Pest Megyei Hírlap, 1986. május (30. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-20 / 117. szám

illa: 12 oldal N-r ­PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ms ina AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXX. ÉVFOLYAM, 117. SZÄM Ara: 1,210 forint 1986. MÁJUS 20., KEDD As önállóság koehástsffesl jár (3. oldal) Sorsa mégsem lehel magánügy (S. oldal) Mexikó 'Bú — Blutaaofl a váB&g&Zoíft (ö. eldőlj Szóbeli június—júliusban (12. oldal) Losonczi Pál Finnországba látogat Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke és felesége Mauno Koivistónak, a Finn Köztársa­ság elnökének meghívására május 20-án, kedden hivata­los, baráti látogatásra Finn­országba utazik. (A magyar államfő finnor­szági látogatásának előkészü­leteiről és népeink barátságá­nak a sajtóvisszhangjáról a 2. oldalon számolunk be.) Nyolcadszor kiváló kerepestarcsaiak Becsülettel helytálltak Nyolcadik alkalommal kapta meg a Kiváló gazdasági társulás cí­met az Általános Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat. A kerepes- tarcsai kollektíva hétfőn vehette át a kitüntető címet tanúsító okle­velet. Az ünnepi eseményen részt vett Somogyi László, építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszter, Lénárd László, az MSZMP Pest Megyei Bizott­ságának titkára, Grondzsák János, a MEDOSZ Pest Me­ERETNEK gyei Bizottságának titkára, Herczenik Gyula, az MSZMP Gödöllő Városi Bizottságának első titkára, Papp István, a Gödöllői Tanács elnöke, vala­mint Ihászi József, a TESZÖV titkára. Holinszky János, a vállalat szakszervezeti bizottsága tit­kárának elnöki megnyitója után Zsirkay István igazgató értékelte az elmúlt évet, azo­kat az eredményeket, amelyek alapján a cég a kitüntetettek sorába kerülhetett. Az építőipar helyzete nem irigylésre méltó ma — mon­dotta az igazgató. — A keres­let csökkenése, a kapacitások egy részének kihasználatlan­sága, a piaci verseny kiélező­dése a jellemző. Ezért különö­sen fontos, hogy a kerepes­tarcsaiak nem kényszerültek az elmúlt években sem lénye­ges profilváltásra, dolgozóik­tól, eszközeiktől nem kellett megválniuk; erőforrásaik jó hasznosítására sikerült megfe­lelő lehetőségeket teremteni. Dolgozóik többségének szor­galmas, hozzáértő. munkája nyomán ismét sikeres eszten­dőt zártak. 1984-hez képest mindössze 4 százalékkal na­gyobb- létszámmal, 20 száza­lékkal növelték saját terme­lésüket, 33 százalékkal árbe­vételüket és mindezek nyomán 9 százalékkal magasabb nye­reséget könyvelhettek el. A szövetkezeti közös válla­lat igazgatójának beszámolója után Somogyi László szólott. A miniszter a MÉM, a TOT, a MEDOSZ, valamint a Pest megyei pártbizottság és a ta­nács nevében köszöntötte a közösséget, amelynek munká­járól elmondotta, hogy kisvál­lalatként jól megtalálta a he­lyét az ágazat nagy cégei mel­lett. Partnereik visszatérő megbízók, ez azt igazolja, hogy a kerepestarcsaiakat a megrendelő megbízható, kor­rekt munkatársaknak tekinti. Sok éves partneri kapcsolat fűzi őket egyebek között a Dunai Kőolajipari Vállalat­hoz, a Dunamenti Hőerőmű Vállalathoz, kiemelkedő fel­adatokat láttak el a Magyar Nemzeti Múzeum külső-belső tatarozásánál is. Említést ér­demel eredményes együttmű­ködésük a Szilikátipari Köz­ponti Kutató és Fejlesztő In­tézettel, amellyel közösen dol­gozták ki a nagydíjat nyert SZIKETHERM-el járást. Ezek után a miniszter át­adta a Kiváló gazdasági tár­sulás címet igazoló oklevelet, valamint az MSZMP Pest Me­gyei Bizottságának köszöntő sorait. Sz. T. Magyar-csehszlovák konüányfíi megbeszélések lázár György prágai munkanapja Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke, Lubomir Strou- gainak. a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság kormánya elnökének meghívására május X9-én baráti munkalátogatást tett a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaságban. Lázár Györgyöt fogadta Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság elnöke. A kormányfői megbeszélések befejeződtével Lázár György tegnap az esti órákban visz- szaérkezetí Budapestre. ★ A prágai Hrzán-palotában folytatott megbeszélések során a kormányfők kölcsönösen tá­jékoztatták egymást a szocia­lista építőmunka eredményei­ről, valamint az MSZMP XIII. és a CSKP XVII. kongresszusa határozatainak teljesítéséről. Véleményű cse­réltek a két szocialista ország közötti kapcsolatok további fejlesztéséről, valamint a nemzetközi helyzetről. Megelégedésüket fejezték ki. hogy a hagyományos barátság, a marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionalizmus elvei alapján valamennyi te­rületen eredményesen fejlődik a kölcsönösen előnyös együtt­működés. Hangsúlyozták, hogy a ba­ráti kapcsolatok fejlődése szempontjából meghatározó jelentősége van Kádár János Lázár György (balról) és Lubomir Strougal a megbeszéléseken és Gustáv Husák találkozói­nak és megbeszéléseinek. Pozitívan értékelték az MNK és a CSSZK közötti gazdasági kapcsolatok jelenle­gi helyzetét és fejlődésének perspektíváit. Az 1981—1985. években a kölcsönös árucse­re-forgalom 6,8 milliárd ru­belt ért el, s így meghalad­ta a tervezett volument. A kölcsönös szállításokban je­lentős szerepet játszik a gyár­tásszakosítás és a termelési kooperáció, elsősorban a köz­úti járműiparban, az építő- és mezőgépiparban, az orvosi mű­szerek, más gépipari, illetve elektronikai termékek, vala­mint a vegyipari termékek és gyógyszerek gyártásában. Az elért eredmények jó alapot nyújtanak a gazdasági és mű­szaki-tudományos együttmű­ködés továbbfejlesztéséhez. Az 1986—1990. évekre érvé­nyes népgazdasági tervek egyeztetése és a hosszú lejára­tú árucsere-forgalmi megálla­podás az előző időszaknál di­namikusabb, évi mintegy 4 százalékos növekedést, össze­sen 8,5 milliárd rubel értékű forgalom elérését alapozza meg. A gazdasági együttmű- (Folytutás a 2. oldalon.) Aranyat ért az eső Palántáznak már a földeken A szombati csapadék, majd az azt követő meleg nagymér­tékben segítette a kertészetek­ben dolgozók munkáját is, hiszen most van a palánták kiültetésének időszaka. A nagykőrösi Mészáros János Termelőszövetkezetben — 150 hektáron — vége felé közele­dik a paradicsom kiültetése, csakúgy, mint a szomszéd gazdaságban, az Arany János Termelőszövetkezetben. Az abonyi Újvilág Tsz-ben a ház­táji gazdaságokban termelik meg a konzervgyárnák szük­séges paradicsomot 80 hektá­ron. A gödi tsz-ben szakcso­porti formában termelik a konzervipar számára értékes növényt. A káposztafélék egy részét oalántáról, más részét hely­be vetve termelik. Az őszi és téli fejes káposzta magveté­sét befejezték az üzemek. A Duna Tsz-ben folytatódik a karfiol, a karalábé, a bimbós kel palántázása. A fóliaházak­Gáspár Sándor az V. kerületben Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke hétfőn a főváros V. kerületébe látoga­tott. Tájékozódott a Belváros­nak a VI. ötéves tervben vég­bement fejlődéséről, a törté­nelmi városközpont megújulá­sáról, a lakosság, valamint a kerületben dolgozók élet- és munkakörülményeiről, az idős- korűakkal való foglalkozásról, a VII. ötéves terv lakásfelújí­tási és rehablitációs program járói. Gáspár Sándor beszél­getést. folytatott a kerület ve­zetőivel vállalatok, intézmé nyék idei tevékenységének ta­pasztalatairól, a politikai munka időszerű kérdéseiről. A Belvárosban tett sétán a Po­litikai Bizottság tagja megte­kintette a városközponti re­konstrukció részeként megszé­pült Duna-parti korzót, a Vö­rösmarty teret és a Váci ut­cát. Felkereste a nádudvari termelőszövetkezetnek a Bel­város ellátásában jelentős szerepet játszó, az év elején megnyitott húsáruházát. A látogatás a Taverna Szállóban folytatódott, ahol a szálloda- és üzletfejlesztési programmal, az idegenforga­lom és a vendéglátás együtt­működésének kérdéseivel is­merkedett. ból kikerült a saláta, a hőna­pos retek, helyette szépen vi­rít a paprika, a paradicsom, az uborka a termesztőberen­dezések alatt. Pest megyében mintegy 3, 3 és fél millió négyzetméter fólia található. Mindez nem kis munkát ad a mezőgazdaság dolgozóinak Szellőztetni kell a sátrakat, öntözni a növényeket, de a jó termés reményében szívesen teszik. A gyümölcsösökben szürete­lik a korai cseresznyét. Szilvá­ból — mivel a kora tavaszon megfázott — nem várható nagy termés, ugyanígy kajszi­ból sem. Jelenleg úgy tűnik, hogy a meggy jól kötődik, bőven lesz szüretelnivaló. B . Z. A szovjet ipar újdonságai a BNV-n Közös érdekek tükre Hétfőn a tavaszi BNV több hazai és külföldi kiállítója sajtótájékoztatón ismertette gyártmánykínálatát. Viktor Ocseretin, a Szovjet­unió magyarországi kereske­delmi képviselője és a szovjet kiállítás szervezői tájékoztató­jukon elmondták, hogy ezút­tal 1200 gyártmányújdonságot mutatnak be, főleg olyan ter­mékeket, amelyeket az ener­getikai építkezéseknél hasz­nálnak. összesen 29 szovjet külkereskedelmi egyesülés és kutatóintézet állít ki. Az egyik legérdekesebb bemuta­tót az Aviaexport szervezi, ezen modell szemlélteti majd az IL—62M típusú repülőgé­pet, amely akár 180 utast is szállíthat nagy távolságra, óránként mintegy ezer kilo­méteres sebességgel. Kiállít­ják azokat a magyar—szovjet együttműködéssel készülő disz­pécserrendszereket, különféle hőcserélő berendezéseket is. amelyeket szovjet erőművek­ben alkalmaznak. Mint el­mondták: a BNV közönségét informálni kívánják a 2000-ig kidolgozott nagyszabású gaz­dasági és társadalmi fejlesz­tési programról, valamint a KGST-országok együttműkö­désének legfontosabb felada­tairól. Több gazdasági-keres­kedelmi tárgyalást is folytat­nak a szovjet üzletkötők ma­gyar partnereikkel, egyebek között a közvetlen vállalati együttműködés kiszélesítése érdekében. Sajtótájékoztatót tartottak a bolgár kiállítók is. Több olyan műszert bemutatnak, amely­nek segítségével a lézertechni­kát használhatják a tudomá­nyos kutatásokban, az orvos- tudományban és a levegő szennyezettségének meghatá­rozásánál. Ezek egy részét ma­gyar partnereikkel közösen fejlesztették ki. A Számítástechnika-alkal­mazási Vállalat legújabb saját fejlesztésű számítástechnikai programjait kínálja a BNV-n. A hazai járműipari vállalatok kiállóig! a 300-as buszcsalád­hoz tartozó legújabb távolsági és luxusjárműveket, így pél­dául a különleges berende- zérekkel felszerelt konferen­ciabuszt. S ajnálatosan igazolód­tak nyugtalanító sej­téseink. Amikor feb­ruár végétől kezdődően töbt ízben is teret adtunk la­punk hasábjain annak a véleménynél!, hogy nin­csen összhang a gazdasági teljesítmények és a kiáram­ló pénz (bér) között, sokfé­le okos tanácsot kaptunk, Ezek lényege: nem kell sö­tétnek látni a helyzetet.. .1 Csak olyannak, amilyen. A nyugtalanságra az adott okot, hogy szerény tapasztalataink szerint az év kezdetén folytatódott a tavaly élesen megmutatko­zó szétválása a gazdaság­ban ténylegesen létrejött jövedelmeknek és a bérnek. Most már, kezünkben az első negyedév összefoglaló adataival, azt láthatjuk, miközben ez Ipari terme­lés nem érte el a tavalyi hasonló időszakét — és ezen az sem változtat so­kat, ha figyelembe vesszük, hogy az egy munkanapra jutó árukibocsátás valami­vel nagyobb —, a foglal­koztatottak havi átlagbére 7,9 százalékkal emelkedett! Meghökkentő páros. A kér­dés az: eléggé meghökke- nünk-e kart karba öltésü­kön? Nyoma sincsen csodálko­zásnak, hökkenetnek, fur- csállkodásnak. Amint leg­kevésbé az érintettek akad­tak fenn tavaly is azon, hogy a megye iparában — igaz, ez jóval felette volt az országosnak — a terme­lés 4,1 százalékkal növeke­dett, a foglalkoztatottak havi átlagbére viszont 10,6 százalékkal haladta meg az előző esztendeit... ! Ma­gyarázat természetesen kap­ható. Így hangzik: roppant nagy nyomás nehezedik a munkahelyekre, a vezetők­re, mert az áremelkedések az emberek számára első­rendű fontosságúvá teszik bérük növelését. Érthető? Érthető. Megérthető? Sú­lyos veszedelmek rejlenek abban, ha a megértést meg­adjuk, azaz elfogadjuk ezt a helyzetet. Mintha egyre többen játszanának, játsza­nánk szembekötősdit. A több pénz, kevesebb áru párosa olyan hatású lehet a termelési, fogyasztási fo­lyamatokban, mint kőbá­nyában a sziklafalban fe­lejtett paxit töltet... Az év első gondjai már tavaly, az esztendő befejező hónap­jaiban megfogamzottak. hi­szen — sokféle ok, benne a rendelésállomány alaku­lása miatt korántsem hat­hatott váratlanként — szá­molni lehetett a termelés visszaesésével. Ami olyan, korábban erőteljes húzó ha­tást kifejtő területen is be­következett. mint a vegy­ipar, az élelmiszeripar. Há­rom hónap tényei persze nem vetíthetők ki az esz­tendő egészére autnmnt;ku- san, súlyozás nélkül, a té­- nyékben rejlő figyelmezte­■ tő erő azonban a szüksé­- gesnél sokkal kevésbé talál i megértésre, már ami a tet­■ teket illeti. A szavakkal i ugyanis nincsen baj; min­■ denütt helyeselnek. A mai légkörben, közfel­• fogásban, nem kevésbé az • irányítási, gazdálkodási , gyakorlat mindennapjai­ban az eretnek gondolat­’ nak kijáró ellenszenv és elutasítás fogadja azt a vé- : leményt — ami persze nem ■ puszta vélemény, hanem a : gazdaság működési törvé­nyeinek egyike —, hogy a fizetőképes keresletnek tük­röznie lceíí(ene) a munka termelékenységét! Ha te­hát alacsony a munka ter­melékenysége — és ha­zánkban, nemzetközi ösz- szehasonlításban, alacsony, nemcsak a vezető tőkés országai! színvonalához mérten, hanem több szo­cialista országgal összevet­ve is az —, akkor ennek hatása ott kell, hogy le­gyen a fizetőképes keres­letben is. Természetesen nem létezik mindenkori és tökéletes egyensúly; a gaz­daság mozog, a kereslet ugyanezt teszi. A baj ott van, s erre most már nagy nyomatókkal figyelmeztet­nek a termelői felhaszná­lásban és a lakossági fo­gyasztásban egyaránt meg­jelenő jellemzők, hogy — vállalva az elkerülhetetlen leegyszerűsítést — a leg­alacsonyabb termelékeny­ség is legalább átlagos dí­jazásban, azaz átlagos fi­zetőképes kereslet létreho­zásában részesül! V alójában a gazdasági terhek szaporításán túl az a veszedelme ennek, hogy járandósággá teszi — legalább az átlag legyen meg alapon — azt, ami nem járandóság, ha­nem szoros függvénye (kel­lene, hogy legyen) a gazda­ságban létrejött jövedel­meknek. A jövedelmeknek viszont szoros kapcsolat­ban kell(ene) állniuk a ter­melékenységgel, a haté­konysággal, mert a kézhez adott pénz — a fizetőké­pes kereslet — csakis így találkozhat össze a forin­tokkal arányban álló áru­fedezettel, szolgáltatási készséggel. A megye ipará­ban — az országosnál sok­kal jobban — 1985-ben az egy foglalkoztatottra jutó termelés 4,7 százalékkal nőtt. A bérek 10,6 százalé­kos emelkedését már em­lítettük, Országosan az 1,4 százalékos, egy foglalkoz­tatottra jutó termelésbő­vüléssel a foglalkoztatot­tak 10,7 százalékos kereset­gyarapodása társült. A kér­dés el kerü 1 h etet 1 en: eret - nek kívánság-e, hogy most már út nyíljék az eretnek gondolat érvényesítésének’ 5 ha várunk, akkor mi­re?! Mészáros Ottó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents