Pest Megyei Hírlap, 1986. május (30. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-14 / 112. szám

LJL0I A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 112. SZÁM 1086. MÁJUS 14., SZERDA A végrehajtó bizottság tárgyalta Elfogadták a beépítési programot Ismét bőven volt mit meg­tárgyalnia a városi tanács vég­rehajtó bizottságának, olyany­nyira, hogy ülése ezúttal kora délelőttől késő délutánig tar­tott. Tekintetbe kell termé­szetesen venni, hogy olyan tárgyköröket is megvitattak, amelyekben a végső szót a héten összeülő tanácstestület mondja ki. Ilyen a Gödöllő hatodik ötéves tervének, va­lamint a tavalyi működési költségvetés és fejlesztési- alap-terv végrehajtásáról ké­szült jelentés, és a nem lakás céljára szolgáló ékítmények adójáról tervezett rendelet. A délutáni folytatásban megtár­gyalták és elfogadták a múlt évi pénzügyi ellenőrzések ta­pasztalatairól szóló előterjesz­tést, a városi könyvtár tevé­kenységéről készült beszá­molót. Megvitatták az általá­nos rendezési terv módosítá­sára tett javaslatokat, s úgy foglaltak állást, hogy ponto­sítva kérik vissza a doku­mentumot a testület legkö­zelebbi ülésére. Elfogadta a végrehajtó bizottság a Kos­suth Lajos utcai lakótelep második ütemének beépítési tervét és a társadalmi mun­ka elismerésének új rendsze­rét. Az értékelés alapja Ismeretes, hogy Gödöllő az elmúlt jó néhány esztendő­ben élen járt a társadalmi munkában, mindig az elsők között végzett a megyei ver­sengésben. Az ezt megalapozó összefogásra, a munkahelyi és lakóterületi közösségek, vá­lasztókerületi aktivisták mun­kájára a következőkben is számítanak a város vezetői, sőt. enélkül elképzelhetetlen a további fejlődés, a szükségle­tek jobb kielégítése, hangsú­lyozza a vb által elfogadott előterjesztés bevezetőjében. A társadalmi munka meg­becsülése, hatékonyságának növelése jobb szervezéssel, olyan anyagi és erkölcsi el­ismerési formákkal fokozható, amelyek mozgósító erejűek. Ennek már nem felelt meg maradéktalanul a jelenlegi rendszer. A téma már szere­pelt a végrehajtó bizottság napirendjén, márciusban azonban úgv foglaltak állást, hogy kikérik a szakmaközi és a népfrontbizottság vélemé­nyét, s majd utána döntenek. A két szerv megtárgyalta az anyagot, az ő véleményüket figyelembe véve döntött a végrehajtó bizottság. Az értékelés alapja a válla­latoknál a gödöllői telephe­lyen foglalkoztatottak, alapul véve az egy főre jutó társa­dalmi munka értékét. Az ok­tatási intézményeknél a szü­lői munkaközösségek, nevelő- testületek és a tanulók társa­dalmi munkája. Az értékelendők első cso­portjába a nagyvállalatokat, intézményeket sorolták. Az el­ső helyezett választhat, vagy vevőkijelölési jogot kap két OTP-öröklakásra, vagy pedig negyvenezer forintot, a má­sodik egy lakásra kaphat ve­vőkijelölési jogot vagy egy építési telek tartós használat­ba vételére, avagy húszezer fo­rint a jutalma. A harmadikok oklevelet kapnak. Szintek, formák A második csoportba tar­toznak a középvállalatok, szö­vetkezetek, intézmények. A jutalom formája és mértéke ugyanaz, mint a nagyvállala­tok esetében. A harmadik ka­tegóriába tartoznak a gyer­mekintézmények. Itt az első nyolcvanezer, a második öt­ven-, a harmadik harminc­ezer forintot kap. A pénzt az iskolák számítástechnikai esz­közökre, az óvodák, bölcsődék játékok vásárlására költhetik. A negyedik csoportba tartoz­nak a tanácstagi körzetek. A jutalmak összege megegyezik a gyermekintézményekével. A pénzt a kommunális ellátás javítására fordíthatják. S most térjünk át a Kos­suth Lajos utca beépítésére, annak második ütemére. Az erre tett javaslatot a végre­hajtó bizottság még tavaly nyáron fogadta el. Ennek alapján készült a beépítési terv és a beruházási prog­ram. Ennek megfelelően 189 lakás épülhet, telepszerűen elhelyezett, többszintes épü­letekben. Hat épület három- emeletes, tetőteres, kettő két­emeletes és tetőteres lesz. amelyek öntött technológiával készülnek. A gépkocsik az épület alatt kapnak helyet, s föld alatti parkolóútróf köze­líthetők meg. így a házak között zavar­talanul közlekedhetnek a gyalogosok, a tér teljes ter­jedelmében játszó- és pihe­nőhelyek alakíthatók ki. A boltok és a szolgáltatóhelyek a földszinten kapnak helyet, a Kossuth Lajos utcai olda­lon. Az Imre és a Városma­jor utca sarkán egy négy­száz négyzetméter alapterüle­tű ABC-nek hagynak helyet. A Városmajor utcai családi házak megmaradó nyomvona­lától délre tizenhat átrium­házas sort alakítanak ki. Magyar Kázmér-ház A legtöbb lakás másfél szobás lesz, de készülnek két Bővülő szolgáltatás Bárhol kivehető pénz Az idén tovább korszerűsí­tik szolgáltatásaikat, bővítik tevékenységüket a takarékszö­vetkezetek. Április 1 óta az ország ta­karékszövetkezeti hálózatának bármelyik kirendeltségén kive­hető a pénz a társszövetkeze­teknél váltott kamatozó betét­könyvre, nyereménybetét- könyvre, takaréklevélre és gépkocsin,yeremény-betét- könyvre elhelyezett összegből. A kifizetés biztonságát, a takarékszövetkezetek és ügyfe­leik védelmét szolgálja, hogy a bemutatóra szóló kamatozó betétkönyvekből és a nyere­ménybetétkönyvekből a má­sutt levő kirendeltségek csak 30 ezer forintig szolgáltathat­nak ki különböző összegeket. Az ennél nagyobb pénzösszeg kifizetése csak az idegen és a betéti fiók közötti — telefonon vagy telexen történő — egyez­tetés után lehetséges. A fenntartásos betétköny­vekből történő kifizetés érték­határ nélküli, ebben az eset­ben nincs szükség a két fiók közötti egyeztetésre. A gépko- csinyeremény-betétkönyvek és a takaréklevél kiváltásakor minden alkalommal számíta­niuk kell az ügyfeleknek az egyeztetés miatt történő vára­kozásra. Ahol telex- vagy te­lefonkapcsolat nem. hozható létre a fiókok között, ott csak a 30 ezer forintnál kisebb ösz- szeget lehet kivenni más ta­karékszövetkezetnél kiállított betétkönyvből. és fél szobásak, tizennyolc pedig három-, illetőleg több­szobás. A lakások átlagos alapterülete 63 négyzetméter. Öt földszintes lakást mozgás- sérülteknek készítenek. Az otthonokat a meglévő fűtő­műről látják el meleggel és meleg vízzel. A tömb bekap­csolásával megszűnik a fűtő­mű tartalékkapacitása, ezért nagyobb hidegben csak úgy tudják megfelelő hőmérsékle­ten tartani a lakásokat, ha korlátozzák a melegvíz-szol­gáltatást. A Kossuth Lajos utca má­sodik ütemének kivitelezését a leendő új postával haladva tervezik, méghozzá két évre. Befejezésül arról, hogy mi történik az itt álló Magyar Kázmér-házzal? A műszaki osztály munkatársa arról tá­jékoztatta a testületet, hogy lebontják, értékes elemeit ké­sőbb beépítik az arra alkal­mas épületbe. K. P. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Videó a közművelődésben (előadás, bemutató foglalko­zás), foglalkozás vezető: Márczi Imre, a Közművelődési Infor­mációs Központ munkatársa; 10 órakor. A hónap gödöllői műtárgya: Gödöllői térkép 1850-ből, megtekinthető az előtérben. Helytörténeti gyűjtemény: A régi Gödöllő, kamarakiál­tás, megtekinthető 10—18 óráig. Kerepestarcsa, kiállítóterem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. Árpolitikai szabályozás Gazdaság, piac, összhang Gyakran szokták manapság emlegetni, hogy annyit fog­lalkozunk gazdaságpolitikai kérdésekkel, hogy lassanként valamennyien szakértői le­szünk a témának. Nos, ha túlzás is, amit állítunk, vala­mi igazság azért van benne, az utóbbi években, évtizedek­ben a gazdasági élet eléggé exponált helyre került a köz- gondolkodásban. Nem általánosan és felszí­nesen, hanem egyre inkább belemerülve a részletekbe, ke­ressük az aktuális problémák eredetét, választ remélve ez­zel a bennünket személyesen is érintő változások okaira. A gazdaságpolitikán belül az utóbbi időben élénk figyelem kíséri az árpolitikai, árszabá­lyozási folyamatokat. Nem vé­letlenül, hiszen azok kihatá­sai közvetlenül érzékelhetők, a termelő és fogyasztó anyagi potenciálját, a közöttük levő kapcsolat minőségét határozzák meg. Liberális kapcsolat Az ország párt- és állami vezetése rendszeresen foglal­kozik az árrendszer tovább­fejlesztésének lehetőségeivel, így a népgazdaság VII. ötéves tervében is megjelölték azt az irányvonalat, amelyet az ár- szabályozásnak követnie kei! Jogos a kérdés, ha most va­laki felteszi, mi szükség az árpolitika állandó felülvizs­gálatára, átformálására, hi­szen korábban is történtek lé­nyeges fordulatokat előidéző intézkedések. Nos, az eddigi elemzések kiderítették, hogy a régebbi elképzelések nem illeszthetők be maradéktalanul a módosult gazdasági viszonyok közé, de mint látni fogjuk, a koncep­ció új elemei is hordozzák az ellentmondást. Ez azonban nem változtat a törekvés lé­nyegén, ami arra irányul, hogy szokvány is piát fel ügyel ét­nél lényegesen átfogóbb anti inflációs politikát folytató, t> gyelmezettebb árrendszer jöj­jön létre. Ezt a kérdést vitte hallgatósága elé dr. Lakatos József, az Országos Anyag- és Árhivatal főosztályvezető­je Az árpolitika aktuális kér­dései című előadásában a mi­nap az MTESZ-székházban. Rövidesen végleg elkészül Hancsovszki János felvételei Gödöllőn az új párt- és ta- hassák itt is a parkolót, amely nácsházban hetek óta fogadják a túlsó oldalon már elkészült, az ügyfeleket, a külső környe- Alsó bal oldali felvételünkön zete azonban még nincs telje- Nagy Vendel nyugdíjas köve­sen kész. Az épület felső ké- ző látható, amint bazaltkoc- pünkön látható részén lesz kával rakja ki az oldalfalat, majd a főbejárat, amely előtt Tőle jobbra Nagy János lap- most még a terepet rendezik vibrátorral egyengeti a házas- a Városgazdálkodási Vállalat ságkötő terem előtt a díszbur- dolgozói, hogy majd kialakít- kolatot. A fő kérdés az — mondot­ta —. tudunk-e olyan árme­chanizmusból eszközrendszert érvényesíteni, ami hosszú tá­von kihat a piaci egyensúlyra A válasz nem könnyű, mivel a helyzet igen ellentmondásos Amikor egyfelől a vállalatot? közötti liberális gazdasági kap­csolatok kialakítása a cél, ugyanakkor a politikai, társa­dalmi követelmények miatt szigorúan kézben kell tartani az árakat. S itt jelentkezik egy újabb gond, hogy az ad­minisztratív és jogi beavatko­zások fékezik a hosszú távú árszabályozási koncepciók ér­vényesülését. Ki mit nyújt Nos, a tavaly érvénybe lé­pett új árszabályozási rend­szer képes arra, hogy áthi­dalja a legszembetűnőbb el­lentmondásokat, olyan mo­dellt körvonalaz, amelyben az állam szabályozza a piacot, s a piac az árakat. A gazdasá­gi versenybe az állam nem avatkozik bele, s bár ezután is él a szokásos piaclelügyele- ti eszközökkel, elsősorban a gazdálkodás tisztességes nor­máit kéri számon, vagyis nem azt vizsgálja legelőbb, ki sér­tette meg az árszabályzatot, hanem azt, hogy az adott egy­ségnek milyen a piaci gazdál­kodása. A fő cél az, hogy a gazda­sági tevékenységek minőségét az eredmények tükrözzék, eh­hez pedig igazi, egészséges vállalkozói magatartás, ver­seny kialakítása szükséges — amit tevékenységi kényszer, tőkehiány, munkaerőhelyzet akadályozhat —, ahol érvé­nyesül a piac logikája, amely egyetlen dolgot értékel, ismer el: ki mit nyújt. Ahol nincs verseny, nem is­merhetik az arányos ár kö­vetelményét, ott jogi eszközök alkalmazására van szükség. Az árképzés tehát a társadal­mi igazságosságnak is segít érvényt szerezni, hiszen ta-' tapasztaljuk például, hogy ugyanazon tevékenységek ese­tében szembetűnő jövedelmi különbségek vannak még ma is. Sokat vitatott kérdés az infláció szerepe is. Vannak szakemberek, akik az időleges gazdasági problémák áthida­lására a további infláció mel­lett szállnak síkra. Tény, hogy évekkel korábban ez volt a legeiviselhetőbb módja a gaz­dasági egyensúly megtartásá­nak. Bármilyen furcsának is hat így első megközelítésből, a jövedelmek részleges és átté­teles visszafogásának volt kö­szönhető, hogy a közellátásban nem volt érdemi visszaesés, mint az más országokban tör­tént. Ma már azonban megfonto­landó, helyes lenne-e ezt az utat követni. Nemcsak gazda­sági. alapvetően politikai kö­vetelmény az infláció, vagyis az árszínvonal növekedésének visszafogása, s ez a törek­vés a VII. ötéves tervben is visszatükröződik. A gazdasági egyensúlyt megtartani amel­lett, hogy az inflációt is meg­akadályozzuk, a teljesítmé­nyek növelésével, az export­kényszer enyhítésével, az ár- szabályozással és számos más, a gazdálkodásban ió! ismert módon lehetséges csak. Keményebb magatartás Az ember persze szeretné tudni, hogy mindezek eredmé­nyeit mikor láthatjuk. Fele­lőtlenség lenne azt mondani, hogy az árpolitikai vagy akár a komplex gazdasági intézke­dések már garanciát adnak az 1986-os év kimenetelét tekint­ve. A távlatokra viszont igen, de csak akkor, ha ez a koráb­binál sokkai keményebb ár­hatósági magatartás csak a szükséges mértékig funkcio­nál. Addig, amíg ki nem ala­kultak az optimális piacgaz­daság feltételei, amíg meg nem valósult a gazdasági szfé­rák. szakmák közötti összhang, s meg nem találták az együtt­működés azon formáit, ame­lyek a kölcsönös gazdasági ér­dekeket igazságosan szolgál­ják. My. J. Mozi Hamupipőke. Walt Disney világhírű rajzfilmjének felújí­tása. Csak 4 órakor! Nővérkék. Színes csehszlo­vák film. 6 és 8 órakor. Kispályások Ötödik forduló A városi kispályás focisták túljutottak az ötödik fordulón. Tizenegy mérkőzésen vendég- győzelem született, és csak hat találkozó hozott sikert a pá­lyaválasztóknak. I. osztály: Áfész I.—ATE 1-3, Gelka—Veresegyház 3-0, Gépgyár I—Gépgyár II 2-3, HTÜ—KJK 4-2, KIOSZ—ÁB 5-0. Viktória—Topi 4-1. II. osztály: Erdőgazdaság— Városi Tanács 0-5. MÉMMI— TEFU 6-1, Híradás—Tangaz­daság 0-1, Szadai Tanács— KKMV 2-3, Pedagógus—Ganz 3- 5. III. osztály: Melegégöv— Amatőr 0-8, Erdőkertes—Astor 1-3, Szadai Adidas—Vácegres 1-3, Csanak—Fanta 2-4, ÁTK —MGI 2-3, Honvéd—Áfész II. 4- 1. A bajnokság állása a III. osztályban: 1. Vácegres 16 15 1 88-21 31 2. Amatőr 16 15 — 1 66-20 30 3. Astor 16 10 1 5 56-47 21 4. MGI 16 10 — 6 53-50 20 5. A fesz II. 16 7 1 8 46-43 15 6. Fanta 16 7 1 8 40-47 15 7. Csanak 16 fi 2 8 35-34 14 8. Honvéd* Ifi 7 1 8 56-48 13 9. Szadai A. 16 4 2 10 34-50 10 10. Frdőkertes 16 4 2 10 29-47 10 11. ÁTK 16 2 2 12 28-55 6 L2. Meleffégöv 16 í 1 14 21-92 3 * Két büntetőpont levonva. Röplabda Bravúros győzelem a végén Bravúros szerepléssel fejez­ték be szereplésüket ifista röp- labdás lányaink a tavaszi idényben, míg a felnőtt csa­pat alulmaradt a bajnokság harmadik helyen végzett Bu­dapesti Postással szemben. Postás—GSC 3-1 (7-15, 15-11, 15-7, 15-6) Gödöllő: Kolozs J., Maul- né, Seregi, Somogyiné, Sza- niszló, Zsulya. Csere: Havas, Kiszel. Edző: Körösfői László. Az első játszmában jól mo­zogtak a mezőnyben lányaink, és a hálónál is eredményesek voltak. A második játszmától kezdve pontatianná váltak a nyitásfogadások, és ezért az ellenfél átvehette a kezdemé­nyezést. Végeredményben a százhuszonkétszeres válogatott Marczis Katalin vezetésével megéfdemelten győzött a Pos­tás. GSC ifi—Postás ifi 3-2 (14-16, 15-6, 15-12, 7-15, 16-14) GSC: Balogh, Bódi, Buczer- na, Dóczi, Havas, Szaniszló Csere: Papp. Edző: Ist­ván. Óriási küzdelmet vívott egy­mással a két csapat. Az első játszmában fej fej mellett ha­ladtak, végül a befejezés a fő­városi együttesnek sikerült jobban. Ezután két játszmá­ban jó játékkal sikerült felül­kerekedniük lányainknak. A negyedik játszmában ismét a Postás bizonyult jobbnak. A mindent eldöntő öiödiknek az elején gyorsan elhúztak a mieink, sőt 14-7-es vezetésnél mérkőzéslabdához jutottak. Ekkor a nagy felelősség miatt görcsössé vált a játékuk, az ellenfél utolérte őket. Végül jobb összpontosítással és igen lelkes játékkal sikerült meg­nyerni ezt a játszmát és a mérkőzést. A Bp. Postás Ifjúsági csapa­ta úgy lett első az NB II-ben, hogy eddig egyszer sem szen­vedett vereséget, így a gödöl­lőiek győzelme minden elis­merést megérdemel. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents