Pest Megyei Hírlap, 1986. május (30. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-14 / 112. szám
xJeíiinu A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 112. SZÁM 1986. MÁJUS 14., SZERDA Áruházi rekonstrukció Versenyben a butikokkal Az üzlet utca felöli arca idomult a környezetéhez A kilátás páratlan Kemping a Sólyom szigeten A külföldiek megcsodálják a fecskefészkek lakóit — Kényszer szülte rekonstrukció előtt áll a Dunakanyar áruház. Miért? — Műszaki hiba miatt az áruház oldalfalait meg kell bontani. — tájékoztat Bayer Sándor, a Pest Megyei Ruházati Kereskedelmi Vállalat üzemfenntartási csoportvezetője. — Ugyanis építéskor a betonkoszorút nem ékelték megfelelően alá. s ennek következtében megrepedtek a jalak. A hiba kijavítása céljából csaknem harminc centire visszabontják a falakat és a helyét vasbetonnal öntik ki. — Az áruház még csak tizennégy éves, korainak tűnik a javítás. Vagy esetleg a kivitelező mulasztott az építéskor? — A statikai vizsgálatok alapján a műszaki hiba miatt az utólagos szavatossági jogot kérj üilí. Természetesen ez nem megy simán, hiszen a kivitelező, a váci Magasépítő Közös Vállalat elzárkózik mindenféle követeléstől. A munkálatok hamarosan megkezdődnek. A helyreállítás ideje alatt az áruház nyitva tart. Csupán annyi lesz a változás, hogy az emeleti cipő- és konfekcióosztály eladótere valamivel kisebb lesz, mint jelenleg. —• Másra is készülnek az áruházban? — kérdezem Illési Sándorné igazgatót. —• Igen. A hiba kijavítása mellett teljes belső felújítás is lesz. Tataroznak, tapétáznak és új berendezést kapnak az osztályok. A bőrdíszműosztályt önkiszolgálóvá alakítjuk át. Kialakítunk egy hatodik osztályt is. A két áruház közötti szabad tér beépítésén már dolgoznak az emberek. Ezen a hatvan négyzetméteres területen az ifjúság igényeit szeretnénk maximálisan kielégíteni. Választékban, minőségben és árban is alkalmazkodKarácsony József és ifj- Mak- sa Albin, a ráckevei tsz kőművesei a padlófűtése« helyiséget burkolják (Dudás Zoltán felvételei) va a fiatalok igényeihez és pénztárcájához. Juniorosztályunkon megtalálható lesz minden olyan cikk, ami egy tini ruhatárában szükséges, a kiegészítő kellékekkel együtt. A környező butikokkal szeretnénk felvenni a versenyt és elsősorban az Interjer áruival kívánjuk jobban megismertetA tiszta forrásból eredő népszokásokat, hagyományokat élesztik újjá a szlovák nemzetiségű települések is a város környékén, hidat építve az anyaországhoz. Az egymásra találás szép pillanatainak lehettünk tanúi a hét végén Nagytarcsán. Püspökhatvanban és Vácrátóton. A települések művelődési házában a besztercebányai Partizán népi és folklór táncegyüttes mutatkozott be. Anyanyeiv ünnepe A béke- és a barátsághónap keretében az amatőr csoport a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének meghívására töltött három napot Pest megyében. A három szlovák nemzetiségi községben az anyanyelvi kultúra ünnepe is volt az együttes fellépése. Hiszen az ott élők többsége még ma is szlovák nemzetiségűnek vallja magát. A vácrátóti művelődési házban dr. AU Gyula, a Magyar- országi Szlovákok Demokratikus Szövetségének titkára köszöntötte a nézőket és röviden bemutatta az együttest. Mint mondta, a hagyományok ápolása, őrzése közös ügyünk, amely jól szolgálja a két nép közötti barátságot is. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a térségben élők ne csak megőrizzék anyanyelvűket, hagyományaikat, hanem az anyanemzetük kulturális előrehaladásával párhuzamosan nemzetiségi kultúrájuk is tovább fejlődjön. E továbblé- oés alapja a meglévő értékek mind teljesebb körű összegyűjtése. feldolgozása és fel- használása a mai közművelődési életben. A megnyitó után Kovacsa- vics Igortól, az együttes művészeti vezetőjétől kérdeztem: mit láthat a közönség? — A korábbi fellépésekhez hasonlóan itt is a Besztercebánya környéki települések régi táncait, szokásait, dalait adják elő az együttes tagjai. Szemléznek a DiRV-nél A Dunameinti Regionális Vízművek idén is megtartja hagyományos tavaszi szemléjét. Tegnap, szerdán a vízműveket és a szennyvíztisztító telepeket vették sorra, hogy lássák, a nyári csúcsidőszak előtt miként készítették fel az üzemeket és a gépeket. Holnap, csütörtökön a Dunakanyar strandjait látogatják végig a szakemberek s a KÖJÁL munkatársai Gödön, Vácott, Szentendrén, Leányfalun és Visegrádon, hogy meggyőződjenek a gondos munkáról. Hangverseny a barátság jegyében Idén 24 esztendeje, hogy testvérkapcsolat létesült a Há- mán Kató ének-zene tagozatos Általános Iskola és egy vietnami iskola között. A testvérbarátság jegyében minden esztendőben hangversenyt rendeznek az iskola diákjai, melynek bevételéből ajándékokat vásárolnak vietnami pajtásaiknak. Az idei koncertet, szombaton, május 17-én, délután 5 órakor tartják a Bartók Béla Zeneiskola nagytermében, melyre minden zenebarátot szeretettel várnak. Egyébként nemcsak a térség hagyományainak ápolása szerepel repertoárunkban, más tájegységek táncait is gyakran bemutatja az együttes. — Milyen sikereket ért el eddig? — 1958-ban alakult a művészeti csoport. Jelenleg hetvenöt tagja van. Évek óta a legmagasabb művészeti kategóriába sorolják az együttest. A több évtizedes múltra visz- szatekintö csoportból többen választották már hivatásként a táncot, az éneklést. A tánccsoport egyébként dolgozó fiatalokból, diákokból áll. Több kitüntetést kaptunk már. Közülük a legbüszkébbek az Állami Nagydíjra vagyunk, melyet az idén kaptunk hazánk felszabadulása alkalmából. Tájegységek — Gyakran szerepelünk külföldön. Több európai és afrikai országban jártunk, Magyarországon most negyedik alkalommal szerepelünk. Eddig általában fesztiválokon mutatkoztunk be sikerrel. A szeieplésen túl is van kapcsolatunk a magyar nemzetiségi csoportokkal, elsősorban Nógrád megyei táncosokkal. Nagyon érdekesnek és hasznosnak tartom a mostani vendégszereplést. Püspökhatvanban például olyan népdalt tanulhatunk meg. amelyet mi nem ismertünk. Aztán felcsendült a zene, táncra perdültek a párok. Az első percekben besztercebányai táncot láthatott a közönség. Ezután a tájegység énekeiből hallhattunk ízelítőt Nagy tetszést aratott az 1910 —20—30-as évek táncainak a bemutatója. Aztán a zenekar mutatkozott be egy kis csokorra való népdallal. Nagy tapssal jutalmazta a közönség Kovacsavics Igor furulyaszólóit. Az előadást Cserepka András. az Őrbottyáni Nagyközségi Közös Tanács elnöke köA visegrádi várral szemben festői környezetben található a nagymarosi kempingtábor. A bejáratnál a 8 éves fekete szőrű Néró kutya fogad barátságos farkcsóválással. A vendégnek kijáró tisztelettel „invitál” gazdája, Maczkó János- né irodájába. A kemping vezetője pedig készségesen áll rendelkezésemre, miután megtudja jövetelem célját. — Tudja, már 15 éve itt dolgozom május 1-je és szeptember 30-a között. Az évek alatt sok-sok vendég kényelmét igyekeztünk biztosítani. Nézze meg a vendégkönyvet — teszi elém — milyen sokan írtak bele s mennyien fejezték ki köszönetüket a személyzet munkájáért. Belelapozok. Nemcsak magyar, hanem sok külföldi állampolgár kézírását rejti a könyv, s valóban sok az- elismerést kifejező gondolat. — Faházból három darab van, 18 szobával, 48 férőhely- lyel. A motelben kilenc szobát lehet igénybe venni. A szobák két-három ágyasok. Tudunk fogadni sátorral és lakókocsival érkezőket is — mondja Maczkóné, miközben visszaadom a vendégkönyvet. — Mi mennyibe kerül? — A faházban egy szoba 28(1 forint egy éjszakára. A motel 300—400 forintba kerül, attól függően, hogy ketten vagy hárman kívánják igénybe venni., A sátorosok 40, a lakókocsival érkezők 50 forintot fizetnek. A szállásdíj 30 forint Kedvezményt kaphatnak a nyugdíjasok és a nemzetközi kempingklub tagok. Jaj, hogy el ne felejtsem, a magyar tagok is. — A hazai turistákon kívül, mely országokból érkeznek ide vendégek? — Csehszlovákiából, Hollanszönte meg a vendégeknek a közönség nevében. Amatőr csoportok Az előadás után Bucsányi Jánosnét, Redán Gábornét és Redán lstvánnét kérdeztem: hogy tetszett az előadás? — Nagyon, nagyon szép volt — mondják szinte egymás szavába vágva. — Igen ügyesek voltak a fiatalok. — Értették is a szlovák énekeket? — Igen, többet tudunk is belőle. Nálunk is jó lenne, ha működne egy nemzetiségi énekkar, de eddig még soha nem sikerült megalakítani. Talán nehéz is lenne a folyamatos gyakorlás feltételét biztosítani. Inkább dolgoznak az emberek és csak a bálokon énekelünk, aztán úgy lenne az szép. ha mi is népviseletbe öltözhetnénk. A meglévő ruháink már nemigen alkalmasak színpadi bemutatókra. Jakab Jánosné, a csomádi művelődési ház tiszteletdíjas igazgatója a helyi tánccsoport tagjaival jött át megtekinteni az előadást. — Csornádon jelenleg két tánccsoport is működik — mondja. — Heti egy alkalommal gyakorolnak a fiatalok. Általában társadalmi ünnepeken mutatkozunk be. A nagyobbakat már nehéz rábeszélni arra, hogy tagjai legyenek a csoportnak. Ennek ellenére folyamatosan dolgozunk. Többször vettünk már részt minősítő versenyeken is. A népviseleti ruhákat maguk a szülők készítik a táncosoknak. — Milyen lehetőségük van az itt élőknek a szlovák nyelv ápolására? — kérdezem Cserepka Andrást. — A két társközségben — Csornádon és Vácrátóton — az óvodában és az iskolában oktatják a nyelvet. A könyvtárak polcain megtalálhatók a szlovák nyelvű kötetek is. A művelődési házakban több ismeretterjesztő előadás is elhangzik az anyanyelven. Surányi János diából, Ausztriából szinte mindennap jön valaki. Természetesen csoportokat is fogadunk. Készülünk a Forma 1-re, jó néhány szobát júliusra és augusztusra már lekötöttek. — Milyen szolgáltatásokat tudnak nyújtani? — A vízi turizmus,fellendítése érdekében csónakkikötőt készítettünk. A klubszobában lehet játszani a játékautomatákkal, tudok adni kerékpárt, gumimatracot, lengőtekét, pingpongfelszerelést, tollaslabdát, sakkot, napozóágyat. Aki akar, a gáztűzhelyen főzhet is. A tavalyi árvíz nyomát sem látni már. Az épületek mellett virágágyások, gondozott utak, parkok. A külföldiek megcsodálják a fecskefészkek lakóit. — Most gondoltunk arra, y Vác városa — történeti % fejlődése során létrejött £ esztétikai értéke, sokolda- í lúsága miatt — igen sok * film, tv-játék helyszine- ' ként szerepelt. Műemlékei £ lényegében stiláris egysé- f get mutatnak építészetileg, % s ezért igen „hiteles” hát- % terül szolgáltak vagy in- % kább díszletelemként töl- tötték be dramaturgiai ^ feladatukat. Az ily irányban felkínált lehetőségek további gondolatokat ébresztenek: mégpedig a Konstantin tér felhasználását egy évenként ismétlődő nyári szabadtéri játékok megrendezésére. E célból kiindulva, 1980 nyarán szakmai kollégákból lelkes együttest íiívtam össze; név szerint: Szálkái Sándor filmrendezőt, Jánosi Antal tv-dramaturgot, Szauder Pétert, a tv műsorszerkesztési osztályvezetőjét, Nagy Sándort, a budapesti Állami Bábszínház fővilágosítóját és végül Kaunitz Ervint, a tv díszlettervezőjét. A terepszemlén bebizonyosodott, hogy a dómtérnek ideális a szcenikai arányossága, igen kedvező az akusztikája. Ezután megbeszéltük a nézőtér 4000 fős elrendezését, a világosítási és elektroakusztikai armatúrák helyét és kapacitását, a kiszolgáló egységek — öltözők, varroda, technikai raktárak stb. — elhelyezését. A kedvező eredményeket alátámasztotta az a tény is, hogy a környező épületek nem lakóházak, hanem oktatási intézmények. A Sztáron Sándor Gimnázium, mellette a Hámán Kató Általános Iskola, szemben a Lőwy Sándor Gépipari Technikum és az Állami Zeneiskola, amelyben nyáron szünet van. A dóm mögött levő volt kispré- posti palota, majd a nézőtér mosott elhelyezkedő püspöki palota a színházi látószögön kívül esnek, s így képileg nem, viszont akusztikailag igen lényeges tényezők. Az itt lévő oktatási intézmények gyakorlati hasznát is figyelembe kell venni: tudniillik a bentlakásos kollégiumok szállást és étkezést biztosíthatnak, kielégítve a higiéniai igényeket is. Sőt amennyiben a jelenlegi rendőrségi épület szállodává való átalakítása megtörténik, akkor néhány magánpenzióval együtt a bel- és külföldi vendégek magasabb igényeit is ki lehet elégíteni. Kétségtelen, hogy e program lebonyolítása szakszerű vendéglátóipari szervezést és előzetes propagandát kíván. Régi szabály, hogy az adott környezet kötelez, így hát a repertoárnak is ehhez kell alkalmazkodnia. A kihívóan modern és zömében prózai művek előadása nem lenne szerencsés választás, hanem inkább daljátékok, kórusművek, az operának szinte valahogy idecsalogatunk egy gólyát. A kéményre feltettünk egy gömbölyű alkalmatosságot, de csak nem akar arra telepedni. Tudja, volt olyan holland vendégünk, aki azt mondta, még nem látott fecskét és számára érdekes, hogy itt milyen sok van. A beszélgetés végén rövid körsétát tettem az intézményben. Láthattam a hangulatos klubszobát, a színes tv-t, a többi italt kínáló büfét és a szobákat. Amikor elbúcsúztam. Maczkó Jánosné megjegyezte: — Nagyon sajnáljuk, hogy a Salamon-torony esténként nincs kivilágítva, sok-sok külföldi vendég hiányolja. N. P. J, mennyi műfaja és természetesen a hangszeres hangversenyek! Olyan művek kellenek, amelyek művészi értékeiken felül még látványossággal is szolgálnak, és melyek összhatásukban a nézőt lenyűgözik! Széles skálájú és képterjedelmű műsorok érvényesülnek itt, amelyek képesek kitölteni a teret. Terepszemlénk összesített eredményeit előadtuk a városi tanács erre illetékes vezetőinek, amikor is további kérdések merültek fel. Részint a város gazdasági lehetőségeiről, majd a Konstantin téren levő szovjet emlékmű elrendezéséről, úgyszintén a dómtér funkciójának végleges hovasorolásáról, továbbá kivitelezési, raktározási gondokról stb. Ennek ellenére a tervezett váci nyári játékok kulturális értékét senki sem vitatta, de az induláshoz annyira fontos tanulmányi tervdokumentáció elkészítésére — a felsorolt nehézségekre hivatkozva — nem adtak megbízást. Most 1986-ot írunk, csaknem hat esztendő elmúltával ez a téma ismét felmerült, amint erről a Váci Hírlap április 8-i száma tudósít — az Egy helyett egy nap — című cikkében. Sajnos ezúttal egy jóhiszemű tévedést kell kiigazítanom: tudniillik Németh Antal dr. nem foglalkozott a váci Konstantin tér terveivel, javaslatot sem tehetett, mert egyrészt a váci témát nem ismerte, s másrészt az 70-es években már halott volt. Néhányszor járt Vácott, de az én meghívásomra, miután közös produkciót készítettünk elő. Óriási tapasztalata, szakmai intelligenciáia nagyíján gazdagította színpadművészeti és szcenikai ismereteimet, miután évekig dolgoztunk együtt. Mint a Nemzeti Színház volt igazgatója minden nyári szezonban rendezte a szegedi szabadtéri játékokat és a budapesti Margitsziget szabadtéri színpadát. A Shakespeare-művek legjobbjai — Szentivánéji álom, Ahogy tetszik, Vihar és természetesen Madách halhatatlan műve, az Ember tragédiái" — állandó repertoárral szerepeltek a szabadtéri színpadokon. Ebből a bőséges tárházból hasznos szakmai ismereteket merítettem. Abban a reményben fejezem be soraimat, hogy az elmondottak gondolatokat ébresztenek, és hogy impulzw lennivágyá-st váltanak ki minden hivatalos és nem hivatalos személyből, hogy városunk rangját, idegenforgalmát e nagyszerű feladat megvalósításával elősegítsük. Koch Aurél ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) ni a vásárlóinkat. S. J. Vendégszereplés Vácrátóton Ne csak őrizzék, fejlesszék is! Vitassuk meg! így terv megvalósításáért Nagyobb igényeket elégítenek ki
