Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-19 / 92. szám

Tiszta szívve!

A Hivatásos kérdezővel és „meghallgatóval” néha előfordul, hogy mi- közbcn beszélgetőpartnere látszólag a leghevesebben, leglelkesebben magyaráz, „nyilatkotik”, ő gondolatban elkalandozik, s szívesen eltenné a tollat, becsukná a jegyzetfüzetét. Mert a másik fél panelekből építi fül mondandóját, ami spanyolfalként takarja valódi véleményét. Vagy a közhelyek hamis iránytűjével óvatoskodik a tények és az „elvárások” képzelt mezsgyéjén... Az igazsághoz tartozik, hogy mind kevesebb az ilyen helyzet, de a rossz szokások, beidegződések, munkamódszerek néha öröklődnek, s nem mindenütt változnak egyformán gyorsan ... Amikor az utóbbi napokban olyan fiatalokkal találkoztam, beszélgettem, akik a mai körzeti KISZ-küldöttgyűlésre készülődtek, néha szintén megfeledkeztem a jegyzet- füzetről. De csak azért, mert magukkal ragadtak a kendőzetlenül őszinte indulataik, a vitatható, vagy az ellenvetést eleve értelmetlenné tévő eredeti gondolataik, mezítelen őszinteségük. Pedig egyikőjük- ről sem állíthatná senki, hogy nincsenek tisztában korosztályuk napi gondjaival. Sőt, éppen ezért mérvadó véleményük. Hiszen közelről, belülről tisztábban látják a teendőket. Számukra azonbqn az a lehetőség is megadatik, hogy a konfliktusok feloldásában, jövőjük megtervezésében, alakításában maguk is. részt vegyenek. Tiszta szívvel, mint az előző nemzedék költője, s tiszta fejjel, mint a maiak embereszménye.

Tfhhez fórum a mai KlSZ-küldöttértekezlet is.

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA

XXVIII. ÉVFOLYAM, 92. SZÁM

1986. ÁPRILIS 19., SZOMBAT

Tartalmi megújulásra törekedve

Jellemzően és méltóan ezúttal is tavasszal tartja kongresszusát a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség. Sorrendben a tizenegyediket. Ez a fontos politikai fórum több ok miatt is kiemelkedő jelentőségű. A társadalom, a gazdaság változásai, a közigazgatás átszervezése, a párt XIII. kongresszusásak határozatai az ifjúsági mozgalom számára is új követelményeket szabtak, magasabbra állították a mércét. Megújulásra van szükség — ezt már a KISZ fogalmazta meg s tűzte ki célul maga elé. Mi a teendő? Erről tanácskoznak, vitaikoznak hetek, hónapok óta — a kongresszusi levél alapján — a KISZ-esek. Erről lesz szó a Monori Városi Jogú Nagyközségi KISZ-bizottság mai küldöttgyűlésén is. Lapunk' más heiyén*a nagykátai küldöttgyűlésről számolunk be.

A két évvel ezelőtti köz- igazgatási átszervezést követően az ifjúsági mozgalomban is történtek szervezeti változások. A járás megszűnése, pontosabban átalakulása a KISZ-bizottság nevében, ösz- sze tételében is tükröződött.

A legutóbbi küldöttértekezletet Monoron 1984. május 5-én tartották. Az azóta elért eredményekről, felgyülemlett és leküzdött gondokról beszélgettünk Hajnal Bélával, a Monori Városi Jogú Nagyközségi KISZ-bizottság titkárával.

— A kívülállók számára úgy tűnik, hogy az elmúlt két évben erősödőt, stabilizálódott az irányító testület.

— Mi is úgy érezzük, ezt írtuk le a küldöttgyűlés eié

Kondás Imre, a 203. számú Bem József Ipari Szakmunkásképző Intézet monori kihelyezett részlegének fiatal tanára. KISZ-tanácsadó. Ebben a minőségében kapta meg is az aranykoszorús KISZ- jelvényt. Elég ritka, hogy hasonló intézet diákja vagy oktatója ilyen kitüntetésben részesül, ö maga sem tiltakozik az állítás ellen.

ííÜl

— Kétségtelen, hogy a szak- tnunkásképzőben nehezebb jó KISZ-munkát végezni, ütőképes alapszervezetet létrehozni. Mi nem vagyunk együtt egész héten, sőt a váltómű- szak miatt is elkerülhetik egymást a gyerekek. Ezért kell nekik sokat segíteni szervezéssel. ötletekkel, módszerekkel. Azután ha belejönnek a dolgokba, remekül csinálják ők áz egészet önállóan is.

— Ezek speciális gondok?

— Szerintem nem. A szakmunkásképző intézetek alapszervezeteinek betegségei gyakorlatilag a KISZ egészének betegségei. Nekünk is ugyanazokkal a gondokkal kell szembenéznünk, mint az ifjúsági mozgalom más területein dolgozóknak.

— Beszéltem olyan KISZ- vezetővel, aki szerint a szakmunkásképzőbe kerülő gyerekek elvesznek a KISZ számára.

— Én ezzel nem értek egyet. Miért vesznének* el? Vagy úgy nem lehet felvetni, hogy a KISZ vész el időnként, helyenként a számukra? Az biztos, hogy a szakmunkástanuló fiatalok sokkal reálisabban, testközelből ismerik meg a hétköznapi valóságot. Ök kint a munkahelyeken nap mint nap szembesíthetik a szavakat és tetteket. A mi

Az oldalt írta és összeállította:

Vcreszki János

meggyőző munkánkban nincs helye a szólamoknak, lózungoknak, ezek a srácok a nyílt beszédhez, az őszinte magyarázatokhoz szoknak, konkrét tapasztalatokat szereznek. Az iskola nem lehet valamiféle kísérleti telep.

— Hogyan lehet akkor ezeket a fiatalokat megnyerni a KISZ-nek?

— Csak okos szóval és vonzó programokkal. Olyanokkal, amit ők igényelnek, s lehetőleg ők is szerveznek meg. Mi például rendszeresen kisebb csoportokra bízzuk egy-egy rendezvény, kirándulás, vetélkedő előkészítését. S nagyon szívesen dolgoznak is. de csak ha látják az értelmét. Abból meg, amit előbb mondtam, egyenesen következik, hogy aktívan politizálnak is. Persze nem mindenki, mert valóban vannak, akik az ifjúsági mozgalom helyett szívesebben fordulnak a divatok felé.

— Három éve KISZ-ta- nácsadó. Változnak-e a szakmunkásképzőbe érkező gyerekek?

— Most érzem úgy, hogy jobb képességű fiatalok jönnek hozzánk. Ez nemcsak a tudásukra, hanem a magatartásukra, a dolgokhoz való hozzáállásukra is érvényes. Remélem tartós lesz ez a folyamat.

— ön szerint miről beszélnek majd különösen sokat a körzeti küldöttgyűlés résztvevői?

— A megújulásról. Erre várunk mi is.

m

w

— Elég várni?

— Hát ez az;. Szerintem eddig a KISZ-ben is jellemző volt, hogy minden „felülről” jött. Jó'is, rossz is. Eléggé leszoktunk az önállóságról. a kezdeményezésekről itt „alul” Szóval, persze hogy nem elég várni, de arra is számítani kell, hogy a megújulás nem történhet meg máról holnapra.

kerülő beszámolóban is. A KISZ-bizottság tagjainak száma tizenötre nőtt, ezáltal arányosabbá vált az egyes területek képviselete, a kapcsolattartás pedig könnyebb, hatékonyabb lett. Kiemelt figyelmet fordítottunk a gyengébben 'működő alapszerve- zetek segítésére. A folyamatosságot és jórészt az eredményességet is garantálta, hogy a testület tagjai — a korábbi időszakkal ellentétben — nem cserélődtek, s mindenki egyformán húzott. Mégsem vagyunk elégedettek, mert a huszonhét monori alapszervezet irányítása ma sem megy gondok nélkül. De a körzet más területein is akadnak problémák. Amíg a Monori Állami Gazdaság, a Rákosmezeje Tsz, a vecsési, az üllői, a sülysápi KISZ-bi- zottság testületi élete tovább javult, addig Maglódon, Vasadon, Gyomron csak gyenge eredményeket tudnak fölmutatni.

— A KISZ neve önmagában is politikai tartalmat tükröz. Vajon a kialakult vagy kialakulóban lévő cselekvési formák erősítik-e az ifjúsági mozgalom eszmei nevelő munkáját?

— Az eszmei, ideológiai képzést természetesen a legfontosabb feladatunknak tartjuk. A különböző fórumok, vitakörök jó terepei adnak a reális szocializmuskép kialakításához, az eszmecseréhez. Persze az lenne az ideális, ha már ezen a területen is bevezethetnék a legkorszerűbb technikát, az audio-vizuális eszközöket, például a fiatalok körében nagyon gyorsan népszerűvé vált videót. A sződligeti KISZ-iskolának gazdag és tartalmas kazettatára van, a körzetben viszont egyelőre elvétve akad egy-két készülék köztulajdonban.

— A politizálásnak persze csak egy-egy módszere az alkotás, a vita. A különböző társadalmi rendezvényeken való részvétel, azok előkészítésében, szervezésében történő közreműködés is hatással lehet a fiatalokra. Ide sorolhatom a FIN, az ISZN programjait, a felszabadulás 40. évfordulójával kapcsolatos eseménysorozatot, a VlT-vág- tát. A tanfolyamokon is mind többen vesznek részt, de a beiskolázás? gondok azért nem szűntek meg.

Ezért fontos a KISZ-en belül is a tervszerű, tudatos előkészítő munka. Enélkül csak részeredményeket tudunk fölmutatni, s ezért kellett a beszámolóban is leírni például, hogy a lakóterületi alapszervezetek tevékenysége alapvetően nem fejlődött. Munkájukra főleg a lakóhelyfejlesz- tő társadalmimunka-akciók, szórakoztató szabadidős rendezvények a jellemzőek. Az önálló politikai cselekvésformák még kialakulatlanok.

— Gondolom, ez nem jelenti a fiatalok gazdasági, társadalmi munkában, tanulásban. betöltőit szerepének átértékelését.

— Semmiképpen. A gazdálkodó egységek eredményei elválaszthatatlanok az adott üzemben dolgozó fiatalok, KISZ-esek munkájától. Az

utóbbiak többsége ugyanis szocialista tyúsadtag, s ezekben a közösségekben különösen sokat tudnak tenni a termelési feladatok színvonalának emeléséért. Sajnos az újítómozgalomban viszont — összetett okok miatt — a körzetbeli fiatalok nem jeleskednek. Veszített lendületéből a FAT- és az FMKT- mozgalom is. Továbbra is rengeteé értékes társadalmi- munka-akciót szerveznek viszont a KISZ-esek, gyakoriak a védnökságvállalások #is. A két középiskolában a mozgalmi feladatok sorában lényeges szerepet kap a jó tanulmányi munkára történő ösztönzés.

— A közelmúlt társadalmi változásai hozzájárultak a fiatalok közéleti szerepének növekedéséhez, de javult-e az érdekképviselet, az érdekvédelem?

Legjobban a tanácsi választások új rendszere keltette fel a fiatalok érdeklődését. Szinte yalamennyi tanácsba javasoltak jelölteket a KISZ-szervezetek, s 29 fiatalt be is választottak az állampolgárok. Persze a többes jelölés még szokatlan, buktatókat is rejt, de erre, a szervezeten belül s azon kívül is jobban oda kell figyelnünk.

Az érdekképviselet, az érdekvédelem fórumai közül még jelentősebbé váltak az ifjúsági parlamentek, amelyeken a fiatalok részvételi aránya a korábbi. 50 százalékosról 70 százalékosra nőtt. Sajnos ugyanakkor azt sem lehet eltitkolni, hogy ezek a rendezvények a gondos előkészítés ellenére sem mindenütt váltak igazi vitafórummá. A vállalati tanácsokban pedig az ifjúsági szervezet képviselete még az útkeresés időszakában tart.

— Milyen hangulatai, küldöttgyűlésre számít?

— Nyílt, tartalmas vitát remélek. A két évben elért szerény mértékű javulás fel- gyorsulását segítheti elő az őszinte véleménycsere. Az alapszervezeti taggyűléseken és küldöttértekezleteken széles körű vita bontakozotf ki az ifjúság helyzetéről, az ifjúság és a társadalom viszonyáról, a mozgalomról, a KISZ feladatairól. Kitűnt, a megújulásra szükség van, a megújítás azonban elsősorban a fiatalokon múlik. Ennek érdekében mi is meg akarjuk tenni a magunkét.

Már hagyománynak számít, hogy a körzetben KISZ-esek az úttörőkkel közösen minden év tavaszán felszabadulási emlékűn-án vesznek részt a budai hegyekben. A felvétel a gjömrői fiatalokról készült feladatmegoldás közben

A közösségek döntsenek

Ifi ke!! nyitni ai ajtókat

Nagy hajosné, az üllői KISZ-bizottság titkára 1980 decemberében először a községi alapszervezet titkára lett.

— Alapszervezet?! Velem együtt négyen lettünk. Két év múlva viszont, amikor leköszöntem, már huszonnégyen voltunk, s olyan eredményeket tudtunk magunk mögött, mint például egy játszótér megépítése.

— Hogyan sikerült ezt elérni?

— Sok munkával, jó szervezéssel, rengeteg győzködéssel. Ügy kezdtük, hogy mindenki hozott magával valakit, azután az is másyalakit. Azután megbeszéltük, hogy; mit csináljunk. Az az érdékes] hogy a különböző munkaakcióink mindig vonzóbbnak bizonyultak, mint a klubrendezvények vagy kirándulások. Valaki Jött egy ötlettel, s ha a többiek is egyetértettek vele, már hozzá is fogtunk megcsinálni.

—> Aztán mégis lemondott.

— Muszáj volt, nem bírtam volna akkor tovább jól csinálni. Az építkezés kellős közepén tartottunk, az egyik gyerekem óvodás volt, a másik iskolás, a férjem rendszerint este is dolgozott,'így azután vittem őket is magammal a KISZ-be.

imn

taüt

— De fölépült végre a házuk.

— Föl végre-valahára. Persze a KISZ-bizottságnak továbbra is tagja maradtam, szervezőtitkárként. Ez kevesebb kötöttséggel járt. Járt volna. Ugyanis a titkárok folyton cserélődtek, én meg maradtam, s két váltás között megint csak rám maradt minden. Azután nemrégiben azt mondták: hát akkor csináljam titkárként. S megválasztottak.

— Elégedett a nagyközségben a szervezettséggel?

— Nem. Itt Üllőn is nagyon jó munka folyik az úttörőcsapaton belül. A gyerekek lelkesen, aktívan dolgoznak. Azután, ha elvégzik az általánost, nagyon sokan elvesznek a KISZ számára. Még szerencse, ha egy jó középiskolába kerülnek; de ha valaki szakmunkásképzőbe megy vagy dolgozni, elszakad a mozgalomtól. Az a baj, hogy nem csinálunk jobb propagandát a KISZ-nek. Mi' saját magunk, hogy „lássátok fiúk, lányok érdemes közénk jönni!” Persze, ez a KISZ-munka megbecsülésén is múlik, mert nem minden munkahelyen nézik jó szemmel a tisztségviselőket, akiknek bizony munkaidőben is akad elintéznivalójuk.

cüli

— Miről vitatkozna szívesen a küldöttgyűlésen?

— Arról, hogy én nem értek egyet a tagfelvétel keretek közé szorításával. Aki akar, jöjjön közénk, akárhány éves is. A többiek úgyis megválasztják, hogy megtűrik-e maguk között, beillik-e a közösségbe. Nem becsapni kell az ajtókat, hanem kinyitni.

Nagy Lajosné a közelmúltban vehette át az aranykoszorús KISZ-jelvényt.

Hagyomány

sadalmi munka

A monori körzet KISZ-esei hagyományosan szívesen vállalnak társadalmi munkát. Az ezekből az akciókból befolyt pénzt az elmúlt években a Battonyán épülő S.O.S. gyermekfalu javára, a VIT-a lapra, az új Nemzeti Színházra, a földrengéskárosultak megsegítésére ajánlották föl. A monori alapszervezetek 35 ezer forinttal járulnak hozzá a művelődési központ felújításához.

HÚSZAK ANDRÁS, a monori József Attila Gimnázium negyedikes diákja nemrégen kapta meg a KISZ KB dicsérő oklevelét. Ám — ami meglepő

— nem az iskolájában, hanem a lakóhelyén, Gombán végzett kiemelkedő mozgalmi munkájáért.

— Kicsit furcsa ez. Aki a JAG-ba kerül, az igyekszik ott bekapcsolódni a KISZ tevékenységébe. Nem?

— Lehet, de én nem tartozom közéjük. Véleményem szerint egy középiskolában soha nem lehet olyan jó KISZ- munkát végezni, mint a lakóterületen.

— Ebben sem mindenki ért egyet veled.

— Megmondom, hogy miért gondolom így. Az iskolákban

— sokan azt hiszik, vagy igaz is — jó pontnak számít, ha valaki KISZ-tag. Ezért olyanok is belépnek, akiket igazából nem is érdekel a mozgalmi munka. A területi alapszervezetekbe viszont csak azok jelentkeznek, .akik tényleg oda- tartozónak érzik magukat, vagy vonzó számukra az adótt közösség. Ott kevésbé fenyeget a felhígulás veszélye.

— Te még egy éve sem végezted el az általános^ iskolát, amikor KISZ-titkár lettél Gombán. Nem volt korai a döntés?

— Az biztos, hogy nagy bátorság volt elvállalni ezt a funkciót. Az igazsághoz tartozik persze, hogy kényszerhelyzetben voltunk. A régi KISZ- tagok 5—7—10 évvel idősebbek nálam, ők mindenben nagyon sokat segítenek, de vezetőként hosszú (távon már nem számíthatnak rájuk. Persze azért nem voltam egészen gyakorlatlan. Nálunk az úttörőcsapatban nagyon jó munka folyik, ott szereztem már ta- pasztalatokat a mozgalmi munkához. Egy kiváló őrsnek voltam a tagja, nyolcadikban és is kiváló úttörő lettem, s azóta is ifivezet'ő vagyok. Az úttörőszervezetben, a KISZben is az a lényeg, jó programokat kell a fiataloknak kínálni, s akkor nagyon is érdeklődővé válnak. Mi mindig részt veszünk a községszépítő munkában, közös kirándulásokat szervezünk, s olyan előadókat hívunk meg a politikai vitakörünkbe, mint például ifj. Marosán Gnörgy, a KB munkatársa, akivel valóban reális . dolgokról, nyíltan tudunk beszélgetni.

— A küldöttgyűlésen szerinted miről esik majd a legtöbb szó?

A LEGFONTOSABB téma most a KISZ átalakulása. Mindenki újat akar, de nem mindenki tudja pontosan, hogy mit. Én ezárt is fontosnak tartom, hogy inkább kevesebben legyünk, de olyanok, akik szívvel-lélekkel vesznek részt az ifjúsági mozgalomban. Nem kell félnünk a változásoktól.

ÍSSN 0133—2851 (Monori Hírlap)

A felhígulás veszélye

Kevesebben többet érhetnek

i *

lem elég várni

Megszokni az ©niilóságot