Pest Megyei Hírlap, 1986. május (30. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-28 / 124. szám
A tévedés joga Kisétáltak a húszassal A Mai Magazin májusi számában olvastam, hogy egy korábbi becslés szerint egyes rétegek évente 9-10 milliárd forint borravalóval, 5-6 milliárd hálapénzzel, 2-3 milliárd csúszópénzzel gazdagodnak, 10-12 milliárdra rúg a fogyasztók megkárosításából bezsebelt hasznuk. Egy magyar család — az átlagok törvényszerűségei szerint — évi három és fél ezer forint borravalót ad, másfélezerrel hálálkodik, több mint félezret csúsztat a pult alá. és csaknem három és fél ezer forinttal megkárosítják. Pincér ismerősöm, amikor a napi, heti, havi borravalóként elkönyvelhető jövedelme után érdeklődtem, megfelelő mértéktartással tért ki a válaszadás elől. Bizonygattam, hogy nem az adóhatóságot képviselem, s ígértem, őszinteségét neve elhallgatásával köszönöm meg, így sem kaptam kíváncsiskodásomra feleletet. Látván a probléma iránti érzékenységemet, egy játékot ajánlott. — Adjon nekem öt darab húszforintost, és én öt vendégnek egv-egy húszassal többet adok vissza. Üljön le, figyeljen, lesz-e, aki a tévedést helyesbíti és a többletként kapott húszast számomra visszaadja. Tetszett a javaslat. Még kikötöttük, hogy csak autós vendégnél áll a játék, mert a gépkocsi elárul valamit tulajdonosa anyagi helyzetéről. Üjabb ígéretet vett a játékmesterré előlépett főúr: — Éttermünk nevét le nem írhatja, az autók rendszámát nyilvánosságra nem hozhatja. — Kézfogás. Kölcsönös össze- kacsintás. Kezdődhet a játék. Az első fizető társaság négytagú. Számlájuk végösszege 540 forint. Ezressel fizetnek. 560-ból kérnek vissza. A plusz húsz forintot megkapják. Figyelem, észrevették-e a többletet. Nem tudom megállapítani. A vendég a pénztárcájába teszi a forintokat és társaságával együtt kisétál az étteremből. A másik fizető két fiatal hölgy. Pusztán két kávéjuk és két üdítőjük volt. Százassal fizet a szőke, s ő is megkapja a plusz húszast. Számolja az összeget, egy pillanatig mintha gondolkodna, aztán nem szól semmit. Felállnak, távoznak. Hatvanon túl van a férfi, harmincon innen a nő. Lehet, hogy apa és leánya, az is lehet, hogy alkalmi társulás. Egy délutáni flört. Konyak, kávé, üdítő, kétszemélyes fatányéros, palacsinta. Fesztelenül csevegnek, otthonosak. A húszast ők is szótlanul eltették. Már kezdek dühös lenni. Nagyon kívánom, hogy valaki visszaadja a többletet, de hiába minden. Elvesztettem száz forintot. A pincér nevetve ül mellém. — Nos, mennyi lehet ezeknek az uraknak a borravalója? A külső szemlélők csak azt látják, amikor mi kapunk, mert ugye, a magyar ember a zsebébe nyúl. De az is előfordul, hogy a zsebébe süllyeszti, ami nem illeti meg. Ha én borravalót kapok, azt a szolgálatomért kapom, az udvarias mosolyomért, az előzékenységemért, a gyorsaságomért. Ezért érzem jogosnak. Én soha nem kérek. Mindig kérés nélkül kapok. Most láthatta, néha rá is fizetek. Nem nagy dolog húsz forintot tévedni. Észre sem veszi az ember. E bben bízom én is, hogy akik pluszként kapták a húszast, talán nem is vették észre. Mert ha észrevették, 's úgy tették zsebre, akkor ez a játék nagyon szomorú eredménnyel zárult. De miért feltételeznénk embertársainkról a rosszat, miért ne hagyhatnánk meg számukra a tévedés jogát? F. M. LLOI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 121. SZÁM 1986. MÁJUS 28. SZERDA Szociálpolitika, rehabilitáció Megkeresik a rászoruló időseket A városi szakmaközi bizottság szociálpolitikai munkabizottsága legutóbbi ülésén meghallgatta a rehabilitációs bizottság tájékoztatóját, tárgyalt az öregek napközi otthonának helyzetéről és az egészségügyi felvilágosító munka javításának lehetőségeiről. A megbeszélésekről Szabóné dr. Willin Erzsébettől, az szkb titkárától kértünk információt. Foglalkoztató Sok olyan ember él a városban, akik nem kaphatnak rokkantnyugdíjat, mivel csak ötven százalékban csokiként munkaképességűek. Rendkívül nehéz dolog számukra munkahelyet találni, megfelelően elhelyezkedni. Problémájukat az sem oldja meg, hogy egy év után ilyen esetben ,járadékot kapnak, hiszen áz élet- fenntartáshoz elég kevés ez az összeg. Ugyanakkor ők még éreznek magukban erőt, szükségük van a munkára, az elfoglaltságra. Ebben sokat segíthetnének a környék intézményei, vállalatai, ha telefonközpontosnak, különböző ‘irodai munkára alkalmaznák őket. Sajnos, többségük alacsony Egészségnevelési konferencia A család hatása tükröződik A kocsi, a törülköző díszítésül szolgál Budapest, Pécs, Szentendre és Sopron után a héten a szegediek adnak otthont az országos egészségnevelési tudományos konferenciának. Május 28. és 30. között itt találkoznak tizennegyedik alkalommal az egészségügyi szakemberek. A szervezők között van a Magyar Társadalomorvostudományi Társaság Egészségnevelési Szövetsége, az OTKI Egészségügyi Főiskolai Kar Pedagógiai Intézete, az Országos Egészségnevelési Intézet, valamint a Csongrád Megyei Tanács V. B. és a Csongrád Megyei Köjál. A tanácskozás témája: Társadalom — ifjúság — egészség, A megnyitóbeszédet dr. Hutás Imre egészség- ügyi államtitkártól hallhatják a résztvevők. Az ország minden részéből érkező előadók a család hatásáról, az életmód kialakításáról beszélnek többek között. A meghívottak kiválogatása egy fél évvel ezelőtt indított pályázat kiírása után történt. Pályázhattak orvosok és nagy gyakorlattal rendelkező, egészségügyet érintő téAZ MN HÍRADÓ TECHNIKAI ÜZEM FELVESZ megbízható villamos- és gépészmérnököt fejlesztőnek és szerkesztőnek, valamint elektronikai műszerészt, mechanikai műszerészt, lakatost, géptávíró-mű szerészt, karosszérialakatost, C járműkategóriára érvényes jogosítványt szerzett autószerelőt, segédmunkást. Jelentkezni lehet az özem személy- és munkaügyi osztálya vezetőjénél, cím: Gödöllő, Dózsa György út 63/A. mákkal foglalkozó szakemberek. Pest megyéből kevés főiskolai dolgozatot fogadtak el, más területről egyedül Mészáros Istvánnénak, a Gödöllői Török Ignác Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola és a 202. Ipari Szakmunkás- képző Intézet és Szakközép- iskola ifjúsági védőnőjének felmérését, melynek címe: A család egészségkultúrájának vizsgálata ifjúsági védőnői körzetekben. Tőle érdeklődtünk, miről tartja előadását a Tisza Szálló tükörtermében. — Százkilencvenöt családnál tettem látogatást, közvélemény-kutatást tartottam, megfigyeléseket végeztem. Ezek kapcsán érdekes statisztikai adatokhoz jutottam a gimnáziumi és szakmunkástanulók szüleivel folytatott beszélgetések alatt. A szellemi, fizikai és egyéb foglalkozású felnőttektől kapott válaszokat analizálva egyértelművé vált az egészségkultúra köztudatba juttatásának jelentősége. Bár 1974 óta működnek a család- és nővédelmi tanácsadók, még mindig nagyon sok az ilyen irányú tennivalónk. Ezért is született meg a Minisztertanács határozata, mely szerint az iskolákban tantárgyként be kell vezetni a családi életre nevelést. — Jártam Mogyoródon. Erdőkertesen, Veresegyházon, Szadán, Galgamácsán és Gödöllőn. Megállapíthattam, hogy az egészségnevelés sajátosságai másképp tükröződnek a 14—18 éves vidéki és városi fiatalság körében. A generációs együttélésben akarva-akaratlanul pozitív vagy negatív részesei az egészségügyi kultúra közvetítésének a családok. Ahol az irányító hierarchiában a legképzettebb családtag áll, ott állandó fejlődés mutatkozik a család értékrendjében. — Faluhelyen a generációs kapcsolatok jobban jellemzőek, minimum a nagymama, de sok helyen a dédi is megtalálható. Itt még most is a hagyományok dominálnak. Tapasztalhattam, hiába vannak a hatalmas házak, tíz százalékban nem használnak, csak egy szobát. Kis zu gokban, külön konyhában élnek, amit azért is toldanak az épülethez, hogy a nagy házban a bútort, a hímzett függönyt, térítőt óvják. Sok szülő a XX. században sem a derűs, meleg otthon kialakí tására törekszik, hanem erejüket végsőkig feszítve a kapu előtt álló drága gépkocsik és más anyagi javak megszerzésére f—sérlik el. így akarnak bizonyítani a helyi közvélemény előtt. — Városban az ilyen együttélés ritka, pont a la kásviszonyok miatt. A gyerekek inkább magukra vannak hagyva, ezért a szerzett kultúra érvényesül. Felmérésemet a szülők információi és az elém tárulkozó kép alapján készítettem. Az étkezési szokások, a kitett — és láthatóan (!) használt — törül közök, a vásárolt fogkrém, m' d, mind támpontot adtak Arra gondoltam, hogy egy jó tanuló, jó magaviseletű gyerekhez hozzátartozik a rendszeres tisztálkodás is, de ez nem mindig van így. Ahol két gimnazista lány van í családban, ott már megszo kott, elfogadott a mindennapi mosdás, fogmosás. A vizsgált nyolcvannyolc fizikai családból 56-nál, a nyolcvankét szelleminél 78-nál ez a gyermeknevelés velejárója. — Egyetlen kérdésben alakult ki vita, az egészségügyi kultúra elsajátíttatása kinek a feladata. Akadt, aki az iskolára, a munkahelyre szavazott, volt olyan is, aki a sajtóra hárította. Nagyon kevesen vállalták, igen, ez az én dolgom. Pedig ebben is a szülő—gyermek kapcsolat a meghatározó. Felméréseim tovább folytatódnak, hiszen folyamatában vizsgálva a családokat, több ismeret szerzésére nyílik lehetőségem a városban és vonzáskörzetében. B. E. iskolai végzettséggel rendelkezik, így egy tanácsi szociális foglalkoztató létrehozása lenne legmegfelelőbb. Terveznek is egy ilyen létesítményt a városban, de anyagi eszközök hiányában kialakítására a jelenlegi ötéves tervben nem kerülhet sor. Pedig nemcsak a csökkent munkaképességűek, hanem a mozgássérültek, alacsony nyugdíjasok részére is munkaalkalmat, társaságot jelent majd elkészülte után. Szükségesnek tartja a szakmaközi bizottság egy felmérés készítését, mennyire valóságos igény Gödöllőn egy újabb öregek napközi otthonának a létesítése. A rászoruló idős emberek felkutatását területi munkamegosztásban a Hazafias Népfronttal és a Vöröskereszttel közösen végzik. Most az otthonban havi hatszázki- lencven forintért emberi körülmények között háromszori étkezést kapnak, egész napra van elfoglaltságuk. A környezet szemléletén azonban sürgősen változtatni kellene, sokan megszólják azokat, akik idejárnak, megy a szegényházba. Akad olyan az elesettek, elhagyatottak között, aki ezt a csekély térítési díjat sem tudja fizetni, a gyerekeitől resteili kérni. A városban működő három — erdész, pedagógus és városi — nyugdijasklub tevékeny közreműködésére az előítéletek eloszlatásában bizton számíthat az szkb, de az üzemek is hatást gyakorolhatnának, ha a nyugdíjba vonulókkal ismertetnék lehetőségeiket, megbarátkoztatnák őket a napközi otthon gondolatával. Felvilágosítás Az egészségnevelés témájában is a szemlélettel vannak gondok. A munkaidőalap védelme nem teszi lehetővé, hogy munkaidőben végezzenek felvilágosítást az egészség- ügyi felelősök, ezért nagyon nehezen és csak gyéren cselekedhetnek, sok esetben válik lehetetlenné munkájuk. Ezen az értekezleten egy javaslat hangzott el, melyhez júniusban az szb-titkárok is hozzászólnak tanácskozásukon. Eszerint havonta egy alkalommal félórás előadást, filmvetítést tartanának a dolgozóknak a felkészült előadók. Ezzel ta Ián a termelést sem hátrál tatnak, és a vállalat is jól járna a képzett egészségügyi alkalmazottakkal. A Köjál, költségvetésének bővítésével jobban tudná támogatni ezt a mozgalmat, szí vesen vennék azonban, ha az intézmények felajánlanák célra elfekvő dia- és írásvetítőiket. Az egészségügyi felvilágosítás ezzel hatékonyabbá válna, a felelősök is éreznék, érdemes vele foglalkozni. Az egyéb napirendi pontok között szerepelt az szkb nyugdíjemelési kérelmeket elbíráló feladata. A környezettanulmányok után készített vélerné nyék hatására több esetben sikerült elérniük, hogy a kis nyugdijakat két-háromszáz forinttal felemelték. Az Ag- ronovo kezdeményezésére egy hordozható kolkoszkóp vásárlását tűzte célul a bizottság a kerepestarcsai kórház részére. Ezzel lehetővé tennék nagyobb üzemekbe a kiszállást, ami gyorsítaná, alaposabbá tenné a rákszűrést. A 80—100 ezer forint értékű műszer beszerzéséhez az Agronovo tízezer forinttal járul hozzá. Hazavihetik Azt már csak halkan meri mondani az szkb titkára, el kelne a városban is a folyamatos rákszűrés, az orvosok vállalnák, de nincs megfelelő helyiség. A detoxikáló állomás is remény, ezért az utcán randalírozó, verekedő részegeket — a család örömére — egyelőre csak hazavihetik a rendőrök. Báskai Erzsébet Hagyományélesztés a művésztelepen Régi gödöllői hagyományo- ■ kát kívánnak megidézni, a szecessziós művésztelep életét. Tíz napra rekonstruálják azt a sajátos életformát, amelyben az egykori gödöllői kolónia tagjai éltek. Ezenközben a városban élő alkotók ismertetik meg a tábor lakóival azokat a művészeti ágakat, amelyek otthonosak voltak a művésztelepen. Három ésoportba várják az érdeklődőket. A szövőiskolai az anyagfestés, szőnyegtervezés, szövés, bőrmunkák, játékkészítés gödöllői hagyományait idézik föl. A következő társaság a szecessziós festészet, grafika és könyvillusztrálás, a harmadik a századforduló irodalmát, színházi életét. A helytörténeti gyűjtemény, a városi könyvtár és a Népművelők Egyesülete megyei szervezete által kezdeményezett táborba a részvételi díj 1500 forint. Jelentkezni május 31-ig lehet a könyvtárban. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Szakmai nap: Demokrácia és kultúr«» Beszélgetés Hidy Péterrel, áz Országos Közművelődési Központ Művelődéskutató Intézete igazgatóhelyettesével, 10 órakor. Gyermekfilmhét, 101 kiskutya, színes amerikai rajzfilm, 15 órakor. A hónap gödöllői műtárgya: Gödöllői térkép 1850-ből, megtekinthető az előtérben. Helytörténeti gyűjtemény: A régi Gödöllő, kamarakiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: Kortárs képzőművészeti gyűjtemény, kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Nagytarcsa, múzeum: Nagytarcsa 1986, időszaki fotókiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Kerepestarcsa, kiállítóterem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. Minden fronton siker A legutóbbi tudósításban félreérthetően tájékoztattuk olvasóinkat a tavaszi idényzárásról. Az évad sűrítésének okából a tavaszi utolsó felvonás volt a legutóbbi kettős forduló, az őszről előrehozott mérkőzések azonban még hátravannak. Valójában most van vége a sorsolás szerinti tavasznak. mind a nőknél, mind a férfiaknál. A nők hazai pályán fogadták a sereghajtó Érd csapatát. Az ifjúságiak 20-6-ra, a felnőttek 41-7-re győztek a gyenge játékerőt képviselő vendégek ellen. A férfiak a szintén kiesésre álló Nagymarossal játszottak idegenben. A sok újonccal felálló ifisták biztosan szereztek meg a két pontot, a felnőttek pedig pillanatnyi esélyt sem adtak. Nagymaros—GSC 13-31 (5-6) GSC': Imre — Szabó A. (1), Horváth (5), Szlifka (5), Lfr- bán (7), Szabados (5), Hajdú (7). Csere: Csikós — Mezei (1), Bátori. Az ifisták legjobbjaival megerősített felnőttgárda negyedóra alatt dűlőre vitte a mérKevesebb lesz a meggy Elültették a paradicsomot Kimondani is sok, öt és fél millió paradicsompalántát neveltek a Túrái Galgamenti Magyar—Kubai Barátság Termelőszövetkezet fóliasátraiban. A saját célra termesztett ötmilliót már kiültették, és a hatvanhektáros táblán a száraz idő ellenére szépen beálltak a növények. A félmilliós maradékot értékesíteni kívánják, a Soroksári Paradicsomtermelési Rendszernek, melynek ők is tagjai, ajánlották fel megvételre. Az uborkával már nem volt ilyen szerencséjük. Mint Derne György kertészeti főága- zatvezető elmondta, a húsz hektáron vetett magnak csak a hetven százaléka kelt ki. Ezért, hogy megfelelő termést érjenek el, teljesíteni tudják a szerződéseket, >. locsolják az uborkát. Szépen haladnak az összesen hetvenhektáros sárgarépa és petrezselyem kapálásával is a gazdaságban. A gyümölcsöskertek a tavaszi metszés, permetezés után a szokásosnál csendesebbek. A fák az elvirágzás utáni tisztulási állapotban vannak. A becslés szerint kevés meggy várható, a régi telepítésű almásban a terméskilátás közepes, az újban pedig igencsak gyengének mondható. Az okok visszavezethetők a téli fagykárra, de a szakemberek szerint a növények saját termésszabályozó képességére is. kőzést, addigra 6 gólos előnyre tettek szert. Főleg Hajdú, Horváth és Urbán jeleskedett a gólszerzésben. A félidő végére előnyük tovább nőtt, ami Imre kapus nagyszerű védéseinek is köszönhető. Fölényünkre jellemző a 30 perc alatt kapott öt gól is. A második . játékrészben csak annyiban változott a játék képe, hogy a mieink rengeteg biztos helyzetet elhibáztak, s valamelyest szaporodtak a kapott gólok. A jó védekezésből indított ellenakció többsége azonban góllal fejeződött be. Jó: Imre — Hajdú (a mezőny legjobbja), Urbán, Szabados. Nagymaros ifi—GSC ifi 16-27 (8-12) GSC: Morvái — Tóth (1), Váradi (3). Kovács (3), Szed- mák, Szekeres (10), Rusai (9). Csere: Dóka, Csenteri (1). A teljesen átszervezett, újoncokkal teletűzdelt ifjúsági csapatunk végig kezében tartotta a kezdeményezést. Az eddig állandó csapattagoknak számító Rusai és Szekeres vezérletével pillanatnyi kétség sem fért a győzelmükhöz. A második félidőben végre Kovács is tudásához méltóan játszott. Ez és a két vezér- egyéniség eredményessége járult hozzá leginkább a nagy gólkülönbségű győzelmünkhöz. Az első alkalommal élesben játszók helytálltak, ami leginkább Váradira, Szedmákra, Dókára és Tóth Lászlóra vonatkozik. Kiemelkedően játszottak: Morvái, Szekeres, Húsai. M. G. Mozi A király, akinek nem volt szive. Színes, magyarul beszélő mesefilm. Csak 4 órakor! Nincs kettő négy nélkül. Színes, magyarul beszélő olasz kalandfilm. 6 és 8 órakor! SSSN #133—1957 (Gödöllői Hírlap)
