Pest Megyei Hírlap, 1986. május (30. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-13 / 111. szám
r Életünk tényei Zöld fű, barna padok Kérdés: meddig szakad? jmer SZOMORÚ napokat élnek át azok a gödöllőiek, akik szeretik a szépet, a zöldellő füvű, csinos sétányokkal átszelt, fás, bokros, virágos parkokat. Pedig a Barátság-liget lassan ilyenné válik. Vagy két hete kezdtek munkához a Városgazdálkodási Vállalat emberei, s azóta is serénykednek. Megnyírták az erőteljesen kisarjadt füvet, elegyengették a nemrég kiásott árkokra hordott földet, gereblyéztek, tányérokat alakítottak ki a fács- kák körül. A minap elhelyezték a sétányok mentén a pihenőpadokat. Az árammérőgyár egyik brigádja megcsiszol tá, tartósítószerrel vonta be a támfal rönkjeit. Jólesik most végigpillantani ezen a kis ligeten. S fölszakad az emberből a sóhaj, miért nem olyan a többi park is? Sok pénzbe kerül ez nekünk, mondta valamelyik délután az egyik nézelődő, ki máskor is sétál errefelé. Sokba? Rengetegbe. S ráadásul meg sem éri. Hiszen tavaly is mennyien serénykedtek errefelé, még messzi vidékről érkezett diákok is, s nem sokkal távozásuk után rohamosan csúnyult a liget. Sétányait autók keréknyomai szabdalták fel, a fákat kitördelték, a füvön műanyag zacskókat kergetett a szél. Most pedig itt vannak ezek a padok. Keretük fám, ülőkéjük, támlájuk barnára pácolt fa. Mutatósak, illeszkednek a tájba, abba, amelynek arculatát az átellenben levő kastély határozza meg. Meddig lesznek ezek itt? Meddig így? Kisgyerekek jártak erre nem sokkal az elhelyezésük után, nyomban ki is próbálták a padokat. De hogyan? Ülepük a támlán, lábuk az ülőrészen. Ahogyan a nagyoktól látják. A tizennégy-tizenöt évesektől, akik valamivel arrébb ülnek így a művelődési ház mögötti padokon, s csurgatják a díszkövezetre a fagylaltot. A gyerekcsoport két vezetője ezenközben békésen beszélgetett a másik pádon. El fogják vinni ezeket a padokat, szólalt meg újra a nézelődő. El. Biztosan lesz, akinek megtetszik, s nagy vágyat érez majd, hogy saját kertjébe vigyén belőlük. Tehetetlenek vagyunk. A lebetonozás fölösleges pénzkiadás lenne. Az erős gyerekek addig nyűnék, míg nem maradna más, csak a lábak csonkja. Ahogyan tették a művelődési ház mögötti behajtani tilos táblával, s a korábban szintén ezen a fertályon kihelyezett szemetesekkel. Akkoriban némelyeknek nem tetszett ezeknek a formája. Most már megnyugodhatnak. Eltűntek. Ott hevernek a patakban, bokrok alján, az avarba süppedve. Ez a kis liget arra is példa, micsoda erőfeszítéssel próbálunk valamit szebbé, csinosab- bá tenni. Az eredmény legkisebb esélye nélkül. Ez a parkocska talán akkor maradhatna meg szépnek, ha fegyveres örök vigyáznának rá. Ügy látszik, még nem értünk meg arra, hogy a kerítésünkön túl ne törjünk, zúzzunk. A művelődési húz vezetői, munkatársai sokáig hadakoztak azért, hogy vegyék el a bejárat előtti parkolni tilos táblát. Végre teljesült a vágyuk. Azóta mindenki ott igyekszik megállni, úgy, hogy járművének legalább két kereke a díszburkolaton álljon. De volt a télen egy kis Fiat, amelyiknek gazdája csak akkor érezte jól magát, ha a kicsi mind a négy kerékkel fönn állt. Ha a ház ajtaja nagyobb lenne, biztosan behajtott volna az előtérbe. Hadd gyönyörködjön a kicsike a falikárpitban. A ház körüli díszburkolaton egyébként is úgy furikáznak némelyek, mintha az lenne az országút. S még akadnak oly naiv lelkek, mint a zeneiskola igazgatója, aki a minap, amikor az aluljáró torkolatában majdnem elsodorta a VGV kis teherjárgánya, méltatlankodott: ezeknek állandóan itt kell járniuk? Ügy látszik. A művelődési ház mögötti, a gyalogosoknak készült patak- hídon, az aluljárón keresztül robogni nagyon szeretnek. TAVALY vagy tavalyelőtt kaptunk egy szigorú felszólítást a tanács műszaki osztályától, hogy ne hajtsunk be a parkon keresztül a ház elé. Mi sosem hajtottunk be. Nem tudom, a tanácsnál^ az ott székelő szerve kapott-e ilyen levelet. Hogy nem veszik figyelembe, azt naponta tapasztaljuk. Ök azzal védekeznek, miként a cukrászda gazdája is, hogy az árut oda kell szállítani. Csakhogy a kettő nem megy, szép sétány, amelyen áruval megrakott járművek hajtanak. El kell dönteni, vagy ez, vagy az. A pénzt pedig költsük másra. Mondjuk a liget csinosítására. Azt majd mások teszik tönkre. S akkor megint ott vagyunk, ahol a part szakad. Kérdés, meddig szakad ? Kör Pál A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII ÉVFOLYAM, 111. SZÁM 1986. MÁJUS 13.. KF.nn Lelkileg sérült gyerekek A közösséghez tartozás élménye Csoportosan ..Utáltam az anyámmal való találkozásokat. Ilyenkor az apám mindig elvitt abba a szállodába, ahol anyám társaságát megmutatta.” ,,Én úgy szeretlek téged, anyukám, és nem tudom, te miét i nem szeretsz engem.” Különböző okok miatt kerülnek a gyerekek az osztályra. van olyan, akinek kezelhetetlen a magatartása, elutasítja a gondoskodást, indokolatlanul változik a teljesítménye. Mások pszichés eredetű fejlődési rendellenességben szenvednek, akad közöttük közönyös, epilepsziás, étvángytalan és drogos, koncentrálásra képtelen. Rowdanda Vasárnapi szülők című könyvéből és egy általános iskolás kislány d(ol- gozatából való a két idézet. Minden jóérzésű felnőtt megborzong ilyen szavak hallatán, akkor is, ha csak olvassa. Mennyi borzalomban, szívszorító, könnyeket kicsaló érzésben lehet részük azoknak, akik hivatásból foglalkoznak a lelkileg sérült gyermekekkel ? A kerepestarcsai Flór Ferenc Kórházban — az országban másodikként — 1983 szeptemberében alakult meg a gyermekpszichiátriai osztály. Ellátási területük Pest megye, az idetartozó több mint százötvenezer 8—18 éves fiatal számára 32 ágy áll rendelkezésre. Azóta kedvező változások történtek a betegekért, a szomszédban lévő 3. számú általános iskolában ki-ki folytathatja tanulmányait. Jelenleg tizenegy gyereket kísér reggel, délben ápolónő az iskolába és/vissza a kórházba. A gyerekek megszerették ezt az intézményt, a tanároknak sincs :.y$_lük ,különleges bajuk. Ä pszichológusok pedig látható javulásról számoltak be azon az értekezleten, melyen a gyógyítók és a tantestület tagjai vettek részt legutóbb. Dr. Kiss Mária, a gyermekpszichiátriai osztály főorvosa bevezetőjében megköszönte a hosszan tartó és huzamos segítséget, a nem is remélt lehetőséget, hogy a kis ápoltak most is tanulhatnak. A pedagógusokkal ismertette napirendjüket, a foglalkozások témáját. Elvük a csoportos terápia, nem hangsúlyozva a gyógyszeres kezelést. Ezt bizonyítja az is, hogy az elmúlt évben a tervezett ötvenezer forint helyett csak tizenötöt használtak fel gyógyszerekre. Kötetlenül A sokféle problémát, a feszültséget a lehetőleg korosztályok szerint közösen próbálják feloldani. A főorvosnö arról is szólt, mit remélnek, milyen eredményeket várnak a gyerekek iskolába járásától. Egy sajátos modellnyújtást, a közösséghez tartozás élményének hatását, mindezek mellett természetesen bizonyos fegyelmezettséget. Bartos Klára gyógypedagógus a délutáni programokról beszélt a jelenlévőknek. Szeretettel, finoman, a háttérből irányítva kell foglalkozniuk a legtöbbször valamilyen szempontból hátrányos helyzetű gyerekekkel, hiszen vannak köztük olyanok is, , ialaik a helyes étkezést is a kórházban sajátítják el. Hosszú idő alatt megfigyelhetik egyéniségük változását, ami még a kötetlen játékoknál, a bábuk kiválasztásánál is megnyilvánul. Pszichodrá- mát adnak elő, melybe teljesen beleélik magukat, ez is a cél, a beteget szembesíteni részben önmagával, részben konfliktusával. A sok-sok feszültségcsökkentő, kimerítő terápia, az okok kiderítése után sokuk élete rendeződik. A családba való visszatérés szintén komoly gondot jelent, ennek sikere a személyiség sérülésének mélységétől, valamint a szülők együttműködési készségétől függ. A szülők élet- szemlélete nagyoau befolyáAz éjszakai erdő Toliakból színkompozíció solhatja beilleszkedésüket. Sokszor ök kérik a csavargó, fékezheletlen csemetéjük vizsgálatát, azok pedig bizonyítani akarnak, éppen ezért egy apró kudarc is visszaveti gyógyulásukat. Az iskolába szívesen járnak, jól érzik magukat és így talán megoldódhat az átmenet a kórház és az otthon között. Egyeáüláílá A kísérlet eddig az orvosok és a tanárok szerint is sikerült. Akik azelőtt betegségük miatt kimaradtak az osztályból, most Babarczi József iskolaigazgató szerint az országban egyedülálló kezdeményezésnek köszönhetően ugyanúgy átveszik a tananyagot, mint régi társaik. Bizonyítványt azonban nem adhatnak, csupán hivatalos papírral igazolhatják, tanulójuk volt a diák. Az anyaintézménynek jogában áll ezt elfogadni vagy visszautasítani. Foglalkoznak már a kérdés rendezésével, idővel lehet, minden fórumon elismerik munkájukat. Báslcai Erzsébet Erkel iskola Szoboravaíás Gazdag programjuk lesz e hét végétől a Gödöllői Erkel Ferenc Általános Iskola 'tanulóinak és tanárainak. Május 17-én délután 5 órakor lesz a jubileumi évzáró hangverseny, az ének-zene tagozat fennállásának tizenötödik évfordulója alkalmából. A hangversenyt az Agrártudományi Egyetem aulájában tartják. Fellép a városi-egyetemi vegyes kar. a zenei tagozat első és második osztálya, a kisdobosok és az úttörők kórusa, s több szólista az egykori növendékek közül. Május 19-én úttörővezetői értekezlet, majd 23-án délelőtt 10 órakor szoboravató ünnepség. A névadó, Erkel Ferenc szobrának avatásán közreműködik a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia szimfonikus zenekara, Oláh Margit hárfaművész. Ekkor avatják az új kisdobosokat és úttörőket is. A nap programja Gödöllő, művelődési házIgnácz Rózsa: Csipkerózsika, az Egri Gárdonyi Géza Színház Harlekin Bábszínházának vendégjátéka, 10 órakor. Nemeztakarók. kiállítás, megtekinthető 15—19 óráig. A hónap gödöllői műtárgya: Gödöllői térkép 1850-ből, megtekinthető az előtérben. Helytörténeti gyűjtemény: A régi Gödöllő, kamarakiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Hamupipőke. Walt Disney világhírű rajzfilmjének felújítása. Csak 4 óraikor! A borotvás gyilkos. Színes, magyarul beszélő csehszlovák krimi, 6 és 8 órakor! Sporthírekbe Kézilabda Városi, körzeti rangadók Újabb fordulókon jutottak túl a kéziiabdások. Női csapataink Tökölön játszottak, ahol a felnőttek 13-33, az ifik 10-20 arányban győztek. Ezzel az eredménnyel a felnőttek az első helyre kerültek a táblázaton, a fiatalok a hetedikek. A felnőtt férfiak az egyetemistákat fogadták a GSC-pályán. A szakértők előtt ismeretes, hogy a GEAC a Kuvaitból hazatért, egykoron a férfi válogatottnál másodedzőként tevékenykedő Simon Csaba irányításával jelentősen megerősödött. GSC—GEAC 21-17 (11-8) GSC: Imre — Szabó A. (5), Szabó I. (7), Berczeli, Horváth (2), Urbán (4), Hajdú. Csere: Csikós — Bátori (2), Szlifka (1), Mezei, Klement. GEAC: Kulcsár — Szász, Vándor, Rátz (1), Sánta (1), Tromposch (4), Palorics (7). Csere: N. Kovács, Steiner (4), Pillinger. A vendégek jobb bemelegítését bizonyítja, hogy két góllal kezdtek, de az 5. percben már sikerült a GSC-nek az egyenlítés, majd a hazai talajt és Szabó A. eredményességét kihasználva a következő 15 percben öt gólra nőtt az előnyük. A játékrész derekán egy elhamarkodott játékvezetői ítéletet követően az egyetemi csapat egyik legeredményesebb játékosát, N. Kovácsot indokolatlanul kizárták a további küzdelemből, ami igencsak megzavarta a vendégeket. A második félidőben is végig kezében tartotta a kezdeményezést a hazai gárda (négy gólnál kisebb előnyük egyszer sem volt), így magabiztosan fektette két vállra a körülményekhez kevésbé alkalmazkodó GEAC-ot. Jó: Imre, Szabó A., Urbán, Bátori, illetve Tromposch, Palorics, Steiner. A következő fordulóban a hölgyek és a férfiak együtt utaztak el, az előbbiek Kartalon, az utóbbiak Ikladon léptek pályára. A leányok nagy küzdelemben többgólos hátrányt ledolgozva legyőzték a hazaiakat, a felnőttek is jelesre vizsgáztak küzdeni tudásból. Negyedórával a mérkőzés befejezése előtt még négygólos hátrányban voltak, ám huszáros hajrával sikerült pontot rabolniuk. A férfiaknál a fiataloknak volt esélyük a körzeti rangadó megnyerésére, ezért a lehető legjobb összeállításban küldték pályára a gárdát. A felnőttektől az egyik bajnokjelölt otthonában a tisztes helytállást vártuk. IMI—GSC 25-18 (11-8) IMI: Kolesza — Liszkai, Urbán, T. (5), Elter (3), Bol- dis (1), Gaál (6), Raffai (7). Csere: Szlucska, Szalay (2), Basa (1), Péter, Sima. GSC: Csikós — Surányi (3), Horváth (2), Urbán (4), Mezei, Szlifka (8), Klement (1). Csere: Morvái. A vendég gödöllőiek taktikája az volt, hogy visszafogott tempóval igyekeznek fékezni a nagy testű, lövőerőben lényegesen jobban álló ikladiak lendületét. Zavaró védekezéssel meg kellett törni a keresztmozgásra épülő hazaiak átlövési szándékát. Ez az elképzelés sokáig eredményesnek bizonyult. A 45. percben még mindig csak háromgólos volt az előnyük, ekkorra azonban kissé elfáradtak a gödöllőiek, Raffai és Gaál felváltva lőtték a gólokat. Jó: Raffai, Elter, Szlucska, a gödöllőiek közül mindenki dicséretet érdemel fegyelmezett játékáért, különösen a serdülőkorú Surányi. IMI ifi—GSC ifi 14-15 (6-9) IMI: Kerepesi — Hadrik (1), Benke (1), Hrncsár (3), Nyíry (6), Vincze (2), Gáspár (1). Csere: Gergely. GSC: Imre — Szabó A. (5), Bátori (1), Hajdú (1), Csente- ri (1), Szekeres (5), Rusai (2). Csere: Dóka. Jó: Hrncsár, Nyíry, illetve Imre, Szabó A. M. G. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) st prólékos gonddal, a női " szépérzék szürkeséget eltüntető evezredes, finom mozdulataival illesztgeti egymás mellé a tollakat, pilléket úgy, ahogy a tetőfedő illeszti ösz- sze a cserepeket, s a káprázatos színekből felragyog a nézőt lebilincselő alkotás, a kompozíció harmóniájia magához láncolja a tekintetet. Szeretni az embereket, a fákat, a virágokat. Szeretni az állatokat: őzeket, madarakat... Ez Ammer Zsuzsa emberi és művészi hitvallása. Amióta beszélgetünk az alkotó aszódi otthonában, egyre azon gondolkodom, hogyan juthat eszébe egy nőnek, hogy toliakból, pihékből műalkotást teremtsen. Azt mondja, az őszinte és igaz ember nem szófuikar. Beszél, mert nincs mit titkolnia, ezért aztán könnyű a dolgom, csak jegyeznem kell a szavakat. — 1972-ben kezdődött. Nem tudom, járt-e már az éjszakai erdőben. A holdvilág fényében sejtelmesen megnyúlnak a fák árnyai. Hallhatóvá válik a csend, csak az erdőt járó vadász tudja, hogy ez a némaság az erdőt és lakóinak az életét rejti. Különös a hajnal, amikor különböző színek kelnek egymással bírókra. A bíborszínű virradat küzd a szürkévé szelídülő feketeséggel. Harmat csillog a zöld fúvón. A vadrepce sárgás bujaságával lepi el a szemközti domboldalt, amelyet féltve őriznek — barnás leveleiket zizegtetve — a közelgő őszt hírül adó komor tölgyfák. Az éjszakai virrasztás minden izgalma ott remeg az erdőt já- ■ró vérében, izmaiban, s döbbenten áll meg a vadászháznál, ahol az elejtett és lefektetett fácánok tollán ugyanazok a furcsa színek csillognak, remegnek, mint a hajnali erdő vadat őrző rengetegen. Tollakat téptem ki a fácánból, s kezdtem összerakni a szemközti domboldal színeit. A vadászok, akik látták próbálgatásomat, megdicsértek, biztattak. Ammer Zsuzsa ettől a pillanattól kezdve lázasan dolgozott, mert amit csinált, nem pusztán szép kézimunkának tartotta, hanem a valóság felfedezésének és ábrázolásának. Ment, kereste a témát, figyel- i te a természetet, a madarakat. Tagja lett a vadásztársaság- : nak is. hogy minél gyakrab■ ban hallja, mit tudnak az er- : dő szerelmesei a természetről: . erdők fáiról, rétek virágairól, i a halkan vagy éppen csattog■ va felszálló madarakról. — Nem akartam én soha - művész lenni — tiltakozik i szerénykedve, amint hallja elismerő szavaimat az Est, a ■ Téli etető, a Színek, a Bagoly 1 című képei láttán —, nem ! akartam mást, mint elmon- ! dani az enyvezett végű kicsi ] pihékkel az érzelmeimet az • embereknek, mert hittem benne, hogy képeimmel örö- 1 met szerzek, s ezzel sokak 1 számára szebbé teszem az életet. 1 Ügy tűnt, hogy az általános ] iskola nyolc osztályát végzett , Ammer Zsuzsa elindul a siker ' útján. Dr. Koller Mihály, a Magyar Vadászok Országos Szövetségének főtitkára megismerte szenvedélyét, s Muray t Róbert grafikushoz vitte a képeket, mondana véleményt. Két hónap sem telt el. és a Margitszigeti Nagyszállóban közös kiállítása volt Muray Róberttel. A Nimród című vadászújságban Vörös István írt kritikát, a Kisállattenyésztők Lapjában dr. Gonda Irén méltatta az egyedi utat járó asszony művészetét. A rádióban Balogh István mutatta be az alkotót és készített vele riportot. Következett á Herendi Porcelángyár művészeivel közösen rendezett tárlat. Egyre több elismerésben volt része. A Kaliforniából hazatért Túri György állatszelídítő diszma- dártollak gazdag választékával ajándékozta meg. Képeit őrzi a Helikon Galéria. Újabb riport az Esti Hírlapban. Dr. Mödlingen Pál, az állatkert madárházának igazgatója is a segítségére siet. Gyűjti a díszes madarak által levedlett tollakat és ■ eljuttatja Ammer Zsuzsának. Közben, mert nem lehet minden szép az ember életében, megromlik a családi háttere. Szakemberek, műértők elismerik, otthon üldözik szenvedélyét és az új szerelmét. Ö a családot választja, s hosszú évekre lemond a tollmozaik készítéséről. — De valami mindig mozog bennem, s amikor 1983-ban meghívnak a Sopronban rendezett erdészeti vándorgyűlésre, hogy bemutassam a képeimet, ismét dolgozni kezdek. Barátom. Józan László is biztat, mellém áll. Kiállítottam Gödöllőn a Humánban, Ikla- don a műszergyárban. — Most egy színkompozíción dolgozom, s készítem Dávid csillagát. Ezernyi terv izzik bennem. De mintha fogyna a régi biztatás, kopnának a munkára ösztönző szavak. Talán ezek a sorok is segítenek valamit. Talán eszre- vétetik Ammer Zsuzsa munkásságát. Fercsik Mihály
