Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-29 / 100. szám
I9S6. Aprít,is 29.. kedd Marad a vízi zene Kultúrpolitika saját zsebből Ha egykor elő is fordult néha, hogy hajba kaptak a múzsák a Parnasszuson, Apollón hamar rendet tudott teremteni közöttük. Bizonyára könnyen eldönthette, IVIelpomencnek, Thaleiának vagy esetleg Poliihümniá- nak van-e igaza. Ám zavarba jönne a jeles olümposzi, ha ma kellene a művészet, a kultúra pártolói között igazságot tennie. Ha ugyanis — elhagyva a halhatatlanok szféráit — véletlenségből Ráckeve felé tévedne, olyan vita tanúja lehetne, amelyben bármelyik fél mellett döntene is, valamilyen kulturális értékkel szegényebb lenne. Kiűzetve a paradicsomból A perpatvar tárgya a település legértékesebb műemlék épülete, a Savoyai-kastély, amely csupán néhány éve nyerte vissza — a dicstelen magtár—raktár—tsz-iroda korszak után — eredeti barokk pompáját. Pontosabban: még vitáról sem igen beszélhetünk, csupán arról a kétségbeesett küzdelemről számolhatunk be, amellyel az Ács Károly Művelődési Ház igyekszik nyári programjai paradicsomából való kiűzeltetését megakadályozni. A történet jó másfél évtizeddel ezelőtt kezdődött, amikor Hegedűs Ernő, az alkotóház mai igazgatója kezdeményezésére 14 tervezöváljalat társulást alakított és gyűjteni kezdett, hogy a romlás előrehaladott állapotából, a kastélyt kiemeljék, és alkotóházként üzemeltessék. A gyűjtögetés évtizedét a felújítás, a helyreállítás — valamint, sajnálatosan, a beruházási stop és a pénzhiány követte. Any- nyiban módosultak hát az eredeti elképzelések, hogy valamivel csökkenteni kell az épület üzemeltetéséhez szükséges hatmillió forintot, azaz a kastélyt gazdaságosan kell hasznosítani. S hogy miért sértő ez az Ács Károly Művelődési Ház Számára? Árról talán az igazgató, Stroh-nicty-ehr 'Mária beszéljen. ". — Két nváro'h rendeztük már meg a ha rokk zenei tábort, amely mind a résztvevők, mind pedig a koncerthallgatók körében nagy sikert aratott. Mindkét , alkalommal a kastély adott otthont a zenészeknek, s az yplt a koncertek méltó színhelye is. A tábor idejére kedvezményesen, más kulturális programok, kiállítások. koncertek rendezésekor pedig ingyen vehettük igénybe az épületet. Ez a település nyári kulturális életét igencsak fellendítette, mivel maga a művelődési ház nem alkalmas ezekré a rendezvényekre, pénzünk viszont nem lett volna az épület bérletére. Korlátozódott azonban kiváltságos helyzetünk. Úgy látszik, ebben az évben nem kapjuk meg az épületet a barokk zenei tábor idejére. Csökkenteni a költségeket — Ezek szerint a program elmarad? — Semmiképpen nem. A résztvevőknek meg tudjuk teremteni a minimális feltételeket a munkához. Ennél nehezebb azonban megtalálni a barokk zenéhez illő koncerthelyet. Lehet, hogy a Duna vizén, egy óriási stégen rendezzük majd meg a hangversenyt. a háttérben a város látképével. A panorámán kívül azonban más is van itt a háttérben. Mégpedig az, hogy nagyon nehéz lemondani vagy csökkenteni az igényeket olyan programok esetében, amelyek a nagyközség régi vágyát, az üdülőcentrummá válást segítették elő. Különösen akkor, amikor a reprezentatív épület felújításának és karbantartásának terheit nem a tanácsnak kell viselnie. A ráckevei alkotóházat üzemeltető társaság igazgatója, Hegedűs Ernő azonban eme helyi kulturális és közéleti szempontokat figyelmen kívül hagyva, a Volán Touristnak adta kölcsön nyárra az épületet. Érvei legalább annyira nyomósak, mint a helybeli művelődésügy védelmezőié. — Évi hatmillióba kerül az épület fenntartása. Ez az öszszeg a társulás tagjai számára a mai gazdasági helyzetben olyan megterhelő, hogy bármelyik pillanatban, bárki kiléphet. Jelenleg a 14 tagú társulásban már szó sincs csupán építészetről, tervezésről. Más profilú cégek csatlakoztak hozzánk a kilépettek helyett. Bárkit szívesen fogadunk, akinek szüksége van egy konferencia rendezéséhez, a vendégek elhelyezésére, a tárgyalásokra alkalmas helyre, és vállalja az ezzel járó költségeket. Mivel azonban egyetlen tag kilépése is veszélyezteti a fenntartási költségeket, a társulás vezetősége úgy döntött, hogy a költség- csökkentés érdekében keresnünk kell a kastély gazdaságos hasznosításának lehetőségeit. De nemcsak saját anyagi érdekeink, hanem kormányzati szerveink és a belkereskedelem is arra késztetett, hogy az idegenforgalom, a valuta kitermelés terén hasznosítsuk az épületet. Szegény rokon módjára — Mindez azonban még nem zárja ki, hogy a barokk zenészek is itt töltsenek nyaranta egy hetet. A merev el utasítás helyett miért nem egyezkednek? — Mi nem tagadjuk meg az együttműködést, csupán megváltoztak a feltételek. Hangsúlyozom, mint építésznek és műemlékvédőnek, számomra az állagmegóvás szempontjai az elsődlegesek. Ha a helybeliek a rendezvényeik idejére éppúgy kifizetik a bérleti díjat, mint a Volán — amelyik a szerződött ár hetven százalékát akkor is leteszi az asztalra, ha az utat lemondják a vendégek —, bármikor övék lehet a kastély. Csupán any- nyit kértünk, hogy az éves időbeosztáskor, tehát még télen jelentsék be az igényeiket. A kiállítások, koncertek számára pedig továbbra is rendelkezésükre áll az épület. De a Volántouristtal is tárgyalnia kéne a művelődési ház képviselőjének. Hiszen az utazási iroda a turisták számára is igyekszik tartalmas, hasznos szórakozást szervezni. Nemcsak örülnének ennek, hanem még fizetnének is érte, ha a ház felajánlaná megvételre a koncerteket, kiállításokat. Az Ács 'Károly Művelődési Ház nemrég felújított, ám ismét düledező falai között azonban még nem dőlt el végleg, hogy a kultúra áru-e vagy sem. Illetve, a jelek szerint csak olyankor tekintik árunak. amikor nekik kellene fizetni érte. Ilyenkor ugyanis az egyezkedés vérre megy. — A nyári programok fedezésére a tanácstól nem kapunk külön keretet — mondja Strohmayer Mária. — Csupán a KDIB járul hozzá a kiadásainkhoz. Éppen a bizonytalan anyagi források teszik lehetetlenné, hogy még télen benyújtsuk a kastély iránti igényünket. Amikor a programbeosztás készül, mi még nem tudjuk, honnan szerzünk a rendezvényeinkre fedezetet. A Volánnal azonban nem akarunk egyezkedni a kiállítások, koncertek ügyében. Véleményem szerint ugyanis a közművelődés nem egyenlő a műsorszolgáltatással. A mi programjaink — akár a barokk zenei tábor, akár a koncertek, kiállítások — elsősorban az önművelés, a kulturált időtöltés célját szolgálják. Ám akármennyire is érthetők a kastély fenntartói szempontjából a megszabott feltételek, mégis furcsa számomra, hogy a település egyetlen reprezentatív épületében mint szegény rokon, éppen a helyi kultúra nem kap helyet. A látványos hasonlat cáfolására Hegedűs Ernő vastag albumot rak elém. A fotók málló vakolatú, roggyant tetős kúriák tucatjait örökítik meg. Ugyanitt tartott ez a2 épület is. — Ha ismét félvállról kezeljük a karbantartást, állag- megóvást, ha újra potyogni kezd a vakolat, a folyamatot ki állítja meg? (A művelődési ház és fenntartója, a tanács, anyagiak hiányában biztosan nem.) — Ha már lehetőség adódott arra, hogy megszüntessük az évtizedes mulasztásokat és új köntöst kapjon egy gyönyörű régi épület, akkor nem engedhetjük ismét romos' magtárrá visszavedleni. Minden körülmények között kö telességünk biztosítani a fenntartási költségeket. És ha a barokk zenei tábor szervezői megfelelnek a feltételeknek, azaz ki tudják fizetni a program idejére a bérleti díjat, hát szívesen látjuk őket. Bizonyára Apollón is zokon venné, hogy a barokk zené! széknek anyagiak miatt távol kell maradniuk a kastélytól. Ám ha a művelődési ház portáján körülnézne, rögtön jobb belátásra térne. Életveszélyes a nemrég felújított épület, falak sok helyen repedeznek. Ügy látszik, korunkban már nem elegendő a múzsák kevéssé hathatós támogatására számítani. S a művelődési ház jobban tenné, ha programjai — például a koncertlátogatók, a résztvevők számára sikeres barokk zenei tábor — költségeinek fedezéséhez partnert, biztos fenntartót keresne. Ha kell, a halandók között, a fizetőképes idegenforgalom például a Volántourist — területén. Amíg eddig a következtetésig nem jutnak el, marad vízi zene. Márványi Ágnes Marton vásár Beethoven-cstek Elkészült a nyári martonvá- sári Beethoven-hangversenyek programja. Júliusban és au- usztusban a Mágyar Állami Hangversenyzenekar három alkalommal ad koncertet az MTA Mezőgazdasági Kutató- intézetének parkjában levő hangversenyszigeten. Július 2(j-án, a nyitókoncerten Jurij Szimonov szovjet karnagy vezényletével és Szenthelyi Miklós hegedűművész közreműködésével a Coriolan nyitányt, a D-dúr hegedűversenyt és a II. szimfóniát tolmácsolják. Augusztus 9-én Kovács János vezényletével, a Magyar Állami Énekkar és Szelecsényi Norbert zongoraművész közreműködésével a III. Leonóra nyitány, a c-moll karfantázia és a VIII. szimfónia csendül fel, augusztus 16-án pedig Kórodi András vezényletével, a Budapesti kórus, a Magyar Állami Operaház énekművészei és Lev Vlaszenko szovjet zongoraművész közreműködésével hangzik el az Egmont nyitány, a c-moll zongora verseny és a C-dúr mise. Magyar alkotások Filmfesztivál A magyar filmgyártás több szekcióban is képviselteti magát az idei, 39. cannes-i film fesztiválon. A rendezők két hete elnevezésű szekcióban a fesztivál egyik legrangosabb eseményén — Erdöss Pál Visszaszámlálás című filmje vesz részt. A rövidfilmek versenyében Varga Csaba A szél című új produkcióját vetítik Az elmúlt évekhez hasonlóan számos új magyar alkotást mutatnak be a fesztivál film piacán, vetítik többek között Szomjas György: Falfúró. Go- thár Péter: Idő van, Kezdi Kovács Zsolt: A rejtőzködő Bereményi Géza: A tanítvá nyolc, Maár Gyula: Első kétszáz évem, Zolnay Pál Embriók, Gaá.1 István: Orpheus: és Eurydiké című filmjét. SZMT művészeti díj áradása Gondolatai a jövőben járnak Ifj. Pál Mihály átveszi a művészeti dijat dr. Arató Andrástól (a képén baloldalt) mellette Nagy Sándorné (Barcza Zsolt felvétele) Bensőséges ünnepségre kertit sor tegnap délután a Szakszervezetek Pest Megyei Tanácsa oktatási központjában. Széles körű tájékozódás után az SZMT elnöksége ifjú Pál Mihály gyömrői szobrász- művésznek ítélte oda az 1986-os művészeti dijat. Racionális világban élünk Dr. Arató András, az SZMT vezető titkára mondott ebből az alkalomból köszöntőt. Emlékeztetett arra, hogy a szak- szervezetek legnemesebb hagyományaihoz tartozik a művészet pártolása; hiszen bármennyire is racionális világban élünk, nem elég csak a tudományos, az erkölcsi, a politikai tájékozottság, eligazodás. Ezek után dr. Arató András a.: megjelent vendégek előtt — akik között helyet foglalt —Rád iófigyeló FRANCIA HÉTVÉGE. Több évszázadosak immár a francia-magyar zenei kapcsolatok, hiszen az első magyar zenei ösztöndíjast még III. Béla király küldte Párizsba tanulni. De voltak nálunk is a középkorban francia, zenészek: Mátyás reneszánsz udvarában például burgundi vendégmuzsikusok énekeltek. Hatalmas zenei vállalkozásban teljesedtek ki 1984-ben az ebben a században erősen felvirágzó zenei kapcsolatok. A France Musique két napon keresztül, gyakorta élő zenevei, szóval mutatta be hazánk zenei életét. Az elmúlt szombat-vasárnap a magyar zenekedvelők ismerkedhettek hasonló módon a francia muzsika különböző ágaival. A harmadik programban elhangzott műsorok többségét két nyelven konferálták, s ugyanabban az időben hangzottak el a két ország rádiójában. A párizsi kapcsolások riporterei Antal Imre, Meix- ner Mihály és Sediánszky János színes, érdekes riportokban számolt be a franciák hét végi programjairól. Az elhangzott zeneszámok pedig minden érdeklődést ■ kielégítettek, hiszen a klasszikus muzsikától a rockig, igen színes volt a paletta. Azt hiszem, szívesen hallgatna a közönség máskor is ilyen, határainkon kívüli kalandozást. MIT ÜZEN A RÁDIÓ? Kerényi Mária és dr. Szegő Tamás műsorában ismét olyan témát boncolgatott, ami mostanában sajnos gyakrah kerül napirendre. Egy becsületesen dolgozó, ám véleményét nyíltan hangoztató pedagógus kálváriájával ismerkedhettünk meg. A szókimondás, az őszinteség ma még gyakran bajjal jár. Általa került ez a tanárnő is a fizetési lista aljára, így feledkeztek meg róla a jutalmazásoknál. Talán a riport nyomán mégis felelősségre vonják a hatalmukkal visszaélőket. Az azonban mindenképpen elgondolkodtató, hogy vajon miért van ehhez a sajtó nyilvánosságára szükség? NAPKÖZBEN. Amikor annak idején a gödöllőiek először rendezték meg a Lehetetlen tárgyaink című kiállítást,talán maguk sem gondolták, hogy ilyen sikere lesz, s talán még azt sem, hogy minden évben ilyen sok új tárgy kerülhet a tárlókba. A rádió is háromórás műsort szánt ezeknek a lehetetlen tárgyaknak hétfő délelőtti zenés összeállításában. A túlzottan bőséges választékból Zelényi Zoltán szerkesztő-műsorvezető a mirelitderelye-zacskón aláiható, tíz percről szóló, és a zacskóban, a derelyére tapadó egyperces főzési időt előíró használati utasítást, valamint a tapintatos, öt-hat kilóval kevesebbet mutató fürdőszobamérleget említette. A minőséggel foglalkozó szakembereket faggatott arról, vajon hogyan keletkeznek a bosszantó termékek. Mint az illetékesek elmondták; ha a konstrukció, a gyártás és a szolgáltatás hármas egységének minőségéből bármelyik nem megfelelő, akkor az az egész terméket leértékeli. Az Országos Piackutató Intézet néhány esztendeje kérdőívet, bocsátott ki, amelyben arról érdeklődött, mit tart a vásárló egy terméknél a legfontosabbnak. Az első helyen — a megfelelő dr előtt — az áru használhatósága szerepelt. Az adásban többek között beszélgettek * az elavult, balesetveszélyes gyermekjátékokról, amelyeknek jó részét a Győri Lemezárugyár készíti. Az igazgató elismerte a hibákat, de azzal érvelt, hogy nem szerelemből gyártják ezeket a kisautókat, hanem azért, mert kereskedelmi igény van azokra, olcsóságuk miatt. Terveik szerint fokozatosan megszüntetik a gyártást és átallnak a modern vonalvezetésű, ám mintegy nég.yszerte drágább játékok készítésére. A kérdés óhatatlan: csak ez a meg" oldás? Nem lehetne-e gondő- sabb munkával gyártva megtartani az olcsóbb .terméket? Hiszen például a kis tűzoltóautó új konstrukcióként, húsz esztendeje is fölsérthette a gyerekek kezét, tehát a követelményeknek lényegében sohasem felelt meg. ha pedig ifjúkorában nem volt éles, akkor a gyártóban van a hiba. Körmendi Zsuzsa Nagy Sándorné, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának titkára és Balázs Gézáné, a Pest Megyei Tanács elnökhelyettese is — átadta a díjat ■ ifjú Pál Mihály szobrászmű- vésznék. ★ Éppen ötvenesztendős. Sok ez. vagy kevés? Hirtelenjében ő sem tud válaszolni erre. Ha visszanézünk, kevés, ha pedig előre, akkor — sok. Hiába őszül a haj, ha a gondolat a jövőben jár. Az anyag — aminek először formát adott — természetesen a kő volt. Miért természetesen? Nagyapja kőfaragó mester, s édesapja pedig a Mun- kácsy-díjas — idős Pál Mihály — szobrászművész volt. Így hát életútja, mondhatni: szabályos. A budapesti képzőművészeti gimnáziumban érettségizett, s esztendő múltán a Képzőművészeti Főiskolán tanult tovább. Csupa neves mester foglalkozott, vf- le: Martsa István. Beck András, Szabó Iván, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Pátzay Pál, Barcsay Jenő és Kmetty János. Talán éppen a sokféle hatás miatt nem hasonlít senkihez sem. Megteremtette a maga egyéni formavilágát, amely a klasszikusra emlékeztet. ám leegyszerűsített. Legtöbb alkotása kisplasztika. Azonban hiába súlyos a kő, az ólom, a bronz — amiből figuráit készíti, alakjai megőrzik a mozgás könnyedségét, lendületét. Nemzetiségek kultúrája Öt esztendő kutatásai A magyarországi nemzetiségek kulturális tudati jellemzői címmel a napokban megjelent az Állami Gorkij Könyvtár és a Művelődéskii- tató Intézet új kiadványa, amely az 1981 óta a könyvtárban folytatott ilyen témájú kutatások első eredményeit foglalja össze. A Gorkij Könyvtár a magyarországi nemzetiségekkel foglalkozó kutatásaival a hazai nemzetisésitudománv fejlődéséhez kíván hozzájárulni. A mostani az első olyan kiadvány, amelvnek négy tanulmánya átfogóan elemzi a nemzetiségi nyelvnek és kultúrának a mai élő kultúrába való beépülését, különös tekintettel a nemzetiségi könyvtáraknak és a hírközlésnek a nemzetiségi közművelődésben betöltött szerepére. A kötetben egy-egy szlovák, román, német és szlovén nemzetiségi községben lakók életéről, nyelvéről, kultúrájáról, szokásairól, tudatáról végzett vizsgálatok eredményei kaptak helyet. A viszonylag kis példányszámban megjelent kiadványhoz a könyvtárakban és kutatóintézetekben lehet hozzájutni. Munkái az emberhez szólnak Köztéri munkái közvetlenül az emberhez szólnak. Csak a megyében találhatók közül hármat: Gyömrőnek Petőfit formálta meg, a váci zeneiskolában bárki megtekintheti a Viva la musica címet viselő fa-domborművét, a szobi művelődési ház kertjében álló, mészkőből faragott emlékoszlop — a figurák körtáncával — a népek barátságát jelképezi. 1971-ben elvesztette édesapját. s négy év múlva másik halál törte meg: fiatalon meghalt felesége és alkotótársa, B. Szabó Edit. aki lendítő erővel hatott egyéniségére, művészetére. 1971-től tanít a Dési Huber körben. Szerinte a nevelés nemcsak a tudás átadása, hanem a képesség megtalálása és kifejlesztése a fiatal emberekben. Életének harmadik meghatározója a közösség, szűkebb és tágabb környezete, amelynek gondjait ismeri, s azok megoldását segíti. Szerény művész, mint az igazán tehetségesek. Eredményeivel nem hivalkodik. Az ünnepség után így fogalmazott: „Magaménak érzem a dijat, köszönöm, de tudom, hogy ezzel megyénknek egy árvább része — Dél-Pest megye is — elismerést kapott.” Venne# Aranka
