Pest Megyei Hírlap, 1986. május (30. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-07 / 106. szám

198«. MÁJUS 7., SZERDA Nem teremnek tehetségesebbek Tanárpálya — kacskaringókkal Felemás érzésekkel hagy­tam magam mögött a kert­városforma falut, amely hétköznap deli csendben viselte a váratlan meleget. A kiváncsiság hozott Tú­rára: miért is nyernek gya­korta az itteni általános is­kolások rajzpályázatokat? Talán tehetségesebbek „te­remnek" itt, mint másutt? Különböző ikrek Nagy Tiborné igazgatóhe­lyettes megmosolyog: — Nem hiszem — rázza fe­jét —, hogy .különleges tehet­ségnek köszönhetjük ezt. Torday Lászlóné alsó tagoza­tos igazgatóhelyettesnek ugyanez a véleménye. — Több mint %zer az álta­lános iskolások száma Túrán; ennyi gyerek közül jobban le­het válogatni — teszi hozzá. — Ami a leglényegesebb: a rajztanárunk felfigyel mini­den pályázati lehetőségre! ttá- beszéli a gyerekeket, hogy vállalják az adott témát, es segíti is őket. Alsó tagozaton ugyan nem tanít, de szakkört vezet... így már érthetőbb, hogyan került Varjú Lívia — akkor még nyolcesztendös túrái Kis­lány — munkája a Képek a békéről címmel meghirdetett nemzetközi rajzpályázat nyer­tesei közé. — Sok díjat hoztak el a gyerekeink hazai és nemzet­közi versenyekről — folytatja Nagy Tiborné. — Legutóbb februárban a Fogyasztási Szövetkezetek Pest Megyei Szövetsége mezőgazdasággal kapcsolatos hirdetménye moz­gatta meg a fantáziájukat; Varjú Krisztina lett az első. Meglepődöm. — Ketten vannak!— ma­gyarázzfi Nagy Tiborné,. — Ikrek. - -b-sás ..-sd*-; ’ Lívia barna hajú, Krisztina szőke. Édesanyjuk fogja ké­zen a két piros ruhás kislányt. Ruhájuk igen, ők azonban nem igazán egyformák. — Krisztinának ügyesebb a keze! — fnagyarázza Varjú Mihályné, aki testnevelő ta­nár az általános iskolában. — Lívia viszont hamarabb meg­tanulja a zongoradarabokat. — Kitől örökölhették rajz- készségüket? — Édesapjuktól — mondja Varjúné. — Építész. Talán tő­lem is örököltek valamit — neveti el magát —, hiszen két évé tagjai a megyei bajnok túrái iskola csapatának. — Mit szerettek játszani? — fordulok az ikrekhez. — Van egy nagy, hajlékony egerem, azt szoktam tornáz­tatni — mondja kicsit szé­gyenlősen Lívia. — Én pedig macival szere­tek játszani — feleli Kriszti. — Meg szoktunk együtt kár­tyázni és társasjátékozni. Az anyukának természete­sen biztatni kell őket a vá­laszadásra, s amikor ez nem sikerül, maga beszél helyet­tük. — Kriszti szeret kerámiát ké­szíteni. ügyesen formázza az agyagot. Ha elkészült, be is festi. Szívesen mutatnék raj­zot, de a legjobbak mind pá­lyázatra kerültek, s nem kül­dik ám vissza! Már régen becsöngettek. A földszinti rajzteremben el­mélyülte« dolgoznak. A hato­dikosoknak tart órát Pataki Tibor rajztanár. A feladat nagyon izgalmas: hatszögű várat kell készíteni, három bástyával! Beléptünkkor a ta­nulók illedelmesen felállnak és köszönnek, de látszik raj­tuk, hogy szeretnék mielőbb folytatni a félbehagyott mun­kát. Dicsér vagy biztat Nagy Tiboméval az utolsó paciban ülünk le. A VJ /A hu­szonnyolc tanulóját cseppet sem izgatják a vendégek. Ki ügyetlenebbül, ki biztosabb kézzel rajzolja, nyírja, ra­gasztja a bástyák fokait. „Ta­nár bácsi, tanár bácsi!” szó- longatják Pataki Tibort a gyerekek. A tanár bácsi mind­egyikhez odamegy, dicsér vagy biztat: „Szép bástyák ezek.... Jó lesz”. Mggas, vékony ember, Sö- téíbariina köpenyt visel. Nyílt’ arcú, magas homlokát hátra­fésült őszülő haj keretezi. Meg sem kell szólalnia ahhoz, hogy az ember tudja: halk és kevés szavú pedagógus, akiből árad a nyugalom, (Nagy Ti­borné kissé meglepetten ál­lapítja meg most a diákok­ról: nem szoktak ennyire jók lenni! Ez az osztUy híres az elevenségéről...) Az izgalom egyre nő. Pa­taki Tibor az óráját nézi: — Igyekezzetek gyerekek, csak tizenöt perc van hátra! Zsibongás támad az első csöngetéskor. Már csak a kéz­A Zrínyi Kiadó új sorozata Az első négy könyv A katonaelbeszélések klasz- szikusainak írásaiból Zrínyi- zsebkönyvek elnevezéssel új sorozatot indított a Zrínyi Ka­tonai Kiadó. A kötetek a vi­lág- és a magyar irodalom szerzőinek olyan írásait ad­ják közre, amelyekben az írók a helytálló, a győztes, illetve a vesztes, a hazáját szerető, vagy a hódító katona alakját mutatják be. A könyvek lap­jain megelevenedik az 1848'49- es szabadságharc, a napóleoni háború, az első és a második világháború, valamint az ame­rikai polgárháború egy-egy epizódja. Az elbeszélések, kis­regények szerzői között szere­pel Balzac, Tolsztoj, Hasek, Egon Erwin Kisch, Stephen Crane és Kipling, a magyar klasszikusokat pedig Jókai, Mikszáth, Krúdy és Móricz képviseli. A kiadó a sorozat­ban évente négy kötet megje­lentetését tervezi. A most útjára indított első négy könyv egyike, Az eltűnt leányok című kötet Jókai Mór több novelláját tartalmazza. A klasszikus magyar katonael­beszélés megteremtőjének írá­sai között szerepel egy kevéssé ismert, A tűzön át az égbe cí­mű kisregénye is. Honoré de Balzac Sivatagi szenvedély cí­mű kötetében a realista pró­za egyik legnagyobb alkotójá­nak válogatott kisregényeit és elbeszéléseit ' jelentetik meg, Aiekszej Tolsztoj Fagyos éj­szaka című könyvének elbe­szélései az első világháború, a forradalom, a polgárháború és a nagy honvédő háború ide­jén játszódnak. Jaroslav Ha­sek Alserbach százados hábo­rús zárszámadása című köte­tében a szerző harminc hu­moreszkje olvasható az egy­kori K. u. K. — császári és ki­rályi — hadsereg hétköznap­jainak és parádéinak történe­téről. ben maradt mozdulatot lehet befejezni. Aztán egymás „al­kotásait” nézegetik. — Szérintetek kié sikerült a legjobban? — kíváncsisko­dom. Másodpercnyi mozgolódás után kapom a választ: — A Tamásé! — hangzik az egyöntetű igazság „tétel”. He az iS’Uzság úgy teljes, ha tudjuk, hogy az egy padban ülők közösen készítenek egy példányt. A legszebb tehát Seress Zsuzsa és Sara Tamás vára. — Ez' csapatmunka! — fi­gyelmeztet a tanár. — Egy­mást kell segíteni, mert a mű kap osztályzatot, ami mind­két gyerek neve mellé beke­rül a naplóba ... Befejezetlen mondat Pataki Tibortól is megkér­dezem: — miért olyan sike­resek a túrái gyerekek pályá­zatai? — Egyszerű dolgokon mú­lik — kezdi. — Ha jó rajzesz­közöket ad az ember a ke­zükbe. akkor már megy is a uoiog. Ln egyébiient u0y érez­tem mindig, hogy a túrái gyerekek szeretik ezt a tár­gyai ... Hogy tudni keli, milyen a jó rajzeszKoz; nogy azt meg Kell szerezni es kczbe adni; s hogy a tantárgyat meg keii szerettetni — arról nem be­szel. Negyedszázába gyaso- rolja viszont egyforma nittel és tisztelettel. — Mikent lehetséges ez? — faggatom. — Időszakonként íneg kell újulni — adja meg a szűk­szavú választ, de titkát nem árulja el. Kacskaringós úton került a pályára. Esztendeig tanult az agraregyetemen, aztan rá­jött, Kög? ■■■&£■'• nem iféki rvaW.i Rajzolni mindig szeretett, s sikeres felvételi vizsgával ju­tott be az egri tanárképző fő­iskolára. — Saját magának rajzol-e? — Az órákra való felkészü­léshez igen, de többre nem jut az idomból. Az Iránytű című folyóiratnak dolgozom. A legszebb tanulói rajzokat viszont elteszi. Sőt, kiteszi. Körös-körül díszítik a terem falát. Egy magas polcon pati­nás agyagkorsok és cserép­edények is láthatók. — Ez mind itteni lelet — tájékoztat. — Az elődöm, Pók Aladárne, aki nyugdíjasként tanít még, kezdte el a nép- művészeti tárgyak gyűjtését, én folytattam ... Megüti fülem a múlt idő, s a szomorkásra vált hang. — Huszonegy évig tanítot­tam itt — szólal meg ismét —. s családi okokból Pestre költözünk. Nem könnyű ... — nem fejezi be a mondatot. Ezért maradtak bennem fe­lemás érzések: a köszöntőfé­lének szánt cikkből elköszö- nés lett. Miközben Nagy Ti­borné kikísér, mutatja, ez a dekoráció is. az a rajz is Pa­taki Tibor munkája. Hiányoz ni fog Túráról, mondja bú­csúzóul. De bízik abban, hogy az a hagyomány, amit terem­tett, nem szakad meg. Vennes Aranka Kiállítótér me kb ől Eszményeket vállaló művészet Kovács Éva egyik szép alkotása ^ Bányász Béla festőművész a ^ vecsési művelődési ház vendé- > ge régi és új műveivel május % 20-ig. Simó József porcelán­ul festő alkotásai május 11-ig a Á X. kerületi Pataky István Mű- 2 velődési Központban tekinthe­ti tők meg, Bakányi Gyula fest­ői ményeit a ceglédi Kossuth Mú­zeum mutatta be. Érzelmeket fest Bányász Béla emberségével és festői következetességével érte el azt, hogy sok műtermi munka nyomán megtalálta az értékekhez vezető út irányát. Mindez annál dicséretesebb, mivel napi munkája után fo­gott az alkotáshoz. így érte el tehetsége, szívóssága, önfe­gyelme, összpontosítása nyo­mán immár karakterét jelző eredményeit. Bányász Béla inspirációjára vette fel a Dél-Pest megyei képzőművé­szeti műhely Nagy István ne­vét 1969-ben. A csoportnak Bányász Béla alapító tagja volt és hosszú ideig titkára is. , Mi jellemzi törekvéseit? Intenzitással és bensőséggel örökíti meg és értelmezi egy­ben a vecsési környezetet. Bányász Béla nem témákat fest, hanem érzelmeket, a kö­zösség szertartásos munka­áhítatát. Ez jut kifejezésre az Itatás-ban, a vecsési Káposz- tabetakarítás-ban, a napra­forgós tájban és a katedrád­ként fölmagasodó zebegényi nyárfa zöld lobogásában. Porcelánképek Vonzó életpálya Simó Jó­zsefé. Élete kettős szolgálat. Évtizedekig igaz emberként, vezetőként töltött be különbö­ző posztokat a magyar porce­lániparban, s most, nyugdíjas­éveiben is fáradhatatlan tár­sadalmi munkás. Ráckevén ő kezdeményezte például a ke­rámia gyakorlását gimnazis­ták körében, évek óta Sziget- szentmiklóson égeti színes tárgyait. Számára a herendi porcelán a tanulóéveket je­lentette. Most immár a tábla­kép igényével festi, égeti por­celánra álmodoft képi gondo­latait, melyek közül több ér­zékenységével, a rajz és a szemlélődés finomságával emelkedik ki. Emlék a múltnak Bakányi Gyula képekben emlékezik a múltról. Maga­Gazdag program Solymári zenei hetek biztos szerkesztőérővel idézi a Földmunkások-at, amely vilá­ga volt, a Cigány fiú-t, aki társa lett modellként is, az Ajtóban álló nőt kendőjébe burkoltan, színekben tomboló virágokat, táncosnőket, kavi­csot dobáló fiúkat, az élet megannyi feljegyzésre váró eseményét, vizuális hírét, amelyet Bakányi Gyula Kosz- ta József, Aba Novák Vilmos, Picasso, de főleg öntörvényei nyomán becsülettel ábrázol tisztázott képsoraiban. Losonci Miklós Valódi mesevilág A Szentendrén élő és alkotó Kovács Éva művészi fejlődé­sét könnyű nyomon követni; 1970 óta számtalan kiállítá­son mutatta be alkotásait. A pálya kezdetén fazekaskoron­gon készült edények sorát ké­szítette, amelyek leegyszerűsí­tett formáikkal és plasztikus jellegű díszítményeikkel vív­tak ki elismerést. Munkássá­gában igazi változást a figu­rális kompozíciók megjelené­se hozott. A kezdeti zömök, stilizált figurák az évek so­rán, arányaikban és monda­nivalójukban céltudatosan át­alakultak. Ennek a mostani bemutatkozásnak külön jelen­tősége van, mert Kovács Éva legújabb kisplasztikáin meg­találta azokat a valós arányo­kat, amelyek figuráit kecses­sé, sajátosan egyénivé teszik. Munkásságának középpont­jában mindig az ember áll. Gazdagon, változatosan mu­tatja be azokat a vidám, né­ha szomorkás, esetleg para­dox helyzeteket, amelyekkel mindenki naponta találkozik, amelyek hangvétele a komoly­tól a humorosig terjed. Elő­ször jelennek meg alakjai kö­zött az alföldi zsolozsmázó asszonyok: nagy kendőbe bur­kolva, alázattól hajtott háttal, imát mormolva misére ballag­nak. Szellemesen oldotta meg Don Quijote figuráját. A képlékeny anyagból tökéle­tes páncélt vont lovag és ló közé. Felvonul ebben a népes kavalkádban utasaival a tró­jai faló, kisebb-nagyobb tár­saságok lóháton és kerékpá­ron. Hiteles erővel ábrá­zolt, valódi mesevilág ez, ahol Kovács Éva szellemesen, játékosan örökíti meg életünk örömteli pillanatait. Kovács Éva kiállítását má- május 8-tól láthatják az ér­deklődők a debreceni Medgyes- sy Teremben. Pcllionisz Valéria MOZIMŰSOR MÁJUS 8-ATÖU 14-ÉIG. ABONY 8—ll: Elvarázsolt dollár 12—13: Kilenctől ötig* BUDAÖRS 8—11: Nincs kettő négy nélkül 12—13: Zorro CEGLÉD, Szabadság 8—11: Vad banda*** 12—14: Hajmeresztő hajnövesztő (este) CEGLÉD, Kamaraterem 8— 9: A magyar nép nevében* 10— 11: Hahó, öcsi! (du.) Jézus Krisztus szupersztár (este) 12—14: Embriók* DABAS 8— 12: Nincs kettő négy nélkül DUNAHARASZTI 8: Idő van** 9— 11: Szexmisszió* 12—13: A lator** DUNAKESZI, József Attila 11— 13: A tenger zamata* 14: Hajókkal a bástyák ellen DUNAKESZI, Vörös Csillag 8: A mi családunk* 9—11: Kék villám* (este) 12: Parázs* ÉRD 8: Vaskos tréfa 11— 13: Jorgensen, a zsaru* (este) 14: Fehér Lótusz FÓT 8—11: A smaragd románca* (este) 12: Nővérkék* 13: Egy zseni, két haver, egy balek GÖDÖLLŐ 8: Bástyasétány 74* (este) 9—ll: Nyomás, utána!* (este) 12— 13: A borotvás gyilkos* (este) 14: Nővérkék* (este) GYAl Uramisten (este) 9—11: Agyúgolyófutam NAGYKÁTA 8—10: Te már nagy kisfiú vagy* 11: Piedone Egyiptomban 12—13: Tiszteletbeli konzul* NAGYKŐRÖS, Arany János 8—11: Elvarázsolt dollár 12—14: Hét merész kaszkadőr NAGYKŐRÖS, Stúdiómozi 10— 11: Koncert a futó testen (du.) Kincs, ami nincs (este) 12—14: Az alvilágot felszámolni* PILISVOROSVAR 8— 9: Aranyeső Yuccában 11— 12: Fehér Lótusz POMÁZ 8— 9: Ádáz hajsza** 10—12: Balekok RÁCKEVE 8— 9: A profi** 10—ll: Ádáz hajsza** 12— 13: Aranyoskám* SZENTENDRE 8—11: Titokban Hongkongban 12: JBJje>és lásd! I—II.*» (este) 13— 14: Földrengés Tokióban (este) SZIGETSZENTMIKLOS 8— 9: Akit Bulldózernek hívtak 10— 11: Szamurájok és banditák I—II.* (este) 12—13: Nincs kettő négy nélkül TAPIÖSZEIE 8: Vezekelj a bűnödért!* 9— 10: Lady Chaíterlsy szeretője*** 11— 12: Piszkos ügy* 12— 14: Gyerekrablás a Palánk utcában VÁC, 8: Halló, taxi!* (este) 9—11: Tiszteletbeli konzul* (este) 12—14: Vad banda*** VECSÉS 8—ll: Zorro (este) 12—13: A part I—II. DABAS, Autós Kertmozi 8—14: Egy maréknyi dollárért (este) 12—13: Hárman a slamasztikában (este) GOM3A, Autós Kertmozi 8—11: A betörés nagymestere K-REPESTARCSA 8— 9: Embriók* 10—11: Aranyoskáin* 12—13: A teknős és a sün (du.) A postás mindig kétszer csenget I—II/'* (este) MONOR 8— 9: Egy kicsit én, egy kicsit te* (du.) 8: A Keresztapa 1—II.** (este) 9: Á Keresztapa I—II. (2. rész)** (este) 10—11: A Birodalom visszavág 12—14: Nyomás, utána!* 12—14: Te már nagy kisfiú vagy RÁCKEVE, Autós Kertmozi 8—14: Vad banda*** SZENTENDRE. Autós Kertmoz» 8—14: Eev maréknyi dollárért *14 éven aluliaknak nem ajánlott. ** Csak 16 éven felülieknek. *** Csak 18 éven felülieknek. Az új filmek ismertetése a Mozgó Képekben. Tizedik alkalommal csendül föl immár a solymári zenei hetek ismerős szignálja május 10-én. A június 1-jéig tartó rendezvénysorozat bemutatja zenei közművelődésünk fejlő­dését. Körképet villant föl az ország zenei életéből — kap­csolódva Európa hasonló tö­rekvéseihez —, a vokális és hangszeres népzenéből, műze­néből a régmúlttól napjainkig. A zenei hetek alapja hazánk kóruskultúrája, de nem ver- senyjellesű. Ünnepe azoknak az együtteseknek, amelyek már magas szinten muzsikál­nak, s azoknak az emberek­nek, akik ezt szívesen hallgat­ják. A megnyitó napján, szom­baton a kamarakórusok hang­versenyére kerül sor. hazai és külföldi karok szereplésével. ; Vasárnap tartják a nagy ve- . gyes karok hangversenyét. Május 12. és 16. között az óbudai Zichy-kas-télyban a karvezetők, valamint az ének­és zenetanárok taiáikoziiak egymással. A szemináriumo­kon a repetitív iskoláról, a népdalgyűjtésről és Liszt Fe­rencről hallhatnak az érdek­lődők előadásokat. Május 18-án Liszt Missa choráüs című művét mutatja be a Szabó Ferenc vegyes kar az óbudai evangélikus temp­lomban. Pécseit Sarolta, Lukin Márta, Prevosz János és Mol­nár Pál közreműködésével. Orgonái: Péter Józsefné. Ve- zénvel: G. Horváth József. Május 23-án, a szentendrei : művelődési központban lép t föl délután négy órakor a Ma­gyar Rádió gyermekkara. : Szombaton Népzene tiszta ■ forrásból címmel magyar és i nemzetiségi együttesek szere­pelnek a solymári műve'ődé- • si házban, majd vasárnap ugyanitt kerül sor a férfi és i női karok találkozójára. ! Az ifjúsági énekkarok hang­versenyét május 30-án rende- t zik. meg Budapesten, az egész­ségügyi szakszervezet Sem- melweis-házában. majd va- . sárnap. a fúvószenekarok solymári találkozójával zárul i a gazdag zenei program.

Next

/
Thumbnails
Contents