Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-23 / 95. szám

Demokrácia, alulnézetben Számít a véleményük? Cikkeink megírása előtt informálódásunknak lénye­gében két útja van: vagy az adott terüiet felelős ve­zetőjét, irányítóját keressük fel, vagy, s ezt sajnos a kívánatosnál kevesebb al­kalommal végezz(ük, a ter­melés részvevőjét, a mun­kást faggatjuk, vajon eié- gedett-e a munkahelyi kö­rülményekkel. Azt azonban mindenképpen látnunk kell, s reméljük, hogy a kétfaj­ta vélemény csak megkö­zelítési módjában, esetleg az érvelés pontosságában tér el egymástól. Éppen ezért mindig nagy figyelemmel hallgatjuk, olvassuk olvasóink észre­vételeit, megjegyzéseit, kri­tikáit, olykor dicséreteit. Van, amikor , azt állítják, eltaláltuk a lényeget, más­szor úgy vélik, mellényúl­tunk, mellébeszéltünk. A véleményekre — újra hang­súlyozzuk — szükségünk van. S miután szándékaink az előbb vázoltak, különösen érdekesek azok a megálla­pítások, amelyek egy-egy vállalat, gazdasági egység munkájának elemző bemu­tatása után (ahol a vezető nyilatkozik) a munkások bizonyos fenntartásaikat hangoztatják. , Történt ugyanis, hogy legutóbb egyik frissiben nevet cserélt középvállala­tunk — a neve írásunk szempontjából lényegtelen, ugyanis másik is szerepel­hetne helyette — vezetőjé­nek szavait kérdőjelezte meg a beosztott, azaz az „egyszerű” munkás. Elmondta, a gazdasági eredmények az ő tudomása szerint korántsem olyan mértékben növekedtek, aho­gyan azt olvashatta, s a nö­vekedés ólra nem a munka- szervezés javulása, a ter­melékenység emelkedése volt, hanem egész egysze­rűen a normákat változ­tatták — azaz emelték. Ez­által jó néhányuknak nem­hogy emelkedett, de még inkább csökkent a fizeté­se. A műszaki fejlesztések sem úgy „jöttek bé”. ahogy az szépen kicirkalmazva megfogalmazódott. Jóma­gam is legalább öt olyan módszert tudnék, hogy még z*.karékosabb legyen a jó­szágom — ütött beszélgető- társam tréfásan megbecsült gépére, majd legyintett egy nagyot. De hát kérdezik ezek? — volt a mozdula­tában a lemondás, annak az embernek a türelmet­lenségével, aki tenne, ha csak picinyke biztatást is kapna. A történet szinte min­dennapos. A következtetés, amit le szeretnék vonni, sem rendkívüli. A megfo­galmazás meg egyenesen vagy hetvenesztandós. ám ennek ellenére időtlenül igát# ......a valóságban min­den demokrácia végső so­ron a termelést szolgálja.” Nem kisebb tekintély, mint Lenin vetette a papírra ezeket a szavakat. A dolog lényege ugyanis — legalábbis szerintünk — éppen abban áll, hogy a ma követelményeinek nem tud megfelelni az a mun­kahely, ahol nem számíta­nak a munkások vélemé­nyére, nem aknázzák ki a lehető legteljesebben azo­kat a termelési tapasztala­tokat, amellyel csakis a gép mellett álló rendelkezhet. Van persze más vonulat is. Nevezetesen a rengeteg munkahelyi fórum, a szak- szervezeti, a termelési, a párttanácskozások, értekez­letek sora tulajdonképpen azt is szolgálná, hogy a ve­zető tájékoztassa a beosz­tottait az eredményekről, a gondokról meg a feladatok­ról. Legyenek azok akár­mekkora jelentőségűek is, mindenképpen a legszűkebb munkahelyi közösségre tar­toznak, hiszen ott keletkez­tek, tehát ott is kell azokat megoldani. Jó példát is hozhatunk, hiszen azokból is van, sze­rencsénkre, bőséggel. A konzervgyár vállalati taná­csának ülésén egyik alka­lommal ugyanis az egyik tanácstag — . mellesleg, csakúgy, mint írásunk előb­bi szereplője, szintén „egy­szerű” dolgozó — arra hív­ta fel a figyelmet, hogy a különböző fuvarszervezési megoldások javításával nemcsak kevesebbet kelle­ne költeni erre, de még a minőség is'javítható lenne, hiszen kevesebbet zötykö- lődne a kényes portéka a városok között. Bizonyos, hogy ahol a munkás eny- nyire szívén viseli gyárt­mánya sorsát, ott számon is fogja kérni az intézke­dést, valamint az is, tenni fog legszűkebb munkaterü­letén, hogy a lehető leg­gyorsabban késztermékké alakuljon a felvásárolt anyag. Nos, ahol számítanak a dolgozók véleményére, ott termelési tényezővé válhat minden ember alkotó ked­ve. s annak a bizonyos egy­szerű münkásnak apró ja­vaslata. műszaki ötlete is. S a hangulati tényezőkön túl a gazdasági eredmé­nyekben is megmutatkozik. Ballai Ottó Kuíaíóiniézetbő! Megkíméli a méfieket Üj termékeket gyárt a tavaszi növényvédő szezonra a veszp­rémi Nehézvegyipari Kutató Intézet kísérleti üzeme, amely­ben a saját fejlesztésű szerek kis mennyiségű készítésére rendezkedtek be. Egyik fő ter­mékük a Nevifosz nevű ro­varölő szer, amely kiválóan alkalmas a cukorrépa, takar­mányrépa, kender, len, repce, lucerna, borsó és gyümölcs- kultúrák védelmére. IjUcínyei közé tartozik, hogy megkíméli a méheket. Ebben az esztendőben 2500 hektárnyi terület védelmére elegendő szert gyártanak a nagyüzemi kipróbáláshoz, de a fűzfői Nitrokémiánál már épül az évi 400 tonna kapacitású Nevifosz-üzem. A veszprémi kutatóintézet kísérleti üzemé­ben készül — az idén 150 ton­na — a Nevirol is. Ez a szer a virágzáskor a terméskötödést segíti. Gyártják továbbá a Nevibész nevű hatékony vad­riasztó szert. mm A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 95. SZÁM 1986. Április 23., szerda Ismét 2 tejfelvásáriásról (11.) Válasz a termelők kérdéseire írásunk első részében a háztáji kisgazdaságok áital termelt tej begyűjtésének jelenlegi körülményeit vizs­gáltuk, nagy ban támaszkodva a Közép-magyarországi Tejipari Vállalat körösi sajtgyárának igazgatója. Pintye Attiláné tájékoztatására. Az alábbiakban a csemői No­vember 7. fenn elősző vetkezettel szerződéses viszonyban álló tejtermelők kifogásaira, kérdéseire igyekszünk megadni a választ, szintén az igazgatónő jóvoltából. — Miért bizonytalan, azaz változó a tejpénz kifizetésé­nek időpontja? Tűzálló falazóanyagok Korszerűsítik a tüzelőberen­dezések, a kemencék és a ka­zánok belső tűzálló falazó­anyagainak, a különféle sa- mott-termékeknek, betonoknak és döngölőmasszáknak a gyár­tását a Magnezitipari Művek­ben, ehhez 280 millió forin­tért felújítják a vállalat alu- míniumszilikát gyáregységének egyik telepét. A rekonstrukció eredménye­ként jelentősen javulnak az itt dolgozók munkakörülmé­nyei, a tűzálló anyagok minő­sége a korábbiaknál jobb és egyenletesebb lesz, s lehető­ség nyílik a megrendelések rugalmasabb kielégítésére. A felújítás során átalakít­ják a m,ár elavult előkészítőt, korszerűsítik az alapanyagok őrlését, keverését és adagolá­sát, új berendezések munkába állításával automatizálják az adagok kimérését, pontosabbá teszik minden egyes gyártási tétel összeállítását. Lebontot­ták a falazótéglák.kiégetésére szolgáló régi, már csaknem 100 éves körkemencét, helyet­te magasabb technológiai szín­vonalú alagútkemencét építe­nek. Ennek üzembe állításával a korábbiaknál jóval rövidebb idő alatt égetik majd ki a nyers téglákat késztermékké és könnyebb lesz a kemencét kiszolgálók dolga is, a téglá­kat formázó préseket már ko­rábban kicserélték méretpon- tosabb, nagyobb teljesítményű berendezésekre. A telep felújítását az év. vé­gére fejezik be. Az itt készülő termékek tartósságának, minő­ségének javulásával a felhasz­nálók forintokkal mérhető elő­nyökhöz jutnak, hiszen nem mindegy, hogy például egy acélolvasztó kemencét milyen időközönként kell leállítani a megrepedezett, elöregedett belső falazat átépítése miatt. Finom apró kavics A milliméter negyedrészé­nél is kisebb átmérőjű kavics kitermelését kezdték meg a gyékényesi bányában. Eddig a legapróbb szemcsék átmérője 0.32 milliméter volt, új ros­ták felszerelésével azonban megteremtették a feltételeit annak, hogy 0,24 milliiiméter .nagyságú köveket szállíthas­sanak a megrendelőknek. Faként az építőiparban a betonkészítésnél fontos, hogy az adalékanyag szemcsézettsé­ge minél apróbb legyen. A dél-somogyi bányából az év első negyedében kilencvenezer köbmétert termeltek ki, ame­lyeket naponta öt tehervonat- tal és közúton tehergépkocsi­val szállítanak el. Az idén munkába állított új mosóberendezésekkel olyan alaposan megtisztítják a ka­vicsot, hogy a korábbi hat— tíz százaléknyival szemben most már mindössze három— három és fél százalék idegen agyagot és iszapot tartalmaz. A kisfiú óvatlanul szaladt át az úttesten, és máris meg­történt a baj. Égv gépkocsi gázolta el, s most aléltan fek­szik a földre terített puha pléden. . Társa határozott, szakszerű mozdulatokkal pró­bál lelket verni beléje. Igye­kezete sikerrel jár. mert mire a mentő megérkezik, a fal- fehér arcú gyerek lassacskán magához tér, s értetlen pil­lantásokkal tekinget az ön­kéntes ápoló arcába. Most még csak játék... Boldogulnak, ka segíteni kell Talpra ugrottak Aztán újabb baleset borzol­ja fel a kedélyeket. Most egy kislány szorul ápolásra, a tornaterem bordásfaláról zu­hant le. Súlyos, nyílt törése van. Minő szerencse, hogy az elsősegélynyújtók megint kéz­nél vannak. Előkerül a köt­szer. s néhány perc múlva a vékony karocskát Kramer-sín és vastag pólya óvja. A többi az orvos dolga lesz. De saj­nos még mindig nem szakad vége a .bajok sorozatának, valakit áram sújtott, s most őt is ájuitan, égési sérülések­kel a testén ápolják. A beavatatlan szemlélodőt bizonyára mélységes szomo­rúság fogná el az események láttán, oly élethű a kép, s fölöttébb elcsodálkozna, ami­kor a gyakorlat végén a se­besülteket egyszeriben vidá­man talpra ugrani látja. Mi­velhogy — és szerencsére — mindez csak verseny volt. Középiskolás diákok álltak rajthoz a minap a Toldi is­kolában bebizonyítani, ki tud többet az alapvető egészség- ügyi ismeretekből elméletben és gyakorlatban egyaránt. Rá­adásul még csak nem is szak­mabeliek voltak ők, csupán lelkes, tettrekész tagjai, ha úgy tetszik amatőrjei a vörös­keresztes mozgalomnak. A Toldi iskola, a gimná­zium és a Vági István szak­munkásképző kilenc, egyen­ként 5 személyből álló csa­patokkal neveztek be eme ér­dekes, tanulságos, hasznos mérkőzésre. Nem az első al­kalom volt ez. sőt inkább már hagyományosnak mond­hatjuk. hogy a városi Vörös­kereszt-szervezet az évközi tanfolvamok befejeztével min­den tavaszon megrendezi a közép- és általános iskolások — ez utóbbira április 23-án kerül sor — elsősegélynyúj­tási és csecsemőápolási ver­senyét. Lelkes csapatok A legutóbbi esemény kap­csán Bodrogi Istvánnénak, a városi Vöröskereszt-szervezet titkárának a véleményére is kíváncsiak voltunk. — Miben különbözött a mostani rendezvény a koráb­biaktól? — Szembetűnő javulást ta­pasztaltunk a csapatok fel­készültségi színvonalában. Természetesen nem kívántuk el senkitől, hogy az egészség- ügyi ellátás tényleg nagy szakértelmet kívánó, kompli­kált fogásait ismerjék, mind­össze azt akartuk látni, hogy az alapvető elsősegélynyúj­tási, illetve csecsemőápolási tudnivalókat a gyakorlatban is alkalmazni tudják. Ügy 'ér­zem. a tanfolyam k elérték céljukat.- sokat nyomott a lat­ban, hogy a felkészítést most szakember végezte. Csikós Éva ifjúsági védőnő nagy hozzáértéssel, odaadással ta­nította a gyerekeket. fi fiúk is ügyesek — Hogyan alakult a ver­seny élvonala? — Az öt elsősegélynyújtó szakos csapat közül a Vági István szakmunkásképző ta- pulói és a gimnázium leány­csapata mennek a rövidesen sorra kerülő megyei verseny­re. A csecsemőápolók közül pedig a Vági iskola lelkes, ünves csapata lett az első. ér­dekes mód, fiú létükre is jelesre vizsgáztak abból, .ho­gyan kell a kisbabákat szak­szerűen ellátni. Persze valamennyi verseny­zőnek sokat kell még tanul­nia, főleg gyakorolnia, de a legfontosabb követelményt teljesítették, megszerezték az alapkészséget, amivel szükség esetén boldogulni tudnak, ha bajba jutott embertársaikon kell segíteniük. A versenyzők aktivitásán túl feltétlen meg kell köszönnünk a házigazda iskola támogatását, amit a rendezvény lebonyolításához nyújtott, s nem utolsósorban dr.Vargáné Fiilep Magdolná­nak, az ifjúsági munkabizott­ság vezetőjének és Bátor Má­riának. az iskola nevelőjének szervező munkáját. Miklay Jenő — A tejpénzt vállalatunk átutalja a csemői szövetke­zetnek, természetesen mindig idejében. A szövetkezet köte­lessége lenne időre s azonos időben kifizetni a háztáji ter­melőknek a tejpénzt. Nem tudjuk, miért gond a pontos, időbeni fizetés a gazdaság­nak. De ugyanígy azt sem tudjuk, hogy milyen alapon fizeti ki a tejpénzt a tsz, ha a tejet nem termelőnként mi­nősíti. — Igaz-e, hogy az albegyűj- tők nem kapnak elég vegy­szert a tejkádak mosásához, fertőtlenítéséhez, s jogosan hiányolják-e a munkavédel­mi eszközöket, s az átvételt igazoló formanyomtatványo­kat? — Ha a gazdák bármilyen anyagot, eszközt igényelnek, s bejönnek érte Nagykörösre, az üzemünkbe, az eredeti megállapodás értelmében mindent megkapnak, amivel mi is rendelkezünk. Ezeknek az anyagoknak, eszközöknek az árát egyébként a tejpénz­ből szoktuk levonni — vála­szolta kérdéseinkre Pintye At­tiláné, majd a következővel magától hozakodott elő, egy korábbi írásunk téves infor­mációját kijavítandó: — Három egész hattized zsirszázalék fölötti zsírkilo­grammonként fizetünk tizen­egy forintot, nem úgy. ahogy a korábbi cikkben megjelent — jelentette ki az igazgatónő, majd hozzáfűzte, hogy ezzel az adattal semmire sem men­nek az albegyűjtők, mert a zsírszázalék megállapításához nem értenek, nincs is ahhoz megfelelő fölszereltségük. Végül a három évvel ko­rábbi időkre emlékezve el­mondta Pintye Attiláné, hogy amikor a vállalat közvetlenül vette át a nyárkútréti és a felsőjárási kisgazdáktól a te­jet, 3,8-es és 3,9-es zsírszáza­lékokat állapítottak meg, ugyanaz manapság átlagosan nem több 3,5 százaléknál. A 8,5-es zsírmentes szárazanyag­tartalom alatti tej átvételét pedig meg kellene, hogy ta­gadja a vállalat. A termelőszövetkezetekkel kötött szerződés szerint nem is szabad átvenni a rossz mi­nőségű tejet, függetlenül at­tól, hogy e paramétereket fi­gyelembe véve mennyi tej marad egyes gazdaságok nya­kán! Ezek után egyetlen kérdé­sünk maradt még, a követ­kező: , Szükség van-e valójában a háztájiból származó tejre, vagy ezek a kisgazdaságok csak nyűgöt jelentenek a cse­mői termelőszövetkezetnek? Aszódi László Antal (Vége) Sporthírek Sieve Kupa-viadal Birkózók több versenyen Szénvásár Korai még telet emlegetni, hiszen néhány hete csak. hogy kilábaltunk belőle. Ám azt mondjak, tüzelőről soha nem lehet elég korán gondoskodni, az előrelátó gazda, ha teheti, már tavasszal bevásárol a Tü- zcp-telepen. Ha éppen mos­tanában küldi szénért a fuva­rost, jól jár, ugyanis hétfőn árengedményes tüzelőakció kezdődött. Mint megtudtuk, a hazai szenek száz kilogram­monként 15 forinttal, a hazai brikettek pedig 10 forinttal kerülnek olcsóbba. Egyszerre három versenyen tervezték az. elindulást a Nk. Kgy. birkózói. Túrkevén 170 indulóval két­napos volt az országos serdülő kötöttfogású Keve Kupa-via­dal, ahol több értékes helye­zést értek e! fiataljaink. 53 kg-ban (16 induló közül): 3. Nagy János, jó versenyzéssel. 57 kg (26): 6. Szűcs Attila, hosszabb kihagyás után. jól birkózott. 62 kg (32): 5. Törő- csik Zoltán, egy súlycsoport­tal feljebb is jól helytállt. 72 kg (18): 2. Paros György, idei legjobb eredményével. Az olimpiai pontok alapján ösz- szeállított pontversenyben a Nk. Kgy. Kinizsi hatodik lett, 26 egyesület közül. Költségkímélés miatt a két korcsoport két, egymás utáni napon külön vetélkedett — Tatabányán csak az úttörő B- korcsoportosok 205 főt meg­mozgató országos szabadfogá­sú Mikrolin Kupa-versenyén indultak el körösiek. 35 kg (36 induló): 3. Balogh Antal (remek; ió birkózással). 49 kg (34): 7—8. Tóth Péter. VILLÁMTORNA A gimnáziumi pályán öt csapat körmérkőzésével, 2X10 perces idejű mérkőzésekkel kö­zépiskolás kispályás labdarú- gó-villámtornát rendeztek. A szoros mezőnyben jó játék alakult ki és végül 7 ponttal, s 13-3-as gólkülönbséggel a Nk. Toldi DSK (Bán Zsolt — Gon- da Zoltán. Dani László, Do­bos Attila, Türei Ferenc — utóbbi lett a gólkirály —. Fe- kecs Zoltán. Szabó Zoltán. Szabó Róbert. Mácsai Károly) csapata megérdemelten vitte el az Arany-vándorserleget, 2. a Ceglédi Gimnázium G; 3. a Nk. Szakmunkásképző 5; 4. a Nk. Gimnázium A 3; 5. a Nk. Gimnázium B 1 ponttal. TORNÄSZFIÜK Két korcsoportban váro­sunkban. a Toldi-tornacsar- nokban rendezték a férfi után­pótlás megyei tornász-csapat­bajnokságát. Örvendetes, hogy több helyi csapat indult, és hogy itt voltak a százhaiom- battaiak is. Hat szeren három óra hosszáig tartott a verseny. Ifjúsági II. osztályban: 1. Nk. Kgy. Kinizsi ,(Sinkó Csa­ba. Karsai Lajos. Bognár Fe­renc, Kasza Tamás, Sinkó Zol­tán) 262,7 ponttal. Serdülő II. osztályban (4 csa­pat közül): 1. Nk. Kgy. Kini­zsi A (Zagyi Gábor. Kurgyis Ottó, Madár Zoltán, Sebes­tyén András, Józsa Sándor, Podhorszki Róbert) 265.4 ; 2. Nk. Kgy. Kinizsi B (Czövek, Kiss D., Tóth T . Pap R„ Pap A.. Fehér) 256,9: 3. Nk. Kgy. Kinizsi C (Árki. Gere, Lóié, Finta, Zagyi, Tarnavöígyi Z.) 207.8 ponttal. SZERDAI SPORTMŰSOR Labdarúgás. Kinizsi-sport­telep, 15.30: Nk. Kgv. Kinizsi «erdülők—Ceglédi VSE serdü­lők OSK. 17 óra: Nk. Kgy. Ki­nizsi ifi—Ceglédi VSE ifi OIK-mérkőzés. S. Z. Mozi A nagyteremben Piedone Egyiptomban. Szí­nes. szinkronizált olasz ka­landfilm. Előadás 6 és 8 óra­kor. A stúdióteremben Fali'tiró. Színes magyar filmszatíra. Fél 6-kor. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents