Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-28 / 99. szám

ELŐRE AZ 1986. ÉVI NÉPGAZDASÁGI TERV SIKERES VÉGREHAJTÁSÁÉRT! a korosztály. Ebből is vállalj hat részt a KISZ. Krasznai Lajos utalt arra, hogy a KlSZ-küldöttgyű- lésen többen ülnek olyanok, akik vezetői voltak hosszú éveken át a mozgalomnak. Tanúsíthatják, hogy a KISZ mindig meg akart újulni. Ő maga három kongresszust ké­szített elő mint mozgalmi ve­zető, azokon is mindig napi­renden volt a megújulás. Ez a törekvés most is helyes és jogos, a pártszervek támogat­ják ezt. Ugyanakkor elvárják, hogy a fiatalok az irányítás és a munka minden szintjén Vita a szekciókban Délután a küldöttgyűlés öt szekcióban vitatta meg a kü^ lönböző rétegekhez tartozó fiatalok problémáit. A hozzá­szólásokat kritikus hang és a feladatok, a tennivalók olykor szenvedélyes keresése jelle­mezte. Egymással szorosan össze­függő kérdéseikkel foglalkozott a Kiss Jenő, a KISZ KB tag­ja, a megyei bizottság -titkára által vezetett ipari és szol­gáltatási szekció. Hogyan nyerhetné vissza vonzerejét az ifjúsági szervezet? Hogyan kell nevelni az utánpótlást? A javaslatok mindegyike a diákokkal való több törődést hangsúlyozta. Legyen az esz­köztárban az értelemre és az érzelmekre hatás, az együvé tartozás igényének felkeltése, és értelmes programok adása — így foglalta ezt össze Buti Imre Százhalombattáról. Többen szóvá tették: emel­kedtek a KISZ-rendezvények költségei. Hiányos .technikai felszareltségű klubba nehéz becsalogatni a fiatalokat, ki­váltképp, ha máshol „videós környezetben” szórakozhat­nak. Az anyagiak előteremtése csakis munkával lehetséges. Ám a csupán társadalmi ak­ciók szervezése egyre körül­ményesebb. De ha egyúttal megteremtik az egyéni érde­keltség lehetőségét is?.,. Élénk vitát váltott ki: vál- lalk'ozhat-e a KISZ jellegé­nek csorbulása nélkül? S ha igen, akkor miiyen határok között? Akadtak aggodalmas­kodók. Felvetődött, hogy eh­hez a formához nem minden településen adott a megfelelő háttér. A többség azonban a kezdeményezés pozitív oldalát látta, jó módszert a tagság összetartására, toborzására. Közösség munkában terem­tődik — jegyezte meg a gö­döllői Ganz Árammérőgyár­ból érkezett Molnár Dániel. S amennyiben hasznos célokért dolgozik együtt és munkája eredményét is közösen élvezi — miközben az egyén szintén részesül a jövedelemből —, akkor van létjogosultsága a vállalkozásnak. Azt viszont leszögezték: a KISZ ne váljék pénzosztogató szervvé! Fiatalok tanácskozásán óha­tatlanul szóba kerül a túl­munka és az anyagi megbe­csülés témája. Akadt, áld úgy vélte: az ipar megújulását je­lenthetné, ha a műszaki értel­miség tudásának megfelelő feladatot és fizetést kaphatna, s nem kényszerülne „beton­keverő" mellé, ha el akarja tartani családját. Az FMKT- mozgalom felélénkülése sem képzelhető el másként, csakis olyan ösztönző rendszerrel, amely kellően motiválná _a diplomásokat, hogy fantáziá­jukat a helyi gazdasági célki­tűzések szolgálatába állítsák. Ezt a véleményét tolmácsolta egyebek között Nagykőrös vá­rosának KISZ-titkára, Réjjas András, aki a szakmunka el­ismertségének csökkenését szintén kifogásolta felszólalá­sában. A szekcióülésen kiderült, a fiatalok egyelőre nem tudnak mit kezdeni a szakszerveze­ten belül létrejött ifjúsági ta­gozattal. Mint ahogy az egyik küldött kinyilvánította, lénye­gesen több információra lenne szükségük ahhoz, hogy meg­értsék a jelentőségét. A tanácskozás egyetértett a küldöttgyűlésre összeállított rétegprogrammal. Ez célként tűzte ki a tömegbefolyás erő­sítését, a szervezettség diffe­renciált növelését, az ifjúsági munka színvonalának emelé­sét az alapszervezetekben, az üzemi és vállalati bizottsá­gokban. Továbbá az öntevé­kenység fokozását és a helyi Választások, kitüntetések mozgalmi munka feltételei ugyanis rendkívül mostohák. Tárgyi és anyagi feltételek­ről van szó elsősorban. A leg­több településen gondot okoz egy megfelelő helyiség hiánya, miközben este számos erre al­kalmas helyiség zárva van! s hogy ezek az alapszerveze­tek alig-alig kapnak némi anyagi támogatást. Nem sokkal rózsásabb a helyzet a személyi feltételek esetében. Rendkívül nehéz megtalálni azokat az embere­ket, akik vezetőnek alkalma­sak, akik a bonyolult kapcso­latrendszerben képviselni tud­ják társaik érdekét. Éppen ezért kapott nagy hangsúlyt az együttműködés más szer­vezetekkel. Ez segítség lehet mind a munka szervezésében, alakításában, mind pedig a tárgyi feltételek javításában. Érthetően váltott ki nagy érdeklődést a kábeltelevízió­zás, hisz a fiatalok új lehető­séget látnak benne, amivel színesíteni és tartalmában gazdagítani tudnák munkáju­kat. küldöttet. A KISZ Pest Me­gyei Bizottságának első titká­ra Kiss Jenő lett, titkárai Ja­kab Tibor, Solymosi Sándor és Szemerei Károly. Mielőtt a megyei küldött- gyűlés befejezte volna mun­káját, kitüntetések átadására került sor. Nagy Imre Ifjú­ságért Érdemérmet adott át Halasi Mártonnak, a megyei bizottság volt első titkárának, az Országos Diák Sportszö­vetség megbízott főtitkárának. Kiváló Ifjúsági Vezető kitün­tetést vehetett át Kiss Jenőtől és Solymosi Sándortól Do- moszlai Gábor, a Klíma Ipa­ri Szövetkezet üzemvezetője, a megyei KISZ-bizottság le­köszönő tagja. Megyei emlék­plakettet kapott Halasi Már­ton és a megyei bizottság volt titkárai, Bergmann Eri­ka és Miklós László. A küldöttgyűlésről tudósítot­tak: Fiedler Anna Mária, Ká­dár Edit, Kövess László, M. Nagy Péter és Tóth Andrea. Fotó: Barcza Zsolt és Erdősi Agnes. vállaljanak újabb és újabb feladatokat, kerüljenek köze­lebb az ifjúság kérdéseihez, a mindennapos, eleven élethez. Nemcsak a szervezeti életben, de a munka tartalmában is szükség van a megújulásra. Ehhez elengedhetetlen, hogy a párt és a KISZ között iga­zi, pezsgő kapcsolat legyen — fejezte be hozzászólását Krasznai Lajos. kezdeményezések felkarolását, támogatását. ★ Az, hogy a KISZ tömegbe­folyásának erősítése érdeké­ben szükség van tartalmas ré­tegmunkára, már megfogal­mazódott a fiatalok kongresz- szust előkészítő különböző szintű fórumain. A réteg­munka továbbfejlesztése egyitk elemeként a megyei bizottság mellett létrehozandó rétegta­nácsnak a gondolatát ezért is nagy örömmel, egyetértéssel fogadták szekcióülésükön a mezőgazdaság, illetve az élel­miszergazdaság területén dol­gozó fiatalok. Galambosné Ki­rály Emőke, a megyei KISZ- bizottság titkára vitaindítójá­ban az e területen végzett el­múlt kétévi munka összefog­lalásával már a feladatokat is körvonalazta és azt hangsú­lyozta: amennyiben a résztve­vők elfogadják a tanács élet­re hívását, dönteniüli kell a testület hatásköréről, tenniva­lóiról. és konkrét javaslatok­kal kell a küldöttértekezlet elé állniuk. A felszólalók rendkívül bo­nyolult, összetett és ellent­mondásokkal teli képet adtak az élelmiszergazdaságban dol­gozó fiatalok helyzetéről, az őket foglalkoztató, feszítő gon­dokról. A pályakezdők beil­leszkedésének nehézségeiről többen ist szóltak. ., Kompndi Zoltán, a Monori ÁG gombai kerületének ágazatvezetője, Nagy Imre, a dabasi Fehér- akác Tsz fiataljainak küldöt­te, Tóth Ferenc, a Nagykőrösi Konzervgyár KlSZ-bizottsá- gának titkára, Bobál István, a Ceglédi ÁG KlSZ-eseinek képviselője, Gyenes Tibor, a kisfcunlaoházi Petőfi Tsz üzemágvezetője egymást ki­egészítve érintették felszóla­lásukban, hogy egyrészt nem a képzettségüknek megfelelő feladatokat kapnak a fiatal szakemberek, s kezdő bérük nagyon kevés és ez szakmai megaláztatást jelent számuk­ra. Másrészt az oktatási in­tézmények többsége nem az életre nevel, s minél maga­sabb szintű az elméleti felké­szültségük, annál jobban ér­zik a gyakorlat ismeretének a hiányát. Ez számos konfliktus forrása, generációs problémá­kat is okoz. Ezek azok az okok elsősorban, ami miatt nagy a fluktuáció az élelmi­szergazdaságban dolgozó fia­talok körében. Többen is megfogalmazták, hogy ez az alapvető oka e ré­teg fiataljai viszonylag alacsony szervezettségének, a KISZ-alapszervezeti tevékeny­ség, az érdekképviselet gyen­geségének. A dabasi Nagy Im­re és a ceglédi Bobál István is utalt arra, hogy korábban szinte spontán kerültek kü­lönböző KISZ-funkciókba a fiatalok. Az ilyen ifjúsági ve­zető nem lehet partnere a párt- és gazdasági vezetők­nek. A presztízst csak úgy le­het visszaállítani, ha politi­kailag, szakmailag folyamato­san képzett, jól felkészített KISZ-esek kerülnek vezető posztokra. ★ Az intézményinek nevezett szekcióban lényegében az ér­telmiségi fiatalok vitatták meg tennivalóikat. A szekció vezetője, Solymosi Sándor be­vezetőjében elmondta, hogy az értelmiségi rétegtanács 1981 óta működik. Munkájának egyetlen, igazán kézzelfogha­tó eredménye a visegrádi ér­telmiségi találkozó megszer­vezése volt. Ebből követke­zően érthető, hogy a szekció­ban kibontakozó vita közép­pontjában a feladatok keresé­se állt. A felszólalók azt ku­tatták — mint Fenyvesi Lász­ló, a Gödöllői MÉM Műszaki Intézetből —, miként lehetne akkumulálni azt a szellemi energiát, amivel a legkülön­bözőbb területen dolgozó ér­telmiségi fiatalok rendelkez­nek. Varga-Kovács Károly, a Pest Megyei Tanács KISZ-bi- zottságának titkára arról szólt, hogy egy innovációs bizottsá­got akarnak létrehozni, hogy a jó és használható ötletek ne merüljenek feledésbe. Természetesen az életkörül­mények, a fiatal értelmisé­giek egzisztenciális gondjai is terítékre kerültek. Szűcs Er­zsébet nagykátai tanítónő be­szélt ezekről a gondokról. Ra­da István, a Pest Megyei Ta­nácsi Tervező Vállalattól föl­ajánlotta, hogy ők készek szakmai segítséget nyújtani mindenféle KISZ-lakásépítő akcióhoz. Miklós László a DKV-ból megállapította, hogy az értelmiségi fiatalok hely­zetének átfogó és gyökeres rendezésére a legközelebbi jö­vőben nem lehet számítani. Ugyanakkor figyelmeztetett arra; hogy az egyes munkahe­lyeken viszonylag sokat lehet tenni a fiatalok gondjainak csökkentéséért. * Parázs vita alakult ki már Kiss Jenő első titkár A naptárral volna baj ? Aligha. Némelyek em­lékezete rövid. Avagy oly fiatalok, hogy nem is em­lékezhetnek bizonyos esemé­nyekre, s úgy hiszik, a világ velük kezdődött. Nyelvműve­lő cikkben farmerszavakról olvasok. Olyanok ők, mint ama durva vászonból készült nadrág, szoknya, zeke: köny- nyedek, lazák, megkönnyítik a kapcsolatteremtést, megsza­badítanak az óvatoskodó kö­rülményeskedéstől. Következ­nek a példák. Cukkol. Mint a mai diákok szava. A far­mernek még se híre, se ham­va nem volt, amikor már cuk­kolták egymást a fiatalok. Amikor még az volt a leg­főbb gondjuk, milyen szűk legyen a szövetből készült nadrágjuk szára, mekkora a fölhajtása. Ám ők sem büsz­kélkedhetnek a szó föltalálá­sával. Elődeiktől tanulták, akik a mai diákok nagyszü­lei. A többi, a kuksiz, a srác, a duma, a dekkol is sokkal régibb, mint a farmer divat­ja. A könnyedségnek, a min­denáron való különbözésnek semmi köze a farmerhez, az a mindenkori fiatalság stílus­az első percekben a középis­kolások szekcióülésén, ame­lyet Tóth József, a megyei KISZ-bizottság tagja, megyei úttörőelnök vezetett. S ha va­laki a résztvevők közül ed­dig kételkedett a fiatalok lel­kesedésében, ezúttal meggyő­ződhetett arról, hogy van az ifjúságban jócskán tűz és len­dület, csak okosan kell élni vele. A vita kirobbantója a prog­ramtervezet egyik pontja volt, mely szerint a KlSZ-alapszer- vezetek munkáját az iskolai pártalapszervezetek irányít­sák. Mint a felszólalók el­mondták, szükség van a támo­gatásra, a konkrét segítségre, de csak abban az esetben, ha ez nem veszélyezteti az ifjú­sági szervezet önállóságát. Kecskés Judit elmondta, hogy a diákoknak maguknak kel­lene megválasztani a tanács­adó tanárt, akit vissza is hív­hatnak abban az esetben, ha nem képviseli a fiatalok érde­keit, nem segíti őket a KISZ- munkában. Az a fontos, hogy ez a pedagógus közel álljon a diákokhoz. Szintén e témához kapcso­lódtak azok, akik a tanár ta­nácsadó szerepét hangsúlyoz­ták: a pedagógustól és az is­kola igazgatójától ne függjön jegye. Később aztán megko­molyodnak, könnyedségük merevséggé silányul, fölveszik az egyenruhát, öltönyt, nyak­kendőt, kosztümöt, húsos ujjaikra vastag gyűrűket húz­nak, s korukhoz, rangjukhoz méltóan igyekeznek beszélni. A komplex beruházási tevé­kenység során aktívan igye­keztünk bonyolítani a kivite­lezést, mobilizálva az elfekvő készleteket, amihez teameket hoztunk létre. Akadnak köz­tük, akik örök ifjak szeret­nének maradni, s ezt úgy vé­lik elérni, hogy a mindenko­ri fiatalok divatja szerint jár­nak, az éppen fölkapott sza­vakat használják. Komoly közéleti emberek is, mint ama írás is említi. Ez bizony igaz. És komoly orgánumok. A nyelvművelő cikk üzemi lap­ból idéz: Társadalmi melón voltunk. Találkoztam a melós- sal országos hatósugarú lap­ban is. Az üzemekben alig- alig futottam össze melóssal. A melóval még csak-csak. A a KISZ-esek munkája, hanem javaslataikkal előremozdítsák a mozgalom tevékenységét. Sokan kifogásolták a politi­kai képzés jelenlegi rendsze­rét. ★ A lakóterületi KlSZ-alap- szervezetek munkájával fog­lalkozó szekcióban — vezető­je Gáti Tamás, a megyei KISZ-bizottság politikai kép­zési központjának vezetője — kibontakozott élénk eszmecse­re arra utalt, hogy megnőtt az érdeklődés a mozgalmi munka e sajátos területe iránt. Elsősorban a középiskolás ré­teg keresi helyét ezekben a közösségekben, talán éppen az iskolai KISZ-élet elszürkülé- se miatt. A megnövekedett érdeklő­dés viszont előtérbe tolta a gondokat is. A lakóterületi Az iparban, a mezőgazda­ságban és az intézményekben dolgozó fiatalok és a közép- iskolások megválasztották a rétegüket a megyei bizottság mellett képviselő tanácsok el­nökeit, akik a következők lettek. Az ifjúmunkás tanács­ban Szőlőst István, a Csepel Autógyár csoportvezetője, az élelmiszergazdaságban dolgo­zó fiatalok tanácsában Sze- mők András, a GATE tangaz­daságának osztályvezetője, az értelmiségi fiatalok tanácsá­ban dr. Kővári Zita, a váci kórház orvosa, a középiskolai és szakmunkástanuló tanács­ban Sztanu Csaba érdi gimna­zista. Vasárnap délelőtt a plená­ris ülésen a küldöttek arról hallhattak, hogy milyen mun­kát végeztek a szekciók, mik voltak a legfontosabb témakö­rök és javaslatok. A küldöttek ezután zárt ülé­sen _ megválasztották az új 19 tagú megyei bizottságot és annak tisztségviselőit, a 13 ta­gú pénzügyi ellenőrző bizott­ságot és a 36 kongresszusi műhelyekben ugyanis az egy­szerűbb és pontosabb nyelv járja. Ott esztergályosokkal, lakatosokkal, marósokkal, kö­szörűsökkel, hegesztőkkel, da­rusokkal, fúrósokkal, csiszo­lókkal, galvanizálókkal, vil­lanyszerelőkkel van dolga az embernek. Az előfordul, hogy esztergályos helyett drehust, lemezlakatos helyett lemezest mondanak, a szerszámlaka­tost szerszámosként emlege­tik. Melóst olykor ifjabb újság­írók mondanak, akik úgy gon­dolják, ezzel bizonyíthatják bennfentességüket. Ha sejte­nék, hogy mit mond ilyenkor a lakatos, marós, esztergályos: tudod, mikor, ha majd te is itt görnyedsz a satupad, a gép mellett, akkor mondjad a me­lóst. Akkor persze már ő sem mondaná, S némely elnökség­ben ülő sem. Ilyenkor áll föl a hátamon a nem létező szőr, hogy én is bevessek egy mai kiszólást. Egy kis hatásszünet után megnyomja: a melós, is­mét szünet, körülnéz, jelen­tőségteljes pillantások jobbra, balra, föl, mert ő most aztán kimondta, abban a gyermeteg hitben, hogy az előtte ülők, akiknek az esze egészen má­sutt jár, így beszélnek egy­más között. A melós szó hal­latán nyomban magukhoz tér­nek a bóbiskolásból. Megráz­zák a fejüket, tűnjék el az álom, itt most figyelni kell. Ha melóst mond, akkor vala­miben sántikál, újabb erőfe­szítésekre fog noszogatni, be­jelent valami rosszat vagy fölkészít rá. Üjabban ez sem biztos. Dör­zsöltebbek a melósra sem kap­ják föl a fejüket. A melós szó után ugyanúgy folytatódik a beruházási tevékenység in- tenzifikálásának mobilizálása, mint előtte. E gynémely elnökségben ülőnek ez éppen olyan divatszava, mint má­soknak a farmerviselet. Akik­nek fiatalsága ugyanúgy el­szállt, mint mindenkié, de gyermekek maradtak. Elfelej­tettek lapozni a naptárban. Pedig mennyiféle készül be­lőle. Űjév után néhány hó­nappal féláron is kapható. Kör Pál Jakab Tibor, Solymosi Sándor, Szemerei Károly titkárok Erről olvastam A munkás nem melós Lehetőséget, de feladatot is Szavaznak a fiatalok

Next

/
Thumbnails
Contents