Pest Megyei Hírlap, 1986. május (30. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-21 / 118. szám

CEGLÉDI K?eítiav A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 118. SZÁM 1986. MÁJUS 21., SZERDA Kényszerpályára került a vágóhíd Nehéz versenyben maradni Ez még a kísérletezés éve Tanuljak a munkát, a fegyelmet Iskolaszövetkezet Tápiószőlősön Még egy amatőr közgazdász Ss megalapozott tájékozott­ságra tehet szert, ha nyitott szemmel, füllel jár-kel napi bevásárlásai közben. Az élel­miszerüzletek pultjainál so­kan kérnek párizsit, bácskait, kenőmájast, másféle olcsó húskészítményt, mert bizony a családok zöménél gondosan bekell osztani a kosztpénzt. Akik megengedhetik ma­guknak, figyelmesen fürké­szik a hűtővitrinek tartalmát, újdonságokra vadászva. Kapós lenne az új íz, a megszokot­tól eltérő fűszerezés, a kevés­bé zsíros falat, mindaz, ami a korszerű táplálkozás céjait szolgálja. Hellyel-közzel már ilyen készítmények is vásá­rolhatók a ceglédi boltokban. Változó piaci pozíció A húsipar pontosan ismeri h helyzetet. Tudja, hogy alap­vetően és elsősorban a tö­megigényeket kell maradékta­lanul és zökkenőmentesen ki­elégítenie, ám emellett kor­szerű termékeket is ki kell fej­lesztenie, ha az élénkülő versenyben meg akarja tar­tani piacait. Bár a közvéle­mény erről vajmi keveset tud, a Penomah ceglédi gyára évek óta rendkívül nehéz kö­rülmények között próbál meg becsülettel helytállni. A fej­lesztések, korszerűsítések dol­gában legalább évtizedes ké­sésben van, s a meglehetősen lerobbant üzemnek igen ne­héz lépést tartania az ország más részein az utóbbi időben épült vagy bővített húskombi­nátokkal. A tárgyilagos helyzetmeg­ítélés tudatában a termék- szerkezet korszerűsítésére, az exportképesség fokozására tett intézkedésekről és a további feladatokról számoltatta be a gyár gazdasági és pártvezetőit a városi párt-végrehajtóbi- sottság. Az erről szóló jelen­tés megállapítja, hogy a bel­földi piaci pozíció a termék- szerkezetre hatással van. 1984—85-ben a húskészítmé­nyek előállítását tekintve az ipar itthon kínálati helvzetbe került. Az ellátás felelőssége jelentős mértékben oldódott, s a tőkehúsra korlátozódott. A húskészítményeket az egész országba eljuttatják az egyes vállalatok. A kereskedelem természete­sen szívesen él a kínálkozó le­hetőséggel és a választékbő­vítéssel. Az új jelenségek hát­terében a kiéleződő verseny áll. Ez rendjén is volna, de a versenyfeltételek meglehető­sen különbözők. Az elavult eeatidi üzem bizony nehezen tud lépést tartani a követel­ményekkel, s ezért nem ő hi­báztatható. Nekik nagy gon­dok közeoette kell fenntarta­ni a kancsolatokat eddigi megrendelőikkel, esetenként új partnereket keresve. Az exportképességre meg­határozó hatása van a kül­piaci igények változásának, a kereslet-kínálat, az árviszo­nyok alakulásának. Amíg 1984-ben minden addigit fe­lülmúló külföldi értékesítést értek el, addig 1985-ben jóval szerényebb eredményt mutat­hattak fel. A keleti és a nyu­gati eladásoknál azonos mi­nőségi igényeket kell kielégí­teni, a szocialista partnerek is jobban megnézik, hogy a pénzükért mit vásárolnak. Speciális feladat A ceglédi vágóhíd vajmi kevés önállósággal rendelke­zik. A termelést, értékesítést megszabó döntések magasabb fórumokon születnek. A. nép­gazdaság szempontjából nyíl ván alapos oka van ennek hiszen a feldolgozás, értékesí­tés ebben az iparágban nagy szervezettséget és összehan goltságot követel. Így történ­hetett, hogy 1985-ben fél éven át speciális feladatra kaptak megbízást, s amíg ez tartott, addig egyes termékcsoportok­kal kiszorultak piacról, s ezt csak hosszabb ideig tartó marketing tevékenységgel le­het jóvátenni. A tőkehúst máshonnan szállították ellátá­si területükre és a vidékükön hizlalt jószágokat is más vá­góhidakra irányították. 1986-ban mérsékelt terme­lésre számítottak, amelyet az árualapok csökkenésére épí­tettek. Váratlanul fordult a kocka; januártól április vé­géig 7100 importéit • hízott­sertést kellett, levágniuk és a Szovjetunióba küldeniük. Én­nek a feladatuknak igen si­keresen eleget tettek, s így exportszállításaik elérték az előző év hasonló időszakának eredményét. Ugyanakkor a körzetből ismét máshová kel­lett átirányítani a vágóállato­kat és az árubeszerzés is más csatornákon történt. Munká­saik alaposan megdolgoztak a siker érdekében; tizenegy szombaton tartottak teljes műszakot, és a bevagonírozás a hétvégeken is rendszeres volt. Azóta már ismét a ceg­lédi és környékbeli sertések kerülnek a vágóvonalra. A gyár jelenleg nincs ab­ban a helyzetben, hogy saját erejéből jelentősen átalakítsa termékszerkezetét. A tőkehú­sok bontására, csomagolására sincs meg a lehetőség, ame­lyet pedig igényelne a kül­piac. A belföldi ellátásban a töltelékáruk körének szélesí­tésével lehetne leginkább előbbre lépni, új ízekkel, gusztusosabb és célszerűbb csomagolással. Műszaki, tech­nológiai háttér fejlesztése nél­kül alakították ki az alföldi húskenyér, az aromás és az ízes termékcsaládot. Üzembe állítottak egy automata, meg­szabott adagokat töltő beren­dezést, ám ennek a működé­sét a külföldről beszerezhető csomagolóanyag gyakori hiá­nya akadályozza. Érzékenyen érinti őket az a gond is, hogy belföldön nincsenek megfelelő gépek, berendezé­sek, burkolóanyagok. Próbál­koznak a vákuumfóliás cso­magolással is, bár egyelőre kétséges kísérleteik kimenete­le. Ennél ígéretesebb a gyors érlelésű szárazáruk termék­családja. Külső pénzforrások felhasználásával évi 500 ton­nás előállítást terveznek. Az exportképesség a szigorú minőségi követelményekhez való igazodáson múlik. Ehhez elsősorban megfelelő állatál­lományra van szükség és ter­mészetesen a szigorú nem­zetközi előírásoknak megfele­lő feldolgozó üzemre. Jelenleg Cegléd a szocialista orszá­gokba, illetve a Közös Piacon kívüli államokba szállíthat. A továbbiakban színvonalas berendezések sora, csomago­lástechnika, hűtő-fagyasztó apparátus szükséges. Ilyen is­mérvek tudatában különösen jelentős és dicséretes, hogy a gyár folytatni tudta külpiaci szállításait, miközben a vágó­csarnokot is korszerűsíteni kellett. Rekonstrukció Ebben a tervidőszakban egymilliárd forintos rekonst­rukciót szeretnének végrehaj­tani, részben a Világbank, részben a Magyar Nemzeti Bank által folyósítandó hitel­ből. Megvalósulása után ismét küdhetnének árut Nyugat- Európa államaiba. Erre a munkára gondosan fel kell készülni. Igényesebben kép­zik szakmunkástanulóikat, hogy tevékenységük személyi feltételéi is javuljanak. Tuda­tosan 'ama:: !.isejj törekedni, hogy a termelőktől egyre in­kább megfelelő minőségű vá­góállatok érkezzenek. A városi párt-végrehajtóbí- zottság elismerését és köszö­netét fejezte ki a nehéz kö­rülmények között végzett be­csületes munkáért. A gyáregy­ség önállóságának növelését szorgalmazza és a korszerű termékek körének bővítését. T. T. Cegléd és Nagykőrös között földrajzi méretekben zseb- kendőnyi a távolság. Az igen régi — eddig felületesebb — emberi és kulturális kapcso­latokban ennél nagyobb volt. Az utóbbi néhány évben el­kezdődött valami közeledés: egymás értékeinek megisme­rése, felfedezése. A Ceglédi ősz során szomszédaink jöttek el hozzánk. Most pedig a Nagykőrösi tavasz alkalmával Cegléd mutatkozott be az Arany János Művelődési Köz­pont patinás, szép színház- termében. Először Patkós Irma érde­mes művész adta elő a Ván­dor visszanéz című írás rész­letét. Olyan szenvedéllyel és rajongással, hogy pár percre benépesült a színpad embe­rekkel. fákkal, épületekkel Megelevenedett Cegléd város­képének egy-egy múltból visz­Ütött-kopott kisajtó. Már csak valahol emlékében őrzi, hogy kék színű volt. Nyöszö­rögve nyílik. Feltartóztat egy akácfaág. Az udvaron foltok­ban vadfű. Jobbra ódon épü­let omlatag vakolattal, poros szobákkal. Az üresen tátongó ablak szemüregein beszökik a szél. Távolabb gondosan ápolt, zöld mintás homokszőnyegek, a fényre kibúvó növényekkel. — Ez a ház elég jó állapot­ban van ahhoz, hogy némi rá­fordítással helyrepofozzuk — mondja Papp György, a tá- piószőlősi iskolaszövetkezet tanárelnöke. Kialakíthatunk egy irodát, klubszobát és va­lami raktárhelyiséget a szer­számoknak és minden egyéb­nek. Az épület elé körbe pa­dokat teszünk majd, eZ olyan kis pihenőpark lenne. Ahol lehet szalonnát sütni, énekel­getni, vidáman mókázgatni. Idős házaspáré volt e ház. öt éve, hogy meghaltak. Mi­vel közvetlenül az iskola mellett fekszik a porta, a ta­nács megvásárolta részünkre. Mondanom sem kell, hogy mennyire elhanyagolt állapot­ban találtunk mindent. Sűrű gaz, semmire sem használha­tó akácfák. Az udvart rend­be tettük. A fákat kivágattuk, munkadíj fejében elvihették őket. A kerítés még nincs tel­jesen készen, azt felnőttek csinálták. Ahogy két szülő segídkezett a talaj megmun­kálásában is: tárcsáztak és szántottak. Borzalmas tarac- kos volt a terület. Most már csak istenes. Hát ezt emberte­len munka lett volna a gye- r kekkel felásatni. Az Űj Ba­rázda Tsz 30 mázsa szerves trágyát hozott ide, de szerin­tem még egyszer ennyi kelle­ne, hiszen e föld régen nem kapta meg a magáét. A kezdeményezésünket a tápiószelei Afész támogatja. Ilyen iskolaszövetkezet nem sok van, hasonló működik még Farmoson. Az ötlet per­sze már jóval korábban fel- ,ydtődötó*<4«» tészkedésre alkalmas hely. Aztán ősszel miénk lett ez a porta, és most 200 négyszög­ölön gazdálkodhatnak a gye­rekek. — A szövetkezetnek 28 tag­ja van, egy diák- és egy ta­nárelnök vezeti. Ezenkívül 5 tagú intéző és 3 tagú ellenőr­ző csoport működik az élen Az előbbiek feladata az irá­szahozott mozaikkockája. Vas­taps. Szabó Alfréd, a ceglédi mű­velődési osztály vezetője mon­dott rövid köszöntőt — em­lékezve a város múltjára, nagyjaira, és picit a jövőre is gondolt. Aztán telt házas publikum előtt pergett a mű­sor, amelyen ott voltak a két város párt- és állami veze­tői is. Könnyed lebegést, derűt su­gárzott a zeneiskola lányok­ból alakult remek kis fuvola­együttese. Zalavölgyi Cecília vezényelt. A Kossuth gimná­zium három növendéke sza­valt. Bordás Gabriella ábrán­dos kedvességgel, Gál Beáta a gondolatokhoz okosan kö­zeledve és Veres Éva tüné­keny rácsodálkozással. Vidámság, kacagás a néző­téren. Nem lehetett ellenállni a Táncsics iskola zenei tago­zatos apróságainak. Felszaba­nyítás, a munkák megszerve­zése, hogy mikor, kik és há­nyán dolgozzanak. A szerve­zés gondja naponta másra vár, ami azért sem könnyű, mert sok a tanulók egyéb el­foglaltsága. Bárki kérheti fel­vételét, akinek a magavisele­tével és a tanulásával nincs baj. Ennek ellenére a kívül­állók kissé fanyalognak, mert most csupán a sok munkát látják. Mindenkinek jegyezzük az idejét, és csak a haszno­san eltöltött órák számítanak a teljesítménybe. Van már egy kisebb rotá­ciós kapápk. Az Áfésztól ka­pott tizenötezer forintot szer­számok, vetőmagok, műtrágya vásárlására fordítjuk. Sajnos a legégetőbb gondunk egyelő­re megoldhatatlannak tűnik. Nincs kút. Mivel nagyon ho­mokos a talaj, sűrűn kell ön­tözni. Sok-sok vödör vízre volna szükség. Mennyivel ké­nyelmesebb lenne az öntöző­csővel egy kútról. Ez az év mindenképpen a kísérletezésé. Még nem tud­juk, mit várhatunk ettől a földtől. Az értékesítéssel nem Cegléden 1972 májusa óta működik a Fogtechnikai Vál­lalat laboratóriuma a Bocs­kai utcában. Kezdetben nyol­cán dolgoztak itt, most vi­szont már tizenhat ember munkáját irányítja Ikladi István laborvezető. — Milyen volt a tavalyi évük? — 1985-ben az árbevételi tervünket 2,5 millió forintra teljesítettük, ami 107,2 száza­léknak felel «reg. i Az idei el­' *ső negyedévünk 'is'fó11 ‘éréd^ ményt-'mutat'"és Várhatóan többet teljesítünk majd, mint tavaly. — Az áremelkedések érez­tetik hatásukat? — Amikor lezajlott, volt egy kis megtorpanás, de az­tán újból emelkedni kezdett a megrendelések száma. Több mint harminc éve dolgozom a szakmában, és állíthatom, hogy azok a régi árak való­ban alacsonyak voltak. Mi dultan mókáztak. Lakodalmas című összeállításukat Palatí­nus Andorné tanította be. Rá­adást is kellett adniuk. Az országosan is elismert, aranyérmes városi pedagógus­énekkar lopta az est hangu­latába az emelkedettséget és ünnepélyességet. Holló Gyula dirigált. Zongorán kísért dr. Kiss Mihályné és Soltész Nagy Lászlóné. Áradó lendület, álmodozó szelídség vibrált a Dávid Sán­dor vezette városi kamara- zenekar játékában. Az est kellemes és figyelmes műsor­vezetője Kiss Györgyi, a Kos­suth Művelődési Közpon' munkatársa volt. Aki az igé nyes, jól szervezett, gördü lékemy produkciók után azzal búcsúzott a szereplők nevé­ben, hogy viszontlátásra Ceg­léden. F. F. lesz nehézségünk, az Áfész mindent átvesz tőlünk. A sár­garépa, zeller, petrezselyem kikelt, még borsót és babot is akarunk az idén termelni. A gyerekek részesedést is kap­nak, ha sikeres lesz az év. — Mindenki örül majd az iskolaszövetkezetben keresett pénznek. Talán elérhetőbbé válik az, amire esetleg hóna­pokig spórolni kellett volna. De mindez elenyésző ahhoz képest, amit erkölcsileg, szem­léletben, belső tartásban nyújthat e társulás. Tanulják a munkát, a fegyelmet; egy­más becsülését, önállóbbak lesznek, formálódik a szerve­zőkészségük. Megtanulják, hogy mit mikor lehet ültetni* hogyan kell gondozni. S való­színű, hogy otthon is segéd­keznek majd a kertészkedés­ben. És nekem, a tanárelnök­nek nem az a szerepem, hogy állandóan beleszóljak az el­képzeléseikbe. Hanem hogy rávezessem őket a dolgok lé­nyegére, hogy a gyakorlati érzékük minél jobban kitelje­sedjen. Fehér Ferenc mindenféle fogmunkát elvál­lalunk. Bő a választék. Pél­dának a koronákat említem, melyeknek árai 30 és 360 fo­rint között mozognak. Min­den korona azonos célt szol­gál, ám a szervezet jobban -v tűri a drágább anyagból ké-: v szülőt. • • — Meddig jó egy fogpót-. lás? , — A kivehető fogpótlást)- kát 2—3 évenként ajánlatos cserélni, mert megváltoznak . a téátméréteiíik. Oregszühkj kövérebbek,' SövSnyíibbak lé- "i szünk, és így tovább. — Mennyi idő alatt ké- ,v * szülnek el a fogak? f ; — Mi közvetlenül a fogor-. vosokkal vagyunk kapcso- , latban, így a befutott meg­rendelések az érkezési sor-, rendben készülnek el. Rögzí­tett fogaknál egy—tizennégy, míg a kivehetőknél huszon­nyolc munkanapot igényel átlagosan. Az utóbbinál ter­mészetesen a háromszori próbát is figyelembe kell venni, amit a rendelőkben végeznek az orvosok. — Milyen körülmények között és felszereléssel dol­goznak a fogtechnikusok? — Először azt említem meg, hogy Cegléden minden fogtechnikus férfi. A mun­kahelyi körülményeink sajnos elég rosszak. Nagy a zsúfolt­ság, bővítésre nincs lehető­ség. A városi tanács megígér- , te, hogy az alig használt öre­gek napközi otthonának épü- letrészét nekünk adja. Re­mélem, az ígéretből rövide­sen valóság lesz, és akkor lehetőség nyílik a termék- szerkezetünk bővítésére. Kiss Sándor Fogadóóra Dr. Lakos László, a jászka- rajenői Árpád Tsz elnöke, a 9. számú választókörzet ország- ' gyűlési képviselője május 22-én délelőtt 9-tőí 12 óráig az abonyi tanácsháza 32-es szobájában fogadóórát tart. ISSN 0133—2600 (Ceglédi E&Uf» Közeledő szomszédok Ceglédiek a Nagykőrösi tavaszon A koronázás ára Fogas kérdések sora Megtorpanás, majd fellendülés Bétex-napok a ceglédi méterdruboltban, május 20-ától 31-éig Frottírtörü'közők gyermekeknek, 39,80 Ft helyett 20 Ft ^ Kisméretű frottírtörülköző, 79,- Ft helyett 50 Ft ^rra\^ j&£- Y J?* Mr Jp* JMT Selyemdzsörzé, métere. ** Nyúlszőr dzsörzé, métere 141,— Ft helyett 70 Ft 340,— Ft helyett 200 Ft

Next

/
Thumbnails
Contents