Pest Megyei Hírlap, 1986. május (30. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-28 / 124. szám

PEST MEGYEI VILÁG PHGLETÁBJAI, EGYESÜLJETEK! MM ^ 1 IZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGI ÉS I MEGYEI TINACS LIMA XXX. ÉVFOLYAM, 124. SZÁM Ára: l,](U forint 1986. MÁJUS 28. SZERDA Képviselők Ssáxhdombdíán (3. oldd) Megújult a város könyvesháza (5. oldd) Taps sárt ajtók mögött (7. oldd) Barack ízű vajkrém (8. oldd) Az mm ülése A Magyar Nők Országos Tanácsa, Duschek Lajosné el­nökletével kedden ülést tar­tott a Parlament vadászter­mében. Horváth István altá­bornagy, a Magyar Néphad­sereg politikai főcsoportfőnö­ke, miniszterhelyettes a hon­védelmi nevelés időszerű fel­adatairól tájékoztatta a nőta­nács tagjait. A továbbiakban arrólt szólt, hogy a nőmozgalom aktivistái legyenek a honvédelmi eszme tevékeny propagandistái, hir­detői. A. nőmozgalom juttas­sa kifejezésre egész tevékeny­ségében — a legjobb hagyo­mányokat folytatva — a párt politikáját, a néphatalomért, a békéért érzett össznemzeti felelősség gondolatát. Szakemberek randevúja a BNV-n Szemlélődni, útlevél nélkül A Monori Mezőgép Vállalat újdonsága, a csirkezsigerelő olyan friss, hogy még pros­pektus sincs róla. A kiállított automatáról a mögötte levő tábla közli az adatokat, azt is, hogy cseh licenc alapjan készíti a gyár. A monoriak zsigerelője azonban gyorsabb az eredetinél; hatezer darab broiler szárnyas kerül le róla óránként. A termék, amely egyelőre próbaüzemben készül, már be­mutatkozott Növi Sad vásárán is. A KGST-piacon egyedül nálunk készül a csirkezsigere- lő automata. Külföldi és hazai MOROTVA a K önyvtárnyi irodalma van már napjaink­ban annak, miért las­sú, a kelleténél költsége­sebb a beruházások folya­mata hazánkban. Ezek az okos gondolatokkal telí­tett művek, ragaszkodva a szerző szakterületéhez, azt tudatják, milyen pénzügyi, műszaki, építés-szerelési stb. közeg határozza meg a beruházások menetét, ké­sedelmét, költségességét, a vártnál, tervezettnél ki­sebb hasznát. Néhány el­méleti jellegű munkától el­tekintve, a könyvtárnyi műben ritkán terelődik ar­ra a figyelem, ami a gya­korlatban viszont a legin­kább jellemző, s ez o sok­sok apró akadály, mu­lasztás, szakszerűtlenség összegeződése a késedel­mekben, a túlzott költsé­gekben. Valójában ugyanis ritkán lelünk olyan eset­re, amikor valami döntő okban jelölhető meg a baj eredete, a legtöbbször any- nyi ok van, hogy már nin­csen ok; megállapíthatat­lan, kideríthetetlen. A gyakran hallható — és nem alaktalan — pa­naszok ellenere, tapaszta­lataink szerint ma is je­lentős beruházási tevé­kenység színtere a megye ipara. A Dunai Kőolajipa­ri Vállalatnál például a hír­közlésben is sűrűn szereplő fluid katalitikus krakk- üzemcsoport mellett — ha­táridő előtti elkészültét és költségkereten belüli ma­radását nem méltányolhat­juk eléggé, mint szabályt erősítő kivételt és egyben példát arra, így is lehet beruházni — alig észre­véve a nagy nyilvánosság által, másra is jutott, jut erő. Az energiafelhaszná­lást ésszerűsítő beruházá­sok egyikeként kerül tető alá — ha képletesen is, mert itt bizony kevés a tető — a viszkozitástörő üzem, 800 millió forint fe­letti költség fejében. Ritka példa lenne? Nem az. Lényeges technológia- fejlesztési beruházások kapcsolódnak az Ipari Szerelvény- és Gépgyár­hoz, a Pest Megyei Mű- anyagipari Vállalathoz, a Forte Fotokémiai Ipar hoz, a Csepel Autógyárhoz, a Váci Kötöttárugyárhoz. Ta­valy, amikor már érzékel­hetővé vált a beruházási tevékenység visszaesése, bá­tortalanul megfogalmazó­dott a remény, a rossz­ban talán lesz valami jó is. Nevezetesen; a keve­sebb megbízás esetleg ma­gával hozza a pontosabb, takarékosabb, minőségében megbízhatóbb munkát. A megye ipari beruházásai valóban mérséklődtek, a remény azonban a rossz méhéből kiszedhető jóra, nem igazolódott. Milyen tapasztalatok hordozzák • egy-egy beruházás mo- ■ rotváinak keletkezését? A legfőbb, ezért meghatáro­zó erejű jellemzője a holt­ágak kialakulásának a kapkodó, felületes előké­szítés. Olyan sok idő te­lik el az engedélyeztetés­sel, a hitelek megszerzésé­vel, a fővállalkozó meg- lelésével stb., hogy a tény­leges kivitelezés megkez­désekor már tetemes a ké­sedelem. mindenki tudja az érintettek közül, irreális a tervezett határidő, eleve kevés az eredetileg meg­jelölt anyagi fedezet... azért persze nekilátnak a végrehajtásnak, lesz, ami lesz alapon. A korábban említett vállalatoknál elmondták: nem számít ritka eset­nek, amikor az alvállal­kozók alvállalkozóit lelik fel egy-egy részmunkánál, számukra gyakran követ­hetetlenné válik — holott azt hinnők, övék a pénz, ők dirigálnak —, ki min­denki dolgozik a beruhá­zásnál. ök egy nagy hírű országos céggel szerződtek, s többszöri- áttétel után végül is ott találják a be­ruházásnál a számukra teljesen ismeretlen kisszö­vetkezet, termelőszövetke­zeti kiegészítő üzem em­bereit ... Volt olyan, ún. szavatossági per a me­gyében, ahol a beruházó megdöbbenve értesült ró­la, valójában — az alvál- .laíkozó alvállalkozójának a ki tudja milyen partnere­ként — hat cég csak azért vett fel pénzt, mert to­vábbadta a munkát, me­lyet végül is a hetedik csi­nált meg, tiem minősíthe­tő minőségben. .. L ehetséges magyarázata rejlik az ügyben an­nak is, miért kevés — az indokoltnál sokkal ke­vesebb — a beruházások­hoz, a kivitelezési szer­ződésekhez kapcsolódó per a. megyében, hiszen kiderít­hetetlen, ’ ki kivel állt jogviszonyban, azaz kinek mire terjedt ki a megbízá­sa, mivel kapcsolatos a feíelőssége. A morotvában leülepszik mindaz, ami a beruházási folyam horda­léka, s tagadhatatlan, any- nyi minden van itt — el­képesztő technológiai mu­lasztásoktól, melyek félkész épületek összedőléséhez ve­zetnek, egészen a számlák­ban szereplő „homokig”, azaz el nem végzett mun­kákig —, hogy az em­bernek az az érzése, jobb békén hagyni ezt az üle­déket, felkotrása nem ve­zetne semmire. S különben is, a holt ág csak rész. Része a fő folyamágnak. Mészáros Ottó igény is- van tehát erre a gyártmányra. Arinál inkább, mivel olcsóbbr a jelenleg hasz­nálatosaknál, amelyek tőkés importból származnak. A Pest Megyei Műanyagipa­ri Vállalat háza táján nagy ér­deklődés mutatkozott a pad­lófűtés csőrendszere iránt. Anyaghiány miatt ugyanis egy időre eltűnt ez a közkedvelt termék az üzletekből, s a ma­gánépítkezők máris reklamál­ták. A PEMÜ-t meglehetősen ér­zékenyen érintette a gázipari beruházások visszaesése, kere­sik hát műanyag csöveik to­vábbi felhasználási lehetősé­geit. Például a víz- és szenny­víz elvezetéseknél; öntözés­nél. Nem új keletű a csepegte­tő öntözés rendszerük, amely iránt fokozódó keresletet könyvelhetnek el; potenciális vevőik között ott van Nigéria, Kuvait, Algéria és Egyiptom is. A mostani tavaszi bemutató­ra lett teljessé a cég mezőgaz­dasági rendeltetésű terméke, a műanyag sertésnevelő ketrec, amelyhez ezentúl önetető egy­ség is kapható. A cipőtalpak mellett láthat a közönség már hagyományos gyártmánynak mondható műanyag kerékpár­nyerget a Csepel kerékpárok­hoz, autófejtámlát, de hor- gászbotnyelet is. Állandó üz­letfelük, az Ikarus részére buszülcsvázat is készítenek, ám ennek első szériája csak egy hónap múlva hagyja el a gyárat. A standokon, így a Pest megyeieken is szinte egymás­nak adják a kilincset a szak­emberek. Hazánk igazán nem nagy ország, mégis megesik, hogy valamely felhasználó itt akad jövendőbeli partnerére. Nem hiábavaló tehát a jelen­lét, kivált ha hozzávesszük, hogy az élenjáró külföldi új­donságokkal útlevél — és de­viza — nélkül ismerkedhetnek itthoni szakembereink. ★ Tizennyolc Pest megyei ipa­ri szövetkezet állított, ki kö­zös pavilonban. Összesen 321 terméket mutatnak be — mindegyik három évnél fiata­labb. Ezek közül hatot OKISZ- plakettel, négyet OKISZ-okle- véllel, hármat pedig a KI- SZÖV elnöksége oklevéllel ju­talmazott. OKISZ-plakeítet kaptak: a Lignifer Ipari Szövetkezet Bellalux frizurakiválasztó be­rendezéséért, a Budaörsi Ve­gyesipari Szövetkezet televí- zió-URH-antenna közösségi családjáért, a Dunakanyar Ve­gyesipari Szövetkezet neutra- lizáló transzformátoráért, a Ceglédi Vasipari Szövetkezet kör- és hosszvarrathegesztő berendezéséért, a Texelektro Ipari Szövetkezet logikai ana­lizátoráért, a Triton Ipari Kis­szövetkezet „Gepárd” telex­komputeréért. OKlSZ-oklevelet kaptak: a Műszer Automatika kisszövet­kezet „Trodet” etilmerkaptán kénhidrogén mérőjéért, az OMÜV kisszövetkezet folya- matszintmérő családjáért, a Ferroelektrikg Ipari Szövetke­zet hőmennyiségmérő szivaty- tyújáért, a Vas-Műszeripari Szövetkezet Baby respiráto- ráért. KISZÖV elnökségi oklevelet kaptak: Dataplan kisszövetke­zet Meteodata—2 meteoroló­giai műholdkép mérőjéért, a Gyömröi Vasipari kisszövetke­zet és a Szervomechanika kis­szövetkezet (Monor) közös ké­szítésű motoros erőhatárolós kábelfeszítő berendezéséért. AktívaÉrtek&istet tartottak a napi ellenőrök A közélet tisztaságáért Dobos István felszólalása közben, mellette Császár Ferenc és Kruzlitz Tibor. (Erdősi Ágnes felvétele) Tegnap a Pest Megyei Ta­nács dísztermében megyei aktívaértekezletet tartott a Pest Megyei Népi Ellenőrzé­si Bizottság. Dr. Sátor Já­nosáé, a megyei NEB elnö­kének általános helyettese, a vendégek között külön is üd­vözölte Krasznai Lajost, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága titkárságának tag­ját, a Pest megyei, pártbizott­ság első titkárát, Dobos Ist­vánt, a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság, élnökhe- lyettesét és Balogh Lászlót, a Pest Megyei Tanács elnökét. Császár Ferenc, a Pest Megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnöke, a megyei és a tíz területi NEB-nek, vala­mint az 1200 népi ellenőrnek az elmúlt öt év munkájáról tartott beszámolót. Ezután felszólalt Bobály Erzsébet, a gödöllői NEB el­nöke, Kökény József, a me­gyei NEB népi ellenőre, Őr­iéi Elemér, a budaörsi NEB népi ellenőre. Rábai István, a megyei NEB népi ellenőre, Dobos István, Kruzlitz Tibor, a PM Ellenőrzési Főigazga­tóság Pest Megyei Igazgató­ságának igazgatója, Gondos Imre, a dabasi NEB tagja, Farkasné Rózsa Klára, a me­gyei NEB népi ellenőre, Be­ne József, a ceglédi NEB el­nöke és Krasznai Lajos. (A Pest megyei NEB elnö­kének beszámolóját és a fel­szólalásokat lapunk 3. oldalán ismertetjük.) Gáspár Sándor a Ferencvárosban Gáspár Sándor,;, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagja, a Virágzik a búza Gyors beavatkozás szükséges A kép a korábbinál kedvezőtlenebb A minap tekintették át a Pest Megyei Tanács . operatív bizottsági ülésén, az őszi és tavaszi vetések állapotát. A szakemberek egyértelműen megállapították, hogy a kép sajnos nem olyan kedvező, mint volt korábban. Május­ban a tavalyinál is kevesebb csapadék hullott és ami még- inkább kedvezőtlen, hogy ko­rán beköszöntött a kánikulai meleg. A búzákon kevés a levél, sőt sok helyen a tövek alsó harmadán a száradás jelei mutatkoznak. Ugyanakkor idő r előtt megkezdődött a kenyér- gabona virágzása, emiatt csök­kenhet a termés. Egyébként sem jól indult az őszi kalá­szosok vetése. Későn került földbe a mag, rövid volt a bokrosodási időszak. Sok üzem a nagy spórolás miatt nem juttatta ki idejében a műtrá­gyát, helyenként a növények tápanyagéhsége tapasztalható. Vannak más gondok is. A ko­rábbi évekkel ellentétben az idén nagyobb mennyiségben megjelent a vetésfehérítő bo­gár. Ez több ezer hektár ka­lászost sújt kártételével, Szakszervezetek Országos Ta­nácsának elnöke kedden a főváros IX. kerületébe, a Fe­rencvárosba látogatott. A vendéget a kerületi párt- bizottság székházában Csányi Klára első titkár és Takács Istvánná, a kerületi tanács elnökhelyettese fogadta. Gás­pár Sándor délelőtt konzultá­ciót folytatott a párt kerületi végrehajtó bizottságának tag­jaival, valamint állami, tár­sadalmi vezetőkkel ’a VII. ötéves terv indításának helyi tapasztalatairól. A beszélge­tésen szó volt a népgazdasági célokhoz igazodó vállalati al­kalmazkodásról, a vállalat- irányítási rendszer korszerű­sítésének folyamatáról. Gás­pár Sándor az eszmecsere során tájékoztatta a résztve­vőket az ország, a népgazda­ság egészére kiható idősze­rű nemzetközi tendenciákról, az ehhez kapcsolódó gazda­ságpolitikai intézkedésekről.! A Politikai Bizottság tagjá délután a Magyar Gyapjú­fonó és Szövőgyárba látoga­tott, ahol Varga Attila ve­zérigazgató és Mózes Jánosné, a pártvezetőség titkára ismer­tette meg a vállalat eredmé­nyéivel, ,a fővárosi, iparszer­kezetben betöltött szerepével, az ebből adódó sajátos szak­mai és politikai körülmé­nyekkel, belső szervezeti meg­újulásával. Elmondták a piaci helyzet alakulásával, az anyagellátás nehézségeivel kapcsolatos gondjaikat is. A beszélgetéssé bővült tájékoz­tatón jelen voltak a vállalati tanács képviselői és szak- szervezeti aktivisták is. Ez­után Gáspár Sándor megte­kintette a gyár több üzem­egységét. Gyors ütemben halad a növényápolás a nagykátai Magyar —Koreai Barátság Termelőszövetkezetben (Erdősi Ágnes felvétele)- ugyanakkor számítani kell a- lisztharmat, a fuzárium fertő- t zésére is. Mindez gyors be­- avatkozást igényel, a növény­t védelem azonban növeli a r költségeket. Bár sok tizem ne- i héz helyzetben van pénzügyi- í leg, a védekezésről mégsem ■ szabad lemondani, mert egyéb- : ként kárba vész az egész évi . munka. • ' á ■'■■■> A tervek szerint a megyében : mintegy nyolcszáztízezer tonna i gabonát kell termelni az idén; . Hogy mindez sikerüljön, töb­bek között nagyon fel kell ké­szülni az aratásra is. Ez a ’ kombájnok szakszerű javítá­sával veszi kezdetét, ezt kell kövesse az a pontosan meg­szervezett precíz munka, amely lehetővé teszi minden megter­mett szem betakarítícát. Az már tény — ezt a nemrégi­ben megtartott határszemlék igazolják —, hogy búzából a tervezetthez képest mintegy 10 százalékkal kevesebb ter­mésre lehet számítani és ár­pából is kevesebb lesz a vár­hatónál. A kiesést a kukorica-termés- többlettel pótolhatják a mező- gazdasági nagyüzemek. A ten­geri vetése jól sikerült, a nö­vények szépen kikeltek, csak nagyon kellene az eső. A szó­ban forgó operatív bizottsági ülésen külön is felhívták az üzemek figyelmét, hogy a ku­koricatáblákon is védekezze­nek a vetésfehérítő bogár el­len. Sajnos e munkát hátrál­tatja a vegyszer hiánya. Igaz a megyei Agroker ígéri, hogy mindent elkövet a hiány pót­lására. B. Z.

Next

/
Thumbnails
Contents