Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-08 / 82. szám

1988. ÁPRILIS *., KEDD

»KT «

MKcrnti

5

Halmstadi hangszeres vendégek

Hónuk szíves üdvözletét hozták

Ha írásom most egy jól kép- tett s fésült zenekritikushoz kerülne, hát jaj neki. Fejéhez kapna, szörnyülködne. Zenekarról. tiszteletre méltó és igen jól szerepelt külföldi vendégekről írni, így?!

Hát. így. Emberközpontú méltatással.

.Vastaps a Galoppért

Az eseményre a szentendrei Vujicsics Tihamér Állami Zeneiskolából érkezett a szíves meghívás: a megyei művelődési központ nagytermében út- törő-fúvószenekaruk lép fel, s velük vendégeik, a svédországi Halmstadból jött zeneiskolai szimfonikus zenekar.

Ebből az alkalomból telt hátas volt a nagyterem, szinte a tavaszi fesztivál utórezdülésének lehetett vélni a zenei estet.

Pest megye több —•'“iskolájának van számontartott ifjúsági zenekara. A szentendrei is ilyen. Igyekvő, ügyes. Bulgáriai meghívásuk van, s ott lesznek a zánkai zenei táboriban. Fáradhatatlan vezetőjük Regős Szabolcs zenepedagógus, számaikat ő vezényelte: Igen jól hangzott előadásukban Farkas Ferenc Üveges- tánca. Hollós Körösparti indulója. Müller Fejérváry indulója. Peter: Galopp című zeneművének szólistájaként érdemes volt külön fi évelni a xilofonon játszó Honéczy Zoltánra. A műsorvezető tisztét, mint máskor is. Erdélyi Márta vállalta.

Halmstad ifjú szimfonikus muzsikusai hazájuk zenébe foglalt szíves üzenetét hozták

Több új külföldi sorozat kerül a televízió képernyőjére a következő napokban-hetek- ben.

Április 15-től sugározzák azt az ötrészes NSZK tv-sorozatot, amely Jakob Wassermapn A Maurizius-ügy című regényéből készült. A német író 1928- ban született alkotásában — amely annak idején nagy feltűnést keltett — egy megtörtént esetet dolgoz fel. Főszereplője Leonhardt Maurizius, akit felesége meggyilkolásának vádjával életfogytiglanra ítélnek. Perújrafelvételi kérelmeit az idők során államügyésszé kinevezett hajdani vádlója következetesen elutasítja. A férfi 18 évet tölt börtönben, amikor az államügyész fia — sajátos igazságérzettől fűtve — kutatni kezd az ügy háttere után, és perdöntő információhoz jut. A regény, s nyomán a filmsorozat felidézi az egykori per részleteit, s az izgalmas történetben fény oerül a bűnügy okaira és részleteire is. Az egyenként 60—70 perces epizódokat április 15-én.

17-én, 22-én, 25-én és 27-én láthatja a közönség.

Április 23-án kerül képernyőre A világ tetején című négyrészes angol sorozat első .része. Az ismeretterjesztő film Tibet ősi buddhista településeit, az ott élők mindennapjait mutatja be. A stábot Michel Peissel író és néprajzkutató vezeti. A film tükrözi a kora feudális viszonyok között ott élő emberek erkölcsét, életvitelét és családi életét.

Április végétől látható az Utazás a világ kisvasútjaincíCsütörtökön, április 10-én 19 órakor Budán, a Marcibá- nyi téri Művelődési Központban olyan műsor kezdődik, amelyre a fővárosközeli, Pest megyei néptánccsoportok vezetői. tagjai is felfigyelnek. A Magyar Állami Népi Együttes szólótáncosainak és népzenészeinek kamaraműsorát láthatja az est közönsége. A

a Duna csillogó gyöngyszemének, Szentendrének. Mint a röpke tájékozódó beszélgetéskor kiderült, a pedagógusaikkal együtt több mint hetven- fős csoport szerepelt már Hollandiában, Norvégiában, az N.SZK-ban. természetesen otthon. s most Szentendre előtt Győrben mutatkoztak be. A csoport vezetője, tolmácsa, kísérője Peter Zsiga magyar anyanyelvű svéd pedagógus volt. Kiviláglott, hogy Halm- stad tulajdonképpen nincsen messzebb Szentendrétől, mint Rodostótól Zágon; rokoni szálak fűzik a kísérőt ide.

A tenger dala

Szó. ami szó. igen figyelemre méltó tudású, összeszokott szimfonikus diákzenekart hallgathatott meg az est közönsége. Azt. hogy ízig-vérig tinédzserek, mai fiatalok, a a közvetlenségükkel, megjelenésükkel igazolták. A nyurga, szőke és barna hajú gyerekek szinte szó szerint felléptek a színpadra, mellőzve az oldallépcsőket. Fesztelenek, kötetlenek voltak, igazi tini lányok és srácok — egészen Sigge Ohlsson színre lépéséig. Amint a pódiumon a karmester tekintete az övékkel találkozott, megszűnt körülöttük a világ. Emblémával díszített egyendzsekis muzsikusokká lettek, akik az előadott zeneszámokkal szinte megszólaltatták a teng-"-t. a sziklákat, a svéd erdőket. Főként svéd klasszikus zeneműveket játszottak a barokktól napjainkig, köztük azt a zeneszámot is, amelyet az 1700-as években a királyi udvar testmű hatrészes angol sorozat. A BBC ismeretterjesztő filmje a nagyközönség által aligha ismert kisvasutakat, valamint az azokat körülvevő földrajzi, gazdasági és etnikai környezetet mutatja be.

Arkagyij Rajkin, Lenin-dí- jas, a Szovjetunió népművésze és a Moszkvai Állami Miniatűr Színház április 8—17 között Budapesten vendégszerepei. Ebből az alkalomból rendezett sajtótájékoztatót hétfőn a Fészek Művészklubban a Művelődési Minisztérium, valamint a vendéglátó Fővárosi Operett Színház.

A tájékoztatón Konsztantyin Rajkin, a .neves szovjet művész fia, koreográfus és színész elmondotta, hogy a Miniatűr Színház, amely 1939- ben alakult meg Leningrád- ban, négy esztendővel ezelőtt

— kormányhatározat alapján

— Moszkvába költözött, ahol állandó épületet kapott. Az átköltözéssel egy időben az addig 12—14 tagú társulat létszáma 40-re bővült.

Ez a változás a műsorstruktúra átalakulását is magával hozta, hiszen addig egy művet egy esztendeig játszottak, majd kis szünetet tartva készültek fel a következő produkcióra. Ma már repertoár- színházként dolgoznak, s egyszerre öt darabot is műsoron

koreográfus és rendező Tímár Sándor, fellép a műsorban Mackó Mária népdalénekes.

A kamaraesten széki táncokat, délalföldi ugróst és csárdást, mezőségi és madocsai táncokat, matyó csárdást, kar- tali bukást, mezőségi és Galga menti népdalokat mutatnak be a Magyar Állami Népi Együttes tagjai.

őre komponált. Vastapsot kapott Jonas Nilsson trombitaszólója éppúgy, mint az Intermezzo és epilógus, vagy a tengert idéző szimfonikus zeneköltemény — egyikük szerzeménye. A közönség legif- jabbjai nagy tetszéssel fogadták az ütőhangszereken bemutatott Bébielefántok indulóját. Befejezésül két igazi meglepetést tartogattak a svéd vendégek. Az egvik a tucatnyi dob koncertszáma volt. a másik az Erkel Ferenc ihlette Hunyadi-indulót, ameiyet sikeresen, magyaros temperamentummal adtak elő, vastapsot aratva.

A zene hullámhosszán köny- nyen, gyorsan szövődött a barátság. A vendégek egy-egy szentendrei zeneiskolás családjánál kaptak szállást, a hangverseny után pedig fehérasztal mellé volt hivatalos minden szereplő. Szó esett a svéd fiatalok másnapi térzenés szerepléséről, a dunakanyari kirándulásról éppúgy, mint a vendégek 80 ezer lakosú városáról, amelyet a térképen Malmö és Göteborg közt lelni a tengerparton félúton.

Növekvő nemzedék

Elhangzott a kérdés is: ugyan, mi lesz ezekből a svéd muzsikus gyerekekből. 'Valamennyi zenei pólyán folytatja majd tovább? Nem, szó se róla. A zenét szerető és értő, szívesen muzsikáló felnőttek lesznek főként, ennyi az egész.

S mi lesz a szentendrei zeneiskolásokból? Hasonlóan zeneszerető és értő, kedvelő, muzsikáló felnőtt. Még télen mondták így egy beszélgetés alkalmával a szentendrei zeneiskolában.

Tulajdonképpen időt, s távolságot nem ismerve találkozott így a pedagógusok azonos véleménye. Itt is, ott is kiegyensúlyozott lel'kivilágú. dologra kész, kedvvel alkotó és szereplő aktív nemzedék formálásán fáradoznak. Mint ezt a szentendrei hangverseny is méltán tanúsította.

Eszes Katalin

tartanak. A társulat küldetést vállalt abban az értelemben, hogy célja nem csupán a szórakoztatás. hanem az emberek gondolkodásra késztetése. E törekvéseinek megfelelően a budapesti vendégjátékra is két előadást hozott magával: április 8—9—12—16-án Szem- jon Altov Békesség a házadnak című színművét, április

10—11—15-én Mihail Misin Arcok című improvizációját játsszák.

GALGA MENTE. A hét végén tanúi lehettünk egy műsor újjászületésének. A Daloló, muzsikáló tájak szerkesztői maguk is érezhették, hogy évek óta egy kicsit megfáradt az adás. örvendetes, hogy a csendes megszüntetés helyett inkább felélesztették.

Januárban jelent meg a felhívás a megyék számára: állítsanak össze egy-egy tájegységre jellemző hanganyagot. Az eltelt néhány hónap alatt színvonalas, a népművészet értékeit felmutató műsorok készültek. A rádió szombaton délután sugározta az ünnepélyes eredményhirdetést.

Ugyanis a vetélkedő akkor izgalmas, ha annak tétje van. A helyezések, a díjak egyúttal jelzik a meghirdetők szándékát.

A Magyar Rádió, a Művelődési Minisztérium, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és a Kórusok Országos Tanácsa égisze alatt megrendezett műsorvetélkedőn a pálmát Pest megye vittte el. A Galga mente című ösz- szeállítás elnyerte a rádió első díját, és a Művelődési Minisztérium különdíját. A megosztott második díját az érdi bukovinai székely összeállítás

Kisvasút és A világ tetején

. Sorozatok a képernyőn

Kartali tánc, Galga menti nóták

Profik bemutatkozása

— ...................................... . ■ in

Am

i régi és ami új Rajkinéknál

A színpadon apa és fia

//

Osemberkoponya

Madocsa térségében folyamkotrás közben szokatlan formájú emberi koponya került elő a Dunából. Szőr György tolnai lakos figyelt fel a csontmaradványra és beszállította a szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeumba. A szakemberek véleménye szerint az előkerült lelet a Neander-völgyi ősember csaknem teljesen megmaradt koponyája.

Grafikai biennálé

Az idén május elsején nyílik meg Békéscsabán az országos alkalmazott grafikai biennálé. Az első három hasonló csabai tárlat az alkalmazott grafikai műfajok (plakát, a kisnyomtatvány, a csomagolás és az embléma) helyzetét feltáró kiállítás volt, 1984-től azonban új sorozat kezdődött: a bemutató azóta az alkalmazott grafika kifejező eszközeinek seregszemléje. A legutóbbi, negyedik békéscsabai biennálé a betűvel kapcsolatos művek létrehozására ösztönözte az alkotókat, a mostani, ötödik tárlat a szín szerepét vizsgálja.

A szín, mint a képzőművészetek egyik legfontosabb esztétikai és lélektani összetevője, meghatározó eszköze az alkalmazott grafikának is: látványépítő, látványszervező és hatáskeltő szerepe van minden műben. A rendező szervek a pályázó művészek figyelmébe ajánlották a hazánkkal. a békével és környezetünk védelmével összekapcsolható művek alkotásának időszerűségét. A beküldött 430 műből a hazai zsűri 246- ot választott ki. ez 71 művész munkája. A kiállítás díjairól a közeljövőben nemzetközi bírálóbizottság dönt. i

Az 5. alkalmazott grafikai biennálé május elsején nyílik. ekkor osztják ki a díjait. A tárlat június végéig lesz látható a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban.

YASZKÖ ERZSÉBET EMLÉKÉRE

A festőművész 1902. április 27-én Nagykikindán, Torontói vármegyében született. Erdélyi nagyapja szülőföldjéhez, a máramarosi hegyek lenyűgöző természeti látványához kötődtek legszebb, későbbi művészetére is kiható gyermekkori élményei. A budapesti Képzőművészeti Akadémiára a 20-as években nyert felvételt. Mint festőnövendék, hasonlóan későbbi festőbarátaihoz. pályatársaihoz a legvonzóbb főiskolai mester, a modern szemléletű Vaszary János vezetése mellett tanult. Ez a tanítás — a művész szavai szerint —-ablakot nyitott előtte a végtelen számára. Akadémiai tanulmányait 1929- ben fejezte be.

Vaszkó 1931 óta a Vaszary János által alapított Űj Művészek Egyesületének (UME) tagja és kiállító művésze. Az 1930-as évektől Bene Gézához, Gadányihoz hasonlóan gyakran megfordul Szentendrén és itteni barátai révén vendég- művészként a régi művésztelepen is. Egy évig Fónyi Géza éppen üresen álló műtermében dolgozott.

Vaszkó Erzsébet egyébként azok közé tartozott, akit elsősorban nem a szentendrei alkotótevékenység, nem az itt- tartózkodás ténye kötött a szentendrei művészethez. Szellemében, szemléletében, képeinek atmoszférájában kötődött Szentendréhez, kötődött mindahhoz, ami Szentendre művészi törekvéseiben új és előremutató. Független és minden megalkuvástól mentes művészete nem köthető izmusokhoz. stílusirányzatokhoz. Ha képeiről le is olvashatjuk, kik voltak legnagyobb festő kortársai, azt is megállapíthatjuk, hogy nem volt epi- gonja, alteregója senkinek. A 40-es évekből származó fluoreszkáló tájképei, a Nemzeti Galériában őrzött, izgatott, viharosan tördelt ágakból komponált kertrészletei barátjának, Gadányi képeinek érzékeny természetszeretetét idézik. A hatvanas években egyes csendéleteinek kiegyensúlyozott komolysága, a hetvenes évek konstruktív képei (Papírhajó, 1971; A kereszt, 1975) Barcsay Jenő nyugodt, kiérlelt képalkotó módszerére emlékeztetnek.

Legelvontabb képei kötik legjobban Szentendréhez. Mágikus szürrealizmusa, vízió- szerű elvont alakzatai a kései Vajdához közelítő, a népművészet legősibb elemeiből alkotó — tiszta forrásból merítő — Bartókéval rokon világba vezetnek el bennünket. Szavakba nem formálható titkokat sejtetnek, mint a bartóki zene vagy a balladaköl- tészet.

Vaszkó festészete meditativ művészet, mely kevés színre korlátozódott, kompozícióival

elsősorban az érzelmekre hat. Képeinek komorságát ellensúlyozza. lírai jellegét fokozza a bársonyosan puha pasztell- technika, avagy teljesen sötét, vagy az egészen világos színek váltakozó alkalmazásával. Művei kis méretben is monumentálisak. Nyugalmukat; titkot rejtő fenséges csendjüket csak a Vaszkó-képek ősi forrásain keresztül közelíthetjük meg és csak természeti képek közvetítésével ismerhetjük meg. A festő természeti látványból kiinduló kompozíciói, elvont motívumai olyan mozdíthatatlanok. mint a félelmetes máramarosi hegyek, olyan mozdulatlanok, mint- a mindig csendes tengerszemek.

„Mindennap dolgozom, hogy az ihlet munka közben találjon." Ezzel a szigorú jelmondattal Vaszkó Erzsébet több mint hat évtizedet átfogó életművét nemcsak gyarapította, hanem kérlelhetetlen igényességgel mérlegelve

szüntelenül szelektálta és legnagyobb részét megsemmisítette. Az 1940-es velencei biennálén történt szereplése és négy nagy sikerű budapesti kiállítás után 1979-ben Szentendrén, a Művésztelepi Galériában, majd 1983-ban a Szentendrei Képtárban rendeztek műveiből gyűjteményes életmű-kiállítást.

A 84 éves korában, április 5-én elhunyt érdemes művészre emlékezve idézzük Frank Jánosnak a művész első szentendrei kiállításán elhangzott megnyitó mondatait;

... Vaszkó Erzsébet egyéniség. nemcsak azért, ahogy azt a festéket odateszi. Szüntelen kontaktusban van a világgal, a világ művészetével: végül is azonban a saját hagyományaiból épít. Ennek a mesternek ritka erénye a maradéktalan- ság, a teljesség.

Nem szeretem a választékos kifejezéseket, hát a nagy szavakat sem. Viszont a pontossághoz tartozik kijelentenem...: Vaszkó Erzsébet a legnagyobb magyar festők közé tartozik. És ezzel nemcsak a mára céloztam, hanem az egész modern magyar művészettörténetre.

"Uaszkó Erzsébet művésze’ téről Barcsay mester 1983 tavaszán így nyilatkozott: A legnagyobb tehetségeket is örökké fenyegeti az a veszély, ami a mű beéréséig fennállhat, tudniillik, hogy az alkotás víziója, hangulata elillan, szertefoszlik. Vaszkónál ilyet nem érzünk, mert a művei úgy hatnak, mintha az alkotójuk az anyagot odalehelte volna. A festészete a magyar földből nőtt ki, tehát magyar, de ugyanakkor egyetemes is, mint minden olyan alkotás, amely az emberekhez szól.

Mucsi András

ÓÉRA D I Ó FI GYELŐ ■

kapta, Káka Rozália szerkesztésében. Mielőtt érdemben szólanánk a fődíjról, érdemes felidéznünk Agárdi Péternek, a rádió elnökhelyettesének szavait: a félórás hanganyagokat hallgatva a népi kultúra mai jelenlétéről győződhetünk meg. Arról, hogy a szokások felidézése nem csupán egyfajta leporolás, sokkal inkább közösségteremtő, alkotó erőket szabadít fel. így aztán téves lenne azt hinni, hogy a modernség és a népi kultúra szétszakítható. Kodály országában szerencsére egymást erősítő folyamatról van szó még ma is.

A GÖDÖLLŐI művelődési központban hallgattuk az adást, a színpadon pedig ropták a táncot az ország különböző részéről érkező együttesek. (Ezek után minden szombaton 17 óra 30 perckor elhangzanak a tájegységek népművészetét reprezentáló pályázatok a Kossuth rádióban.) A rádióban pedig felcsendült a dal: Galga vize szép csendesen kanyarog / Selymes partján barna kislány

andalog... Majd következtek az emberélet fordulópontjai, s az esztendő szokásai, dalban, szóban elbeszélve. Ez az a szál, amelyre felfűzve a Galga mente élete kibontakozott előttünk. Felcsendültek a karácsonyjárás dallamai a kartali gyermekek tolmácsolásában. A taraiak újesztendőt köszöntöttek, a veresegyháziak a játékokról szólották. A hévízgyörkiek a citerázás szépségeit és az utcai kariká- zás szokását villantották fel. Az aszódiak zenekara szép dallamokat idézett. A domo- nyiak a fonó hangulatát elevenítették meg, a bagiak a dudaszót hozták. A galgamá- csaiak farsangoltak, a sza- daiak a lakodalmasból adtak ízelítőt. A rövid felsorolásból is érezhető: ezen a tájon a nemzedékek egymásnak adják a stafétát, együtt élnek a hagyományaikkal.

A műsor szerkesztői a vidék népművészetének jó ismerői. Hintalan László. Rónai Lajos, Széphalminé Iglói Éva arra törekedtek, hogy kilépve Gödöllőről, mindenki számára

értékes anyagot nyújtsanak. Polónyi Péternek, a gödöllői helytörténeti gyűjtemény vezetőjének megnyitója és Hintalan Lászlónak, a művelődési központ munkatársának zárszava jelentette a keretet. Érzékeltetve, hogy mindez szerves része a közművelődésnek.

A múlt a jövőnek is gyökere. Az apákat gyermekeik követik. Változhat a gazdálkodás, a ■ társadalom, a technikai tudásunk, de amit egy kor, egy nép gyöngyszemekké csiszolva megfogalmaz, ünnepekről, játékról, szerelemről, bánatról, az leveti korát, túléli azt, örök életet kap. A népművészet jövőjének kérdése eldőlt. A falu kitermelte gyöngyszemeit, melyek már túlélték a falut. Jelenünk és jövőnk egyre fontosabbá váló feladata a természet és az embert kapcsolatok rendjének helyreállításához szinte kimeríthetetlen forrásként segítenek daloló, muzsikáló tájaink.

MIKÖZBEN az éter hullámain szállt az üzenet, Gödöllőn már a május 25-i Galga menti találkozóra készülődtek.

Erdősi Katalin