Pest Megyei Hírlap, 1986. május (30. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-05 / 104. szám

Van 5 perce? — Képzelheti, hogy mit éreztem. Ez azért több volt egy bosszúságnál. — Éspedig? — Szombat délelőtt. A boltban telt ház, igazi csúcsforgalom. Ülök a pénztárban. Szenvedek a melegtől. És akkor érkezik a kedves vevő. Alig vásá­rolt valamit. Beütöm a gépbe a számokat: 31 fo­rint 60 fillér. — Mi volt ebben a komplikált? Tán a 60 fil­lér? — 27 forintot kaptam tőle. Türelmesen vártam, majd udvariasan mondtam neki, hogy ne haragudjon, de ez még kevés. Négy hatvanét kérek szépen. Er­re ő azt felelte, hogy ta­lán lesz egy tízese. A 7 fo­rintot mindjárt visszaad­tam. A tízes nagy nehezen előkerült, csak az apró nem. Még egy hatvan hiányzik. Tessék a 2 forintost... És akkor a hölgy kitört: — Nem adok én semmit! Még a hetet sem kaptam vissza. Mit akar, maga hü­lye... — Egy ősrégi női foglal­kozást említett, s aztán szemrebbenés nélkül foly­tatta tovább: — Dögöljön meg! Sza­kadjon el a kötél, amikor a koporsóját engedik le a sírba. — Csak hallgattam, és nem mertem hinni a fü­lemnek — mások sem. Majd’ elsüllyedtem. Egyéb­ként vele máskor is elő­fordult már kellemetlen eset, csak akkor nem átko- zódott, és más volt a szen­vedő alany. Mennyivel egy­szerűbb lett volna minden, ha azt kéri, hogy menjünk az üzletvezető irodájába. Ott a rágalmazását és a mocskolódásait meg sem hallgatom, vagy leállítom. Nem beszélve arról, hogy a vásárlókat nem botrán- koztatja meg eszelős ordí- tozásával. És még valami, a vevőkért vagyunk, de azért ennyire talán még­sem... F. F. Gyakorlati bemutató Riadó, beöltözéssel Békés tavaszi napon került •sor a polgárvédelmi egészség- ügyi szakszolgálat Cegléd kör­zetébe tartozó szakaszparancs­nokainak továbbképzésére, a ceglédberceli művelődési ház­ban. A kiképzés célja háborús események, elemi csapások, ipari katasztrófák esetén nyúj­tandó mentési, segélynyújtási feladatokra való felkészítés volt. A szakaszvezetők elméleti oktatását — azt színesítve és kiegészítve — egy bemutató szakította félbe. A polgárvé­delmi szervezetek munkaidőn belüli alkalmazási készenlétbe helyezésére adott ki paran­csot és rendelt el riadót a községi polgárvédelmi pa­rancsnok. Egy órán belül a szakasz minden tagja jelent­kezett. Az egyenruhák felvé­telezésére, beöltözésre és so- rakozóra kaptak parancsot. Fegyelmezetten és gyorsan követték az utasítást. 10 perc alatt elkészültek s újabb pa­rancsra várva felsorakoztak. A gyakorlati bemutató pon­tos, gyors végrehajtása meg­győzte a kételkedőket is, hogy feltétlenül szükséges az évi 16 órás kiképzés. Rutinszerűen csak azt lehet végrehajtani, amit gyakorolnak. Fokozottan érvényes mindez a hétközna­poktól szerencsére nagyon is idegen polgárvédelmi felada­tokra. Megtudtuk, hogy a fo­lyamatos képzésre nem csu­pán a rutin megszerzése érde­kében van szükség, hanem azért is, mert a korhatár el­érésekor személycserére kerül sor a szakaszparancsnokoknál és a beosztott állomány eseté­ben is. Délután a polgárvé­delmi szervezeteknél alkal­mazható okmányok, térképek, vázlatok rendeltetéséről, egyezményes térképjelekről, jelzésekről és rövidítésekről, a parancsnoki munka térképről folyt a szó. Másnap Cegléden folytató­dott a kiképzés, elméleti és gyakorlati foglalkozás formá­jában, az elsősegélynyújtás módjairól. A kiképzés és riadó is bizo­nyította, hogy az egészségügyi alakulatok alkalmasak arra, hogy természeti és háborús katasztrófa idején gyorsan, pontosan és feladataikat is­merve siessenek a rászorulók megsegítésére. Reméljük, hogy sohasem kerül sor a fent em­lített események egyikére sem. S. E. Mozgássérültek A mozgássérültek önálló egyesülete május 16-án, pén­teken délután egy órakor tart­ja következő közgyűlését a Kossuth Művelődési Központ­ban, ahol a tagságot érintő legfontosabb kérdésekről tár­gyalnak. Szépség és szeretet A száz Fotókiállítás Május 16-án, pénteken 18 órakor nyílik meg Tóth István fotóművész kiállítása a laki­teleki Petőfi Művelődési Ház­ban. A kiállítás május 23-ig tekinthető meg, naponta 10— 18 óráig. TEREM FALAIN négy­gyönyörű kézimunka, húsz tájegység motívumkincse volt látható a most véget ért kiállításon. A Dunántúl, az egész Alföld és természetesen Erdély is, amely különösen gazdag látnivalóval szerepel. Szálhúzásos, vásárhelyi gyap- júhímzéses, beregi keresztsze­mes, székelyudvarhelyi var- rottas, erdélyi írásos, mezősé­gi szőttes, torockói laposölté- ses, kalotaszegi vagdalásos, szűrrátétes, matyó színes, pa­lóc hímzés, kalocsai háromfé­le változatban. Pompázatos látvány mindez így együtt, ám a mögöttes tartalom szívszorító. A szere­tet szálai, a féltés virágai ezek a munkák, a segíteni akarás kényszere hajtotta azo­kat, akik időt és fáradságot Á szolnoki rádió műsora Május 5-től 11-ig Hétfő, 17.00: Műsorismerte­tés. Hírek. 17.05: Hétfői hul­lámhossz. Nyugdíjasok maga­zinja. (A tartalomból: Az ipa­ros házi kenyere. Mini tojás­gyár. Iszákos az élettársam. Tavasz a szociális otthonban. Nyugdíjas a katedrán. Kiket segélyez a tanács? Dr. Kocsis Károly orvosi tanácsai.) 18.00 —18.30: Alföldi krónika. Kedd, 17.00: Műsorismerte­tés. Hírek. 17.05: Caterina Va­lente énekel. 17.15: Napjaink Palatínus István jegyzete. 17.20: A Londoni szimfoniku­sok beatfeldolgozásaiból. 17.30: Vízrendezés a Tiszán. 17.45: Stúdiópódium. Az abonyi zene­iskola tanára. Sörös Éva gor- donkázik. 18.00—18.30: Alföldi krónika Szerda, 17.00: Műsorismer­tetés. Hírek. 17.05: Zenés autóstop. Közlekedési maga­zin. 18.00—18.30: Alföldi kró­nika. Csütörtök. 17.00: Műsoris­mertetés. Hírek. 17.05: Fó­rum az illetékről. Telefon: 18- 111. 18.00—18.30: Alföldi kró­nika. Péntek. 17.00: Műsorismer­tetés. Hírek. 17.05: „Ne fe­lejtsétek el a béke nevét.” Ze­nés riportműsor a békéről. 18.00—18.30: Alföldi krónika. Szombat, 7.00: Román nem­zetiségi műsor. 7.30: Kelle­mes hétvégét! Zenés riport­műsor. Telefon: 18-111. (A tartalomból: Hírek, lapszemle, sport, piac, programajánlat. 8.00: Szerkesztik a hallgatók. Előadók ábécében. 8.40: A hé­ten történt. 9.00: A nap hír-ei, eseményei. 9.30: Román nem­zetiségi műsor. Vasárnap, 9.00—11.00: Va­sárnap délelőtt. Zenés hétvégi magazinműsor. (A tartalom­ból: Hírek, programajánlat. Bács-kun napló. Vezeti: Ha­lász Ferenc. Fürdők, kempin­gek, üdülőhelyek Szolnok me­gyében.) 11.00—11.30: Szlovák nemzetiségi műsor. 19.30— 20.00: Hangos újság. Az adások mindennap az 1350-es kilohcrtzen hangzanak el. nem kímélve mindezt megal­kották és a rászorulóknak fel­ajánlották. Vannak a kiállí­tásnak szerény, de nem kevés­bé fontos mellékalakjai is; a babonafonalból készített, két méter hosszú fáslik. Ezeket közvetlenül kapják a rászoru­lók, ám az ékességek — mint a magyar népművészet messze földön híres alkotásai — kül­földön jó pénzért találnak gazdára, és a befolyó összeg szolgálja az elesettek istápo- lását. A kiállítás egyik felirata szerint a világon húszmillió leprás él. és közülük csupán hárommilliót gyógyítanak. Al­bert Schweitzer nyomdokain haladva hazánkban 1978-ban jött létre <az ökumenikus egy­házak keretében a leprásokat segítő szeretetszolgálat. Akkor született az elhatározás, hogy így próbálnak könnyíteni az afrikai, indiai bélpoklosok sa­nyarú helyzetén. Ma már ti­zenhét leprateleppel állnak kapcsolatban. Az adományo­kat külföldön gyógyszerre váltják, orvosok tiszteletdíját, kórházak fenntartását, betegek élelmezését, gyógyítását támo­gatják belőle. VILÁGNÉZETI hovatarto­zásra való tekintet nélkül — az egyetemes emberi humá­num jegyében — bárki be­kapcsolódhat ebbe az akcióba. map A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 104. SZÄM 1986. MÁJUS 5., HÉTFŐ A nagyot követi a kicsi Gyerekmedence épül Albertirsán A közművesítés és a parcellázás tervei Ezekben a korán jött meleg napokban csoda-e, ha a nyár örömeire vágyunk. A fagylalt és a sör mellé — vagy helyett — sokan már a strandok felé tekingetnek. Így vannak ez­zel az albertirsaiak is, akik még nem győznek betelni a fürdőjükkel. Középfürdő Iahet Hivatalosan tavaly nyáron adták át az elsőként meg­épült medencét, de ezekben a napokban ismét megjelentek a szorgos kezű társadalmi munkásak, hogy tovább gya­rapítsák, igazi víziparadi­csommá formálják a környé­ket. A tervek szerint május derekán kaput nyitnak a kö­zönség előtt, miközben foly­tatódik a helyszínen az épít­kezés, a kulisszák mögött meg a háttér-diplomácia. Minder­ről Fazekas Lászlótól, a nagy­községi tanács elnökétől kap­tunk bővebb tájékoztatást. A település vezetőjének sza­vaiból kitűnt, hogy töretlen lendülettel halad a gyarapo­dás. Most egy száz négyzet- méter felületű gyermekme­dence elkészítése a legköze­lebbi cél, ahol gondtalanul lu­bickolhat az aprónép. Ez an­nál inkább fontos, mert egy- egy igazi nyári hétvégén 1500—1600 belépőjegyet válta­nak, és nagy a zsúfoltság a jelenlegi egyetlen medencé­ben. A fürdő és a környék rész­letes rendezési terve elkészült, s ennek alapján hozzáfoghat­nak a parcellázáshoz. A mér­nöki rajzasztalon megformált elképzelések szerint az Alföld­nek ez a kis oázisa idővel 5—6 medencéből álló közép­fürdővé terebélyesedhet. A szakemberek javaslatának megfelelően helyezik el a gyógy-, az úszó- és a stran­dolás célját szolgáló meden­cét. Jut még hely más sport- létesítményeknek is, amelyek később vehetők számításba. Nem hiányozhatnak az étter­mek, büfék, penziók, kempin­gek, boltok sem. Helyet szorí­tanak a vállalati üdülőknek. Negyven-negyvenöt hektáron vagy 170 magánparcellát mér­nek ki, ám ez sem lesz elég, hiszen a tanácsházán már vagy hatszáz igénylő neve so­rakozik az előjegyzési listán. Ha ez a hely beépül, még mindig marad elegendő terü­let a terjeszkedésre. Halastó vagy csónakázó A három lépcsőben meg­valósítható terv számol a je­lenlegi derítőtóval, s néhány év múlva akár halas- vagy csónakázótó is lehet. Az út­hálózatot kell mihamarabb ki­építeni, a bicskei és a tápió- szentmártoni út összekötése a cél az M4-esen keresztül. A közművesítés megoldása halaszthatatlan alapfeltétel. Modern nomádok Napsugarak a pulóverben A nap egyre könyörteleneb- bül lövöldözi arany nyilait. A putrisarki erdő fakózöld, itt- ott kirongyolódott szélű gyö- pén tarka foltok. Két négyzet- méteres plédbirodalmak. Mo­dern nomádok ülnek, hever­nek, beszélgetnek. Mellettük szomjas torkok ítéletére váró \/J ilyen iU Az' hálátlan a nyelv! t, aki az út mellett kalimpál, és ezt azért teszi, vigyék el valahová: stopposnak nevezzük. Annak, aki teljesíti a stoppos kérését, még csak neve sincs — ebben a uiszo- nyításban. A szállító, az in­gyentaxis. a fuvarozó nem fe­jezi ki hűen ennek a cse­lekvésnek a lényegét. A segítő autós meg nem utal kellőkép­pen az utazás formájára, nem közlekedési kifejezés. Csak ez marad: a stoppos, meg aki el­viszi. Mikor szokott az ember stop­polni? Akkor, ha siet valaho­vá, meg akkor, ha nem. Ak­kor sem szokott, ha van ko­csija. Ha siet valahová, nincs vonat meg busz, ha meg van vonat, nincs pénze. így megy ez. Negyvennél tartunk, eddig ennyi nem állt meg. Bal kéz a csípőn, jobb kéz derékszög­ben, hüvelykujj felfelé. Ha­nyag. semleges tekintet, ne lássák rajtunk, hogy nagyon sietünk, máskor majd nem al­szunk el reggel. Egyszer utas­társam. egyszer én. igy fel­váltva játéknak sem rossz. Az igazi játék diákkorunkban volt, a nagy közösségi gondol­kodás és a KISZ hőskorában, a hetvenes évek elején. Utastársam — harminc kő­Amíg a világ gömbölyű rüli — meséli, hogy jó tíz éve egyszer Szombathelyről Deb­recenbe jutott el, és ehhez elég volt négy stop. Akkor még megálltak az autók, pe­dig nem volt ennyi. Sok a gazdag ember, legyint rá egy üres kocsira. Az ütött-kopott Trabantból kedvetlenül néz ránk a vezető, nem igy kép­zelem el a gazdag embert. Aztán felvesz bennünket egy jól öltözött negyvenes. Elre­géli, hogy ő is sokat meszelt az utak mellett még egyete­mista korában. Most orvos Nagykörösön, Szolnokra igyek­szik. Fel szokta venni a stop­posokat. annak ellenére, sok mendemonda él velük kap­csolatban. Ne csodálkozzunk azon, mondja, hogy az időseb­bek félnek, 'miért ne félnének, nem tudják megvédeni magu­kat, ha rájuk támad a barbár stoppos. Kik szokták felvenni őket? Azok, akik maguk is álltak az országúton kis batyuikkal haj­danában, még az előítéletek kora előtt, vagy még belefér az életkorukba, vagy unatkoz­nak egyedül a teherautó vo­lánjánál. Akinek státusszimbólum a kocsi, az benzinben és tulaj­donban gondolkodik. Ha meg­állók, az két deci benzin, ha elindulok, újabb két deci, kü­lönben is hosszú évekig gyűj­tögettem csinos kis autókám- ra, most beszállítsak ide egy jöttmentet, csavargót? Azt már nem! Vegyél magadnak, komám! Kulizz a gyárban lá­tástól mikulásig, akkor majd neked is lesz. Meg a kurtának is. ha kapar! — ezek a szo­ciális gondolatok mind ott vannak az autós arcára írva, amint tovaröppennek és ke­délyesen mosolyognak. — Férfi vagyok, a nőket én is szívesebben felveszem — így az orvos. — De nem azért, hogy három kilométer után az első csalitban szatirkodni kezdjek. A nők biztosabbak, nem szemíelenkednek, jobb őket elvinni, na ... \/i ind járt nyolc óra. Ma is megúsztam, még átér­tem Abonyba időben. Kiszál­lok, búcsúzunk, jó kedvem van. Pontosan érkezem mun­kahelyemre, tudatom mélyén egy kerouae-i gondolattal: „Ne rágódj, pajtás, amíg a világ gömbölyű!” R. L. kólás- és sörösüvegek. Futká- rozó kölykök raja és zsivaja mindenütt. Amott egy félmez­telen, hordóhasú pasas rúgja a pöttyöst, a lövés lecsúszik, és feldönt egy gyanútlan szi­font. Magas fickó szabadul lég­gömbökkel felpakolva. — De bevásároltál, pajtás! — Ezt a fehéret az asz- szonynak vettem, mert ilyen a lelke. Május elején beéri ennyivel. Még szerencse. Kis igényű, mint a Trabantom. Törékeny emberke nyaggat- ja ősét. — Apa, vegyél nekem pus­kát meg egy kutyát! Nézd, mozgatja a fejét! — Ilyet nem. Akkor inkább élőt. Gyere, válassz magad­nak puskát! A Wartburg előtt nagyma­ma ül. Nem törődik senkivel, beleköti a napsugarakat is a készülő pulóverbe. Piros blúzos tini egy feltű­nően aktív titánnal enyeleg, paradicsomi boldogságban. Ünnepi csók. Arrébb két nap­imádó nő készülődik hazafelé. — Tudod, ez egy finom szombat volt. Ilyen pazar időt. Csak öt csepp eső hullott. (De jól megszámolta!) És ami en­nél is szebb, hogy a férjem nem ázott el. f. f. Mesejáték Május 14-én, szerdán két előadásban láthatják a gye­rekek Cegléden a Piszke és Ribiszke című zenés mesejá­tékot. A Kossuth Művelődési Központban 10 órakor és fél 3-kor lépnek fel a művészek. Idén látnak hozzá a csatorna­építéshez, és 1989 végéig tíz kilométeres szakaszának kell elkészülnie. 1988 körül a für­dő is rácsatlakozhat. A vil­lany a környéken van és az ivóvizet sem kell messziről odavezetni. Két káddal kezdenek A parcellázás várhatóan 1987 első felében történik meg. A tanács építési hatósá­ga őrködik majd a táj egy­séges képének kialakításán. Megszabják az építhető nya­ralók méretét, ajánlott tervek közül választhatnak kedvűn szerint az építkezők, és a felhasználható anyagokat is előírják. Arra törekednek, hogy egységes — de nem uni­formizált —, tetszetős képet öltsön a pihenőhely. Elkép­zelhető, hogy néhány házikót kulcsrakész állapotban adnak át a megrendelőknek. Az Egészségügyi Miniszté­rium megfelelő főosztálya in­tézheti az albertirsai termál­víz gyógyvízzé nyilvánítását. Első lépésként már megkapta az ásványvíz minősítést. Ked­vező vegyi összetétele és a te­rápiás kezelések tapasztalatai alapján joggal bíznak benne, hogy ez a fontos besorolás mi­hamarabb megtörténik. Ez ad ugyanis rangot és jogot, s nem utolsósorban mágneses vonzást ahhoz, hogy a gyó­gyulást keresők Mekkájává nője ki magát a fürdő. Két kádat már az idén el­helyeznek a főépületben, és a ceglédi Toldy Ferenc Kórház és Rendelőintézet szakmai segítségnyújtásával szeretnék mihamarabb megkezdeni a balneo- és fizioterápiás keze­lést. Felszereléssel, műszerek­kel jó segítséget ad az indu­láshoz a ceglédi gyógyászati intézmény. A helybeli ügyve­zető főorvos továbbképezi ma­gát, és idővel fürdőorvosi szakképesítést is szerez. A szép és megalapozott ter­vek véghezviteléhez sajnos sok pénz kell. Ebben eddig sem bővelkedtek az albertir­saiak. Lakosaik áldozatkészsé­gére, fáradhatatlan közremű­ködésére, az üzemek anyagi hozzájárulására viszont szá­míthattak. Ez ad bátorítást a jövőt tekintve is. Az országos idegenforgalmi alapból — pályázat utján — egymillió forinthoz jutottak. Ugyanennyire számítanak majd a közeli években a la­kosság által felajánlott teleoíi- lésfejlesztési hozzájárulásból. Talán ha már látványosabban kirajzolódnak a fürdő- körvo­nalai, és gyógyvízzé minősítik ' kútiai tartalmát, akkor majd jobban csörgedeznek a pénz­források is. Tamasi Tamás Rókavadászat az erdőben A Pest Megyei Rádióamatőr Szövetség és az MHSZ ceglé­di rádióklubjának szervezésé­ben megyei úttörő rádió irány­mérő (rókavadász) versenyt rendeznek május 10-én. szom­baton délelőtt fél 11 órától a csernői putrisarki erdőben. Ott talál gazdára a -sportág me­gyebajnoki címe és kijelölik az országos verseny résztve­vőit. ISSN <1133—2600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents