Pest Megyei Hírlap, 1986. május (30. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-29 / 125. szám
1986. MÁJUS 29.. CSÜTÖRTÖK A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Behúzódnak a házaikba Ők viselik a terheket Több jel mutat arra, hogy a belváros lakóinak közéleti aktivitása több kívánnivalót hagy maga után. Már az is feltűnt, hogy tavaly nem szavazták meg a településfejlesztési hozzájárulást, a különböző fórumokon is alig tucatnyian jelennek meg. Vajon mi az oka, hogy pont a település történelmi mag- vának lakói passzívak. A válasz várospolitikai szempontból is igen lényeges. Nem tölti be funkcióját A figyelmes elemzőnek először az tűnik fel, hogy a Marx tér és környéke nem tölti be azokat a funkciókat, amelyeket egy városközpont hivatott nyújtani. Már a megközelítése is nehézkes, hiszen a HÉV-állomástól nem lehet autóbusszal eljutni a tanácsháza környékére, sőt, személygépkocsival is bonyolult célba érni. A négysávos A rakoncátlan Dera-patak Hová lettek a források? A VAROS és környéke sohasem bővelkedett csapadékban. Az uralkodó széljárás, amelynek iránya megegyezik a hegység vonulatával, elkergeti a1 felhőket e települések egéről. Maga a Pilis is vízszegény, ezért volt fontos mindig a Duna, a patakok és a különböző források az itt élő lakosság számára. A XVIII. század derekáról ismert térképek még az ősállapotot mutatják. Szentendre és Pomáz között a Nádas-tó, lejjebb a Dunai lapály látható. A patakok pedig északról dél felé haladva a leányfalui Dóra, Szentendre északi határában az Öregvíz-patak (Sztaravoda), majd továbbhaladva a Sztelin, a Bükkös és a Der a. Az említett időszakban Szentendre határa 10 568 hold; ebből csaknem 600 kataszteri víz és nádas. A földművelésre használt terület fele. Nem csoda hát, hogy a pomáziak, budakalásziak és szentendreiek egyik legfontosabb feladata a Nádas-tó és a patakok szabályozása, valamint a Duna megfékezése volt. Olyan híres mérnökök dolgoztak a XIX. század első harmadában ezen a tájon, mint Bállá Antal és később Vásárhelyi Pál. A Duna 1775- ben, 1838-ban és 1876-ban okozott hatalmas károkat az említett településeken. A folyam leggyakrabban a pomá- zi határban a Dera-patak torkolatában öntött ki. A Ná- das-tó sem más volt, mint a gyakran ismétlődő árvizek maradványa. EZÉRT NEM véletlen, hogy a Pilisszentkeresztet, Csobán- kát, Pomázt és Szentendrét összekötő patakot már 1863- ban próbálták megszelídíteni. Egy hatalmas árokban vezették le vizét a Dunába. Dum- tsa Jenő kérésére 1882-ben mellékcsatornát is ástak, azonban a kívánt eredményt nem érték el; 1893-ban 100 méter töltést emeltek a Duna, 300 métert, a Dera mentén. A zabolátlan patak végleges megrendszabálvozására csak 1931-ben kerülhetett sor, egy időben a Nádas-tó lecsa- poíásával. Szentendre és Pomáz között a ma elhanyagolt medencében ezután alakult ki a belterjes gazdálkodás, amely a nagyüzemek megszervezése után szűnt meg. A Bükkös-patak Szentendre és a környék legértékesebb vízfolyása. Valamikor sokkal bővizűbb volt, mert a Pilis Dömösig nyúló törésvonala volt a gyűjtőterülete. Szentendre utcái medrének kanyargását követve nyomultak előre a hegyek lábához. Festői vízesések tarkították, közülük a leghíresebb Dömörkapunál volt, amelyet az 1910-ben megnyitott kőbánya tett tönkre. Azt, hogy Szentendre életében komoly szerepet játszott a Bükkös-patak, mutatja az is. hogy a városatyák már 1927-ben rendeletet hoztak szabályozására. Az alsó folyását mélyítették, tisztították és kőburkolattal látták el. A középső szakaszon fenék- és bukógátakat emeltek. Elhatározták hat utcai híd verését is. Ekkor alakult ki a település jellegzetes képe a patakparti szomorúfüzekkel és átjárókkal. A munka ütemesen haladt, hiszen a források tanúsága szerint 1934-ig 28 ezer pengőt használtak fel. A térség lakossága megpróbálta hasznosítani a vizeket. A Nádas-tavon nádat arattak, halásztak. 1828-ban Szentendrén 13 molnár kereste őrléssel a kenyerét, emellett földet és szőlőt is műveltek. A XIX. század derekán elszaporodtak a Bükkös-patak bal partján a vízimalmok. A vízfolyásból csatornákat ágaztatok el, így hajtották meg a kerekeket. 1902-ben már szerszámgyár is működött. Amikor a gazdasági válság elsodorta, a helyén építették fel a Virág-féle vízimalmot. De volt a patak mentén őrlőháza Sztankics Illésnek, a Klemm családnak, Nagy Jánosnak és a Deim családnak is. Zimmer János szerszám- gyára pedig a mai PEFÉM helyén állt. 1936-ban pedig a Dunán építettek ipari vízmüvet a papírgyár részére. A LAKOSSÁG vízellátásában a Duna és a Bükkös-patak mellett nagy szerepet játszottak a híresen tiszta vizű források és artézi kutak. Az utóbbiakból a legnevesebb volt a Jókai út 3. szám alatti, a Fő téri és a szanatórium előtti forrás. Ma már ezek közül egyik sem létezik, megszüntették, illetve befedték, A szakemberek szerint feltárásuk kevés pénzt igényelne. Szép feladatot jelentene a feltérképezésük és megnyitásuk. Dunakanyar körút elvágja ezt a városrészt a többitől. A rajta való átjutás — a nagy forgalom miatt — szó szerint életveszélyes. Az sem használt a belvárosnak, hogy például a posta kitelepült innen. Még rosszabb a helyzet, ha azt vizsgáljuk, hogy kik élnek a Dumtsa Jenő utcában, a Görög utcában, a Marx téren, s a Szamárhegyen. Kiderül, hogy többségük idős ember, a fiatalok kihúzódtak a Felszabadulás-lakótelep, a Vasvári-lakótelep és a település kertes részeinek a házaiba. A belvárosba több közművelődési intézményt telepítettek, különféle üzletek és vendéglátóegységek is vannak itt, s ráadásul szociálpolitikai okokból a tanács sok olyan családot telepített az itteni bérlakásokba, akik vajmi keveset törődnek a közügyekkel. Elöregedett a belváros A belváros lakásai régiek, a komfortfokozatuk alacsony. Nem csoda hát, ha a fiatalok nem maradnak a szülői otthonban. A turizmusból fakadó többletterheket is ez a néhány száz négyzetméter szenvedi el. A lakók nem örülnek, hogy a most már állandósult vendégáradat szinte teljesen felvásárolja az egyetlen, Marx téren álló bolt árukészletét. Állandósult a zaj, hétvégeken szinte lehetetlen például fagylalthoz, süteményhez jutni. S mit kap vissza a belváros e kényelmetlenségekért cserébe? Gyakorlatilag semmit. Így aztán érthető, hogy az itt lakók nem lelkesednek a Teátrumért és a Szentendrei nyár műsoraiért. örülnek, ha behúzódhatnak a házaikba, s tőlük telhetőén kirekesztik a kellemetlenségeket. Halott tehát a belvárosunk? Még nem, de sürgősen lépéseket kell tenni azért, hogy ne csak a kereskedők, hanem az élet más területein kenyeret kereső állampolgárok is ellenszolgáltatást kapjanak azért, mert viselik a turizmus árnyoldalait. Azt nem tagadja senki, hogy Szentendre idegenforgalmát nem szabad, s nem is lehet visz- szaszorítani. De ennek a hasznából juttatni kellene a belváros házainak felújítására, a lakók életének kényelmesebbé tételére, a körzet kereskedelmi hálózatának javítására. Mert Szentendre a szentendreieké is. S ez kiváltképpen a belvárosra érvényes! Vállalati tervek az évtized végéig Többen ingáznak a fővárosba Fitotéka bolt, kerékpárút, fedett piac Új munkahelyek Múlt heti számunkban ismertettük «lvasóinkkal, hogy a VII. ötéves terv időszakában mi mindent építenek a körzet falvaiban. Most arról írunk, hogy vállalataink milyen beruházásokot terveznek 1990-ig. Elöljáróban megállapíthatjuk, hogy valamennyi gazdálkodó szerv elképzeléseit a visszafogottság, a nagyfokú óvatosság jellemzi. Kiemelt, nagy beruházásra sehol nem kerül sor. A szinten tartás, a rekonstrukció és a szerény összegű gépvásárlás a jellemző. üzemigazgatóságán is csak a szinten tartást tervezik. A Budapesti Közúti Igazgatóság az Április 4. és a Lenin útnál korszerűsíti a jelzőlámpákat. A Közép-Dunavölgyi Intéző Bizottság támogatásával kerékpárul at épít az Omszk parktól a Postás strandig. Saját erőből új utat nem nyitnak. A Budapesti Közlekedési Vállalat folytatja a szentendrei járműjavító telepének a rekonstrukcióját. Az építésre 130, a gépipari beruházásra 205 millió forintot fordít. Ezzel az egy időben javítható járművek számát a duplájára növeli. Létszámnövelést öt gazdálkodó egyseg tervez. A uuaa- pesti AuMenedesi Vuuuiut szentendrei teiepaelye ae, a Pest Megyei pincegazdaság szentendrei Márka-üzeme 3u, a Pest Megyei Fémipari Vállalat kovucsrészlege 12, a szentendrei ipari z>zövetnezei t>U, az Uöuaai Tsz további öu munkahelyet teremt. A fővárosba ingazos száma tovább emelkedik, s eléri az 5300-at. A környező falvakból viszont kevesebben fognak utazni, .az előzetes becslések szerint mintegy 1800-an. A VII. ötéves terv időszakában a városban a munkaképes korú lakosok száma ezerrel nő, s eléri a 12 ezer 600-at. A Beton és Vasbeton Ipari Müvek szentendrei gyára 32 millió forintos rekonstrukciós feladatot hajt végre, ez teljes egészében gépi beruházás. Eredményeként 5 ezer méterrel több nyomócsövet gyárt majd a jelenleginél. Az Elektromos Művek felújításokra fordít jelentős összegeket, elsősorban azokon a területeken, ahol ezt a fogyasztói igények leginkább sürgetik. Azt tervezik, hogy mintegy 19 trafókörzetben megszüntetik a zárolást. A Nyugat-Pest Megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat mindössze két boltjában korszerűsíti a fűtést. A Szamárhegyre tervezett bolt valószínűleg tanácsi beruházásban készüt fel. A PEFÉM csak szinten tartásra törekszik. Az Erdészeti Gépgyártó Vállalat mintegy 10—12 millió forintért vásárol gépeket, s új termiékek gyártására készül. Az Építéstudományi Intézet helyi telepe jelentős fejlesztésről nem számolt be. A Pest Megyei Pincegazdaság Márka-üzeme befejezi 50 millió forintos beruházását, s kiegészítésül további 10 millió forintot költ gépekre. Növeli a termelését, s új üdítőféleségeket is forgalomba hoz. A Szentendrei Ipari Szövetkezet folytatja a központi telephely kialakítását. Eddig 13 millió forintot költött rá, s további 4 millió forintos költséggel számolnak. Árvízvédelmi töltés Ezen túlmenően a műanyagüzem termelésének bővítésére gépeket vásárolnak csaknem 5 millió forint értékben. Az Óbuda Termelőszövetkezet gépekre költ évente 3 milliót, ízbégen megkezdi az eloxáló- üzem építését, amely mintegy 8 millió forintjába kerül. A Kőzúzó úti telepre bevezeti a gázt és ráköt a szennyvíz- csatornára. A Volánbusz szentendrei ít> :& Mindenki a fedélzetre! Bár még három hétig tart a tanítás, az utóbbi napokban iskolás csoportok lepték el a hegyvidéket és a Dunakanyart. Felvételünk a visegrádi kompnál örökítette meg a kiránduló diákokat A Dunamenti Regionális Vízmű Vállalat jobb parti üzemigazgatósága bővíti az északi vízmüvet, felújítja a Pannónia telep ivóvízhálózatát, javítja a nyomásviszonyokat Pismányban, növeli a csicserkói átemelő kapacitását, fejleszti és felújítja a szennyvíztelep átemelőjét, átépíti a Vörös Hadsereg úti csatornát, befejezi a szennyvíztelep bővítését, s távvezérléssel látja el az itteni átemelőt. Ezekre a munkákra csaknem 35 millió forintot fordít. A fentieken kívül a DMRVV sürgős feladatnak tartja a hígfekál-kezelő műtárgy kiépítését. A Budapesti Vízügyi Igazgatóság árvízvédelmi töltést épít a Dera-pataktól a Postás strandig. A Pest Megyei Ruházati Kiskereskedelmi Válllalat a Marx téri üzletét átalakítja, s a megmaradt aiapterüieten Revü-Nonsumex formát vezet be. A Szentendrei Áíesz korszerűsíti i központját, építésre egy-, gépesítésre másfél millió forintot költ. A mirelit áruk szállításához hütökocsít vásárol. A Technika Kisszövetkezet a régi kenyérgyárban lakberendezési tárgyakat és bútort fog árusítani. A Bizományi Vállalat a Vörös Hadsereg úton 250 négyzetméter aikptwületű üzletet nyit. City Grill nyílik A Pest Megyei Gyógyszertári Központ a Paprikabíró úti patika helyén Fitotéfca-boltot rendez, be. A Budapest környéki Tüzép Vállalat szentendrei telepén megoldják a csapadék és szennyvíz elvezetését; kétmillió forintot költenek erre. Magántőke-bevonással kialakítják a fedett piacot a Bükkös-parton. Elsőként a zöldségesbolt még az idén megkezdi működését. Szolgáltatónegyed létesül a László- telepi övezetben. Az egyes üzleteket a magántőke bevonásával kívánja kialakítani a tanács. A Pest Megyei Vendéglátói pari Vállalat City Grill gyorsétkezőt nyit. A Pest Megyei Idegenforgalmi Hivatal információs pavilont állít fel a HÉV-áltomásnál, szálláshelyeinek kapacitását 15 százalékkal kívánja növelni. A felsoroltakon kívül több olyan beruházás, bővítés, rekonstrukció folytatódik, amelyik a termelés és szolgáltatás szinten tartását biztosítja 1990-ig. Telefoninterjú Sikerek előtt és után A napokban érkezett haza Franciaországból Patocska Mária, az Óbuda Tsz SE mű- vészitorna-szakosztály vezetőedzője, aki Erfalvy Nórát kísérte az úgynevezett mini világbajnokságon. Tegnap telefonon érdeklődtünk tőle Nóra sikeréről: — Sajnos elsőként lépett a közönség elé, így nem a legjobb formáját mutatta. Ennek ellenére a kötélgyakorlatokban a 18. helyen végzett. Az összetettben a 28. lett. Ha belegondolok, hogy 35 , ország versenyzői küzdöttek, nem is olyan rossz ez az eredmény. —• Befejeződött az egri minősítő verseny. Ott hogy szerepeltek a lányok? — Zbinyowszky Zsuzsa megszerezte a felnőtt minősítőt, és a harmadik helyen végzett. — Az MN Kupán ugyancsak indultak óbudás lányok. A fináléban ki jutott dobogóra? — Söregi Krisztina labda- és buzogánygyakorlatával a harmadik lett. Remélem jól szerepel majd az IBV-n, és a zalaegerszegi országos döntőn. — Milyen versenyeken vesznek részt az idén a szakosztály tagjai? — Kazincbarcikán rendezik meg június 15—16. között a Pajtás Kupát, ezen 30 sportolónk indul. A tornaszövetség valamennyi válogató versenyén is részt veszünk. A nyáron edzőtáborozáson fejlesztjük tudásunkat. A gyerekkornak a Várady úti iskolában, a felnőttkorúak a TTVE pályán gyakorolnak, őszintén remélem, sikerrel zárjuk ezt a félévet is. H í REK HHHBRI Emlékműsor. A leányfalui Petőfi Sándor Művelődési Házban június 2-án Fábián Zoltán író születésének 60. évfordulója tiszteletére emlékműsort rendeznek. Délután fél 5-kor utcát neveznek el Fábián Zoltánról, majd este 6- kor Molnár Zoltán József At- tila-díjas író, valamint neves előadóművészek közreműködésével kerül sor az emlékmű- sorra. Tanácskozás. Szakemberek érdeklődésére tarthat számot a június 2-án délelőtt fél 10 órakor kezdődő és a PMKK- ban megrendezendő tanácskozás, ahol Rényi Gáborral, a Novotrade Rt. igazgatójával beszélgethetnek a szakemberek a Commodore 64-es és a C 16-os számítógépek használatáról, felépítéséről. Vendég rendező. Június 4-én délután 3 órakor a PMKK színháztermében levetítik „A mi iskolánk”, „Mi, büszke magyarok” és „A mi családunk” című, Magyar József által rendezett filmeket. Ezután az érdeklődők találkozhatnak Magyar József rendezővel is. Társadalmi munka. Az 1985. évi társadalmi munka értékelése megtörtént. Az illetékesek kiszámították, hogy városunkban az egy főre jutó társadalmi munka értéke 1985- ben 2556 forint volt. 1986-ban a legfontosabb feladat, a Mészáros Dezső szobrászművész munkáit bemutató szoborpark kialakítása, valamint a Papszigeti sétány építése, parkosítása lesz. Csak önerőből. Ebben az évben lakossági pénzekből gázvezeték épül a Pannónia telepen, a Muskotály, a Szobrász, a Fürdő, a Lövész, a Kisfaludi, a Lehel, az Avar, a Perjesi, a Pipacs és a Rózsa utcában. E helyekre a városi tanács már fogyasztói engedéllyel és kiviteli tervvel rendelkezik. 1986-ban további gázvezeték építésére nincs lehetőség. Az oldalt írta: Vicsotka Mihály Fotó: Erdős! Ágnes 'XXX\XXX\X>lkX>^aKVXXXXXXSXXXXXVXX>XXXXXXY'I Villanófény f ^ w asárnap a Pest Megyei ^ ^ t Művelődési Központ^ ^ és Könyvtárban a városi ^ ^ KISZ-bizottság rendezésé- ^ ^ ben bonyolították le a vá- ^ ^ rosismereti vetélkedőt. A ^ ^ Móricz Zsigmond Gimná- < ^ ziumból és a szakmunkás- ^ ^ képző intézetből 2—2, a ^ ^ Kossuth Lajos Katonai ^ £ Főiskoláról egy csapat vett ^ ^ részt a versenyen. Az ese- ^ í mény újdonság volt, mert ^ ^ a középiskolás korosztá- í ^ lyoknak eddig nem ren- ^ ^ deztek ilyen szellemi tor- ^ á nát. A lényeg azonban ^ ^ nem is ez, hanem azok a ^ ^ tanulságok, amelyeket a ^ í hallottakból levonhatunk. ^ ^ Elsősorban azokat az í ^ észrevételeket tesszük köz- J 5; zé, amelyek enyhén szólva ^ ^ meghökkentőek. Mit lehet ^ ^ szólni ahhoz például, hogy ^ é a több szempontból is jól ^ ? felkészült tanulók Szent- í ^ end re zenei életéről úgy- ? ^ szólván semmit sem tud- ? ^ tak, fehér folt volt szá- ^ ^ inukra, hogy létezik a Vu- £ ^ jicsics-egyiittes, a Kamara- ^ í zenekar és a Szövetkezeti ^ í Énekkar. Sőt, a városban ^ ^ élő nemzetiségeket sem ^ ^ tudták felsorolni, á Azok, akik a versenyre ^ | felkészült középiskolások ^ | és főiskolások feleleteit^ í hallgatták, megállapíthat- ^ ^ ták, hogy helytörténeti tu- ^ ^ dósuk rendkívül alacsony í ^ színvonalú. ^ Meggyőződésünk, hogy ^ ^ sokat használna egy olyan ^ í kurzus, amelyen a hely- ^ g történeti ismereteiket gya- ^ | rapithatnák. Mert nemcsak ^ £ a nemzet él a múltjában, < ^ hanem a település is. ^ V\XNXV>XXVN>^XVV\XVXXXVVXXVSXVVN.VV\X*KVvv SZENTENDREI kJt Man
