Pest Megyei Hírlap, 1986. május (30. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-24 / 121. szám
me. MÁJUS 24., SZOMBAT 5 Uff Mm. I > fl «B A PEST MEGYEI TANÄCS ÜLÉSE > Számadások ideje — így jellemezhetjük a Pest Megyei Tanács tegnap lezajlott ülésének tárgysorozatát. Ami persze a gyakorlat górcsöve alatt nem puszta visz- szatekintéssé, hanem — mind az előterjesztők, mind a felszólaló megyei tanácstagok jóvoltából — a tapasztalatoknak a további cselekvésben történő hasznosításává változott. Mert ezt, a tanulságokat keresték — amint arról lapunk első oldalán tudósítunk — az ülés résztvevői. Az alábbiakban a napirendnek azokról a részeiről adunk részletesebb tájékoztatót, amelyek a tavalyi, a hatodik ötéves tervi gazdálkodásról, valamint a végrehajtó bizottság tevékenységéről kínáltak elemző áttekintést. Tavalyi zárszámadás Kemény feltételek között HSUÄ HÉT HÍRE TÁVOZÓBAN © A Petőfi Irodalmi Múzeumban kiállítás nyílt Könyvek a Szovjetunióból címmel. © Kecskemét volt a helyszíne az alkoholizmus ellen küzdő országos bizottság ülésének. © A IV. nemzetközi környezetvédelmi fotópályázat anyagát láthatják az érdeklődők a szolnoki megyei művelődési központban. © A hét híre az is, hogy az Országgyűlés kereskedelmi bizott- sáPa a. turizmus fejlesztéséről tár svait. Eredmények és feszültségek párosa, így jellemezhető az Itt85. évi költségvetés és fejlesztésialap-terv végrehajtója — mondatott ki a megyei tanács pénteki ülésén. Érzékelteti mind a megyei, mind a helyi testületek felelősségét, s egyben fényt vet a nehezebb körülmények közötti haladás értékére is, hogy tavaly a költségvetési feladatok teljesítésére 6,9 milliárd. fejlesztési célokra pedig 2,2 milliárd forintot adtak ki a megyében a tanácsok. Lényeges szerepe van a lakosság mindennapjainak, közérzetének alakulásában annak, miként szolgálja az intézményhálózat a szükségletek kielégítését. A fejlődés egyik meghatározó jellemzője a tanácsi feladatok bővülése, ami egyben — az ülésen példaként utaltak a többi között a közlekedési felügyelet, az idegenforgalmi hivatal figyelmet érdemlő tevékenységikor-tágulására — megköveteli a ' kellő anyagi fedezet előteremtését is. A tavalyi gazdálkodás elemzése olyan tényeket sorakoztatott fel, mint . az egészségügyre és szociális teendőkre fordított 1,8 milliárd forint, az oktatást és közművelődést szolgáló több mint hárommilliárd. Amik mögött ott áll például 122 ezer gyermek általános iskolai elhelyezése, tanításának nagyobb zavaroktól — például a hármas váltástól — mentes elkerülése, Dabason, Monoton, Cegléden, Szigetszentmiklóson a szakorvosi ellátás fejlesztése. Hatodik ötéves terv Rész és egész kapcsolat- rendszereinek kritikus értékelését kínálta fel a megyei tanács pénteki ülésén az a tény, hogy 1985 egyben a hatodik ötéves tervnek is befejező éve volt, hzaz a tavalyi gazdálkodás elemzése egyben részét alkotta a napirend egy másik pontjának, a megye hatodik ötéves tanácsi terve végrehajtásáról beterjesztett jelentés megvitatásának. Miben összegezhetők a testületi ülésen elhangzottak? Egyetértés alakult ki abban, hogy a megye települései a hatodik ötéves tervben — a népgazdaság helyzetétől függően — a megyei pártbizottság és a megyei tanács által közösen meghatározott fő fejlesztési irányokban haladtak előre. A növekedés mértéke azonban — és ennek okai sokfélék — a legtöbb területen nem érte el a tervezettet. A lakosság életkörülményei szerény mértékben javulták, a háttérágazatok — az infrastruktúra — ugyan bővültek. az országos átlaghoz való felzárkózásban azonban — egy-két ellátottsági mutatót kivéve — nem jutottunk előbbre. Amit a testületi ülés lényeges eredménynek ítélt: a nehezedő gazdasági helyzetben is sikerült a tanácsokHelyesnek, szükségesnek ítélte a testület a tavalyi gazdálkodás mérlegelésekor, hogy a rendelkezésre álló fejlesztési forintok meghatározó része a már folyamatban lévő építkezésekhez került, ennek ellenére — ami nem okvetlenül csak negatívum, hiszen jelzője a fejlesztés folyamatosságának is — a hetedik ötéves tervet jelentős befejezetlen beruházási állománnyal kezdték a tanácsok. A lakosság hozzájárulásán túl tekintélyes nagyságú összeget követelt a közpénzekből a víz- gazdálkodás, 415 millió forintot, s a tapasztalatok szerint — amint elhangzott — valamelyest enyhültek több területen az ellátási gondok, a többi között Érden, ahol a napi 3500 köbmétert szolgáltató új víztermelő üzem 1985-ben rákapcsolódott a hálózatra. Sikereket és gondokat realistán szembesített a testületi ülés, amikor a haladás elismerése mellett azt sem hagyta árnyékban, ami adósság, tanulság. A többi mellett például a vártnál kevesebb családi ház felépülését, a tervezetthez mért elmaradást az általános iskolai tantermek számának bővítésénél. Az ilyen és hasonló esetek azt mutatják, mind a beruházásoknál, mind azok ellenőrzésénél lehetséges és szükséges a szigorítás, az átgondoltság fokozása, ugyanakkor tagadhatatlan az is: a nagy mértékű áremelkedések sokféle zavart keltenek a tanácsi pénzeknek az eredetileg tervezett eredményt hozó elköltésében. nak megőrizniük az elért ellátási színvonalat. A hatodik ötéves terv időszakában, azaz 1981 és 1985 között a megyében a tanácsok összesen 28,1 milliárd forintot adtak ki ún. működési költségekre, fenntartásra, felújításra. A szorító gondok ellenére sem szabad szem elöl téveszteni — és ezt, mint véleményként elhangzott, a tanácstagok választókerületi munkájukban az eddigieknél erőteljesebben érvényesíthetik —, mi mindenre jutott pénz a közösen teremtett forrásokból. így a többi között 943 millió forint fedezte a tanácsi kezelésű utak-hidak fenntartását, felújítását. A karbantartás mellett ebből a pénzből sikerült 97 kilométernyi korszerűsítést, 84 kilométer hosszúságban burkolatmegerősítést végrehajtani, s 15 kilométerre növelni az újonnan épített utak hosz- szát. Másik példa az ülésen felsorakoztatott tények közül. Több mint egymilliárd forint — nem érdektelen a megoszlás: 714 millió az állami támogatás és 346 millió a lakbérbevétel — szolgálta a köztulajdonban levő lakások fenntartását, felújítását. Mindez csupán csipetnyi abból, ami öt év alatt a megye tanácsi gazdálkodásában történt, hiszen köznapjaink megszokott környezete is rengeteg pénzbe kerül. A tanácsok a közvilágítás díjaként 718 millió forintot fizettek ki, azaz — és ezt nem, köny- nyű elérni — a választókkal folytatott párbeszédben elkerülhetetlenül nagyobb hangsúlyt kell kapnia annak, hogy további haladásunk döntő mértékben annak függvénye, milyen fedezeti forrásokat tudunk létrehozni a termelésben. A hatodik ötéves terv is szolgáltatott ugyanis olyan tapasztalatokat, hogy a lakosság kizárólag a fejlesztéseken, az új beruházásokon méri életkörülményeinek alakulását és a tanácsok tevékenységét, holott nem szabad elfeledkezni a meglévő intézmények, szolgáltatások fenntartásának — egyre nagyobb — költségeiről sem! Túllépte a hétmilliárd forintos összeget az egészségügyi és szociális ellátás működtetési költsége, az oktatási és közművelődési hálózat pedig 12 milliárdnál többet követelt fél évtized alatt. Az állampolgár szemszögéből nézve természetes, hogy az iskolás korú gyermek megkezdi tanulmányait, ám megyei összesítésben az már feladatok seregét hozta magával, amikor az általános iskolások létszáma 14 ezer fővel emelkedett meg. Az ilyen és hasonló feladat- növekedések — eltérően az ország más, hasonló közigazgatási egységeitől — a megyében természetesek, mert mindennaposak. Mind az ülésen, mind az azt megelőző tanácsi bizottsági vitákban indokoltan hangzott el: a megye sajátos helyzete, bár változások vannak, még mindig n.em kapja meg a kellő isúlyt a központi források elosztásánál, amit nemcsak az állami '.Tőből történő — országosan a legkedvezőtlenebb arányú — lakásépítés tükröz, hanem a közüzemi, szolgáltatások legtöbbjének színvonala is ezt mutatja. Fejlesztési feladatokra — tehát túl az előbbiekben említett költségvetési teendőkön — a megyében a tanácsok öt év alatt 11,8 milliárd forintot költöttek el. A kiadások iránytűje — és ezt a tanácstagok elismeréssel nyugtázták — az a társadalmi-gazdasági program volt, melyet annak idején a hatodik ötéves tervvel együtt fogadott él a megyei tanács. Ennek a programnak a jegyében a tanácsok évről évre jelentős ösz- szegeket fordítottak a lakáshoz jutás komplex támogatására, mégis — és ez érzékelhető társadalmi feszültségek forrása — égetőek a gondok. A megyén belül az állami laA vb tevékenysége Semmi erőszakoltság nincsen abban, ha úgy véljük, szoros összefüggésben állt a gazdálkodás egy-egy szakaszáról benyújtott jelentés azzal az összefoglaló elemzéssel, mely — bár látszatra belső ügy ez — a megyei tanács végrehajtó bizottságának tevékenységéről adott sok területre kiterjedő áttekintést. öf fő területen mérlegelte testületé munkáját a megyei tanács. Ezek: a végrehajtó bizottság irányító és szervező tevékenysége; a helyi tanácsok és szerveik működésének ellenőrzése és segítése; a káderállomány, a továbbképzés; az ágazati feladatok megvalósítása, az egyes ágazatok fejlődése; a hatósági és igazgatási teendők helyzete, színvonala. A száraz felsorokásépítés aránya a négy százalékot sem éri el, s bár siker a családi házaknál a 26 ezer darabos gyarapodása az otthonoknak, rejlenek figyelmeztető jelek abban, hogy az eredetileg tervezett számot nem éri el a magánerős lakásépítés a megyében, három százalék körüli az elmaradás. örvendetesen hosszú lista lenne összeállítható — hangzott el jogos követelményként a megyei tanács pénteki ülésén — azokról a közösséget gazdagító befektetésekről, melyeket az 1981 és 1985 közötti évek foglalnak keretbe. Helye lenne ezen a listán a dabasi, a pilisvörösvári, a terven felül épült vecsési szakorvosi rendelőknek éppúgy, mint az 553 kórházi ágynak, a ceglédi tíztantermes szakmunkásképző iskolának, a rendelkezésre álló vízmennyiség napi 80 ezer köbméterrel való növekedésének. Ne hagyjuk tehát — folytatódott a vélemény — eredményeinket sehol, semmikor, senki által lebecsülni, mert azzal önmagunkat értékeljük le! Az eredmények tükre azonban — és ezt a hatodik ötéves terv végrehajtásának tapasztalatai aláhúzzák — akkor mentes a torzításoktól, ha a lakosság helyben alapos tájékoztatást kap arról is,. ami nem valósult meg, s miért nem?! Erre a miértre persze megyei összesítésben is választ keresett — a kritikus hangvételű, a tényeket nevükön nevező jelentés segítségével — a tegnapi testületi ülés. A népgazdaság ismert nehézségei valóban korlátozták az eredetileg elgondolt, valamint a ténylegesen megvalósított fejlesztések viszonyát. Kizárólag erre hagyatkozni azonban az okok feltárásakor nem szabad, mert a tanácsok egy részénél fellelhető volt a rugalmasság hiánya, a pótlólagos helyi források keresése helyett a panaszkodás, ütött az átgondolatlanság a tervek megalapozásakor. A Pest Megyei Tanács — elfogadva mind az 1985. évi gazdálkodásról, mind a hatodik ötéves terv végrehajtásáról beterjesztett jelentéseket — elismerését és köszönetét fejezte ki a megye lakosságának áldozatos társadalmi munkájáért, a gazdálkodó szervezeteknek a tanácsi fejlesztési feladatok hathatós támogatásáért. A határozati részben a testület összegezte azokat a tapasztalatokat, melyeket az említett időszak szolgáltatott, s melyek a további gazdálkodásban haszno- sítandók, mind a tervek készítésekor, mind azok végrehajtásakor. lás is érzékelteti, meglehetősen tág körben mozogtak a szót kérők — és egyben nagy segítségükre volt a végrehajtó bizottság titkárának írásbeli jelentése, valamint a tanács- elnöki vitaindító —, amikor szemügyre vették, á legutóbbi években miként dolgozott — a személyi összetételében az 1985-ös választásokat követően átalakult végrehajtó testületük. Egybecsengtek a vélemények: a végrehajtó bizottság tevékenysége minden tekintetben fejlődött az elmúlt években, holott ezek az esztendők nem voltak könnyűek, nem egyszerű feladatokat tartogattak. Elég itt utalni a népgazdaság nehézségeire, s annak következményeire a tanácsi gazdálkodásban, vagy A közeli napokban kapott — az érintett tárcák vezetőinek jóváhagyása alapján, pályázat benyújtása után — kiemelt üdülőterület címet —• ezzel együtt rangot? — az ország hat települése, közöttük Szentendre és Visegrád. Jele ez — ez is — a megye növekvő szerepének az idegenforgalomban, a bel- és külföldi turisták rajainak, csapatainak, seregeinek fogadásában. Igen, rajok, csapatok, seregek, mikor hogyan, hiszen éppen ez a fő jellemzője a turizmusnak; nehezen kiszámítható, lüktető változása, nem osztható el egyenletesen a naptár hetei, hónapjai szerint. Araszolva ugyan, de azért előbbre jutott valamennyit a tárgyi feltételek javítása a megyében. A legutóbbi években tető alá került a dabasi motel, szentendrei gyarapodás a Hotel Party, Ráckevén a Kévé Szálló bővítette az elhelyezési lehetőségeket. A bővülésben része van a magánvállalkozásként megnyitott tizenhét fogadónak és hat kempingnek is. Tágul, gazdagodik a visegrádi kirándulóközpont területe, felszereltsége, néhány meleg vizű strand kialakítása szintén jelzi az igyekezetei. Hiányzik belőlük az önváll- veregetős elégedettség — meggyőződésünk szerint ugyanis a tényleges idegenforgalomhoz mérten a megye még mindig messze nem kapja meg a kellő figyelmet, az elengedhetetlen támogatást —, hiszen a haladás ellenére is csupán valamivel több, mint 7300 ún. kereskedelmi szálláshely foglalható el egy időben a megyében. Sok ez, kevés, elegendő? Mihez képest? A meg sem ismert — mert lehetőségek híján fel nem vállalható — forgalomhoz mérten? Avagy ahhoz viszonyítva, némelyek milyen csinos összegeket keresnek meg — elsősorban a Dunakanyarban — adózás, hivatalos címbejelentés, utazási irodákkal tartott kapcsolat nélkül is, turisták fogadásával? Sokan érkeznek úgy — főként külföldről —, hogy ott a cím a zsebükben, oda kell menni, mert „ott mindig kapsz szobát’’... A szájról szájra adott reklám olykor hatásosabb, mint a másfajta többi. Megbúvó titka, rejtélyes magyarázata lenne ennek? Nem hiszünk az ilyesmiben. arra, hogy ebben az időszakban zajlott le a közigazgatás átszervezése, a járási hivatalok megszűnése, s az idén januártól — erre is fel kellett készülni — alapvetően megváltozott a tanácsi gazdálkodás rendszere, egységes pénzalap jött létre. Érzékelhető a végrehajtó bizottság munkájában az igényesség növekedése, a szak- apparátussal szemben támasztott követelmények fokozása, s az is, hogy a törvények, a jogszabályok tiszteletben tartásával egy időben egyre határozottabban keresi a gyors reagálás, a rugalmasság. a feltételekhez való igazodás lehetőségeit. Üdvözölte a megyei tanács a végrehajtó bizottságnak azokat a törekvéseit, melyek a helyi tanácsok tevékenységének segítésére irányulnak, s melyek formái egyre gazdagabbak, hatásosabbak. A haladást szolgálja az is, hogy a beszámolási időszakban a megyei tanács végrehajtó bizottsága erősítette kapcsolatait más területek — elsősorban a főváros — tanácsi testületéivel, az országos irányító szervekkel. Elismerés, kritika és önkritika egyaránt fellelhető Abban sokkal inkább, hogy a személyesség lényeges vonzerő a vendégül látásban. Amit bizonyít, a megyében az ún. szerződéses szállásokon1 — számuk tavaly ezerháromszáz felett volt — tapasztalataink szerint sokkal jelentősebb a vissza-visszatérő vendégek száma, aránya, mint az üzemszerűen működtetett helyeken. Fel-felbukkannak jelei annak a veszedelmes gyakorlatnak, mely az érkező, az oda csábított turistát tartja fontosnak. Sokkal-sokkal fontosabb az, távozóban mit gondol a vendég, mi a véleménye annak az embernek, családnak, aki, amely a pénze — gyakran nem kevés pénze — fejében szerette volna jól érezni magát. Az elégedetten távozó turista sokkal-sokkal hatásosabb reklámember, mint a munkaköri kötelességből idegenforgalmat szervező, hirdető! Mégis, előbbire kevés figyelem jut, utóbbira meg annyi értekezlet, papír... Holott esetleg ott kezdődik a szakma, ahol sokan nem is sejtik. „Én mindenkivel egyformán beszélek, a szemetessel ugyanúgy, mint az egyetem elnökével.” Nem akárki tartotta magát ehhez. Az illetőt Albert Einsteinnek hívták. Rábukkanhatunk érdekes kezdeményezésekre — ilyen például a Törökbálinti Állami Gazdaságé, ahol egy munkás- szállót alakítanak át szállodává —, figyelmet érdemel, hogy a múlt év végén a megyében a vendéglátóhelyeknek a hatvankét százaléka tevékenykedett már szerződéses formában, azaz remélhetően — de ezt a reményt a tapasztalatok nem mindenkor igazolják — a turista igényeihez is, nemcsak a haszonhoz igazodva ... A legutóbbi években esztendőnként 350—400 ezer turista fordult meg a megyében és szállt meg valahol, a hivatalos helyék valamelyikén legalább egy éjszakára. A napi kirándulóforgalom? Felbecsülhetetlen. Tudjuk, ezer dolog kell a turista jó közérzetéhez, elsőként befektethető, fejlesztésre fordítható pénz. Mégis. Olykor csak annyi kellene, hogy köszönjenek neki, ha kérdez, kapjon választ, s távozóban kíváncsiak legyenek rá, jól érezte-e magát... Mészáros Ottó volt azokban a mondatokban, amelyek az ágazati feladatok végrehajtásának irányítását értékelték. Ide olyan teendőkörök tartoznak, mint például a lakásépítés, a közmű- hálózat fejlesztése stb., azaz semmi elsietettség nem bukkan fel abban a megállapításban. hogy a végrehajtó bizottság nehezedő feltételek között tevékenykedett, s egészében mégis sikeresnek ítélhető ezen a területen is irányító munkája, amit legjobban a hatodik ötéves tervről szóló napirendi rész bizonyít Érdekes, megfontolásra érdemes iavaslatok hangzottak el a munka továbbfejlesztésére, demokratizmusának növelésére és arra is, a döntéshozatalt milyen módszertani eszközökkel lehet még megalapozottabbá tenni. A végrehajtó bizottság tevékenységét a megyei tanács elismeréssel nyugtázta, s abban a tervben, mely a tanácsi feladatokat rögzíti az MSZMP XIII. kongresszusa határozata és a kormánynak az Országgyűlésen elfogadott programja tükrében, a tanács ülése megjelölte a végrehajtó bizottság teendőit is. M. O. Haladás feszültségekkel Az irányítás: segítés
