Pest Megyei Hírlap, 1986. május (30. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-17 / 115. szám

Szövetkezeti lapokban olvastuk Termel a borkombinát A Rákosvölgye, a péceli ter­melőszövetkezet lapja képes beszámolót közöl legutóbbi számában a mogyoródi bor­kombinátról. Ebből megtud­juk, hogy a kilencvenezer hektoliteresre tervezett tároló­térből eddig ötvenezer liter befogadására alkalmas tartály készült el rozsdamentes acél­ból. A kivitelező kezdetben a dömsödi gazdaság, a péceliek azonban igen tanulékonynak bizonyultak, ma már ők ma­guk készítik a tartályokat. El­készült a 65 ezer mázsa kapa­citású szőlőfeldolgozó, ez azon­ban az első évben átalakításra szorult. A palackozócsarnokban két gépsor dolgozhat, egy bor, egy pedig pezsgő töltésére szolgál. A bort az NDK-ból behozott gépsorral töltik, óránkint négyezer palackot, ez már üzemszerűen működik. Készek az úgynevezett járulékos egy­ségek, a kazánház, a tmk- műhely, a szennyvíztároló. Be­fejezéséhez közeledik a palac­kok tárolására a göngyöleg- telep. Ha majd felszerelik a teljes gépparkot, évente nyolc­van-százezer hektó bort lesz­nek képesek palackozni Mo­gyoródon. A cikkíró megemlíti, hogy a műszaki berendezésekhez ké­pest lemaradtak valamelyest a laboratóriumi felszerelések és a borkezelési anyagok te­kintetében. Ezeket ugyanis legalább hat hónappal, egy évvel a felhasználás előtt kell megrendelni, nagyobb részük ugyanis importanyag. A kése­delem miatt az első borkeze­léshez kölcsönkért anyagokat használtak. Ismeretes, hogy hazánkban tavaly nem volt valami jó a szőlőtermés. A szövetkezet ve­zetőségének gyors cselekvésé­nek hála, ez nem okozott kü­lönösebb gondot Mogyoródon. Bulgáriából hoztak be har­mincezer mázsa szőlőt. Arról is értesülhetünk a cikkből, hogy a szőlő igen jó minő­ségűnek bizonyult, főleg a merlot és a cabernet, amiből — ígérik — igen finom nedűt tudnak készíteni. A tervek szerint az újabban a Forma—1-ről nevezetes köz­ség borpalackozójában az idén négyfajta italt állítanak elő. Ebből kettő asztali, kettő pe­dig minőségi bor. Mind a négy nevében benne lesz a te­lepülés neve. Elsőként a mo­gyoródi fehérrel jelentkeznek, majd következik a mogyoródi siller, a mogyoródi chardo- nai, végül a mogyoródi ca­bernet. A palackozó dolgozói bíznak benne, hogy boraikat mind a fővárosban, mind a]. Gödöllő környéki települése­ken megszeretik. S ha már az üzletről szólunk, említsük meg, hogy nagykereskedelmi tevékenységet is folytatnak, ötven kilométeres körzefben bérelt magánfuvarozókkal vi­tetik el az árut. A palackozó teljes létszáma negyven-ötven személy. A gép­sort nagyrészt mogyoródi asz- szonyok szolgálják ki, akik életükben először februárban jártak olyan üzemben, ahol hasonló gépsor működik, az ott látottakat fölhasználva, nagy szorgalommal igyekeztek el­sajátítani a tudnivalókat, s az­óta is lelkesen végzik munká­jukat. Mivel ezt a kombinát vezetője állítja, bízvást elhi- hetjük. Módos Péter, a cikk szerzője, mint jó gazdája mun­katerületének, nem feledkezik meg a régiekről sem, akik a pincemunkában látják el fel­adataikat. A Szilasmenti Híradóban a kerepestarcsai gazdaság két új termékről tájékoztató cikkre figyeltünk föl. A múlt év no­vemberében forgalomba ho­zott SILANUS-termékek skálá­ja tovább bővült. Jön a haj­balzsam, a sampon, a haj­öblítő, a testápoló, a tusfürdő, a szájspray és a szájápoló készítmény. Magyarországon ilyen termékeket együtt, azo­nos hatóanyaggal, illattal még nem forgalmaztak, tudjuk meg az írásból. Tanulva a múltból, ügyeltek a külcsínre és a megfelelő reklámra. A SILA- NUS-család flakonjait Nagy Alexandra iparművész tervez­te. Ezeket műanyagból és üveg­ből egyaránt gyártják. A másik termék a szójaleci- tin. Ezt is tavaly, december­ben dobták piacra, s jó a fo­gadtatása, máris keresett cikk A nap programja Május 17-én: Gödöllő, művelődési ház: Nemeztakarók, kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. A hónap gödöllői műtárgya: Gödöllői térkép 1850-ből, megtekinthető az előtérben. Helytörténeti gyűjtemény: A régi Gödöllő, kamarakiál­lítás, megtekinthető az elő­térben. Galgahévíz, művelődési ház: Kálmán István diszkómű­sora, 20 órakor. Aszód, múzeum: Kortárs képzőművészeti gyűjtemény, kiállítás, megte­kinthető 10—18 óráig. Nagytarcsa, falumúzeum: Nagytarcsa 1986, időszaki fotókiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Kercpestarcsa, kiállítóterem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. Május 18-án: Gödöllő, művelődési ház: Kocsis Zoltán zongoramű­vész hangversenye, 19 órakor. Nemeztakarók, kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. A hónap gödöllői műtárgya: Gödöllői térkép 1850-ből, megtekinthető az előtérben. Helytörténeti gyűjtemény: A régi Gödöllő, kamaraki­AZ ATE TANGAZDASÁG a műanyagipari és a lemezipari ágazatába FELVESZ FÉRFI ÉS NŐI BETANÍTOTT DOLGOZÓKAT Teljesítményarányos fizetési lehetőség. Kedvezményes áron MEGVÉTELRE KÍNÁL háromszemélyes, elektromos és robbanómotorral felszerelhető, DELTA TIPUSO MŰANYAG CSÖNAKOKOT. Megrendelhető: négyszemélyes, poliészter alapanyagú VÍZIKERÉKPAR. Felvilágosítást ad Molnár László keiületl igazgató és Sziráki Tibor, a gépesítési főágazat vezetője, a tangazdaság gödöllői kerületében, cim: Gödöllő. Repülőtéri út, telefon: (281 -20-133. állítás, megtekinthető az elő­térben. Galgahévíz, művelődési ház Pünkösdi bál, a Kékesi-ze nekar közreműködésével, 20 órakor. Aszód, múzeum: Kortárs képzőművészeti gyűjtemény, kiállítás, megte leinthető 10—18 óráig. Nagytarcsa, falumúzeum: Nagytarcsa, 1986, időszaki fotókiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Kerepcstarcsa, kiállitóterem Televíziós bábok kiállítása megtekinthető 10—18 óráig. ■ Szombati jegyzet A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 115. SZÁM 1986. MÁJUS 17., SZOMBAT Zárszámadás a múlt évről Az alapellátás nem romlott Megtartotta soros ülését a tanács Megtartotta a második ne­gyedévben esedékes ülését a városi tanács. Napirendjén szerepelt a Városgazdálkodási Vállalat beszámolója, vala­mint a tanács múlt évi költ­ségvetésének, fejlesztésialap- tervének és a hatodik ötéves terv teljesítéséről készült je­lentés. A testület az előter­jesztések elfogadása után ren­deletet alkotott a nem lakás céljára szolgáló építmények adójáról. Mérsékelt színvonal Alábbi írásunkban a tava­lyi költségvetés és fejlesztési- | alap-terv végrehajtásáról ! készült jelentést foglaljuk össze. Először a költségvetés­ről. A múlt évben kiemelt feladat volt az alapellátásban elért színvonal megőrzése, az egyensúlyi követelmények megtartása, s minden terüle­ten az ésszerű takarékosság. Az intézményeket az új ér­dekeltségi rendszerben rejlő lehetőségek kiaknázására ösz­tönözték. Most pedig vegyük sorra röviden az ágazatokat. A kommunális ellátásra 38 mil­liót terveztek, majdnem 95 százalékra teljesítették. Azút- híd keret összegéből fedezték a Patak téri park rendezésé­nek, a Dregonya utca teljes szőnyegezésének, a Kör utcai híd javíttatásának költségeit. Rendszeresen javították, ká- tyúzták az utakat. A lakóházfelújítási keretet a Városgazdálkodási Vállalat használta fel, ötven állami lakásnak teljes, huszonnyolc­nak a részleges felújítását vé­gezték el. A köztisztasági fel­adatokra rendelkezésre álló valamivel több mint ötmillió forint csak a legszükségesebb munkákra volt elegendő. A té­li hóeltakarításra, a közterü­letek csökkentett színvonalú takarítására. A városban növekedett a belterjes műve­lésű parkok területe. Ezeknek a karbantartása a külterjes parkok. rovására történt. Egészségügyi, szociális el­látás, 81 millió, 95 százalékos teljesítés. Az aszódi rendelő- intézet ellátási színvonalát ja­vította, hogy három státust kaptak a tüdőgondozó intézet­ben, új gépeket, műszereket vásárolhattak. Bővíthették a létszámot Gödöllőn is, ahol belső átcsoportosítással ki- gazdálkodták több laborató­riumi és fizikoterápiás gép beszerzésének költségeit. Szociális segélyekre pótelő­irányzatot is igénybe vettek. A rendszeres segélyben ré­szesülők száma tizenhárom­mal nőtt, rendkívüli segélyre is többet költöttek. Ezeknek az eseteknek a száma több mint háromszázötvennel emel­kedett. Házi szociális gondo­zásban száztizenhatan része­sültek. A szociális otthonban a személyi és tárgyi feltételek megvoltak, az utóbbiak szin­ten tartása azonban egyre töb­be kerül. Megfelelő volt a munkaerő-ellátottság, a túrái, szadai és péceli otthonokban nehezen tudták betölteni a megüresedett gondozói álláso­kat az alacsony bérek miatt. Négy tanterem Oktatás, közművelődés, 125 millió, 96 százalékos fölhasz­nálás. Kezdjük az óvodákkal. Minden jelentkezőt fel tud­tak venni, o kihasználtság 109 százalékos volt. Az általános iskolákban az előző évinél százhuszonnyolccal több gye­rek tanult. Több a napközis csoport is, a teljes létszám ugyanakkor csökkent. Jelen­leg az iskolába járó gyerekek 55 százaléka veszi igénybe a napközit. A középfokú okta­tási intézmények legnagyobb gondja a tanteremhiány. A gimnáziumban valamelyest enyhít majd a zsúfoltságon a négy új terem. A szakmunkás- képzőnek további szükség- termet kell kialakítani. Ezeknek az iskoláknak kilenc számítógépet vásároltak. Közművelődésre tizennyolc- milliót költöttek. A művelő dési ház évek óta kihasznál­ja az új gazdálkodási rend adta lehetőségeket, pályáza­tokkal, piaci eszközökkel tö­rekszenek a legnagyobb be­vétel elérésére. A költségvetés teljes be­vétele kerekítve 266 millió, a kiadás, szintén kerekítve, 254 millió forint volt Gödöllőn 1985-ben. Házépítési kölcsön Nézzük, mit valósítottak meg a fejlesztési alap kere­teiből. A Kossuth Lajos utcá­ban elkészült hatvan lakás, a Napsugár utcában megkezd­ték tíz állami bérlakás épí­tését. Lakossági befizetésből o Panoráma utcában, tanácsi forrásból a Balogh Adám és a Hunyadi utcában bővítet­ték a közvilágítási hálózatot. A Patak téren és a Barátság ligetben folytatták a parkosí­tást. Az Antalhegyi, az Örliáz, a Köztársaság, a Landler Jenő utcákban az ivóvízhálózatot bővítették. Elkészült az új kisegítő is­kola, a tornaterem építése most is folyik. A Karikás is­kolában nem a remélt ütem­ben halad az uszoda éoítése. Az új gimnázium területén lebontott házak gazdáinak ki­fizették a kártalanítást. La­kás építésére és vásárlására kétszázhetvennégy család ka­pott kölcsönt. összegezve azt állapította meg a zárszámadásról készült jelentés, hogy igen nehéz gazdasági évet zártak. Nagy erőfeszítéseket tettek a fo­lyamatban lévő beruházások befejezésére, de ez a terve­zettnél kisebb mértékben si­került. A fejlesztési alap tervének módosított bevételeinek össze­ge 132 millió, a kiadásoké 126 millió. K. P. Mozi Május 17-én és 18-án: Álmodik az állatkert. Színes magyar természetfilm. Csak 4 órakor! Vad banda. Színes, magya­rul beszélő amerikai western. 6 és 8 órakor! A z utcák, a közösség terei valamit elárulnak az ott lakókról akaratlanul is. A rendben tartott járda, az árok- rendszerek egymásba kapcso­lódása, s azok karbantartása jelzi a lakók közös tevékeny­ségét. Gödöllő utcáinak nagy többségén fellelhető az a tö­rekvés, hogy a közvetlen kör­nyezet is ki tudjon teljesed­ni. S ahol lehet, rátalálunk az utat szegélyező virágokra, bokrokra, falcra. Még a lakó­telepeken is kitűnik az egyé­ni szorgoskodás. Komoly mun­kálatokat látunk, füvesítésben, fák gondozásában, némely he­lyen virágok díszlenek. A régi, de megújult utcá­kat járva azt láthatjuk, hogy a település múlt századi kiala­kítása igen előrelátó volt. Tükrözi ezt a szép függőleges és keresztirányú utcák soka­sága, mely a szélesség beha­tárolásában járt el mára is kedvezően. A létrehozók gon­dolkodtak fűben, fában. Ha csak a gyep zöldült is néme­lyik ház ablaka előtt, az már kedvező terep volt. S ha a fa­csemeték is beálltak, és év­ről évre növekedtek gyűrűik, már árnyat is adtak a tikkasz­tó nyári napokban. De a ta­lajnedvesség megőrzését is se­gítik a fák, s fékezik a szél erejét. Mai adatainkból tud­juk. egy kifejlett utcai fa 60 —80 százalékkal csökkenti a levegő páratartalmát, levélfe­Séták a városban Utcák, fák, virágok lületein sok port képes meg­kötni. Gödöllő több utcáján, terén magasodnak vadgesztenyék. Gyorsan lombosodó, korán vi­rágba boruló fák. Hétágra bomlanak leveleik, és az ég felé tornyosulnak virággyer­tyáik. Fehérek és pirosak. (Pi­ros virágúakat találunk a Kál­vária alatti lakótelepen.) A Kossuth Lajos utca felső ré­szén (a park felől) voltak a feltörhetetlen fekete diófák, melyeket szerecsendiónak is neveztünk, s azért valahogy mindig feltörtük, fogyasztot­tuk fanyarkás-kesernyés ge­rezdjeiket. A közönséges szi­varfát is több helyen megta­lálhattuk, hosszúra nőtt szi- varkáját szívogattuk. A Szabadság téren sokféle fajta fa lombosodik, köztük is a fent említett gesztenyék, a juharfélék formás leveleikkel, s azok ikerlepedékei, melyek kakastaréjként csüngtek or­runkon. A belső terület nagy fáin megfigyelhető a madarak által áttelepített sárga és fe­hér fagyöngy (fakín), melyet valamikor leszedve csirizalap­anyagnak használták fel. Sok kis és nagy levelű hársfa van a tereken, utcák sarkain, ezek virágjai nemcsak kellemes il­latot árasztanak, de tea főzé­sére is kiválóak. Az ezüsthárs virágja teának nem jó, viszont bor ízesítésére alkalmas, ilyen fajták a nagy állomási hárs­fák és az Erzsébet-parki négy fasor fái. A legényfa vagy krisztustö­vis hüvelytermését is szopo­gattuk, az úgynevezett szent­jánoskenyérre emlékeztetett bennünket. Magasra növök a lepényfák, s a szélben szépen hajlonganak ágaik. Az aká­cokat is midenütt megtalál­juk: tereken és házak előtt, sok helyen vastag törzsük a maradék, mert örökösen nyes- ték, vágták őket, útban vol­tak, az elektromos vezetékek­hez vagy a ház tetejéhez ér­tek. A fehér és gyalogakác mellett itt-ott lila akác is ta­lálható, valamint japán és gömbakác. Valamikor az utca uralkodó fája az eper fa voit, nemcsas gyerekek étke és pálinka alap­anyaga. levelét fogyasztották a selyemhernyók. Zsákszámra szedtük, amikor családunk is foglalkozott ilyesmivel. Még nagyanyámtól hallottam, hogy azért ültettek az utak menté­re gyümölcsöt termő fákat, hogy az utas, a vándor, s a szegénylegény éhségét-szomját csillapítani tudja. Már a 30—40-es években megfigyeltem, hogy a kikerü­lő öregebb fák helyett több utcában valódi, kerti gyü­mölcsfákat ültettek ki, nem­egyszer karóval is szép növé­sűre kényszerítve. Ilyen volt a meggy, melynek alanyai pándi, érdi, valamint az apró cigánymeggy voltak, ez utób­bi jó porzóként is ismert. De ilyen a szilvafa is, a vörös és magvaváló mellett az apróbb gömbölyű szilvák is megjelen­tek a házak előtt. Ki tudja számba venni a sokféle utcai fát, csak azt tudjuk és látjuk, a régi példa ma is hat. A nagyobbodó vá­rosi területen, az új utcákban élnek szorgos emberek, akik színekkel is gazdagítják kör­nyezetüket. Alig ismert fafaj­ták (díszfák) fognak talajt, melyek már tavasszal piros leveleket hoznák, más fák törpecégükkel hatnak ránk. Vannak, akik a gyorsan növő fákat részesítik előnyben, ilye­nek a nyárfák. Tért hódít az olajbogyófa. Lehet találkozni vele bokros változatban is, sőt vannak, akik úgy gondolják, sövény alakítható ki belőle. A tavaszi gödöllői utak, ut cák színpompásak, elevenek, szinte halljuk, amint zubog a nedv a fákban, és uralkodó­vá válik a zöld sokszínű ár nyalatával. Szántai Sándor Modern Egész héten egy mondat Járt a fejemben. Egy le­taglózó, elszomorító, felhá­borító mondat. Hangzik imigyen: a szakmunkás- képző kollégium modern, csak rosszul tervezték és kivitelezték, ezért fenntar­tása évről évre többe ke­rül. A városi tanács pénz­ügyi osztályának az ellen­őrzésekről készült jelenté­sében áll. Leíratott 1986- ban, nem tudom, hány év­vel a kollégium átadása után. Csak úgy, minden megjegyzés nélkül. Köny- nyen lehet, hogy a testület tagjai is átsiklottak felette, nem. voltam ott elejétől az ülésen. Nem lepne meg, ha ipy lett volna, hiszen ez­úttal nem a kollégium ter­vezése és kivitelezése sze­repelt a napirenden, ha­nem az ellenőrzés. Valamelyik délután a körzet egyik községében megkérdeztek, tudom-e, ki firkálta tele fehér krétával Gödöllő főterét. Nem tu­dom, válaszoltam, de me­lyik Gödöllő főtere — kér­deztem vissza. Nahát, mondták, hát az, ahol a szökőkút van. Aha. A szö­kőkút, amelyikből mosta­nában nem csordogál a víz. Azoknak persze, akikkel Pár nappal korábban a szökőkúttól kicsit arrébb, az áruház előtt álldogál­tunk, más a véleményük a főtér hollétéről. S valószí­nűleg annak a szakember­nek is, aki hosszasan fej legette, mekkora fejtörést okoz nekik ennek a tér­ségnek a további formálá­sa. Egyszerűbb lenne a dol­guk, ha az áruházat és a leendő egészségi épületet egy kicsit arrébb lehetne tolni. Ezt nem mondta így ki a szakember, ő arról panaszkodott, hogy milyen nehéz megoldani az áru­házi ki- és berakodást. A tér tehát sem az utca emberenek, sem a szakér \°nek nem tetszik. Most 1986-ban. Amikor a két épület helyzetén változtat­ni lehetetlen. Ha nem len­nének útban, fütyülve ala- kíthatnák ki a város mo~ dern főterét. így azonban nehéz lesz, nyilvánvalóan drágább, s mégsem az iga­zi, hiszen az üzletet mégis meg kell közelíteniük a te bérautóknak. Az a bevezetőben idézett mondat azért oly elszomo ritó, lehangoló, mert a embernek eszébe jut sok minden más. Az az időszak például, amikor még csak gondolkoztak a kollégium helyéről, milyenségéről, fcé sőbb megbeszélték a tér veket, jóváhagyták őket elkészítették a kiviteli Programot, jóváhagyták szakemberek, testületek. Bezzeg, ha akkor mondott volna hasonlót valaki, mint ami a fenti mondatban áll. Szegény feje! Az aztán megkapta volna a magáét A tervezők, az építést elő­készítők megfeszített erő vei dolgoznak, igyekeznek minden lehetséges tényezői figyelembe venni, még azt is, hogy merről fúj a szél ebben a negyedben, hon nan süt a nap, mindent a legapróbb részletekig, meg csak úgy odavágja bíráló mondatát. Nem tu dom, hogy akadt-e ilyen ember annak idején. A fő tér beépítését viszont so kan ellenezték, ezt biztosan tudom. Akkor föltehetően okos szavakkal magyaráz ták meg a jóindulatú Tuloknak, hogy az a sehol másutt nem allhat, ettől függ Gödöllő további fejlődése. Ma már biztosan tudjuk hogy az egyik épület áll­hatna máshol, hiszen akik benne laktak, néhány hete elköltöztek innen, minden káros következmény nél­kül. S ha lehetne az egyik miért ne lehetne a másik?, Hát ezért kell mindem a legszigorúbban megbírál ni, addig, amíg azon lehel változtatni. S hogy el ne felejtsem hogyan lehet valami mo dern, tehát a kor fejlettsé gének megfelelő, amit rósz szül terveztek és építettek Kör Pál ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents