Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-25 / 97. szám

PEST MEGYEI VIISC PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXX. ÉVFOLYAM, 97. SZÁM Ára: 1.80 forint 1980. ÁPRILIS 25., PÉNTEK MA:---------------­A kis munkák is nagyon fontosak (3. oldal) Rádió- és televíxióműsor a jövő hétre (5—6. oldal) Bármely fiók kifixeti (8. oldal) A Minisztertanács ülése Rendeletet hoztak a levegő tisztaságának védelméről, valamint az iskolai szövetkezetek és csoportok új formáiról A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszterta­nács csütörtöki ülésén rende­letet hozott a levegő tisztasá­gának védelméről. A jogi sza­bályozás célja, hogy az egész­ségvédelem és a környezetvé­delem érdekében meghatá­rozza a káros légszennyezés megelőzésére, csökkentésére, illetőleg megszüntetésére vo­natkozó előírásokat. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a területren­dezési tervellátás helyzetéről szóló jelentést. A Miniszter- tanács megállapította, hogy a rendelkezésre álló- tervek le­hetővé teszik a településfej­lesztési és az építésügyi dön­tések megalapozását. A Minisztertanács rendele­tet hozott az iskolai szövetke­zetekről és a szövetkezeti cso­portokról. Az új gazdálkodási formák a tanulók önállóságra, közösségi életre, munkára va­ló nevelését szolgálják. ★ A levegő tisztaságának vé­delmében, a további szennye­FIALTATVA K ockázatos, mi több, hamari vállalkozás lenne az esztendő első harmadának letelte után kijelenteni, ismét egyenesben van az állat­tartás kerülőútra futott, futtatott ügye. Ami tény: a január elsejétől érvény­be léptetett intézkedések — közöttük elsőnek a fel- vásárlási ár emelése — hatására, a megyében megélénkült az érdeklődés mind a piacokon, mind a közös gazdaságok akciói­ban a malacok, illetve a kocák iránt a kistenyész- tők részéről.. _ Talán-talán a nagyüzemekben is meg­fordul a szarvasmarha- és sertéstelepek körüli szél­járás. Mindkettőhöz, a ház­táji és kisegítő gazdaságok­ban, valamint a nagy­üzemekben remélhetően végbemenő változásokhoz azonban idő kell. Amint időbe telt az ' is, míg a tavalyi esztendő második felében élesen érzékelhető­vé vált feszültségek fel­halmozódtak. Ezeknek a feszültségek­nek az érzékeltetésére elég annyit említeni, hogy a megyében — kivéve a ba­romfit — az év végén minden állatfajtából jócs­kán kevesebb volt, mint egy esztendővel korábban! A jócskán kifejezés mögött például az áll, amit már meghökkentőnek kell tar­tanunk: a megyében át­lagosan tizenhét százalék­kal csökkent egy év alatt a sertésállomány, a ház­táji és kisegítő gazda­ságokban azonban ennél is nagyobb mértékű volt a visszakozás! Tudunk olyan termelőszövetkezet­ről, amelynek kisgazdasá­gokat integráló tevékeny­ségében néhány hónap alatt hatvan százalékkal csökkent a kihelyezett ma­lacok száma ... ! Füleljünk csak, mit írt — 1822-ben — Magyar Practicus Tenyésztetö cí­mű könyvében Nagyváthy János. Azt tette papírra: „Fel kell a gazdának vet­ni előre mennyi számú marhával éri bé gazdasá­gát. Több haszon van ab­ból, ha a gazda kevesebbet tart de jól, mint sokat roszszúl.” Amit bátran ér­telmezhetünk tágan, a gaz­daság egészének gazdáira, s úgy is, hogy a jól vagy rosszul tartott, tartatott jó­szág sorsa egyben bizonyos népgazdasági folyamatok­nak is sorsa. Ez utóbbira pusztán utalásnyi hivat­kozást. A közhiedelemmel ellentétben, a kivitelben — tömegét nézve — nem a főzelékkonzerv a leg­nagyobb tétel, hanem a csontos nyers hús ... S a közhiedelemre nyomatékos cáfolatot mondanak a szá­raz összefoglaló adatok js, hiszen — nem eléggé köz­ismert! — az állattenyész­tés a teljes mezőgazda- sági termelésnek az ötven­három, az árutermelésnek az ötvenkilenc százalékát adta a nyolcvanas évek közepén, a mezőgazdasági kivitelben pedig ötvenegy százalékkal részesedett. Ennek ismeretében mér­hetjük fel annak igazi sú­lyát, hogy tavaly a megyé­ben az országos átlagnál is gyorsabban esett vissza a felvásárolt vágóállatok és állati eredetű termékek mennyisége. Rámondhat­juk, mert így igaz: a me­gye termelői, főként a kis­termelők. az átlagosnál gyorsabban és érzékenyeb­ben reagáltak, reagálnak az állattartás gazdasági környezetének változásaira. Ez a gyorsaság és érzé­kenység azzal — elsőként azzal is — magyarázható, hogy a főváros közelé­ben, az ország távolabbi tájaihoz mértén, gazdagab­bak a jövedelemkiegészítés lehetőségei, formái. A baj az, hogy ha valaki — a tapasztalatok egyértelműen ezt tudatják velünk — egyszer felhagyott az állat­tartással, átállt fóliás ter­mesztésre, vagy éppen mellékmunkát vállalt, egy­hamar aligha vág neki is­mét a felhagyott útnak. Ez olyan veszteség, melyet csak hosszú évek alatt le­het ellensúlyozni, sok min­dent kell fialtatni ahhoz, hogy valóban tele legyenek a fiaztatók anyajószággal, szaporulattal, azaz ne sza­kadjon meg a tenyésztés, tartás, értékesítés folyama­tossága. Feledékenységre, vissza­visszatérő emlékezetkiesés­re mutatnak a hullám­völgyek és hegyek, amik­kel az állattartás hosszú távú sorsa jellemezhető. Hol ösztönzés, hol vissza­fogás, hol felár az átvétel­nél, hol átlátszó ügyeske­dés, miként maradhat még a jószág a termelőknél... Ne feledjük: a kisterme­lőknél tartott sertésekkel a népgazdaság jelentős be­ruházási pénzeket takarít meg — hivatkozásnyi pél­da: a tápióbicskei Április 4. Mezőgazdasági Termelő- szövetkezet sertéstelepének rekonstrukciója több mint 30 millió forintot követelt, s ez egyetlen gazdaság, egyetlen telep — de ez is, sok más is, mintha mellékes lenne a terme­lési, termeltetési feltételek kezelésében. lykor olyan érzése támad az ember­nek, mintha a gon­dok fialtatásában lennénk az ügyesebbek, s nem a 0 fiaztatók megtöltésében ... Mészáros Ottó zések megakadályozása érde­kében módosították a levegő- tisztaság védelmével kapcso­latos eddigi rendeletet. Magyarországon csaknem 4 millió ember él szennyezett levegőjű területen. A szeny- nyeződés egyes helyeken idő­szakosan többszörösen meg­haladja a megengedett határ­értékeket. Az elöregedett, kör­nyezetvédelmi szempontból korszerűtlen, nem kellően karbantartott gépjármű-állo­mány levegőszennyezése egy re erőteljesebb a nagyváro­sokban. Hazánkban több mint 15 éves múltra tekint vissza a levegőtisztaság-védelmi te­vékenység. Számos eredmény is született: a legszennyezet­tebb térségekben — Sajóvöl- gye, Salgótarján, Tatabánya, Dunaújváros — jelentős beru­házásokkal igyekeztek javíta­ni a helyzeten. Az erőművi, a kohászati és a cementipari filteresítési program hatására, valamint az iparági beruházá­sok, illetve egyes régi, erő­sen szennyező üzemek leállí­tásának eredményeként a VI. ötéves tervidőszakban 25 szá­zalékkal — mintegy 130 ezer tonnával — csökkent a szilárd szennyezőanyag-kibocsátás. Az eredmények és az erő­feszítések ellenére a jelenlegi helyzet sem felel meg a köve­telményeknek, s komplex in­tézkedések szükségesek a ja­vítás érdekében. Az új sza­bályozás az előírások tovább­fejlesztésével differenciáltab­ban írja elő a levegőminőségi határértékeket, s ennek meg­állapításánál meghatározó sze­repet kap az adott anyag ve­szélyessége. A szabályozás alapvető célja a megelőzés, s. az eddig alkalmazott, úgyne­vezett területi kibocsátási ha­tárérték fogalom mellett be­vezeti a technológiai kibocsá­tási értéket, amely azt hatá­rozza meg, hogy az adott technológia alkalmazásával maximálisan mennyi szennye­zőanyag kerülhet a levegőbe. Az új jogszabály szigorúbb és progresszív bírságolásra is lehetőséget nyújt, s az eddigi­nél nagyobb terheket ró a lég- szennyezőkre, közöttük első­sorban az ipari vállalatokra. A realitások figyelembevé­telével az új szabályozás kö­vetelményeit fokozatosan ve­zetik be, s 1989 lesz az első olyan év, amikor a szigorúbb intézkedések teljeskörűen ér­vényesülnek. Kádár János fogadta Viktor Csebrikovot Kádár János üdvözli Viktor Csebrikovot. Középen Horváth István Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkára csütörtökön a Központi Bizott­ság székházában fogadta a hi­vatalos baráti látogatáson ha­zánkban tartózkodó Viktor Csebrikovot, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagját, a Szovjetunió Állambiztonsági Bizottságának elnökét. Szívé­lyes, elvtársi légkörű megbe­szélést folytattak a két ország közötti kapcsolatok fejleszté­sének, az MSZMP és az SZKP tevékenységének és együttmű­ködésének időszerű kérdései­ről. A találkozón részt vett Hor­váth István, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára és Kamara János belügyminisz­ter. Eredményes magyar-nigériai tárgyalások losonci! Fái hazaérkezett Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke csütörtökön befejezte hivatalos, baráti látogatását a Nigériai Szö­vetségi Köztársaságban cs különgépén kíséretével haza­indult. Az elutazás előtt az állami vendégházban aláírták a lá­togatásról szóló közös közle­ményt és a műszaki-tudomá­nyos együttműködési egyez­mény 19S6—88. évre szóló munkatervét. Gazdasági vo­nalon számos elvi megállapo­dás született arról, hogy a két ország bővítheti az együttmű­ködést, különösen a mezőgaz­dasági technológiák területén. Nigéria Magyarország legfon­tosabb fekete afrikai gazdasá­gi partnere. Mint a közös közleményből is kitűnik, a látogatás sikeres volt és hangsúlyt adott an­nak, hogy mindkét ország az átlagosnál nagyobb jelentősé­get tulajdonít ennek a kap­csolatnak. Jóllehet Nigéria kereskedelmében Magyaror­szág csak töredéket jelent, a gazdasági együttműködést a vendéglátók mégis érzékelhe­tően nagyra értékelték, mert az számukra egyre fontosab­Alkatrészek Ikarusckhoz A fóti Műanyag- és Faipari Kisszövetkezet műanyag üzemé­ben a járműprogram keretén belül Ikarus-buszokhoz készíte­nek műanyag alkatrészeket. Havonta mintegy czerhatszáz biz­tosíték-zárófedél készül el az üzemben. A képen Dombi Gyu- láné a vákuumos formázógépből veszi ki a kész alkatrészt. (Barcza Zsolt felvétele) bá váló területekre (mezőgaz­daság, oktatás, egészségügy) összpontosul. Magyarország számára még egyértelműbb a látogatás fontossága, mert a magas szintű találkozók ösz­tönzik a kereskedelmet. Nigé­riával folytatott kereskedel­münk döntő- hányadát a ma­gyar export teszi ki, így nyil­vánvaló, hogy az afrikai or­szág fontos partner egy olyan időszakban, amikor exportlé- hetőségeink bővítése, illetve megőrzése égetően szükséges. Losonczi Pál és kísérete csütörtökön délután, Nigériá­ból jövet, megállt a földközi­tengeri Málta szigetén. A re­pülőtéren Agatha Barbara el­nökasszony, Carmelo Mifsud Bonnici miniszterelnök és más máltai politikusok fo­gadták a magyar államfőt és kíséretét. Az elnöki különgép üzem­anyagot vett fel, s eközben rövid magyar—máltai megbe­szélésre került sor. Ezen részt vett Losonczi Pál, továbbá Nagy Gábor külügyminiszter­helyettes, Szita János Ma­gyarország vallettai nagykö­vete, máltai részről az állam­fő, a miniszterelnök, Karme- nu Vella iparügyi miniszter és Maurice Lubrano, a sziget- ország Budapesten akkreditált nagykövete. Az eszmecserén főképpen a kétoldalú kapcso­latokról volt szó. Losonczi Pál és kísérete tegnap a kora esti órákban érkezett haza Budapestre. Szűrös Mátyás Helsinkibe utazott Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Kalevi Sorsa finn miniszterelnöknek, a Finn Szociáldemokrata Párt elnökének meghívására csü­törtökön Finnországba utazott. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Ártó Mansala, a Finn Köztársaság magyarországi nagykövete. Útban a Mirre Progressz-26 Szerdán, közép-európai idő szerint 21 óra 40 perckor a Szovjetunió területéről a Mir űrállomás felé útnak indították a Progressz—26 jelzésű teher­űrhajót. Az indítást bejelentő közlemény szerint a teherűr­hajóval fogyóanyagokat és kü­lönböző terheket kívánnak fel­juttatni az űrállomásra. Elődjét, a Progressz—25-öt március 19-én bocsátották föl az űrbe, ahol 21-én kapcsoló­dott össze a Mirrel. Egy hó­napig keringtek összekapcsol­va, majd április 20-án éjjel megtörtént a leválasztás, s a teherűrhajó a föld légkörébe érve a terveknek megfelelően megsemmisült. Az új teherűrhajó pályajel­lemzői a következők; legna­gyobb távolsága a föld fel­színétől 274 km, a legkisebb 190. Egy föld körüli fordulat időtartama 88,8 perc. A pálya­sík az Egyenlítő síkjával 51,6 fokos szöget zár be. A távmérési adatok szerint a Progressz—26 fedélzeti rend­szerei rendben működnek. Komplex védelmi program Új erdők árnyéka országszerte Az erdő- és fagazdaság helyzetéről, VII. ötéves terv időszakára előirányzott fej­lesztéséről tanácskoztak a szakemberek Miskolcon, az Országos Erdészeti Egyesület rendezésében. Tavaly változás következett be az ágazat helyzetében, megszűnt a korábbi évekre jellemző stagnálás és ha las­sú ütemben is, de újra meg­indult fejlődése. Az erdőmű­velésben azonban, sajnálatos módon nem növekedett a kí­vánt arányban a felújított er­dők aránya, és romlott az er­dők állapota, minősége. Az új tervidőszak legfonto­sabb feladata az erdők terü­letének növelése és hozamter­mő képességének javítása. Az előirányzat szerint 1990 végéig 40 ezer hektár erdőt kell tele­píteni, 2020-ig pedig el kell érni, hogy a népgazdaság fa­anyagigényét o hazai erdők fedezzék, ennek megfelelően korszerűsítik az erdőtervezést, nagyobb jog- és hatáskört kap az erdőfelügyelet. Meg­erősítik az erdővédelmet. Komplex erdővédelmi prog­ram készül, s a tervidőszak végéig számottevően korsze­rűsödik a fafeldolgozás is. Már papírforma szerint is Üdülőhely lett Ráckeve A ráckevei tanács — a Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bi­zottságának előzetes hozzájá­rulásával — üdülőhellyé nyil­vánította Ráckevét. Az országos jelentőségű pi­henőterülettel rendelkező kör­zetközpont üdülőhellyé nyil­vánításának célja a lehetősé­gek, az adottságok jobb ki­használása, a fejlesztéshez szükséges anyagi eszközök megteremtése. A társadalmi Vitákon a lakosság és az üdü­lőtulajdonosok túlnyomó több­sége egyetértett a tanács szán­dékával. Üdülőhelyi díjat a Ráckevén nem állandó lakosként tartóz­kodók fizetnek, az üdülőterü­leten ingatlannal rendelkezők pedig díjátalányt fizetnek. Az üdülőhelyi díj és díjáta­lány mértékét, a mentesség feltételeit, a befiztés rendjét a tanács vonatkozó rendelete tartalmazza.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents