Pest Megyei Hírlap, 1986. május (30. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-20 / 117. szám

f Fülkébe! Távhívás Monoron a Családi Iroda előtti tetszetős küllemű tele­fonfülkének immár mindkét vonala használható. Az egyik helyi — a másik távolsági be­szélgetésekre. Utóbbit azért érdemes külön kiemelni, mert létrehozásával a nagyközség­ben páratlanul jó alkalmat te­remtett a posta arra, hogy az ország távhívásba bekapcsolt helységeivel könnyen lehessen kapcsolatot teremteni. Igaz, nem mindenki vette még ész­re, hogy ez a lehetőség léte­zik — s inkább sorba állnak a postahivatalban, ahol pedig az előjogyzés után, a központ leterheltsége miatt bizony jó ideig várakozni kell. A fülkében egyszerűbb: tíz- és húszforintos érmék bedobá­sával a ceglédi telefonközpont közbelépése révén pillanatok alatt kapcsolat létesíthető a kívánt számmal. A forma, a technika Monoron még szo­katlan ugyan, a telefonfülké­ben levő használati utasítás azonban jól eligazít Gyomron LccssfásS tilalom A Gyömrői Nagyközségi Ta­nács locsolási tilalmat rendelt el május 15-től. Ennek értel­mében a vezetékes vizet reg­gel 5 órától este 11 óráig csak háztartási célokra lehet hasz­nálni. A tilalom visszavonásig érvényes. A tanács rendszere­sen ellenőrzi, hogy a tilalmat betartják-e, s aki vét ellene, az ellen szabálysértési eljárást indítanak. A bírság összege akár ötezer forint is lehet. ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 117. SZÁM 1988. MÁJUS 20., KEDD A pecsét a döntő? A viták csak használhatnak ^ Jubileumra készül a von- ^ záskörzet legnagyobb tele- ^ pülése, Vecsés. A 23 ezer- ^ nyi lakost számláló nagy- ^ község 1986 júniusában ün- é nepli a XVIII. század végi £ telepítéseknek 200. évfor- 2 dulóját. A Monori Hírlapban a kö­zelmúltban közölt Hány év az a kétszáz esztendő? című cikk megmozgatta a község közvé­leményét. Erről s a Hazafias Népfront nagyközségi bizott­ságának jubileumot előkészí­tő munkájáról is beszélget­tünk Ősz Béla titkárral, a Martinovics téri általános is­kola igazgatójával. — Az említett írás valóban beszédtéma volt mind az ér­telmiség, mind a kétkezi mun­kások, egyszóval a vecsési la­kosság között. Volt, aki telefo­Kulturális programok Gombán kedden az autós kertmoziban 20.30-tól: Föld­rengés. Gyomron 17-től autóvezetői tanfolyam, 18-tól ifjúsági klub és sportfoglalkozás. Az úttö­rők ázban 15-tői a bábszakkör összejövetele. Maglódon a művelődési házban filmvetítés ifjúsági előadáson: No, megállj csak!, 18.30-tóLés .18.30-tóN Bombajó bokszoló. Menüén 17-től német nyelv- tanfolyam, 18-tól klubgyűlés. Monoron a filmszínházban 18-tól: Szamurájok és bandi­ták I—II. Sülysápon filmvetítés a mű­velődési házban Í8-tól: Házi­buli. Vecsésen 10-től Aladdin és a csodalámpa, mesejáték kicsik­nek. Labdarúgás báliban jött az arany Labdarúgás, megyei II. osz­tály, A csoport: Pilis—Tápió- szele 4-1 (3-1), Tápiószele, 300 néző, vezette: Szabó K. Az 5. percben a tápószelei Bezzeget felvágta a pilisi ka­pus a 16-oson belül, a meg­ítélt — joigos — büntetőt a sértett testvére értékesítette. Fél óra elteltével egyenlített a Pilis, Hegedűs S. szép egyéni akciója után. Két perccel ké­sőbb Maczkó vezetéshez jut­tatta csapatát, majd Gáspár J. növelte az előnyt. Szünet után állandósult a pilisiek fölénye. Egyre-másra vezették a szép támadásokat, a 76. percben Gáspár J. húsz méterről talált a kapuba. Bajnokjelölthöz méltó játé­kot produkált a Pilis, most szinte biztos, hogy elsők lesz­nek, hisen a rivális Bugyi ki­kapott Újlengyelben. Ifi: Tápiószele—Pilis 3-2. G. F. Üllő—Herns d 2-1 (0-0), Her­nád, 300 néző, vezette: Lovász (jól). Változatos, jó iramú mérkő­zésen az első félidőben kima­radtak a helyetek mindkét ol­dalon. Szünet után még jobb lett a játék, s Dobos A. veze­téshez juttatta a vendégeket. Hamar jött az egyenlítés, de az üllőiek határtalan lelkese­déssel, Dobos újabb találatá­val megszerezték az igen ér­tékes győzelmet. Az egész ül­lői csapat dicséretet érdemel lelkes, csupaszív játékáért. Ifi: Herdán—Üllő 2-2. B. T. Sülysáp—Pereg 6-0 (3-0), Sülysáp, 250 néző, vezette: Szabó J. Nem volt egy súlycsoport­ban . a két csapat. A helyiek ■a fél tucat gólon kívül ugyan­ennyi helyzetet kihagytak. Gól: Nagy L. (2), Csaba, Bé­kési, Béres, és egy öngól. Jó: Csaba, Tóth K. és Turcsik. Ifi: Sülysáp—Pereg 15-0 (félbeszakadt). A bíró ko­molytalan játék miatt a 75. percben lefújta a mérkőzést. Cs. J. Monor—Iklad 4-3 (1-0), Monor, 250 néző, vezette: Ilyés. Az első félidő utolsó per­cében Kocsis S. szemfüles góljával vezetést szerzett a hazai csapat. A mérkőzés 50. percében Rabi nagyszerűen húzott el a jobbszélen, önzet­lenül középre adott, és az ér­kező Pokornyik a hálóba lőtt. Váratlan fordulat történt a pályán, feltámadtak az ikla- diak és tíz perc alatt egyen­lítettek. A 70. percben Szű­csöt a 16-oson belül felvágták, a jogos büntetőt Pokornyik értékesítette, öt perc múlva Gáspár Gy. góljával 4-2-re alakult az eredmény. A mér­kőzés befejezése előtt 6 perc­cel szépítettek a vendégek. Ifi: Monor—Iklad 2-1. F. J. Körzeti bajnokság: Gyömrő —Űri 0-0, Gyömrő, 1000 né­ző (!), vezette: Bállá (nagy­vonalúan). Rekordszámú közönség volt kiváncsi a rangadóra, amely színvonalában elmaradt a vá­rakozástól. Annál nagyobb volt a hajtás, amelyet több kemény belemenés tarkított mindkét oldalon. Az úriak tudatosabban szőtték akciói­kat, de a 16-osnál, vagy azon belül elfogyott a tudományuk, A Gyömrőben Nagy F. ha­mar megsérült, s ezután már nem volt teljes értékű har­cos. A második félidőben foko­zódott az iram, de változat­lanul sok volt a hiba. Ekkor több lehetősége volt mindkét együttesnek, de a csatárok — összpontosítás hiányában — nem tudtak a hálóba találni. Az eredmény igazságosnak mondható. A korrektül műkö­dő bíró három úri és egy ha­zai játékost „jutalmazott” sár­ga lappal. Jó: Csirkó S., Bekő, Jará- bik, Kécskei, Durázi, illetve Borbás, Mázás (a mezőny leg­jobbja), Dobos, Farkas, Cson­tos. G. J. non hívott, s úgy vélekedett, rosszul időzített, s a 200. év­fordulóról kialakított eddigi ismertetőket új oldalról meg­közelítő anyag. Mások — fő­ként a német nemzetiségiek közül — az újratelepítés szót tartották érthetetlennek, mert szerintük az 1786. júniusi tele­pítés idején nem volt újrate­lepíthető község. Megint má­sok a 175. évfordulóra kiadott kötetet említették, amelyik a cikk szerint említett török pusztítás előtti időről, az ak­kori Wecherch nevű telepü­lésről és Halom községről is említést tesz, vagyis bennük is megfogalmazódott a „hány év az a kétszáz esztendő?” kér­dése. Sőt azt is hozzátették, hogy mivel az 1786 júniusá­ban telepített új község a ré­gi nevét viselte tovább, már a 175. évfordulón sem kellett volna a kötet alcímeként azt írni „Vecsés 175 éves”, hiszen meglehetősen zavaró a dolog. — Hogyan látja ön e kér­dést, hiszen több évtizede egyik vezető közéleti személye a nagyközségnek. — Az említett cikk után több községben beszéltünk ju­bileumról, a cikkben leírtak­ról. Én is azok véleményét osztom, akik a település ko­rát attól az időtől számolják, amikor országos hatáskörű szervektől a pecsétet megkap­ta az egykori falu. Ezt pedig 1786 júniusában kapta az ide­telepítettek elöljárósága. Ez a pecsét azonban, sokak véle­ményétől eltérően, nem azo­nos a tanácsház előtti obelisz- ken látható címerrel, hiszen olyat akár a megyében is több település múltjából ismerünk. Sikerült viszont a vecsési eredeti pecsétet rekonstruálni, legalábbis reméljük, hogy ez az eredeti. Ezen a község egy­kori lakóinak foglalkozását: így a méhészkedést egy méh­kassal, a mezőgazdaságot eké­vel, gyümölcsfüzérekkel, búza­kévékkel, kaszával és egyéb kéziszerszámmal szimbolizál­ták. Tehát a mai Vecsést azért mondjuk, számoljuk 1786-tól 200 évesnek, mert az alapító pecsét a mai értelemben vett szervezett település kialakítá­sának kezdetét jelentette. — De hiszen a telepítés előtt két templomos település is volt a mai nagyközség he­lyén, és ha elismerjük, ha nem, azok a mai Vecsés előd­jei voltak. Sőt közülük az egyik nevét az új, valóban szervezettebbé váló XVIII. század végi közösség meg is tartotta. — Valóban volt, létezett az említett két település. Lehet, hogy ennek is volt pecsétje, de a török pusztítás idején vagy eltűnt, vagy létezéséről ma még nem tudunk. Lakatos Ernő, a 200. évfordulóra író­dott jubileumi monográfia szerzője Vecsés és környéke 1786 előtti történetének feltá­rását is elvégezte, s ő részle­tesen elemzi majd az 1300-as évek első felétől Wecherch néven említett korabeli tele­pülés történetét. Tehát annak eldöntését, hogy hány év az a kétszáz esztendő, szakem­berre bíztuk. Egyébként a ju­bileumi monográfiát augusztus 20-ra jelentetjük meg. — Ott voltam a május 1-jei vecsési ünnepségen, örvende­tes volt az ezernél is több, fő­ként iskolás korú ünneplők színes kavalkádját, az üzemek felvonuló dolgozóit látni. Az üzemek transzparensein is váltakozott az „újratelepítés 200. évfordulója” vagy a „Ve­csés 200 éves” felirat. Ezt a megosztottságot fokozták a jelszavak között hasonlóan váltakozó értelmű közlések a jubileummal kapcsolatban. Aki hallotta, most ismét nem lát tiszta képet: a község 200 éves fennállását vagy a tele­pítés 200. évfordulóját ünnepli Vecsés 1986-ban? Kétségtelenül igaz, hogy volt ellentmondás, vagy félre­érthető az általam elmondot­takból. Ügy vélem, s remélem, hogy elsősorban nem az kel­tette fel a jelenlevők figyel­mét, hogy a telepítés vagy a fennállás 200. évfordulóját visszhangzotta a mikrofon, ha­nem az a sok szép siker, amit a felvonulók között menetelő dolgozók, kollektívái: s maga a nagyközség elért. Egyébként a HNF nagyköz­ségi bizottsága úgy látja, hogy a község múltja körül kiala­kult polémia nem csökkenti, sőt növeli a nagyközség közel­gő jubileumának presztízsét. — Mi az, amivel a HNF a jubileum ünnepélyesebbé téte­lét igyekszik elősegíteni? — Az évforduló ünnepsé­geit, eseményeit előkészítő operatív bizottság, elsősorban a nagyközségi pártbizottság minden eseményéhez igényel­te, s igényli a HNF közremű­ködését. Mi a népfrontos esz­méhez híven nemre, korra, vallásfelekezeti hovatartozás­ra, világnézetre való tekintet, nélkül igyekszünk, úgy vélem, sikerrel mozgósítani a helyi lakosságot. Legutóbb Ruttka Ferenc festő kiállítár1ko­rábban nem tapasztalt 260— 280 látogató volt a nyitóün­nepségen. S ebben a mi 35 fős bizottságunk mozgósító mun­kája is benne volt. A májusi seregszemlén min­den termelő, kereskedelmi, szolgáltatóegység, kisiparo­sok, pedagógusok, sportolók kiemelkedő egyéni eredmé­nyeit, kollektív sikereit, ki­tüntetéseit sikerrel propagál­tuk. Ez is egyfajta játékos honismereti munka, amit a motorosán felvonuló ■ fiatalok éppúgy hallottak, mint az öre­gek napközi otthonának min­dig lelkes, a vecsési múltat jól ismerő lakói. Büszkén mondhatom, hogy a 35 tagú bizottságból har­mincán folyamatos, színvona­las munkát végeznek, s pél­dájuk követőkre is talál. A ju­bileumi monográfia összeállí­tásához a nagyközségi pártbi­zottsággal és tanáccsal felhí­vást adtunk ki minden üzem­hez, kereskedelmi és szolgál­tatóegységhez, hogy önérté­kelést készítsenek munkájuk­ról. Várjuk a pályamunkáikat. Orosz Károly Cseadeselilí a pénztárgép mm www*wmm ■: vwSfól 1 A napokban új, korszerű, a vásárlóknak több tájékoztatást, ke­zelőiknek könnyebb, gyorsabb, csendesebb és ami a legfonto­sabb, pontosabb pénztárgépeket állítottak üzembe a Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat monori For­rás Áruházában levő élelmiszerrészlegében. Az öt darab ja­pán kijelzőjű digitális gép máris sikert aratott mind a kezelőik, mind a vásárlók körében. Felvételünkön Bárány Julianna már az Omron S 12 típusú gépen számolja ki a vásárlóknak a szám­lákat. (Hancsovszki János felvétele) Feliér autá a Járdán 4 laposan meglepődött a " gyömrői család a Jó­kai utcában a múlt héten, amikor reggel a gépkocsi­jukat keresték a garázsban. Az éjszakai vihar sem aka­dályozta meg az egyelőre ismeretlen tetteseket ab­ban, hogy három (!?) biz­tonsági zárat feltörve be­hatoljanak az idegen por­tára, s ellopják a kocsit a szintén zárt garázsból. Ám az autóval nem jutottak messzire, a fehér Zsiguli ott állt keresztben a járdán a tanácsházzal szemben. Néhány hét óta — nagy siker mellett — zajlanak a szabadtéri filmvetítések a Stránd kertmoziban. Nem­csak a helybeliek, hanem a környező községekből is szívesen eljárnak a moziba. Sajnos akadnak a nézők között olyanok is, akik jobb lenne, ha otthon ma­radnának, mert viselkedé­sükkel zavarják az előadá­sokat. Arról nem is beszél­ve, hogy az ilyen autólo­pások, egyéb garázdaságok is — valószínűleg — az ő képzeletbeli számlájukra írhatók. amarosan kezdődik a strandszezon is, gyak­rabban kellene a rendőr­ségnek ellenőriznie a kör­nyéket 1 — ér H Levelesládánkká! Felelősség és szeretet A Monori Hírlap 1986. áp­rilis 17-i számában megjelent egy cikk K. Zs. aláírással „A kör egyelőre nehezen tágul” címmel. Ebben figyelemre méltó törekvésekről olvastam. Tapasztalatom szerint a hon­ismereti mozgalom sok város­ban, községben ért el ered­ményeket a történelmi múlt, a tárgyi emlékek feltárásában, feldolgozásában, megőrzésé­ben. ♦ E levelemmel egyrészt bá­torítani szeretném Burján Istvánt és lelkes kollektíváját. A község történelmi múltjá­nak feltárásához hasznos se­gítséget adnak. Társadalmi összefogással e tevékenység kellő színvonalra emelkedhet. Levelem megírásához deb­receni tapasztalataim és otta­ni munkásságom ad alapot, ahol a debreceni iparoktatás történetének feldolgozása kap­csán kemény munkában és sok szép, ezzel összefüggő ku­tatási tevékenységben volt ré­szem. Másrészt a szülőföld szeretete, az iránt érzett fe­lelősség arra kötelez, hogy felajánljam segítségemet. Külön örömömre szolgál, hogy a cikk megemlíti a Megkönnyíti a nehéz munkát HHfL piä ' perfeetMí Egyszerre 1 ezer 200 ív papírdarabot vág fel gépével a kívánt méretre Nagy Antal Sülysápon, a Papírfeldolgozó Ipari Szövet­kezet helyi telepén. A korszerű SEY 132 gép nagy segítségére van az itt dolgozóknak, hiszen a papírt régen nehéz fizikai munkával vágták méretre. (Hancsovszki János felvétele) Vajnai-házat, amelyről több fényképet őrzök mint szülő­házamról, s nagyapám, Váj­nál János tevékenységéről. Amennyiben segítőkészségem érdeklődést kelt, úgy kérem, értesítsenek erről. Dr. Dobos György Budapest 1103, Noszlopy 52. fi maggyáriak Kiválóak A Vetőmagtermeltető és -Ér­tékesítő Vállalat kollektívája tavalyi munkája alapján el­nyerte a MÉM és a Medosz által meghirdetett pályázaton a Kiváló Vállalat címet, vala­mint a nemzetközi szocialista munkaverseny győzteseiként a KGST-tagországok szakszerve­zeti központja díszoklevelét. Ebből az alkalomból a Pest vidéki — monori — területi központ ünnepségét május 23-án, pénteken 13.30-kor tart­ják a helyi magtisztító üzem- , ben. A MÉH Vállalat monori telepe a műanyagüzemébe három műszakos munkára felvesz befonítoft munkást, nehézgép­kezelőt, felmtos és esztergályos szakmunkást. Jelentkezni lehet, Mester István, üzemvezetőnél, cím: Monor, Ipar u. 6. iSSN 0103—2651 (Monori Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents