Pest Megyei Hírlap, 1986. május (30. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-27 / 123. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Kap AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXX. ÉVFOLYAM, 123. SZÁRI Ara: 1,150 forint 1986. MÁJUS 37., KEDD ígéretes ültetek előhírnöke (3. oldal) Kalandor wagy felvilágosult ? (5. oldal) Mexikó fixes sxtárgai (T. oldal) Nekiment a hasfalnak (8. oldal) Hazánkba érkezett Gheorghe Oprea Hétfőn hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Gheorghe Oprea, a Román Szocialista Köztársaság kormányának első elnökhelyettese. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Czinege Lajos miniszterelnök-helyettes fogadta, jelen volt Nicolae Ve­res, Románia budapesti nagy­követe is. A nap folyamán a Parla­mentben megkezdődtek a ma­gyar—román tárgyalások. A magyar tárgyalóküldöttséget Maróthy László, a Miniszter- tanács elnökhelyettese vezeti, a román delegáció élén Gheorghe Oprea áll. Vállalkozási formák sikere Kölcsönösen hasznos Eredményesebben gazdálko­dik a Pest Megyei Ruházati Kereskedelmi Vállalat, amióta a szerződéses üzemelési for­ma mellett meghonosította a jövedelemérdekeltséget is. összesen 26 bolt dolgozott az előbbi módon 1985-ben, hat­tal több, mint tavalyelőtt. Mivel hálózatbővítésre nem volt lehetőség, ezért töreked­tek — egyebek között — e forma továbbfejlesztésére is. A vállalat egynegyedének nyereségét a szerződéses bol­tok adták. Fontos szerepet ját­szottak a községek ellátásé­FORDULATOK R eményt kínáltak a me­gye termelőágazatai­nak tavalyi eredmé­nyei — az országos átlagot meghaladó teljesítmények — egy jó lendületű ötéyes- terv-kezdésre. A remény eddig nem, igazolódott, az eltelt hónapokban a terve­zettnél, a számítottnál sze­rényebb a gazdasági fejlő­dés mértéke, elsősorban az iparban sokasodtak meg a figyelmeztető jelek. Meg­kerülhetetlen a kérdés, a remény volt-e alaptalan, indokolatlan, vagy előre nem látható fordulatok hozták létre a kedvezőtlen helyzetet? A tapasztalatok alapján ezt a kérdést vagy-vagy alapon nem válaszolhatjuk meg, mert akkor hibás irányban mozdulunk el. A felelet is-is, hiszen nem volt előzetesen számításba vehető mindaz, ami az olaj- és kőolajtermékek piacán történt, s ami a megye —az ország —leg­nagyobb termelési értékű cégét, a Dunai Kőolajipari Vállalatot erőteljesen érin­tette. A sok lehetséges pél­da közül ez csak egyetlen, de érzékelteti, aki jelen van a nemzetközi kereske­delemben, az nehezen ki­számítható fordulatok koc­kázatát is viseli. Ugyanak­kor az is igaz, hogy bizo­nyos remények — a kön­nyűiparban, az élelmiszer- iparban — túlzottnak ta­láltattak a mindennapos gyakorlat mérlegén, hiány­zott a kellő megalapozott­ságuk mind a gazdasági szabályozás működése, mind a vállalati cselekvő­készség oldaláról nézve. A megyei tapasztalatok egy­értelművé teszik a dollár­elszámolású kivitel ösztön­zésére az év elején hozott intézkedések szükségessé­gét, egyben azonban rávi­lágítottak arra is, hogy ezek az intézkedések némi késedelemmel sorolódtak be az irányítás eszköztárá­ba, s hatásuk első jelei áprilisban, azaz egy ne­gyedévnek az eltelte után mutatkoztak csupán, azaz az idővel együtt lehetősé­geket is vesztettünk. Szoro­san ide tartozik a kiegyen­súlyozatlan piaci helyzetből következő vállalati óvatos­ság is a kiviteli tervek véglegesítésekor, • gyakran azonban az indokolt óva­tosság összekeveredik az óvatoskodással, a bátorta­lansággal, a kezdeményezé­sek hiányával. Ami az általános jellem­zőket illeti, a mezőgazda­ságban sem lelni az előb­biektől alapvetően eltérő irányzatokat. Igaz ugyan, hogy bár — még — nem fordulat a vágómarha- és a vágósertés-állomány — lapunkban is folyamatosan nyomon követett — csök­kenésének megtorpanása az év első harmadában, de már reménnyel kecsegtet, további intézkedésekkel, az üzemek erőteljese., javuló költséggazdálkodásával tar­tós fordulatot lehet ezen a területen elérni. Kedvezőt­len fordulat ugyanakkor a zöldségtermelésre szolgáló földterületek — sajnos, évek óta tartó folyamat ez — további csökkenése mellett a burgonyaföldek zsugorodása! Minden for­dulatban — legyen az pozi­tív vagy negatív előjelű — hatások és ellenhatások folytonos birkózása sűrű­södik, azaz semmi sincsen ok nélkül, magyarázat nél­kül, rejtélyek kénye-ked- vére hagyva. Mégis, mind az irányításban — a köz­véleményben nem kevésbé — ismétlődően felbukkan az értetlenkedés, a meg­hökkenés, hogyan lehet az... Talán úgy lehet, hogy rengeteg az időleges, a rögtönzésekre hagyatkozó s még mindig csak jórészt kívánalom a hosszú távra megalapozott fordulat. Arányukban, viszonyukban elkerülhetetlenül benne rejlik mai és holnapi gon­dok magva. A rugalmasság ugyanis nem azonosítható a kényszerű rögtönzések láncolatával, az egy-egy részkérdésben felhalmozó­dott feszültségek enyhítését célzó intézkedések nem helyettesítik, nem pótolják a szelektív fejlesztés lo­gikus rendszerét, amelyre hosszú távú vállalati cse­lekvési folyamatok alapoz­hatok. M ondják, s van benne igazság: minden rosszban lelhető va­lami jó, valami tanulságos is. Az idei tapasztalatok a megye termelőágazataiban éppen a negatívumokkal világítottak rá a szabályo­zás, irányítás, végrehajtás hármasának egyenetlensé­geire az együttműködés sokféle részterepén. Vesze­delmes hiba lenne — és ennek a hibának sok az akaratlan híve — kizárólag a szabályozástól, az irá­nyítástól, a végrehajtástól várni a fordulatot! A há­romtól együttesen annál inkább várható, követelhe­tő ez. Az összhang a leg­nagyobb hiánycikk ma a termelés bonyolult szer­vezetében, külön-külön ugyanis mindenütt igyekez­nek, cselekednek, csak ép­pen ez nem elég a fordu­lathoz; elaprózódik az erő. Az év nagyobb része még előttünk áll, azaz ellensú- | lyozható az, amit adósság­ként kollektiven összegyűj­töttünk. Mészáros OUÄ ban, különösen kiemelkedő forgalmat bonyolítottak le a solymári, ^ piliscsabai, a szo­bi és a gödi üzletek. Mindeb­ből az tűnik ki, ez a működte­tés kölcsönösen hasznos a vál­lalatnak és boltvezetőnek egy­aránt, mégis, az utolsó ver­senytárgyalásokon már' keve­sebben érdeklődtek az ilyen­fajta vállalkozás iránt. A jöv.edelemérdekeltségben működő 38 üzlet közül 33 kol­lektív vállalással üzemelt az elmúlt évben, mindegyik bolt árkialakítási jogot kapott. A Pest Megyei Ruházati Keres­kedelmi Vállalat saját értéke­sítésének 60 százaléka ezek­ben az egységekben bonyoló­dott le. Jelentős többleteredményt könyvelhettek el, mely egy­részt a jó árrésgazdálkodás- nak — árrésengedmény szer­zés, olcsó beszerzési helyek felkutatása — köszönhető. Megfelelően irányították ár­politikájukat is, ebben segí­tette őket a vállalat egy „Ár­politika gyakorlati alkalmazá­sa” című kiadvánnyal. Forgal­muk 42,2 százalékkal haladta meg az 1984-ben elérteket. Gorbacsov találkozója a brit parlamenti küldöttséggel Újabb erőcsökkentési javaslat Erősíteni kell a nemzetközi biztonságot Ha Nagy-Britannia hivata­los döntést hoz nukleáris fegy­vereinek megsemmisítéséről, akkor a Szovjetunió kész ugyanilyen mértékben csök­kenteni saját nukleáris poten­ciálját. Amennyiben a brit kormányzat eltávolítaná or­szága területéről a külföldi nukleáris fegyvereket, a Szov­jetunió biztosítékot vállalna arra, hogy nukleáris fegyve­reivel nem veszi célba Nagy- Britanniát és soha nem al­kalmazza ezeket a fegyvereket a szigetország ellen — jelén- tette ki hétfőn Moszkvában Mihail Gorbacsov. Az SZKP KB főtitkára az új szovjet ja­vaslatot egy brit parlamenti küldöttség előtt ismertette, amely Lord Whitelau) minisz­terelnök-helyettes vezetésével tartózkodik a Szovjetunióban. Gorbacsov az összes brit parlamenti párt képviselői­ből álló delegációt fogadva szólt az újabb szovjet—ameri­kai csúcstalálkozóval kapcso­Más eljárások, tapasztalatok Fontos a fajtaválasztás A kormány gabonaprogram­jának meghirdetése után Pest megyében is dinamikusan fej­lődött a kalászosok és a kuko­rica termesztése. Ennek nyo­mán az üzemek teljesítették, sőt túlszárnyalták a VI. öt­éves terv mennyiségi célkitű­zéseit. Mindez azonban csak az egyik része a dolognak, mert ha figyelembe vesszük a világpiaci kihívást, altkor kiderül, hogy ha külföldön akarjuk eladni a gabonát, a minőségét is javítani kell. Mert, mint ismeretes, a búzá­ból készült liszt tényleges ér­tékét sütőipari felhasználható­sága dönti el. Az étkezési bú­zafajtáknak legalább 25 száza­lékos sikértartalommal kell rendelkezni. Mégis, a legjobb beltartalmi tulajdonságú faj­ták közül csökkent az MV—4- es, vetésterülete, tartja pozícióit a Jubilejnaja. Az MV—8-as, valamint a Ba- ranjka. Ez utóbbi kettő köz­termesztésbe állítása ron­totta a megyében felvásárolt búza minőségét, őrlési tulaj­donságaik is kedvezőtlenek, tapadnak, szitálásuk nehéz, ezért a feldolgozás során több energiát is igényelnek. A helyzet javításának érdekében több Pest megyei üzem foly­tat kísérleteket a jó sütőipari értékű búzafajták kiválasztá­sára, előállítására. Többek kö­zött az ecseri Rákosmezeje Tsz-ben, ahol értékes tapasz­talatokat szereztek a helyes termesztéstechnológiáról és a fajták kiválasztásáról. A gaz­daságban a szántóterület kö­zel egyharmadát foglalja el a búza és a terméseredmények rendszerint meghaladják a megyei átlagot. A szövetkezet 1974 óta tagja a KITE terme­lési rendszernek, ami nem­csak az összehangolt terme­lésfejlesztést teszi lehetővé, hanem a korszerű termelő- eszközök megszerzését is se­gíti. Az új eljárások bevezetésé­ben élenjárva folyékony mű­trágyával pótolják a búza tápanyagszükségletét. A szusz­penziót a Budapesti Vegyimű­vekből vásárolja a gazdaság. Emellett említést érdemel az energiatakarékos talajműve­lés, a szórvavetés, a helyes tő- számbeállítás és még lehetne sorolni. Gondot fordítanak a vetőmag minőségére, mivel a jó szaporítóanyag 30 száza­lékkal is növelheti a termés­átlagokat. Mindez a legolcsóbb és legcélravezetőbb beruházá­sok egyike. B. Z. latos szovjet elképzelésekről is. Kijelentette, hogy a Szov­jetunió híve egy ilyen talál­kozónak. s nem támaszt vele szemben semmiféle előzetes feltételt. Moszkvában azt tart­ják. hogy az újabb csúcsérte­kezleten az egész világot nyugtalanító problémák meg­oldásáról kell dönteni. A ta­lálkozó napirendjén fontos kérdéseknek kell szerepelniük és ezekben olyan döntéseket kell hozni, amelyek erősítik a nemzetközi biztonságot, meg­teremtik a bizalmat és hozzá­járulnak a fegyverkezési haj­sza megfékezéséhez. A találkozónak olyan kö­rülmények között kell létre­jönnie. amelyek megfelelnek a múlt évi genfi csúcson elért megállapodások szellemének. Nem lehet párbeszédet foly­tatni. s közben fenntartani a fegyverkezési hajszát, s egyet­len kérdésben sern dönteni. A találkozót nem szabad a fegy­verkezési hajsza leplezésére felhasználni. Ebbe a Szovjet­unió nem egyezik bele — szö­gezte le az SZKP KB főtitká­ra. Mihail Gorbacsov felhívta a brit képviselők figyelmét arra is, hogy a Szovjetunió­ban szűklátókörű, a nemzet­közi helyzet meg nem érté­séből fakadó nézetnek tart­ják, amikor Nyugaton a kö­vetkezetes szovjet leszerelési javaslatokat Moszkva csel­vetéseként, esetleg propagan­dafogásként, utópikus vágy­álomként, vagy éppen a gyen­geség jeleként fogják fel. Az igazság ezzel szemben az, hogy a Szovjetunió tudatában van annak a hatalmas felelős­ségnek, amelyet az emberi ci­vilizáció sorsáért visel. A találkozón nyílt, jóaka- ratú párbeszéd bontakozott ki a nemzetközi helyzet legidő­szerűbb kérdéseiről. Mihail Gorbacsov és a brit képvise­lők egyetértettek abban, hogy meg kell állítani a fegyverke­zési hajszát, kölcsönösen el­fogadható megoldást kell ta­lálni az emberiséget nyugta­lanító problémákra. Ehhez azonban újfajta gon­dolkodásmódra, korunk reali­tásainak figyelembevételére van szükség — mutatott rá az SZKP KB főtitkára. — A nemzetközi biztonságot nem lehet megteremteni, ha min­denki csak saját érdekeit tartja szem előtt, s figyelmen kívül hagyja másokét. Ilyen magatartás esetén nem ke­rülhet sor komoly tárgyalá­sokra. (Folytatás a 2. oldalon) A föld a legfontosabb termelőeszköz Kevesebb a parlagterület A föld minden társadalmi és gazdasági tevékenység alapja, a mezőgazdaság legfontosabb, mással nem pótolható terme lőeszköze. Mindannyiunk ér­deke tehát, hogy minden tal­palatnyi területet rendeltetésé­nek megfelelően — a jó gazda gondosságával — hasznosítsa­nak hazánk valamennyi táján. Igaz, az infrastruktúra ki­építésével, a települések ter­jeszkedésével újabb termőte­rületeket vonnak el a mező- gazdaságtól. Ez érvényes Pest megyére is. Elég csak utalni arra, hogy nemrégiben adta át földterületének egy részét a vecsési Ferihegy Termelőszö­vetkezet a Ferihegy II. repülő­tér építéséhez. A közvélemény előtt is is­meretes, hogy a földvédelmi törvény kötelezővé teszi a me­zőgazdasági rendeltetésű in­gatlanok hasznosítását. Ezt évente a határszemlék során ellenőrzik a földhivatalok. —I , f I I A Hazai Fésfisfonő és Szövőgyár kerepestarcsai gyárában S7inP7Plt tnnalak nemcsak fonalakat készítenek, de ezeket a festődében fes- VLlllvfcvll lUIICBKlIt tik meg, s így lesz belőle késztermék. Éver.te mintegy ezer- hatszáz tonna fonalat színeznek meg a színek számtalan árnyalatára. (Barcza Zsolt felvétele) Részben ennek is köszönhető, hogy amíg az 1970-es években 6—7 ezer hektár parlagterüle­tet találtak Pest megyé­ben, most ez az 500 hektárt sem éri el. Ez is a települések belterületétől távollevő zárt- kertekből tevődik össze. Ilye­nek találhatók Túra, Pilis- szentkereszt, valamint a nagy- kátai körzetben. Hogy ilyen kevés a parlag Pest megyében, az az előrelátó szakszerű munkának köszönhető. A me­zőgazdasági nagyüzemek át­vették tulajdonosaiktól a mű­veletlenül hagyott területek döntő többségét és egymás kö­zötti földcserékkel is segítet­ték, hogy ne maradjon műve­letlen terület a megyében. Azzal azonban számolni kell, hogy ha kisebb mérték­ben, de tovább kopik a mező­gazdaságilag művelhető terü­letek nagysága. Ezért a meg­levő földek minőségét kell jobbá tenni, javítani. Már el­fogadott terv a Galga-térség meliorációs munkáinak meg­kezdése állami segítséggel, ugyanakkor jelentős szerepe van a rekultivációnak is. Ta­valyelőtt több mint 800 hektár korábban műveletlen területet tettek termővé állami támo­gatással és anélkül is csaknem 450 hektár került vissza szán­tóföldi művelés alá. Ugyanak­kor a két évvel ezelőtt kivont terület alig haladta meg a 600 hektárt, a rekultivációval ter­mővé tett terület pedig 652 hektár volt. Tulajdonképpen némileg növekedett is me­gyénk szántóföldi területe. Ta­valy már nem volt ennyire kedvező a kép, az alig 500 hektár rekultivált területtel szemben több mint 1100 hek­tárt vontak ki a termelésből. A feladat önmagától adódik. Növelni kell a rekultivációs tevékenységet, hogy mérsék­lődjék a szántó csökkenése. Az üzemeknek maguknak kell megtalálniuk a módját, hogy kevés ráfordítással, önerőből valósítsák meg a rekultivációt, amelyhez a helyi földhivatalok is segítséget nyújtanak. B. Z.

Next

/
Thumbnails
Contents