Pest Megyei Hírlap, 1986. május (30. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-13 / 111. szám

pusr . MU. > Kt 1986. MÁJUS 13., KEUP 5 Az egész országban Megkezdődtek az érettségik Múlt és jelen képei Fények és árnyak Egyiptomban (I.) Érden a Vörösmarty Gimná­ziumban reggel 8 órakor 120 negyedikes diák kezdte mer magyar irodalomból az írás­beli érettségit. Horváth Tímea — képünkön — a feladat meg­oldásán dolgozik. Hancsovszki János felvétele ★ Hétfőn az ország valamennyi * középiskolájában megkezdődtek az írásbeli érettségi vizsgák. Az 1925/86-os tanév végén a gimná­ziumokban Összesen 811 osztály, 25 000 tanuló, a szakközépiskolák­ban 998 osztály, 29 500 tanuló érett­ségizik. Az esti és levelező tago­zaton a gimnáziumokban 4083-an, a szakközépiskolákban 14 700-an vegeznek. A gimnáziumban érettségizők az idén is négy kötelező tárgyból: magyar nyelv- és irodalomból, matematikából, történelemből és egy idegen nyelvből vizsgáznak, ötödikként olyan elméleti vagy gyakorlati fakultatív tárgyat kel­lett választani, amelyet harmadik és negyedik osztályban tanultak. Magyar nyelv- és irodalomból, valamint idegen nyelvből írásbeli és szóbeli vizsga is van, a többi tantárgyból csak az egyik kötele­ző. Azok a gimnazisták, akik a gyakorlati fakultatív tárgyak va­lamelyikét nagy óraszámban ta­nulták fakultatív záróvizsgát is tehetnek. A szakközépiskolások írásban és szóban vizsgáznak magyar nyelv­és irodalomból, és csak szóban történelemből. Szaktól függően kötelező vizsgaanyag lehet a ma­tematika, fizika, biológia vagy más tárgy. Minden szakközépisko­lásnak érettségiznie kell legalább egy szakmai elméleti tárgyból írásban és szóban egyaránt, és egy szabadon választható idegen nyelvből. Az idén elsőként hasz­nálhatnak a diákok zsebszámoló­gépet az érettségin. A hétfői magyar nyelv- és iro­dalom vizsgát követően május ill­án matematikából, 14-én és 15- én a gimnáziumokban idegen nyelvből, a szakközépiskolákban szakmai elméleti tárgyból ren­deznek írásbelit, 16-án a gimnazis­ták fizikából, kémiából, valamint idegen nyelvből, a szakközépisko­lások pedig idegen nyelvből adnak számot felkészültségükről. \y esti és levelező tagozaton május 26- tól kezdődnek meg az írásbeli vizsgák. A szóbeli vizsgák időpontját az iskolák határozzák meg: ezek jú­nius 9. és 21. között zajlanak le. A magyar nyelv- és irodalom írásbeli vizsgákon a gimnáziumok­ban a következő tételek közül vá­laszthattak az érettségizők: Ady Endre szimbolizmusa néhány sza­badon választott költeményének értelmezése alapján; értelmezze Vörösmarty Mihály Előszó című költeményét!; értelmezze Mikszáth Kálmán Fili (rajz a régi világból) című elbeszélését! A szakközépis­kolákban a magyar nyelvből és irodalomból vizsgázók a következő tételek valamelyikét kapták: az ellentétek szerepe és jelentése Ady Endre költői világában; legkedve­sebb regényhősöm életútja — egy szabadon választott regény értel­mezése alapján; gondolati és ér­zelmi elemek jelentésének egysé­ge József Attila Öda című költe­ményében a mű értelmezése alap­Aki Kairóba vált repülője­gyet, nagy vállalkozásra indul. Kincsek várják és veszélyek, fények és árnyak. Az első mo­numentális szobor és piramis után azonban megnyugszik az ember. Nem azért, mert a ve­szélyzóna elmúlt, hisz megma­rad a bizonytalanság, de im­már azzal a felismeréssel: ér­demes volt Abu Szimbelbe ér­kezni. A karnaki templom ki­lométeres hosszú oszlopso­ráért. sok száz szobráért ér­demes volt megszületni. Az emberiség most veszi először tömegesen birtokba azt, ame­lyért évezredekkel ezelőtt „milliók egy miatt” verítákez- tek, éltek, haltak. Madáchot idézve a despotikus hatalmú fáraóért, de azért a szépségért is, mely millióknak száza­dunkban vált először elérhető kinccsé. Kultúránk különben is mindenütt az utazó lénye­get felfedő szövetségese. Athénban Babits verse segít, hoay rádöbbenjünk Hegeso sírjának mélységére. Rómában a Capitoliumon Kosztolányi Marcus Auréliusról írt költe­ménye tájékoztat a szoborba lépett sztoikus igazságról. Pá­rizsban a Szent Mihály útján Ady vezet minden magyart, Egyiptomban Madách. Minde­nütt akad szellemi irányí­tónk. aki kultúránk hátteréből mellénk lén és barátian segít. Egy amerikai sokkal magá­nyosabb a nagyvilágban, mint ^gy magvar. A föld valahány pontjánál esv magyar vers. könyv, festmény, zene a tá­maszunk. Mindenütt fegyver. A kairói repülőtéren is, a hidaknál, középületeknél szintén. Béke van Kairóban, Memphiszben. de olyan béke. amely bárme­lyik pillanatban elillanhat. Szobor Abu Szimbelben E szemmel látható bizonyta­lanság mégsem zavar, s nem okoz félelmet, mert időben a csodák között járunk, s ezek feledtetik a jelen hártyavé­kony harmóniáját abban az Egyiptomban, mely egyúttal és egyszerre bibliai idő, mo­hamedán térség, II. Ramszesz szoborban fennmaradt üze­nete. Kairói villanások Miközben Kairótól Asszuá­nig, Luxorig érünk, bejárunk több évezredet is. A táj szám­talan vallást, életérzést és fi­lozófiát őriz emlékeiben. Já­runk Kairó legrégebbi zsina­gógájában — azt is fegyvere­sek őrzik. A kopt negyedben elképesztő a szemét és a sze­génység. A gyerekraj egy szem cukorért hálás. Relatív dolog a boldogság; erre is Kairó d figyelmeztet. ahol a szemmel látható nyomorban nem szenvednek annyira az emberek, mint gondolnánk. A mohamedán temető sírjai között kalyibák. Ezrek élnek itt a halottak kertjében, s ez is természetes. Az egyiptomiak ácsorognak a novemberi har- mincfokos melegben. A bazár ottj ártu.nkkor csöndes — mo­hamedán ünnep van. A cita­della — akár Budapesten — feltárja a metropolis megainy- nvi zihálását. A Nílus a Du­nához hasonló intenzitású fo­lyam. Két részre osztja Kai­rót. Az egyetlen hegy itt em­beri kéz munkája: a távolról felderengő gizehi piramis. Az El Borg szállóból tekint­ve. ahol lakunk: Kairó szinte Chicago. Tele felhőkarcolóval. E nézőpontból nem látható a nyomor, pedig sokmilliós mé­rőszámmal itt terebélyesül. A kairói nemzeti múzeum nem nagyobb a budapesti Szépművészeti Múzeumnál. Még sűrűbb. Nem haladunk. Egyszerűen megkötöznek a gránittömbök, a Falusi bíró alakja, Tutankamen aranykin­csei. A lépcsős piramis Egyiptom a Nílus ajándéka. Ami megdöbbentő, hogy a si­vatag nem átmenetek alapján válik sok ezer kilométeres kő- és homokmezővé, hanem egyik méterről a másikra, élesen. Még látni a Nílus- csatornákat, a pálmafák rin- gását, de ez már menthetet­lenül Szakkara: a piramis és a sivatag. Végtelen hőség és magány. Itt a kutyák is irtó­zatosan elhagyottak és kiszol­gáltatottak. Nem ugatnak, isz- kolnak, mint a hiénák, mesz- sze elkerülik az embert — kérni se mernek lerágott csontot. Csak a tevék vágnak nyomokat a pordombokra, s előttünk áll Szakknra. A sár­gásvörös teraszos kőhegy, em­ber építette magasság és döb­benet — plasztikus színtömb- íe ötvöződik az ég szürké«- kékjével, egy olyan színél- ménvt adva, hogy az utazó megérti Csontváry forrásait: az egyik Szakkara. A szfinx, Kefren és Keops piramisa estére még varázs­latosabbá válik a kék, cárga, vörös fényekben. Szerkesztett hatás ez, nem olcsósítja, ha­nem fénnyel, zenés hanggal növeli az építészet ünnepét. Van ok meditációra a gyö­nyörködés után a buszban. Obeliszk és óratorony Lámpafüzérek világítják meg a kairói utcákat. Dörzsölöm a szemem; nem káprázik? Vala­honnan olyan Ismerős ez a vidék. Végre megoldom a rej­télyt: Csontváry Kairói este című festménye nyomán is­merek rá a valóságosra. Még délelőtt az Alabástrom me­csetben időzünk. Figyelemmel hallgatom a vezető szavait: az Alabástrom mecset óratornyát a franciák adták cserébe azért a hatalmas obeliszkért, amely ma Párizsban a Concorde té­ren látható. Jó cserét csinál­tak — márminthogy a fran­ciák. Losonci Miklós (Jövő kedden folytatjuk.) A mai magyar kisplasztikát bemutató nagy kiállítás nyílt a kanadai Torontóban, a Mű­csarnok és a Kanadai Szob­rászművészek Szövetsége közös rendezésében. A kiállításon 46 művész csaknem másfélszáz alkotását láthatják az érdek­lődők: szobrokat, érméket, egyéb kisplasztikái alkotáso­kat. Több művel szerepel a kiállított anyagban Schaár Erzsébet, Vilt Tibor, Varga Imre, Kő Pál. Melocco Miklós és a mai magyar szobrászat sok kiváló képviselője. Az ünnepélyes megnyitón, amelyen jelen volt a kanadai képzőművészeti élet sok neves képviselője, Toronto város és MIT tiZEN a rádió? A Kerényi Mária és dr. Szegő Tamás által vezetett műsor­ban elsőként — lapunk egykori munkatársának — Koffán Évának a jegyzetét hallottuk. Egy rokkant nyugdíjas házas­pár levele nyomán indult fölfedező útra. A panaszosok aládúcolt, vizes lakásuktól sze” retnének megszabadulni, de mint írták, a hivatalos szer­vek semmibe veszik őket. Az eset kapcsán várható fölhábo- rodás azonban — szokatlan módon — elmaradt. A helyi tanács szociális ügyekkel fog­lalkozó előadója ugyanis hiá­ba tett meg mindent azért, hogy a rokonok készséges se­gítségével rendbe hozzák a há­zat, az öregek ragaszkodnak ahhoz, hogy a tanács adjon nekik másik lakást. Egyéb megoldás őkét nem érdekli. Ez az az eset, ami után az ember csak áll és döbbenten hallgat. A nekem ez jár szem­lélet úgy látszik, nem akar vagy nem tud ebben az or­szágban kihalni... Hasznos, követendő mód­szert ismertetett meg Bősze Valéria riportja, amely a komplex családvóddlem mód­szereivel foglalkozott. A XX. kerületi tanács - vb-titkára, Dudás Ferenc beszélt arról, hogyan' veszik figyelembe a veszélyeztetett gyerekek hely­zetét a lakáskiutalásoknál. A válások után gyakorta együtt­maradnak a házastársak és lakás híján mindennaposak lesznek a veszekedések, vere­kedések. Az ilyen ügyekről a gyámhatóság, a Hazafias Nép­front körzeti bizottságai, a lakóbizottságok, a tanácstagok és a Vöröskereszt-szervezetek tájékoztatják őket. Ha olyan esetről van szó, a lakásra vá­rók terhére is megoldják a gondot, hiszen emberek, kis- evermekek sorsa múlik ezen. ÉRTÉKMEGŐRZŐ. A mos­tani adás a Kallódó diplomák alcímű sorozat második része volt. Szél Júlia riport­jában a mérnökök és közgaz­dászok helyzetét vette nagyí­tó alá. Erre az adott ürügyet, hogy Angyalföldön a kerületi Pest megyei alkotók is Ex librisek tárlata Művészetek. érdekességek után érdeklődők között sok lelkes gyűjtőt tartanak szá­mon. Közéjük tartozik Tóthpal István is. aki szép régi fegy­vereket. metszeteket és né­hány esztendeje ex libriseket is gyűjt. A mintegy négyezer darabot számláló gyűjtemény­ből most egy kamarakiállítás- nyit látni Keszthelyen, a kas­télymúzeumban. Neves művészek készítettek ex libriseket Tóthpál István számára, köztük nem egy Pest megyei grafikus, alkotó. A keszthelyi bemutató közön­sége a többi közt például Fery Antal könyv jelgrafikáit is láthatja. A keszthelyi kiállításra tet­szetős füzetet adtak ki sok­sok képpel. Az előszót Szíj Rezső művészettörténész, szak­író készítette. Tóthpál István tagja a kis- grafika-barátok körének, amelynek igen népes Pest me­gyei tagsága és pártolótábora van. Ontario tartomány több veze­tő közéleti személyisége, részt vett Havas Valéria, a Műcsar­nok igazgatóhelyettese. Nagy Lajos, ottawai magyar nagy­követ megnyitó beszédében el­mondotta: a kiállítást egyebek között annak is szentelik, •hogy az első magyar beván­dorlók száz évvel ezelőtt te­lepültek le Kanadában. A Kanadai Szobrászművé­szek Szövetsége több kiállító ■művészt nívódíjjal jutalma­zott, így Szőllősy Enikőt és Lugossy Máriát. A magyar kisplasztikái ki­állítást Toronto mellett be­mutatják Montrealban és Banfban. pártbizottság két szociológus képzettségű munkatársa kér­dőíves rendszerrel vizsgálta 427, egyébként 35 különböző vállalatnál dolgozó beosztott mérnök és közgazdász körül­ményeit. Mint a felmérést vég­zők elmondták, a műszaki szakembeirgárda öntudatos ré­teg, amely ismeri helyét és szerepét. Ugyanakkor azonban azzal is tisztában van, hogy az ország technikai fejlődése nem miatta akadozik. Ha pályaképüket elemezzük, akkor megállapítható, hogy erős szakmai indíttatással mennek az egyetemre, amely­nek elvégzése után szembe­kerülnek az egészen más, il­lúzióromboló valósággal — és csalódnak. Hiszen nem az ér­téküknek megfelelő a fizeté­sük és a beosztásuk. A válla­latok nem gazdálkodnak jól a munkaerővel, s így a kikép­zett emberek sem az őket meg­illető helyre kerülnek. Pedig azok a gyárak, üzemek érnek el piaci sikereket, amelyek jói csoportosítják szellemi tő­kéjüket. Jó példaként szerepelt a ri­portban a Fémmunkás Válla­lat, ahol a fiatal szakemberek team-rendszerben dolgoznak. Az elvégzendő munkákat és a diplomásokat kategóriákba sorolták és a mérnökök kü­lönféle címeket is kaptak. Ezek a rangok és a kategóriás munkák a fizetésekben is jól tükröződnek. Az egy-egy fel­adattal megbízott fiatal team­vezető maga választja meg be­osztott munkatársait. Ez csak egyetlen jó példa. Az általános gyakorlat sajnos, az, hogy nem megfelelő a munkahelyeken a műszakiak közérzete. Tisztában vannak ugyan hasznosságukkal, ám a f: -etések alapján megállapí­tott rangsor Szerint úgy ér­zik, nem ismeri el őket a tár­sadalom. A Fémmunkás mód­szele azonban bizonyítja, hogy a diplomák és az emberek ér­téke visszaállítható. Azt pedig valamennyien jól tudjuk, hogy ezt a feladatot napirenden keil tartani. Körmendi Zsuzsa Földszint és emelet Fél évszázad a pályán M ozdulásra készen pihen a keze az ölében. Nyugtalanító ez a nyuga­lom a tanár úr számára. Alig mer körülnézni, annyi ember nyüzsög kö­rülötte. Pedig egy pillantással is föl le­het mérni, hogy a kultúrház három­százötven személyes színházterme megtelt. Miatta — érte — gyűltek össze. Az el­nökségben is róla beszélnek. Arról az ötven évről, amelvet a katedrán töl­tött. Itt született, Budaörsön. Édesapja ta­nító volt, s így szinte magától értető­dött, hogy ő is ezt a pályát választja. Hiszen még a házat is, amelyben apja született, dédnagyapja építette. A zene szeretetét Rajeszky Benjá­mintól tanulta, aki a József Attila Gimnázium elődjében tanította őt. Pedagógus képesítését már Pesten sze­rezte, ének-zene szakon, a Nemzeti Zenedében pedig három évig orgonál- ni tanult. Kesernyéssé válik arca: a háború ■miatt nem folytathatta... Játszott ugyan hegedűn is, de a fő célja min­dig a kórus volt. Negyvenkilencben alakította meg a gyerekkórust Buda­örsön, hiszen természetesen ő is itt vállait állást. S lám, utódaik — az I. számú Általános Iskola kórusa — itt állnak előtte ünneplőben. Amikor dalba kezdenek, ösztönösen mozdul a keze, pedig ma nem ő vezé­nyel. Elmosolyodik ezen. És dúdolja magában a dallamot. Tízéves kora óta énekel kórusban, és tizenkilenc évesen már egy huszonöt tagú férfikart ve­zetett,. Harmincnégy törökbálinti férfi kö­vetkezik, aztán a huszonnégy tagú bia- torbágyi férfikar, akiknek szintén a vezetője. És neki tétlennek kell lennie, és az az egész nagy zsibongás, a tap­sok ... egészen kimelegedett. Ne dol­gozzon az ünnepelt — kötötték ki a kezdeményező törökbálintiak, ö pedig alig tud megülni a széken. Szinte fölpattan, amikor a hagyo­mányőrző budaörsi német népdalkórus asszonyai sorakoznak fel népviseletben. Rájuk azért büszke, mert másfél évig — minden hivatalos forma nélkül — jöttek el hozzá énekelni. Most már a művelődési házhoz tartoznak. Végre, ezt az egy kórust ő vezényelheti. A helybeli Pro Musica Vegyeskárusban viszont énekel is, mert ott „csak” szó­lamvezető. Most látja igazán megvalósulni azt, amit mindig is vallott: a legfontosabb cél, hogy együtt legyenek, hogy együtt énekeljenek és néha-néha föllépjenek. Mind itt vannak ... Elfelejti még min­dennapos kesergéseit is a kórusok jö­vőjéért. Hogy alig akad utánpótlás, az emberek nem érnek ár. Viszont nem minden lelkesedő tud énekelni. Egy emlék keveredik elő jó harminc év távlatából. A kitelepítések után új emberek kerültek Budaörsre. Négy iparos megkereste, alakítsanak kórust, mert ott is énekeltek, ahol eddig éltek. Megtette s vezette is 1981-ig, amikor nyugdíjba ment. Csak éppen a tanítást nem hagyta abba. pedig a felesége is nyugdíjas, német szakos peodagógus. s három fiukat fölnevelték már. „Én pedig ott vagyok, ahol voltam — gondolja most magában —, a földszinten, de vagyok!" Ekkor a nevét hallja: „...Szakoly Miklós tanár úr a Szocialista Kultú­ráért miniszteri kitüntetésben része­sül ...” L ám. tanár úr. megbecsülik a „föld­szintet’. hiszen az tartja az „eme­letet”! Vennes Aranka Magyar kiállítás Kisplasztikák Torontóban RA DIÓ FIGYEL Ő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents