Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-29 / 100. szám

Meggondolatlan házasság A tűrés határai A húszéves kislány oda- állt a szülei elé: — Holnap felhozom be­mutatni egy barátomat. Pistának hívják, összehá­zasodunk. Bejelentkezünk a tanácsnál, két hét múlva lesz az esküvő. A szülők levegő után kapkodtak. Lányuk még a főiskolára jár, két év múl­va végez. Kérdések zápo­roztak egymás után. A kis­lány, Éva, arra még csak tudott válaszolni, hogy Pis­ta is éppen most végez, ál­latorvosnak készül, de a többi kérdésre már nehe­zebb volt felelni. Mert édesanyja és édesapja fel­váltva, szinte egymás sza­vába vágva, ilyeneket kér­deztek: — Hol fog a te Pistád ál­lást kapni? Hol fogtok lak­ni? Hogy fogod befejezni a főiskolát? Miből fogtok él­ni az elején? Éva bizony csak húzogat­ta a vállát, és amikor is­mét elhangzott a kérdés, valójában mióta ismerik egymást, hiszen két hónap­ja még Lacival járt, s hogy eléggé szeretik-e egymást ahhoz, hogy egy életre szó­ló döntést hozzanak, akkor Éva elmosolyodott: — Ugyan anyu! Ha nem sikerül, akkor majd legfel­jebb elválunk! Sajnos, sok fiatal indul így a házasságba. Hogy közben gyermek születik? Hogy közben akár a ma­guk erejéből, akár a szülők segítségével már összehoz­tak valamit, ami felezve semmi?! Ezt nem gondol­ják végig, de sajnos még annál is több a válás, mint alhányan így mennek a há­zasságba. A fiatalok egy része meggondolatlanul házasodik, és épp ilyen meggondolatlanul megy a válóperes bíró elé. Jelzi ezt a sok válás, de jelzi ezt még valami. Ti­zenöt, húsz évvel ezelőtt, amikor még jóval alacso­nyabb volt a válások ará­nya, viszonylag több volta gyorsan, másodszor is há­zasodó. Most már, úgy tű­nik, csökkent a második házasságkötések száma, ami azt jelzi, hogy aki egyszer megégette magát, másodszor már óvatosabb. Talán éppen ezért a máso­dik házasságok már az ese­telv többségében tartósab- bak, megalafjozottabbak. Már tudják, hogy a házas­sághoz nem elég a szexuá­lis összhang (bár az is fon­tos), hanem emberi össz­hang is szükséges, és még valami: tűrőképesség! Ne azokra a szerencsét­len, köztünk élő' asszo­nyokra gondoljunk, akik évtizedek óta tűrik iszákos, részeges férjük garázdálko­dását, esetleg még a verést is. Nem ezt kell tűrni! Sőt, ezt nem kell tűrni, még a gyerekek vélt érdekében sem, mert a gyereknek sem érdeke, hogy örökös rette­gésben nőjjön fel. Tűrés, türelem kell vi­szont kölcsönösen a másik iránt. Tiszteletben kell tar­tani annak már kialakult szokásait, a tisztesség ha­tárát nem súroló kedvtelé­seit, ízlését, gondolkodás- módját. Alakítani ezen is c&ak akkor tudunk, ha alapjaiban őt magát is el­fogadjuk. Tisztelet, szere­tet, tűrőképesség — ha van titka a tartós, jó házasság­nak, akkor talán ez az. Sárái Mária Engedmény a vásárlóknak Kint minden kelendőbb m m T&. m A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 100. SZÄM 1986. ÁPRILIS 29., KEDD •jj Többször hallottuk már tőlük a kijelentést: nép­f művelőnek nem megy normális ember. Régebben sem '</ volt, most sem hálás feladat, valóban csak a mcgszál- ^ lottak tudják jól csinálni. Kívülállók csak azt látják, jön, % megy, sétál egész nap, héba-hóba szervez valamit. Az £ is munka? A bennfentesek ismerik, mennyi probléma, 2 kilincselés, könyörgés lapul meg egy-egy rendezvény (, létrehozása mögött. Amire esetleg tizedannyian kíván­Y. esik, mint ő várta. A jó idő megjöttével a gö­döllői Áfész-áruház előtt is so­rakoznak az árusok, szívesen jönnek ki az épületből az el­adók, itt kínálják a portékát. Naponta más részleg árusít az utcán, hol az élelmiszer, hol a vas-műszaki; egyszer vegyi­árut, máskor sátrat, takarót, fazekakat láthatunk. A vevők is szeretik a vásárlásnak ezt a formáját, hiszen a benn ugyan­olyan árért kínált termékből csak egy-kettő fogy el, kint pe­dig mindent elkapkodnak. Engedményes árukat is talá­lunk az áruházban, jelenleg a vas-műszaki osztályon csak­nem egy hónapja kedvezmény­nyel, 480 forint helyett 390-ér kaphatók a két méter széles A mikor a hírt hallottam — a rádióban hangzott el, majd' az újságok is megírták —, az jutott eszembe, hogy az egyszerű dolgok ma meg­oldatlanok. Ugyanis az volt a hír lényege: két vagon akácfatuskót szállítottak Finn­országba az illetékesek. Tet­ték ezt olyan célból, hogy majd ott azokat felaprítják. Tudjuk, északi rokon népünk­nek igen nagy kiterjedésűek az erdei. Komoly fakiterme­lési és famegmunkáló gépeik vannak. S ők a tuskókat is kiszedik a letarolt erdőből. Nálunk most újra paran- csolólag felmerült, itt is ki kellene termelni az erdei ta­lajból. Népgazdasági számítá­sokat is végeztek, s állítólag mintegy félmillió tonna olajat takaríthatnánk így meg. Csakhogy ezek a fránya akáctuskók itt teremtek a ma­gyar ég alatt, a Kárpát-me­dencében. Kötik a talajt szer­teágazó gyökereikkel, össze­fogják a laza homokot, de befészkelődnek a vályogtalaj- ra éppúgy, mint a barna er­dőtalajokra, de a rét- és láp­talajokon is jól érzik magu­kat. A magjaikat rejtő kis to- kocskákat a szél hordja, még a lakott területekre, azok kertjeibe is szállítja. És rövid időn belül burjánozni kezd a kikelt mag. Növeszti szárát és tüskéit. Még alig él, már virágot hoz, csalogat darazsa­kat, méheket, áraszt illatot és érleli magját. Több évtizeddel ezelőtt na­PVC padlószőnyegek. A több színű és mintájú burkolóból a bolgár árucsere kapcsán még mindig várnak új szállítmányt. A technika kedvelői -is megta­lálják itt számításukat, szin­tén amíg a készlet tart, vehet­nek videomagnót, 66 ezer fo­rintról tízezerrel leszállítva, Salute táskarádiót ezerkétszáz­zal olcsóbban. ETA háztartási robotgépet, ami a tésztát is megkeveri, 1900 forintért, sza­lagos magnetofont 7500 helyett 4000 forintért. Kedvezményes áron másfél- millió forint értékű áru várja a vásárlókat az osztályon, ami­nek csaknem egyharmadát ta­karíthatják meg így a vevők. gyón értették a tuskóval való bánást. Nem volt mindenki­nek munkája, viszont majd mindenkinek voltak oly esz­közei, melyekkel igen jól le­hetett művelni a tuskósze- dést. Mert mily szerszámok kellettek ehhez a tevékeny­séghez? Hát először — ásó és kapa. Lényeges a tuskó körüli kiárkolás, annak elég széles­nek kell lennie, hogy minden gyökérhez könnyen hozzá le­hessen férni. Ezt a munkát laza talajon kapával végez­zük. S amikor már gyökeret is találunk, hasznossá válik az ásó, s az sem baj, ha úgynevezett, ásólapátunk van. Sorolom a többi szerszámot: tővető és csákány. A tővető lapos, vastag, szélesedő, ka­pához hasonlító szerszám, melynek komoly élképzése van. Jó a sújtása, kisebb gyö­keret elvág, nagyobb gyökerek vele kifeszíthetők, és a gyöke­rek közti talaj fellazítható. A csákánynak, melyet tuskósze- déshez használunk, egyik ol­dala kisebb tővető kiképzésű, a másik oldala a fejszerész, ezzel már kisebb gyökereket elvágunk, elforgácsolunk. Utá­nuk jön a balta s a nagyobb fejsze. A fejszékben és bal­tákban is vannak faragó és hasító fajták. A szükség Jóval nagyold A fenti gondok megoldását keresve határozták el 1985- ben Isaszegen, hogy a három közművelődési intézmény — könyvtár, falumúzeum, műve­lődési ház — közös, egymásra épülő munkatervet készít an­nak érdekében, hogy a szelle­mi erők és a tárgyi feltételek összegződjenek, ezáltal foko­zódjon a közművelődés haté­konysága. Partnerre találtak a nagyközség tanács-, párt- és tömegszervezeteiben is. Talán ennek az összefogásnak kö­szönhető, hogy a községben nyolc fórumon tárgyaltak er­ről az éves és középtávú terv­ről. Szükséges volt már a változ­tatás azért is, mert mind­három intézmény egyszemé­lyes, feladataik nőnek, új stá­tusra pedig nincs lehetőség. Fejéregyházi László művelő- désiház-igazgatő szerint egy­mást kölcsönösen támogatva sokkal eredményesebb mun­kát tudnak végezni. Apró- cseprő ügyekkel — terembér, székjavítás, esetenként takarí­tás — is törődniük kell, és ha csak időt nyernek azok inté­zésével, akkor is megéri. Ennél azonban már ebben az évben jóval nagyobb dol­got értek el, amire külön-kü- lön sosem lett volna lehetősé­gük: vásárolhattak egy videó- berendezést, A videoprogram- mal kiemelten kíván foglal­kozni a tanács is, az intézmé­nyek pedig elkészítették a fel­használási tervet. Pár. hét távlatában is ko­moly eredményei mutatkoz­nak a berendezésnek. Olyan eseményeket rögzíthettek, amelyekkel a községben és mondja meg, melyiket hasz­náljuk. Nagy néha még a keresztvá­gó fűrész is segítségünkre volt. A régi erdőkben Gödöl­lőn találkoztunk oly tuskó- csoportokkal, melyek egymás­sal szoros kapcsolatban éltek, s gyökereik összefonódva — derékvastagságúak voltak — keringették nedveiket. Ilyen esetekben az átfűrészelés se­gített. A nagyobb tuskókat még bent a gödrükben hasítottuk széjjel, meghagyva egy-egy tőgyökerüket. Élőször a na­gyobb fajta fejszénkkel re­pedést hoztunk létre, abba feszítő éket helyeztünk, s itt jött a legsúlyosabb szerszám igénybevétele, a nagykalapá­csé. Némelyik elérte a tíz kilót is és somfa volt a nyele. Ütöttük az ék fejét, s mesz- sze hallatszott hangja. A szil­fa faékek adták meg a teljes szétfeszítést. Amikor az ágak- bogak engedtek, a repedés hangja verejtékes hátunkon bizsergett. De minden szerszám, esz­köz áldása mellett az ember fizikai erőnléte és becsvágya volt a döntő, mert ezek a munkák bírókra kelések vol­tak a természet alkotta ke­ménységgel. azon túl, az országhatáron kí­vül is kifejthetnek .propagan­damunkát. Számtalan törté­neti és kulturális emlék, a na­pi hagyományok őrzése, a kró­nikaírás színesítése válik le­hetővé a videotechnika alkal­mazásával. A szokásosak Feldolgozzák majd a falu­múzeum hely hiányában rak­táron lévő anyagát, de a mű­ködő kiscsoportok, elsősorban a néptáncegyüttes, a báb- és a képzőművészeti kör munká­ját is megörökíthetik, bemu­tathatják máshol is. Az orszá­gos videolánchoz csatlakozva növelhetik ezek színvonalát. A három általános iskola is kapott egy-egy képmagnót, így közösen bekapcsolódhattak az iskolák tevékenységébe, to­vább mélyíthetik eddig is ki­váló együttműködésüket. A jövőben a tanrendhez igazodó rendhagyó magyar-, biológia-, történelemórák szervezésére gondolnak, valamint a számí­tástechnikai oktatás bővítésé­re, fejlesztésére.” Szóba jöhet még a könyvtár anyagának katalogizálása, a cigány lakos­ság életéről, fejlődéséről, gondjairól szeretnének egy fil­met készíteni a megyei, ci­gányügyi titkár felkérésére. Érthető a mostani video- láz, de természetesen szoká­sos feladataikat sem hanya­golják el az isaszegi népmű­velők. Bár a költő csak nya­ralni járt a községbe, szorgo­san készítenek elő Tóth Ár­pád születésének 100. évfor­dulója alkalmából egy vetél­kedőt. A könyvtár megfelelő irodalommal áll az érdeklő­dők rendelkezésére, a csapa­tok a .művelődési házban ver­Mi nem utaztattuk a tuskót messzi tájakra, hanem szem­ügyre vettük, melyik oldalá­ról kezdhetünk felaprításáh'oz. Tudtuk a módját, ismertük a fa sejtjeinek kapcsolódását. Ha tölgyfa, ha bükkfa volt, könnyebb dolgunk volt, mert ezek jól vághatok, faraghatók, törhetők. Még a juhar is ilyen. A ragacsos fenyő más élű szerszámokat kívánt. A gyertyánfa és a szilfa tuskói már keményebb munkát ad­tak. Az egész nap velük fog­lalatoskodó ember többször megfürdött saját verejtékében. De az akácfatuskónál kellett legjobban felkötni azt a bizo­nyos alsóneműt. Ha netán még egy úgynevezett vaktus- kó is volt a tuskóba benőve, akkor teljesedett ki igazán a hozzáértő megméretés. Aztán jöttek az okoskodá­sok, múljanak el az elavult szerszámok, jönnek a gépek. De kiderült, a gépek igen ne­hezen bírják a rugalmasságot kívánó erőkifejtést, törnek, tönkremennek és drágák. így jártunk fent északon, nem vállalták a magyar akác- tuskó szétaprítását, mely minden valószínűséggel kemé­nyebb, acélosabb az éghajlati viszonyok érlelésében, a nap sugaraitól edződve, mint a fenti tájakon. Mi viszont, magyar embe­rek, már elszoktunk a keményebb munkától, s talán a tüskök is kifognának raj­tunk. Szántai Sándor senyeznek, forgatókönyvet kell írni az asztalok elhelyezésére, ■az ültetési rendre, a csapatok­nak táblát festeni, megbeszél­ték már az összekötő szöveget és az aláfestő, szünetkitöltő zenét. Mindebből a feladatból jelentős részt vállaltak a pe­dagógusok és a közművelődési bizottság, hogy csak egyet em­lítsünk, ők állították össze a kérdéseket. Bővítés után Ezek után nem csodálkoz­hatunk a művelődési ház igazgatójának kijelentésén, amely szerint a felsőbb szer­vek a közművelődési intézmé­nyek vezetőségében azt az ér­zetet keltették, hogy a köz- művelődés ügyét valóban tár­sadalmi ügynek tekintik a községben. Bármit, csinálnak, valahonnan mindig kapnak segítséget. Szerencséjükre most a közművelődési bizott­ság élére is egy olyan embert választottak, aki szakértője a témának, nemcsak bírál, a megoldásra is ad javaslatot, ugyanakkor támogatja a ki­vitelezést is. A vetélkedők rendezése mellett tovább kívánnak ha­ladni : tömegmozgalmat indí­tani az irodalom szeretettre. Első lépésként kaptak a Könyvterjesztő Vállattól tizen­kétezer forint értékű könyvet, ezekben a napokban talán ré­gi reményeik válhatnak való­ra. Hamarosan megkezdik a művelődési ház építésének harmadik, befejező szakaszát, a bővítés után egy épületbe kerül a könyvtár és a mű­velődési ház, ezáltal még szorosabbra tudják fűzni az együttműködést. Szülőfalumért Egy-két éve Balázs József, a község patriótája alapít­ványt tett Bag, szülőfalumért címmel, amelynek összegét olyannak ítélik oda időről időre, aki sokat tett a telepü­lés fejlesztéséért, hírnevének öregbítéséért. Most arról kap­tunk hírt, hogy az erre a célra létrehozott társadalmi bizott­ság első ízben Katona Vin­cének szavazta meg a díjat. Katona Vince évtizedeken ke­resztül különböző szervezetek­ben, testületekben tevékeny­kedett a községért, a helyi ta­nácsnak 1950-től több ciklus­ban tagja, a népfrontbizott­ságnak elnöke, különös érde­meket szerzett a község köz- művelődése tárgyi feltéte­leinek megteremtésében, a népi hagyományok fölkutatá­sában, megőrzésében. Ejtőernyősük Látványos ünnepséget szer­veznek május elsejére Isa- szeg lakosságának a község vezetői, intézményei. A Csa­ta táncegyüttes műsora után különféle sportvetélkedők lesznek, nagy érdeklődésre számítanak az FTC—Isaszeg labdarúgó-mérkőzésen. A nap fénypontja az ejtőernyősök bemutatója, majd a színes hőlégballon felemelkedésében gyönyörködhetnek a részt­vevők. _________ Sz órakozva gyarapodtak A veresegyházi óvodák já­ték- és eszköztára az utóbbi időkben ugyancsak megfo­gyatkozott, a pótlására szolgá­ló pénz — kevés. Az óvodai szülők mókabált rendeztek, a maguk szórakozására, a gye­rekek hasznára! Falragaszok csábítottak, je­gyeket kínáltak elővételben, vették még olyanok is, akik nem szándékoztak jelen len­ni. Sikeres volt a bál. Kitűnő a hangulat éjjel 2-ig a műve­lődési házban, a váchartyáni Fox zenekar minden korosz­tálynak elhúzta a nótáját, ze­neszünetben meg a szülői munkaközösség főszervezője, Makovinyi Miliályné játékos vetélkedőt szervezett, a tom­bolán értékes tárgyakat sor­soltak ki. Ugyancsak kivették a siker­ben a részüket az óvoda dol­gozói, miközben ők is jól szó­rakoztak. A legjobban a ki­csik jártak, mert lesz Lépő­jük, meg egy sor új játék. Vé­gül is ez volt a cél... Vác, Budapest, Gödöllő, Pécel. Egyetemi kategóriában: Buda­pesti Műszaki Egyetem, Buda­pesti Orvostudományi Egye­tem, Budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egye­tem, Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem. Minden korcsapat győztese a Népsport szerkesztőségétől egy-egy serleget, a torna első három helyezettje plakettet és oklevelet kap. A tornát a rendezők orszá­gos küzdelemmé szeretnék ki­szélesíteni, és minden évben megrendezni. A mostani ver­senysorozatot figyelamfelkel- tőrnek szánják. Helytörténeti gyűjtemény: A régi Gödöllő, kamaraki­állítás, megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: Lóránt Zsuzsa szoborkiál­lítása, megtekinthető 10—18 óráig. 011 iSBi A bég csapdája. Színes szov­jet kalandíilm. Csak 4 óra­kor! Azt mondják, baleset. Szí­nes, magyarul beszélő fran­cia film. 6 és 8 órakor! ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) Báskai Erzsébet Diátoknak Kispályás labdarúgótorna A Népsport, a városi sport- felügyelőség, a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetem testne­velési tanszéke kispályás te­remlabdarúgó-tornát rendez általános, közép- és főiskolá­soknak. A Népsport Kupa első küz­delemsorozata május 2—3-án lesz az agráregyetem sport- csarnokában, 9 órai kezdés­sel. A küzdelemben az alábbi csapatok vesznek részt: Általános iskolai korcso­port: Budapest V. kerület, Vác, Gödöllő, Veresegyház. Középiskolás kategóriában: Gödöllő, művelődési ház: Stúdió- és szobaszínházi ta­lálkozó, August Strindberg: Julie kisasszony, dráma egy felvonásban, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház előadása, 19 órakor. Szakmai vita Csehov, A hosszú úton, Genet Cselédek, Strindberg Julie kisasszony című előadá­sokról, vezeti Mészáros Ta­más kritikus, 21 órakor. Reismann Mariann: Ötven év fényképei, kiállítás, meg­tekinthető 15—19 óráig. A hónap gödöllői műtár­gya: Nagy Sándor: A festő ré­mei, megtekinthető az előtér­ben. Gödöllő, könyvtár: A toliforgatók klubjának összejövetele, 15.30 órakor. Kifognának rajtunk?. Ember, szerszám, tuskó Isaszeg ^ jj * A nap programja

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents