Pest Megyei Hírlap, 1986. május (30. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-14 / 112. szám

rrst « MM. YE! 6 1986. MAIL'S 14., SZERDA Jogi tanácsok Különélés! díj • Közös tulajdonú ingatlan használata • A gyermekgondozási díj • A kártérítés mértéke t Kit terhel a felelősség a foglalkozási megbetegedésért fteurézis, pszichopátia, bűnözés Gyerekek veszélyhelyzetben • Munkakörömnél fogva rendszeresen járok kiküldetés­be. A napidíjon felül kapha­tok-e különélési díjat és meny­nyit — kérdezi B, K. budapesti olvasónk. A dolgozónak a vállalat te­lephelye szerinti helység (vá­ros, község) területén kívül esetenkénti utasítás alapján végzett munkája a kiküldetés. Tartós a kiküldetés, ha a dol­gozó ugyanazon helységben történő munkavégzése a 30 napot meghaladja. A tartós jelleget nem változtatja meg az, ha annak tartama alatt a dolgozó 6 napot meg nem haladó időtartamra visszatér a telephelyre, vagy más hely­ségbe távozik. A dolgozót ilyenkor a tény­legesen felmerült utazási költ­ség, napidíj és szálláskölt­ség illeti meg. Tartós ki­küldetés esetén a dolgozó ha­vonta egyszer megkaphatja a lakóhelyére és visszautazás költségét is. A kiküldetést a munkáltató ideiglenes jelleg­gel, eseti utasítással rendeli el. Ez nem eredményezi a mun­kaszerződés módosítását. Előfordul, hogy a dolgozó­nak vállalati érdekből más helységben kell huzamosan, esetleg éveken keresztül mun­káját végezni. Erre eseti uta­sítás alapján nem kötelezhető, csak akkor, ha közös megálla­podás alapján ilyen értelem­ben módosítják a munkaszer­ződést. Az így áthelyezett nős, illetve férjezett dolgozó, va­lamint az, aki családi pótlék­ra jogosult, ha telephelyén la­kása nincs és emiatt család­jától külön kell élnie, a fel­merülő szállás- és élelmezési költségek fedezésére különélé­si díjban részesül. Ez mindad­dig megilleti, ameddig az új telephelyén lakást nem kap, legfeljebb azonban 6 hónapig, mely rendkívül indokolt eset­ben még további 6 hónappal meghosszabbítható. A leírtak alapján, mivel ol­vasónk csak eseti utasítások alapján jár kiküldetésbe, kü­lönélési díj nem illeti meg. • Dávid Mihály kiskunfél­egyházi olvasónk olyan családi házat vásárolt, amelyet több tuiajdonostárs lakik. A tulaj­doni hányadot bejegyezték az ingatlannyilvántartásba, azon­ban egyes mellékhelyiségek használatában nem tudnak megegyezni. Ha a közös tulajdonban ál­ló dolgok birtoklása és hasz­nálata vi-tás, a bíróság dönt a birtoklás és használat módjá­ról. A bíróság a birtoklás és a használat módját a tulajdo- nostávsak jogainak és a dolog­hoz fűződő törvényes érdekei­nek, valamint az okszerű gaz­dálkodás követelményeinek megfelelően szabályozza. En­nek során a bíróság eltérhet a felek között korábban kiala­kult megosztástól és a hasz­nálat módját az új helyzetnek megfelelően megváltoztathatja. Olvasónknak azt tanácsoljuk, hogy a per megindítása előtt valamennyi tulajdonostársával békés úton oldja meg a hasz­nálat során felmerült vitát és csak ezt követően forduljon a hatósághoz. • II. O.-né 1981. november 12- én gyermeket szült és egyéves koriig igénybe vette a gondo­zási díjat. Ezt követően gyer­mekgondozási segélyt vett igénvbe és érdeklődött vállala­tánál, hogy a felemelt időtar­tamú gyedre jogosult-c. ott azonban elutasító választ ka­pott. A Minisztertanács 5/1986 (II. 27.) sz. rendelete szerint a gyermekgondozási díj a gyer­mek másfél éves koráig jár annak a biztosítottnak, aki teljes összegű terhességi-gyer­mekágyi segélyben részesült, ennek hiányában is rendelke­zik a teljes összegű terhessé­gi-gyermekágyi segélyhez szükséges feltételekkel. A gyed annak a munkaviszony­ban, illetve ipari szövetkezeti tagsági viszonyban álló dolgo­zónak folyósítható, aki a gyer­mek gondozása céljából fize­tés nélküli szabadságot vesz igénybe. A jogszabályban meghatározott speciális felté­telek esetén a mezőgazdasági szövetkezeti tag és családtagja is jogosult a gyedre. Ha ezeknek a feltételeknek a kérelmező megfelel, a gyer­mekgondozási díjra 1986. már­cius 1-től akkor is jogosult a szülő, ha a gyermek egyéves korát már ezt megelőzően be­töltötte. Olvasónkat tehát té­vesen tájékoztatta vállalata, mert 1986. III. 1. és V. 12. kö­zött gyedre jogosult. • K. J.-né zsámboki olva­sónk gépkocsiját javítás során Jelentős mértékben megrongál­ták. A javítást végző személy használt alkatrészekkel pótolta a megsérülteket, olvasónk azonban úgy véli, hogy ezáltal kár érte. A felelős személy a kárt ál­talában pénzben köteles meg­téríteni, kivéve, ha a körül­mények a természetben való megtérítést indokolják. Ez kü­lönösen akkor lehet indokolt, ha az illető maga termeli a kártérítés tárgyát, vagy egyéb­ként az a rendelkezésére áll. A mi esetünkben olvasónk csak akkor lesz maradéktala­nul kártalanítva, ha az el­rontott dolgot megjavítják, hiszen az ahhoz szükséges szakértelme hiányzik. A térí­tésnél azonban meg kell térí­teni mindazokat a károsult vagyonában belállott csökkené­seket, amelyeket a jogellenes magatartás okoz. A használt autóalkatrészek miatt a gépko­csi értéke nyilvánvalóan keve­sebb lesz, ezért olvasónk pénz- beni kártalanításra is jogosult. • N. S. ceglédi lakos 1938. és 1982. között műtősként dolgo­zott egy kórházban. Munkahe­lyét ekkor meg kellett változ­tatni, mert az ott használatos vegyszerek állandó allergiát okoztak neki. Az új munkahe­lyén egészségi károsodás nem érte, ezért meglepetéssel vette tudomásul, hogy korábbi be­tegsége súlyos formában ki­újult. Honnan kérhetek kárté­rítést — kérdezi olvasónk. A munkaviszonyból eredő károkért a munkáltató 3 évig tartozik felelősséggel. A fog­lalkozási betegség esetén azon­ban a munkaképtelenség, vagy a munkaképesség-csökkenés későbbi időpontban is bekövet­kezhet, ezért a munkáltató fe­lelőssége a betegség tényleges bekövetkezésének időpontjá­tól áll fenn. A foglalkozási be­tegségért a vállalat a felelős­ség alól akkor sem mentesül­het, ha bizonyítani tudja, hogy a kár oka működési körén be­lül elháríthatatlan volt. Kár­Megdöbbentő bűncselek­mény ügyében folytat nyomo­zást a Pest Megyei Rendőrfő­kapitányság. A felháborító történet főszereplői: Rafael Miklós, Rafael György, Szlá- vik László, Rafael Gusztáv, valamint két fiatalkorú tár­suk: a tizenhat esztendős R. L. és a tizenöt esztendős M. L. előzetes letartóztatásban van­nak. És szerepel még az ügy­ben egy nő, aki nagy árat fi­zetett egy pillanatnyi könnyel­műségért. Az ismerőseit kereste A harminckét éves asszony feljelentést tett a Nagykőrösi Rendőrkapitányságon, hogy 1986. február 27-én késő este több ismeretlen fiatalember erőszakkal egy lakásba hur­colta és ott erőszakoskodtak, fajtalankodtak vele. A feljelentést követő vizsgá­lat során előállították a tette­seket, és fény derült a történ­tekre. A fiatal nő Kecskemét­ről érkezett Nagykörösre, ahol egyik étteremben az ismerő­seit — zenészeket — kereste. A helyiség azonban zárva volt. térítési kötelezettség csak ak­kor nem terheli, ha a foglal­kozási megbetegedést kizáró­lag a dolgozó elháríthatatlan magatartása okozta. Ha a dol­gozó több munkáltatónál dol­gozott foglalkozási ártalom ve­szélyével járó munkakörben, ez a munkáltató fellelős, akinél a foglalkozási ártalom veszé­lyével járó munkakörben a dolgozónak a munkaképesség­csökkenése keresetveszteséget okozott. Olvasónk tehát ettől a vállalattól igényeljen kártérí­tést és elutasítás esetén fordul­jon a döntőbizottsághoz, illet­ve a bírósághoz. Dr. Sinka Imre ★ • (Olvasóink részére minden csütörtökön 17—19 óra között ingyenes jogi tanácsadást tar­tunk a Bp. Vili. Blaha Lujza tér 3. sz. alatt. A levélben fel­tett kérdésekre folyamatosan válaszolunk.) Sok szó esik — lapunk ha­sábjain is — az ittas gépjár­művezetőkről. Ám egy-egy elrettentő eset mindig felbor­zolja az ember idegeit, és is­mertetése talán az eddiginél nagyobb felelősségre késztet. Hiszen a következmények gyakran életre szólóak és jó­vátehetetlenek. A tragikusan végződött ko­csikázás múlt év november 5-én történt. Pollák József, akit ittas járművezetésért és vagyon elleni bűncselekmé­nyek miatt korábban már el­ítélt a bíróság, testvére sze­mélygépkocsijával déltől este kilencig — Szentendrén, Bu- dakalászon és Pomázon — szórakozóhelyekre furikázott. Különböző fajta szeszes ita­lokat fogyasztott olyan meny- nyiségben, hogy amikor vizs­gálatra került sor, megállapí­tották, 3,05 ezrelék alkohol van a vérében. Ilyen állapot­ban, Pomáz lakott területén, 100 km körüli sebességgel, városi világítással vezetett és négy utast szállított. Így ju­tott el a patak hídjához, ahol élesen jobbra kanyarodik az út és a megengedett maximá­lis sebesség negyven kilométer óránként. A továbbiakról az egyik fia­talember: R. L. így vallott. — Az étterem előtt este ti­zenegy óra után megszólítot­tam a nőt. Ügy emlékszem, Irénnek hívják, ö az apám öccse után kérdezett, hogy mit tudok felőle, hol van? Meg­fogtam a derekát, és elindul­tunk a mozi felé. Eszembe ju­tott, hogy jó lenne lefeküdni vele, de nem mondtam neki. megtartottam magamnak a gondolatot. A többiek is utá­nunk jöttek, de Irén észrevet­te, és elkezdett ellenkezni. Ekkor Jaffa, (Rafael György) elgáncsolta a nőt, és ő térdre- esett. Én megfogtam a dere­kát, M. L. pedig a kabátjánál fogva húzta. Ő engedett en­nek az unszolásnak, és jött velünk a házba. Ütötték, verték — A szoba közepére állítot­tuk. Fekete bunda volt rajta, a kezében bevásárlószatyor és reklámtáska. Letette a cucco­kat, mi pedig mondtuk neki, hogy vetkőzzön. A nő először nem akart, azt mondta, hogy azért nem, mert sokan va­Elsősorban a család felelős, hogy milyen felnőtt lesz a gyerekből. A felbomlott há­zasságok száma 1974-ben 24 ezer 527, 1983-ban azonban sajnos már 29 ezer 397 volt. A krimináistatisztika szerint a bűnelkövető fiatalkorúak 24 százaléka élt felbomlott családban. Ez az arány a kis­korú bűnelkövetők esetében 17 százalék, vagyis már kora gyermekkorban átélték a csa­ládi élet zavarait. Kábítószerhez fordul Emelkedik a különféle mentális — idegi, lelki — za­varok száma, s ez alól, sajnos, nem kivételek a fiatalok sem. A nyilvántartott kiskorúak 75 százaléka erkölcsi és pszi­chikai szempontból veszélyez­tetett, kimondottan egészség- ügyi okok miatt szintén két­ezren. Évente kb. ötezren követnek el hazánkban öngyilkosságot. Ennek mintegy nyolcszorosára becsülik a kísérletek számát. Meghökkentően sok gyerek és fiatalkorú szerepel köztük. A túlzottan gyors hajtás miatt az ittas ember nem tudta követni az út ívét, át­tért a bal oldalra és a híd- korlátnak ütközött, az ott lévő gyalogost nekiszorítva. A korlát egy része ütközés­kor behatolt az utastérbe, és végzetesnek bizonyuló sérülé­seket okozott. A baleset kö­vetkeztében Pollák József nagybátyjának egyik lábszá­rát le kellett vágni, és egy másik utas bal karja megbé­nult. Valamennyiük élete, testi épsége veszélyben for­gott. A Budakörnyéki Bíróság Pollák Józsefet — mint több­szörösen visszaesőt — nem jogerősen — maradandó fo­gyatékosságot okozó ittas jár­művezetés bűntette miatt négyévi, fegyházban végrehaj­tandó szabadságvesztésre ítél­te, valamint a járművezetés­től 10 évre eltiltotta. A szomorú eset nemcsak a járművezetők számára szol­gálhat tanulságként, hanem azoknak is, akik beülnek egy-egy ittas ember kocsijá­ba. Ga. J. gyünk. M. L. erre pofonütötte, majd én is, és Rafael Gyuri is megütötte őt. A többiek kö­zül ki hol ütötte meg, azt nem tudom, mert rögtön levettük róla a bundát. — Rafael Miklós azt mond­ta nekem, meg M. L.-nek, hogy hozzuk be az udvarról az ágyat, és mi azt csináltuk. A nő akkor már kombinéban volt. Ajánlottuk neki, hogy válasszon közülünk. Ö Gusz­távot. a testvéremet választot­ta. Mi valamennyien néztük. Három keresztet Amikor túlestünk rajta, a nő felöltözött, és elment M. L. akkor még azt mondta, hogy rá kell ijeszteni, felkapott egy baltát, és utánarohant, de nem bántotta. Eddig a történet, melynek főszereplői között olyan is van. aki a neve helyett csak három keresztet tud tenni, de ez természetesen nem jelent­het mentséget, a számára. A hat fiatalember rövidesen a bíróság előtt felel azért, amit elkövetett. Gál Judit Tapasztalhatóan a fiatalok körében előtérbe kerültek a szív- és érrendszeri, dagana­tos betegségek, a légzőszervi ártalmak, mozgásszervi zava­rok, kóros lelkiállapotok, va­lamint az úgynevezett devian­ciabetegségek — az öngyilkos­ság, az alkoholizmus és a ká­bítószerezés. Ezekről esett szó többek kö­zött a Magyar Kriminológiai Társaság közelmúltban tartott tudományos ülésén, melynek A neurózis, a pszichopátia és a bűnözés kapcsolatai — volt a választott napirendje. Megfigyelések szerint Ma­gyarországon ma 20 ezer fia­tal fogyaszt olyan mértékben kábítószert vagy azt pótló szert, hogy sürgős, azonnali orvosi kezelésre szorulna. A kábító hatású gyógyszerekkel a szeszes italok hatását növe­lik. Az ok — a kíváncsisá­gon és az esetleges rossz pél­dákon kívül — gyakran a be­illeszkedési zavar, a szoron­gás és depresszió. Felmérések megállapítása szerint a baleset, mérgezés és erőszak mint halálnem-okcso- port a kiskorúaknál és a fia­tal felnőtteknél és élre tört: minden harmadik fiatalkori haláleset mögött ez található. Ez az arány a 10—14 évesek­nél 43, a 14—18 éveseknél 51 százalék! De az így elhuny­tak közül csak minden ötödik tartozik a „gyengébb nem”- hez. Durva szülők Figyelmet érdemlő az a megállapítás — többek kö­zött —, hogy a sorköteles fér­fiak negyede-harmada alkal­matlan a katonai szolgálatra, de ez az átlag úgy oszlik meg, hogy a kedvezőtlen szociális környezetből érkező fiatalok közül csaknem kétszer annyit szűrnek ki, mint a jó körül­mények között nevelkedett fiatalok közül. Ezenkívül a fölmentett katonakötelesek 42,5 százalékánál mutattak ki gerincelváltozást; idegrendsze­ri és érzékszervi bajok 23 szá­zalékukat jellemezték: minden ötödik megvizsgáltalak pedig labilis a lelki egyensúlya. Figyelmet érdemlő továbbá a szülői durvaság, az oktalan verés, amely sok esetben hely­rehozhatatlan következmé­nyekhez vezethet. Ez utóbbi esetben a gyerek megszokja, hogy az élet bizonyos helyze­tében az ütés a megoldás. Az ilyesfajta szülői viselkedésfor­ma a gyerek felnőttkori életé­ben újratermelődik. E szemé­lyiségtorzuláshoz általában hozzájárulnak a környezeti át­öröklések is, mint az ivás, aminek következtében meg­szűnik az ember kontrollja, és cselekedeteit az ösztön, az ag­resszivitás uralja. A társadalom felelőssége óriási a fiatalokra leselkedő veszélyek megelőzésében. Szükség van a sokoldalú in­tézményi felkészülésre is, hogy a fiatalok erkölcsi, szellemi fejlődése, illetve beilleszke­dése minél sikeresebb legven. Vagyis, hogy kevesebben kal­lódjanak el. szoruljanak a pe­rifériára. csavarogjanak, s ke­vesebben kövessenek el jog­sértő cselekedeteket. Szükségszerű lenne — egye­bek mellett — a fiatal kábí­tószer-fogyasztók felkutatása, kezelésük megszervezése, az egészségkárosítás ellenpropa­gandája, módszereinek a ki­dolgozása. Sajnos nincsenek kellő terápiás lehetőségek és hiányzik a megfelelő intézmé­nyes háttér is. Például egy csöves, aki próbált leszokni a drogról, így válaszolt: „pró­báltam, nem megy. Az orvo­sok nincsenek felkészülve rá, nem állnak velünk szóba, csak ha a rendőrség visz oda. A rendőrségre pedig nem me­gyek.” Próbáltam, nem megy A tapasztalatok arra is fi­gyelmeztetnek, hogy a gyere­keket, a fiatalokat ért beil­leszkedési zavarokra időben oda kell figyelni, megelőzésé­ben fontos szerepe van az is­kolai nevelőtestületeknek. Ele­mezhetik a gyermekek szemé­lyiségét befolyásoló tényező­ket, megismerhetik a szülők és tanulók gondjait, töreked­hetnek a gyermeket ért ha­tás kiküszöbölésére. A nega­tív hatások megelőzéséért so­kat tehetnek az iskolai gyer­mekvédelmi megbízottak, a gyámhatóságok, valamint a nevelési tanácsadók szoros együttműködése. Az időben történő, szakszerű tanácsadói beavatkozás elejét veheti a sé­rült gyerekek személyisége to­vábbi károsodásának. Fáziskésésben vagyunk, jó lenne, ha minél előbb létre­jönne az egységes családvé­delmi hálózat, amely nevelési, életviteli és lelki tanácsokat ad, gondozásba veszi az alko­holistákat, a mentális zava­rokban szenvedőket, végül át­meneti anyagi segítséget is nyújt. A megelőzés hatékonyságá­hoz széles körű összefogásra, egyeztetett, célratörő, határo­zott és fegyelmezett fellépésre, cselekvésre van szükség. Dr. Orell Ferenc János, a fiatalkorúak ügyésze, a Magyar Kriminológiai Társaság tagja TÍZ NAP RENDELETE! A nem lakás céljára szol­gáló intézmények adóztatásá­val kapcsolatos feladatokról adta ki a pénzügyminiszter és a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke a 7001/ 1986. (PK2) PM-MTTH. szá­mú együttes irányelvét. Az irányelv a magánszemélyek tulajdonában álló üdülők, műhelyek, üzletek és egyéb, nem lakás céljára szolgáló helyiségek adójáról szóló 1985. évi 23. szmú TVR és a 62/ 1985. (XII. 30.) PM rendelete egységes végrehajtására és al­kalmazására szolgál. A helyi tanácsoknak ki kell dolgozni a lakásellátás helyi támogatásának feltételeit és módjait. Ennek elősegítéséhez a pénzügyminiszter és az építésügyi és városfejlesztési miniszter 7002/1986. (PK2) PM-ÉVM szám alatt irányel- * két határozott meg. Az irányelvek a Pénzügyi Köz­löny 1986. évi 2. számában jelentek meg. Fekete sarok Ittas vezetésért... A közelmúltban a kővetkezők togosítványát vonták be ittas vezetés miatt: Dián János, nyugdíjas, Vác, Csatamező u 10., 1 év 10 hó­napra, Kiss István, fuvarozó kisiparos, Rád, József A u. 49., „B” kategóriájú engedélyét 3 hónapra, Várszegi János, üzlet­vezető. Sződliget, dr. Kemény J. u 62., 3 hónapra. Gulyás Ist­ván, betanított munkás, Kemence, Felszabadulás u 183, 3 hó­napra, Kertész Ernő, bedolgozó, Szód, Malom köz 1., 4 hónap­ra, Horváth Tibor, betanított munkás, Kisnémedi, Kossuth L. u. 6., 4 hónapra, Dajka Lajos, ágazatvezető, Nagykőrös, Hel- meczi u. 9., „A” kategóriájú engedélyét 4 hónapra, Szorító László, autószerelő, Nagykőrös. Álmos u. 8 „B” kategóriájú engedélyét 2 évre. Bojtos Lajos, boltvezető, Nagykőrös Újvi­lág u 4., „A” kategóriájú engedélye kivételével I évre, Éberl Tamás, szakács, Pomáz, Szőlőtelep u. 13/b, 1 év 4 hónapra, Sztán István, magánkereskedő, Pomáz. Balassi u. 7., 2 évre. Zólyomi Gábor, autószerelő, Pomáz, Ady E. u. 25., 1 év 10 hó­napra. Megszólították az étterem előtt Behoztuk az udvarról az ágyat Az utasnak is vigyázni kell! Maradandó fogyatékosság

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents