Pest Megyei Hírlap, 1986. május (30. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-13 / 111. szám

1986. MÁJUS 13., KEDD Gyártás közben ellenőrzés A RAMÓNA Ipari Szövetkezet gödi tizemében gyártás közben is ellenőrzik a körkötőgépeken készülő kelméket, hogy ezzel is csökkentsék a selejtet. Évente 200—250 tonna kelmét vizsgálnak át a meósok, s nemcsak minősítik ezeket, hanem azonnal jelzik a kötőgépet kezelőknek, ha valami hibát észlelnek. A képen: Hajdú Zoltánná. (Barcza Zsolt falvétele) Áruházavatás, lizletbővités Karbantartás saját erőből Előbbre lépett fenntartási és beruházási feladatainak megoldásában a Vác és Kör­nyéke Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat tavaly. Alapos elemzés után a fontossági sor­rend szem előtt tartásával te­vékenykedtek. A karbantartásokat általá­ban saját dolgozóik végezték, illetve a vállalat gazdasági munkaközössége. Csupán né­hány nagyobb volumenű épí­tési munkához és a gépek ja­vításához hívtak külső kivite­lezőt. A múlt évben 42 üzletet festettek ki, 13 boltban a be­rendezéseket, ötben a szociá­lis helyiségeket, nyolcban pe­dig a riasztóberendezéseket újították fel. Továbbá 16 egy­ségben korszerűsítették a vi­lágítást, négyben . göngyölegtá­rolót építettek, 11 helyen szel­lőzőventilátort szereltek fel. Fejlesztési ^lapjukból je­lentős összeget fordítottak boltjaik fűtési rendszereinek korszerűsítésére. G azd ál kod ási eredményei k lehetővé tették, hogy folytas­sák hálózatfejlesztésüket is. Átadták Dunakeszin a válla­lat második legnagyobb — 1276 négyzetméter — alapte­rületű ABC-áruházát, ahol a kereskedelmi tanulók’ képzésé­re egy oktatási kabinetet léte­sítettek. Nagy szükség volt a zebé- gényi 22. számú bolt bővítésé­re, mivel az üzlet — adottsá­gai miatt — nehezen teljesí­tette az idegenforgalmi sze­zonban jelentkező igényeket. Most 26 négyzetméterrel lett nagyabb az alapterület. Előkészítették a 700 négy­zetméteres nagymarosi üzlet építését, valamint a szobi kis alapterületű 39. számú bolt­juk bővítését. Ipari szövetkezetek Kongresszus előtt Az Ipari Szövetkezetek Or­szágos Tanácsa hétfői ülésén megvitatta az ipari szövet­kezetek ez év októberében megtartandó IX. kongresszu­sának irányelveit. Az ülés megállapította, hogy az 1981-ben tartott VIII. kong­resszus óta eltelt öt esztendő­ben nőtt a szövetkezetek mun­kájának jelentősége a lakos­ság igényeinek kielégítésében és az export bővítésében egy­aránt. A VII. ötéves terv idő­szakában is fontos szerep hú­rul a szövetkezetekre. Nagyon lényeges, hogy javítsák kap­csolataikat, építsék ki az anyagi érdekeltségen alapuló együttműködést a belkereske­delemmel. Szélesítsék a lakos­ság iparcikkellátását szolgáló új termékek körét, vegyék fi­gyelembe az olcsóbb fogyasz­tási termékek iránti növekvő igényeket. Létesítsenek mind több közös mintaüzletet, s bő­vítsék saját boltjaik körét is, hogy közvetlen és gyors ta­pasztalatokat szerezzenek az igények változásairól, s ennek megfelelően alakítsák terme­lésük szerkezetét. Várható, hogy tovább nő az igény a lakáskarbantartás, valamint az elektromos háztartási gé­pek, híradástechnikai beren­dezések és a gépjármüvek ja­vítása iránt. Az irányelvek külön fog­lalkoznak a.z építő- és építő­anyagipar területén jelentkező feladatokkal, s továbbra is ki­emelt fontosságúnak jelölik mag a gazdaságos export fo­kozását. Ez megkívánja a kül­kereskedelmi vállalatokkal való együttműködés szélesíté­sét, a közös kockázatvállalá­son alapuló formák szélesebb köini alkalmazását is. A tanácsülés az irányelveket elfogadta, s az ipari szövetke­zetek IX. kongresszusának időpontját október 10—11-ében határozta meg. Visszaélések az állományon kívüli bérekkel Hétmilliót s mződés nélkül A lavina állítólag úgy keletkezik, hogy a hegy or­mán egy kis hócsomó gurulni kezd lefelé, s közben egyre terebélyesedik és sok mindent magával sodor. Az alábbi ügyben a hófogó szerepét a Heves Megyei Rend­őr-főkapitányság vizsgálati osztályának a Pest Megyei Népi Ellenőrzési Bizottsághoz küldött levele töltötte be. „Értesítem, hogy csalás bűn­tett elkövetésének alapos gya­núja miatt folytatunk nyomo­zást. Az eljárás során megálla­pítást nyert, hogy a dömsödi Dózsa Tsz-nél visszaélések történtek az állományon kívüli munkabérek kifizetésével kap­csolatban. 1984—1985. években Kollár László, Kollár Oszkár és Kollár Oszkárná budapesti lakosok részére útkarbantar­tás és csatornaépítés címén összesen 53 148 forint állo­mányon kívüli munkabért fi­zettek ki, mely összeget továb­bi 3700 forint SZTK-járulék terhel. Nevezettek a tsz-nél semmiféle munkát nem végez­tek." Jsgászi leíemásw Természetes, hogy ez a ta­valy szeptemberben írott le­vél a dömsödi Dózsa Tsz-ben tapasztalt visszásságokra irá­nyította a megyei NEB érdek­lődését. A testület megbízásá­ból dr.. Bánki Béla és dr. Winternitz Arnold készített összefoglaló jelentést, erre Sáfrán József tsz-elnök hosz- szadalmas, a jogászi lelemény egész fegyvertárát felvonultató magyarázkodással válaszolt, ámde Császár Ferenc megyei NEB-elnök újabb levele a té­nyek erejével gyengítette a magyarázkodás remélt hatását. Ma már nagyon vaskos az ügy dossziéja, tartalmának is­mertetésében tömörségre töre­kedni nem kis feladat. A Dózsa Termelőszövetkezet különösen a kertészeti és sző­lészeti ágazatban foglalkozta­tott sok idegen dolgozót. Az úgynevezett vendégmunkások vezetője la dédestapolcsányi ’Szalóki család 'volt — Szalóki István a nejével és Szalóki Zsigmond a nejével —, ők to­A nap szint® .kimeríthetet­len energiaforrás, a termő­földnek pedig az a sajátossá­ga, hogy szakszerű, hozzáér­tő munkával rendszeresen megújítható, sőt növelhető termőképessége. Lehetősé­geink kihasználása, a fejlesz­tési elképzelések valóra vál­tása viszont azoktól a szak­emberektől függ, akik a ter­melést szervezik, a döntése­ket hozzák. A tudományos műhelyekben, egyetemeken, kutatóintézetekben folyó munka eredményeinek megis­merésében, elterjesztésében jelentős szerepet töltenek be a tudományos egyesületek, közte a Magyar Agrártudo­mányi Egyesület Pest megyei szervezete is. Költségérzékenyekben — Tevékenységünk azonban nem merül ki a tudományos eredmények továbbításában, hanem szintetizáljuk, össze­gyűjtjük a szakemberek ta­pasztalatait, megfigyeléseit, amit a napi termelésben hasz­nosítunk — mondja dr. Biró Ferenc, a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem rektora, a MAE Pest megyei szervezeté­nek elnöke. — A mezőgazdá­ságnak a nemzeti jövedelem növeléséhez való fokozottabb hozzájárulása céljából haté­konyabban és költségérzéke­nyebben kell megszervezni a gazdálkodást. Ehhez szüksé­gesek azok a szakemberek, akik a biológiai, technológiai ismeretek mellett — erre is alapozva — kiváló ismerői a vállalati gazdálkodás spe­ciális kérdéseinek is. Az üze­mek nagy számban igénylik a jól képzett agrármérnököket. Természetes azonban, hogy jó vezetők csak azok lehetnek, akik képesek az állandó szak­mai megújulásra, az újabb és újabb tudományos eredmé­nyele gyakorlati alkalmazásá­ra, a folyamatok felgyorsítá­sára és irányítására. A termelés folyamatát ma már széleskörűbben értelmez­zük, mint korábban. A szoro­A MAE is segíti a gazdálkodást A jó vezető képes megújulni éves terv indításának az éve. A tervfeladatok teljesítését a MAE is központi kérdésnek tekinti, és munkájuk megha­tározó elemévé tették azt. Erre mozgósítják tagjaikat és szervezeti egységeiket. Kiiikapcsolatok — A megyei közgyűlés ha­tározatának megfelelően, a sokrétűségre törekszünk mun­kánkban, ugyanakkor megkü­lönböztetett figyelmet fordí­tunk az agrármérnöknőkre, a nyugdíjasokra, a fiatalok helyzetére és problémáira is — veszi át a szót Tunyogi And­rás, a Pest Megyei Tanács, főmunkatársa, a MAE Pest megyei szervezetének szerve­ző és ügyvezető titkára. — Üj szervezeti egységek szerve­zését tervezzük és növeljük a taglétszámunkat is. Lehetősé­get nyújtunk a számítógép- program, az anyag- és ener­giatakarékossági célkitűzések, az új vállalkozási formák megismerésére. Minden eset­ben előírjuk egy-egy felvetett problémakör ökonómiai meg­közelítését, elemzését, ugyan­akkor nagy figyelmet fordí­tunk a minőségre, a termelés jövedelmezőségére is. Az idei év kiemelt feladatai közé tar­tozik a takarmánygazdálkodás segítése, a gabonaprogram megvalósítása, az állattenyész­tés jobbá tétele. Ezenkívül sok közérdeklődésre számot tartó, témáról, az öntözésfej­lesztésről, a térségi meliorá­cióról, a komplex növényvé­delmi technológiák kialakítá­sáról tartunk előadást. A szakemberek látókörének bő­vítése érdekében külföldi ta­nulmányútokat is szervezünk Kelet- és Nyugat-Európába egyaránt. Béna Zoltán a gyakorlatot természetesen a szövetkezet , belső szabályai sem engedték meg. A szövetkezet több olyan személyt is foglalkoztatott al­kalmi munkavállalóként, aki másutt főállásban dolgozott. Veilük szemben alkalmazni kellett volna azt a jogszabályt, miszerint az olyan munkavég­zésre irányuló egyéb jogvi­szony létesítéséhez, amely a főállás munkaidejét érinti, a dolgozó munkáltatójának elő­zetes írásbeli engedélye szük­séges. Ilyen esetben a szerző­dést írásban kell megkötni, meg kell állapítani a díjazás mértékét stb. Mindezeket a jogszabályi követelményeket a Dózsa Tsz-ben mellőzték. Így aztán előfordulhattak olyan furcsaságok, hogy pél­dául Fischer Istvánnak, a Lampart Vegyipari Gépgyár megbízott főművezetőjének a nevét ráírta valaki a Dózsa Tsz bérkifizetési lapjára, s felvette a 3459 forint bért is; vagy Maglóczki József, a Lám" part esztergályosa aláírta ugyan Gyöngyösi Károly tsz- tag kérésére a bérkifizetési la­pot, de a 3459 forintot a tsz- tag tette zsebre. Miután a termelőszövetke­zet vezetősége megismerte a népi ellenőrök által feltárt — s itt csak részben ismertetett — vétségeket, február 17-i ülé­sein határozatot hozott tizen~ két’ középvezető elleni fegyel­mi eljárás megindítására. To­vábbá jayasolta a küldöttgyű­lésnek, rendeljen el fegyelmi eljárást Béres Mihály elnök­helyettes, termelési igazgató és Búza János műszaki ' vezető, döntőbizottsági elnök tisztség- viselőkkel szemben. Kezdődik a rendcsinálás A szövetkezet elnöke a cse­peli telephelyű technológiai szerelő III. üzemág vezetőjé­nek, Nagy Józsefnek a félévi prémiumát fegyelmi büntetés­ként félére cSökkefitette. '• A technológiai Szerelő' I. üzettíag csopörtvezetőjének, Scheer Lászlónak a múlt évi ered­ménytől függő részesedését megvonta. — A csoportveze­tőt egyébként a Ráckevei Rendőrkapitányság bűnügyi osztálya magánokirat-hamisí­tás miatt megrovásban része­sítette. Megrovás fegyelmi büntetés­sel sújtotta a tsz-elnök Baráth Sándor üzemágvezetőt, Halmos Róbert munkaügyi osztályve­zetőt, Kudar Zsigmond ágazat­vezetőt, Orosz Józsefné bérosz­tályvezetőt és Szikszai Berta­lan ágazatvezetőt, szigorú megrovás Nagy László üzem- ágvezető, egyéves időtartamra 10 százalékos bércsökkentés Poromb Péter üzemágvezető büntetése., Takáts Zoltán műszaki ke­rületi igazgatót a tsz-vezető- ség kizárás fegyelmi bünte­téssel sújtotta, ugyanakkor a küldöttgyűlésnek javasolta, hogy Béres Mihály elnökhe­lyettes és Búza János műsza­ki vezető, döntőbizottsági el­nök ellen a fegyelmi eljárást szüntesse meg, s őket figyel­meztetésben részesítse. Megszüntette a tsz-elnök a fegyelmi eljárást dr. . Balogh László jogtanácsos, Czimre La­jos főágazatvezető és Vali Gá­bor műszaki vezető ellen, A kínos és felettébb szövevényes ügy tanulságai alapján a szövetkezet vezetősége egységes munkaügyi szabályzatot, a főálláson kívüli munkavégzésről tájékoz­tatást adott ki, s vizsgálati programban írta elő a bel­ső ellenőrzés ez irányú feladatait. S hogy a rendterem­tés milyen eredménnyel jár, azt a Pest Megyei Népi El­lenőrzési Bizottság figyelemmel kíséri. Cseri Sándor borozták engedély nélkül He­ves és Borsod megyében azt a 102 embert, akik a „Szalóki brigádot” alkották. Ezek az emberek a dömsödi Dózsa Tsz- ben történő foglalkoztatásuk gyakoriságából következően másutt munkaviszonyban nem állottak. Éppen ezért a 12/1967. (X. 20.) MüM-rendelet szerint csak munkakönyvvel lett vol­na szabad foglalkoztatni őket. A Dózsa Tsz vezetői azonban ismerték a rendeletnek azt a kitételét is, mi szerint „ki­vételként munkakönyv nélkül foglalkoztatható a megszakí­tás nélkül 7 munkanapnál rö- videbb időre alkalmazott dol­gozó. Ez lehet többször is, ha az egyes munkaviszonyok kö­zött megszakítás van." Az említett dolgozók esetében a munkalapokon —, de' csakis ott! — van ugyan ilyen meg­szakítás, a munkaviszonyban viszont nincs. Hogy csak papí­ron és nem a valóságban kö­vetkezett be az a bizonyos megszakítás, azt bizonyítja az is, hogy a munkabért a dolgo­zóknak akkor fizették ki, ami­kor a foglalkoztatásuk végleg megszűnt. Nem „adminisztrá­ciós hiányossságról” volt itt szó, miként azt először a tsz- elnök állította, hanem olyan jogszabálysértő gyakorlatról, amely a gyakorlatilag folya­matos munkakönyv nélküli foglalkoztatást lehetővé tette. A Munka Törvénykönyv előírásait sértette meg a szö­vetkezet azzal is, hogy az alaDtevékenységben alkalmilag fcfialkoztatott dolgozók ré­szére több mint hétmillió fo­rint munkabért fizetett ki egyetlen írásos szerződés nél­kül, tehát, csupán szóbeli meg­állapodás alapján. Volt olyan dolgozó, aki egy év alatt 60 ezer forintot kapott ilyen mó­don. A nagy összegre, az ese­tek ismétlődésére és gyakori­ságára való tekintettel jogos a megállapítás, hogy az ilyen gyakorlat nem .egyeztethető össze a társadalmi tulajdon kötelező védelmével, megőrzé­sének elvével, s az azzal össz­hangban megjelent jogszabá­lyokkal. Nem voltak szűkmarkúak A szövetkezetben minden al­kalmi munkát átszámítottak órára, s hogy az órabér ne1 le­gyen több 40—50 forintnál, azt az óraszám növelésével érték el. Utólag már bajos lenne megállapítani, hogy a kifize­tett bér mennyi valóban mun­kával töltött időre szólt. Abból azonban, hogy például Csé- pány Attila 12 napi gallyválo­gatásért 6792 forintot kapott, Kovács József Dezső és Né­meth Joachim szintén, arra következtethetünk, hogy a bérutalványozók nem a szűk­markúak közül kerültek ki a szövetkezetben. A népi ellenőrök persze nem azt kifogásolták, hogy a szö­vetkezet az alaptevékenység­ben segítők részére esetenként magas bért fizetett ki, hanem a bérmegállapítás módját. Ezt Um kötelező válaszolni A kérdés: családtervezés A Központi Statisztikai Hi­vatal — közösen az Egészség- ügyi Minisztériummal — má­jusban és júniusban országos reprezentatív adatfelvételt vé­gez a családtervezéssel, szüle­tésszabályozással , kapcsolat­ban. A védőnők mintegy tíz­ezer 15—39 év közötti nőt ke­resnek fel. A felmérés alapvető célja, hogy megvizsgálják: a leg­utóbbi népesedéspolitikai in­tézkedések hatására hogyan alakultak a nők családterve-, zési elképzeléséi, hány gyer­meket kívánnak szülni, s ho­gyan élnek a születésszabályo­zási lehetőségekkel. A válaszadás természetesén nem kötelező, azonban az adat- szolgáltatóktól kapott informá­ciókat titkosan kezelik, s ezek nem kerülnek nyilvánosságra. san vett termelői feladatok mellett részének tekintjük az anyagi, műszaki ellátást, a meteorológiai szolgálatot, a piacfeltáró munkát is. — A szükséges információ megszerzéséhez jelentős segít­séget nyújt az agrártudomá­nyi egyesület — folytatja dr. Bíró Ferenc. — Tudományos konferenciák, hazai és külföl­di tapasztalatcserék szervezé­sével is hozzájárulunk a szak­emberek látókörének bővíté­séhez, ismereteik gyarapításá­hoz. Az elmúlt időszakban je­lentősen változott a népgaz­daság struktúrája is. Korsze­rűsödött az irányítás, nagyobb teret kaptak az indirekt mód­szerek, a gazdasági szabályo­zók, a célkitűzések sokté­nyezős, sokirányú, az embe­rek kreativitását egyre jobban felszínre hozó és érvényesítő megoldások. Nem véletlen, hogy vezetőink a gazdaság fejlesztésével kapcsolatos megnyilatkozásaikban kieme­lik a tudományos egyesületek, közte a MAE jelentőségét. Az agrárosokat bevonják a tervek készítésébe és kikérik véle­ményüket. — Az agrártudományi egye­sület tagjainak bizalmá­ból választással elnyert tiszt­ség megtisztelő és felelősség­tejes feladat, amit ellenőrzés és számonkérés mellett kell ellátni. Jövő mérnökei — Igen. Rendszeresen szá­mot kell adnunk arról, hogy mit tettünk a tudományos eredmények, az új módszerek megismertetéséért, hogyan se­gítettük a szakemberek szelle­mi kibontakoztatását, mi­ként képviseltük a szakmai tö­rekvéseket — erősít meg fel­tevésemben a rektor. A MAE Pest megyei szer­vezetének 2600 agrárszakem­ber tagja. Rendezvényeiket azonban jóval többen látogat­ják. Az érdemi munka mégis az üzemekben létrehozott helyi csoportokban és szak- 1 osztályokban folyik. — Jelenleg 10 szakosztályunk működik, az agrárgazdasági, az állatorvosi, az állattenyész­tési, a kertészeti, a növény- termesztési, a gépesítési, a nö­vényvédelmi, a talajtani, az információs és a gyepgazdál­kodási — tájékoztat dr. Czár Menyhért, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának munka­társa, a MAE Pest megyei szervezetének titkára. — A megyét térségenként nyolc üzemközi helyi csoport — Cegléd, Dabas, Nagykőrös, Nagykáta, Monor, Gödöllő, Vác, Ráckeve — fogja át. Ez lehetővé teszi a helyi viszo­nyok jobb megismerését, az ott levő gondok feltárását és azok megoldását. Ezenkívül 14 megyei gazdaságban fogja össze a szakemberek munká­ját a MAE-csoport. Cegléden létrehoztuk a nyugdíjas ag­rárszakemberek klubját és to­vábbiakat is szervezünk. Speciális céllal alakítottuk meg a Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetemen a Pest megyei diákklubot, hogy a hallgatók jobban megismerjék a megyé­ben folytatott gazdálkodást. Az ifjúság nevelésére nagy gondot kell fordítani, hiszen ők a jövő mérnökei. Ennek je­gyében öt ifjúsági csoportunk működik a felsőfokú intézmé­nyekben. Gödöllőn, agronó­miái és gépész, a Kertészeti Egyetemen kertész, az Állator­vostudományi Egyetemen állat­orvos, a Pénzügyi és Számvi­teli Főiskolán agrárgazdasági. Az idei esztendő a VII. öt-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents