Pest Megyei Hírlap, 1986. május (30. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-17 / 115. szám

VÁCI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 1X5. SZÁM 1986. MÄJUS 17., SZOMBAT Jobb későn... Kereskedelem­fejlesztés Igaz, hogy az előző ötéves terv feladata lett volna, ám idén is nagyon örültek a szo­biak annak, hogy a Vác és Vi­déke Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat felújíttatta és korszerűsítette a szakorvosi rendelőintézettel szembeni élelmiszerboltot, melynek költ­ségeiből a nagyközségi közös tanács is részt vállalt. Május elsején adták át a vevőknek. Most úgy tűnik, hogy ha­sonló módon némi tanácsi támogatással — a Szobi Álta­lános Fogyasztási és Értéke­sítő Szövetkezet is hozzálát annak az új ABC-kisáruház- nak az építéséhez, a jelenlegi vasbolt helyén, a' révlejárónál, aminek az elkészültét a köz­ség lakói ugyancsak az előző ötéves tervre várták. Ám most is igaz a bölcs mondás: „Jobb későn, mint soha”. Cserjétől a Kárászig Lomtalanítás A HNF és a költségvetési üzem tavaszi lomtalanítási ak­ciójának keretében, hétfőtől egy hétig az alábbi helyeken található majd hulladékgyűjtő konténer: A Cserje utca és a Zeke, illetve Salamon utca sarkán, a Népek barátsága útja és a Fá­cán. a ,íJ»sHáJy.^vaiajnint Sa­lamon utca sarkán, a Sirály utca és a Rigó utca sarkán, a Deákvári főút és Harkály, va­lamint Gerle utca sarkán, a Tölgyfa utca és az Akácfa ut­ca sarkán, s végül a Papvölgy dűlő és a Kárász utca sarkán. £ A föld nemzeti kincs. ^ Védelméről törvény gon- doskodik, de enélkül is sú- £ lyos társadalmi érdek fűző­dik ahhoz, hogy őrizzük a vészesen csökkenő termőte­rületeket, s minden darab­ka földet hasznosítsunk. Azokat is, amelyek nagy­üzemi művelésre alkalmat­lanok, vagy gazdáik évek óta megfeledkeztek róluk, esetleg kedvük, idejük, le­hetőségük nincs a műve­lésre. Ezt a célt szolgálja az is, hogy a földhivatal munkatár­sai minden május 25. és jú­nius 25. között ellenőrzik a termőterületeket, s meggyő­ződnek többek között arról is, nem hagytak-e fel valahol a műveléssel, illetve a tavalyi parlagokat betelepítették-e va­lamilyen kultúrnövénnyel. Mint Skotnyár Kálmántól, a földhivatal vezetőjétől meg­tudtuk, 6 évvel ezelőtt a volt váci járásban még 700 hektár volt a hasznosítatlan föld, ta­valy azonban már csak 35 hektár. Örvendetes a javulás, külö­nösen akkor, ha tudjuk, hogy a hanyag tulajdonosok még ma is sok kibúvót találhatnak arra, hogy elodázzák az állami tulajdonba vételt. A jogsza­bályok ugyanis azokat a föl­deket, amelyeket nem művel­nek, a tanácsok saját terüle­teikként tartós használatba adhatják. Kivéve akkor, ha a tulajdonos beteg, külföldön tartózkodik, vagy termelőesz­közök hiányát igazolja. Mint látható, a kivételek közé sok minden belefér. Nehézségeket okoz az isme­retlen tulajdonosok felkutatá­Tablók, if jóság, emlékek Nézem a tablókat. Érettségi előtt álló maturandusok, maturandák fényképei mellett a tudományok átadói, a bölcs magiszterek. A tanárok — a hivatásukhoz méltóan — komoly arc­cal tekintenek ránk a kirakat üvegei mögül, a diákok, helyenként erőltetett, felnőttes tekintete ma is ugyanaz, mint ezelőtt több évizeddel is volt, amikor az érettségi- zendök egy kicsit hitték is azt, hogy a vizsgák után va­lóban érettekké válnak. Van a Széchenyi utcában két kedves, mosolyra in­gerlő, fiatalos derűt tükröző tablókép. Az osztályok be­tűjelzése nem lényeges. Magukra ismernek azok, akik tervezték, készítették: s még a tanárok sem sértődnek meg a tréfáért, a jókedvért, amely nem kihívó, nem is jópofaság álarcába bújtatott szemtelenség, hanem igazi humorra, találékonyságra valló diákos ötlet. A Sztáron diákjai jelentkeztek az utca. a város előtt ily módon. Biztos vagyok benne, hogy tanáraik, az isko­la igazgatósága jóváhagyásával (még akkor is, ha nem előzetes egyeztetéssel). Mindkét tabló tetszik nekem. Különösen a görög mitológia, a homéroszi eposzok hő­seinek tanárokra való adaptálása nyerte meg tetszésem. Ezek a gyerekek valószínűleg a klasszikus műveltség­ben sem otthontalanok. Tudják, hogy kit milyen névvel szimbolizáljanak. Mert a görög klasszikus irodalom, erre is alkalmas. Szereplőit ma is de sokszor idézhetnők példa gyanánt. ötletes, szép a testnevelés tagozatos osztály képe is. Ez is sokat mond a tanulókról és az osztály szellemé­ről is. Az utca embere meg-megnézi ezeket a tablókat, néha saját diákkorára is visszatekint. Elszállt éveit felidézve diákkorára gondol: az érettségi előtt álló egykori ifjúra. Tudja azt is, hogy a tablóképek egyszer majd felkerül­nek az iskola padlására, mivel az alma mater falai már nem tudják fogadni az új végzősökről készült fotográ­fiákat. A múlandóság ezeket a képeket is eléri. Mi tudjuk: egykori diákok, akikre már csak az iskola vén falai emlékeznek, hiszen az egykori diák már régen őszülő, vagy kopaszodó férfivá lett. Legtöbbjüknek a ta­nára azóta egy élet során tán soha el nem érhető kated­rát kapott, de nem a földi létben. A. tablókép másolata azonban minden volt diáknak megvan. Sárgul, kopik, néhol szakadozott is. Ám, ha rátekin­tünk, megelevenedik az osztály: zsibongó, tréfás, kissé vad, ifjú hadunk. Volt negyedikesek: gimnazisták, szakközépiskolások, legyetek boldogok, hogy fiatalok vagytok, hogy tabló­képeitekre az egész város figyel! Megcsodáljuk az ifjúságotokat, derűtöket, mert mi hiszünk a fiatalságban, az életben, az örök megújulás­ban. — ri sa, az elhalt személyek után maradt földek esetleges örö­köseinek megtalálása is. A földhasznosítás ellenőrzé­se azonban nemcsak a föld hivatal, hanem a helyi taná­csok feladata is. Sőt e szervek joga a tartós használatba vett földek művelésének felügye­lete is. Ha a bérlő nem gon­doskodik telkéről, a bérleti díj visszafizetésével új tulaj­donost kell kijelölni, de a ré­ginek a bérleti díjat vissza kell fizetni — s bizony a ta­nácsok nem szívesen nyúlnak a zsebükbe. Megtudjuk: a földhivatal­hoz tartozó területen nagy­üzemi parlag nincs, sőt a ter­melőszövetkezetek egyre több leerdősült területet, hasznosí­tatlan legelőt alakítanak visz- sza szántóvá, hiszen ezt a munkát az állam anyagilag is támogatja. Nagy' az érdeklődés a tartós használatba vehető, illetve a megvásárolható szántók, tel­kek, zártkertek iránt. Ezt bi­zonyítja, hogy Vácott mind­össze 10 hektárnyi parlag van. vagy az, hogy belterületen 2—5 ezer forint között mozog egy-egy négyszögöl ára. A magas áraktól ne ijedje­nek meg azok, akik most sze retnének kertészkedésbe kez­deni. Verőcemaroson. (Maoyar- kúton), Örbottyánban, Nagy börzsönyben 80—100 forint kö­rüli négyzetméterenkénti; áron most is lehet 30 év°s időt'"'- tamra tartós használatra föl det kapni. Cs. A. Diáksportkörök, -egyesületek Új szervezet, új reményekkel A mozgás, a sport egész életünket végigkíséri. Ha magunk is eddzük a testünket, akkor azért, ha nem, ak­kor pedig a káros következmények jelzik nap mint nap a hiányát. Ez utóbbi esetben általában jó magyar szo­kás szerint másokra hárítjuk a felelősséget: gyakran hangzik el „mi csinálnánk, de nincs hol”. Az ehhez ha­sonló kényelmes álláspont ma is hozza a nem kívánt eredményeit. Az ország lakosságának fizikai állapota huzamos ideje romlik. Az iskolapad, vagy a hivatali asztal mögül az utóbbi években egyre gyakrabban te­szik fel a kérdést: mit csináljunk? A téma egy esztendeje oly­annyira adott, hogy a Minisz­tertanács 1985 áprilisában já­rult hozzá a Magyar Diák­sport Szövetség megalakításá­hoz, a kezdeményező szervek tervező munkájának elindítá­sához. Az első lépést tavaly májusban tették az előkészítő, majd decemberben az ideigle­nes intézőbizottság megalakí­tásával. Ez év januárjában nyilvánosságra került a diák- sportkörök és diáksport-egye­sületek alapszabályzatának tervezete, melyet nyilvános vi­tára bocsátottak. Keveseket mozgósít Az iskolai diáksport átszer­vezésével és továbbfejlesztésé­vel több fórumon, értekezle­ten foglalkoztak már. A vég­leges alapszabály a napokban válik ismertté. Pest megyében elsőként Vácott tartottak fó­rumot a Magyar Diáksport Szövetség életrehívásának cél­járól, a sportkörök, sportegye­sületek működésének feltéte­leiről és az ezzel kapcsolatos elképzelésekről. A Madách Imre Művelődési Központban megtartott mun­kaértekezleten Lábai László, a városi pártbizottság titkára köszöntötte a részt vevő intéz­ményvezetőket, tanácselnökö­ket, KISZ-titkárokat, testneve­lő tanárokat, sportegyesületek vezetőit. Ezután Halasi Már­ton, a Magyar Diáksport Szö­vetség ideiglenes intézőbizott­ságának megbízott főtitkára tartott előadást. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a Politikai Bizottság 1984. ebruárj állásfoglalásában ele­mezte a magyar testnevelés- és sportmozgalom helyzetét és megállapította, hogy az elért eredmények mellett sem sike­rült lépést tartani a változó Olasz étel és menü Verőcemarosi vendégvárók Eső utáni napos délelőtt fé­nye ragyog, haragoszöld a hegyoldal. Tisztán fehérlenek a lejtőkön elszórt hétvégi há­zak, vidám diákcsoportok zsi­vaja hallatszik ki a vonat ab­lakán. Jut már belőlük vendég Verőcemarosra is. Jönnek a ráérő felnőttek, a nyugdíjas turisták. Akik ismerik, s sze­retik a falu diófák árnyalta, gömbjuhar lombozta utcáit, a folyó óránként változó színár­nyalatait, azok évről évre, hó­napról hónapra visszalátogat­nak. Ha eljön az ebédelés ideje, sokan telepednek le a terített asztalok mellé, főleg, ha tiszta, kulturált a környezet. Kétség­telen, hogy a környék leg­szebb étterme a Vén Duna, s ritka kellemes nyáron a víz tükre fölötti széles terasz, a kert. Ez bizony dupla öröm a jó ízek mellé. Csak hát az étel­nek ára is van, aki kevesebbet akar fizetni, az olcsóbb helyet keres. A harmadosztályú Otthon étterem vezetője, Balogh Fe­renc olasz ételeket, pacalt, velőt, májat, s más különle­gességeket hirdet a bejárati ajtó tábláján. — Ez mind kapható? — Majdnem. És teljes lesz a lista, ha beindul a főszezon. — Ki a szakácsuk? — Én főzök és a feleségem. — Hol tanulták az olasz éte­lek készítését? — A vejemtől, aki olasz. Ezek kiadós és olcsó ételek, ami manapság nagyon fontos. Diákmenü is szerepel az ét­lapon. arra az esetre, ha ki­számított zsebpénzükből ebé­delni szeretnének az erre lá­togató tizenévesek. A menü ára 13 forint 20 fillér. — Mit lehet ezért fogyasz­tani? — Ma például paradicsom- levest. egy szelet rántott húst pirított burgonyával. — És jóllakik vele a diák? — Azt hiszem, igen. A leves három deciliter, a hús hét de­ka. No persze, ezt úgy tudjuk megtenni, hogy 25 forintos át­lagárral dolgozva, a legdrá­gább 35 forintos menüig, az átlagból gazdálkodjuk ki az egyébként 22 forint 50 filléres költséget. Árrésről, haszonról, dologi kiadásokról beszélünk. A ven­déglősnek mindig értenie kell a gazdálkodáshoz, de ma, ami­kor sokkal jobban kell keres­nie a vendég kedvét azért, hogy máskor is betérjen, még inkább figyelnie kell a költsé­gek alakulására. — Ezt a szakmát tanultam — summázza a véleményét. — A nyugdíjazásomig most már ezt szeretném csinálni. Az asztalokon virágokkal telt vázák, kint az utcán a ki­rándulók tarka csoportjai. Az óramutató a tizenkettes szám­hoz érkezett. A személyzet ké­szül a vendégek fogadására. K. T. I. Orvosi ügyelet Hétfőtől (19-től) az alábbi orvosok tartanak éjszakai és hétvégi ügyeleti szolgálatot a városban: hétfőn: dr. Csupor Éva, kedden: dr. Bucsek Ti­bor. szerdán: dr. Tóth Mária, csütörtökön: dr. Karádi Kata­lin, pénteken: dr. Füredi Gyula, szombaton és vasárnap dr. Csupor Éva. a körzetben 23-án dr. Sipos Lajos, 24— 25-én dr. Tesánszky Sándor. Az ügyeletes gyermekorvos szombaton és vasárnap dr. Stuhl Aranka. Az ügyelet a régi kórházban (Vác, Március 15. tér 9. Telefon: 11-525) ta­lálható. Fogászati ügyeletet szomba­ton reggel 7 órától délután 1 óráig, vasárnap reggel 8 órá­tól délig tart dr, Balogh Ág­nes a Cházár András utca 17 szám alatti rendelőben, a régi városi fürdő épületében. körülményekkel. Az iskolai testnevelés és sport hatékony­sága gyenge. A tömegsport ke­vés fiatalt mozgósít. E fontos területek anyagi, személyi el­látottsága nem kielégítő. Olyan megállapítások ezek, melyekből egyenesen követ­keznek a feladatok is. Közü­lük is mindenekelőtt az iskolai testnevelés és sport helyzeté­nek javítása, a szabadidősport kibontakoztatása köré össz­pontosulnak. A jövőben a cél az, hogy az iskolai testnevelés és a sport biztosítson rendsze­res fizikai igénybevételt, a ta­nulókkal életreszólóan kedvei- tesse meg a testedzést. Ehhez elsősorban az szükséges, hogy az órarendekben a testnevelés kellő arányban kapjon helyei. Naponta legyen szervezett alkalom a mozgásra, a sporto­lásra, az iskolai sport elsődle­gessége érvényesüljön a léte­sítmények használatában, az anyagi javak elosztásában, ah­hoz, hogy a diáksport szerve­zetei és versenyrendszere meg­újuljon. Miben más Az a tény, hogy ma már mindenki elismeri az iskolai testnevelés és sport fontossá­gát, ez önmagában kevés. Űj szervezeti kereteket, új remé­nyeket ad a Magyar Diáksport Szövetség megalakítása. Maga a szövetség nem mindenható szerv lesz — emelte ki az elő­adó. — Sőt éppen arra töre­kednek, hogy feladata minde­nekelőtt a mozgósítás, a koor­dinálás, a diáksportkörök és -egyesületek ösztönzése, anya­gi támogatása legyen. Hogy miben ad majd újat a Magyar Diáksport Szövet­ség megalakulása? Már ott tartunk, hogy az iskolák tö­megsportórái, foglalkozásai is edzések voltak és a verseny- sportot szolgálták. így a gye­rekek többsége a kötelező testnevelői tanórákon kívül jutott mozgáslehetőséghez. Ez az elképzelés ennek az ellen­kezőjét kívánja megvalósítani: a tömegsport legyen minden­kié, és ez legyen a legfonto­sabb cél. A szövetség alulról felfelé építi ki szervezetét és képviseletet biztosít a diák­sportegyesületről az országos szövetségig. A diáksportkörök és diák­sportegyesületek legfontosabb működési feltételeiről Halasi Márton egyebek között el­mondta, hogy a diáksportkö­rök tevékenysége korábban az iskolavezetés hatáskörébe tar­tozott. Ez a szervezeti forma a továbbiakban is megmarad­hat, ha az iskola nem alakít önálló diáksport-egyesületet. Azokban az intézményekben, ahol megalakítják a DSE-t, lé­nyegesen más lesz a helyzet. A megalakított sportegyesület „önálló jogi személy”. Lehe­tőségeit kihasználva gazdago­dik, a rendelkezésre álló pénzt saját céljaira használhatja fel. Ha van elég pénze, akár ügy­vezető elnököt, főfoglalkozású edzőt is alkalmazhat, a törvé­nyes keretek .között szabad keze van. Független lesz az iskolai irányítástól. Hogy honnan lesz pénzük az egyesületeknek? A diák­sport-egyesületek tagjai után is jár az állami támogatás, amit a jövőben például a je­lenlegi húsz forintról száz fo­rintra emelnek fel. Ez az ősz- szeg természetesen kevés. így patronálok után kell nézni. Lehetőség van vállalatok, in­tézmények, üzemek bevoná­sára. A tervek szerint ez anya­gi támogatásban is jelentkez­ne. A gazdasági egységek ed­dig is támogatták az iskolai sportot a szociálpolitikai alap­jukból. A változás a jövőben annyi lesz, hogy a támogató cég a saját kiadási költségei­ből nyújthat támogatást, tehát nem a saját dolgozóitól von el pénzt. A diáksport-egyesületek megalakulását többségében az adott település az iskola lehe­tőségei és az alapszabály kö­töttségei határozzák meg. A sikeres megvalósítás, a „meg­levő falak” áttörése érdeké­ben az intézmények vezetői sokat tehetnek a tantestület szemléletbeli formálásával. Egy-egy pedagógus munkájá­nak értékelésekor vegyék fi­gyelembe a tömegsport szerve­zésében szerzett érdemeket is. A tanácsok elsősorban az erők koncentrálásával és a feltéte­lek megteremtésével tehetnek legtöbbet az ügy megvalósítá­sáért — mondta Halasi Már­ton. A tanórák védelme Az előadást követően a szót kérők elsősorban olyan kérdésekre keresték a választ, hogy a program összeállítása­kor figyelembe vették-e a tanórák védelmét, a kollégiu­mok helyzetét? Többen nem tartották megnyugtatónak sem a jelenlegi létesítményhelyze­tet, sem pedig az anyagi le­hetőségeket. Többen hivatkoztak a meg­növekedett adminisztrációkra és a szabadidő hiányára. A felszólalók szinte egymásnak válaszoltak egy-egy kérdés­körben, mert az aggódás mel­lett jó tapasztalatokról is be­számoltak. Vannak települé­sek, ahol például már meg is előzték a születendő rendele­tet. így többek között Szobon előrelátóan kezdtek évekkel ez­előtt a szabadidőközpont épí­téséhez. amely ma már szinte minden mozgásigényhez szük­séges feltételt biztosít. Vaay például Letkésen a településfejlesztés tervezésé­nél vették figyelembe a köz­ségben élők tömegsportigényét és az e célt szolgáló létesít­ményeket tudatosan az iskola korú építik. A gépipari szak- középiskola KISZ-titkára, mint az ügyben érintett, arról győz­te meg a vitatkozókat, hogy nem új létesítményekre van szükségük a diákoknak, ha­nem a mozgásigényük kielé­gítésére, nekik megfelel pél­dául a Duna-part is. összefoglalójában Lábai László is azt állapította meg. hogy a felszólalók az ügy fél­tése miatt mondták el véle­ményüket. Talán sikerült a tanórákat -védők aggodalmát eloszlatni azzal a gondolatá­val. mely szerint a tanórákon kívül ma egyeitlen dolgot kell jobban védeni; magát a tanu­lót. Surányi János Cmega-koncert Kettő helyett egy Közbejött akadályok miatt a korábban tervezett kettő he­lyett csak egy esti koncertet ad május 22-én, csütörtökön a Madách Imre Művelődési Központban az Omega együt­tes. A délutáni előadásra meg­váltott jegyeket kívánságra a váltás helyén, illetve a műve­lődési központ pénztárában az esti előadásra becserélik, il­letve a megváltott jegy árát visszatérítik. Győzelem a tatamin A már hagyományos csel­gáncsversenyen, Csehszlovákia felszabadulásának 4L évfordu­lóján jelen voltak a váci Egészségügyi SE cselgáncsozói is. Ezen a versenyen három nemzet 18 csapata, mintegy 240 résztvevő — csehszlovák, lengyel és magyar — úttörő és serdülő korú meghívott versenyző küzdött az egyé­ni és csapatgyőzelemért. Most is sikeresek voltak a váci fiatalok. Első helyezést ért el ifj. Szieber Zoltán, má­sodik lett Schoffer Attila, mindketten az Árpád úti Isko­la nyolcadikos tanulói. Az eseményről beszámolt a pozsonyi televízió és a cseh­szlovák sajtó is. Versenyzőink már este láthatták a tv-ben Szieber Zoli küzdelmét a ta­tamin és az ünnepélyes ered­ményhirdetést. Nagy Antal szakosztályvezető ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) Határszemle közben Elfogynak a parlagföldek

Next

/
Thumbnails
Contents