Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-19 / 92. szám

I08R. Április io., szombat A GATE-n az új már régi gyakorlat A passzivitás csak látszólagos Szoboszlay Sándor valóban kívülről-belülről, több szempontból és folyamatában ismeri a Gödöllői Agrár­tudományi Egyetem KISZ-életét. öt esztendeje végzett a mezőgazdasági karon, majd a mikrobiológiai tanszék ösztöndíjasa lett. . Tavaly óta tanársegéd, közben ledok­torált, jelenleg a kémiai tanszéken dolgozik. A moz­galomban is több funkciót betöltött, és tavaly, amikor a KISZ egyetemi bizottsága váratlanul titkár nélkül maradt, rá esett a választás. A márciusi küldöttgyűlé­sig volt hivatalban. Most már tisztséget nem vállal, de tapasztalatait szívesen bocsátja tarsai rendelkezésére. • Mi jellemzi az egyetemi KISZ-életet? Netán nálatok is válsághangulat van? — A mezőgazdasági felső- oktatás ebből a szempontból jobb helyzetben van, mint a többi intézmény. Megfelelő a légkör, az állami, a szakmai vezetés igényli a KISZ tevé­kenységét. Hosszú idő alatt vívtuk ki azt, hogy számítsa­nak a véleményünkre. S nem születik olyan döntés, amely­ben ne vennénk részt. Sok napi harcon, kellemetlen csa­tákon át vezetett az út idáig. Ügy tűnik, érdemes volt azo­kat megvívni. Természetesen a jó légkör csupán egy felté­tel ahhoz, hogy eredményesen lehessen dolgozni. Nekünk ott kell lennünk mindenhol, fel kell karolnunk a hasznos kez­deményezéseket. Sikerült azt elérnünk. hogy bármilyen gond vagy ötlet fogalmazódik meg, akkor azzal először a KISZ-hez fordulnak. Tehát válsághangulatról nem beszél­hetünk. • Ezek szerint mindén tö­kéletes, minden a legnagyobb rendben van? — Nem. Ä magam tapasz­talatából is tudom, hogy visszaköszönnek a problémák, majdnem ugyanazok, mint 15 esztendeje. Ennek nálunk kü­lönösen megvan az eseiye, hi­szen ötévente cserélődnek a hallgatók, akik beleütköznek ugyanazokba a dolgokba, mint elődeik. Ez a sajátos Helyzet a KISZ-vezetökben únöttságot' szülhet,' mert" már számtalanszor foglalkoztak ugyanazokkal a kérdésekkel. Ezért az a jellerpzö, hogy mindenütt s így nálunk is van egy-egv összeszokott gár­da, amely jól dolgozik, de a tag­ságra részleges hatással van. S ezt nem is csodálom, mert a hallgatók nagyon be van­nak fogva, ötnapos munkahét alatt kell teljesíteni a tanterv követelményeit, előadásra, gyakorlatra járni stb... És amellett van számos jól fel­szerelt kör, amelyek nem­csak az oktatáshoz kapcsolód­nak, hanem a szabad idő más­féle eltöltéséhez is. Érdeklő­dési kör szerinti csoportok szerveződtek, olyanok, ame­lyeknek megalakítását a KISZ KB most vette fel a program­jába. • Akkor ez a passzivitás csak látszólagos, hiszen vala­mennyi tevékenység mögött ott áll a KISZ és azon mun­kálkodik, hogy a tagság jól * • érezze magát. .. ___________ — így igaz, a passzivitás tényleg csak látszólagos. Mert nem azzal kell lemérni az ak­tivitást, hogy hányán mentek el a KISZ-gyűlésekre. Előfor­dul, hogy csak kevesen, de hiba volna azt mondani, hogy emiatt az utolsó órában vagyunk. Ha ugyanis komoly a téma, ha tétje van egy ösz- szejövetelnek, akkor nem kell senkit sem nógatni. így tör­tént például a szeptemberben életbe lépő új oktatási törvény tervezetének vitájakor is. • Beszéljünk erről bőveb­ben, hiszen ebben a kérdésben nagy a KISZ felelőssége. Mos­tani állásfoglalásotok a követ­kező diákgenerációra is ha­tással lesz. — Ügy kezdődött, hogy a koncepció megvitatására na­gyon rövid határidőt kaptunk, amelyet aztán a KISZ KB közbelépésére meghosszabbí­tottak. Közben azonban olyan hírek keringtek az egyetemen, hogy a KlSZ-bizottság már kialakította a saját álláspont­ját. s azt tovább is ktiidte. két KISZ-en kívüli fiú is ne-' kém szegezte a kérdést: tényleg így van? Mondtam, hogy nem, bár megtehettük volna, de inkább arra gondoltunk, hogy hallgatói fórumot tar­tunk. J'ó lenne, ha ti szervez­nétek meg. Másnap jöttek a válasszal: rendben. A találko­zón szembesítettük a KISZ-bi- zottság, a hallgatók és az ok­tatók véleményét. S annak alapján készítettük el a doku­mentumot, amelyet elküld- tünk a Művelődési Miniszté­riumba, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumba és a KISZ KB-ba. Több ki­fogásunk is volt, de főképpen azt akartuk, hogy a törvény keretjellegű legyen, s min­denütt a helyi sajátosságok­hoz igazodjon. Az azóta tör­téntek azt bizonyítják, hogy ezt sikerült elfogadtatnunk. • Gyakran éri az egyetemi KISZ-t az a vád, hogy nincs városi, megyei, országos kite­kintése. Ugyanakkor jók a külföldi kapcsolataitok. Hogy van ez? — Mint mondottam; a hall­gatók, az oktatók nagyon le­terheltek. Egyszerűen nincs idejük látszatdolgokban részt venni. És nekünk az az el­sődleges célunk, hogy haszno­san töltsék el az egyetemi éveiket. Ugyanakkor nyitottak a programjaink az ifjúsági, a video-, a filmklubokban, a moziban, előzetes megbeszélés alapján a sportcsarnokba is bejárhatnak a városiak. Kö­zös az irodalmi színpad, a kó­rus. A megyékkel való kapcso­latot a megyei diákklubok ápolják. Tavaly alakult meg a Pest megyei klub. Ügy gon­dolom. a helyzetünket figye­lembe véve ez azért nem ke­vés. — A külföldi kapcsolataink tényleg jók, olyannyira, hogy nemrégiben külügyi munkabi­zottságot kellett létrehoznunk. Építőtáborosokat küldünk és fogadunk, politikai delegáció­kat cserélünk. Az egyetemün­kön működik az Internatio­nal Association of Agricul­tural Students (IAAS), azaz az agráregyetemisták nemzet­közi szövetségének hazai szer­vezete. Ennek keretében most már évente 60 hallgatót küld­hetünk ki egy-két hónapos munkavállalásra. A kiutazást maguknak keil fedezniük, a többi költség viszont nem őket terheli. Farmokon, ma­gángazdaságokban dolgoznak és sok hasznos tapasztalatot gyűjtenek. Szervezünk szak­mai cseregyakorlatokat is, amelynek keretében kölcsönö­sen évente 20—20 diákot lá­tunk vendégül. Szervezetünk tevékenységének kül- és bel­földön egyaránt jó visszhangja van. Ezért a KISZ KB kéré­sére még az idén megalakít­juk az IAAS magyar nemzeti bizottságát. • Mindezek alapján meny­nyire érint benneteket az ifjú­sági mozgalom megújításának szándéka? — Kétségtelen, hogy sok helyen tartalmában és létszá­mában is hagyták visszafej­lődni a KISZ-t. Van, ahol 20—30 százalékos a szervezett­ségi arány, nálunk 80—90. Ez­zel nem azt mondom, hogy mindenkinek ott van a helye, de ismétlem, annyit azért el­értünk, hogy mindennel ben­nünket keresnek. Ilyen pél­dául a munkaközvetítés. Le­vettük a hallgatók válláról azt a terhet, hogy egyenként futkossanak alkalmi pénzke­reseti lehetőség után. ® Hallani arról, hogy hama­rosan alakulhatnak ifjúsági szövetkezetek. — Mi felkészültünk erre, lesznek tapasztalataink, nem ér bennünket váratlanul. Az is a vállalkozó kedvet bizo­nyítja. hogy a költségvetésün­ket önerőből, különböző ren­dezvények szervezésével több mint a duplájára növeljük. Úgyhogy azt mondhatom, mi már egy ideje új úton járunk, a mostani elképzeléseknek megfelelnek a törekvéseink. Tehát nagyon örülnénk, ha a körülmények, munkánk külső feltételei is kedvezően változ­nának meg. Kövess László Tökmaghántás kalákában Az Őrségben délutánokon és estéken családok gyűlnek össze egy-egy házban, hogy beszélgetés és énekszó mellett — tájnyel- ven szólva — tökmagot köpesszcnck. Ez a tökmag héjának eltá­volítását jelenti. Az így nyert magból készül majd az értékes tökmagolaj Érden is bevezetik Olcsóbb búzaerlés Új, úgynevezett intenzív száraztisztításos módszert dol­goztak ki a Malomipari Kuta­tó Intézetben a búza őrlésre való előkészítéséhez. Az eljá­rás megoldja a malomipar néhány régi gondját: csökkenti a gabona előkészítésére for­dított energiaszükségletet, és a' hagyományos technológiá­hoz képest a tizedére mér­sékli a búzaszemek héjának mosására felhasznált víz- mennyiséget, a környezetet is jobban kíméli. Az intézetben kidolgozott eljáráshoz a víz tizedrésze is elég; a szennyeződés eltávolí­tására az intézetben kifejlesz­tett gépeket alkalmazzák. A Malomipari Kutató Inté­zet eljárását a közelmúltban már számos malomban beve­zették. Nemrég hozzáláttak a technológia megvalósításához többek között a ferencvárosi és az érdi malomban is. Ifakaversenyben a szobi határon Nincsenek csempészbandák Hatvanhat küldött és számos meghívott vendég jelenlétében kezd­te meg munkáját tegnap reggel Nagykátán, a pártbizottság székházá­ban a KISZ városi jogú nagyközségi bizottságának küldöttgyűlése. Az ifjúsági mozgalom himnuszának elhangzása után Kovács Ferenc, a KISZ-bizottság tagja, a helyi pártbizottság politikai munkatársa kö­szöntötte a megjelenteket, soraikban az elnökségben helyet foglalt Simon Jánost, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának osztályvezető­jét, Babcsán «Józsefet, a nagyhalai pártbizottság első titkárát, Akan- tisz Marcell tanácselnököt, Molnár Gábort, a KISZ Központi Bizott­ságának munkatársát, Pest megye instruktorát, Solymosi Sándort, a a KISZ Pest Megyei Bizottságának első titkárát és Kiss Ferencet, a KISZ Nagykátai Városi Jogú Nagyközségi Bizottságának titkárát. — Jó napot kívánok! Magyar vámellenőrzés. Milyen út­levéllel utazik? Van önnél a megengedett kétezer forint ér­tékű külföldi fizetőeszköznél, vagy négyszáz forintnál több pénz? — mondja el ma mar több századszor Melegh Imre pénzügyőr főhadnagy. Vonatunk a Balt-Orient expressz — 13 órakor indult a Nyugatiból. S még el se hagytuk a pályaudvart, s Melegh Imre máris munkához látott. A negyven perc menetidő éppen csak elég arra, hot;y minden utast ellenőrizzen Szobig. Nyá­ron, amikor ezen a vonaton hatalmas a zsúfoltság, a vám­őrök ketten-hárman dolgoznak együtt. Most a főhadnagy egyedül van, illetve a hátáron éri utol a nj'omában jövő csehszlovák kollégája. vámáru-nyilatkozatát, nyitja meg bőröndjeit, pénztárcáját. — Nincs nálam semmilyen papír — mondja kissé zavar­tan egy középkorú nő —. el­vitte a kalauz. — Azért csak nézze meg mégis — kéri őt a vámőr, s előkerülnek. — Elfelejtettem kiváltani a 150 koronát — fogad bennün­ket vallomással egy jókedé- lvű férfi. A vidámság csak attól múlik el, hogy le kell szállnia a határ előtt a vonat­ról. A Csehszlovákiába, Len­gyelországba és Romániába utazó magyar állampolgárok számára ugyanis kötelező az előírt korona, zloty vagy lej megvásárlása. — A leggyakoribbak a pénzzel elkövetett vétségek — mondja kísérőm. — Akkor azonban, ha az utas meg­mondja, hogy például a meg­engedett 400 — külföldiek esetében 100 — forintnál több van nála, beteheti Szobon az OTP-be és visszafelé meg­kapja. Eivitte a kalauz? — Másik valutaengedélye nincs kérem? — Az ötven év körüli Csehszlovákiába tartó férfi arcára kiül a megdöbbe­nés. — Ez sajnos már nem érvényes — mutatja a vám­őr. A papiroson jót látszik a pecsét, tavalyi dátummal. — Keressen csak nyugodtan — vár türelmesen a főhadnagy. S a kutatást lám siker koro­názza, megvan a másik ki­viteli engedély is. A háló­kocsiknál gyorsan haladunk, németek, svédek, ‘ románok, lengyelek, csupán átutazóban vannak Magyarországon. A vámőr udvarias felszólítására ki félvállról, ki szorongva, ki természetesen veszi elő a KlSZ-küldöttgyűlcs Nagykátán pezsdül az élet Nagykáta és a térségéhez tar­tózó tizenkét település fiatal­jainak túlnyomó többsége a mezőgazdaságban dolgozik. Az ipari üzemek fővárosi vállala­tok vidéki gyáregységei, telep­helyei, számos súrlódási pont forrásai: a térség fiataljai speciális szemüvegen nézve ítélik meg helyzetüket, lehető­ségeiket. Noha a települések sokat fejlődtek az utóbbi években, óhatatlan, hogy a fiatalok ne a budapesti, vagy a jászberényi körülményeket ve­gyék alapul, amikor saját vi­szonyaikat értékelik. Mar csak azért is, mert sokan dolgoznak közülük a fővárosban. Hiba lenne azonban csak a fogya­tékosságra figyelni, hiszen az utóbbi években gyarapodott a bölcsődei, óvodai, iskolai he­lyek száma, olcsó telkekkel, kedvezményes fuvarokkal, munkagépekkel igyekeztek se­gíteni a fiatalok otthonterem­tését. Magvas beszámoló Az előre kiadott írásos anyag — mely az elmúlt két évben végzett munkáról adott számot —, őszinte, kritikus és önkritikus hangneme, a so­raiból sugárzó fiatalos lendü­let nagymértékben segítette a küldöttgyűlés munkáját. Gon­dolatokat ébresztő, igazi vita­indító volt Hegedűs Józsefnek, a térség úttörőelnökének az írásbeli beszámolóhoz fűzött szóbeli kiegészítése, ö vette át ugyanis Kiss Ferenc KISZ-tit- kár szerepkörét,, aki betegsége miatt nem tudott a szokásos módon részt venni a közös munkában. Különösen elgon­dolkodtató volt az a több he­lyütt is hallható megállapítás: egyre nehezebben talál a moz­galom rátermett, politikailag és érzelmileg elkötelezett ve­zetőket. Ezt a témát egyébként több hozzászóló is feszegette. Az ideológiai nevelőmunka, a politikai képzés az alapszerve­zetek 80 százalékában megol­datlan, mert a több hetet igénybe vevő tanfolyamokra sem a kiszemelt, sem munka­helye nem lát lehetőséget. A KISZ pártirányításával kap­csolatban igen keményen fo­galmazott a beszámoló: a párt részéről a megbízott ifjúsági felelősök többsége nem dolgo­zik körültekintően. Pártszer­vezeteink nem kérik számon a KISZ-tag párttagoktól a K1SZ- szervezetben végzett tevé­kenységüket. Figyelemre méltó az a megállapítás is, hogy a KISZ presztízse abban mérhető le, mit tesznek le a fiatalok a népgazdaság asztalára. Mert a jó légkör alapja a biztos gaz­dasági háttér. Komáromi Fe­renc nagykátai küldött, a fia­tal agrárszakemberek tanácsá­nak vezetője többek között erre reagált, amikor az agrár­értelmiség helyéről, szere­péről. a FAT tevékenységéről beszélt. További hozzászóláso­kat indukált Bobák Tiborné, szentmártonkátai pedagógus’ véleménye: vajon miért a 18— 21 éves, és nem a harmadik X-et taposó, vagy ahhoz kö­zelálló fiatalok munkájára számit a párt? Markáns kiállással Ezt a témát is boncolgatta Solymosi Sándor, amikor le­szögezte: ha ebben a korban egy fiatal lehet választó és választható, miért ne lenne érett arra, hogy a párt tagjai­nak sorába kerüljön. Babcsán József a megyei és a helyi pártbizottság nevében köszöntötte a küldöttgyűlés résztvevőit. Felhívta a figyel­met a mozgalom megújulásá­nak igényére, az elgondoláso­kért való markáns kiállásra, az érdekek elvszerű képvise­letére. A küldöttgyűlés résztvevői a beszámoló és a határozati ja­vaslat elfogadása után meg­választották a KISZ-bizottság tagjait. A titkár ismét Kiss Ferenc lett. A megyei KISZ- küldöttértckezleten Nagykáta és térségének fiataljait heten képviselik. F. E. Udvariasan, gyorsan S ha nem vallják be? Vajon hova rejtik az uta­sok, amit titokban szeretné­nek tartani? Derékövbe, zakó­bélésbe, cigarettásdobozba, a nők kötőgombölyagba, egész­ségügyi csomagjukba. — Az új vámjogszabályok itt a határon még nem érez­tetik hatásukat — állapítja meg Lantos Sándor őrnagy, a szobi vámhivatal parancs­noka. Valószínűleg a nyári főszezon alatt már igen. Tavaly ezen a határállorhá- son egymillió 800 ezer embert ellenőriztek a vámőrök. Ez körülbelül annyi, mint egy nagyobb repülőtér forgalma. S hogyan dolgoztak? Kultu­ráltan, gyorsan és eredmé­nyesen. — Velem legalábbis mindig udvariasak — mondja Pócs Károlyné, aki a férjéhez uta­zik rendszeresen Prágába. Mező Sándorné unokái Lip­cse mellett laknak, őket lá­togatja meg: — Ó, nincs a vámosokra panaszom. Bár egyszer a nászasszonyomnál találtak valamit, de én, aki vele utaz­tam, szinte észre sem vettem, mert olyan nyugodt volt az a tiszt. Ami pedig az eredményes­séget illeti, ezen a határon nem jellemző a nagy fogás. szervezett esem;:ászbandákkal sem találkoznak az ellenőrzés során. Mi most a sláger? Tavaly még nagy tömegben vásárol­ták honfitársaink külföldön a számítógépeket, azokhoz tar­tozékokat, alkatrészeket, mag­nós-rádiókat, lemezjátszókat, CB-rádiókat, de kisebb értékű használat; tárgyakat is. Úgy­mint iskolafelszereléseket, ta­karókat, ruhaneműket, cipőt, videojátékokat, piperecikke­ket. S mit visznek ki szom­szédaink? — Gyerekkocsit, farmert, sokszor sajnos rosszul infor­málódva a magyar vámjog- szabályokról. — Tízféle nyel­ven nyomtattak ki tájékoz­tatókat, a világnyelveken kívül román, horvát, szerb, cseh, az NSZK és az NDK számára mást-mást tartalmazó német nyelvű szórólapokat vesz elő Gyarmati Pál főhadnagy. Pontozással győzünk A szobi határállomáson csak az egyik feladat az uta­sok ellenőrzése. Emellett je­lentős a teherforgalmuk is. A múlt évben 7200 vonat jött itt be áruval megpakolva és 3800 távozott. Az árut össze­egyeztetik a fuvarlevélre fel­jegyzettekkel. A vasúti fosz­togatások miatt bizony elő­fordul a hiány. Vági Mihály százados, parancsnokhelyettes, s egyúttal a tehervonatokért a felelős. — Kísérletképpen az idén januártól kezdtük meg az adatok számítógépes feldolgo­zását: pontosabban, mi hely­ben nem szabhatunk ki vá­mot, hanem a szükséges ada­tokat feljegyezzük a külön­féle nyomtatványokra és azo­kat a központunkban viszik számítógépre. Az adminiszlrá­ció — mint a vámos munká­ban általában — itt is sok. Folyamatosan keresünk egy­szerűbb megoldásokat, kol­leganőmmel, Popprené Né­meth Évával most is újítási javaslaton gondolkozunk. Szob—Sturovo. Közös ma­gyar—csehszlovák határállo­más. A magyar és a cseh­szlovák vámőrök ugyanazon az állomáson, együtt dolgoz­nak. A teherforgalomnál pél­dául megegyeztek abban, hogy ki-ki a saját kilépő vo­natát ellenőrzi csak, s a má­sik ország elfogadja azt be­lépőnek. — Nagyon jó a kapcsola­tunk a csehszlovák munka­társainkkal — teszi hozzá Já­nosi Gáborné hadnagy. — Szocialista munkaversenyben is állunk egymással. Több mint tíz év óta pontozzuk egymást, ha például egy ma­gyar vámos észreveszi, hogy a cseh kolléga hibázott, ak­kor szól neki, de cserébe ad mondjuk 100 rossz pontot. És fordítva is. Természetesen az nyeri el a vándorzászlót min­den tavasszal, akinek keve­sebb pontja gyűlt össze. Utá­na jöhet a közös foci, ebéd, iáték. s a hivatalok ilyen­kor meg is ajándékozzák egy­mást. a legjobban dolgozókat. A játékos pontozással egy esetleges felelősségrevonás- tól kíméljük meg egymást, s persze — ami talán a leg­fontosabb —, így mindkét ol­dalon kevesebb a felderítet­len vétség. Eller Erzsébet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents