Pest Megyei Hírlap, 1986. május (30. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-01 / 102. szám
19S6. MÁJUS 1., CSÜTÖRTÖK PEST MEGYEI HÍRLAP 5 A CSELEKVÉSI EGYSÉG A SIKER ZÁLOGA Beszélgetés Kapolyi László ipari miniszterrel Lakosságunk közgazdasági érdeklődése, műveltsége sokat nőtt az elmúlt években, ezért szinte minden újságot olvasó magyar állampolgár tudja már, hogy iparunknak meghatározó szerepe van nemzeti jövedelmünk termelésében, gazdasági növekedésünk ütemében, s persze abban, miképp alakul népünk életszínvonala a hetedik ötéves terv éveiben. Ezért az ipar jelene és jövője úgyszólván mindig szóba kerül, amikor az emberek az ország gazdasági helyzetéről beszélgetnek. Sok olyan kérdés is elhangzik, amelyekre olvasóink akkor nem kaphatnak cs nem is kapnak kielégítő választ. Ezért — a leggyakrabban elhangzó kérdéseket összegyűjtve — felkerestük Kapolyi László ipari minisztert és megkértük, tájékoztassa közvéleményünket az ipari tárca,, a kormányzat álláspontjáról. ® Bár nem tudhatjuk, hogy alakulnak hosszabb távon a nemzetközi olajárak, világszerte egyetértenek abban, hogy a régi, magas árak visszatérésének belátható időn belül nincs realitásuk. Kérdés ezek után, hogy változattanul érvényesnek tekintsük-e a szén, az atomenergia és persze a kőolaj és földgáz együttes felhasználására alapozott kombina- tív energiapolitikai stratégiánkat? — Igen, a kőolaj világpiaci árának csökkenésétől függetlenül, a jövőben is megfelelő szerepet szánunk a szénhidrogéneknek, a szénnek és a hasadóanyagoknak a hazai energia- igények kielégítésében. A nukleáris energia felhasználása, alkalmazása a leghaladóbb műszaki eredmények, a csúcstechnológia alkalmazását igényli. Az erőművek építése pedig olyan hosszú távú, jövőt megalapozó feladat, amely nem függhet az energiahordozók piacának konjunkturális ingadozásaitól. Változatlanul időszerű az a törekvésünk is, hogy minél kevesebb olajat és földgázt tüzeljünk el az erőművekben, hiszen a szénhidrogének vegyipari feldolgozása jelentősen hozzájárulhat iparunk értékteremtő képességének növeléséhez. Az sem mellékes, hogy ha kevesebb földgázt égetünk el az erőművekben, több jut belőle a lakosságnak. Abban sincs változás, hogy a jövőben is fokozottan hasznosítani kell a gazdaságosan kiaknázható hazai energiaforrásokat. Ezek kitermelése ugyanis még az alacsonyabb kőolajárakhoz viszonyítva is kifizetődik. Ha nem hasznosítanánk e temészeti kincseinket, külföldről kellene behozni ezeket az energiahordozókat, ez pedig növelné fizetési mérlegünk feszültségeit. A változatlan érvényű kombinatív energiapolitika keretében vizsgáljuk szénbányászatunk leggazdaságosabb fejlesztésének lehetőségeit, hiszen ezt szénbányászatunk versenyképességének fokozása is szükségessé teszi. Ügy látjuk, hogy különösen a külfejtéssel kitermelhető lignitvagyon fokozott, elsősorban erőművi hasznosítása jelenthet számunkra perspektívát, függetlenül a változó olajáraktól. Végül, ugyancsak az olajárak csökkenésétől függetlenül változatlan az alapvető energiapolitikai célunk is: a korábbinál kisebb energiaráfordítással kell gyarapítanunk nemzeti jövedelmünket. A hetedik ötéves terv éveiben a nemzeti jövedelem minden egyszázalékos növekedéséhez csak 0.4 százalékos energiafelhasználási többlet „társulhat”. Ezért a jövőben is növelni kell az anyag- és energiatakarékos gyártmányok és gyártási eljárások arányát. Bár az anyag- és energiagazdálkodás racionalizálása is pénzbe kerül, számítások igazolják, hogy ez még mindig kisebb ráfordítást igényel, mintha túlzott anyag- és energiaráfordítással termelne iparunk, s emiatt a szükségesnél több nyersanyagot és energiahordozót kellene behoznunk az országba. © Az olajárak csökkenése következtében esett a világpiacon a szénhidrogén-származékokból készült műanyagok, vegyipari termékek ára is. Emiatt nehéz körülmények, közé került számos exportra dolgozó vegyipari vállalatunk is. Mi legyen a kiút ebből a nehéz helyzetből? — Nyilván növelni kell a szénhidrogén-származékokból készült műanyagok, vegyipari termékek feldolgozottsági fokát. Régi igazság ugyanis a feldolgozóipari vertikumban: műnél távolabb van egy termék az alapanyagtól, annal kevésbé halnak ra az alapanyag árának konjunkturális ingadozásai. A jelentős szellemi tőke és a megfelelő műszaki fejlesztés meg tudja védeni az ipart a világpiac gyakran kiszámíthatatlan árhullámzásaitól, A piaci helyzet változásával az érintett vállalatoknak kockázatot kell vállalniuk, hogy a nehezebbé vált körülmények között is megőrizhessék gazdaságos exportlehetőségeiket. Természetesen, a kockázatvállalásban az állam is szerepet vállal. Ez már azért is indokolt, mert a feldolgozottsági fok növelése, vagyis a vele járó műszaki fejlesztés időt és főként pénzt igényei. A konkrét hazai intézkedések kidolgozása és egyeztetése még nem zárult le. De az már most is egyértelmű, hogy a szénhidrogén-származékokból készült termékek exportjának versenyképessége azt is megkívánja, hogy kövessük a világpiaci árak alakulását. Az árrendezést két lépcsőben tervezzük. Első lépésként a közeljövőben mérsékeljük a kőolaj és egyes kőolajszármazékok árát, de a változás nem érinti az árrendszer egészét. (További, szélesebb körű rendezésre az 1987. évi népgazdasági terv előkészítésével párhuzamosan kerül sor.) Azoknál a vállalatoknál, amelyeknél még az árcsökkentést követően is jelentős, a méltányos piaci kockázat mértékét meghaladó gondok mutatkoznak, egyedi pénzügyi megoldásokat kell kezdeményezni. Az árcsökkentések persze nem veszélyeztethetik az anyag- és energia- gazdálkodás racionalizálásának VII. ötéves tervre jóváhagyott programját, amiről már szót ejtettünk. Külön intézkedésekkel is gondoskodni kell a program végrehajtásához fűződő érdekeltség fenntartásáról. © A gyorsítás programjáról határozott az SZKP XXVII. kongresszusa, februárban. Várhatóan hogyan hat ki ez a magyar ipar fejlődésére, gazdasági növekedésünk ütemére, hiszen legnagyobb külkereskedelmi partnerünk a Szovjetunió. — Való igaz, az ipar rubel vi- szonylatú exportforgalmából 56 százalékkal, importunkból pedig — a nélkülözhetetlen energiahordozókat is beleértve — 79 százalékkal részesedett 1985-ben a Szovjetunió. Hazánk 1986—90 között tizenkét milliárd rubel értékű gépet szállít a szomszédos nagy, szocialista országba: e szállítások várhatóan meggyorsítják iparunk fejlődését. Nyilvánvaló, iparunk érdeke, hogy csatlakozzék a XXVII. kongresszuson jóváhagyott, 2000-ig szóló célprogramokhoz: az élelmiszer- és energiaprogramhoz, a gépipar fejlesztéséhez, a kemizáláshoz, a közszükségleti cikkek gyártásának bővítéséhez és a szolgáltatások fejlesztéséhez. A XXVII. kongresszuson elhangzottaknak megfelelően, a mi vállalatainknak is szorgalmazniuk kell magyar— szovjet közös vállalatok, egyesülések, tervezőirodák, laboratóriumok megalapítását. Ily módon ugyanis lehetőségünk nyílhat a szovjet vállalati innovációs folyamatokba való bekapcsolódásra, ami közvetve jelentős hatást gyakorolhat az iparunk fejlődésére. a legújabb technikai vívmányok, technológiák és berendezések gyártásában. © Egy adat szerint az összes ipari termékekből csak 8 százalék volt újnak, korszerűbbnek nevezhető a VI. ötéves terv átlagában. Ez nemzetközi összehasonlításban kedvezőtlen mutatószám. Milyen kibontakozásra számíthatunk a Az MGM diósdi gyárában készülő kúpgörgős csapágyak 70 százaléka kerül exportra. A termelés során folyamatosan ellenőrzik a minősegét VII. ötéves terv időszakában, hiszen ez a műszaki fejlesztés meggyorsítását igényli, beruházásokra viszont most sincs elég pénzünk. — Én nem vonnék le messzemenő következtetéseket abból a 8 százalékos arányszámból, hiszen az átlag eleve nivellál, nem beszélve arról, hogy az egyes ágazatok, ezen belül fő termékcsoportok műszaki elavulási ideje, a termékek életgörbéje nagymértékben eltérő sajátosságokat mutat egymástól. Jellemző például, hogy 1384-ben a gépiparban az 1—3 éves termékek aránya elérte a 21 százalékot, a műszeriparban pedig 22, a textiliparban 35, a bútoriparban 39 százalékos arányt. Mind nagyobb teret hódít az iparban az új technika, technológia. A szilárd ásványi nyersanyagok bányászatában például széles körben elterjedt a hazai fejlesztésen alapuló diszpécser- és rendszerirányítás; a kohászatban figyelemre méltó a por- befúvásos technológia, a hidegfolyatás és félmeleg alakítás bevezetése. Atomerőművet építünk a villamos- energia-iparban, CNC vezérlésű lemezmegmunkáló központ létesült a gépgyártási technológiák korszerűsítésére, s megkezdődött a meleg- és nehézüzemi robotok, manipulátorok gyártása. Megalapoztuk mikroelektronikai iparunkat, jelentős előrelépést értünk el a mikroelektronika alkalmazási kultúrájában. A profesz- szionális hírközlés területén a többi között kifejlesztettük a digitális al- közoontot, elkészült a többcsatornás rurál rádiótelefon-rendszer. Űj mérő-érzékelő gyártmánycsaládokkal gazdagodott műszeriparunk, jelentősen fejlődött az irányítástechnikai rendszer. A VI. ötéves terv időszakában 6 új, originális gyógyszerkészítmény került forgalomba, s további 6 originális gyógyszer törzs- köiijtvWzése váhhátió. További konkrét példákat említhetnék a textilipar területéről és még több más iparágból. De — és ez természetes — nem vagyunk elégedettek a termékszerkezet-váltás, a műszaki fejlesztés eredményeivel és gyorsaságával. Ezárt a VII. ötéves terv során, a korlátozott erőforrások koncentrált felhasználásával, a termékszerkezet korszerűsítésének gyorsítására törekszünk. Az iparfejlesztésnek hat kiemelt fő iránya lesz, amelyek többnyire egybeesnek a KGST komplex programjában foglaltakkal. Ezek: természeti kincseink gazdaságos hasznosítása; az agrár- gazdaság ipari hátterének, biotechnológiájának fejlesztése; a mikroelektronika, az elektronikai berendezésgyártás technológiai hátterének fejlesztése; az energetika továbbfejlesztése: az anyagkultúrához kapcsolódó fejlesztések; a feldolgozottsági fokot növelő fejlesztő munka. A legmarkánsabb szerkezeti változás a gépiparban várható, s azon belül is a közlekedési eszközök, a híradás-, illetve vákuumtechnikai ágazat, s a műszeripar fejlődése lesz a legdinamikusabb. A vegyiparon belül különösen a gyógyszer-, illetve műanyagfeldolgozó-ipar, valamint a gumiipar, a könnyűiparon belül pedig a konfekcióipar fejlődési üteme lesz gyorsabb az átlagnál. © A VII. ötéves terv folyamán néhány új bányától, illetve a Paksi Atomerőmű bővítésétől eltekintve nem épül nagyobb, új ipari üzem a megyék területén. Mit jelent ez konkrétabban, hiszen az ország kevésbé fejlett körzeteiben igencsak érdekli ez a közvéleményt. — Nem a nulla pontról indulunk, hiszen 1966—83 között 243 ipari telephely került ki a fővárosból, csupán a felső szintű határozatok alapján. összességében még ennél is több volt a vállalati elhatározásból kezdeményezett kitelepítések száma. Különösen Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szat- már, Bács-Kiskun és Tolna megyékben vezetett ez szembeötlő változásokra. E fejleményekről már azért is szólni kell, mert az így született ipari bázisokkal, az ipari kultúrák meghonosításával országszerte megteremtettük a továbbfejlesztés lehetőségét. Ez is jelentős szerepet játszik majd a megyék további iparosításának folyamatában. Mintegy 160—170 milliárd forintot költhet beruházásokra a feldolgozó- ipar, a VII. ötéves terv időszakában. E beruházások vállalati döntési körbe tartoznak. Minthogy a fővárosi ipar szelektív-intenzív fejlesztését, szerkezetének racionalizálását továbbra is folytatni kell, feltehető, hogy a fejlesztések tetemes részét Budapesten kívül, a kevésbé iparosodott területeken realizálják. Erre készteti, kényszeríti őket a sok gondot okozó fővárosi munkaerőhiány is. Magától értetődik, a megyei, helyi szervek kezdeményező készségére, áldozatvállalására is szükség lesz, hiszen gondoskodniuk kell az ipar- telepítés infrastrukturális feltételeiről, megfelelő munkaerőről stb, A vidéki ipartelepítés alatt egyébként nemcsak komplett üzemek áthelyezését értjük, hanem egyes gépek, gyártósorok, termelőberendezések kihelyezését is. Az Ipari Minisztérium a jövőben is szervező, koordináló tevékenységet fog kifejteni a megyék iparosításában. © Sok szó esett az utóbbi időben a vártnál alacsonyabb nép- gazdasági teljesítményekről, illetve arról, hogy az év első hónapjaiban is folytatódtak az 1985-re jellemző kedvezőtlen gazdasági folyamatok. Mire számíthatunk az év hátralevő időszakában? — Azt hiszem, felesleges volna részletekbe bocsátkoznom a gazdaság növekedési ütemének, az export-import egyenlegének kialakulásáról és másról, hiszen ezekről sokat írt a sajtó, így meglehetősen ismertek közvéleményünk körében. Köztudott az is, hogy a külgazdasági egyensúly megszilárdítása, az antiinflációs politika következetes végrehajtása áll a párt- és a kormány gazdaságpolitikájának homlokterében, s ennek legfőbb biztosítéka a gazdasági növekedés meggyorsítása. Számos kormányzati döntés, intézkedés született már a kedvező folyamatok kibontakozásának ösztönzésére, s ezek előnyös hatása az ipari értékesítések márciusi élénkülésében már kezd megmutatkozni. Az egész VII. ötéves tervre kihat, hogyan zárjuk majd az idei évet. Minthogy csak a teljes cselekvési egység garantálhatja a sikert, több lépcsőben folytattunk eszmecserét a vállalatvezetőkkel. Márciusban al- ágazati igazgatói értekezleteken vitattuk meg a közös teendőket. Ezt követően a minisztérium munkatársai, a társszervekkel közösen felkeresték a vállalatokat, hogy — immár a részletekre is kitérve — elháríthassuk a tervteljesítés útjában álló akadályokat. Ezután, április 11-én került sor az ipari tárca nagy aktívaértekezletére, a Budapest Kongresszusi Központban. ahol a vállalati igazgatók, a vállalati tanácsok elnökei, párt- és tömegszervezeti vezetői egyaránt jelen voltak. Ismeretes, hogy e tanácskozáson Maróthy László, a Politikai Bizottság tagja, miniszterelnök-helyettes egyértelmű útmutatást adott arról, mit vár a párt és a kormány az ipartól. Én csak megismételni tudom, amit ott. az 1500 ember előtt, a vitaindító előadásom végén elmondottam: bízom abban, hogy az ipar tisztességgel kiveszi a részét a tervcélok megvalósításából — mondotta befejezésül Kapolyi László ipari miniszter. Vasvári Ferenc Korszerű berendezéseken készülnek az elektrolit kondenzátorok milliói a Mechanikai Művekben. (Hancsovszki János felvételei)
