Pest Megyei Hírlap, 1986. május (30. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-24 / 121. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 121. SZÄM 1988. MÁJUS 24., SZOMBAT — Mekkora , terület tartozik a ceglédi kórházhoz? Hányán fáradoznak a betegek gyógyulásáért? — kérdezem Kovács János gazdasági igazgatótól. — Cegléd és környéke mellett Nagykőrös, Koesér és a nagykátai járás 5 községe jöhet hozzánk. Mintegy 150 ezer ember. 1032 ágyunk van, ebből. 110 Nagykőrösön, ugyanis a hármas számú belgyógyászat ott működik. Az ágyellátottság elmarad az országos átlagtól. — A hasonló nagyságú kórházakhoz viszonyítva jobb vagy rosszabb a műszerfelszereltségük? — A legszükségesebb eszközöl!: állnak rendelkezésünkre. Egyedi darabok vásárlásához ipari és mezőgazdasági üzemek is adnak támogatást. Jelen pillanatban csak életmentő műszerekre áldozhatunk. A meglévő gépeink egy része elavult, a jövőben felújításra szorul. Csupán a gépkocsiknál 4 millió forintra volna szükség. A jobb feltételek megte■ remtéséhez a megyei és városi tanács mellett jelentős támogatást nyújt — a szakmai . programok keretén belül — az egészségügyi kormányzat. — Van-e elegendő gyógyszer, injekció, kötszer? Az árak emelkedése miként sújtotta önöket? — Az árváltozások mindig érzékenyen érintenek bennünket. Például egy 30 százalékos "émélikedés csak kötszer esetében 400 ezer forint többlet- költséget jelenthet. De ettől függetlenül rendelkezésre áll a gyógyításhoz szükséges gyógyszer, injekció, kötszer és minden egyéb. — A rádióban elhangzott, hogy a kórházakban általában nem adnak kanalat, kést, villát. Önöknél hogy van ez? — Az induláskor még rozsdamentes evőeszközeink voltak. Aztán, ahogy az évek múltak, úgy fogyott a készlet. — A betegek szuvenírként magukkal vitték? — így is mondhatjuk. Ugyanakkor nehéz és költséges volt újakat beszerezni. Ma már épp ezért az ebédlőben többnyire alumíniumvillák és -kanalak vannak, ha a beteg ilyet igényel, adunk neki. — A pizsama és a hálóing? — Előfordulhat, hogy valaki nem otthonról kerül be hozzánk, mondjuk, baleset éri. Természetes, hogy pizsamát adunk neki. Az első adandó alkalommal úgyis a sajátjába bújik, mert azt szokta meg. — Az étrend hányféle menüből áll? önellátóak? — Rendszeresen 1600 adag készül el a konyhánkban. Köztük 10—15 fajta diétás étel — nekünk alkalmazkodni kell ahhoz, hogy a beteg mit fogyaszthat. A korszerű berendezések segítségével — légkavarásos elektromos sütő. gázzsámoly, gőzzel működő főzőkamra, gázüstök — az 56 fős személyzet megbirkózik a szélgettünk feladattal. Saját sertéshizlal dánkban állandóan 150—180 hízót nevelünk. Jelentős a kertészetünk is. Az utóbbi 5 évben kezdődött el a gazdálkodás a 200 négyzetméteres üvegházban és a 400 négyzet- méteres fóliasátorban. Primőröket — salátát, paradicsomot, paprikát — termesztünk, valamint céklát, karalábét, sőt még gombát is. Az üvegházat az égethető kórházi szeméttel fűtjük, ez 25—30 százalékos energiamegtakarítást jelent. — A mosás? — Naponta 25—30 mázsa ruha, lepedő, textiláru vár tisztításra. Sajnos szinte 40 éve ugyanazokkal a gépekkel — mosógépsorokkal, centrifugákkal, gőzzel működő szárítószekrénnyel, gőzkalanderrel, és NDK-gyártmányú vasalógépsorral — dolgozunk. — És a takarítás? — A Hagyományos módon történik. Egy-egy modern takarítógép 100 ezer forintnál is többe kerül, jelen pillanatban nincs ilyenre fedezetünk. Marad a 90 fős takarítógárda. Ha olykor vannak hibák, azok a lelkiismeretesség és a tisztaság szeretetének hiánya miatt fordulnak elő. A szemészet, a gyermekosztály és a rendelőintézeteik a legtisztábbak. És persze a látogatási kultúr^ is javulhatna. Adminisztratív ’intézkedésekkel nem lehet szabályozni, hogy kihez hányán jöjjenek látogatni. Egyébként alkalmanként némely beteghez többen érkeznek, mint amit a gyógyuló képes elviselni. — Más kórházakba cipővel be se lehet menni. Önöknél miért nem kötelező a mamusz használata? — Két belgyógyászatunkon már bevezettük. A többi osztályunkon is megpróbálkozunk vele. De énnek anyagi vonzata is van. Bár varrodánk a textilhulladékból szokott mamuszt készíteni, amennyire a kapacitása engedi. — Energia? Van-e saját telepük? — Ötvenöt fős műszaki csoport — villanyszerelőktől a fűtőkig — dolgozik a biztonságos üzemeltetésen. Három darab nagy teljesítményű gáztüzelésű kazánunk van. A fűtés automatikus. A vizet mélyfúróit kutak adják. Naponta 600—700 köbméter vizet fogyasztunk. Létezik szükség-áramforrásunk is. Esetleges városi áramszünet alkalmával használjuk a műtőben és az intenzív kardiológiai osztályon. Az áramtelep korszerűsítéséhez mintegy 15 millió forint kellene. — A jövőben mennyire tudnak megfelelni a követelményeknek? — A kórházi betegellátásban mindaz, amiről eddig bea háttérmunka. S ez akkor jó, ha_ a betegek észre sem veszik. Épp ezért a zavartalan gyógyításhoz elengedhetetlen a fejlesztés. A konyhánál 2—3 milliós részleges — távlatban majd 20 milliós —, a mosodánál pedig 40 millió forintos áthúzódó felújítás lesz a 7. ötéves tervben. Ugyanakkor a kazánház, a belső vízhálózat, az épület- szigetelés is rekonstrukcióra vár. Fehér Ferenc Fogadóóra Május 28-án, szerdán délelőtt 8-tól 12 óráig Fekete Antal, a városi tanács elnöke fogadóórákat tart a városházán hivatali helyiségében. Újragondolt tartalommal Még nem ocsúdtak fel a sokkból Mindjobban apadnak a kulturális életre fordítható pénzügyi források, mégsem mellőzhető a településekre jellemző helyi közművelődés- politika kialakítása — hangzott el nemrégiben egy szakirányú aktívaértekezleten. Milyen rétegek alkotják a ceglédi közművelődés-politika sajátosságait? — többek között ezt kérdeztük Szabó Alfréd városi művelődési osztályvezetői ől. — Azt mondják, Cegléd jellegtelen város. Persze ebből, nem indulhatunk ki. Meg kell keresnünk azokat a tényezőket. amelyekből összegyúrható egy önálló arculatú közművelődés-politika. Sok más mellett épülhet ez a törekvés arra a jó néhány rétegben fellelhető erős lokálpatrióta hajlamra, ami a múltkutatásban, a helytörténeti érdeklődésben ölt testet. Illetve azokban a kiadványokban, amelyek sorában éppúgy akad sporttárgyú, mint fényképek segédletével rögzített városábrázoló dokumentum. > De nem hagyható figyelmen kívül a köztéri szobrok, plasztikák iránt megnyilvánuló igény sem. Ilyesféle műtárgyakból Cegléd hosszú időn át csak igen szegényes kínálatot tudott felmutatni. Nem állítom, hogy mostanában már sok lenne belőlük, de tény, hogy az utóbbi esztendőkben felállított szobrokat elfogadták, megszerették a helybeliek. Jótékony célú lövöldözés A Mechanikai Művek gyáregysége MHSZ-alapszerveze- tének lövészklubja kezdeményezésére, Béke Kupa elnevezéssel, kis- és légpuskalőver- senyt rendeztek Abonyban. A versenyen hat csapatban nyolcvanhatan vettek részt. Szekeres László, a vetélkedő szervezője és irányítója elmondta, hogy a nevezési díjakat az SOS Gyermekfalu javára ajánlották fel, és úgy tervezik, hogy a befolyó ösz- szeget ezentúl szintén hasonló célra fordítják. Mivel a József Attila Nevelőotthon csapata vidéken és helyben egyaránt jól szerepel, viszont ehhez a sporthoz anyagi támogatást nem kapnak, a pénzt a gyermekintézmény lövészklubjának adják. Eredmények: Úttörő fiú: 1. Juhász László, 2. Vincze Tibor, 3. Csáki Péter. Leány: 1. Török Katalin, 2. Lendvai Tímea, 3. Baranyai Sarolta. Csapatban: 1. Nevelőotthon, 2. Gyulai iskola, 3. Somogyi iskola. Női kispuska: 1. Petrezselyem Sándorné. 2. Juhász Lászlóné, 3. Válóczi Béláné. Ifjúsági fiú: 1. Rimóczi István, 2. Török István, 3. Póké Péter. Leány: 1. Orbán Zsuzsa, 2. Varga Edit. Férfi kispuska: 1. Dirner János, 2. Szilas Attila, 3. ifj. Orbán Béla. A versenyt és egyben a kupát a nevelőotthon csapata nyerte, második az Építőipari Szövetkezet, harmadik a Mechanikai Művek gyáregysége csapata. Pintér János tanár, a Gyulai iskola csapatának tagja a lö- lapot vizsgálja. Gyuráki Ferenc felvétele Ezeken túl bőven akad még arculatformáló lehetőség, amiket az elképzelések megfogalmazásakor föltétlenül a listára kell venni. Sőt, a VII. ötéves terv kezdetén helye van a friss koncepciónak is. Egy csomó jelenséget másképpen, újszerűén kell megközelítenünk. — Napjainkban van-e elegendő pénz ■ közművelődésre? Pontosabban: mely feladatok teljesítését akadályozzák leginkább a szűkös anyagiak? — Lenne mire költeni a pénzt. Már csak azért is, mert az ember nem szívesen vagy egyáltalán nem megy el olyan közintézménybe, ahol az otthoninál rosszabb körülmények fogadják. Például annak ellenére, hogy a művelődési központ színháztermének felújítása egy éve befejeződött, a munka nem állhat meg, mert pillanatnyilag nincs helyük a kiscsoportoknak. De mindenekelőtt a városi könyvtár méltó elhelyezését hátráltatja a pénzhiány. Nem adjuk fel azt az igényünket, hogy valamikor teljesen új könyvtár épüljön Cegléden, ám egyelőre csupán a feltételeket javító, átmeneti megoldásokról lehet szó. Ügy néz ki, hogy még a nyár folyamán elköltözik mostani helyéről a Szabadság téri papírbolt, ezáltal a könyvtár 170 négyzetméternyi új területhez jut. — Az anyagiaknál maradva: úgy tudom, erősen megcsappant a művelődési központ közös fenntartására szánt összeg is. — A valamikori félmillió forintos keret mostanára 180— 200 ezer forintra csökkent. Az is igaz, hogy ez a közös fenntartás nem a klasszikus módon működött, vagyis a különböző vállalatoktól, intézményektől kapott pénznek csupán elenyésző hányadát használhatta fel saját belátása szerint a' művelődési központ. Ettől függetlenül a tendencia elgondolkodtató. — Cegléd és környéke művelődési házai egyelőre nemigen tudnak megbarátkozni a vállalkozói, szolgáltatói magatartással. Vajon miért? — Ennek lehetnek személyi okai is. Nem dicsekszünk ugyan vele, de tény, hogy intézményeink a hajdani felszállóág után nem tudtak váltani. A gazdasági és gazdálkodási változások okozta sokkból még nem ocsúdtak fel. Ráadásul az érdekeltség gondolata az összes szakterület közül talán éppen a művelődésügyben jelentkezett legutoljára. — Gyakran hallani a fiatalok panaszát: nincs megfelelő szórakozóhely a városban, — Sajnos valóban nincs. Ezen a területen egyébként nemcsak nekünk van tennivalónk, hanem más ágazatoknak is. Nehéz pontosan tudni, mit is kívánnak a fiatalok. Mert például a középiskolások egészen jó klubokat szerveztek a tanintézményekben. Bár meglehet, hogy a diák éppen az iskolán kívül érezné jól magát. Akkor marad a Dózsa klub. Sok a gondunk vele, nincs aki igazán kézben tartsa. A mostani helyén nem működhet tovább, viszont valószínű, hogy a Felház utcai Friedrich-féle ház alkalmas lesz erre. Előbb persze át kell alakítani a helyiségeket, majd egy újragondolt tartalommal útjára indítani a klubot. — Mi lesz a Ceglédi 6sz sorsa? — Megmarad, s életre kel a páratlan években. A legutóbbi tapasztalatok azt mutatják, hogy nem szabad az eseményeket tíz napba sűríteni. Bár igaz, hogy régebben hosszabb ideig tartott egy-egy Ceglédi ősz, s akkor meg az volt a baj. Varga Sándor Felújítják A kecskeméti KÉV segédletével megkezdődik a Jászberényi úti felüljáró burkolatának felújítása. A munkálatoknak május 26-án vágnak neki, s várhatóan 3 hét alatt végeznek vele. Amennyiben szükség lenne az úttest teljes lezárására, a forgalmat — jóváhagyott terv alapján, táblákkal — a Kátai út—Malomtó- szél útvonalra terelik. Am a Volán járatai ebben az esetben is az eredeti útvonalon, tehát a felüljárón át közlekednek. Tanácstagi beszámolók Május 26-án, hétfőn az alábbi helyeken és időpontokban lesznek tanácstagi beszámolók: 3-as körzet, Szeleczki Mihály, Kossuth Múzeum, 17 óra 30 perc. 47-es körzet Csőke Fe- rencné, Táncsics-iskola, 18 óra. 43-as körzet Nyújtó Ferenc, régi Várkonyi-iskola, 18 óra. 12-es körzet Sós János, Vízkutató és Fúró Vállalat, 18 óra 30 perc. 54-es körzet Hozón Károlyné, PEMÜ, 18 óra. 36-os körzet Nagy Lajos, Május 1. Ruhagyár, 19 óra. 30-as körzet Dely András, Városgazdálkodási Vállalat, 13 óra. 33- as körzet Kovács Ferenc, újvárosi iskola (Vörösmarty tér), 18 óra. 35-ös körzet Szabó László, újvárosi iskola, 18 óra. 37-es körzet Ferenczi József, Déli úti iskola, 18 óra. 46-os körzet Hornyák Imre, Talajjavító Vállalat (Pesti út), 18 óra 30 perc. 40-es körzet Lendér István, kenyérgyár, 18 óra. 42-es körzet Sági László, Bajcsy-Zsilinszky úti iskola, 18 óra. 43-as körzet Sárik Jánosáé, Bajcsy-Zsilinszky úti iskola, 18 óra. 10-es körzet Vincze Imre, Kossuth Gimnázium, 18 óra. 8-as körzet Junó László, Április 4. Közgazda- sági Szakközépiskola, 18 óra. 59-es körzet dr. Rátonyi Dénes Lenin Tsz Il-es üzemegység, Mizsei út, 19 óra. Május 27-én, kedden: 31-es körzet Lázár Lászlóné, Városgazdálkodási Vállalat, 18 óra. 23-as körzet Andréné Ecser Márta, Malom téri iskola, 13 óra. 14-es körzet Takács Péter, Dózsa-kollégium (Rákóczi út), 17 óra 30 perc. Vegyes gurítás A városi sportfelügyelőség és a szakmaközi bizottság szervezésében június 2. és július 15. között ismét megrendezésre kerül 14 csapat 230 versenyzője részére a városi alapfokú szakszervezeti tekecsapatbajnokság. A bajnokság a Közgép SE Teleki utcai automata tekepályáján hétfőn, kedden, csütörtökön, pénteken általában 15, illetve 16 órától lesz. A verseny során a sportolók 60 vegyes gurítást hajtanak végre. A verseny egyfordulós rendszerben zajlik, tehát 13 fordulón át tart. A versenyre nevezet’ csapatok: Közgép serdülők, Közgép A, Közgép B, Városgazdálkodási Vállalat. Távközlés, Posta, Május 1. Ruhagyár, Vas- Elektromos és Műszerészipari Szövetkezet, Stílus Faipari Szövetkezet, Volánbusz, Lakótelepi SE, Áfész, November 7. Tsz, Csemő, Évig. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) Bétei-napclc a ceglédi méteráruboltban, május 20-áíól 31-éig FrottírtörüIközők gyermekeknek, Kisméretű frottírtörülköző, Selyemdzsörzé, métere, Nyúlszőr dzsörzé, métere 39,80 Ft helyett 20 Ft 79.- Ft helyett 50 Ft 141,- Ft helyett 70 Ft 340,— Ft helyett 200 Ft Ha észre sem veszik Háttérmunka a gyógyulókért
