Pest Megyei Hírlap, 1986. május (30. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-22 / 119. szám

1986. MÁJUS 22., CSÜTÖRTÖK A pest; megyei hírlap különkiadása Újabb gyűjtemény Megkezdték a kivitelezést Június végén a szentendrei nyár rendezvénysorozattá mél­tán kiemelkedő eseménye lesz a Mészáros Dezső szoborpark, a város immár 14. képzőmű­vészeti gyűjteményének a megnyitása, ünnepélyes átadá­sa. A gyűjtemény múzeumi körülmények közötti elhelye­zésére rendhagyó módon, kert­szerű elrendezésben kerül sor, ilyenformán a tárlattá ren­dezés az első pillanattól nyi­tott a nagyközönség számára. S ez a 14. gyűjtemény azt is eszünkbe juttatja, hogy mind­ez a gazdagság alig több mint két évtized alatt jött létre. Csupán a 60-as években ka­pott szárnyakat a kartárs mű­vészek alkotásainak összegyűj­tését és megőrzését vállaló tö­rekvés Szentendrén. A szegedi születésű, Viseg- rádon élő és alkotó művész, Mészáros Dezső 26 lektorált kőszobrát, térplasztikáját ad- * 1 Bátran lehet rendelni A húsáruház az elmúlt fél esztendő alatt kedvence lett a város és a körzet vásárlóközönségének. Kétség­telen tény, hogy az üzlet megnyitása óta lényegesen ja­vult az ellátás a profiljába tartozó termékekből. Azt le­het mondani, hogy a pacalon kívül minden egyéb tő­ke- és töltelékáru állandóan kapható. Természetesen a vásárlók elismerését ki kell vívni. Már az is feltűnik a figyelmes szemlélőnek, hogy a húsbolt a Komárom Megyei Állatför- galmi és Húsipari Vállalat tulajdona. Vajon miért nem a szűkebb Hazánkbéli cég ve­tette meg a lábát Szentend­rén? Hiszen köztudott volt, hogy a város ellátási gondok­kal küzd. Most utólag bevallhatjuk, nem bánjuk, hogy az áru messziről érkezik. Mert mind a vállalat, mind a tröszt ve­zetői szemmel tartják a léte­sítményt. Gyakori vendég pél­dául Mike Imre, az Állatíor- galmi és Húsipari Tröszt ve­zérigazgató-helyettese és üit- í/flr Vilmos, a Komárom Me­gyei Állatforgalmi és Húsipa­ri Vállalat igazgatója. Somogyi Sándorral, a szak­bolt vezetőjével a legújabb öt­letükről beszélgetünk. Nyáron hétvégeken büféként működik a bolt. A szakemberek sze­rint jogos igény az, hogy a ki­sebb pénzű turisták hozzájus­sanak főtt virslihez, hambur­gerhez, sült húsokhoz. Szeret­nek bizonyítani, hogy a ma­gyar húsipar felkészült a szín­vonalas ellátás biztosítására. A megmaradt termékeket visz- szaveszik áz üzletektől. Bát­ran lehet rendelni! Még néhány dolog kapcso­lódik e témához. Például az, hogy a vállalat tavaly meg­nyerte az országos minőségi versenyt, hogy díjat kapott az OMÉK-on. A szentendrei ta­nácsnál pedig azzal fogadták az üzletnyitás tervét, hogy: Meg kell oldani a dolgot! Az­óta is csak az átalakítás költ­ségeit fizette ki a vállalat, az épület árát még nem. A tröszt és a KÁHV egyéb­ként erőteljes piacpolitikái folytat. Megyénk más váro­saiban is előrehaladtak a tár­gyalásaik. Taktikai okokból nem nevezik meg a helysége­ket. Az biztos, hogy Szentend­rén csatát nyertek. Tóth Istvánná, a városi ta­nács kereskedelmi főelőadója is azt mondja, hogy számot­tevően javult a város húsellá­tása. Érthető, hiszen a Május 1. utcai bolt téli forgalma ha­vonta 3 millió forint volt. Mi lesz nyáron? A bírság kiszabható lenne! Üj műtermét hirdeti P. fo- tómesler az egyik, Sz. Sán- dorné öt hízójának eladását a másik fa oldalán. Újságnyi papírlapon bukdácsolnak a szálkás betűk, vagy szépen gépéit, szabályosan körbeol- lózott lapocska adja tudtul egy haláleset miatt megüre­sedett villarész árát. Más és más papírcetlik virítanak a HÉV-végállomás mögötti fákon, itt. Szentendrén, ám egy dologban azonosak: szög­gel, rajzszöggel átszűrt hir­detőpapírok ezek az esőáztat­ta fecnik. Szöggel, dróttal ösz- szeszufkált árva élőlények ezek a fák, a jobb napokat látott óriások. Itt; a taxiállomás előtt, a meggyötört fák alatt elszomo­rodik a hajdanvolt kisdiák: a krónikás még emlékszik a tavaszonkénti madarak és fák napjára s arra. hogy az év minden napján iptett ben­nünket a költő szavaival is­kolaigazgatónk: Ne bántsd a fát, hisz’ ö is érez! Az intést megértettük s inkább fákat ültettühk, hiszen a fa, ha mást nem, lombot ád. A papírlapokon, kartono­kon, zománcozott táblákon szereplő hirdetmények gaz­dái bizonyára alaposam meg­gondolnák magukat újabb, környezetcsúfító és -pusztító cselekedetük előtt, ha az il­letékesek legalább egyszer alaposan a körmükre kop- pintanánalc. Nem. nem testi fenyítésről van szó, inkább jelentős pénzbírságról, me­lyet érvényes rendelet alap­ján szabhat ki Szentendre ta­nácsa. Azt sem nehéz megál­lapítani, kik fizessenek bír­ságot: a név s a pontos cím a szögekkel kivert fákra erő­sített cédulán megtalálha­tó... (besze) ta e célra a magyar államnak, illetve Szentendrének. A rend­kívül gazdag és értékes, ke­reskedelmi árát tekintve ösz- saességében 20 millió forint értéket képviselő gyűjtemény­nek a 11-es út mentén, a Pis- mány ABC-áruh ázzál szem­ben lévő tágas téren alakíta­nak ki méltó helyszínt. A vá­ros új részében, bizonyítva ezzel azt, hogy az évszázadok művészeti értékeit őrző mű­emlék város is képes keretet adni, s ezzel mintegy magába fogadni egy modern alkotás- együttest. A hozzávetőleg 120 méter hosszú, körszelet alakú térség­re megtervezett park kialakí­tása követi a terepviszonyok természetes domborulatát. A parkrendezés közben megőr­zik a meglévő növényzetet és újakat is telepítenek; bokro­kat. sövénysort, fákat, s az el­helyezett szobrok körüljárásá­hoz csak azután, illetve asze­rint süllyesztik a földbe a be- tomtipegőket, ahogy a látoga­tók majd kitapossák. A csobo­gó medencéje körül egy kis pihenőteret alakítanak ki, le­hetőséget adva a nyugodt szemlélődésre. A tervezők gondoltak a gépkocsival érke­zőkre, egy kisebb parkoló szá­mára hagytak helyet a szobor- kert alatt. S lesz lehetőség a leállásra az ABC' már meglé­vő parkolójában is. A munkálatok már elkez­dődtek. A díszkert kialakítá­sához a városgazdálkodási vállalat mellett több vállalat, intézmény és magánszemély is ajánlott fel társadalmi segít­séget. Még akkor, amikor az első, úgynevezett bejáráson a terület kijelölése megtörtént, s erre meghívták e városrész tanácstagjait. Volt szó erről a különböző lakossági fórumo­kon, s mint a felajánlások példázzák, kedvező fogadta­tásra talált a szentendreiek körében. Ami a középtávú tervben szerepel Ismét gyarapodnak a községek A fejkvóta szerinti fejlesztés bevezetésével kedve­zőbbé vált a községek anyagi helyzete. A körzetünk fal­vainak a VI. ötéves tervben egymilliárd 17 millió, a következő öt esztendőben egymilliárd 447 millió forint állt, illetve áll rendelkezésre. A települések a terveket úgynevezett sávos rendszer­ben készítették el. A felső sávban a teljes igények, az alsóban a rangsoroltak szere­pelnek. A kettő közötti kü­lönbség a 13 települést szá­mítva mindössze 13 millió fo­rint. Nos, nézzük ezek után — vázlatosan, nem a teljességre törekedve —, hogy mi szere­pel a tervekben? Budakalászon a négy tan­terem tető alá hozása a leg­sürgetőbb. Kellene az ABC is, de ehhez a szentendrei áfész anyagi hozzájárulása szükséges. Ütból 5, járdából 10, villanyból 3 kilométer épül meg. Mintegy 2000 méter csa- 'tornát szeretnénk ásni 1988— 90-ig a nagyközségben. A költ­ségfedezet 50 millió forint. Társulást alakítanak. Leányfalun húsbolt (nyáron i adják át), szolgálati lakás, transzformátor a sorrend. Előbbre kúszik, a villany és vízhálózat is, de csak néhány száz méterrel. Nagyobbat kíván lépni. Pi- lisszentkereszt. Befejeztek két tantermet, terveznek 4 peda­góguslakást, vízből és villany­ból 1 kilométert, csatornából 300 métert. Tehót még nem kértek a lakosságtól. Tahitótfaluban négy nap­közis helyiség, tornaterem, négy tanterem, öregek napkö­zi otthona, és 3000 méter víz az álom. A tornateremre csak a pénz fele van meg, a 4 tan­teremre nem kaptak céltámo­gatást, de saját erőből mind­kettőbe belefognak. Pilisszentlászlón a vízellátás jelent gondot. 1 kilométer ve­zeték kiépítésére van fedeze­tük. Szigetmonostor és Horány között kijavítják a már jár­hatatlan utat. Befejezik az or­vosi rendelőt, 20 főnek alakí­tanak ki öregek napközi ott­honát, 24 családnak építési telket juttatnak. Az általános iskolai tantermekre nem kap­tak céltámogatást. Dunabogdányban megvan a pénz négy tanteremre. Kér­tek céltámogatást is, de ezt Bővül a vízhálózat Ezen a nyáron gyakorlati­lag befejeződik Tahitótfalu egészséges ivóvízzel való ellá­tása. A Pomázi Vízgazdálko­dási Társulat kivitelezésében elkészült a több mint 4 ki­lométer hosszú csőrendszer a még ellátatlan belterületi ré­szek, a hegyi üdülők és zárt- kertek bekapcsolásához az ivóvízhálózatba. A KÖJÁL a múlt héten megkezdte a vízminták vizsgálatát, s amint a minőséget megfele­lőnek találják, az építők hoz­záfoghatlak a lakóházak be­kötéséhez is. A most elké­szült rendszerbe a már mű­ködő X. számú vízműből egy automatikus átemelőberende­zéssel juttatják fel az ivóvizet, hegy lábánál épített két 86 köbméteres tárolómeden­ce közbeiktatásával. Az úgynevezett Tahi II. víztársulat szervezését 1982- ben kezdték meg. A csaknem 20 millió forintos OTP-hi- telből megvalósuló beruhá­záshoz az érintett lakosság, illetve az üdülők ingatlanon­ként 25 ezer forint hozzájá­rul ást vállaltak. Az említett kivitelezési összeg magában foglalja a már elkészült víz­rendszer további. 3 kilomé­A jövő hónap elején Felvételi a zeneiskolába A Vujicsics Tihamér Álla­mi Zeneiskola a szeptember­ben kezdődő tanévre felvéte­li vizsgát tart június 2-án és 3-án. keddi és szerdai napon, délután 15-től 18 óráig az is­kola szentendrei, Alkotmány utca 12. szám alatti épületé­ben. Felvételi vizsga zongora, hegedű, fa- és rézfúvó, gor­donka, gitár, ütőhangszer és előképző szakon lesz. A felvételi vizsgára — ké­ri az iskola igazgatósága — a szülők kísérjék el gyerme­küket, I tér hosszú ágazatvezetékkel való bővítését is, amelyhez az üzembe helyezés ~ után azonnal ' hozzákezdenek. A létesítményt a tervek szerint a jövő hónapban adják át az üzemeltetőnek, a Szentend­rei Regionális Vízműnek. csak a tervciklus végére ígé­rik. A megvalósítandók listá­ján szerepel még trafócsere és vízlétesítmények. Kisorosziban több mint 1 kilométer utat, sporttelepet, csatornát építenek. Az utób­bira céltámogatást is kapnak, de csak 1990-re. Pilisszántón a hetedik ötéves terv egyenlő a vízellá­tás megoldásával. Tizenegy kilométer vezetékre lenne szükség, ez 50 millió forintba kerül. A pénzt társulással, sa­ját tanácsi és megyei erőből hozzák össze. Visegrádon rendezik a köz­ségközpontot. Telefonfülkéket, buszvárókat telepítenek. Há­rom kilométer Utat és ugyan­ennyi járdát készítenek. A csatornaépítés folytatódik. Ügy tűnik, hogy a négy tanterem bővítését el kell halasztani. Csobánka nehéz helyzetben van. öt évre a fejlesztési alap­ja 5,2 millió forint. (Ebből 4 a településfejlesztési hozzájá­rulásból tevődik össze.) Rosz- szak az útjai, nincs megfelelő boltja. Az intézmények fel­újítása is fontos lenne. A terv ezeket tartalmazza. Pócsmegyeren negyvennégy családi ház számára biztosíta­nak telket. A strand kialakí­tása folyik, zsibongót kap az általános iskola, bővítik a mű­velődési házat. Szeretnének boltot, 1200 méter villanyt és 200 méter vízvezetéket építe­ni. Szépül az új lakótelep Városunk új lakótelepén, a Lukács fivérek útja végén épült OTP-lakások tulajdonosai, a környezet szépítése érdekében hét végeken mindig serényen dolgoznak Szorít az idő Saját erőből nem megy A körzetünkben a VII. öt' éves terv időszakában a szennyvízelhelyezés és -tisztí­tás, a csatornaépítés, valamint a szeméttelepek bővítése, újak létesítése lesz az egyik legfontosabb feladat. Az utóbbi gondja máris nyomasztó. A tahitótfalui le­rakó dugig telt. A kedvező az volna, ha már nem fogadná a rakományokat. A bővítésére nincs lehetőség, mert a tanács Nézőpont kérdése Jóméit hágón mondja városunk egyik lakója a fóru- mon, hogy nem úgy kell a társadalmi munkát szervezni, ahogyan azt az illetékesek teszik. Mert pél­dául ők is összegyűltek járdaépítésre, s lám, késett a beton. Igaz, később megjött, de a hozzászóló csak meg­kérdezte: minek ülnek annyian a tanácsnál, ha még ennyit sem tudnak elintézni? Emberünk leül, s láthatóan elégedett magával. Megmondta, egyenesen a szemükbe. Bevallom én nem lelkesedtem a hozzászólás halla­tán. Bár tudom, hogy fellelhető javítanivaló a szerve­zésben, de azzal is tisztában vagyok, hogy 19S0 és 85 között, a megyei településfejlesztési versenyben Szent­endre egyszer első, kétszer második, illetve harmadik volt. Tehát minden évben dobogóra került, s összesen több mint hatmillió forinttal gazdagította a helyezé­sekért járó jutalmakkal a fejlesztési alapját. Ezt az eredményt a megyében csak Százhalombatta tudja fel­mutatni. Aztán arra gondoltam, hogy manapság nem köny- nyű társadalmi munkára mozgósítani az embereket. Mindenkinek elég gondot jelent a pénzkeresés. Mégis halad előre a járda csíkja, a víz- és villanyvezeték. Láttam az április 4-én kapott oklevél másolatait, ame­lyeket a társadalmi munkában részt vett vállalatoknak küldött a tanács, köszönőlevél kíséretében. S olvastam azokat a szerződéseket, amelyeket a hagyományokhoz hűen az idén is megkötöttek a termelési egységekkel. Névvel, felelőssel, határidővel ellátva. Lehet, hogy a hozzászóló a leírtakról semmit nem tud. Ez esetben az informálásban van a hiba. Lehet, hogy egyetlen jelenségből általánosít, emiatt enyhén szólva távol kerül a valóságtól. A viszont biztos, hogy a hasonlóan tájékozatlan hallgatókat megtéveszti. Azt sugallja, hogy vannak olyanok, akik nem teljesítik a kötelességüket. Én elégedett lennék azzal, ha a társadalmi munkát a hetedik ötéves tervben is így szerveznék az azért fe­lelősök, s a város minden esztendőben dobogóra kerülne. fejlesztési tervében a depó környéke házhelyként szere­pel. Rejtély, hogy késedel­meskedés esetén hová kerül Tahitótfalu, Leányfalu, Duna- bogdáhy. Visegrád és a négy szigeti község lakosságának háztartási hulladéka. Lévai Gézáné, Tahitótfalu tanácsel­nöke mondja: — Több mint tíz évvel ez­előtt mi saját erőből hoztuk létre ezt a lerakóhelyet. Ma­gunknak. Az ezredfordulóig megoldotta volna az ez irányú gondjainkat. Később jött" a rendelkezés, hogy a Szentend­rei Városgazdálkodási Vállalat veszi át a létesítményt, s a körzet háztartási hulladéka kerül oda. Nem csoda, ha a telítettség miatt tarthatatlan az ottani állapot. Pomázra Budakalászról, Cso- bánkáról és Pilisszentkereszt- ről érkeznek a kocsik. A telep határos a tájvédelmi körzet­tel. A guberálók kedvenc he­lye. Most bővítik. Talán négy évre megoldja a tárolási prob­lémákat. Pilisszántó saját erő­ből készíttetett lerakóhelye­ket. A pillanatképek után fme Becze Jánosnénak. a Szent­endrei Városi Tanács város­üzemeltetési osztálya főelőadó­jának a véleménye: — A körzet települései sa­ját erőből képtelenek megol­dani ezt a problémát. A költ­ségeken túl az is nehezíti a dolgot, hogy nem találunk al­kalmas helyet. A sziget kívül esik a számításon. A Pest Megyei Tanács is tesz erőfeszítéseket a szemét­telepeknek alkalmas helyek feltárására. A VÁTI-t meg­bízták a tervek elkészítésével. A munka jövőre készül el. Az oldalt írta: Vicsotka Mihály Fotó: Erdőst Ágnes f Villanófény f á Ezekben a napokban a tana- ^ X csóknál a VII. Ötéves terv fel- X X adatainak ütemezése, végiggon- X X dolása a legaktuálisabb tenni- X g való. Világossá vált, hogy mi- g g re kapnak és mire nem a taná- g g csők céltámogatást a központi g g szervektől. Több település ve- g X zetöi és lakói döntöttek úgy, y X hogy minden segítség nélkül X y saját erőből belevágnak külön- X g bözö intézmények építésébe. g g Persze azt tudniuk kell, hogy a g g helyi forintokból felépített böl- g g csődék, óvodák, iskolák, müve- g g löüési intézmények működtet?- g z séhez később sem fognak anya- y y gi támogatást kapni, g A települések vezetői tudják, X g bogy az egyes helységek fejlő- g g dése jó közérzetet, a stagnálás g g vagy visszalépés rossz hangú- g g latot szül. Nagyon kell vigyáz- g g ni arra, hogy az összeszedett g g forintokból megvalósított léte- X g sítmények találkozzanak a köz- x y akarattal, a saját bevételek tel- X g jesítése döntő. Persze más kér- g g dés az, hogy a tanácsok meg- g g levő adóapparátusai képesek g g lesznek-e a tervezett összegek g g beha jtására. A tapasztalat az,> g hogy megyeszerte egyre növek- g y szik a behajtatlan adók össze- X X ge. S ráadásul az idén új adó- X g nemek is születtek, g A tanácsok úgy próbálnak g g segíteni a helyzeten, hogy úgy- g j£ nevezett címzés nélküli össze- g g geket tartalékolnak. Ezekből a g g pénzekből a lakosság által ki- X X vánt legégetőbb gondokat pró- X X hálják megoldani. X Az máris nyilvánvaló, hogy a g g VII. ötéves terv feladatainak g g pontos ütemezése, a tervezés g g színvonala döntően meghatá- g g rozza, hogy egy-egy település g g mennyire fejlődik. Az biztos, X g hogy az adó és a településfej- X X lesztési hozzájárulás fizetésével g X a lakosság is sokat tehet a he- g g lyi közérzet javításáért. S ta- g g Ián e közös célban fogalmazha- g g tó meg a következő öt észtén- g g dö egyik legfontosabb feladata, g í ? ' XVNXVXXXXVSX\XX>X\X\X>XV\V*>XV>»X\XX\XV\.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents