas-átvilágítás — során éri az embert. Ez egyébként prognosztizált érték, ami azt jelenti, hogy a mostani talaj-, levegőd és élelmiszer-szeny- nyeződés szintje alapján vár­hatóan összesen ennyi kerül be az emberi szervezetbe a radioaktív szennyező anyagok teljes lebomlásáig, tehát egy­másfél hónap alatt' A KFKI sugárvédelmi fő­osztályának mérőeszközei éj­jel-nappal folyamatosan mű­ködnek, s nemcsak az időkö­zönkénti mintavételen alapuló műszerek, hanem azok is, amelyek állandóan mutatják a pillanatnyi radioaktív sugár­zási értékeket — hangsúlyoz­ta Fehér István. Az ország egész területén a meteoroló­giai intézet hálózata vizsgál­ja a levegő radioaktív szeny- nyezettségét és a talajra kihul­lott radioaktiv anyagok meny- nyiségét. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium illetékes egységei ugyancsak az egész országra kiterjedően végzik az élelmiszerek, első­sorban a tej ellenőrzését, a Köjál hálózata pedig az élel­miszerek és a víz radioaktiv szennyezettségét méri. A Pol­gári Védelem Országos Pa­rancsnokságának szakemberei mérőgépkocsikkal folyamato­san járják az országot, s fi­gyelemmel kísérik a talaj szennyezettségi szintjének ala­kulását. Dr. Köteles György, az Or­szágos Sugárbiológiai és Su­gáregészségügyi Intézet fő­igazgató főorvoshelyettese a tájékoztatón hangsúlyozta: a feladat az, hogy elkerüljük, illetve a lehető legkisebb mér­tékűre csökkentsük a radio­aktív anyagoknak a szerve­zetbe jutását. Szükség van az ésszerű elővigyázatosságra, ezért továbbra is azt ajánl­ják: csak az állami és a szö­vetkezeti if>ár által forgalom­ba hozott tejet fogyassza a la­kosság, mivel ezt az egészség­ügyi hatóságok folyamatosan ellenőrzik. A primőrök a levegőből ki­hulló radioaktív anyagok ré­vén szennyeződhetnek. Ha azonban ezeket — tehát 9 salátát, a parajt, a sóskát — többször alaposan megmossák folyó vízben, akkor minden korlátozás nélkül fogyasztha­tok. A radioaktív anyagok ugyanis nem épülnek be a növény szerkezetébe, hanem csak annak felületét szennye­zik. — Ivóvizeink egyáltalán nem szennyezettek, a vezeté­kes és a kútvíz egyaránt fo­gyasztható. A Balatonban, a Velencei-tóban nyugodtan le­het fürödni, strandolni. — Sokakban felvetődhet az a kérdés is, hogy a levegőből kihulló radioaktív szennyező­dés nem veszélyezteti-e a mezőgazdasági terményeket. Egyértelműen kijelenthetjük: a talajra hullott radioaktív szennyeződés az elvetett ga­bonát és egyéb terményeket nem károsítja. ★ Hazánkban a levegő radio­aktív sugárszintje az elmúlt 24 órában számottevően nem változott, a közép-európai tér­ségben a változó irányú leve­gőmozgások következtében ki­sebb ingadozást mutat. A la­kosság számára elővigyázatos­ságból javasoltakat a szakér­tők továbbra is ajánlják. Műszerek regisztrálják a mért sugárzást adatokat. MTl-fotó: Oláh Tibor XXX. ÉVFOLYAM, 107. SZÁM Ara: 1,00 forint 1986. MÁJUS 8., CSÜTÖRTÖK .. \ . \

Next

/
Thumbnails
Contents