Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-21 / 93. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 93. SZÄM me. Április 21., hétfő Emberségből: jeles Három évtized az otthonban — Gyula nagyon szereti a kóiát — mondják jókedvűen a hölgyek. Gyula sem szomorú, összeszedi a szódásüvegeket és elviharzik a boltba. — Nekem mindegy, milyen kóla, én mindegyiket megiszom, gondozó néni — szól vissza búcsúzóul. Az útvonal rövid. Csak ki kell sétálná a Kazinczy kúriából, átmenni a nagy parkon, a Körösi úton meg már ott van a lerakat. Mi azonban az irodában maradunk. A vezetőnő írógép fölé hajol, ki tudja, hányadik beszámolót keli így jegyeznie: Cegléd Városi Tanács V. B. Szakosított Szociális Otthon, Abony. Amíg Gajdos Istvánná gépei, Halász Sándorné könyvelővel és Sevcsik Endréné élelmezésvezetővel az ottlhon létrejöttéről beszélgetünk. ins UU9 — Működött itt Abonyiban egy szegényház az Űjszászi úton. Ott most egészségház van. Talán 1950-ig apácák végeztek ilyenfajta missziós tevékenységet. A rendek feloszlatása után pár emberrel kezdte meg működését az intézmény. Az itt dolgozók közül többen a hatvanas évekében érkeztünk ide. — 1976 óta vagyunk szakosított otthon — veszi át a szót Gajdosné. — Ez annyit jelent, hogy azóta csak született értelmi fogyatékosokat gondozunk Aibonyban. — Honnan kerülnek ide a gondozottak? — Leginkább Pest megyéből, de van úgy, hogy mesz- szebbről is érkeznek, Szegedről, Debrecenből, Egerből. Jelenleg hetvenhárom gondozottunk van. Az életkor nagyon változó, a huszonegynéhány éves fiatalembertől a kilencvenéves néniig. Rövid körutat teszünk. Meglepő, hogy a több mint százéves lakrész sokkal jobb állapotban van, mint a tavaly épült pavilon. Az új szárnyban málló vakolat és csőrepe- désék jelzik: ebből nehezen lesz műemlék 'jellegű épület. A konyhán és a mosodában ténykedő dolgozók java része szintén a hatvanas években szegődött ide. S hogy a sajátos munkamegosztást szemléltessem: a főnővérek a kazánházban szenet lapátolnak — természetesen nem fehér köpenyben. Fajka Jánosné és a huszonhét éve itt dolgozó Bata Jánosné az egészségügyi miniszter kitüntetettjei. Egyre barátságosabb ez a kis kollektíva. Ahol a társadalmi elismerés nem a munkahelyi vezető kizárólagos előjoga, ott már csak van valami a demokratizmusból is. A főnővérek, kormosán és szénporosan is nevetnek. Nem igaz! Itt mindenki jókedvűen végzi a (más) munkáját (is), hiszen a főnővér munkaköri leírásában nemigen találjuk meg a szén- rostálást. — Ezt a munkát csak így lehet végezni, kellő türelemmel, odaadással. A gépkocsi- vezetőn és a kertészen kívül csak nők dolgoznak az intézetben, így aztán a nehezebb munkákat is ők végzik el. Persze nagy az összehangoltság az ápolók és a gondozottak között. Amit lehet, lakóink is megcsinálják, nyilván állandó felügyelet mellett. A foglalkoztatóban pedig komolyabb muníkafeladatakat is elvégeztetünk. A gondozottak bőröveket fűznek, együtt oldjuk meg a lomtalanítást, a kerti munkát. — Vannak-e konfliktusok a gondozottak ellátása közben? — Persze hogy vannak. Hol nincsenek? Ha valamit nem tudunk megoldani, segít rajA szolnoki rádió műsora 21-től 27-ig Április Hétfő, 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Hétfői hullámhossz. Falusi hétköznapok. 18.00—18.30: Alföldi krónika. Kedd, 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Két dal, egy előadó. A Liquid Gold együttes játszik. 17.15: Napjaink. Palatínus István jegyzete. 17.20: Új felvételeinkből. A szolnoki Szamuely Gépipari Szakközépiskola férfikara énekel. 17.30: Vízrendezés a Tiszán. 17.45: Könnyű hang- szerszclók szintetizátorra. Balázs Ferenc játszik. 18.00— 18.30: Alföldi krónika. Szerda, 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Frank Sinatra énekel. 17.20: Utak, hidak — a közúthálózat fejlesztése Szolnok megyében. 17.40: Beatparádé. 18.00—18.30: Alföldi krónika. Csütörtök, 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Kulturális figyelő. (A tartalomból: Színházi esték. Megújuló műS1RKÖ. Márvány-, gránit- és műkő síremlékek készítése, régiek felújítása. helyreállítása, mindenféle sírkőmunka (vidékre is), rövid határidővel, kedvező arakon megrendelhető a Ceglédi Városgazdálkodási vállalat Sírkő- üzemében : Cegléd, Külső-Körösi út — szemben az Újvárosi temetővel. — Ugyanitt MARVANYLA- POK világosszürke színben, a kívánt méretre vágva olcsó áron ikaphatók. Felhasználható: reprezentatív épületburkolatként és sírkőmunkákhoz is. velődési házaik. A rádió a régióban. Folyóiratszemle. Vi- deomozi hetente kétszer.) 18.00—18.30: Alföldi krónika. Péntek, 17.00: Műsorismertetés/Hírek. 17.05: Roppanástól Roppanásig. Könnyűzenei lemezbemutató. 17.45: Az újságíró jegyzetfüzetéből. 17.55: Hétvégi programok. 18.00— 18.30: Alföldi krónika. Szombat, 7,00—7.30: Román nemzetiségi műsor. 7.30—9.30: Kellemes hétvégét! A műsor telefonszáma: 18—111. (A tartalomból: Hírek, lapszemle. Piac, sport és programajánlat.) 8.00: Szerkesztik a hallgatók. Előadók ABC-ben. 8.40: A héten történt. 9.00: A nap hírei, eseményei. 9.30—10.00: Román nemzetiségi műsor. Vasárnap, 9.00—11.00: Vasárnap délelőtt. Zenés hétvési riportműsof. Közben: Bács- kun napló. Vezeti: Halász Ferenc. 11.00—11.30: Szlovák nemzetiségi műsor. 19.30— 20.00: Hangos újság. Az adások mindennap az 1350-es kilohertzcn hangzanak el. Szerdán panasznap A Ceglédi Városi Bíróságon május elsejétől megváltozik az ügyfélfogadás. Az eddigi úgynevezett panasznap pénteken volt. Ezentúl szerdán lesz. délelőtt fél 9-től délután 6 óráig. tunk az intézet háziorvosa, Debreceni doktor. Ö 1960-tól foglalkozik a gondozottakkal, játszik velük, még focizik is, név szerint ismeri őket — mondja Gajdos Istvánná, majd kissé harapósán hozzáteszi: — Hajaj, voltam én már olyan otthonban is, ahol még az ápoltak nevét sem tudták! A főépületben lévő foglalkoztató zsúfolásig megtelt. A lakók körül ülik a nagy asztalt, papírral foglalatoskodnak. A háttérben színes tv, zsivaj a teremben. Az egyik széken idős nénike, azt mondják, pár éve másik otthonba kellett volna mennie, de nem ment el. Szobája csinos, hangulatos, a falon családi képek, az ágy mellett kávéfőző szuszog. Az otthon dolgozói arra törekednek, 'hogy a hálószobák valóban az otthon melegét árasszák. És arra: az itt dolgozók fő jelszava a türelem legyen. Nem a hagyományos értelemben használt tü- remlességről van itt szó, hiszen ezekben az intézetekben jóval kevesebb az esély pedagógiai sikerekre, mint más területeken. m Nemegyszer előfordult már, hogy a -fiatal gondozónő két- napi munka után kijelentette: ő ezt nem bírja tovább. Hiába a szociális otthoni ápolói oklevél, emberséget nem tudnak csatolni a ceglédi vagy a ke- repestarcsai tanfolyamok végzőseinek bizonyítványához. Ezt a végzettséget máshol szerzi az ember. Valahol ott, ahol Böcsödi Ferencné, duna- varsányi idős asszony szerezte. ö a hároméves Jóskát vette gondozásba — tizenkilenc évvel ezelőtt. A ma huszonkét éves fiút rendszeresen magával viszi hétvégeken és ünnepeken. Pedig Jóska — vele született betegségénél fogva — nem tudja megédesíteni öreg napjait. Hálás lesz viszont neki azért, hogy megőrizte őt — az életnek. Böcsödinének már nem kell bizonyítvány ... Rab László Nehezen változik az életük (IV.) A felemelkedés esélyei A cigány lakosság’beilleszkedésével kapcsolatban alapvető szemléletváltoztatásra lesz szükség a jövőben, ám nem csupán a kisebbségi etnikum, hanem a társadalom egészére vonatkozóan. Ez nem fog egyik pillanatról a másikra bekövetkezni. Sok türelemre, megértésre és időre lesz szükség, annak ellenére, hogy a kezdő lépéseket már megtették az állami és társadalmi szervek a cigányság társadalmi egyenramgúsodásá- nak elősegítése érdekében. Csakhogy a másik félnek is lépnie kell, ha valóban igényli, hogy egyenrangú állampolgára legyen államunknak Ezúttal éppen azt a kérdést igyekszünk tisztázni, hogy valójában a cigány kisebbség megtette-e már az első lépéseket ezen az úton, amelynek alapja a személyi jogok és kötelességek egysége. Hogy hol tartumk ezen a területen, a megyei cigányügyi koordinációs bizottság középtávú fejlesztési tervéből vett alábbi idézetből kiderül: A beilleszkedés „Miközben örvendetes tanúi vagyunk a megyei cigányság társadalmi integrációja eredményeinek, . sajnálattal keli megállapítani, hogy az egyes rétegek nem élnek a szocialista társadalom által biztosított jogegyenlőséggel, a felemelkedési esélyekkel, sőt visszaélnek azzal. Ezen rétegek nem érzékelik kellőképpen a társadalmi félemelkedésben a saját erőfeszítéseik szükségességét: nem létesítenek állandó munkaviszonyt, inem végzik el legalább az általános iskolát, nem ismerik el az ország gazdasági lehetőségeinek korlátáit társadalmi segítésük mértékének megállapításában. Visszahat a helytelen családtervezés és az át nem gondolt betelepülés. Növekedett a szabálysértések és a bűnelkövetők száma, elsősorban a cigány fiatalok körében. Elterjedt a követelödzés és a tanácsok ügyintézőinek sértegetése. Akkor is károsak e jelenségek, ha még sajnálatosan léteznek a cigánysággal kapcsolatos előítéletek és sommás vélemények is, ügyeik intézésének gyengeségei, vélt és valós sérelmeik felhalmozódása. Váradi Gézától, a megyei cigányügyi koordinációs bizottság titkárától származik az idézet. Úgy véljük, együtt, közös erőfeszítéssel, a jogok és kötelességek egységes számbavételével és érvényesítésével valósítható meg. Ezért tovább kell fejleszteni a cigányság társ ada l mi beilleszked és ének folyamatát. A cigányság legjobbjait be kell vonni a közéletbe. így biztosítva az etnikum képviseletét a KISZ-ben. a népfrontban. a koordinációs bizottságokban, a tanácstagok és tanácsi összekötők Között E munkatársak vállalják a cigány lakosság meggyőzését és nevelését is, miközben az igényeket közvetítik a helyi tanácsoknak ... ...Miután a VII. ötéves tervben növekedik a helyi tanácsi önállóság, jobban kell segíteni a társadalmi és tömegszervezetek, tanácsaink cigányügyi tevékenységét A követelőzők A megjelölt feladatok hűen tükrözik, hogy e kisebbségi etnikum elmaradottabb rétegeinek állampolgári fegyelmét tekintve milyen gondok vannak. Ezen a téren Cegléd sem kivétel, de példa a törteit eset is, amikor a helyi tanács családi házat vásárolt egy cigány családnak. Kívülről az otthon semmiben sem különbözött a többi falubelitől, ám belül a hagyományos életforma jegyei lelhetők fel. S ez a család, mert időközben a gyerekek létszáma tizenkettőre szaporodott, most azt követeli a tanácstól, hogy kilencszázezer forintért vásároljon nekik egy nagyobb házat, mert .sók a gyerek, és kevés a hely mostani otthonukban. Jóllehet, ebben a cikksorozatban főleg a gondokról volt szó, szerencsére egyre többen vannak a példás életet élő családok, amelyek már megtették a kezdő lépést a társadalmi egyenrangúsodás felé. Aszódi László Antal (Vége) Az érem másik A tömegspor A Ceglédi Hírlap 1986. április 14-i Nagyon nehéz vesztesnek lenni című cikkében az interjú alanya elmarasztaló módon tett megjegyzést a Stylus Faipari Kisszövetkezetre, illetve személyemre. Az ügy- gyei kapcsolatban az alábbi tájékoztatást adom. Különösen furcsának tartom azt a megnyilatkozást, hogy „felmondásra késztettem” az egyik labdarúgót. Tekintettel arra, hogy az illető szövetkezetünk tagja volt, a szövetkezeti törvény alapján „késztetni” nem lehet. Különösképpen nem késztetés ez akkor, ha a megelőző időszakban a sportoló egy órára eső átlagjövedelme 29,64 forint. Szövetkezetünk tagjai miin, kaügyi és egyéb viták kapcsán 1985. évben nem fordultak döntőbizottsághoz, ami érzésem szerint azt bizonyltja, hogy intézkedéseink a gondok humánus megoldását célozták. A sportolóknak nyújtható kedvezményeket jogszabályok tartalmazzák, amelyeket mint eddig, a jövőben is maradéktalanul érvényesíteni kívánunk. Gyermekszandál a meleg napokra Hazai, piacra kilencezer pár gyermckszandált gyártanak jelenleg a FEMÜ ceglédi cipőgyárában. A tavaszi—nyári viselet — képünkön — az aljazóüzemben készül. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Bukósisak Két dolog biztosan van! jogszabály és ígéret. Csak az a baj, hogy ígéretet nem húzhatunk a motorosok fejére — magyarázza a pultnak támaszkodó eladó. Igaza lehet. Bár ki tudja, a technika mai állása mellett... Talán meg kéne próbálni. Persze akkor meg az ipar kerülne nagy bajba. Különböző méretű ígéreteket gyártani, csak úgy, egyik napról a másikra... És semmi garancia, hogy a rendőrök méltányolnák. Marad tehát egy jogszabály, aminek 48. paragrafusa minden kétséget kizáróan rögzíti, hogy 1986 első napjától fogva a segédmotoros ember kizárólag bukósisakkal együtt merészkedhet lakott területen kívülre. Világos beszéd, nem!? Csupán az nem világos, hogy az 1984 óta létező jogszabály alkalmazására miért nem készült fel a kereskedelem. Bukósisakokkal. Esetleg annak a kobakjában is ködök gomolyoghatnak, aki két házzal (20 méterrel) a városhatárt jelző táblán túl lakik, például a Pesti úton. Az ilyen motoros kedve szerint káromkodhat, mert neki azért a napi 20 méternyi kerekezésért ezer forintot kell fizetnie. Mivel ennyibe kerül egy bukósisak. Az ilyen segédmotoros nem érti meg, hogy a szabály az szabály, és minden bajok okozójának a táblát tekinti. Ha csak teheti, már amikor nem látják, jó nagyokat rúg bele, és egyéb módon is illetlenkedik. Egy gazdagabb segédmotoros persze másképp cselekszik. Beköltözik a lakott területre, pont a bolt mellé, ahol a bukósisakot lehet(ne) kapni. És lesi, várja a szállítmányt. t élvonalában Amikor a szakosztály munkaidő-kedvezményi kéréssel fordult szövetkezetünkhöz, az edzésnaponkénti egy órai kedvezményt engedélyeztem, de sem akkor, sem a jövőben az el nem végzett munkáért nem kívánunk bért fizetni. Meggyőződésem, hogy egyetlen vezetőnek sincs joga a vezetésére bízott kollektíva többi tagját megkárosítani, márpedig a munka nélkül fizetett bér és annak összes vonzata ebbe a kategóriába tartozik. Nem segíti elő a fiatalok munkára nevelését sem az, ha egy megyei szintű — tehát nem extra klasszis — sportolót ebben a korban hozzászoktatunk ehhez az életmódhoz. Ugyanis így „termelünk ki” megkeseredett, szakmához nem értő, elégedetlen embereket. Úgy érzem, szövetkezetünk nagyságrendjéhez képest megfelelően támogatja Cegléd sportéletét. Erre csak egyetlen példát: a súlyemelő kollégium 4 tagját 3 éven keresztül képzi és tanítja szakmára, tudatában annak, hogy ezek a fiatal sportolók már csak lakóhelyük miatt sem valószínű, hogy aktív dolgozóinkká válnak. A szövetkezetünkben kialakult széles körű sportélet bizonyítására sorolom fel az 1985. évi eredményeinket. A Pest Megyei KISZÖV és az OKISZ által szervezett bajnokságban sakkban megyei II. helyezés, kispályás labdarúgásban megyei IV. helyezés, úszásban és tekében megyei I. helyezés. Tekecsapatunk az országos bajnokság IV. helyezettje lett, valamint a városi szakszervezeti bajnokságban II. helyezett. A szakmunkás- tanulók 3-tusa bajnokságát a megyében szövetkezetünk nyerte. A fenti részeredmények alapján a kisszövetkezetek közötti versenyben megyei 1. helyezést ért el szövetkezetünk. Igaz, hogy ezek nem „profi’’ sportolók által elárt eredmények, de egy gazdasági egység sport iránti fogékonyságát mindenféleképpen bizonyítják. A cikkben említett sportoló sorsát nem hagyta szövetkezetünk figyelmen kívül, így szomorúan tapasztaltuk, hogy az elmúlt évben mi elveszítettük egy dolgozónkat, a labdarúgó- szakosztály egy labdarúgót, mivel ő már Nagykörösön kergeti a labdát. Reich László elnök ISSN 0133-2600 (Ceglédi Hírlap)
