Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-26 / 98. szám

ÉLJEN A MARXIZMUS—LENINIZMUS! HÉT VÉGI VILÁGPOLITIKAI KITEKINTÉS Provokatív amerikai manőverek Gorbacsov sorozatos javaslatai Nem történt előrehaladás a genfi leszerelési konferencián ÁLTALÁNOS PILLANATKÉP Bár a héten nem hullottak újabb bombák a líbiai váro­sokra, s így a Földközi-tenger térségében kialakult feszült­ség némiképpen csökkent az elmúlt napokban, de az ápri­lis 15-én végrehajtott ameri­kai agresszió politikai hullá­mai még nem csitultak el. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa az amerikai, brit és francia vétó ellenére továbbra sem vette le a napirendről a terrorakció ügyét. A közös piaci országok vezetői — bár bizonyos gaz­dasági szankciókat megpró­bálnak érvényesíteni Líbia el­len — eltérő módon ítélik meg az amerikai lépést. Lon­don kivételével, ahol belpoli­tikai vihart váltott ki a köz­vetett brit részvétel, éles bí­rálatok érik Reagan elnök döntését. Az aggodalmakra nemcsak az észak-afrikai or­szággal fenntartott gazdasági kapcsolatok esetleges megla- zulása ad okot, de az is, hogy az amerikai magatartás nyo­mán a terrorizmus egy új, minden eddiginél erősebb hul­láma indulhat meg Nyugat- Európában. Ez az utóbbi — az elmúlt napok sikeres vagy sikertelen merényletei kap­csán — reális veszélynek lát­szik. Még akkor is, ha igazak azok a nyugati hírügynökségi jelentések, amelyek szerint a háttérben amerikai és izraeli ügynökök állnak, s akcióikat azzal a szándékkal hajtják végre, hogy ürügyet szolgál­tassanak Washingtonnak egy Líbia elleni újabb beavatko­záshoz. Nos, mivel az alig két hét­tel ezelőtti bombázások való­di célja csődöt mondott, sok igazság lehet ezekben a fej­tegetésekben. Már csak azért is, mert maga Reagan elnök is elismerte a héten egyik nyilatkozatában, hogy a táma­dás Kadhafi személye ellen irányult. Csakhogy a líbiai forradalom vezetőjét sem fi­zikailag, sem politikailag nem sikerült megsemmisíteni. Az a másik számítás is hibásnak bizonyult, amely szerint maga a líbiai nép fogja megbuktat­ni a „zsarnokot”, ha az túl­élné a bombázást. Az esemé­nyek alakulása azt bizonyítja, hogy Kadhafi ezredes mögött egységesen sorakozik fel a lí­biai nép. A marokkói Fez­ben rövidesen arab csúcsérte­kezletre is sor kerül, amely­nek legfontosabb vitatárgya a Líbia ellen végrehajtott ka­tonai akció lesz. Ebben a helyzetben Washington ország­világ előtt megpróbálja bi­zonygatni a légitámadás jo­gosságát, s közben folytatód­nak a provokatív manőverek is Líbia ellen. Tripoli légteré­ben ugyanis elektronikus fel­derítőrendszerekkel ellátott amerikai harcigépek jelennek meg időről időre. Az Egyesült Államok persze nemcsak Lí­biára, de Iránra és Szíriára is igyekszik nyomást gyakorolni. Reagan elnök a héten kijelen­tette, hogy kész csapást mérni az említett országokra, ha, úgymond, bebizonyosodik, hogy részük van amerikaiak elleni merényletekben. BERLINI JAVASLATOK shington vitát provokált ki arról is, hogy mikor kerüljön sor az idén esedékes Gorba­csov—Reagan találkozóra, s közben azzal vádolta meg a Szovjetuniót, hogy a csúcs el­halasztására törekszik. Tette ezt akkor, amikor az SZKP KB főtitkára kijelentette; kész rövid időn belül bár­mely európai ország főváro­sában találkozni Reagan el­nökkel, hogy az európai nuk­leáris veszély csökkentéséről tárgyaljon. A tőkés világ ve­zető hatalma ezt' a javaslatot is elutasította, éppen úgy, mint a föld alatti nukleáris robbantások moratóriumát. Anatolij Dobrinyin, az SZKP KB titkára, aki hosszú éveken át a Szovjetunió washingtoni nagykövete volt, állomáshe­lyétől búcsúzva, április ele­jén találkozott Reagan elnök­kel és Shultz külügyminisz­terrel, s megállapodott abban, hogy májusban szovjet—ame­rikai külügyminiszteri meg­beszélést tartanak. Ez a ta­nácskozás, amely az Egyesült Államok észak-afrikai, agresz- sziója miatt hiúsult meg, a csúcs előkészítését szolgálta j volna. Így aztán ma még bi­zonytalan, hogy Gorbacsov főtitkár mikor utazhat Wa­shingtonba. Nem kizárt, hogy az amerikai fegyverkezés hí­vei pontosan ezt akarták el­érni, hiszen egy esetleges megállapodás a két ország között nem szolgálná az ipari és katonai komplexumok ér­dekét. Persze a kelet—nyugati kap­csolatok rosszabbodása, a fe­szültség kiéleződése nem je­lenti azt, hogy a Szovjetunió feladná következetes békepo­litikáját. Mihail Gorbacsov, aki részt vett az NDK fővá­rosában a Német Szocialista Egységpárt XI. kongresszu­sán több új kezdeményezést, javaslatot vázolt fel, amelyek a hagyományos fegyverek és fegyverzetek csökkentésére vonatkoztak. Hétfőn, vagyis alig három nappal az új ja­vaslatok elhangzását követően az SZKP KB főtitkára megis­mételte azt a korábbi nyilat­kozatát, amely szerint a szo­cializmust építő országok haj­landóak elősegíteni, hogy a két katonai tömb, a NATO és a Varsói Szerződés egyidejű­leg megszűnjék, amennyiben a másik fél is elfogadja ezt. Bár a nyugat-európai orszá­gok többségében némi biza­kodást váltott ki Gorbacsov mindkét javaslata, Washing­tonban nem fűztek kommen­tárt az elhangzottakhoz. Mindössze annyi „szivárgott ki” amerikai kormánykörök­ből, hogy diplomáciai úton kívánnak bővebb felvilágosí­tást kérni Moszkvától az el­hangzottakkal kapcsolatban. Washington magatartása azon­ban ellentmond a kiszivárog­tatott információnak. Már csak azért is, mert a héten fejeződött be Genfben a le­szerelési konferencia idei ülés­szakának első fele, amelynek középpontjában a Szovjetunió nagyszabású javaslatai álltak. Az Egyesült Államok és más NATO-országok magatartása miatt azonban nem sikerült előrehaladást elérni. Ezt erő­sítette meg Viktor Iszraeljan, a szovjet küldöttség vezetője is, aki hozzáfűzte, hogy az Egyesült Államok legfőbb célja a katonai fölény meg­szerzése, s ezért gördít aka­dályokat a tárgyalások elé. ELŐTÉRBEN A VEGYI­FEGYVEREK KÉRDÉSE Az Egyesült Államok Líbia ellen végrehajtott akciója nagy hatást gyakorolt a kelet —nyugati kapcsolatok alaku­lására is. Az elmúlt év őszén Genfben megtartott szovjet— amerikai csúcstalálkozót kö­vetően a korábbi hűvös vi­szony enyhülni látszott, de ez a folyamat nem ígérkezett tartósnak. A Szovjetunió ja­nuár közepe óta több, nagy fontosságú javaslatot tett a fegyverkezési verseny megál­lítására, a nukleáris eszközök felszámolására, de az ameri­kai fél, amely nem hajlandó lemondani űrf egyv érkezési programjáról, ezekre nem adott érdemi választ. Wa­Genfben csaknem 17 éve folytatnak tárgyalásokat egye­bek mellett a vegyifegyverek gyártásának megszüntetéséről, a felhalmozódott készletek megsemmisítéséről. Mihail Gorbacsov, aki Berlinben el­hangzott beszédében javasol­ta, hogy helyszíni ellenőrzés mellett szereljék le az ilyen jellegű üzemeket és berende­zéseit, a szerződés aláírásától számított tíz esztendőn belül tartja lehetségesnek a készle­tek teljes megsemmisítését. A genfi leszerelési tanácskozás keretében zajló tárgyalásokon azonban eddig nem sikerült áttörést elérni. Két évvel ez­előtt ugyanis Washington olyan igénnyel állt elő, hogy puszta gyanú alapján is joga legyen bármely állam épületét, más objektumát megvizsgálni, ha ott vegyifegyvereket vél. Az ellenőrzésnek ez a módja nemcsak a Szovjetunió, de több más európai ország szá­mára is elfogadhatatlan. A szovjet javaslatok állami ke­retekre épülnek. Vagyis az érintett országok hivatalosan közük, hogy hol tárolnak és gyártanak vegyifegyvereket, s azt a nemzetközi ellenőrök jelenlétében semmisítik meg, egy, a szerződésben meghatá­rozott ütemterv szerint. Wa­shington azonban ragaszkodik korábbi elképzeléseihez, s ez­zel lehetetlenné teszi a meg­állapodást, s zöld utat ad ezeknek a veszélyes harci esz­közöknek a gyártásához és tárolásához. Csitári János Kábítószeresek Mekkája Amszterdami drogosok Tavalyhoz képest kevesebb a kábítószer-élvezők száma Amszterdamban — közli a városi tanács erről készített jelentése. Míg 1985-ben nyolc­ezer fölött volt a kábítószer­élvezők száma a holland nagy­városban, addig számuk most nem több hétezernél, s ennek mintegy négyötödét teszik ki a külföldiek a korábbi egyne gyeddel szemben. A „herointuristák” elsősor­ban az NSZK-ból érkeznek (a külföldiek fele), őket köve­tik létszámban az olaszok és a britek. Varsó VSZ-tanácskozás A Lengyel Népköztársaság fővárosában, Varsóban —Vik­tor Kulikovnak, a Szovjetunió marsalljának, az egyesített fegyveres erők főparancsno­kának elnökletével — ülést tartott a Varsói Szerződés tag­államai egyesített fegyveres erőinek katonai tanácsa ápri­lis 23—25-én. Az ülésen az egyesített fegy­veres erők csapatainak és flot­taerőinek állapotával és fej­lesztésével, a vezetési szervek gyakorlati tevékenységével ösz- szefüggő egyes időszerű kérdé­seket vizsgálták meg, s egyez­tetett ajánlásokat fogadtak el. Az ülés tárgyszerű légkör­ben, a kölcsönös megértés és a fegyverbarátság jegyében zajlott le. KGST és Jugoszlávia Szénipari tanácskozás Moszkvában április 23— 24-én tartotta 63. (rendkívü­li) tanácskozását a KGST szénipari állandó bizottsága. Munkájában Bulgária, Cseh­szlovákia, Lengyelország, Ma­gyarország. Mongólia, az NDK, Románia, a Szovjetunió. Viet­nam, valamint a KGST és a jugoszláv kormány közötti megállapodás alapján Jugo­szlávia küldöttsége vett részt. Segély és hitel a Fiilöp-szigeteknek Aquinót Washingtonba várják Ronald Reagan meghívta az Egyesült Államokba Corazon Aquinót, a Fülöp-szigetek el­nökasszonyát. Az Aquino-kormány szóvi­vője pénteken Manilában kö­zölte, hogy az amerikai elnök személyesen hívta fel telefonon Aquino asszonyt, hogy átadja a meghívást. Corazon Aquino ezt elfogadta, s Reagan az uta­zás időpontjául a november utáni időszakot javasolta. A szóvivő beszámolt arról is, hogy az amerikai elnök ismé­telten a Fülöp-szigeteknek nyújtandó gazdasági és kato­nai segélyek bővítését helyez­te kilátásba. Az új kormányzat globális megsegítésére szólított fel pén­teken Tokióban Jaime Ongpin, a Fülöp-szigetek pénzügymi­nisztere. A japán vezetőkkel folytatott tárgyalások után tar­tott sajtóértekezleten Ongpin hangoztatta: Manila arra szá­mít, hogy különböző nemzet­közi szervezetek, továbbá egyes országok növelik a délkelet­ázsiai országnak nyújtandó gazdasági segélyt, illetve hite­leket. Hangoztatta, hogy a kor­mányzat várhatóan a jövő hó­nap közepére kidolgozza a gaz­daság újjáépítésének részletes programját. Az Aquino-kormány pénz­ügyminisztere — aki előzőleg az Egyesült Államokban járt — Tokióban Nakaszone Jaszu- hiro miniszterelnökkel, Abe Sintaro külügyminiszterrel és Takesita Noboru pénzügymi­niszterrel találkozott. Látoga­tásának célja az volt, hogy rávegye Japánt a Marcos- rendszer utolsó heteiben befa­gyasztott hitelek folyósításá­nak felújítására, a Fülöp-szi­geteknek nyújtandó gazdasági segélyek növelésére, amire a japán vezetőktől egyértelmű ígéretet kapott. Nakaszone egyebek között hangoztatta, hogy az Aquino-kormányzai segítése az Egyesült Államok és Japán közös célja. ★ Nyolc katona és két újság­író vesztette életét a Fülöp- szigeteken az Új Népi Had­sereg (NPA) elnevezésű szél­sőbaloldali gerillaszervezet fegyvereseinek csütörtöki tá­madása következtében. A ma- nilai hadügyminisztérium köz­leménye szerint a gerillák tíz fegyverese Taguegarao térsé­gében támadott rá a hadse­reg szállító járművére, ame­lyen az említett katonák és újságírók ültek. Az újságírók közül az egyik a Reuter brit hírügynökség fotóriportere, a másik egy manilai lap mun­katársa volt. Eles szóváltás a BT tanácskozásán Líbiai személyeket Az ENSZ Biztonsági Taná­csa csütörtökön folytatta vi­táját a Líbia elleni amerikai támadásról. Az ülésen éles szóváltásra került sor az Egyesült Államok delegációja és az el nem kötelezett orszá­gok külügyminiszteri szintű küldöttsége között. Az el nem kötelezett országokat képvise­lő politikusok közvetlenül Tri- poliban tett ténymegállapító látogatásuk után érkeztek a világszervezet székhelyére. A brit kormány pénteken elrendelte minden olyan lí­biai személy eltávolítását Nagy-Britanniából, aki a pol­gári repülőgépipar valamely szakterületén folytat tanul­mányokat. Margaret Thatcher miniszterelnök írásban értesí­tette döntéséről a parlamen­tet. A rendelkezés értelmében a líbiai diákok — számuk több mint háromszáz — biztonsági megfontolásokból ezentúl nem dolgozhatnak a repülőgépe­ken, és nem léphetnek be a repülőterekre. Pénteken tizenegy líbiai ál­lampolgárt kiutasítottak Spa­nyolországból. A döntést a közös piaci országok közös el­határozása alapján hozták meg Madridban. Indonéziától Japánig több országon át Reagan elnök ázsiai körútja Ázsiai körútra indult pén­teken Reagan amerikai elnök. A csaknem kéthetes úton — amely elnöksége leghosszabb időtartamú utazása lesz — Reagan csupán négy fontos programot bonyolít le: az in­donéziai Bali-szigeten talál­Bombázná Damaszkuszi, Teheránt is Jog és nézőpont kérdése Az amerikai külügyminisz­térium szóvivője szerint Rea­gan elnök csupán egy feltéte­les kérdésre válaszolt akkor, amikor még szerdán újság­íróknak kijelentette: adott esetben kész lenne bombatá- madóst elrendelni Damasz­kusz vagy Teherán ellen is. Az elnök azt mondotta, hogy amennyiben akár Szíriára, akár Iránra rábizonyosodnék, hogy közvetlen szerepe van amerikaiak ellen elkövetett terrorista akciókban, elrendel­né a támadást. A minisztérium szóvivője most azzal igyeke­zett kisebbíteni az elnöki ki­jelentés hatását, hogy feltéte­lesnek minősítette az egész kérdést. Azt azonban a szó­vivő is hozzáfűzte, hogy az Egyesült Államok fenntartja magának a jogot arra, hogy általa megfelelőnek ítélt mó­don válaszoljon terrorista tá­madásokra. Shultz külügyminiszter már korábban kijelentette, hogy nincsenek tervek a Szíria vagy Irán elleni támadásra. kozik Suharto indonéz elnök­kel, ugyanitt fogadja az ASEAN-államok külügymi­nisztereit és külön tanácsko­zást folytat Salvador Laurel- lel, a Fülöp-szigetek új alel- nökével és külügyminiszteré­vel, végül Tokióban részt vesz a vezető tőkés országok csúcs- találkozóján. A körútba több megállót iktattak be, hogy az elnöknek időt adjanak az át­állásra: a péntek éjszakát Los Angelesben töltötte, majd a Hawaii-szigeteken tölt két napot. Itt egyébként telefon­beszélgetést folytat majd a Fülöp-szigetek volt elnökével, Ferdinand Marcosszal. Reagan Suharto elnökkel a kétoldalú kapcsolatokról és az Egyesült Államok délkelet­ázsiai politikájáról folytat rövid megbeszélést — ame­lyet a két külügyminiszter megbeszélése egészít ki. Az ASEAN-országok külügymi­nisztereivel egyebek között a gazdasági kérdésekről és a Vietnammal való kontaktu­sokról kíván tárgyalni. Hivatalos helyen közölték, hogy a kiutasított személyek közül egy diplomáciai státus­ban tartózkodik Madridban. Két további személy a diplomáciai képviselet katársa, nyolcán pedig nyolországban dolgozó rok és diákok. líbiai mun­Spa­taná­KINAI IDŐSZÁMÍTÁS Többéves vita és mérlege­lés után a kínai kormány úgy döntött, hogy a világ sok or­szágához hasonlóan, Kínában is bevezetik a nyári időszámí­tást. Május 4-én éjjel két órakor -egy órával előbbre állítják az óramutatókat Kína egész te­rületén, s csak szeptember 14-én állnak vissza a korábbi időszámításra. A kínai légitársaság beje- letitette, hogy a nyári időszá­mítás idején egy órával ko­rábban indítja hazai és nem­zetközi járatait. A kínai vas­útügyi minisztérium viszont úgy határozott, hogy a nyári időszámítás idején sem vál­toztat a vasúti menetrenden. Szakértők becslése szerint a nyári időszámítás bevezetésé­vel Kína évente 1,5 milliárd kilowattóra villamos energiát takarít majd meg. Hongkongi merev gondolkodás A kereskedelmi kapcsolatokról A South China Morning Post című hongkongi lap üzleti mellékletében részletes cikket közöl Merev gondolkodás Ke- let-Európával kapcsolatban címmel. A cikk fő mondani­valója az, hogy Hongkongnak érdeke lenne a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése Ma­gyarországgal és a többi ke­let-európai országgal, de ezt a gyarmatállamban még meg­levő idejétmúlt politikai kor­látok akadályozzák. A cikk rámutat, hogy Ma­gyarország nagy érdeklődést tanúsít a kereskedelmi kap­csolatok fejlesztése iránt az ázsiai országokkal. A Magyar Kereskedelmi Kamara irodát nyitott Szingapúrban és kép­viselőt tart Indiában. Febru­árban nyitotta meg képvisele­tét Sanghajban. A magyarok készségesen fej­lesztenék az ilyen kapcsolato­kat Hongkonggal is, de ez gyakorlatilag lehetetlen szá­mukra, mert a magyar üzlet­emberek ritkán kapnak hong­kongi beutazási vízumot. Ha a vízumra hónapokat kell várni, lehetetlenné válik az üzleti tervezés. A helyzeten nem so­kat változtat, hogy a kelet­európai vállalatok fenntarta­nak bizonyos kapcsolatokat Hongkong kereskedelemfej­lesztési tanácsának bécsi kép­viseletével. Mindennek az van a hátte­rében, hogy Hongkongfolytat­ja a kelet-európai országok és képviselőik távoltartásának po­litikáját. Gazdaságilag az olyan politikának, amely nem köny- nyíti, hanem ellenkezőleg, ne­hezíti a kereskedelmi kapcso­latokat, az égvilágon semmi értelme — írja a South China Morning Post, az üzleti körök rangos lapja. Vietnamban Akupunktúra- konferencia Vietnamban befejezte két­napos tanácskozását az aku- punktúrás orvosok országos szövetsége. A hagyományos kelet-ázsiai gyógyászat meste­rei között nemcsak a tűszúrá- sos gyógymód, hanem más el­járások tudói is vannak: ilyen például a gyógymasszázs. a gyógynövénykúra, a gyógy fű- égetés a test meghatározott pontjain. A hagyományos gyógyászati eljárásokat, elsősorban az akupunktúrát széles körűen alkalmazzák Vietnamban. Csak röviden... A TANZÁNIAI EGYESÜLT KÖZTÁRSASÁG elnökének, Ali Hassam Mwinyinek az ország nemzeti ünnepe alkal­mából táviratban fejezte ki jókívánságait Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. MOSZKVÁBA látogat az SZKP KB, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnöksége és a szovjet kormány meghívá­sára május első felében Jósé Eduardo dos Santos, az MP LA —Munkapárt elnöke, angolai államfő. SAMORA MACHEL mo­zambiki államfő csütörtökön kisebb kormányátalakítást je­lentett be. A legszembetű­nőbb változás az, hogy együttműködési minisztérium néven új kormányszerv léte­sült az ország gazdasági kül- kapcsolatainak irányítására. GUSTAV HAGGLUND ve­zérőrnagyot nevezték ki csü­törtökön az ENSZ libanoni bé­kefenntartó erőinek (Unifil) parancsnokává.

Next

/
Thumbnails
Contents