Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-30 / 101. szám

Af . PEST MEGYEI VltáC PBOIETflBJBI, EGYESÜLJETEK! MA AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXX ÉVFOLYAM, 101. SZÄM Ára: 1,80 Forint 1986. Április 30., szerda Nagydíjat nyertek a kotséríak (3. oldal) •• Önfenntartó művelődési házak (5. oldal) Háttérben ott az alkohol f 6. oldal) Ellentétesen ható adók (8. oldal) Holnap Pest megye központi ünnepsége Érden Május elsejét köszöntjük Színpompás felvonulás, gazdag program Találkozás szocialista brigádok vezetőivel Kádár János Angyalföldön ^ < »****1 í ■ <• '•' 5^ Vf-S’“:* í Angyalföldre látogatott kedden Kádár János. A képen: Kádár János, Grósz Károly és Deák Gábor a párt­bizottság előtt Kádár János kedden Angyalföldre látoga­tott. A munka ünnepét, május 1-jét megelő­ző, hagyományos programja során a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára tájékozó­dott a városrész elmúlt egy esztendejének eredményeiről, az ottani vállalatok, munkás- kollektivák sikereiről és gondjairól. Felkeres­te a Kender- Juta Gyárat, ahol az üzemlá­togatást követően szocialista brigádvezetők- kcl találkozott. A párt főtitkára délelőtt érkezett a XIII. kerületi pártbizottság székházához, ahol Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára, Deák Gábor, az MSZMP KB tagja, a kerü­leti pártbizottság első titkára, valamint Bor­nemissza Sándor tanácselnök fogadta. Deák Gábor rövid tájékoztatójában szólt munká­juk gyengeségeiről, ugyanakkor elmondta: a vállalatok munkája nem ítélhető meg som­másan, hiszen az is tény, hogy soha annyi angyalföldi üzemet nem tüntettek ki a szo­cialista munkaversenyben elért sikeréért, mint az idén. A pártbizottság most abban látja az elsőd­leges feladatát — hangsúlyozta —, hogy tüze­tesen, nagy figyelemmel vizsgálja a gazdál­kodó egységek helyzetét, s ennek nyomán se­gítsen felszínre hozni a munka szervezésében, a gazdálkodás módszereiben, a munkafegye­lem erősítésében és másutt rejlő tartalékokat. Ennek érdekében — tette hozzá Deák Gábor — differenciált, a sajátosságoknak megfelelő pártmunkára van szükség az üzemekben, mert a problémák jellege, gyökere, megoldá­si módja más és más. A kommunistáknak mindenütt a tenni kész embereket, a cselekvő szándékot kell támogatniuk. Kádár János a pártbizottság! eszmecserét követően vendéglátóinak társaságában egy olyan kerületi üzemet keresett fel, amely a nehezebb körülmények közepette is sikeresen megbirkózik a nagyobb feladatokkal. A munkásosztály nemzetkö­zi ünnepén megyénkben is színpompás ünnepségekkel, felvonulásokkal, majálissal kö­szöntik az emberek május el­sejét. Szűkebb pátriánk köz­ponti rendezvényére ezúttal Érdért, kerül sor. A reggel 9 órakor kezdődő felvonulás után, a strand területén 10 órakor sorra kerülő politikai nagygyűlésen Sólyom Ferenc, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára mond be­szédet. Ezt követően nagysza­bású és változatos kulturális programból válogathatnak a jelenlevők. Budaörsön, szűkebb hazánk egyik legfiatalabb városában 10 órakor kezdődik a látvá­nyos felvonulás. Cegléden, a csemői erdőben 10 órakor lesz az ünnepség, amelynek szóno­ka Haness László, a Szakszer­vezetek Pest Megyei Taná­csának titkára. A dabasiak a jubileumi parkban gyülekez­nek: a szintén 10 órakor kez­dődő nagygyűlésen Bálint Csaba, a Dabasi Nyomda igaz­gatója, a nagyközségi pártbi­zottság tagja emlékezik meg a jeles napról. Dunakeszi la­kosságát a lóversenypályára várják a rendezők, ahol a 10 órakor kezdődő eseményen Hortolányi Elemér, az SZMT titkára mond beszédet. Gödöllőn, a Szabadság téren 10 órakor sorra kerülő ün­nepség szónoka Papócsi László mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes lesz, Monoron a sportpályán ugyan­csak 10 órakor kezdődő ren­dezvényen pedig Gulyás Lász- lóné, a Hazafias Népfront nagyközségi bizottságának el­nöke, országgyűlési pótképvi­selő köszönti a részvevőket. Nagykátán, a Szabadság téren gyülekezők színpompás felvo­nulással emlékeznek a mun­kásosztály ünnepére. Nagykő­rösön a Pálfája lesz a hely­színe az ünnepségnek, amely­nek kezdése 10 óra, és Rózsás László gimnáziumi igazgató, a városi pártbizottság tagja lesz a szónok. Ráckevén szintén 10 órakor kezdődik a nagygyűlés az Aranykalász Tsz sporttelepén, ahol Ráffay Béla tanácselnök, a helyi párt-végrehajtóbizott­ság tagja mond beszédet. A százhalombattaiak a városi sportcsarnokban hallgathatják meg 10 órakor Békési László pénzügyminiszter-helyettes kö­szöntőjét. Szentendrén a Pap­szigeten 10 órakor sorra ke­rülő rendezvényen Győri Fe­renc, a szakmaközi bizottság városi elnöke lesz a szónok, míg Szigetszentmiklóson, a Jó­zsef Attila lakótelepen 10 óra­kor kezdődő ünnepségen Fö­vény esi Ervin, a Pestvidéki Gépgyár vezérigazgatója kö­szönti az ünnepség részvevőit. Vácott 9 órakor kezdődik a ha­gyományosan a Március 15. té­ren sorra kerülő nagygyűlés, amelyen Fodor László, az SZMT titkára emlékezik meg a munkásosztály ünnepéről. A Kender-Juta és Politextil Vállalat immár — egymás után — ötödször nyerte el a kiváló címet — tájékoztatta a párt főtitkárát Huszák Vil­mos vezérigazgató és Knapek László, a vállalati pártbizott­ság titkára. A csaknem 1500 tagú kollektíva a budapesti és a Szabolcs megyei gyáregysé­gekben elsősorban csomagoló­anyagokat gyárt: műanyagból készült politextil zsákokat, zsinegeket és úgynevezett tű­ző alapszöveteket. Az elmúlt öt évben árbevé­telük csaknem fele származott tőkés exportból. Főként Olasz­országba, de más fejlett tőkés államokba és szocialista orszá­gokba is eljutnak a termé­keik. A piaci versenyben csak úgy tudtak helytállni, hogy jelentős beruházásokat valósí­tottak meg. a termelés korsze­rűsítését gépkölcsönzési szer­ződésekkel is segítették. Kádár János — s a vendég­látókhoz itt csatlakozó Kapolyi László ipari miniszter — a gyárban megtekintette a szé- lesszövetiizemben folyó mun­kát. A műszálas szövet alap­anyagot előállító műhelyben a párt főtitkára Beszteri Tibor gépmesterrel beszélgetett, majd elismerő szavakat jegy­zett be a Vállalat Kiváló Bri­gádja címére várományos Ole­fin szocialista brigád naplójá­ba. A körszövetet, illetve sze­lepes zsákokat készítő üzem­csarnokban az ugyancsak szép eredményeket felmutató Jurij Gagarin brigád tagjai kérték fel Kádár Jánost, hogy napló­jukban örökítse meg látogatá­sának emlékét. A gyár életével történt is­merkedés után Kádár János találkozott a vállalat szocia­lista brigádvezetőivel, a mun­kások képviselőivel. Tauszik Péterné raktárvezető, alap­szervezeti párttitkár a gazda­sági munka politikai eszkö­zökkel való segítésének helyi tapasztalatairól számolt be. Elmondta, hogy a termékszer­kezet korszerűsítését, a haté­konyság növelését célzó ösz­tönzés terén jelentős feladat hárul a párt- és tömegszerve­zetekre. A szabályozó rendszer változását is politikai felvilá­gosító munka előzte meg. A munkaerőgondokról, a műszakpótlékról, a vállalati | gazdasági munkaközösségek­ről, valamint az adózási prob­lémákról Liszátz Károly ter­melésirányító tájékoztatta a vendégeket. Munkaerőgondok­kal küszködik a vállalat, fel­oldását a műszakpótlék sem segítette megfelelően, a gépek mellől hiányoznak a fiatalok. A gond enyhítésére vgmk-kat szerveztek, ahol a teljesít­ményhez kötött bérezés arány­ban áll az elvégzett munká­val. A felszólaló felhívta a fi­gyelmet az adózási rendszer gyengeségeire is: a tapasztalat szerint a bérből és fizetésből élőket terhelik elsősorban ak adóval. A három műszakban dol­gozó, családos anyák helyzeté­ről Lakatos Lajasné szövőnő kifejtette: a szocialista brigá­dok tagjai megértik azt a kényszerhelyzetet, hogy a lét­számhiány miatt rendszeresen túlórázniuk kell — jelentős részét brigádvállalásban vég­zik —, de így kevesebb idejük marad a gyereknevelésre, a családra. A tervszerű megelőző kar­bantartás problémáiról, a nagy értékű gépek folyamatos üzemeltetésének feltételeiről szólt Fekete Sándor tmk- üzemmérnök. Mint hangsú­lyozta: a profilváltással együttjáróan leginkább tőkés importból beszerzett gépek karbantartása különleges fel­adatokat ró a műszaki gár­dára. Az üzemi termelés fo­lyamatossága érdekében fő­ként túlórában tudják munká­jukat elvégezni. A találkozón ezt követően Kádár János kért szót. Elöljáróban köszönetét mon­dott a fogadtatásért, majd ar­ról szólt, hogy készülünk a munkásosztály hagyományos, nagy szolidaritási ünnepére, amely hazánkban mindany­(Folytatái a 3. oldalon.) KALAPOK M agunkfajta laikus alig­ha ismer, tart szá­mon olyasfajta ténye­ket, mint például az, hogy az országos gyümölcskon- zerv-termelés egynegyedét ' a megyében állítják elő. Ami persze nem azért ér­dekes, mert bárki, bárhol sportteljesítményekhez ha­sonló rekordlistákat vezet­ne, hanem mert a részese­dési arányok félreérthetet­lenül utalnak a termelői, a feldolgozói felelősségre, mind a kül-, mind a bel­piaci értékesítés esetén. A nagy termelőknek, a fel­dolgozóipar legjelentősebb­jeinek meghatározó szerepe van a termékek mennyisé­gét, minőségét nézve a pia­ci eredményekben, azaz végső soron abban, mi mó­don változik ráfordítások és hozamok viszonya, mek­kora a jövedelem. A leírtakból logikusan következik — de azért óva­kodjunk a hamari követ­keztetésektől — a gyakran hallható megállapítás, ami szerint elég ráncba szedni a nagyokat, s akkor min­denütt sínre kerülnek a dolgok... A túlságosan le­kerekített igazságok azért veszedelmesek, mert köny- nyen elgurulnak, már-már azt hittük, fogunk vala­mit, s kiderül, nincsen sem­mi a markunkban. így va­lahogy vagyunk — s ezek­ben a, a tavalyi kedvezőt­len gazdasági irányzatokat változatlannak mutató hó­napokban még élesebbé vált ennek észlelése — az előbb említett okossággal is, a ráncba szedéssel. Ha eny- nyire egyszerű lenne a teendő, akkor tényleg ért­hetetlen. miért a késleke­dés ..?! A teendő nem ilyen egysíkú! A ráncba szedést sürgető okoskodás tehát hamis. Jelentős szerepe van a megyének a vágottbarom- fi-termeiésben. Ezt a sze­repet még inkább érzékel­teti, ha leírjuk azt a tényt is, hogy a legutóbbi évek­ben minden száz kilo­gramm vágott baromfiból 84—35 kg külföldön talált vevőre ... amennyiben ve­vőre talált. Mart roppantul nehéznek bizonyult olyan kereskedőt találni, aki fi­zetni is tud, nem csak át­veszi az árut; Ennek a helyzetnek elkerülhetetlen és elkerülhető, de el nem került hatásait fájdalma­san érezték bőrükön a ter­melők, s bár a nagyok — nagyságuk egyszerre ala­pozódik saját termelésük­re és a háztáji gazdaságok ilyen tevékenységének in­tegrálására — igyekeztek áthidaló megoldásokat ta­lálni. ne épüljön le ment­hetetlenül ez az ágazat, ________________ er őfeszítéseik kevés siker­rel jártak. Olyan kalappal köszöntek, amilyen volt, mert — kár lenne kerül­getni a forró kását — az átmenethez vajmi kevés segítséget adott a gazdasá­gi környezet, a szabályo­zás. Amikor a vágott ba­romfi tisztes bevételeket hozott, a közös pénztár te­kintélyes részét lefölözte a haszonnak, az átmenetileg bajba jutott termelők, fel­dolgozók azonban hiába futottak a tartalék után, amit ilyen helyzetekbe szán a közös pénztár, nem vol­tak ilyen tartalékok ... Folytatva a töprengést: a vágómarháknak csupán a 20—21 százaléka extrém — osztályon felüli — minősé­gű, s ennek nyoma ott van a belföldi értékesítésű áru­kon éppúgy, mint a kivi­telre kerülőknél. Lehetne jobb arányt elérni? A me­zőgazdasági üzemek illeté­kesei egyértelműen igen­nel felelnek a kérdésre, ám utána a feltételek sorolá­sából kiderül, egészen a te- nyészanyag kiválasztásáig, a mesterséges megterméke­nyítés körülményeiig kelle­ne visszalépkedni a kívá­natos változás felerősítése érdekében. Az ilyen és ha­sonló tényezők java része azonban kívül esik egy-egy mezőgazdasági üzem cse­lekvési lehetőségein, azaz olykor, nem alaptalanul, az az érzésük, hogy ugyan ők hordják a kalapot, de —a hasonlatnál maradva — a döntő mozzanatba, a lomp készítésébe vajmi kevés a beleszólásuk. Holott tapasz­talataik, véleményük eset­legesen hasznára lehetne azoknak is, akik amúgy a lompkészítés mesterei... vagy kötelezettjei. T alán nem tévedünk, ha — bár szerény ismere­tekre támaszkodva — azt feltételezzük, hogy gyakran a termelési zava­roknak, fennakadásoknak nem a dologi javak vilá­gában keresendő, kereshe­tő az oka. Az ok sok eset­ben az információk — a ter­melői tapasztalatok, véle­mények, az irányítási szán­dékok, célok stb. — talál­kozásának, ütköztetésének elmaradása. Ami természe­tesen nem csak az említett területeken érzékelhető, mutatható ki, hanem bár­hol másutt is a termelés­ben. a gazdálkodás vala­mennyi részterepén. A kö­zös célok hangoztatása nem társul szorosan a közösen kialakított eszközrendszer­rel. Kinek-kinek ezért az­után a maga kalapja lát­szik a fontosnak, s elfelej­tődik a legfontosabb, a ka­lap fedte fej. | Mészáros Ottó _______J Is mét két kitüntetés a megyében Elismerés kiváló munkáért Folytatódik a május elsejei ünnepségsorozat Pest megyé­ben is. Az első kitüntetett vállalatokat, szövetkezeteket újab­bak követik. Tegnap délután a MÉM Repülőgépes Szolgálat kollektívája és a Pest Megyei Műanvagipari Vállalat dolgozói vehettek ál a Kiváló Vállalat és a Nemzetközi Munkaverseny Élenjáró Vállalata kitüntetéseket. Képünk a MÉM Repülőgé­pes Szolgálat ünnepségén készült: dr. Dobi Ferenc a MEDOSZ főtitkára átadja Farkas László főigazgatónak a Kiváló Vál­lalat címet tanúsító oklevelet. Mellette Krasznai Lajos, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának első titkára és Kiss Jenő, a KISZ megyei bizottságának első titkára. (Tudósításunk a 3. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents