Pest Megyei Hírlap, 1986. május (30. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-28 / 124. szám

1986. MÁJUS 28. SZERDA Ismerkedés a hazai szénhidrogénipar helyzetével Képviselőink Százhalombattán Aktívaértekezletet tartottak a népi ellenőrök Óvják a közélet tisztaságát A hagyományok szerint időnként kihelyezett ülésen tanácskozik az országgyűlési képviselők Pest megyei cso­portja, hogy egy-egy témát, egy-egy tájegységet közelebb­ről, részleteiben is megismer­jen. Ez történt tegnap Száz- hálombattán, ahol a Dunai Kőölajipari Vállalat volt a házigazdája a csoportülésnek. Amint a képviselők megálla­pították, talán soha nem volt ennyire időszerű éppen itt és éppen a hazai szénhidrogén­ipar helyzetéről tájékozódni, hiszen köztudottan súlyosan érinti ezt az ágazatot — s benne a DKV-t is — az olajárak ismert világpiaci alakulása. A vállalat tanácstermében — ahol jelen volt Lénárd László, a megyei pártbizott­ság titkára és Vágvölgyi Jó­zsef, a Pest Megyei Tanács általános elnökhelyettese is — ár. Rátosi Ernő, a DKV vezérigazgatója, illetve Zsen- gellér István, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezérigazgatója adtak részle­tekre is kiterjedő, alapos tá­jékoztatást a hazai szénhid­rogén-termelésről és -feldol­gozásról, érintve az ebben részt vevő vállalatok tevé­kenységét és eredményeit egy­aránt. Szóltak arról, hogy a szénhidrogénipar infrastruk­túrája meglehetősen jól ki­épített Magyarországon, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lehet tovább javí­tani. Kiemelték, hogy a fel­dolgozás mélysége a Dunai Kőolajipari Vállalatnál a leg­figyelemreméltóbb, ezért lé­nyegében a feladatok zöme erre a vállalatra vár. Megis­mertette a képviselőket dr. Rátosi Ernő a DKV technoló­giai sémájával, részletesen felsorolva, hogy az egyes üzemek, munkafolyamataiból milyen termékek,,kerülnek ki, a motorbenzineket s az úgy­nevezett aromás származéko­kat tekintve. A képviselők nagy érdek­lődéssel követték a, tájékozta­tót. Elismeréssel vették tudo­másul, hogy a technológiai sor végén alig marad olyan anyag, amely már tovább semmire sem használható, A képviselők nagy érdeklődéssel tekintették meg a krakküzemet Rövid városnéző séta után érkezés a központba (Hancsovszkl János felvételei) magyarán: veszteség. Sajná­lattal értesültek arról, hogy — a DKV-n kívül álló okok miatt — a viszkozitástörő üzem belépése késik, hiszen ez lesz hivatott arra, hogy növelje jelentős , mértékben a jelenlegi fűtőolaj-termelést. Beszámolt a DKV vezérigaz­gatója arról is, hogy újabb xilolizomerizáló üzem is sze­repel a fejlesztések sorában, az idén szintén dolgozni fog, ugyanakkor egyéb lépések még a tervezés szintjén áll­nak. A jelen helyzetben nemkö­te napi frissességű informá­ciókhoz, híranyagokhoz, új­ságokhoz, kiadványokhoz ju­tunk, tehát mindenki tájéko­zódhat. De szeretném megint csak hangsúlyozni, hogy a legfontosabbak, a leggyümöl­csözőbbek a személyes kap­csolatok. — Szervez-e esetleg az önök SZMBT-tagcsoportjának vezetősége magyar nyelvtan- folyamokat? — Sajnos, mi a gyárban er­re nem tudunk vállalkozni, mert annyian vesznek részt a dolgozóink közül esti főis­kolán, szakmunkás- és alap­fokú képzésben, hogy se időnk, se helyünk nem marad rá. Az ősszel elkészül azonban a saját tanintézeti részlegünk, s ott biztosan találunk rá mó­dot. Addig is, aki akar, itt a Barátság Házában bármikor jelentkezhet magyar nyelvtan- folyamra. A Lenin Elektromos Gép­gyárnak körülbelül nyolcezer dolgozója van. A legtávolabb­ról ingázók sem laknak 30 kilométernél távolabb a munkahelyüktől, s ez, ismer­ve a moszkvai gyorsvasút és a metró fürgeségét, maxi­mum napi egyórás utazást je­lent. — Nálunk május a béke és barátság hónapja, s bejelen­tették, hogy ősszel, novem­berben tartja VIII. országos értekezletét a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság. Még job­ban odafigyelünk tehát a ba­ráti országra, a Szovjetunió­ra. Elmondaná, hogyan élnek a moszkvai Lenin Elektro­mos Gépgyár dolgozói? — kértem Klavgyija Poluekto- vát. Közben, már beszélgeté­sünk elején a csendes terem megelevenedett, megtelt moszkvaiakkal és Pest me­gyeiekkel. A félig oroszul, fé­lig magyarul beszélgetők ki­válóan megértették egymást. — Röviden mit is mondha­tok? Mivel ez nálunk is egyre fontosabb kérdés, el­árulhatom, hogy munkásaink az átlagnál jobban keres­nek. Persze, keményen meg is dolgoznak érte. S hogy a munkájukat minél kevesebb napi gond zavarja, építettünk a gyáron belül egy szolgálta­tóházat, ahol még a hiány­cikkekre is vesznek föl elő­jegyzést, de akár függönyvár- rást is vállalnak. Vart két nyaralótelepünk, s egy közeli víztározó partján egy Fecs­ke nevű úttörőtáborunk, négy óvodánk, három bölcső­dénk. A gyár mellett 180 félig kész lakást vettünk át az építőipartól, saját erőből befejeztük, s most május vé­gén adjuk át a kész ottho­nokat a dolgozóinknak. Köszöntést küldők Miután Klavgyija Poluek- tova türelmét megköszönve el­búcsúztunk, néhány perc múlva a tömegben ismét meghallottam a hátam mögül előbbi beszélgetőtársam hang­ját. — Egy pillanat! Valami na­gyon fontosat elfelejtettem el­mondani! Épp abban az évben alapítottuk a Szocialista munka élharcosa kitüntetést, amikor az MSZMP főtitkára, Kádár János elvtárs is ellá­togatott hozzánk. Akkor neki adtuk át az 1-es sorszámú ki­tüntetést. A közelmúltban egy küldöttség tagjaként a párttitkárunk s egyik mun katársunk járt Magyarorszá­gon, s ismét találkoztak vele. Melegen érdeklődött, hogy vagyunk, hogy élünk, hogy dolgozunk. Ezúttal is üzen­jük: úgy igyekszünk, hogy minden barátunk büszke le­fessen ránk. Következik: Kilométerek, rubelek és a vodka Vcreszki János zörhbös — állapították meg a képviselők —, hogy a kő­olaj-feldolgozó vállalat egész terület i teljes energiaracio­nalizálás folyik, a rekonst­rukcióval egy időben nem csupán a technológiai beren­dezések újulnak meg a mai kot. —követelményei szerint, hanem arra is ügyelnek, hogy minél több energiát takarít­sanak meg az egyes művele­tek során s az üzem fenn­tartásában. A tájékoztató után érdekes eszmecsere alakult ki, amely­ben például dr. Berdár Béla, a Pilisi Parkerdőgazdaság fő­igazgatója * (Pest m. 25. vk.) és Polgárát József, a Nyugat- Pest Megyei Sütőipari Válla­lat igazgatója (Pest m. 17. vk.), Görbe Ferenc, a Nagy­kőrösi Konzervgyár igazgató ja (Pest m. 10. vk.) a kőolaj­árak közötti különbség kap­csán az export nehézségeit érintették. Kárpáti András, a PEMÜ igazgatóhelyettese (Pest m. 22. vk.) arról szólt. Hogy a DKV gyárt ugyan alapanyagot mintegy százféle kenőolajhoz, mégis állni kényszerülnek nagy értékű gépek, mert a piacon nem lelhetők föl teljes választék­ban ugyanezek az olajok. Fetter Gyula, a PEMÜ fő­művezetője (Pest m. 23. vk.) konkrétabb információkat kért a tervezés alatt lévő fej­lesztésedről. Bata Jánost, a gyömrői Helios Ipari Szövet­kezet elnökét (Pest m. 12 vk.) a bár- és munkaerő­gazdálkodás kérdései ■ érdé kelték részletesebben. A Hun- niahibrid Broilertermelési Rendszer igazgatója, dr. Fo dór István (Pest m. 15. vk.) a taggazdaságok nevében is azt kívánta tudni, lehetsé­ges-e a baromfinevelésben áttérni a pb-gázfűtésre. Zsengellér István és dr. Rátosi Ernő korrekt válaszo­kat adtak a kérdésekre, majd üzemlátogatás következett. A képviselők fölkeresték a krakküzemet, betértek a vál­lalat számítóközpontjába. majd a városi tanács meghí­vását elfogadva Százhalom­batta központja felé tartot­tak. Szekeres József, a városi tanács elnöke adott nagy ér­deklődéssel kísért tájékozta­tást Százhalombatta minden napi életéről, majd a DKV műszaki, klubjában késő dél­utánig folytatódott az élénk eszmecsere. I B. I. Császár Ferenc, á Pest me­gyei NEB elnöke beszámolójá­ban a többi között hangsú­lyozta : — A megyei tanács által jóváhagyott ellenőrzési ter­veink teljesítésével, az ellen­őrzés koordinálásával terv­szerűbbé, hatékonyabbá vált a népi ellenőrzés tevékenysé­ge. Javaslatainkat elfogadták Évente közel 400 javasla­tot tettünk, azokat a vizsgált egységek néhány kivételtől eltekintve elfogadták, megva­lósíthatónak tartották. Ilyen javaslatokat tettek népi el­lenőreink és . bizottságaink például a takarékos anyag- és energiafelhasználás lehető­ségeire, a hulladékenergia fel- használására. örömmel ta­pasztaltuk javaslataink hasz­nosulását. Témavizsgálataink jelentős része a párt- és ál­lami szervek döntéselőkészí­tését szolgálta. Az időskorúak és a veszélyeztetett gyerekek helyzetével kapcsolatos ta­pasztalataink a megyei párt- bizottság határozataiban is tükröződtek. Emlékeztetett Császár Fe­renc árra is, hogy voltak olyan kezdeményezésű téma- vizsgálataik, amelyek tanul­ságait országosan is figye­lembe vették, így például a TOT, amikor a megyei párt- bizottság kérésére tárták fel a termelőszövetkezetek mel­léküzemágai jövedelemcsök­kenésének okait. Szólt a megyei NEB-elnök a kedvezőtlen jelenségekről is. — Többször foglalkoztunk a belső ellenőrzéssel és ismé­telten fölvetettük, hogy az nem funkcionál megfelelően. Az üzemek és intézmények vezetői nem ismerik fel a belső ellenőrzés fontosságát. Több téma- és célvizsgálat tapasztalata bizonyítja, hogy a vezetők nem követelik meg a gazdálkodásban a törvényes rendet. Nem látják, hogy a bizonylati, valamint a gaz­dálkodási fegyelem lazulása, általános morális lazuláshoz és visszaélésekhez vezethet. A közérdekű bejelentések­ről szólva hangsúlyozta: — A közvélemény rendkí­vül érzékenyen, esetenként türelmetlenül, sőt indulatosan reagál a társadalmi, gazdasá­gi élet negatív jelenségeire. A hetvenes években és a nyolc­vanas évek első két évében a közérdekű bejelentések és panaszok száma 200 körül in­gadozott a megyében. 1983- tól viszont meghaladta az 500-at. A dolgozók hozzánk gyakran fordulnak olyan ügyekben is, melyek előzőleg már több fórumot megjártak. Mindezt mi a népi ellenőrzés iránt megnyilvánuló biza­lomnak tartjuk. Súlyos mu­lasztásokat, visszaéléseket el­sősorban közérdekű bejelenté­sek vizsgálatakor tár fel a népi ellenőrzés. Évente 60— 70 esetben bocsátunk ki fel­hívást a törvényesség helyre- állítására, fegyelmi lefolyta­tására; 25—30 esetben kezde­ményezünk szabálysértési el­járást és 4—5 esetben sajnos kénytelenek vagyunk bűn­vádi feljelentést is tenni.. Az elmúlt években 2 eset­ben tettünk gazdasági bír­ságra javaslatot, melyet a KNEB elnöksége elfogadott, s a bíróság mégítélt. A mulasz­tást elkövető személyek fe­lelősségre Vonását többségé­ben érvényesíteni tudtuk, de előfordult vonakodás is a fe­gyelmi, kártérítési eljárás le­folytatásától, különösen, ha vezetők voltak a vétkesek. Ilyen esetben többszörösen is bizonyítanunk kell kezdemé­nyezésünk megalapozottságát. faiért húzódnak cl? A személyes felelősségre vonásra irányuló eljárások rendkívül munkaigényesek és elhúzódóak. Emiatt eseten­ként csökken az elmaraszta­lás erkölcsi visszatartó ere­je. A lakosság széles körét, a vezetők többségét felháborít­ják a visszaélések, az ügyes­kedések, a munka nélkül, jog­talanul szerzett jövedelmek. A népi ellenőrök a vállalati és intézményi vezetők több­ségével .eredményesen együtt dolgoznak a rend, a fegye­lem megteremtésében. Az utóbbi években érkez­nek hozzánk olyan bejelenté­sek is, amelyek a rendet, fe­gyelmet megkövetelő vezetők ellen irányulnak. Erkölcsi és politikai felelősségünknek tartjuk megvédeni az ilyen vezetőket a rágalmazástól és támogatni őket törekvéseik­ben. Ezek a bejelentések ál­talában névtelenek, ezért kü­lönböző üzemi fórumokon is­mertetjük a vizsgálati ta­pasztalatainkat, és erősítjük a vezetést a kitűzött célok meg­valósításában. Az elmúlt években tovább erősödtek az illetékes pártszervekkel való kapcsolataink. Jó együttmű­ködésünk alakult ki a taná­csokkal, a Hazafias Népfront, a KISZ, a szakszervezetek, az MTESZ, a Vöröskereszt me­gyei szervezeteivel. Javult a társ ellenőrző szervekkel va­ló együttműködésünk is, de még nem tartjuk megfelelő­nek a vizsgálatok koordinálá­sát. Elismert emberek A következő öt év felada­tairól Császár Ferenc hang­súlyozta: — Munkánk további javítá­sához megvannak a feltéte­leink. Az elmúlt évben lezaj­lott választások során Nagy- kátán és Dabason új népi ellenőrzési bizottság megvá­lasztására nyílt lehetőség. Így most már a megyei NEB-en kívül tíz városi bi­zottságunk dolgozik 103 vá­lasztott testületi taggal. A megválasztott bizottsági tagok jól felkészült, elismert köz­életi emberek. A közigazgatás átszervezé­se megköveteli tőlünk a szo­rosabb együttműködés kiala­kítását a helyi tanácsokkal. A vállalati . irányításban soron lévő változások még inkább feltételezik, mint a múltban a vizsgált egységek párt- és ál­lami vezetésével, illetve a vállalati tanácsokkal való jobb munkakapcsolatot. Fa­lugyűléseken, vállalati ta­nácsok ülésein várhatóan több­ször szükséges ismertetni vizs­gálati megállapításainkat. Fel kell arra készülni, hogy ese­tenként túlzottan felerősöd­hetnek a csoportérdekek. A népi ellenőrzésnek a maga eszközeivel a népgazdasági ér­deket kell képviselnie és eh­hez a széles közvéleményt kell megnyerni. E törekvésünkben jobban kell támaszkodnunk a tömegtájékoztatási szerveknél dolgozó elvtársakra. Témavizs­gálatainkat a jövőben még inkább úgy kell megválaszta­ni, hogy azok elsődlegesen a törvények, rendeletek betartá­sának ellenöi zésére irányul ja­jának. A törvények, rendele­tek megszegőivel, a társadal­mi tulajdont károsító ele­mekkel szemben a népi ellen­őrzésnek is határozottabban kell fellépnie. A jövőben na­gyobb figyelmet kell szentel­ni a jó tapasztalatok feltárá­sára, elismerésére, terjeszté­sére. Felszólalások Bobály Erzsébet elmondta, 150 népi ellenőrük többsége szakmailag jól felkészült, köz­életi ember. Minthogy más választott tisztségeket is be­töltenek, sokféle tapasztalat- gyűjtésre van lehetőségük, s ez hasznára válik a népi el­lenőri munkának is. Kökény József kijelentette: akkor van igazán sikerélmé­nye, ha végül arról is tudo­mást szerez, mi lett azoknak a vizsgálatoknak az eredmé­nye, amelyekben ő is részt vett. A népi ellenőri mun­kában szerzett ismereteit me­gyei tanácstagként is, párt­vezetőségi titkárként is jól tudja hasznosítani. őriéi Elemér húszévi te­vékenységének legfontosabb céljaként említette, hogy mindig a hibák okait igyeke­zett feltárni. Rábai István annak tulajdonította a leg­nagyobb jelentőséget, hogy a vizsgált gazdasági egységek dolgozói is tudjanak arról, mit állapítottak meg róluk az ellenőrök. Báthy Tibor 28 év alatt nagyon sok vizsgá­latot vezetett, sok szabadide­jét feláldozta, de mint el­mondta, volt értelme a fára­dozásnak, mert javaslatait viszontláthatta a megyei és országos intézkedésekben. Dobos István a konkrét példák egész sorát idézte an­nak bizonyítására, hogy or­szágos döntések formálódtak a népi ellenőrök javaslatai alapján. Ilyenek voltak pél­dául: az elavult gépi állóesz­közöket nem javítgatni, ha­nem újakkal kell kicserélni, mert az utóbbi megoldás az olcsóbb; az építőipar veszte­séges külföldi vállalkozásait abba kell hagyni; folytatni kell a bányafejlesztéseket; az egészségügyben az úgyneve­zett intenzív ágyak számának növelése sok ember életének megmentését teszi lehetővé. Hangsúlyozta a . felszólaló — más témára áttérve —, hogy a felelősségre vonás mindig legyen arányban a vétséggel. Sok embert éppen a felelős­ségre vonásának elmaradása buzdít a nagyobb vétségekre, s juttat végső soron súlyos helyzetbe. Kruzlitz Tibor az ellenőr­zési munka nagyobb koordi­nációjának fontosságát hang­súlyozta. Farkasné Józsa Klára azt a folyamatot mutatta be, amelynek elején a népi ellen­őr tanul, tapasztalatot gyűjt, a végén pedig ő adja át a hasznosítható ismeretekéi másoknak. Bene József pél­dával bizonyította: A bűnös Cselekedetek újságban való nyilvánosságra hozatalának nagyobb a visszatartó ereje, mint a sokszor amúgy is eny­he jogi elmarasztalásnak. Féltik szocialista értékeinket Krasznai Lajos felszólalásá­ban megállapította, hogy a népi ellenőri munkát Pest megyében a pártkongresszusi határozatok végrehajtásának akarata hatja át. A megyei párttestület köszönetéli és el­ismerését fejezi ki a megye 1200 népi ellenőrének — kö­zöttük a több évtizede helyt­álló népi ellenőröknek —, akik a törvényesség betartá­sáért fáradoznak. Utalt Krasznai Lajos Pest megyének a többi megyétől eltérő sajátosságaira, ame­lyek közé sorolhatók az új vállalkozási formák nagy száma, s az, hogy itt a szel­lemiség és találékonyság tág határok között mozog. Ugyan­csak a sajátosságok közé tar­tozik az agglomeráció. A népi ellenőrzés a megye működési rendjében fontos helyet foglal el, tisztességgel tölti be küldetését. Jól élt bő­vülő jogkörével, s megfelelő politikai hátteret tudhat ma­ga mögött. Három alapkövetel­mény érvényesül a munká­jában: tiszta elv — tiszta gyakorlat; pártosság, a fon­tos politikai célok szén előtt tartása; megfelelő tár sadalmi munkamegosztás é felelősségérvényesítés. A közvélemény azért reá gál érzékenyen a társadaim élet visszás jelenségeire - hangsúlyozta Krasznai La jós —, mert félti és óvja szó cialista értékeinket, ha azo kát az egyéni érdekek szőve vényei veszélyeztetik. Az él lenőrzés pozitív hatása abba: is megnyilvánul, hogy feltár ja, bemutatja a kedvező ta­pasztalatokat. A népi ellenőrzés a gazda ság értékteremtő _ képességénél növelését segítő',vizsgálati té mákat bátran válasszon mun kaprogramjába. A NEB ré­szese lehet - annak a munká nak, amely a felelősségérze növelésére irányul. A tisz tességtelen haszon élvezőit, ; visszaélések részeseit a hép ellenőrzés ne kímélje! A megyei pártbizottság elsí titkárának felszólalása utár a megyei aktívaértekezle Császár Ferenc összefoglaló­jával ért véget. Cseri Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents