Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-30 / 101. szám
ÉLJEN A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT! A felsőoktatás korszerűsítése Az Országgyűlés kulturális bizottságának ülése Az Országgyűlés kulturális bizottsága Bognár Rezső elnökletével kedden kihelyezett ülést tartott a Budapesti Tanítóképző Főiskolán. A testület megvitatta a Művelődési Minisztérium tájékoztatóját a felsőoktatási intézményrendszer korszerűsítésével kapcsolatos feladatokról, a műszaki felsőoktatás fejlesztésének irányelveiről, valamint a budapesti és Pest megyei pedagógushelyzetről. A felsőoktatási intézmény- hálózat korszerűsítése során csökkenteni kell az intézmény- hálózat területi és szervezeti szétaprózottságát, elő kell segíteni a regionális és szakági együttműködést, s megteremteni ezek szervezeti és jogi kereteit. Olyan területileg arányosan elhelyezkedő, összetett szakmai profilú intézményhálózatot szükséges kialakítani, amely alkalmas a többszintű képzési feladatok ellátására, a színvonalas és korszerű oktatásra — állapítja meg a képviselők elé került vitaanyag. A fejlesztés első lépése: fokozni az együttműködést az egy szakterületen, illetve egy régióban működő intézetek között. Ezt segítené a regionális tanácsok létrejötte, amely a későbbiekben előkészítené az intézmények nagyobb egységbe összevonását, integrációját. Az oktatási törvény előírásának megfelelően még ebben az évtizedben valamennyi tanítóképző és óvónőképző intézetet egy szervezetbe kell integrálni. 1986. szeptembertől pedig egyebek között a Budapesti Műszaki Egyetemen természet- és társadalomtudományi kar, a Miskolci Nehézipari Egyetemen pedig társadalomtudományi kar létesül, amelyek alapvető feladata a mérnök- és műszaki pedagógusképzés, valamint a mérnökök közgazdasági képzése. Az integráció során lehetővé válik az is, hogy az intézetek karai nagyobb önállóságot kapjanak. A vitában Cselőtei László (Pest megye) rámutatott, hogy e folyamat nagy körültekintést igényel. Vigyázni kell arra, hogy ne csökkenjen az intézményi alkotóműhelyek szerepe, s hogy a szervezeti változások elsősorban a képzés minőségének javítását szolgálják. Balázs Gézáné, a Pest Megyei Tanács elnökhelyettese arra kérte a kulturális bizottságot: támogassa, hogy Gödöllőn hozzák létra az ELTE tanárképző főiskolájának kihelyezett tagozatát, Bánáti Gézáné (Pest megye) az énekzene oktatás pedagógusellátottságának javítását tartotta szükségesnek. Kádár János Angyalföldön Csak fegyelemmel boldogulhatunk (Folytatás az 1. oldalról.) nyiunk, az egész nép ünnepévé vált. — Az önök kollektívája jó érzésekkel nézhet az ünnep elé — folytatta —, hiszen, ahogy a tájékoztatókból, az itteni felszólalásokból is kitűnt, az öt alkalommal egymás után elnyert kiváló vállalati cím, s a hatodik, amelyre méltán számítanak, bizonyítja munkájuk sikerét. Ehhez gratulálok a vállalat gazdasági és politikai vezetőinek, az egész kollektívának és minden egyes dolgozónak, mert ezek a sikerek csak közös erőfeszítéssel jöhettek létre. Mai tetteikben közrejátszik, hogy ennek a gyárnak nagyok és sok évtizedre vissza- nyúlóak a munkásmozgalmi hagyományai. A kapitalista rendszerben is itt mindig volt támasza a magyar forradalmi munkásmozgalomnak. Ez a mai napig érezteti a hatását, például abban, hogy a párttagok, vagy a törzsgárda aránya jóval meghaladja az országos ipari átlagot. Ez és a szocialista brigádmozgalóm ereje minden bizonnyal a sikerek fontos összetevője. Mondhatjuk úgy is: amit elértek, az mindenekelőtt a cselekvési egységnek, az üzemben uralkodó jó politikai légkörnek, rendnek és fegyelemnek köszönhető. Az MSZMP főtitkára Csahadacz Józseffel, a Kender-Juta és Folitextil Vállalat üzemvezető-helyettesével beszélget (MTI Fotó — Manck Attila felvételei) Ismét két kitüntetés a megyében Elismerés kiváló munkáért Immár hetedszer nyerte el fi Kiváló Vállalat címet a MÉM Repülőgépes Szolgálata — jelentette be Farkas László főigazgató a gyűlésen, amelyre tegnap került sor Budaörsön. Az ünnepségen részt vett Krasznai Lajos, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának első titkára, dr. Dobi Ferenc, a MEDOSZ főtitkára, dr. Dénes Lajos mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, Kiss Jenő, a KISZ Pest Megyei Bizottságának első titkára, dr. Szabó József vezérőrnagy, a Magyar Néphadsereg repülői önöké. Az elmúlt több évtized fejlődését mi sem bizonyítja jobban, minthogy a szolgálat,, megalakulása évében, 1957-ber; 33 ezer hektárra szórtak’ '.1, növényvédő szert és műtrágyt', a gépük, ma csaknem 5 és fél millió hektáron teszik ugyanezt. A felszállások száma megközelítette tavaly a 350 ezret, és több mint 47 ezer órát töltöttek a levegőben a pilóták. Amíg- 1934-foen 117,4 hektár föld'.- „művelését” látta el egy repülőgép egy óra alatt, tavaly már 126 hektárét. Ezzel a KGST-országok között az élen járnak. Még egy adat, am; jól tükrözi, hogy nem érdemtelenül kapta a repülőszolgálat az újabb elismerést: amíg 1934-ben 142 forintba került egy hektárnyi terület légi növényvédelme, tavaly 136 forintba. Végső soron 136 százalékra teljesítette tervét tavaly a szolgálat. Krasznai Lajos is felszólalt. Kiemelte, hogy a VII. ötéves terv időszaka alatt nagy feladatok hárulnak az 1 millió lakosú megyére, amelynek ipara Budapest és Borsod megye után következik. Az eredmény az elmúlt öt esztendőben meghaladta az országos átlagot és a mezőgazdasági nagyüzemek is jól dolgoztak. Ebben része van a repülőgépes szolgálatnak, amely határainkon túl is jelentős feladatot vállalt, elsősorban Egyiptomban és Szudánban segítették a mezőgazdasági termelést a légi növényvédelemmel 600 ezer hektáron. Ezután a megyei pártbizottság első titkára átadta Szekér Dánielnek a Jósé Ar- cadio Garda brigád vezetőjének az MSZMP KB kongresz- szusi oklevelét, a Magyar Népköztársaság Kiváló Brigádja kitüntetést. A Kiváló Vállalat címet tanúsító oklevelet, valamint a Nemzetközi Munkaverseny Élenjáró Vállalata címet — ezt az idén adományozták először — dr. Dobi Ferenctől vehette át Farkas László. Ugyancsak az ünnepség keretében került sor az 50. bolgár helikopter átadására, amit Budaörsön javítottak. Az elmúlt öt esztendő alatt a PEMÜ megkétszerezte a termelését, a nyereségét, több mint tizenötszörösére növelte az exportját. Így a mintegy 2500 ember 1985-ben több mint 3 milliárd forint értékű terméket állított elő. Mindezeket méltatva adta át tegnap délután a vállalat dolgozói .előtt dr. Dankó János, az Ipari Minisztérium főosztály- vezetője a Kiváló Vállalat és a Nemzetközi Munkaverseny Élenjáró Vállalata okleveleket Horváth Ferencnek, a PEMÜ vezérigazgatójának. A megye legnagyobb tanácsi vállalatának sikere több tényezőre vezethető vissza. Közülük Lé- nárd László, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának titkára az új iránti fogékonyságukat emelte ki. Az ünnepségen jelen volt dr. Csonka Tibor, a Pest Megyei Tanács elnökhelyettese, a szakszervezet képviseletében dr. Pék Zsolt, a HVDSZ osztályvezetője és a körzet párt-, állami, társadalmi szervezeteinek vezetői, képviselői is eljöttek. Kell-e ilyen dinamikus tempó, mint amilyen a PEMÜ fejlődésében látható, és amilyet a VII. ötéves terv időszakában is tartani kívánnak? — tette fel ünnepi beszédében a kérdést Horváth Ferenc. S a válasz: kell, mert a vállalat termelésével, termékszerkezetének állandó korszerűsítésével importcikkeket helyettesít, illetve az exportját bővíti. Ezzel átlagon felül járulnak hozzá a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításához. A PEMÜ-ről szólva feltétlenül meg kell említeni, hogy több gazdasági társaságnak a tagja és a vállalat aktív részvételével alakult meg három éve egy nyugatnémet—magyar és az idén egy amerikai —magyar vegyesvállalat. Horváth Ferenc a tegnapi összejövetelen jelentette be a nyilvánosságnak először, hogy kezdeményezik és jelenleg készítik elő egy szovjet—maguar közös vállalat létrehozását a Chemolimpexszel együttműködve. Az ünnepség végén a gyáregységek vezetői, a legjobb brigádok — köztük a cipőipari gyár Olympia brigádja az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi oklevelét kapta, a legtöbbet nyújtó dolgozók minisztériumi, vállalati elismeréseket, jutalmakat vehettek át. B. Z.—El. E Kádár János ezután a vállalat munkájának olyan vonásaira hívta fel a figyelmet, amelyek összefüggenek a népgazdaság egészének kulcsfontosságú feladataival. Mint mondotta, ez a gyár a köny- nyűipari üzemek sorában az elsők között, s igen korán, már a hetvenes években végrehajtotta' a világpiac által igényelt termékváltást. — Helyes volt a hagyomá nyokat a vállalat nevében is megőrizni, kiegészítve a mű anyagokra utaló új megnevezéssel, de ha körülnézünk, ma már sem jutával, sem kenderrel nem dolgoznak a gépsorokon. Olyan termékeket állítanak elő, amelyeket az egész magyar ipartól igénylünk: korszerű, valamennyi piacon versenyképes cikkeket. Tudom, nem volt könnyű az átállás — másutt sem az —, gyakran a pihenőnapok feláldozását is megkívánta a kollektívától. De kulcskérdés, hogy ebbe az irányba előrelépjünk. Mint ahogyan az is elengedhetetlen az előrehaladáshoz, hogy az emberek öntudatára, társadalmi felelősségére és az egyéni érdekeltségre egyaránt építsünk. A párt főtitkára ezután az elhangzott felszólalások néhány gondolatára reagált. Évről évre egyre többet és jobban kell dolgozni — ismételte meg az egyik hozzászóló szavait. hozzáfűzve: érvényes ez mindannyiunkra, az élet minden területén. A magasabb színvonalú munka mindenkor érvényes követelmény — mondotta. A munkaerőgondokkal kapcsolatos megjegyzésekre utalva a munkásgárda utánpótlását jövőnk egyik nagy kérdésének nevezte. Az egész társadalom ügye ez — hangsúlyozta — és nem intézhetjük el csak azzal, hogy elmarasztaljuk a fiatalokat, mert érdeklődésük gyakran a köny- nyebb életforma felé fordul. A három műszakos munkarenddel összefüggésben hangsúlyozta: a jövő útja a folyamatos termelés bevezetése minden olyan munkahelyen, ahol a körülmények ezt lehetővé teszik. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy korszerű technológiát hozzunk létre, nagy értékű, termelékeny géFélmilSió fcldieperpalánta Szorgos munka folyik ezekben a napokban a határban. A mar termő D és fél hektár mellé újabb 10 is fél hektárt ültetnek be palántával a gödi Duna- menti Termelőszövetkezet szamócatermesztő szakcsoportjának tagjai. (Hancsovszki János felvétele) pékét üzemeltessünk, de csak felében-harmadában használjuk ki azokat. Egyetértéssel reagált az adózás korszerűsítését, az igazságosabb adózási rendszer megteremtését szorgalmazó véleményre. hozzáfűzve, hogy napirenden van a jelenlegi rendszer felülvizsgálata és a társadalmi szükségletekhez igazítása. A továbbiakban arról szólt Kádár János, hogy napjainkban a közéletben — a sajtóban. a különböző társadalmi és szakmai fórumokon egyaránt — sok szó esik a gondjainkról. — Ez persze nem baj — mondotta —, mert a helyzetünk reális megítéléséhez. a gondok megoldásához tudni és beszélni kell azokról. De éppen a valós helyzetfeltárás érdekében szükséges az is. hogy tudatában legyünk az eredményeinknek. Mert ha ezekről nem esik szó. ha elfeledkezünk róluk, akkor a munkánk, mindennapos küzdelmünk veszítheti értelmét. — Vannak eredményeink, korszakosak a változások, csak gyakran nem vesszük észre azokat. Évtizedeik óta beszélünk például — joggal — a lakáshelyzetről mint a legfeszítőbb társadaimi kérdésről. De eközben szerte az országban új otthonok százezrei épültek fel. — Én 1931-ben jártam először a Kender-Jutában, akkor egy kommunista röpgyűlést szerveztünk itt — folytatta a párt főtitkára. — Emlékszem a rosszul öltözött, falvakból bejáró munkásasszonyokra, sokuk arca 30 évesen már egy-két évtizeddel többet mutatott a Valóságos koruknál. Nézzünk körül ma az országban : egyre inkább .ennek a fordítottja igaz! Ilyenkor, a május elsejei ünnepen el-el- nézegetem a szüleik oldalán felvonuló gyerekeket. Az ő gondtalan vidámságukat látva csak arra gondolhatok: ha semmi másért, de értük érdemes volt küzdeni. Életkörülményeink változásában benne vannak a szocialista rendszer eredményei, értelmet, tartalmat adnak dolgozó népünk erőfeszítéseinek. Vívmányaink megbecsülésének fontosságáról szólva Kádár János emlékeztetett arra: a szocializmus kezdeti időszakában először az igényeket, a vívmányokat, a jogokat hirdettük meg és csak azután fogtunk hozzá az ehhez szükséges anyagi feltételek megteremtéséhez. S ez a gyakorlat azóta is vissza-visszatér. Bevezettük például az ötnapos munkahetet, és ma már sokan azt is értetlenkedve fogadják, hogy megpróbáljuk elkerülni a három- vagy négynapos munkaszüneteket. Én azokkal értek egyet, akik látják ennek a hátrányait, mert a három nap igen nagy kiesést jelent az ország egészének teljesítményét tekintve, és különösen káros, hogy ez gyakorlatilag legalább további kétszer fél nap kiesést jelent. A teljesítményfedezet szükségessége elsődleges a bérezésben is. Ebben az üzemben is jelentősen növekedtek a keresetek, de úgy, hogy megteremtették ennek feltételeit a vállalati munkában. Csak ezen az úton lehet járni. Hiszen előrejutni csak úgy tudunk, ha a szavakat tettek követik. A magyar nép történelmi útja a szocializmus, ebben az országban munkával, a szocializmus erejével boldogulhatunk. A párt főtitkára végezetül arról szólt, hogy feladatainkat bonyolult nemzetközi körülmények közepette kell elvégezni. A külpolitikai kérdéseket érintve rámutatott: a Szovjetunió, a Varsói Szerződés legutóbbi békejavaslatai igazságosak, mindkét fél érdekeinek megfelelnek. A tömegpusztító fegyverektől mentes világ megteremtésére vonatkozó program, az egyenlő biztonság koncepciója, a kölcsönös ellenőrzés mellett megvalósuló leszerelés indítványa, mind-mind egy békésebb világ megteremtésére ad lehetőséget. Biztató válasz azonban a másik oldalról még nem érkezett: ellenkezőleg, újabb feszültséget keltő lépésekről érkeznek hírek. Pedig nincs más út az emberiség előtt, mint a béke, s ezt fel kell ismernie mindenkinek, függetlenül attól, hogy milyen a világnézete. Két társadalmi rendszer van, s ha élni akarunk, akkor meg kell tanulnunk egymás mellett, békében élni. Bízom abban, hogy ezt minden érdekelt fél megérti, s a józanság kerekedik felül — mondotta Kádár János, majd további sikereket kívánva búcsúzott el vendéglátóitól. Nagydijat nyertek a kacsénak Tejtermelési verseny A megyei tej- és hústermelési, valamint takarmánytermesztési verseny értékelő és díjkiosztó ünnepségére tegnap került sor a kocséri Petőfi Termelőszövetkezetben. Dr. Polgár Mihály, a Pest Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője értékelésében elmondotta: nem véletlenül választották színhelyül Kocsért, a verseny meghirdetése óta minden esztendőben az országos díjazottak között szerepel a Petőfi Tsz. Eddig 8 alkalommal értek el első helyezést a magyar- tarka-törzsállomány tejtermelésében. Tavalyelőtt országos díjat is nyertek, mind a tej-, mind a hústermelésben, és tavaly is a legmagasabb, tehenenként! 7318 kilogrammos tejhozamot érte el a gazdaság a holstein-fríz keresztezett állományával. Ezek alapján a mezőgazdasági nagyüzem most elnyerte az országos tej- és hústermelés nagydíját, amelyet Csonka Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese adott át. A megyei tej- és hústermelési verseny első helyezettje a nagykőrösi Mészáros János Termelőszövetkezet lett. A laktációs tejtermelés 500 tehén feletti kategóriájában a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság vitte el az első díjat. A laktációs tejzsírtermelés 100— 500 tehén közötti kategóriájában a toki Egyetértés Termelőszövetkezet lett az első. A laktációs tejzsírtermelés 500 tehén feletti kategóriájában a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Tangazdasága kapott első díjat. A hústermelési versenyben a ráckevei Aranykalász Termelőszövetkezet végzett az első helyen. A kistermelők tejtermelési versenyében az értékesített összes tejmennyiség kategóriájában első lett Árvái Lajos nagykátai, a fajlagos tejértékesítés kategóriájában pedig Görög Lajos újszilvási tenyésztő.
