Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-22 / 94. szám

NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 94. SZÁM 1986. ÁPRILIS 22.. KEDD A személyiség teljes értékű kibontakoztatása Aktív tömeg, öntevékeny egyén Szinte alig múlik el nap mostanában, hogy valami­lyen formában ne esne szó a különféle iskolák nevelési, oktatási munkájáról a rádióban, tv-ben. Az eredmé­nyek mellett ae elméleti és gyakorlati területen dolgo­zók egyre nyíltabban tárják fel a tapasztalható negatí­vumokat. A megváltozott társadalmi-gazdasági helyzet egy merőben más iskolaszellemet, szerkezetet és gyer­mek-megközelítési módot vár el. Az illetékes szakem­berek, sokrétű hazai es nemzetközi felmérések után, 1983-ban kidolgozták a közoktatás fejlesztésének táv­lati koncepcióját, amelyet a Pedagógiai Szemle 11. számában nyílt vitára is bocsátottak. A minisztérium 1984. május 10-i ülésén jóváhagyta a fejlesztő program hosszú távú elképzeléseit. így nemsokára a megfelelő tájékoztató dokumentumok megérkeznek az iskolákhoz, ahol nevelési értekezleteken pedagógusok ezrei is­merkednek meg a legtöbb vonatkozásban újat mutató elképzelésekkel. A VII. Pest megyei peda­gógiai napok rendezvényének keretében városunkban dr. Füle Sándor főiskolai tanár tartalmas ízelítőt adott a ma­gyar közoktatás fejlesztésének időszerű kérdéseiről a szép számmal megjelent hallga­tóságnak. A fejlesztés néhány általános kérdését taglóivá részletezte, hogy az életkori és egyéni lehetőségek teljes, sokoldalú kibontakoztatása más megközelítést igényel, mint korábban. Önállóság, önellenőrzés, kezdeményező­készség, kockázat- és felelős­ségvállalás, kreativitás, gyors alkalmazkodás stb. vonatko­zásában lényegesen erőtelje­sebb fejlesztésre van szük­ség. A mai társadalmi fejlő­dés egyre inkább elvárja az ilyen irányban is felkészített leendő munkaerőket, függet­lenül attól, hogy a későbbiek­ben mit fognak csinálni. Ezekből következik, hogy teljesen új szemlélettel meg kell szervezni az ezt segítő iskolatípusokat, s ehhez az ed­digiektől eltérő tanítási-tanu­lási folyamatot kell követni. Mindez más rendezésű tan­anyagot. tudáskövetelményt, új tanulási szervezést, meg­változott pedagógusszerepet, felkészültséget kíván meg. A jövőben az egyén egy igen dinamikus, gyorsan változó problémahelyzettel telített vá­lasztási és döntési életszituá­cióban kell, hogy helytálljon — az ..aktív tömeg”, az „ön­tevékeny egyén” kimunkálá­sához tehát merőben megvál­tozott iskolakeret szükséges. A jövő iskolájában mindez csak úgy képzelhető el, ha az oktatási intézmények olyan belső tevékenységrendszert építenek ki és működtetnek, amelyben a fentiekben emlí­tett képességek gyakorlására sokféle helyzetben és módon nyílik lehetőség. Űj fogalma­kat és tartalmat jelent az úgynevezett „egész napos” szol­gáltatás”, amely az eddigiek­től eltérően más jellegű sze­mélyi es tárgyi feltételeket igényel. A személyiség teljes értékű kibontakoztatásához sokolda­lú, komplex, differenciált munka kell, amely az új, meghatározott alapelveken nyugszik, de kellő rugalmas­sággal is bír, vagyis minden­kor képes a változásokhoz alkalmazkodni. A tevékenységi területek a következők: tanítás-tanulás, társadalmilag hasznos mun­ka, közéleti-politikai tevé­kenység, testi fejlődést bizto­sító lehetőségek, tartalmas szabadidő-tevékenység. Mind­ezek megvalósításának színte­re természetesen nemcsak az osztályterem lesz, hanem min­den olyan direkt vagy indi­rekt mód, amely a fejleszté­si területek sokoldalú megva­lósulását valamilyen módon segítheti. így az új tantervmodellt a korábbiakhoz viszonyítva lé­nyegesen rugalmasabbra ter­vezték, lehetőséget adva a sokszínű alkotó tevékenység­re tanárnak, diáknak. Az ed­digi merev osztály- és időke­retek feloldásával lehetőség nyílik életszerű tevékenység- körök szervezésére, s ez a kor követelte sokoldalú személyi­ségfejlesztést teszi lehetővé. Mindez nemcsak szakmai új látásmódot jelent. hanem olyan tárgyi feltételeket, ahol az objektumok házon belül több funkciójú épületegyüttes­sel rendelkeznek. Az „egész napos nevelési” rendszer keretei között zajló munka nem jelenti, hogy el­veszik a családtól a gyereke­ket. Az új feladatrendszerben több módot kell biztosítani, hogy az ifjúsági szervezet, a közművelődés, a lakóhely ad­ta lehetőségek és a család hatékonyan bekapcsolódjon a fejlesztési területek minél eredményesebb megvalósításá­ba. A pedagógusképzés, -to­vábbképzés. -átképzés tema­tikája az új koncepció szelle­mének megfelelően módosul. A 10 évenként beszámolóval, vizsgával záruló tanfolyamok lesznek hivatva időről időre biztosítani a szakismeret fo­lyamatos megújulását. A pá­lya vonzóbbá tétele érdekében Anyakönyvi hírek Született: Deák Sándor és Gulyás-Nagy Gabriella: Sán­dor; Szijj Mihály és Zsilik Erzsébet: Zsolt; Antal István és Bakos Ibolya: István; Pálfi István és Andó Rozália: Edi­na; Zsámboki Lajos és Med- gyesi Erzsébet: Anasztázia; Hasúr László és Korsós Edit: Gábor; Németh Zoltán és Gyulai-Balogh Irén: Adrienn; Kiss Ferenc és Tóth Mária: Edina; Barna Zoltán és Mód­ra Erzsébet: Anett; Oláh De­zső és Mokos Magdolna: Edit; Tokár Ferenc és Szűcs Éva: Viktor; Urbán Béla és Tóth Katalin: Katalin; László Zol­tán és Gráf Éva: Zoltán nevű gyermeke. Névadót tartott: Danka Ist­ván és Pothorszki Mária: Gábor és István; Bakó Kál­mán és Drexler Ilona: Ger­gely nevű gyermekének. Meghalt: Virág Józsefné Hatvani Katalin (Kálvin tér 3.); Kis Sándor (Bajcsy-Zsi- linszky u. 11.); Lauermann Antalné Kovács Ilona (Zá­tony u. 36); Csete István (Lá­zár Vilmos u. 8.); Szendi La­jos (Pocok dűlő 11.); Ádám Bálintné Mihályi ' Erzsébet (Bajcsy-Zsilinszky u. 6.); Szi­lágyi Irma (Aulich u. 19.); Csete Bálint (Honvéd u. 11.). egyre inkább bővíteni kell az anyagi és erkölcsi elismeré­sek, s a szociális juttatások körét. A közoktatás-íejlesztes leladatai. ezek megvalósulása az elkövetkező 20—30 évben a magyar közoktatás színvo­nalát, eredményességét a tár­sadalmi elvárásoknak megfe­lelően akarja veghez vinni. Oberczán József, a megyei művelődési osztály helyettes vezetője a továbbiakban a fejlesztés VII. ötéves tervé­nek Pest megyei feladatairól szólt. A megyében 90 száza­lékos az óvodai ellátottság, s a 400 új tanterem megterem­tése is lényegesen segítette az oktató-nevelői munka színvonalát. Változatlanul gond a pedagógushiány. 3700 szakemberre lenne szükség a különféle oktatási formákban. A szakfelügyelői látogatások zömmel arról tanúskodnak, hogy a nehéz helyzetek elle­nére is eredményes munka folyik. Városunkban 1983 óta a fiatal pályakezdő pedagógusok székfoglaló előadásaikkal szép hagyományt újítottak fel, a művelődési osztály kez­deményezésére. Varga Lóránt- né közművelődési felügyelő és Tóthné Zoller Klára pedagó­gus néhány gondolat erejéig visszaemlékezett, hogy az ilyenfajta bemutatkozás — sok szempontból — emléke­zetes és hasznos egy fiatal pályakezdő számára. A ko­moly munkával készült szak- dolgozatok. pályamunkák értő közönség előtt segítik meg­mutatni az ifjú szakemberek tárgyi tudását, gondolatgaz­dagságát, jártasságukat, fel- készültségüket a pályára. A minden vonatkozásban tartalmas délelőtt eseményét színesítette Wágner Vanda. Nyerges István, Halápi Györgyi fiatal, pályakezdő pe­dagógusok székfoglalója, ame­lyekben nagyon érdekes té­mákból adtak ízelítőt. A vá­rosi pedagógiai rendezvény dr. Makai Katalin művelődési osztályvezető köszöntő zár­szavaival ért véget. Szendrődi Judit Mozi A nagyteremben Piedone Egyiptomban. Szí­nes, szinkronizált olasz ka­landfilm. Előadás 6 és 8 óra­kor. Ismét a tejfelvásárlásról (1.) Gondban a termelő és az átvevő A közelmúltban nem is egy írásunkban foglalkoz­tunk a csemöi November 7. Termelőszövetkezet háztáji tejtermelő területéhez tartozó kisgazdaságok tartós gondjaival. Legutóbb arról számoltunk be, hogy a Nyárkimét dűlői gazdák elégedetlenkednek a tejpénz kifizetésének pontatlansága miatt, valamint azért, mert ?. tej minősítése átvételkor nem portánként, nem tejtermelőként történik meg. E témában két gazdálkodó szerv érdekelt közvetlenül, a csemöi szövetkezet és a Kö­zép-magyarországi Tejipari Vállalat körösi sajtgyára. A kistermelők panaszait taglaló írásunk megjelenését köve­tően azonnal megkereste tele­fonon szerkesztőségünket Pin­tye Attiláné, a sajtgyár igaz­gatója, hogy részletesen is­mertesse a tejbegyűjtés, me­chanizmusát, annak minden gondjával együtt. Természe­tesen munkahelyén fölkeres­tük az igazgatónőt, s ő, a dol­gok megértetése végett az elején kezdte ... Elöregedett — Vállalatunktól a tejbe­gyűjtés feladatát három év­vel ezelőtt vette át a csemöi November T. Termelőszövet­kezet. Éspedig történt ez azért, mert a saját tejbegyűj­tő állomásunk, amelyet bérel­tünk annak idején, nagyon elöregedett, s alkalmatlanná vált funkciója betöltésére. Anyagi lehetőségeink azonban nem tették lehetővé, hogy új tejbegyűjtőt építsünk, viszont annak a réginek a közelében éppen félkész állapotban volt a közös gazdaságnak egy épü­lete. Vállalatunk megkereste a szövetkezetei azzal, hogy vál­lalják el Nyárkútrét, Felső já­rás és Csemö kistermelőitől a tejbegyűjtést. A szövetkezet vállalta ezt a feladatot, e célnak megfelelően alakítot­ták ki, fejezték be az épüle­tet, s mi adtuk hozzá a tej­ipari berendezéseket. E válto­zásokról. tudomásom szerint, idejében értesítette a tsz az érintett gazdákat, így arról is, hogy azontúl ök fizetik ki a tejpénzt is. Továbbá még az elején megállapodtunk abban a gaz­dasággal, hogy a két külterü­leti albegyűjtőt idővel meg­szüntetik, és saját (vásárolt!) tankautóval körjáratban gyűj­tik be a tejet, s az új főgyűj­tőben tárolják hűtés alatt, hogy ott vegye át a tejet a mi szállítójárművünk. Azonban mind a mai napig a mi vállalati autónk veszi át a gazdáktól a tejet a két al- gyűjtőben — amiért termé­szetesen fuvardíjat számolunk fel a gazdaságnak —, s ez nekünk külön gondot okoz az üzemben — mondta az igaz­gatónő, majd az átvétel s a minősítés hiányosságaival kapcsolatos kérdéseinkre vá­laszolt. — Jogos a kifogás, misze­rint az algyűjtőkben nem termelőnként vizsgálják meg a tej minőségét. Ugyanis a két algyűjtőben csak fajsúlyt mérnek; a zsírszázalék, a szá­razanyag-tartalom megállapí­tására vagy savfok vizsgálatá­ra nincs lehetőség, hiszen ah­hoz megfelelő felszerelésre lenne szükség. Ám, ha ren­delkezne is a két algyűjtő Műszakonként két tonnát megfelelő felszereléssel, akkoi sem tudnák elvégezni a szük­séges vizsgálatokat, mert nem szakemberek, s így nem is taníthatók be nekik azok a műveletek. Csak a csemöi fő­gyűjtőben van lehetőség az említett részletes vizsgálatok elvégzésére. — Vagyis amíg a két al­gyűjtő létezik, addig az átvé­tel tovább is sommás rend­szerben történik? — Van arra lehetőség, hogy a körzetellenőrünk rendszere­sen. akár havonta 8—10 alka­lommal is mintavételezzen a két algyűjtőben. ha azt kéri a szövetkezet, s mi meg is tesz- szük, szívességből. De valójá­ban ez a szövetkezet feladata ienne. Azonban e téren sem jók a tapasztalataink, mert ko­rábban már megtörtént, hogy a tsz főállattenyésztőjével kö­zös mintavételezésben álla­podtunk meg. Körzetellen­őrünk jelen is volt a próba- fejéseknél, de a gazdaságot senki sem képviselte, külön­böző okokra hivatkozva. Három napig Szóval akkor három napig, míg a próbafejések tartotta«, a kifejt tej minősége meg is felelt a szabványértéknek. Ám három nap elteltével ismét jelentkeztek a minőségi hiá­nyosságok: az aiacsony zsír­százalék, a rossz fajsúly, a magas víztartalom s egyebek — válaszolta Pintye Attiláné. nem rejtve véka alá azt sem, hogy bár az elmúlt évben bevezették a nyerslej minő­sítés szerinti átvételét éppen a szövetkezetek érdekeltté tétele érdekében, a csemöi te­rületről származó tej minősé­ge továbbra sem javult. Hadd jegyezzük meg, hogy a Körösi Tejipari Vállalat nagy területről gyűjti be a te­jet: a November 7. Tsz-től (Nyárkútrét és Felsőjárás dű­lőből és Csemőből, a város­ban az Arany János Tsz köz­vetítésével a háztáji gazdasá­gokból. valamint a Ceglédi Állami Tangazdaság feketei egységétől, a kocséri Petőfi Tsz eredeti Petőfi tehenésze­tétől, Tiszakécskéről. az ösz- szevont szövetkezetek három tehenészeti telepéről kapja a tejet a vállalat. Tisztaság A kocséri Petőfi Termelő- szövetkezet a háztáji ágazat és a 2-es telepe tejét 1985 februárjától Ceglédnek adja le, az ottani tejiparnak. A gazdaságok által leadott tejet nemcsak vegyi, hanem bak- teorológiai minősítés szerint veszik át, legalábbis ott, ahol erre a technikai feltéte­lek már adottak. A háztáji gazdaságok tejét a régi mód­szer szerint, a vegyi tisztasá­got vizsgálva veszik át. Sem vegyi, sem bakteoroló- giai szempontból nincs gond a tiszakécskei tejjel. Időnként kifogásolható az Arany János Tsz által begyűjtött tej tisz­tasága. A csemöi szövetke­zet területéről számazó ház­táji tejjel azonban állandó a m'íőségi probléma! Nos. további hozzáfűzni­valónk nincs az igazgatónő által elmondottakhoz, de a tejtermelő gazdák más kérdé­seinek megválaszolására visz- szatérünk még,, szintén Pintye Attiláné tájékoztatójára épít­ve. Aszódi László Antal (Folytatjuk.) Horgászati tilalom A Kinizsi Horgászegyesület értesíti tagjait, hogy április 23-tól május elsején reggel 6-ig teljes horgászati tilalom lép életbe a tőzeges tavon. Az intézkedésre a most esedékes haltelepítés miatt kerül sor. Pontvesztés hazai pályán Munkában a kalander, a nagyüzemi vasalógép. A háromhen­geres NDK-gyártmányú berendezés, ha folyamatosan műkö­dik, akkor műszakonként 2 tonna ruhát is képes kivasalni. Képünk a Pest Megyei Csomagoló és Szolgáltató Vállalat nagykőrösi Hattyú Textiltisztító leányvállala A^cmében ké­szült. (Hancsovszki János felvétik’ Nagykőrösi Kgy. Kinizsi —Üllő 2-2 (1-1) Kinizsi: Tiger — Farkas I., Nyári, Dajka, Szőke (Szalai 50. p.), Kovács Z., Szabó, Zöl­di, Farkas J., Toricska, Sallai (Vigh 65. p.). A mérkőzés télje a Kinizsi részéről a középmezőnyben levő pozíciójának megerősí­tése volt, az üllőiek részéről a kiesés ellen való küzdelem volt a cél. Mindkét csapat idegesen, kapkodva játszott a kitűnően előkészített pályán. A 8. percben Farkas J. jól húzott kapura, a 16-oson be­lül buktatták, a megítélt bün­tetőrúgást ő végezte el, bizto­san értékesítette. 1-0. Küz­delmes mezőnyjáték folyt, a vendégek veszélyeztettek töb­bet. a hazai csapat — ért­hetetlenül — visszafogottab­ban játszott. A 20. percben Tiger öklö­zött szögletre, majd Dajka szintén szögletre hárított, öt perc múlva Zöldi szerelt re­mekül. A hazai ellentámadás­nál Toricska lőtt elhamarko­dottan. Két jó Nyári-szerelés közt, Tiger szögletrúgás után öklözte ki a labdát. Az üllői csapat volt a többet támadó. A 35. percben Tiger bravú­rosan hárított, a jó körösi ellentámadást nem tudták jól befejezni a csatárok. A 40. percben Farkas J. ígéretes helyzetben elcsúszott. Toricskát a 16-oson belül buktatták, a játékvezető to­vábbengedte a játékot. A 45. Dercben Szabó a 16-os oldal­vonalánál buktatta az üllői csatárt, bekövetkezett a szo­kásos körösi figyelmetlenség: rossz sorfal, Tiger sem figyelt jól: 1-1. A második félidő elején ve­szélyes üllői támadásnál két­szer is a felső kapufát találta el az üllői csatár. Nagy sze­rencse volt. A körösi ellen- támadásnál Kovács Z. lövése is a felső lécről pattant ki, Sallai lövését pedig védte a kapus. Most a körösi csapat volt a többet támadó. Szalai jó lövése kapu fölé szállt. A 70. percben gyors, kor­szerű körösi támadás futott a pályán: Kovács Z., Vigh, Kovács Z. volt a labda út­ja, kinek átadásából Farkas J. biztosan lőtt a hálóba. 2-1. Szabó és Vigh jó összjátéka után, az üllői kapus szögletre hárított. A 81. percben üllői partdobásnál ismét hibázott a körösi védelem és a vendégek egyenlíteni tudtak. 2-2. Ko­vács Z. elhamarkodottan ka­pu fölé lőtt. A 90. percben Szalai jó lövése alig kerülte el a felső sarkot. Hazai pályán nem volna szabad pontot veszteni. Ezt idegenből kell pótolni, ami nagyon nehéz lesz, mert ez­után jönnek az erősebb ellen­felek még hazai nályán is. Nk. Kgy. Kinizsi ifi—Üllői ifi 1-0 (0-0) Kinizsi ifi: Barabás — Ber­talan, Fercsi, Somodi, Szűcs, Balogh (Pörge) Dani, Gonda (Parázs) Onhausz (Eszes) Czinkus, Vikor. Az eddig első helyen álló üllőieket nagyon jó játékkal győzte le a körösi csapat és átvette a vezetést, egy pont­tal. A teljes csapat dicsér­hető. Góllövő: Vikor. Nk. Kgy. Kinizsi sérti.— Maglódi serd. 10-1 (4-0) Kinizsi serd.: Holló — Aszódi F.. Petrik, Dér. Csi­kós, Pécsi, Barcsay, Pörge, Oláh, Aszódi J„ Tóth. Csere: Donáth, Szrapkó, Juhász B., Karsai, Forgács, Juhász L. A nagyon tetszetősen, tech­nikásán játszó körösi csapat még több gólt is lőhetett voí- na. Minden játékos — a cse­rék is — dicséretet érdemel. Góllövő: Aszódi J. 3, Bar­csay 3, Szrapkó 2, Petrik és Oláh. P. S. Örásüzletemet áthelyeztem a Kossuth Lajos u. 26. sz. alő! a Kossuth Lajos u. BO/A szám alá. Kovács László, Nagykőrös. Figyelem! Az ATI nagykőrösi is­kolája személygépkocsi-, motor­kerékpár-vezetői tanfolyamot in­dít április 22-én. Jelentkezés a központi újságárusnál. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents