Pest Megyei Hírlap, 1986. május (30. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-16 / 114. szám

1986. MÄJUS 16., PÉNTEK Uj színfolt Kapunyitás Könyvtári napok. Jó len­ne ezekből rendszert csi­nálni, s valamilyen állandó jellel beírni a naptárunk­ba, hogy ilyenkor semmi­lyen más elfoglaltságunk nem lehet. A hét, vagy a hónap meghatározott nap­ján, napjain, bizonyos órá­kat csak a könyvtárban tölthetünk el. (gondos vá­logatással, lexikonok lapoz­gatásával, füzetünkbe jegy­zett kérdőjelekre szerzendö válaszok keresésével. Mert ez lenne a modern ember igazi életrendje, a sokat' hangoztatott szüntelen meg­újulás lehetősége. Valljuk be; ez ma még kevesek rendszeres elfoglaltsága. A dunakeszi nagy esemeny, a könyvtárátadás ugyan csak 28-án lesz, de az ünnepi könyvhét és a körzet úgy­nevezett könyvtári napjai már 21-én megkezdődnek a fóti Vörösmarty Művelődé­si Ház irodalmi estjével, amely este 6 órakor kezdő­dik Kenyeres Zoltán iro­dalomtörténész és Balkay Zoltán színművész közre­működésével. Megjelent az átalakitott, megszépült városi könyv­tár ismertető prospektusa, amely falai közé invitálja az olvasót. A teljes gyűj­teményt szabadpolcon kí­nálják, s a 60 ezer kötet könyv mellett 200 napila­pot és folyóiratot, 1700 hanglemezt és videokazet­tát bocsát az itt időzök rendelkezésére. A kölcsön­zésen, előjegyzésen kívül telefonon is adnak tájékoz­tatást, s szerepel a listán többek között mikrofilm­olvasás, irodalomkutatás lehetősége, de terveznek könyvárusítást és gyors- másoilást, intézmények ré­szére videokazetta-kölcsön­zést is. Papírmunkások birodalma Tízéves a fóti raktárház Táska utca. Golyóstoll tér. Füzet sugárút. Ilyen neveket csak az ember fantáziája ta­lál ki a papírmunkások biro­dalmában. a Piért Fóti önálló Egysége raktárházában. A va­lóság azonban nincs messze a fantáziától. A kialakított szek­torokban. övezetekben az is­kolai és irodaszerekből való­ban hegyek magasodnak. Köztük papírzsebkendőhe- gyek is. mert a korábbi hiány már a múlté, s Bencsik József igazgató és Kiss Ernőné, a he­lyettese szerint a hiány nem ismétlődik meg. A járványok idején is volt, s lesz ezután is bőven, jut a boltokba elég a kis csomagokból. Ez is szakma A tárgyalóasztalon kis. fe­hér. kékbetűs cédulák várnak arra. hogy a megrendelők a kereskedelmi partnerek kö­szöntését tolmácsolják. „Sze­retettel üdvözli önt a 10 éves Fóti Raktárház.” Ez az idő­szak most a visszaemlékezé­sé is. Mint mondják, az első években két külön autóbusz hozta ki. s vitte munkaidő után vissza Budapestre az itt dolgozókat. Azóta változott a helyzet. Elég naponta egy kis mikrobusz is, a pestiek több­sége átkerült a fővárosi mun­kahelyekre, vagy közben elér­te a nyugdíjkorhatárt, s a helyüket fóti, környékbeli kol­légák vették át. A státusuk szerint targoncások, raktári dolgozók, a gyakorlatban vi­szont egy sajátos szakma mű­velői. amit meg kell tanulni, amihez érteni kell. Mert nem egyszerű raktározásról, hanem rqjktári kereskedelemről van szó, s az erre alkalmas gárdát kellett kialakítani Foton is. Sikerült. A mintegy 140 tagú kollektíva szép évfordulót tudhat magáénak, mivel a vállalatuk idén kiváló lett. Ebben a helyi üzem szerepe is jelentős, mert az évi 7 mil­liárd forintos vállalati forga­lom egy hetedét itt érik el, a Pest megyébe és Budapestre irányuló szállításukkal. Gazdasági törekvések A hagyományos nagykeres­kedelmi tevékenység tovább­ra is az első helyen szerepel. Ma már ez sem egyszerűsödik a puszta elosztás módszerére, s az értékesítésben szerepet kapnak a kereskedés külön­böző elemei, nem hiányozhat a reklám, az üzleti kapcsola­tok fejlesztése. Még inkább így van ez például a gyorskiszol­gálás területén, s maga a szol­gáltatás is a forgalom növe­lését szolgálja. Ugyanis nem­csak előzetes megrendelés alapján vásárolhat ma már a kereskedő, hanem a helyszí­nen is kiválaszthatja, s viheti az árut. ha gyorsan kell pó­tolni a készletét. És ha váratlanul támad igény, szükséglet az ellátási terület valamely pontján? Ezt a gondot is meg tudják oldani a készletezéssel, olyan tartalék deponálásával, ami­hez ilyenkor hozzá lehet nyúl­ni. Ezen kívül más terveket is igyekeznek megvalósítani. Talán a nyár elejére sikerül megnyitni azt a részleget, ahol nemcsak a nagykereskedőket, hanem a lakosságot, a kis té­telben vásárló vevőket is ki­szolgálják. Érdemes lesz maid Fótra utazni a tapétáért, vagy más. a házhoz, a diákgyereik felszereléséhez szükséges dol­gokért. mert az árkülönbség­gel megtérül az idő és az úti­költség. Bencsik József azt mondja: az elmúlt 10 év alatt mintegy 13 milliárd forint értékű árbe­vételt értek el az itteni forga­Ha csökken a Duna szintje Az idén már javulás várható A napló tanulságai szerint a témáról kötetnyi cikket ír­tak már az újságok. „Száraz torkok; szomjas földek” — ez a legtalálóbb cím valamennyi közül, melyeket Csaszkó György lapozgat a Dunamenti Regionális Vízmű Vállalat üzemfőmémökségének duna­keszi irodájában. A munka­szoba, az épület, az eszközök, amikikel dolgozik, ugyanazok, mint tavaly voltak, amikor még ebben a minőségben a Pest Megyei Víz- és Csator­namű Vállalat dolgozója volt, akárcsak a helyettese, Bóka Pál. — Gyarapodik-e újabb cik­kekkel az idén is ez a napló, vagy változtak a feltételek? — teszem fel a lassanként ak­tuálissá váló kérdést. Hiszen a nagy nyári csúcsok, az em­lékezetes vitorlázások szezon­jához közeledünk. — A létszám lényegében nem változott. A feladatunk csak annyiban lett más, hogy a korábbi, nagyobb építési munkákat nem kell végez­nünk. Maradt a vízszolgálta­tás, a szennyvízelvezetés, ránk várnak a házi bekötések, ki­sebb javítások és szerelések — mondja a vezető. És mert érdeklődöm, kifejti a nézetét, mely szerint az itt dolgozók anyagilag sem jártak rosszul a változással. Annak, hogy a várost bekapcsolták egy na­gyobb terület hálózatába, más néven a regionális rendszerbe, a szolgáltatásban feltétlenül előnyt jelent majd, hisz ma már nem szerződéses alapon kell egy bizonyos mennyiségű vizet szállítani a városnak, hanem el kell azt látni. Azt azonban tudni illik, hogy a lakótelep növekedésével. nem nőtt arányosan a vízbázis, egyre több házat kellett s kell kiszolgálni. A legalapvetőbb tehát a bázis növelése. A baj mindig abból származott, hogy ha psökkent a Duna szintje, kevesebb került veze­tékbe a parti kutakból. A víz­állástól függött, hogy a napi 4 ezer 500 köbméter minimá­lis mennyiséget, vagy a ma­ximum 10 ezret tudják kiszi­vattyúzni, s a konyhák, für­dőszobák csapjaiba juttatni. A 6 ezer 500 köbméter víz elég lenne, de melegben több Kalocsai Kálmán gépész a szivattyúházban dolgozik kell, s hiába a locsolást tila­lom. Előfordul, hogy 5—6 ezer köbmétert is át kell venni a regionális rendszerből, hogy a 15 ezer meglegyen. A jelenlegi szolgáltatás 9 ezer fölött van. Csaszkó György a régi ta­pasztalatok alapján már óva­tos. Azt mondja, hogy előre látni a helyzetet nehéz, de a feltételek máris sokat javul­tak. Arra lehet számítani, hogy a korábbi évek zavarai nem fordulnak elő. De az biz­tos, hogy takarékoskodni is kell. A nagy melegek idején ne feledjük: ha a kertet lo­csoljuk, másoktól vesszük el a szomjúságot oltó, a munka porát lemosó, pihentető ele­met, a minden emberszámára nélkülözhetetlen vizet. lommal. A dolgozók bére. ha nem is a legmagasabb a helyi üzemek átlagához viszonyítva, de a jó középmezőnyben áll­nak. Különösen Tóth Sándor- né szervezőmunkáját dicséri, aki raktáráruház-vezetőként kapta meg nemrég a kiváló dolgozó kitüntetést, s nem marad el e mögött a társa­dalmi funkciójának a színvo­nala sem. ő az egység párt­titkára. A motoros targonca emelője több méter magasból is le­emeli vagy felrakja az árut. Általában jól gépesített és tiszta ez a munkahely. Azt persze senki sem mondja, hogy nem fárasztó itt dolgoz­ni. Jó állóképesség kell a rak­tári munkához és persze nagy pontosság. Meg mint minde­nütt, jó közösségi szellem. Ez utóbbiról az emberek közti beszélgetésiből is következtet­hetünk. Ügy látszik, jó a han­gulat. A legfontosabb feladat most az iskolai tanszerek cso­magolása, előkészítése, már szállítják a boltokba. Kialakult a közösség Jól járnak az ilyen üze­mekkel a települések is. Azon kívül, hogy helyben kapnak munkát a falubeliek, segítik a településfejlesztést, s mint a nemrég megkötött társadalmi szerződés tanúsítja, a 3. sz. fóti általános iskola tanulói és a gyár szocialista brigádjai között is kölcsönös előnyökön alapuló együttműködés alakult ki. dunakeszi t^tiírfap A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Út, csatorna, gázvezeték A gödi tervek rangsora Telkek az otthonteremtőknek Jól meg kellett tanulnunk a fogalmakat. Felső sáv és alsó sáv. Ez a megnevezés a taná­csok költségvetésében szere­pel, és azt jelenti, hogy a te­lepülések VII. ötéves tervé­nek megvalósítása a népgaz­daság teljesítőképességétől függ. Az alsó sávon tervezet­tek azt jelentenék, hogy az el­látás kisebb mértékben ja­vulna. Ebben az esetben az úgynevezett prioritások való­sulnának meg, a legfontosabb kérdések mellett több dolog megoldása elmaradna. Ilyen alsó és felső sávos, két válto­zatú tervet készített a követ­kező öt évre, s hagyott jóvá a közelmúltban a Gödi Nagy­községi Tanács is. Közlekedés Az előzetes számítások sze­rint lassúbb ütemben növek­szik, a tervidőszak végére 15 ezer körül alakul a népesség. A legtöbben ezután is Buda­Versenyez a tanácstag Pénzt nyert a körzetnek Ha a tanácstag választói bi­zalmát élvezi, versenyre is vállalkozik. A verseny leg­jobb helyezettjei pénzt kap­nak. Igaz, nem számolják a markukba az összeget, s nem is saját magukra költhe­tik. A tanácstagi keret terhé­re a körzet további szépíté­sét, fontosabb közszükségleti eszközöket, célokat finanszí­roz a tanács. Antal János, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára nemrég terjesztette be azt a listát, amely a bizottság értékelése szerint tanúsítja, hogy a tanácstagok, versenyé­ben első lett Czermann Mi­hály, az 50-es számú választó- körzet képviselője, aki tavaly 1400 méter hosszú járda épí­tését szervezte meg, s ez ki is épült a területen, amelyre versenydíjként további 50 ezer forintot költhetnek. A 33-as körzetet képviselő Besze András a környezet rendben tartásáért nyerte el a 30 ezer forintot jelentő második dí­jat, amit szintén közhasznú célokra fordítanak. Szabadság- ligeten is járdákat építettek, kátyúikat töltöttek fel a köz­utakon, s fákat ültettek ott, ahol még szükséges volt. Ezért 20 ezer forintos elismerés jár, amit a telepre költhetnek, Papp hászlóné tanácstag irá­nyításával. További három díjat is oda­ítéltek még, de azért már nem járt pénz.- Talán az idén? Nem nagy pénz az, amiről önállóan dönthetnek a városrészekben, de azért jól jön minden fillér, aminek a helyét ott ismerik a legjobban, ahol szükség van rá. pesten vállalnak majd mun­kát. Az életkörülményeket je­lentősen .befolyásoló tényezők között javítani kell ja helyi közlekedést, az utakat. Meg­kezdődik a gázvezeték-háló­zat kiépítése, melynek az idén a már megszerzett engedélyek birtokában a geodéziai és ki­vitelezési tervek elkészítteté­se lesz az első programja, s a tervidőszak második felében épül ki a gerincvezeték. A környezetvédelem legfon­tosabb beruházása lesz a szennyvízcsatorna-hálózat megteremtése, melyre végül is sikerült megszerezni a köz­ponti támogatást. A telefon- hálózatot csak a lakosság úgy­nevezett önerős beruházásával lehet bővíteni. A göd-alsói egészségház tágasabb lesz, az oktatási intézményhálózat fel­újítása nem odázható el, mi­előbb be kell fejezni a műve­lődési ház felújítását. Régi té­ma, napi gond a Németh Lász­ló Általános Iskola napközis konyhájának, étkezőjének ked­vezőtlen állapota, amin ko­moly beruházással lehet vál­toztatni. A költségvetést terhelő fel­adatok közt szerepelnek a ta­nács kezelésében levő házak, középületek felújítási kiadá­sai. Ha már tanácsi lakások nem épülnek, az otthonterem­tő fiatal családoknak telket kell adni. Az általános rende­zési terv szerint erre a gödi állomással szembeni szabad területen kerülhet sor, amire már az idén tervet dolgoztat ki a tanács. Lakás A két változatú tervet 504 millió 6776 ezer felső, 500 millió 476 ezer alsó sáv fő ösz- szegben hagyta jóvá a nagy­község vezető testületé. Ez osz­tódik fejlesztésre, intézmé­nyek fenntartására a követ­kező öt év alatt. Péntektől péntekig — Az első vonalban. Képek a belügyi szervek életéből. Pa­taki Péter őrnagy, a városi rendőrkapitányság vezetője nyitja meg 20-án kedden 16 órakor a József Attila Műve­lődési Központban rendezett kiállítást, amely május 25-ig naponta 15 és 19 óra között látogatható.-r- Dunakeszi ifjúsági napok. Dráma és színjáték. A városi könyvtár rendhagyó irodalom­órája 22-én délelőtt a művelő­dési központban. Előadó: Gab- nai Katalin, a Népművelési Intézet munkatársa. — Egészségügyi aktíva. 22- én délelőtt 9 órától. A VII. ötéves terv irányelveiről tar­tanak tájékoztatást a város és körzete egészségügyi dol­gozóinak a három település tanácselnökei. Ezután tudomá­nyos szekcióülések kezdődnek. — Képzőművészet. A 2. sz. általános iskola kiállítását Tóth Istvánná, a tanács mű­velődési osztályvezetője nyit­ja meg 23-án pénteken 16 órakor. A művelődési központ emeleti klubtermében május 31-ig látható. — Mozi. József Attila Film­színház. Egy fiú, egy lány. 18-19. Szenvedély végszóra. 20-21. Nincs kettő négy nél­kül. Vörös Csillag Filmszínház. 16—18. A nagymama unokája. 16—19. Nincs kettő négy nél­kül. Az oldalt írta: Kovács T. István Fotó: Hancsovszki János Küldött lesz a kongresszuson Művész, tanár, politikus zászlaja, amit mi kaptunk meg az idén. Van, s lett volna mondani­valója a megyei küldöttérte­kezleten is. de nem maradt rá idő, s könnyen előfordulhat, hogy a kongresszuson sem lesz. Ám ha másként alakulna, ki­fejtené a véleményét, misze­rint mindent az alapsejt hatá­roz meg. Ez legyen a közösség. Mindig akkor van baj, ha az rosszul működik. Ilyen alap­sejt a család, az úttörőőrs, ilyen a KISZ-alapszervezet is. Erre kell a legnagyobb figyel­met fordítani, s elérni, hogy vonzó legyen. Amennyire po­litikai, annyira érdekszervezete is lehet a KISZ a fiataloknak, amely segíthet a tagok egyé- i ni körülményein, a lakás- és más gondok megoldásán, a közös lépések megszervezésé­vel. Dunakeszin született. A szülővárosáért is többet sze­retne tenni, egy kicsivel min­dig többet. szobrászszakkörét is, amely lent az alagsorban működik, azokban a helyiségekben, me­lyek kialakításában nagy sze­repet játszott a KISZ, annak élén pedig az alapszervezet tit­kára. Ez a titkár is Lengyel István volt, aki alig pár hó­nappal ezelőtt adta át ezt a funkciót, s egyáltalán neim a visszavonulás szándékával. A közélet is egy újabb szakterü­let, s bizony sok időt elvesz az ember magánéletéből, ha komolyan ki akarja venni a részét a dolgok formálásából, mások szolgálatából. Lengyel István ezt is megteszi, s most újabb küldetés előtt áll. A megye ifjú kommunistái rá szavaztak. Kongresszusi kül­dött lesz Budapesten, a KISZ- kongresszuson. — Mit gondol, miért pont magát választották? — Ezt nehéz pontosan fel­ismerni — válaszolja, majd hozzáteszi. — Talán hozzájá­rult a KISZ KB vörös vándor­Tűnődöm, hogy vibrál-e né­mi feszültség Lengyel István lelkében a még meg nem min­tázott, ki nem faragott szob­rai miatt? Vágyik-e vajon csöndes elkülönülésre, az al­kotást elősegítő nyugalomra? Mert hiszen szobrász, képző- művészeti főiskolát végzett. A Dunakeszi 2. Sz. Általános Is- kolá Petőfi Sándor-emlékpla- kettjének tervezője, érmek, kis­plasztikák megalkotója, akinek munkáit hamarosan meg is te­kinthetjük egy kiállításon. Csakhogy az a típus, ha jól sej­tem, akit az élet más területei is élénken foglalkoztatnak. Nem a rész, hanem az egész érdek­li. Amilyen jó' szobrász, olyan elhivatott pedagógus és. politi­kus is egy személyben. — Egyszakos tanár‘ vagyok, a rajzot tanítom — mondja magáról Lengyel tanár úr. aki nyolc évet töltött- a testület­ben, s ő vezeti, ha úgy tetszik második szakként az iskola

Next

/
Thumbnails
Contents