Pest Megyei Hírlap, 1986. május (30. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-20 / 117. szám

Oalgasnenti Híradó Galgamenti Híradó címmel megjelent a Túrái Galgamen­ti Magyar—Kubai Barátság Termelőszövetkezet lapja, amely ezentúl negyedéven­ként kerül a gazdaság dolgo­zóinak kezébe. Már az első szám bizonyítja, hogy közöl­nivaló akad bőven. Indító közleményük az a tájékozta­tó, amelyben a hetedik öt­éves terv időszakára szóló cé­lokat foglalják össze. Beszá­molnak a termelőszövetkezet testületi szerveinek fontosabb határozatairól, a brigádoknak a munkaversenyben elért eredményeiről. Részletesen ismertetik a szociális, kultu­rális, sport- és ifjúsági alap tervezett felosztását az 1986- os évre. Találunk benne cik­ket a KISZ és a munkásőrség életéről. Kapcsolat a világgal Az eszperantó nyelv szépsé­géről, kapcsolatteremtő ere­jéről beszélgettünk dr. Nagy Jánossal, a gödöllői eszperan- tisták vezetőjével. A csoport­nak jelenleg 45 tagja van, számuk egyre növekszik, mind többen sajátítják el a nyelvet, mellyel az egész vi­lágon bárhol élő, de az esz­perantót beszélő emberrel kapcsolat teremthető. Szer­vezetüknek nem egy olyan tagja van, aki a legkülönbö­zőbb országban élőkkel le­velez. Ilyen kapcsolat révén most egy házaspár utazik Finnországba. Náluk úgyne­vezett jogi tagok is szerepel­nek, ilyen például a Vegyes­ipari Szövetkezet. A jogi tag­sággal rendelkező dolgozók nyolc hónapra 300 forintot fizetnek, és tanulhatják meg a nyelvet. Rendszeres szűrővizsgálatok Hol is történt a kiss®!? Tavaly némileg tovább csökkent az üzemi balesetek száma, s kevesebben kénysze­rültek betegállományba fog­lalkozásukból eredő betegsé­gek miatt is — állapította meg a kormány elé terjesz­tett, 1985. évi munkavédelmi, helyzetről szóló jelentésben az Országos Munkavédelmi Fő­felügyelőség. A vállalatok és a szövetkezetek javuló mun­kavédelmi tevékenységének eredményeként 1982 óta mind kevesebb dolgozó szenved bal­esetet munkavégzés közben. A munka biztonságának ja­vításában tavaly az állami építőipari és kereskedelmi vállalatok, valamint a mező- gazdasági szövetkezetek értek el jelentősebb eredményeket. Az üzemi balesetek megelőzé­séhez azonban a tapasztala­tok szerint nem elegendő csak a gépek és a berendezések biztonságát növelni. Szigoríta­ni kell a technológiai és munkavédelmi előírások be­tartásának, az egyéni védő­eszközök használatának ellen­őrzését is, mert a balesetek többsége még mindig emberi figyelmetlenség, fegyelmezet­lenség miatt következik be. A munkafegyelem erősítésé­nek szükségességére hívja fel a figyelmet az a tény is, hogy az üzemi balesetek halálos áldozatainak egyharmada na­gyobb mennyiségű alkoholt fogyasztott a balesetet meg­előzően. Miközben tovább javult a munkahelyek biztonsága, egy­re többen sérülnek meg mun­kába jövet és menet. Mivel előfórdulhat, hogy ez a ked­A kimaradó korosztály legünk a pihenéshez Rohamosan közeleg a nagy nyári üdülési szezon. Akik nyaralni szándékoznak, azok­nak elkészült az útiprogram­juk. A minap hallottam Gö­döllőn, hogy egy kartali álta­lános isjtűlai tanuló .azért ,ném vesz részt a madarászok szak­táborában, mert a táborozás idején a szüleivel együtt éppen Görögországot és Törökorszá- 'got járja. Legtöbben természetesen a hazai tájakat veszik birtokuk­ba, s honi vizeink, elsősorban a Balaton mellett, erdelnk fái alatt keresnek frissülést hozó nyugalmat, pihenést. Rajkó Mihály szakmunkás- tanulóként még az ötvenes években üdült először a Ba­laton partján. — Ez volt a szabad fürdőzés időszaka, a munkásgyerekek üdültetésének és üdülésének hőskora. Nem volt zárt a Balaton partja, mindenki lubickolhatott, tele­szívhatta a tüdejét, élvezhette az újkeletű törvény megvaló­sulását, ami a munkásgyere­keknek és szüleiknek egy­aránt biztosította az üdülés­hez való jogot. Tartott ez a csodálatos szabadság néhány évig, egészen addig, amíg el nem kezdték a strandok beke­rítését, be nem vezették az üdülőhelyi díjakat, s nem kezdték szedni a belépődíjat a strandok pénztárainál. Értem én, hogy mindezt meg kellett tenni — mondja dohogva az egykori kisinas —, mert hát igazodni kellett az idegenfor­galomhoz, hiszen az idegen hozza a valutát, az idegennek sok a pénze, ezért az idegenek pénztárcájához igazították a szállodai és éttermi árakat, a bor, a sör és a hal árát. Nya­ralnak tehát a külföldiek. Biztos, hogy üdülési szoká­sainak és lehetőségeink egy aránt nagy változáson mentek át főleg az utóbbi másfél év­tizedben, s úgy vélem, most ismét változik valami. Ma is nyaralnak az úttörők, a közép- iskolások és az egyetemisták. Nyaralnak a tanárok és a hi­vatalnokok. Általában nyaral nak a nagyon fiatalok és a nagyon öregeik. Csak azok nyaralnak egyre kevesebben, akik a legtöbbet dolgoznak, akik az egész népgazdaságot mozgásban tartják. Nem nya ralnak a harmincévesek, negy­venévesek, ötvenévesek. Ök nem érnek rá nyaralni, mert dolgoznak, gyermeket nevel nek, lakásra gyűjtenek, éjjel nappal küzdenek. Nem lesz bántó — remélem —, ha ki­mondom: rosszul gazdálkod­nak az életükkel. Félreértések elkerülése vé­gett: nem a fiatalok nyaralta - tását sokallom, hanem a kö­zépgenerációk ilyen lehetősé­geit keveslem. Alkotmányunk nem változott. A pihenéshez, üdüléshez való jog kinek-ki nek biztosított. Tévedés lenne, ha azt állítaná valaki, hogy a munkás nem juthat el a Ba­latonhoz. Eljuthat. Ott lehet. Fürödhet. Minden lehetősége adva van, ám elgondolkodtató, hogy a Balaton egykori meg­hódítása, mindannyiunk által történő birtokba vételének fo­lyamata mintha lelassult vol­na. Talán mi vagyunk a hibá­sak: nem érünk rá pihenni. F. M. Cserebogár, peronoszpóra itt a védekezés ideje Ezekben a napokban töme­gesen rajzik a májusi cse­rebogár az ország számos te­rületén, köztük a mi vidé­künkön is. A kártevők irtása főként az erdőszéleken szük­séges. A pajorkár megelőzé­sére a fertőzött erdők közelé­ben talajfertőtlenítést javasol a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központja. A nagy- és kisgazdaságok­ban elszaporodtak a szőlőkön a levél- és gubacsatkák. Az apró, szabad szemmel nem látható állatok ellen speciá­lis atkaölő szerekkel védekez­hetünk eredményesen. Például fe BI—58 EC egytized százalé­kos oldatával, a tőkefejek le­mosásszerű permetezésével. A szokatlan melegben, külö­nösen, ha eső is esik, időszerű megkezdeni a védekezést a peronoszpóra ellen, amelynek veszélye csak erős lehűlés esetén maradna el. Erre pedig most nincs kilátás. Kinek lesz melege? Színes magyar mesesorozat. Csak 4 órakor! Halló, taxi! Színes, magya­rul beszélő jugoszláv krimi, 6 és 8 órakor! vezőtlen tendencia nemcsak a nagyobb forgalomból és a mind több közlekedési sza­bálytalanságból, hanem időn­ként a munkahelyi statisztika „szépítéséből”, vagy a kedve­zőbb társadalombiztosítási el­látás érdekében az otthoni baleset közlekedésiként való feltüntetéséből is adódik, a jövőben körültekintőbben vizsgálják ki az ilyen esete­ket. 1985-ben az előző évhez ké­pest több mint 16 százalékkal csökkent a bejelentett foglal­kozási megbetegedések szá­ma. A munkahelyi ártalmak közül még mindig a magas zajszint a legjelentősebb, s változatlanul sokan kapnak bőrbetegségeket azoktól az anyagoktól, amelyekkel dol­goznak. A legtöbb vállalatnál már megszervezték a dolgozók rendszeres orvosi szűrővizsgá­latát, amit azonban sok he­lyütt nagyobb gyakorisággal kell majd elvégezni. A munkavédelmi felügyelő­ségek vizsgálták az egyéni védőeszközök gyártását és használhatóságát is. Tapasz­talataik továbbra sem kedve­zőek, mert sok még a hiány­cikk, s ami kapható, az sem mindig megfelelő minőségű. Változatlanul nincs elegendő jó minőségű hazai alapanyag az egyéni védőeszközök gyár­tásához. Ezért az OMVF oiyan szakosított vállalat létrehozá­sát tervezi, amely ezeknek az óvófelszereléseknek fejleszté­sével, gyártásával foglalkozik. Az Országos Munkavédelmi Felügyelőség jelentése arra is felhívja a figyelmet, hogy miközben a vállalatok mind több munkahelyet korszerű­sítenek, jó néhány régebbi üzemben romlanak a munka feltételei. A megfelelő kar­bantartás és felújítás hiányá­ban egyre kevésbé kielégítő a régi gépek és berendezések műszaki állapota. A munka- védelmi felügyelők ezeken a helyeken tüzetesen vizsgálód­tak: tavaly több mint 5500 esetben állíttattak le — a hiá­nyosságok megszüntetéséig — üzemeket, műhelyeket és kü­lönféle gépeket. A munkavédelmi felügyelő­ségek szakemberei 1985-ben a korábbiaknál egyébként is több ellenőrzést végeztek a szakszervezetekkel együtt­működve, megnézték, hogy eleget tettek-e a korábban feltárt hiányosságok megszün­tetésére hozott határozataik végrehajtásának. E tekintet­ben lényeges javulást tapasz­taltak, de tavaly még így is az esetek több mint 6 száza­lékában késlekedtek a vállala­tok a biztonság növelésére teendő intézkedésekkel. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 117. SZÁM 1986. MÁJUS 20., KEDD Vilniusban, a Litván SZSZK fővárosában nagy sikerre! rendezték meg a Gödöllőn élő Kresz Albert fotóművész ki­állítását. Ennyi volt a hír, amit hallottam, s ez volt az oka, amiért megkerestem Kresz Albertot, mert érdekelt, hogy a közöttünk élő, állan­dóan siető, szabad percekkel alig rendelkező, de emberi kapcsolatok építésére, ápolá­sára mégis mindig időt szakító és találó művész hogyan ke­rült a tőlünk ezer kilométer­nyire lévő városba. De kíván­csi voltam arra is, mit vitt magával, mit választott ki ten­gernyi képéből, hogy megis­mertesse önmaga művészi és emberi törekvéseit, s egyide­jűleg megmutasson bennük hazánkból is egy darabkát a távoli ország embereinek. Üveg alatt — A Litván Fotóművészek Szövetségének meghívására és felkérésére rendezték meg a kiállításomat Vilniusban, eb­ben a nemcsak iparilag fej­lett, de ősi kultúrával is ren­delkező városban, amelynek egyetemét 1579-ben Báthory István alapította. Örömmel fo­gadtam a meghívást, már azért is, mert ebben az országban igen nagy a jelentősége a fo­tóművészetnek. Amíg hazánk­ban egyetlen fotógaléria van — Budapesten a Váci utcában —, addig ott minden nagyobb városban legalább két galéria ad lehetőséget kiállítások ren­dezésére. Kiállításomat a művészetek házában — ez Litvánia leg­rangosabb kiállítóterme — A. Sutkus, a Litván Fotóművé­szek Szövetségének elnöke nyitotta meg. Bevallom, szo­rongással és izgalommal vár­tam kiállításom megnyitóját, mert érezhetően nagy volt az érdeklődés. És innen kezdve valami va­rázslatos dolog történt. A fő­falon Magyarország térképe, amelyen egy nyíl jelzi Hévíz- györköt. A fotóállványon — üveg alatt — hetvennyolc fo­tót helyeztek el, s ezek a fény­képek a hévízgyörki lakoda­lom egy-egy pillanatát mutat­ják fel a sátorállítástól az utolsó vendéget búcsúztató örömanya fáradt tekintetéig. Messziről jött Mielőtt a megnyitó ünnepi köszöntőjére, Kresz Albert be­mutatására, művészetének méltatására került vona sor, felhangzott a hévízgyörki asz- szonykórus éneke. — Galga vize szép csendesen kanya­rog ... A megjelentek tiszte­lettel hallgatták a technika se­gítségével messzi földről idáig hallatszó énekszót. A. Sutkus megnyitójában külön elismeréssel szólt a fo­tók és a zenei anyag egységé­ről, egymást kiegészítő szere­péről, a művész emberközel­ségét bizonyító felvételeiről, amelyek igazolják az alkotó spontaneitásában is jelenlévő komponálási készséget. — Minden kép záloga annak a barátságnak, ami művész és modelljei között évek során szövődött — mondta a szövet­ség elnöke és ezzel tulajdon­képpen Kresz Albert alkotó munkájának olyan lényeges módszerére mutatott rá, amely nélkül ez a kiállítás soha nem jöhetett volna létre. Kresz Albert messzi vidék­ről érkezett a Galga mentére. A város nevelte, az aszfalt emberének vallotta magát, és bizonjüalanul mozgott az új közegben, amelynek emberi és népművészeti értékeire Poló- nyi Péter, valamint dr. Aszta­los István irányították a fi­gyelmét. És a fotós kezdte jár­ni a Galga-völgy falvait. — Hévízgyörkön, az asszony­kórus tagjai között találtam meg azt az emberi melegsé­get, azt a nyitottságot, a ba­rátságért a köszönömön kívül semmit nem váró tisztességet, amelyre minden ember vá­gyik. Ez a vágyakozás foko­zottan jelentkezik a magam­fajta művészembernél. Nem A módszer egyedülálló Gataasilék - kötélen Tudjuk, hogy vannak érdekes foglalkozások, hogy vannak különleges szakmák, de amikor ezekről van szó, nem gondo­lunk például a Panteon Építőipari Kisszövetkezetnek arra a brigádjára, amelynek tagjaival a minap találkoztunk. Min­denképpen beillenek pedig a fentebb említett sorba. Hogy miért? Azért, amit csinálnak — s ahogyan csinálják. Kilencen vannak. Az aszódi malomnál lestük el munká­juknak egy-egy pillanatát. Egyetlen nap alatt emelték a he­lyére a malomüzem hat — egyenként ezer tonna űrtartalmú — gabonasilóját, bevallásuk szerint egyedülálló módszerrel. A technológia? Szakmai titok. Annyi biztos: a daru emelte 11 tonna önsúlyú alumínium tartályokat egy-egy szál kötélen könnyedén irányították a helyükre. A betonlábakon, beton­talapzaton álló silók üzembe állításával a malom raktári be­fogadóképessége összesen 20 ezer tonnára bővül. (Barcza Zsolt felvételei) Beton a talapzat r~ tudok másként emlékezni a Hévízgyörkön eltöltött napok­ra, órákra, csak úgy, ha azt mondom: én az asszonyok és férjek közé mindig hazajöt­tem. Ennek az emberközelségnek eredménye sok száz vagy ezer kép, ami biztosan nagy érték, de Kresz Albert nagyobb ér­téknek vallja a családtagként történő visszajárás örömét. A mai falu — A hévízgyörki lakodalom képeit először Hévízgyörkön állítottam ki, amikor a nép­dalkor megalakulásának tize­dik évfordulóját ünnepeltük. Ezt az anyagot akkor a hé- vízgyörkieknek ajándékoztam. A Vilniusban kiállított ké­peimet átadtam ottani ven­déglátóimnak, s igazi öröm számomra, hogy a tárlatot be­mutatják az ország valameny- nyi jelentősebb galériájában, majd vándoroltatják a Szov­jetunió területén. Érdeklődtek az anyag után Londonból és Münchenből is. Úgy tervezem, hogy a képe­ket mindenhová elkíséri a hé­vízgyörki asszonyok éneke. Nem lehetne szebben és iga­zabban bemutatni a mai ma­gyar fglu legősibb szokásait máig őrző családi ünnepét, a lakodalmat, mint Bankó Gá- borné Bözsi néni énekével: Édesanyám rózsafája, én va­gyok a legszebb ága ... Elindultam egy félhivatalo­san közölt hír nyomába, s írá­som befejezéséül közlöm a hallott hír második felét: — Kresz Albertet a Litván Fotó­művészek Szövetsége tisztelet­beli tagjává választotta. Fercsik Mihály Videoianfolyam Bentlakásos alapfokú inten­zív videotanfolyamot indít a gödöllői MÉM Műszaki Inté­zet, június 30-a és július 6-,a között, valamint július 7-től 13-ig. Az egyhetes tanfolyam­nak célja megtanítani a vi­deózás szemléleti, jogi. mű­szaki és gyakorlati felhaszná­lási tudnivalóit, amelyeket a résztvevők a közművelődési, kulturális, műszaki dokumen­tációs és más területeken hasz­nosíthatnak. A tanfolyam elő­adásokból, konzultációkból, bemutatókból és gyakorlati foglalkozásokból áll, majd gya­korlati és elméleti vizsgával zárul. Aki sikeresen vizsgá­zik, annak klub-, szakkörveze­tői bizonyítványt adnak. Aki pedig kiválónak bizonyul, an­nak segítenek az önálló, ese­ményrögzítő videós tevékeny­séget lehetővé tevő engedély megszerzésében. Jelentkezni" legalább középfokú végzett­séggel lehet, s ajánlatos az amatőr, vagy munkahelyi meg­bízású előgyakorlat. Bizonyít­hatóan saját készítésű video­felvételt a gyakorlati vizsga részeként elfogadnak. Jelent­kezési határidő május 30. A hatalmas tartályok a helyükre kerülnek. m.. Kötelekkel irányítanak A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Nemeztakarók, kiállítás, megtekinthető 15—19 óráig. A hónap gödöllői műtárgya: Gödöllői térkép 1850-ből, megtekinthető az előtérben. Helytörténeti gyűjtemény: A régi Gödöllő, kamarakiál­lítás, megtekinthető 10—18 óráig. Nagytarcsa, múzeum: Nagytarcsa 1986. időszaki fo­tókiállítás, megtekinthető 10— 18 óráig. ISSN 0133—1957 (GödöHSi Hírlap; Magyar siker Vilniusban Életünknek egy-egy darabkája

Next

/
Thumbnails
Contents