Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-08 / 82. szám

V t. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXX. ÉVFOLYAM, 83. SZÁM Ára: 1,80 forint 1986. ÁPRILIS 8., KEDD MA:------------------------------------------­---------­Cs ak a gömbhéj roppanf meg ? (3. oldal) Hónuk szíves üdvöxíeiét hozták (5. oldal) A finálé Gödöllőn lesz (7. oldal) Súlyos gyermekhaSesetek (8. oldal) Veresegyház, Gödöllő Országosan is az élen A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának titkársága értékelte a lakosság önként vállalt településfejlesztési tár­sadalmi munkájának tavalyi eredményeit. E munka értéke az 1984. évi 12,7 milliárd forintról 14,3 milliárd forintra emelkedett 1985-ben. Növekedett szerve­zettsége és tervszerűsége. A társadalmi munkák elsősorban a lakosság többsége által fon­tosnak ítélt létesítmények építéséhez kapcsolódtak, s je­lentősen hozzájárultak a he­lyi beruházások és fejleszté­sek megvalósításához. Az elmúlt évi kimagasló te­lepülésfejlesztő társadalmi munkáért nemzeti zászlót ka­pott többek között Veresegy­ház, elismerő oklevélben Pest megyéből Gödöllő részesült. Régi és új házakhoz egyaránt jó Bővül a termékskála Előreláthatólag egy hónap' múlva már kapható lesz a Pest Megyei Vegyi- és Divat­cikkipari Vállalat solymári gyáregységének új terméke: a polistyrol alapanyagú falszi­getelő. Mint ismeretes, a Pevdi Solymáron eddig mű­anyag ajtókat, ablakokat gyár­tott. Nemcsak Solymáron, hanem Szentendrén is korszerűsíti termékszerkezetét a Pevdi. Az írószergyárban egy új, Parker rendszerű toll gyártá­sát kezdték meg; minden da­rabhoz garancialevelet is ad­nak, amelyben szavatolják a termék minőségét. Tárgyalás megyénk közlekedéséről Értékelés, egyeztetés At MSZMP Pest Megyei Bizottságának szákházában tegnap, április 7-én a Közle­kedési Minisztérium és Pest megye vezetői áttekintették a közlekedési ágazat helyzetét. A tárgyaláson részt vett Lé- nárd László, a megyei párt- bizottság titkára, dr. Tóth László, a minisztérium állam­titkára, Vágvölgyi József, a megyei tanács általános el­nökhelyettese, s ott voltak ve­zető munkatársaik és a közle­kedési vállalatok igazgatói. A jelenlévők értékelték az előző ötéves tervidőszak eredmé­nyéit és egyeztették a VII. öt­éves terv fontosabb célkitű­zéseit az egyes közlekedési ágazatokat érintően. Losonczi Pál és Lázár György fogadta Peter Barryt Hasznos és célszerű eszmecsere Hivatalos tárgyalások a Külügyminisztériumban Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke hétfőn fogadta Peter Barryt, Írország külügy­miniszterét, áld hivatalos lá­togatáson tartózkodik hazánk­ban. A találkozón áttekintet­ték a két ország kapcsolatai­nak fejlődését, valamint a köl­csönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdéseket. Ugyancsak fogadta az ír diplo­mácia vezetőjét Lázár György, a Minisztertanács elnöke. A megbeszéléseken jelen volt Várkonyi Péter külügy­miniszter, Domokos Mátyás, hazánk Dublinban is akkredi­tált nagykövete, valamint Kenneth Thompson, Írország Budapesten is akkreditált nagy- követs'égének ideiglenes ügy­vivője. Az ír külügyminiszter a nap folyamán megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét a Hősök terén, majd a Külügy­minisztériumban Várkonyi Pé­ter és Peter Barry hivatalos tárgyalást folytatott. Áttekin­tették a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, valamint a kétoldalú kapcsolatok alaku­lását. A tárgyalópartnerek egyetértettek abban, hogy a bonyolult nemzetközi helyzet mellett is folytatni kell a Ke­let és a Nyugat, illetve a két nagyhatalom közötti párbeszé­det. E folyamatban mindkét országnak a maga eszközeivel hozzá kell járulnia a nemzet­közi légkör javításához, a fegyverkezési hajsza megféke­zéséhez. Ezzel kapcsolatban KÁPOSZTÁK I zgalomra, idegességre annyi oki S olykor akkor is, amikor nin­csen rá ok valójában, csu­pán a látszat teáit nyugta­lanságot. amiből könnyen lesz azután izgalom. Ele­gendő, ha megjelenik az utcában a mérőléccel a figuráns, nyomában mű­szerével a műveletet ve­zénylő technikus, mérnök, máris szalad portáról por­tára a hír: bontanak, épí­tenek, utcát szélesítenek, vezetéket fektetnek, házat sajátítanak ki, kertet kur­títanak meg ... Senki nem tud semmit, ezért tud min­denki valamit. Akik való­jában tudják a mérés okát, azok hallgatnak, mondván, nem kell nyugtalanságot kelteni. S ezzel keltenek nyugtalanságot. Pest megye, sajátos gazda­ságföldrajzi helyzeténél fogva, gyakran színhelye olyan építkezéseknek — föld alatti, föld feletti ve­zetékek. utak stb. —, ame­lyek egyszerre érintik a lakosság meghatározott csoportjait és ún. jogi sze­mélyeket, azaz gazdálkodó szervezetek adott csoport­ját. Az érintettség hol ki­sajátítással, hol szolgalmi joggal, kötelességgel jár. Társul ezekhez azután a helyi fejlesztések, útnyitá- sok, építkezések serege, az­az — ha az előkészülete­ket látók szemszögéből nézzük a dolgot — gyak­ran van ok izgalomra, ide­gességre. találgatásra. S főként akkor van ok. ha az illetékesek hallgatnak — vagy nemtörődömségbő!, vagy azért, s ez is sűrű eset, mert maguk sem tud­ják. lesz-e a dologból va­lami —. ha ’rt' mérő embe-. rek csak a válluknt húzo­gatják, mondván, majd meglátják a kérdezősködök, mi lesz, mi nem lesz. A megyében a hetvenes évek végén esztendőnként háromszázötvenet ^ elérő volt a kisajátítási ’ ügyek mennyisége — el nem fe­ledve: sokszor egy kisajá­títási eljárásban az érintett családok száma több tucat, de az is megtörténik, hogy száz felett van —, mostan­ra ez kétszáz alá csökkent. Amiben éppúgy szerepe van a mérsékelt beruházá­si lehetőségeknek, mint az ésszerűbb gyakorlat teret nyerésének. Ennek ellené­re az első fokú hatóságok­hoz — ezek a városok és a városi jogú nagyközségi tanácsok — folyamatosan áramlik az állam javára és közérdekű célra történő ki­sajátítások papírja. A leg­több ilyet az elmúlt évben Gödöllőn. Cegléden, Erden iktattak. Amikor azonban a papír a tanács szakigaz­gatási szervéhez kerül, a lakosság már a szóbeszéd hálójába keveredett... ! Kényes feladat tehát an­nak eldöntése, mikor kap­janak tájékoztatást az érintettek, ám azt. hogy időben kell megkapniuk a felvilágosítást, senki sem vitathatja. Ott a bökkenő,' ■ hogy ennek az időkénnek az eldöntése meglehetősen szubjektív. mondhatni, ahány tanács, annyi szo­kás, S akkor még hol van­nak a tanácsokra olykor ügyet sem vető. de a terü­leten már javában mérics­kélő országos hatáskörű szervek, vállalatok..,! örvendetes jelei vannak a megyében a kecske is jóllakjon, a káposzta is megmaradjon népi böl­csességre támaszkodó kisa­játítási gyakorlat erősödé­sének. A korábbiakhoz mérten például tetemesen csökkent napjainkra a ki­sajátításba bevont lakások száma — hetedére mérsék­lődött —, valamelyest ész­szerűbbé lett a mezőgaz­dasági területek igénybevé­tele, lényeges változást hozott az is, hogy a mere­ven előírt összegek helyett a tényleges forgalmi érték alapján kerül sor az esetek többségében a kártalaní­tásra. A hasonlatnál ma­radva: a haladás ellenére azonban még mindig van­nak kecskék és káposzták, amikkel az indokoltnál sokkal többet kell foglal­kozni. P usztán példaként em­lítve: tapasztalataink szerint hivatalok se­rege, gyakran bíróságok foglalkoznak néhány négy­zetmétert érintő kisajátí­tási korrekciókkal — első­sorban utak, vezetékek építésekor, tehát az ún. nyomvonalas kisajátításkor érvényesül ez —, amint az sem tartozik a kivételes esetek közé, amikor a könnyebbnek látszó hivata­li utat választják a beru­házók az egyszerűbb üzleti megoldás helyett. Közna­pibban fogalmazva ez utóbbit:, a szolgalmi jog alapítását a tanácstól ké­rik. ahelyett, hogy — amint erre a jogszabályok módot nyitnak — szerződéskötés­sel, a felek közötti meg­egyezéssel rendeznék a dol­got. Ezek a káposzták igen­csak nehezen megemészt- hetőek a tanácsi apparátus számára, hiszen fölöslege­sen bonyolítják azt. amit egyszerűbben. rövidebb úton is nyugvópontra le­hetne juttatni. A kisajátí­tás hivatalos eljárás. Ami azonban megelőzi, abban nem lehet helye a hivata­loskodásnak, annál inkább helye van a kölcsönös szót értés mindenfajta lehető­sége keresésének. Mészáros Ottó hangsúlyozták, hogy a helsin­ki folyamat továbbvitele, az európai országok közötti együttműködés fejlesztése kor­mányaik fontos feladata. Az országaik közötti kapcso­latokat értékelve a külügymi­niszterek megállapították, hogy a kétoldalú kapcsolatok prob­lémamentesek, s további fej­lesztésükre — különösen a ke­reskedelem, illetve a gazdaság egyéb területein — még nagy lehetőségek vannak. A tárgya­ló felek áttekintették a mű­szaki-tudományos, valamint kulturális kapcsolatok fejlesz­tésével összefüggő kérdéseket is, s hangoztatták, hogy a két ország közötti eszmecsere hasz­nos és célszerű. A tárgyalás befejeztével Pe­ter Barry hivatalos írországi látogatásra hívta meg Várko­nyi Pétert. A magyar külügy­miniszter a meghívást elfo­gadta. ★ Várkonyi Péter külügymi­niszter hétfő este a Gundel Étteremben díszvacsorát adott Peter Barry ír külügyminisz­ter tiszteletére. Kéí-három hétig még szezon Ültetik a facsemetéket Közepes a választék szapo­rítóanyagokból a faiskolai le- rakatokban. A kitavaszodás­tól függően előreláthatólag még két-három hétig elültet- hetők a növények, amelyek a szakemberek szerint jól telel­tek, megőrizték biológiai ér­téküket. A Kertészeti Szaporítóanyag Forgalmazó Kft. március kö­zepe óta tartja nyitva 117 idényjellegű gyümölcsfale- rakatát. Ezenkívül 120 áfész és 200 vegyes kezelésben lé­vő áruda szolgálja a vásárló­kat. A kft. forgalmazza a szapo­rítóanyagok 90—95 százalé­kát. Szőlőoltványokból és gyö­keres vesszőkből ebben az ül­tetési szezonban mintegy egy­millió darabot kínálnak, vi­szont most már csak a cseme­ge- és fehérbort adó sző­lők vesszője kapható, a vörös­boré elfogyott. A gyümölcsfa­csemeték közül bű a cseresz­nye, a meggy és a körte faj­taválasztéka;:. .kajsziból . és őszibarackból közepes az ellá­tás; elfogyott viszont az al­ma- és a dióoltvány. A bogyós gvümölcsűekből mintegy 4 millió tövet forgal­maznak, csak elenyészően ke­veset tudnak ajánlani a ma­gas törzsű ribizliből és a kösz­météből. Van viszont elég bokorribizli, málna, szamóca és tüske nélküli szeder. A vá­sárlók egyre inkább keresik a narancs termésére emlékezte­tő kivi szaporítóanyagát, ezek­ből van elegendő. Gyorsabban megy Szebbnél szebb táskák és bőröndök készülnek a Pevdi pilisszentiváni részlegében. Munkájukat könnyíti és gyor­sítja az az új hengersor, me­lyen egyszerre hat-nyolc vég bőr helyezhető el. A szabás­idő ily módon a felére csök­ken, Erdősi Ágnes felvétele -----------------­Fo íyamszabályozás, árvízvédelem, hajózás Közös érdek, közös döntés Magyar—csehszlovák víz­ügyi tárgyalások kezdődtek hétfőn Győrött. A kát ország szakemberei a Rajka és Szob közötti közös Duna-szakaszt érintő folyamszabályozási, ár- vízvédelmi és hajózási kérdé­sekről tanácskoznak; értéke­lik a múlt évi munkát és meg­szabják az idei teendőket. A több mint 2 ezer kilomé­teres hajózható' Düna-út egyik legnehezebb szakasza a szi­getközi rész, ahol alacsony vízállásnál egymást érik a gázlók, nehezítve a hajózást. A hajózási feltételek javítá­sáért az elmúlt években is sokat tettek a két ország víz­ügyi szervei, s a munkát az idén folytatják. Emellett a közös Duna-szakasz mindkét ország számára fontos építő­ipari nyersanyaglelőhely. A mostani tárgyalások so­rán döntenek többek között az ipari kavicskotrások helyéről, méreteiről. Határoznak . to­vábbá az árvédelmi művek bővítéséről. A programban szerepelnek a bős—nagymaro­si vízlépcsőrendszer , építésé­vel kapcsolatos, mindkét or­szágot érintő kérdések is. A r | , . A Budapesti Közúti Igazgatóság ceglédi kircndcltségé­ü7 IJf/IT nek dolgozói szélesítik a 4-es főútról Albcrtirsára bc- ve,blVdltm U&. HlU&a vezető útszakaszt. Azért van szükség erre, mert az itt közlekedő gépjármüvek jelentős mennyiségű földet hordtak fel a betonozott útra (Barcza Zsolt felvétele)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents