Pest Megyei Hírlap, 1986. május (30. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-21 / 118. szám

1986. MÄJUS 21., SZERDA Az év lakóháza Pomázon Csak tiszta forrásból merítve Éppen tíz esztendeje annak, hogy Nagy Balázs és dr. Major Katalin beköltözött a férj által tervezett pomázi családi házba, amelynek azóta is sokan csodájára jár­nak. Szakfolyóiratok, külföldi, lakáskultúrával foglal­kozó lapok mutatták be az épületet, amely tervezésé­ben, kivitelezésében, de berendezésében is megelőzte a korát. Mostantól erről papírjuk is van. A több mint tíz éve tervezett ház 1986-ban elnyerte Az év lakóháza pá­lyázat első díját. A pomázi főútról zegzugos, meredek kis utcákon érjük el az Egres utca 15. alatt levő házat. Az épületet minden ol­dalról fák takarják, remekül illeszkedik a tájba, így még a kertkaputól is csupán a ház cserepes teteje látszik. A nyu­gati oldalon levő bejáraton lépünk áz épületbe, és elég egyetlen méterrel beljebb ke­rülnünk, hogy áttekinthessük a teret. A ház a bejárattól egyetlen nagy, csupán jelké­pesen elválasztott térnek tű­nik, hiszen még a konyha fala is üvegezett, a háziasszony innen is figyelemmel kísérheti a nappaliban történő esemé­nyeket, nincs kirekesztve a ház életéből. A funkcióbeli eltérést néhány lépcső jéizi,: amely a barátságos, levegős nappaliba vezet, ahonnan a délre néző hatalmas üvegab­lakokon át a Kis- és a Nagy- Kevély panorámája zárja a horizontot. A , nappali túlsó végéből ismét néhány lépcső vezet a hátsó traktusba, ahol a hálószobák és kiszolgálóhe­lyiségek találhatók. Ezeket vé­gigjárva a ház bejáratához juthatunk ismét. Parasztbetonból készült A nappaliban ülünk le és percekig, sőt — bár ez álta­lában illetlenség a beszélgető- partnerrel szemben, ez eset­ben azonban megbocsátható — miközben a házigazdát hall­gatjuk, a galéria szép mester- gerendáin, a csodálatos csern- pés kandallón, a kopottságuk­ban is nemes fazekakon, tála- . kon kalandozik a tekintetünk. — A mi, vonzódásunk a népművészethez sokkal régeb­bi keletű, mint a folklór felé forduló divat — magyarázza a háziasszony, dr. Major Ka­talin. — Sebőék zenéjén nőt­tünk fei, és már akkor jártuk a magyar falvakat, Erdélyt szép népi tárgyak után kutat­va, amikor erre még csak rá­• csodálkoztak az emberek. A népművészethez és a pa­rasztkultúrához való érzelmi kötődés találkozott Nagy Ba­lázs építészmérnök szakmai törekvéseivel és a Pomázon vásárolt telek talajadottságai- val. így szinte tálcán kínál kozott a lehetőség, hogy az évezredek során kipróbált és bevált népi építkezési eljárást, a sárfalat alkalmazzák. — Vályogból családi ház a huszadik század végén. Bizony sokan ránkcsodálkoztak, ami­kor megtudták,, mit akarunk — mondja Nagy Balázs. — Pe­dig ez a parasztbeton — amelyben a rozsszalma a vas és a sár a cement — évszáza­dokon, sőt évezredeken át jól bevált építési technológia volt. Ezt ötvözve a mai korszerű technológiákkal, az alap meg­felelő szigetelésével olyan építményt kaptunk, amely minden szempontból előnyös és megfelel a .mai hőtechni­kai követelményeknek. Hiszen ezt a nagy alapterületű épü­letet légfűtéssel egy két-három szobás családi ház fűtőolaj­igényével tudjuk temperálni. A háziak az építés, különö­sen a felrakás fázisait fotó­kon örökítették meg. Az alap­ásáskor kitermelt sovány agya­got szalmával keverve vasvií- lával rakták, hetven-nyolcyan centiméter vastagságúra, majd egyheti száradás után éles ásóval alakították, vágták si­mára a síkokat. Szinte kínálta ez a fal a lehetőségét, hogy lekerekített formákat alakítsa­nak ki, ez oldja a tető szerke­zetéből adódó merevséget. Kü­lönleges látványt nyújtanak a gömbölyű sárfalak között fe­szülő modern megoldású üveg­falak. Ahol csak lehetett, sza- b’ád'űn,rhá^"ák^,jtern|lszetes| anyagokat, .itt: nem ics^k dísz: a'HetSsttértceV.eten’ éV a galéria' alatt méterenként látható szarufa gerendázat. Kandalló Erdélyből Külön fejezetet érdemel a ház berendezése, amelyet ele­ve meghatároz az építési mód, s ahol elképzelhetetlen a ta­péta alkalmazása vagy a hi­valkodó berendezés. A fehérre meszelt falra az egyik göm­bölyített sarokban régi fazék­ba ültetett borostyán fut fal. a kőborítású padlót szebbnél szebb népi ihletésű szőnyegek, futók takarják. A gyönyörű kandalló körül önálló szoba­dísszé lépett elő egy-egy bon­tásból származó címeres, fel-, iratos tégladarab — a tető­cserép és gerendázat is egy régi téglagyár bontásából való —, a kertkapura néző ablakot pedig egy csodálato­san hímzett szerb nászágy- terítő borítja. A ház hátsó részében a hálószobákba és a közlekedőik­be is beépített szekrényeket terveztek. Végül szebbnél szebb ódon bútordarabok ke­rültek ide. a bizományikban mérőszalaggal végzett vadá­szatok eredményeként. Ám e házban a legszebb bútor sem : m kirakati darab, a férj dolgozó- szobájában található’gyönyörű szecessziós tálalószekrény pél­dául milliónyi tervrajzot, pausztekercset rejt. Igényes otthon Több helyen is találkozunk egy Bartókot ábrázoló grafi kával és itt is, ott is hasonló alkotások tűnnek fel. A házi­gazda édesapja, Munkácsy-dí- jas grafikus alkotásai. Nagy Balázs sokat örökölt a művészi hajlamokból, hiszen nemcsak építészként állja meg kiválóan a helyét, hanem a sajátján kí­vül számos kandallót tervezett és épített. Markó Iván balett­művész otthonában más mes­terséghez fűződő régi vágyát — ötvös szeretett volna lenni — válthatta valóra, amikor egy rézborítású kandallót épí­tett. Nagy Balázsék háza még tízéves bentlakás után sincs kész. Beépített szekrények 'hiányoznak a konyhából, a kitásra szőrül’ mád. *®e kámáSZgyerekkél Ugyanúgy megfelel a család igényelnék ez a ház, mint tíz éve, amikor a nagylány még csak áz általános iskolát kezdte. —. A legnagyszerűbb dolog, amikor az ember a saját há­zát tervezheti — mondja csön­desen Nagy Balázs, amikor az általa tervezett házakról esik szó. — Ilyenkor mindig a legapróbb részletekig tudnia kell az embernek, milyen funkciókat követel meg a háztól. A mi hálószobánkban azért került a szoba sarkába az ablak, hogy ne a szemünk­be süssön a nap a keletre né­ző ablakon át. Ha hagyják a tervezőt, biztos, hogy a leg­jobb tájolású, a legmegfele­lőbb beosztású lakást tervezi, feltéve, hogy a megrendelő nem a saját elképzeléseit erő­szakolja rá, hanem segítőtárs­nak tekinti. A pomázi sárfalú ház tíz­éves létével bizonyítja, hogy az ősi építési mód ötvözve a mai technikával korszerű, em ■ béri lévtékű, s minden szem­pontból gazdaságos megoldást eredményezhet azok számára, akik pontosan tisztában van­nak az otthonukkal szemben támasztott igénvekkel. Móza Katalin Hatvanötödik születésnapján léd Péter köszöntése Mód Pétert, az MSZMP Központi Bizottsága tagját, nyugalmazott nagykövetet 75. születésnapja alkalmából ked­den a Központi Bizottság nevében Németh Károly, az MSZMP főtitkár-helyettese kö­szöntötte. Az ünnepségen jelen volt Kótai Géza, az MSZMP KB tagja, a külügyi osztály ve­zetője. Közös feladatok Kárpáti Ferenc vezérezre­des, honvédelmi miniszter és Köpeczi Béla művelődési mi­niszter szerződést írt alá a két tárca közötti együttműkö­dés továbbfejlesztéséről. A. szerződés a tanulóifjúság hon­védelmi felkészítésével kap­csolatos közös feladatokat ha­tározza meg a közoktatás és közművelődés területén. Az ElO-ás szempsntjsi Úttervek — környezetvédelem X':Y ' '1 Tegnap tartotta kihelyezett ülését Cegléden a Hazáfias Népfront Pest Megyei Bizott­sága mellett működő környe­zetvédelmi bizottság. A ta­nácskozáson, melyet Okolicsá- nyi Lóránt, a bizottság elnö­ke vezetett, részt vett Földi Sándor, a HNF Pest Megyei Bizottságának főmunkatársa, Szántó Péter, a Budapesti Közúti Igazgatóság, Karsay László, az Uvaterv, Kudrön Lafos, az OKTH budapesti felügyeletének munkatársa. A házigazdákat dr. Surányi De­zső tudományos kutató, a városi környezetvédelmi bi­zottság titkára képviselte. Csökkentesti a káros hatást Először Szántó Péter beszélt az útépítések során átalakí­tott természetről, a forgalom­mal járó levegő- és vízszeny- nyezésről, zajártalomról. Majd bővebben kitért a védekezés módjaira, lehetőségére. Lé­nyeges, hogy a nyomvonalat olyan távolságra vigyék, ahol a legkevésbé fejthet ki ká­ros hatást, nem zavar egyet­len települést sem. Fontos a szerepük a különböző műsza­ki megoldásoknak. így zajvé­dő falat építenek, erdősavat telepítenek. A talajszennyezés elleni védekezésként a gép­eiCUw^it, .a?! autópálya közelébe ülteí'el't füvek foghatják fel, amelyek rendszeres kaszálásával csök­kenthetik a szennyezettséget. A lekaszált füvet egyébként máshol égetik el. Télen komoly gondot okoz a sózás. A nátriumklorid vi­szont ártalmas a környezetre, a gépkocsiknak és az utaknak sem tesz jót. Jelenleg ennél jobb megoldás — még külföl­dön — sincs. A só pedig köztudottan magas koncentrá- tumot hoz létre, ha esővel érintkezik. Ez sódepók alkal­mazásával kerülhető el, illet­ve olyan gyűjtők létesítésével, ahonnan a folyadék nem tud elsz'várogni. Megoldás tehát: a fedett sótárolók használata. ^akadályozza az átfúrásokat A gépkocsik által termelt szénmonoxid és széndioxid ellen növények telepítésével védekezhetnek, amelyek egy­ben a port és kormot is le­kötik, s jelentős szerepük van függőleges szellőztetésben. Az M7-es pályánál telepített 30 kilométeres erdősáv például a zaj- és egyéb ártalmak csök­kentése mellett az átfúváso-. kát is megakadályozhatja. Az eddig szerzett tapasztalatokat feltétlenül . hasznosítani kell az MO-ás útgyűrű környezeté­nek kialakításánál. Átmeneti hulladéktároló, szuperszűrő Karsay László az MO-ás út- gyűrű szerepe mellett — amely, a főváros átmenő for­galmát csökkenti — beszélt a környezetterwezás korábbi idő­szakairól. Kezdetben a terep­hez alkalmazkodott egy-egy terv, majd később a fásítás került előtérfee, mely fényvé­dő és hangtompító funkciót is betölthet. Az MO-ás útgyű- rűnél arra törekszenek, hogy minél kevesebb mezőgazda­ságilag fontos, esetleg termé­szetvédelmet élvező terület essen a leendő út áldozatául. Kudron Lajos elmondta, hogy a szennyezettség az ipa­rosodott városokban — főleg Budapesten — érezhető job­ban, de ez a tény ott sem okoz nagyobb gondot. A -me­zőgazdaság kemizálásával na­gyobb a felszín alatti vizek szennyezettsége. Nagy problé­mát okoz a kommunális hul­ladékok tárolása. Enyhíthet­nek a gondokon az átmeneti hulladéktárolók — ilyen léte­sült Cegléden a PVCSV ki­vitelezésében. A közeljövőben felépülő aszódi átmeneti hul­ladéktároló, a dorogi veszé­lyeshulladék-égető és a váci szuperszűrök. Fehér Ferenc Harmincévesen — először Markánsan politizálni SOK SZÓ esett a KISZ XI. kongresszusának előkészítése során a rétegmunka megújítá­sáról, különösen pedig arról, hogy a mozgalomnak a tizen­évesek, a középiskolások kö­rében kell a korábbinál töb­bet tennie. Ez a téma az, amely leginkább érdekli Gáti Tamást, a KISZ Pest Megyei BívsWfeáéé’? sződitgéti politikai képzési- központjának igazga­tóját, aki küldött a hét végén megtartandó kongresszuson. Egyúttal tagja a jelölést elő­készítő bizottságnak, amely jelölőbizottsággá alakul a fia­talok tanácskozásán. A középiskolai szekcióban gyűjti majd a véleményeket, a tapasztalatokat, hogy maga s intézménye időben fölké­szülhessen az új rendszerű diákönkormányzati szervek vezetőinek képzésére, segítsé­get nyújtson az ezekre a posz­tokra kerülő fiataloknak. Egyetért azzal a mind gyak­rabban megfogalmazott gon­dolattal, hogy jobban el kell válnia egymástól a KISZ- és az iskolai életnek. Ettől az el­különüléstől azt várják, hogy a KISZ tagsága markánsab­ban politizáljon, míg az iskola teremtse meg a színes, eleven diákélet feltételeit. Ez utóbbi tevékenységet nevelési igazga­tóhelyettesek szerveznék. A kongresszus egyik feladata lesz, hogy eloszlassa az új for­ma körüli bizonytalanságokat, egyértelművé tegye a tenniva­lókat. S bizonyosan szó esik majd arról . is, hogy mindeh­hez milyen állami garanciák szükségesek. Gáti Tamás — mint mon­dotta — választ vár arra is, hogy a jövőben milyen anya­gi feltételek mellett dolgoz­hatnak a KISZ-iskolák. Je­lenleg ugyanis kettős az Igény azokkal szemben. Egyrészt az, hogy minél több fiatal’ birto­kolja az adott intézményt, másrészt az, hogy teremtse meg működésének anyagi alapjait. A kettő olykor nem fér meg egymással. Ugyancsak e témakörhöz tartozik, hogy szükség lenne a politikai kép­zési határozat megújítására. Ezt tartalmi és formai szem­pontok egyaránt sürgetik. Az utóbbihoz tartozik például a munkaidő fokozottabb védel­me. Gáti Tamás 30 esztendős korában, először vesz részt kongresszuson. Benne, mint hasonló korú társaiban is, felmerül az, hogy sok a félre­értés a KISZ fiatalítási törek­véseivel kapcsolatban. TÉNYLEG az életkor fog számítani vagy inkább az, ki és hogyan dolgozik? Meddig számít a 30 körüliekre, felet­tiekre a KISZ? Ezeket a kér­déseket nemcsak tőle leihet visszahallani. Felteszik mind­azok, akik szeretnek a mozga­lomban dolgozni, s úgy érzik: tapasztalataikra szüksége le­het a közösségnek. K. L. Nagy Balázs és felesége a nappali barátságos társalgó részében. Fent látható a nyitott galéria. Természe­tes anyagok és szép tárgyalt jellemzik a házat. A képen (jobbra) a galéria falazott polcai, amelyek a több évtizedes népművészeti gyűjtőmunka eredményét rejtik Tegnap történT Japán üzletemberek Lázár Györgynél. Mi­nisztertanács elnöke kedden a Parlamentben fogadta Ivata Kazuót, a Toshiba cég volt elnökét, a japán—magyar gaz­dasági klub elnökét, valamint a kíséretében lévő több japán üzletembert. A megbeszélésen jelen volt Beck Tamás, a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara elnöke, valamint Wachi Kazuo, Japán budapesti nagykövete is. KGST-együttműködés. hazánk állandó KGST-iképviselője, a Magyar—Szovjet Gaz­dasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Bizottság társelnöke kedden Moszkvába utazott, ahol részt vesz a KGST VB 119. ülésszakán és az együttműködési bizottság el­nöki' találkozóján. Moszkvai tárgyalások. SffJÄSÄ folytatott tárgyalásokat a magyar—szovjet ipari együttmű­ködés továbbfejlesztéséről — kedden hazaérkezett a Szovjet­unióból. iagyar-bajor kapcsolatok. Kedden háromna­pos látogatásra hazánkba érkezett Anton Jaumann bajor gazdasági és közle­kedési államminiszter, aki megbeszélést folytát a magyar gazdaság több vezetőjével. Felkeresi — ezúttal tizenötödik alkalommal — a Budapesti Nemzetközi Vásárt is.

Next

/
Thumbnails
Contents