Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-28 / 99. szám

Nem megy, Gubody uram A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 99. SZÁM 1986. ÁPRILIS 28., HÉTFŐ Anyanyelvi próbák Évente összemérik a tudásukat Jé! érthetően, érdekesen beszélni Látja, Gubody uram, hiába zsörtölődött. Nem megy. öt hónap után sem megy. Azért azt meg kell értenie, hogy az utcanévtáblaügy sokkal komplikáltabb, mint gondol­ná. Ugyanis az Y-gyár csődbe jutott. Ez még nem lenne nagy baj, hisz sok lábon áll­nak. Jövőre áttérnek a W ké­szítésére, s itt van a bökkenő, mert abba a koncepcióba saj­na nem illik bele az ön y-ja. A maszekok viszont a rend­kívül magas y-adóra hivat­kozva nem vállalják a dolgot. Lehetne importálni az NSZK- ból, mert aztán ott olyan gyönyörű ívű y-t gyártanak, hogy az ember elríja magát. Igen ám, bármilyen betűt be lehetne hozatni, csak az y-t !j „Cegléd, Földhivatal Ve­% zetöjének 60 183/1986. sz. £ jelkérésére a tulajdonát í képező ingatlanon létesített épület fenntartási vázraj- ^ zát — amennyiben ön arra £ a mellékelt befizetési la­pon a földmérési díj befi- $ zetésével megbízást ad, el- f készítem. A négyszáztíz fo- % rint földmérési díjat 30 na- £ pon belül szíveskedjék be- f fizetni. A határidő lejárta % után a vázrajzot a Földhi- ^ vatal készíti el kétszeres £ eljárási költség felszámítá- ^ sával.” Aláírás: B. N. M. í. földmérő ü. mérnök. Az elmúlt héten feleségem döbbenten mutatta az előbbi levelet. Gyesen van két gye­rekkel, böcsülete van nálunk minden forintnak, megrázta hát ez a váratlan kiadásra va­ló felszólítás. Engem is. Meg­őrizzük valamennyi befizetési csekkünket, az ebadó hetven- forintos céduláját csakúgy, mint az OTP-tartozásokét. Pillanatok alatt előkerült hát a földhivatal részére még 1980-ban befizetett térképké­szítési díjról szóló lapocska is. Nos, akkor a repülőgépről ké­szült térkép került száznegy­venhét forintba, most a gyalog készített vázrajz kerül négy- szaztízbe, kedves Hivatal? Miért nekem kell megfizet­nem borsos áron, hogy rend­ben legyen a T. Hivatal városi térképe? És miért kerül a kétszeresébe a földhivatal ál­tal készített rajz, mint a ma­szekban készült? És egyálta­lán. sértő, megalázó ez a ha- tóságosdi felszólító levél és a szerintem indokolatlanul ma­gas földmérési díj, illetve a kétszeres eljárási költség egy tenyérnyi rajzért! Felháborodásomhoz csatla­koztak a munkahelyi kollégák is, míg személyes ügyem a pártvezetőség titkárához ke­rült. Még aznap utánajárt a dolognak. Megnyugtatott, az eljárás teljesen legális, mint­egy ezerí!) hozzám hasonló, a közelmúltban új lakást építő­nek küldték ki ezt a fénymá­solt levelet, a mellékelt befi­zetési csekkel. Volna egy javaslatom a T. Földhivatalnak, mégpedig az,, hogy Cegléden van a városi tanácsnak műszaki osztálya is, keressék meg őket. ott szin­tén megvan Cegléd városának egy az ezres térképe, másol­ják át. De megkaphatják va­lamennyi újonnan épült csalá­di ház teljes műszaki doku­mentációját is, ami alapján annak idején engedélyezték az építkezést, illetve megadták a lakhatási engedélyti így egy­szerűbb. Nem hagyott nyugodni a nem, mert állítólag azt meg a Cocom-lista tiltja. Számításba jöhetne az Ál­talános Betűművek, ők vi­szont valami szűk kapacitást emlegetnek, meg hogy nem bírják infrastruktúrával. Ugyanakkor a holland part­nerük festékgondja is náluk gyűrűzik be, de rettentően. Persze, ha nagyon akarnák, szólhatnának a Kraycsovics hajának, csak ő tavaly meg­halt. Hát ezek mennek, Gubody uram. Különben is ez egy piszlicsáré ügy. Ne haragud­jon, ön mostanában annyira ráér. Nem festené meg az ut­canévtábláját saját maga? Akkor biztosan elkészül, és olyan lesz, amilyennek sze­retné. F. F. négyszáztíz forint. Bementem a hivatalba. Nem örültek, de készséges tájékoztatást kap­tam. Készítsem el a ház váz­rajzát, nem a terveknek, ha­nem a kivitelezésnek megfe­lelően egy az ezerhez, illetve egy a százhoz kicsinyítésben, ez utóbbit beméretezve. Hiába bizonygattam, hogy a ház az eredeti terveknek megfelelően készült el, másként meg sem kaphattam volna a lakhatá­sit. Üj rajz kell! Ám legyen! Megrajzoltam, öt vonal, bevittem, elfogadták, nem keli fizetnem. Nem tar­tott a rajzolás tizenöt percig sem. S kerestem negyedóra alatt négyszáztíz forintot. S. B. Képzeljünk el egy szondát! Ne távközléstechnikai mű­holdakra gondoljunk. Az egyszerű szonda arra való, hogy megmutassa a fogyasz­tott alkohol mennyiségét. Ez a kis üvegcső most az igaz­gató ujjai között forog, mel­lette igazgatóhelyettes, néhány tanár. A teremben teljes és néma csönd. Szemközt áll Gábor, aki nyolcadikos. Te­kintetébe némi közöny keve­redik. — Mi történik majd, ha be­lefújsz ebbe a szondába? — teszi fel az erősen pedagógiai ízű kérdést az igazgató. — El fog színeződni... — így Gábor. Az igazgató kényszeredet­ten tekint körbe. Gondolko­dik, mit lehet ilyenkor tenni. B’elvonulnak az emlékek, húsz évvel ezelőtti képzős délutá­nokra gondol. Meg arra, egy­szer felbuktatta a padtársát számtanóra után, akkora po­font azóta se kapott. A régi tantervek szólamai is bebúj­nak az emlékek közé: „min- denoldalúan. harmoniku­san ...”, tudjon késsel, villá­val enni ...” De pofont nem lehet adni, különben is, hol Van az már? Kinek adja a po­font? Annak a gyereknek, aki otthon kapja az alkoholt? Mert Gábor otthon kapja, ezt meg is mondja. Négy éve meghalt az édes­apja. hárman maradtak test­vérek, akkor elszabadult ott­hon a pokol. Az anya inni kezdett, teherként ott a meg­számlálhatatlanul sok kölcsön, lakásépítés, idős és tehetetlen nagyszülők, akike{ megint csak támogatni kellett. Aztán, ami­kor új élettársat talált, fel­csillant a remény. Férfiem­ber került a házhoz, ez majd Anyanyelv. A szó jelentését mindenki ismeri, hiszen a nyelv köt bennünket egymás­hoz meg a világ dolgaihoz. Eleink nemzetmentő harcai­ban nagy szerepet kapott a beszélt és az írott magyar nyelv. Vajon mára írók, köl­tők, szaktudósok dolga ma­radt volna? Nemcsak az övék, valamennyien alakítjuk — építjük, rontjuk — asze­rint, hogyan beszélünk, meny­nyit és mit adunk át környe­zetünknek az elsajátított nyelvből. A shopokról, lízin­gekről és direktívákról hallva fontos tudnunk, hogy nem másról, csupán boltról, gép- kölcsönzésről és irányelvről van szó. ■ A szép, tiszta magyar nyelv ügye vezérli azokat a közép- iskolásokat, akik tudásukat esztendőnként összemérik. Ilyen próbát tartottak a mi­nap Pest megye fiataljai Ceg­léden. A Dózsa Kollégiumban megrendezett verseny házi­gazdája' — immár nyolc éve — a Török János Mezőgazda- sági és Egészségügyi Szakkö­zépiskola. A feladatokat Vámosi Nán- dorné állította össze, s a diá­kok arról adtak számot, íud- ják->e helyettesíteni a divat­ból használt idegen kifejezé­seket mindenki számára is­mertekkel ; tudnak-e olvasni régi magyar nyelven; fölis­merik-e nyelvünk virágait, a szólásokat, közmondásokat; képesek-e három percen át folyamatosan, jól érthetően, érdekesen beszélni az ember és a természet kapcsolatáról, vagy a könyv, az olvasás szépségéről. Bebizonyosodott, hogy a a gyerekekre is jó hatással lesz. Ha a gyerekek elfogad­ják, külön jó. El is fogadták, de az új em­ber tragikus körülmények kö­zött meghalt. Az asszony újra elgondolkodhatott, most ho­gyan tovább. A gyerekek hiá­nyozni kezdenek az iskolából, az osztályfőnök elkészíti a fel­jelentést, a családnak meg megy a felszólítás iskolába já­rásra. A jótékony szomszé­dok, ahelyett, hogy a segít­ségnek valamilyen egészen hétköznapi válfaját előven­nék, mondjuk beugranának esténként az asszonyhoz ki­csit beszélgetni, nos, a szom­szédok sopánkodni kezdenek, és a gyámügyhöz fordulnak: ez így nem mehet tovább! A gyámügy pedig fölülről, hivatalból „lemegy” a család­hoz és — jobb esetben — nem mérgesíti tovább a helyzetet. Ne irigyeljük a gyámügyet! Előfordulhat az, hogy az ilyen egyedi esetek nem kerülnek be a hivatali útvesztő vala­melyik tipikus fiókjába. így kerül Gábor az igazga­tó elé, s a szonda. Akkora len­ne köztük a távolság, hogy — bevezetőben tett megállapítá­saimmal ellentétben — a szon­da. ez az ártatlan, kis üveg­cső, TÁVközléstechnikai fel­adatokat oldana meg? — No, milyen órád lesz? — Asszem, matek. — Akkor szaladj, el ne késs! .Ajtó zárul, a csönd nein oszlik. Az igazgató — kezé­ben a szondával — bevonul kis irodájába, kinyitja az ab­lakot. A nap hétágra süt, az udvaron gyerekek kergetőz- nek. Rab László versengésre vállalkozó diákok bírják a kulturált magyar nyelvet, s hogy az iskolák nem csupán tényeket, adato­kat, de gondolkodni is taní­tanak. A ceglédiek közül Bende Zoltán, a mezőgazda- sági szakközépiskola diákja első, Nagy Anikó, a Kossuth Gimnázium tanlója harmadik lett az Édes anyanyelvűnk elnevezésű versenyen. Költői Adóm szerkesztette azt a feladatlapot, aminek A tél vége nagyon próbára tette a hőmérőt is. A hideg az összes élőlényt megsanyargat­ta, sőt a vadakat kiéheztette. A sok csapadék is okozott né­mi gondot, fennakadást, de legalább a szőlőtőke nyaka betedagadt a homokba, amely­hez hasonló jelenségre három éve várnak a gazdák ... Igen későn lehetett a nyi­táshoz, a feketeföldi munkához látni, néhol a vetést most is víz lepi. De a posza homokot már felkapja a szél, májusra biztosan meg-megíorgatja majd naponta a csemőit is. A természet lassan ébredt, úgy érzem, a kertészet háttér­ágazatai ugyancsak a kelleté­nél tovább pihentek. Aki nem sietett az elmúlt hetekben, alig tudott valami aprómagot ven­ni a boltokban. Még a szeren­csésebb esetnek számított, ha akadt egy-két kanál paprika­mag, vagy nem is olcsón — uborkamag. Legutóbb Pesten láttam 79.80 forintért. Ez az ár — a magvak száma alapján — úgy tűnik, az aranyéval versenyezhetne. Tavaly a vész, az idén a magárak miatt nem lesz semmi az uborkámból, új­féle zöldségekre kell szokni, a cukkinire, patisszonra vagy a sonka- és istengyalulta tökre. Rengeteg szerves trágya van szétszórtan a határokban, utak mellett, a kertek hátsó fertá­lyában. Viszont mindenki a műtrágyát keresi, amiből nem mindig van elég. A növény­védő szerekből is most spej- zolnak a gazdák egész évre, talán jövőre is — s remélhe­tőleg más célra nem! A mainál is sokkal körülte­kintőbben kell az üzemi vegy­szerraktárak készleteit számon tartani, sokszor nem a lopás lehetősége miatt, hanem az el­vitt szerek veszélyessége, a szakismeret hiánya miatt. A köztulajdon védelme persze ugyancsak lényeges szempont. Még mindig a szétdobált nö­vényvédő szeres edények, zacskók, csurgalékok okozzák a legtöbb veszélyt — állatra, emberre egyaránt. Nagy gon­dosság, sőt ellenőrzés szüksé­ges. Divatba jött. hogy néhány alantas széplélek úgy akar kárt tenni másoknak, vagy de­monstrálni a száraz, tehát ki­vágandó fát. hogy meglocsol­ja azokat. Kellene több szigor is, mert az utóbbi hónapokban kaptam ilyen-olyan leveleket. Ha valakinek efféle gyanúia támad, megvan a törvéfiyes út, hogv előbb a tényt talaj-vegv- szervizsgálattal megerősítse, majd a tettes személyének megállapítása következhet. Az elmúlt év legszebb füle­mülepere is ilyen volt a sző­lőhegyen. A szomszédot bosz- szantotta a nagyon szép, bőven termő cseresznyefa, s oda ne­ki, mint a háborúban az ellen­ségnek. Hány meg hány prob­léma álcád amiatt, hogy nem kitöltése a helysirási verseny résztvevőire várt. Nehéz dol­guk volt: ismerniük kellett az elválasztás, a rövidítés, a szóképzés, az egybeírás és a különírás eseteit, mégpedig az 1984 óta érvényben lévő új szabályzat szerint. A hely­beliek három második helye­zést értek el: Bacsó Beatrix, Holló Erika és Farkas Anikó az Április 4. Közgazdasági Szakközépiskola növendékei. I. É. bírjuk a szomszédságot elvi­selni, a rendet nemcsak meg­követelni, hanem megtartani. A terményféieségek meglopá- sa, rongálások a kertekben, közparkokban, lehajló ágak le- tördelése mind egy tőről ered. A butaság buján növő fájának nagyméretű és túlérett gyü­mölcsei. Vannak azonban v jó dűlők is szerte a határban, ahol a nagyüzem ugyanolyan tulajdo­nos, mint a hobbis, s nem lopkodnak kölcsönösen. Szóba állnak egymással is az embe­rek. Surányi Dezső Programok Az idei május elsejét Ceg­léd dolgozói majálison ün- üneplik meg a csemői Putri­sarki erdőben. Röviden a programokról: 9 órakor tér­zene, 9 óra 30 perckor talál­kozó a nagyréten. 10 órakor a majális megnyitása, ünnepi köszöntőt mond Haness László, a Szakszervezetek Pest Megyei Tanácsának tit­kára. Ezt követik a kulturá­lis és sportműsorok, vetélke­dők, a művelődési központ és a sportintézmények szervezé­sében. Természetesen a nap folyamán a tartózkodási he­lyén, minden üzem, tsz, in­tézmény gondoskodhat egyéb programról is. Azok a válla­Országszerte egy napon rendezték meg az olimpiai ötpróba futóviadalát. Me­gyénkben Tápiószecsön és Vá­cott tartottak találkozót. Az előbbi helyszínre látogattak el a ceglédi futók. Szép siker született a 28 ki­lométeres küzdelemben, aho! Bozán Károly 2, helyezést ért el. míg a 14 km-es távon Halápi Sándor győzött. Kü­lön kiemelnénk a Táncsics Mihály Általános Iskola ta­nulóit, akik igen nagy lét­számmal (47 fővel) jöttek el, dr. Mohos Tiborné és László Tibor testnevelők munkáját dicséri, hogy minden tanuló szintidőn belül ért célba. Üjabb erőpróba követke­zett másnap. A 111. 1BUSZ- maratoni, amelyre azok vál­lalkoztak, akik rendszeres fel­készülés eredményeként ön­maguk „megméretését” tűz­ték ki célul. Egy amatőr fu­tó életében a , 42 ezer méter lefutása olyan örömet jelent, mint egy fiatalnak az érett­ségi bizonyítvány megszerzé­Mondj igazat Az a bodorított hajú, cingár, kék köpenyes nő úgy vágta fel a kezét az első sorban, amikor sza­vazni kellett, hogy ki le­gyen a kiváló dolgozó, mint egy jól megszerkesztett második generációs robot. Aztán sorban jöttek a ne­vek, amit a művezető las­san olvasott és a cingár mindig elsőnek mutatta ki egyetértését a vezetőséggel. Szétoszlottak. A terme­lési értekezlet nem tartott sokáig. Ki-ki mehetett ha­za. vagy megkezdhette a munkát a műszakbeosztá­sának megfelelően. A csar­nokban, annak is a köze­pén az előbb említett cin­gár nő megállítja kollégáit, csípőre teszi a kezét és úgy mondja. „Na ez már iga­zán felháborító! Az a K ... Piroska lett a kiváló dol­gozó, aki csak azért jön a gyárba, mert otthon a fér­jétől nem ihat eleget, itt viszont nem zavarja senki. Ezt ne lehessen észreven­ni? Aztán a munkájáról is lehetne egy két szót mon­dani. Persze jót még akkor sem, ha belegebednék”. Az­tán vég nélkül sorolja az eseteket. Amikor végre lélegzetet vesz, az egyik közelben ál­ló nő csendesen megkérde­zi. „Ha neked ez a vélemé­nyed, Mariskám, akkor az előbb miért szavaztál rá, miért nem mondtad el?’’ „Hogyisne — vágja rá a választ a cingár. Hát hü­lyének néztek engem? Az­tán mi lenne velem? Tud­játok, hogy szól a közmon­dás? Mondj igazat, betörik a fejed. Na, nekem nem kell a betört fej." Erre már egy másik, kis­sé molett nő is megszólal. „Ha neked ez a vélemé­nyed, én továbbítom a mű­vezetőnek.” „Még azt pró­bálnád meg!” — vette át a szót újra a cingár. „Először letagadnám, azután meg jól összemarnálak, mert, lányok, egyet kell nagyon jól megjegyezni, amit én mindig betartok. Szóval mindig meg kell m-ondani1 az igazat, de pletykálni so­sem szabad. Na. megértet­tük egymást? Akkor kezd­jünk el dolgozni.” —is május 1-jén latok, melyek saját gépjármű­ve! oldják meg a szállítást, a Kossuth Ferenc utcai vas­bolt és a bútorbolt közötti szakaszon, a tsz-ek és álla­mi gazdaságok pedig a Kos­suth téren, a piacnál gyüle­keznek. Kifelé a Mizsei, visz- sza a Nagykőrösi úton közle­kedhetnek. A forgalomirányí­tásról a rendező szervek gon­doskodnak. A Volán szükség szerint In­dítja járatait reggel 7 órától a Szabadság téri 0-ás és 1-es kocsiállásról, majális felirat­tal. Ételről, italról az Áfész valamint a kereskedelmi és vendéglátó egységek gondos­kodnak. se. Volt olyan ceglédi, aki életében először vállalkozott ilyen teljesítményre, de voltak olyanok is, akik ez évben már futottak ilyen hoSszú távot. Eredmények (zárójelben az időeredmény; óra. perc): Csorba Tamás (3:01). Szőke Tamás (3:07), dr. Mohos Im­re (3:13), Halápi Sándor (3:39), Csendes György (4:13)^ Szabó György (4:35). P. I. Vízilabda Ütlörő II/B. Cegléd—Üjpesti Dózsa I. 5-4 (2-0, 1-1, 1-1. 1-2). Cegléd: Dengi, Szebenyi, Kónya, Lendér, Zoltán. Re- vuczky Gy., Csizmár. Csere: Kogler, Borsos, Protovin, Tábori, Dóczi. Góllövők: Revuczky Gy. (2), Csizmár (2), Lendér. B. M. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) Egy az ezres Az ötvonalas térkép Szaladj, el ne késs! Magok aranyáron Lesz-e uborkaszezon? Olimpiai ötpróba Futottak, ahogy tudtak

Next

/
Thumbnails
Contents