Pest Megyei Hírlap, 1986. május (30. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-01 / 102. szám

A vevő igénye szerint Az idén mintegy harmincezer kisebb-nagyobb transzformátort készítenek a Péceli Vegyesipari Szövetkezet tekercselőüzemé­ben, Az elektromos egységek egy részét az általuk készített ak­kumulátorokba építik be, a többit, csaknem húszezer darabot a felhasználó igénye szerint gyártják le (Hancsovszki János felvétele) A távközlési üzem - élüzem Tavalyi kimagaslóan jó mun­kája alapján élüzem lett az Észak-Pest Megyei Távközlési Üzem. Megyénk, északi részén, a távközlési üzem területén so­ha nem volt olyan arányú a fejlesztés, mint a VI. ötéves terv időszakában. Szentendre szektorközpontját, nyolc hely­ség telefonközpontját helyez­ték üzembe 1983-ban. A váci gócpont. területén hét község hálózatának automatizálására kerüli sor. A többi között Gö­döllőn 1984-ben két, ezer-ezer vonalas konténerközpontot lé­tesítettek. Az elmúlt évben jelentős feladat volt az Aszód—Vác vasútvillamosítá- sával összefüggően a távköz­lési hálózatok, berendezések áthelyezése, új központok és kábelirányok üzembe helyezé­se. Az üzem dolgozói — köztük a gödöllőiek — a nagymérté­kű többletfeladatók mellett az üzemviteli tevékenységet is az előírt színvonalon teljesí­tették. öt év. ala,tj, íe}szer§ltgk. 2790 lakás-. 600 közületi és 150 nyilvános ájlornást, s üzembe helyeztek 85 telex-, valamint 1700 alközponti mel­lékállomást. A gyors ütemű fejlesztés ellenére az üzem te­rületén a telefonra várakozók száma az 1980. évi 4800-ról 1985-re 14 ezerre növekedett. A sikereket, segítette a szé­les körű versenymozgalom. Az elmúlt időszakban különö­sen jó eredményt ért el a gödöllői Bánki Donát, a váci Puskás Tivadar s két váci komplexbrigád. Ezek: a mun­kacsoportok a. felszabadulá­sunk 40. évfordulója és a XIII. pártkongresszus tisztele­tére indított münkaverseny- ben is élen jártak. A Budapest-Vidéki Posta­igazgatóság sokat tett a szo­ciális és kulturális területen történő előrelépésért. A dol­gozók lakásgondjainak meg­oldása érdekében évről évre növekvő összegű lakásépítési kölcsönt biztosított számukra. Az üzemnél, az elmúlt öt év­ben, minden ilyen igényt: ki­elégítettek. Huszonegyen kap­tak építési vagy vásárlási köl­csönt összesen 2 millió 100 ezer forint összegben. A mun­kakörülmények. javítása során a gödöllői körzetmesterség a tervidőszak elején új telep­helyre költözött. Javult az aszódi körzetmesterség elhe­lyezése. Mind többen vesznek részt az üzemi étkeztetésben. Továbbra is biztosítják a gal- gagyörki hálózatos dolgozók részére a szervezett, csoportos munkásszállást. Molnár Sándor üzemvezető szavai szerint az élüzem cím elnyerése további jó munkára kötelezi a 190 fős kollektívát. Papp Rezső US VI ir,~W> - *A ■■ Olvasóvetélkedő A végeredmény A városi könyvtár gyer­mekrészlege által negyedike­seknek és ötödikeseknek meg­hirdetett olvasóvetélkedőnek megtartották a döntőjét. Tíz csapat bizonyította, mennyire ismeri Fekete István meg­adott könyveit. A vetélkedő végeredménye: 1. Petőfi isko­la, 4/A. osztály csapata (egy­napos börzsönyi kirándulás a jutalmuk), 2. Erkel, 5/E., 3. Petőfi, 5/B. (könyvutalványt kaptak), 4. Erkel, 5/B.. 5. Aszód 4/A., 6. Erkel 4/A., 7. Petőfi, 4/A., 8. Petőfi, 5/A., 9. Erkel 5/C., 10. Csömör, 5/B. A mikor arra gondoltam, hogy az idei május 1-jére meg kellene idézni emlékezet- bűi a megélt május elsejék egy-egy pillanatát, nem sej­tettem, milyen gazdag az ün­nepekhez kötődő emléktáram. 1945. május 1-je Hévízgyör- kön. Tizenhat éves legényke voltam, s úgy illett, hogy részt vegyek a legényszoká­sokban. összefogtunk hát diá­kok a falu fiataljaival és má­jus 1-jére virradóra Hévízgyörk minden lánya arra ébredt, ott virít’ házuk, kapujában vagy éppen az ablakuk előtt az el­ső szabad májust köszöntő májusfa. Igaz, dísztelen volt, nem aggattuk tele színes sza­lagokkal, s konyakkal teli üveget sem akasztottunk, a fa hegyébe, hiszen akkor még nagyon szegények, pénztele­nek voltunk. És amilyen mély volt az a szegénység, akkora magasságba szárnyalt a biza­kodásunk: eljön az idő, árúi­kor mindannyian nagyon bol­dogok leszünk. Az átvirrasztott éjszaka nem akadályozott bennünket abban, hogy reggel ott le­gyünk a községháza előtt, ahol gyülekeztek a Magyar Kommunista Párt, á Szociál­demokrata Párt és a Kis­gazdapárt tágjai, hogy cigány­zene kíséretével vonuljunk a szoborhoz — a falu' első világ­háborúban elesett hőseinek emlékművéhez —, ahol kezde­tét vette az ünnepet köszöntő gyűlés'. Nem vált a faluban még soha felvonulás — ki­Az elsők egyike Dísztelen vétel természetesen a Lakodal­mas menet, meg az egyházi körmenet —, így aztán senki nem tudta, hogyan is vonul­junk ezen az új ünnepen. Jel­szavakat nem kiabáltunk, munkásmozgalmi dalokat nem ismertünk, így teljesen a ci­gányzenekarra bízta magát az az 500-600 felvonuló. A banda tagjai is érezték, hogy ez a nap más, mint a többi, megpróbáltak valami újat muzsikálni, amiről úgy gondolták; illik az ünnephez. A viszonylag rövid útszaka­szon nagyon sokszor elénekel­tük a Kossuth-nótát, s min­dig felemeltük : a hangunkat az ismétlésnél: Éljen a ma­gyar szabadság, éljen a haza! Ügy emlékszem, hogy a szobornál ott volt a falu ap- raja-nágyja, mindenki., aki mozogni tudott. A'három fe­lekezet templomában meg- kondulták a harangok, s ami­kor a ' harangzúgás' befeje­ződött,; néhárjy veterán, aki megőrizte 19I9-es emlékeit, s azok a munkások, akik a fő­város üzemeiben dolgoztak, vagy már az újjáépítésben vettek részt, énekelni kezdték az Internaciönálét. Csendesen, halkan,, biztosan nem a leg­tisztábban, de v emlékszem, mennyire akartunk segíteni, az L.LOI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA xm. évfolyam. 102. szám 1986. MÁJ!!« 1.. CSÍ'TORTÖK Elnökségi ülés az árammérőgyárban Együttműködés munkában, ünnepen Ilyen még nem volt, mond­ta Szabó István, a Ganz Áram- mérőgyár vezérigazgatója, kö­szöntve a népfrontbizottság vá­rosi elnökségének tagjait az igazgatói tanácsteremben, ahol kihelyezett ülést tartottak. Pa­pokat már fogadtak a gyár­ban, tette hozzá, ez a szerv azonban igy, együtt még nem járt ott. Más üzemben sem, te­hetjük hozzá. Ilyeténképpen jelképes is lehet a néhány nap­pal a munkásság nagy nem­zetközi ünnepe előtt tartott ülésük. A népfrontelnökségben a város minden rétege képvi­selteti magát, amit fölfogha­tunk úgy is, hogy az egész te­lepülés érdeklődik legnagyobb vállalata munkája iránt, le­gyen értelmiségi, alkalmazott, szövetkezeti dolgozó, egyházi ember, tanuló, tanár, orvos. Környezet, levegő Arra kevés volt az idő, hogy az elnökségi tagok szétnézze­nek a műhelyekben, színes vi­deóról kaptak ízelítőt abból, ahogyan a termelés folyik. A vezérigazgató mellékelte szó­beli tájékoztatóját, ennek ré­vén mérhették föl, hol tart ma az üzem. Szabó István fölidéz­te a nagy elődök példáját, akik csaknem száz éve rakták le azokat az alapo­kat. amelyekről indulva fej­lesztették fel az üzemet a mai színvonalra, amelynek jellem­zésére elég arra utalni, hogy műszereik eljutnak az öt kon­tinens szinte valamennyi or­szágába, termékeik ötven szá­zaléka külpiacokon talál gaz­dára. Egy későbbi kérdés azt tu­dakolta, tervezik-e a gyárte­lep nagyobbítását, nyilvánva­lóan azt firtatva, hasítanak-e ki újabb területet a parkból. Szabó István határozott nem­mel válaszolt, megnyugtatásul hozzátéve, a jelenlegi terüle­ten megtöbbszörözhető a ter­melés. Megnyugtató az is, hogy ez az itteni méreteket tekintve nagyüzem nemigen károsítja a környezetet, a levegőt. Annak idején, 1948-ban, amikor arról döntöttek, itt építsék fel a gyá­rat, bizonyosan nem vettek fi­gyelembe környezetvédelmi szempontokat, de szerencsére a műszergyártás kevés árta­lommal jár, s mivel Gödöliá többi üzeme is hasonló jelle­gű, a település megőrizaeti különleges természeti adottsá­gait, főleg, ha azokat tudato­san óvják. Felveszik a versenyt A tájékoztató révén végig­futhattuk az eltelt évtizedek történetét, termékeik, techni­kájuk, technológiájuk fejlődé­sét, az önállóság elvesztésének következményeit, az olcsó energia okozta keresletcsök­kenés hatásait, és a legújabb kor tényeit, amikor ismét nagy érdeklődés tapasztalható a mé­rők és egyéb műszereik iránt, önállóságukat 1981-ben kap­ták vissza, s ezzel külkereske- dési jogukat, amit korábban az elsők között kaptak meg. Az elmúlt esztendők sok te­kintetben feszített lempót kö­veteltek, mind a gyártás-, mind a gyártmányfejlesztés­ben. Az összevonás évei alatt alkatrészgyártásra voltak kár­hoztatva, s értelemszerűen az ehhez szükséges gépparkkal látták el őket. Miközben igye­keztek ezt a féloldalasságot fölszámolni, arra törekedtek, hogy az adott kereteken belül, fejlett gépeket szerezzenek bay a mind korszerűbbé váló ter­mékeik előállítására. Hasonló helyzet . állt elő az emberi oldalon. A két pesti gyár kiszolgálása idején nem kínálkozott mód, hogy az ar­ra képesek fejlesszenek és fej­lődjenek, megszakadt tehát az a nehezen látható folyamat, amely az egymást követő nem­zedékek munkáját jellemzi a szerkesztőirodák, rajztáblák mellett. Ebben a tekintetben is kedvező változásokról adhatott számot a vezérigazgató, mond­ván, kezd kialakulni a fejlesz­tőgárda, kezdenek beérni a fia­talok. Egy újabb kérdésre adott válasza is ezt bizonyítja. A gyár műszerei tudniillik mű­szaki jellemzők tekintetében májusfák öregeknek, de hát csak ennyit tudtunk a szövegből: Ez a harc lesz a végső, csak össze­fogni hát... Mind a három párt meg­bízottja beszélt. A kommunis­ta Komlóhelyi Lajos nyitotta a sort, aztán a szociáldemok­rata Csorna András követke­zett, s végül F. Kovács Mi­hály a kisgazdák nevében szólt. Ha . más szavakkal is, de mindannyian ugyanazt mond­ták: Felosztottuk a földet. Termelnünk kell, hogy legyen kenyér. Újjáépítjük az orszá­got. Hazánk szebb és gazda­gabb lesz, mint volt. Minden hatalmat a dolgozók vesznek a kezükbe. Hamarosan haza­jönnek a hadifoglyok. Nincs már messze a béke, a hitleri fenevad saját barlangjában pusztul el. Este utcabál volt a kocsma­dombon. Az önkéntes tűzoltók fellocsolták a telepet, hogy ne legyen por. A föld egyenetlen­sége nem zavart senkit. Éjfé­lig táncolt a falu. Egy másik esztendőben ott voltam a bagiak majálisán, amit az ünnepen a közrii erdőben rendeztek, s amely­nek gazdái a bagi MADfSZ- fiatalok voltak. Milyen kevés kellett, a vidámsághoz, a jó­kedvhez, az ünnephez. A föld­re leterített pokróc, az otthon­ról hozott szegényes elemó­zsia, a demizson bor — az üveg szájról szájra járt — öt szál muzsikus és minden együtt volt, hogy zengjen az ének. Talán egyik legemlékezete­sebb május 1-jét a galga- hévíziek körében töltöttem. A falu lakodalmas vőfélyei­nek erre az alkalomra új hí­vogató verset írt Bencze And­rás tanító úr, ezzel kopogtat­tak be a házakhoz, s hívták a falu lakosságát az ünnep­re, 1952. május 1-je volt, s a vers első sorai — emlékeze­tem szerint így hangzottak: — Szabad ország, szab.d nemzet, szabad május elseje, köszöntsük hát ezt a napot tiszta szívvel örülve. Még né­hány vőfély neve is felvillan: Nagy Károly, Bagó András. A felvonulást az akkori népi együttes lakodalmas menete nyitotta meg, ám ez a lako­dalom Igazán százházás lagzi volt, hiszen ott táncolt az egész falu azon a tisztáson, ahová mára felépült a biszt­ró. K utatják ünnepi szokása­ink változásait, keresik az ünnepek átalakulásának okát Azt hiszem, az emberekben ma is él az ünnepek iránti igény, s ahogyan értesültem községeink május elsejei ké­szülődéséről, biztos vagvok benne, lesz mire emlékeznie úiabb negyven év múltával is az akkori krónikásnak. Fercsik Mihály fölveszik a versenyt a legís-’ mértebb világcégekével. A be­épített anyagok minősége azon­ban elmarad azokétól.. Közösen Az árammérőgyár mindig nevezetes volt arról, hogy a város részének tekinti magát, ami sokféle formában mutat­kozik meg. Még abban is. hogy bölcsődéje és' óvodája van. ez­zel is tehermentesítve a váro­si intézményeket. Részt vállal­nak a városi fejlesztési prog­ramok megvalósításában, segí­tenek intézményeknek, leg­utóbb például a népfrontklub- ház felújításában. Ettől a szo­kásuktól a továbbiakban sem akarnak eltérni, az viszont jó volna, hangoztatta Szabó Ist­ván, -ha ezeknek > közős fel­adatoknak a m -goidását job­ban összehangolnák, amit ta­lán a népfront is magára vál­lalhatna. vagy legalábbis se­gíthetne. Az egyik pont ez Ienet a jö­vőbeli szorosabb együttműkö­désben, amihez csatlakozhat­nak újabbak, amikor az elnök­ség .más üzemekbe látogat el, hisz ez a tervük, így erősítve az együttműködést, szélesítve a kapcsolatokat a városban, a városért. Az ünneplés, mint a mai is, évek óta közös, s ha a munka is. fokozottabban azzá va::k, örömtelibbé válhat . ez ünnep.-Május" elsején.' és más­kor is.’ b-V Kör Tál Gyermekeknek aszfaltrajzverseny Műsor mindenkinek A munkásosztáy nagv nem­zetközi ünnepén ebben az év­ben is gazdag programmal ké­szülnek Gödöllőn. Délelőtt ‘10 órakor a szokásos helyen, a ;Szabadság ; téren nagygyűlés, "amelynek szónoka dr. Papócsi László mezőgazdasági és élel­mezésügyi rúiniszterhelyettes, majd következik az üzemek, intézmények, szövetkezetek dolgozóinak fölvonulása, amely ugyancsak hagyományosan az Alsó-parkban fejeződik be, ahol ezúttal is' lesz látványos­ság felnőtteknek, gyermekek­nek egyaránt. Előbb azonban egy komoly esemény, a sza­badtéri színpadnál rendezendő ■ békegyűlés, amely a májusi hasonló esémenyek nyitánya. Ideje délután féi 1. Föllép Bo­csa Ferenc polbeaténekes. Ezután folyamatosan • pereg­nek majd az események. Két órakor kezdődik a mindig so­kakat vonzó nemzetközi lovas- verseny. Egy órával később 'egy- kicsit errébb, a művelő­dési ház előtti téren a gyere­keknek aszfaltrajzverseny. Bent a házban, délután ötkor .Póruljárt jómadarak címmel az Állami Bábszínház művé­szeinek műsora, ugyancsak' a kisebbeknek. Este a nagyokat várják a színházterembe, a Bojtorján együttes koncertjé­re. ami 20.30-kor kezdődik. A belépés minden programra díjtalan. Kispályások Újabb forduló .ÍJjabb fordulót játszottak a gödöllői kispályás labdarúgó- bajnokságban. I. osztály: Áfész I.—ÄB4-1, Gelka—Topi 1-1. Gépgyár I. —Viktória >3-1. KJK—KIOSZ 4-2. Verexégyház—-H'rü 0-3, Gépgyár II.—ATE 5-1. II. osztály: Ganz Technika —Szadaj Tanács 2-5, KKMV —Híradás 0-8, Tangazdaság— MÉMMI ‘3-3j TEFU—Erdőgaz­daság 1-4, Fortuna—Pedagó­gus 2-4. III. osztály: Melegégöv— Vácegres 1-7;- Erdőkertes— Fant» >.3-1. Szád a i Adidas— MGI T-6. Cs brink—ATK 3-1, A fesz II.—Astor 2-4, Amatőr —Honvéd 3-1. A hónap gödöllői műtárgya Somody Károly térképe Ebben a hónapban törődött térkép látható a városi műve­lődési központ előterében. Ko­pottsága érthető, 1850-ben ké­szítette Somody Károly mér­nök. Rajta Gödöllő mezőváros egész határa. A településnek akkoriban éppen tízszer keve­sebb volt a lakója, mint ma­napság^ szám szerint három­ezer. Eme háromezer léleknek a házai tizenkét utcát alkottak. A 136 évvel ezelőtt készített kartonon az utcákon túli, kí­vüli területek láthatók, a ha­tár, a földek, amelyeken az ak­kori gödöllőiek gazdálkodtak. A dűlők. A dűlő szónak vidékenként más-más változatát ismerték, használták a régiek, amikor még nem egységesítette a nyel­vet a rádió és a tévé, az újsá­gok. Hévízgyörkön és Szadán döllő volt. de följegyezték a déllő, dűlő. dőlő, dőÜü, düllő, dülűnek változatot is. A dűlő régies meghatározása: A besü- telek gyümölcsös, kaszáló, a küsütelek vedig, melyet néhol dülünek neveznek, szántóul, kenderföldül vagy kerti véle­mények ültetésére szolgál. Be- sü, küsü: belső, külső. A dűlő különböző nagysá? gú, formájú földterület, ame­lyet természetes vagy mester­séges képződmények határol­nak. Tagoltabb tájakon vízfo­lyás, erdő, domb, vö'"y adja határát, sík területen, ahol hosszú kilométerekig semmi nem gátolja látásunkat egyik irányban sem, az idők mcsz- szeségében ki tudja, hngvan mi módon kialakult mezei utak hálózata osztja el a földet a dűlőkre. A parasztember ivadéka eze­ken az utakon éppúgy megta­nul eligazodni, mint bent a faluban. Felcseperedése során ismeri meg az utca- és a dú lőneveket. S még a ló is meg tanulja bennük a járást. Az' ugyan nem állíthatjuk, hngv gazdája szól a Kesének, irány a Reketlyés dűlő. s az elindul arra. Hazafelé azonban nincs szükség irányításra, tétovázás nélkül tér meg otthonába. Ránézésre semmi sem utal árra, hogy/égy bizonyos határ- rész-riek, dombnak, völgynek, sajátos formájú területnek, er- dőeskének, ároknak, vízmosás­nak. mélyed&nek neve volna, s mi az. Az emberen sem ve­hetünk észre ebből semmit, csak akkor szerzünk erről tu­domást, ha valaki elmondja. Az ember esetében ő maga is lehet az. a dűlő, azonban nem tud szólni. Apáról fiúra száll ez az ismeret, mint a kapa, kasza, eke. borona használa­tának tudománya. A dűlőknek gyakran igen hangulatos nevük van, ám hogy ki „adta őket. az az ős­idők homályába vész. Az újabb idők hatalmas változásaival rengeteg dűlő is eltűnt, szövet­kezet, állami gazdasági táblák jöttek létre, amelyeket betűk­kel, számokkal jelölnek, nincs többé Fácányas, Ürgés. Farkas völgye. Kenderes, és még száz­ezer más dűlőnév. De hogy mégse menjenek teljesen a fe­ledésbe a. dűlőnevek, szorgos helytörténészek összegyűjtik, túljegyzik őket. Néhányat a művelődési házban látható tér­képről is lajstromba vehetnek: Gyep, Vadaskert. Csanak, Ma­lom. Perényháti, Kisremetc, Nj'gyremeie. Bolnokai. Perőcz, Rekettyési, Ökörtelki,, Ezek ol­vashatók , a Somody Károly mérnök által 1850-ben készített térképen, amely Gödöllő me­zőváros egész határát magába foglalja. Mozi Aladdin és Csuk 4 órakor! a csodalámpa. Keresztapa. Kétrészes, ma- gvarul beszélő amerikai film. Csak L órakor! ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents