Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-19 / 92. szám

ÉLJEN PÁRTUNK ÉS NÉPÜNK EGYSÉGE! Mély részvéttel eltemették Tuza Sándorné dr.-t Tartalmas vita Alakuló békeközösségek Az előadó Barabás Miklós, mellette dr. Szabó József. Erdősi Ágnes felvétele A HÉT HÍREHHOT VÍZMÉRCE © Pécs adott otthont az atomerőművek hulladé­kainak kezelésével foglalkozó háromnapos KGST-ta- nácskozásnak. © Kétnapos konferencia témája volt a Mosonmagyaróvári Agrártudományi Egyetemen a számítógépek alkalmazása az állattenyésztésben. © Budapesten kiállítás nyílt A könyv és a tudományos­műszaki haladás címmel. © A hét híre az is, hogy a Magyar Hidrológiai Társaság vitaülést szentelt a víz- gazdálkodás hetedik ötéves terv alatti fejlesztésének. Több százan kísérték tegnap délután utolsó útjára Tuza Sándomé dr.-t. a Pest megvei MÉSZÖV elnökét, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának, valamint a Fogyasztási Szö­vetkezetek Országos Tanácsá­nak tagját. Ravatalánál meg­rendültén álltak hozzátartozói, elvtársai, barátai, munkatár­sai, mindazok, akik tanúi vol­tak elkötelezett élete sikerei­nek, küzdelmeinek. A ravatalnál közvetlen munkatársai, a MÉSZÖV dol­gozóinak nevében Magyaróvá­ri Pál, a Gödöllő és Vidéke Áfész elnöke búcsúztatta az elhunytat, aki mind súlyosbo­dó betegsége idején átvette tő­le a stafétabotot, a MÉSZÖV megbízott elnöke lett. Elmond­ta. mekkora előrelépést jelen­tett a megye szövetkezeteinek életében az a tíz esztendő, amely alatt Tuza Sándorné dr. töretlen munkabírással, jó­zan megfontoltsággal irányí­totta fejlődésüket. S szót ej­tett arról is, mekkora űrt hagy most maga után az ember, aki mndig megértő segítőkészsé­gével állt eddig a hozzá kö­zelállók rendelkezésére. Tegnap az MSZMP Pest 5 Megyei Bizottsága oktatá- ^ si igazgatóságán — amint ^ arról lapunk első oldalán ^ beszámolunk — a propa- ^ gandisták napja alkalmá- ^ ból elméleti konferenciát ^ rendeztek, amelyen Kozma ^ Ferenc, a közgazdaság-tu- $ dományok doktora, egyete- $ mi tanár tartott előadást A $ világ globális problémái ^ magyar szemmel címen. Eszünkkel, szorgalmunkkal Ma a legnagyobb globális probléma — kezdte az előadó — az a sajátos kapitalizmus, ami létezik és működik. En­nek modelljét nem lehet úgy leírni, ahogy ázt a marxizmus klasszikusai tették. Mindent újra kell elemeznünk, ez per­sze nem azt jelenti, hogy Marx, Engels és Lenin meg­állapításai nem érvényesek, de ők még csírájában láthat­ták azt, amit mi kifejlett for­mában átélünk. Mert mi is jellemzi ezt a kapitalizmust? Mindenek­előtt az, hogy erősen mono- polizálódott, de ez már nem azt jelenti, hogy a kis üze­mek elpusztulnak, mert a na­gyok lenyelik azokat. A ki­csik stabilizálódnak, de igen erős függőségbe kerülnek a nagyoktól. Az persze illúzió — amivel le kell számolni —, hogy ez a mostani nem az óriás cégek világa. Mindebből az is következik, hogy egy ilyen óriás vállalat csődje szinte világgazdasági következményekkel járhat. Éppen ezért a tőke arra kényszerül, hogy koordinális saját magát. E kényszer vi­szont ellentmond a kapitaliz­mus lényegének. Ez a mai ka­pitalizmus legnagyobb ellent­mondása. S ebből f akadnak a rendszer mai irányítási, alkal­mazkodási válságai is. ame­lyek lényegesen mélyebbek az egyszerű konjunkturális válságoknál. Hogy miként érint ez min­ket és a hozzánk hasonló kö­zepesen fejlett országokat, ar­ról Kozma Ferenc elmondta, hogy tudomásul kell vennünk, ma egészen más a gazdasági helyzet, mint volt 1973 előtt. Addig feldolgozott termékei n'- exportálásával hozzájutottunk nyersanyagokhoz és félkész termékekhez, úgy, hogy ez egy jó cserearányt biztosított Ma viszont csak stratégiailag fontos nyersanyagok vagy na­gyon magas szinten feldolgo­zott késztermékek exportjával lehetne hasonló eredményt el­érni. Az következik ebből hogy kizárólag az eszünkből és a szorgalmunkból profitál­hatunk. Olyan gazdasági és Az MSZMP Pest Megyei Bi­zottsága nevében Császár Fe­renc. az MSZMP Pest Megye: Bizottságának tagja, a Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke mondott végső búcsút munka­társának. Emlékezett a politi­kai munkához fűződő szoros kapcsolatának kezdeteire, a felszabadulást követő eszten­dőkre, amikor az ifjúsági moz­galomban. majd a pártban bi­zonyította naponta rátermett­ségét. Méltatta azt a töretlen energiát, amellyel nemcsak mint szakember, mint párt­munkás, hanem mint család­anya és közéleti ember is meg­állta helyét,, egyre újabb tu­dományágakat ismert meg, ter­veket szőtt. Sokoldalúsága, el­kötelezettsége, türelmes, ki­tartó munkája kivívta kör­nyezete tiszteletét, megbecsü­lését. Tuza Sándorné dr.-t fiata­lon. ereje teljében gyűrte le a gyógyíthatatlan betegség. Hoz­zátartozói, elvtársai, barátai a gyászszertartást követően, a hétköznapokban érzik majd igazán hiányát, ápolják mél­tóképpen emlékét. társadalmi környezetet kell tehát teremtenünk, amely előhozhatja az emberekből az intellektuális tartalékokat Befejezésül arról beszélt az előadó, hogy a szocializmus­ban olyan teljesítményorien­tált modellt kell — hosszú tá­von — kidolgozni, amely egyetemes fejlődést indukál ott is, ahol erre korábban nem nyílt lehetőség. Ember és környezete Az előadás témájához az emberi környezet helyzetéről szólva kapcsolódott Tömpe Ferencnek, az oktatási igaz­gatóság tanszékvezetőjének korreferátuma. Arról szólt, hogy a környezet ma már nemcsak a természetet, ha­nem az egész gazdasági és társadalmi szférát is jelenti. A hazai helyzetet vizsgálva megállapította, hogy mi is milliárdos károkat okozunk, azért, hogy milliárdos értéke­ket hozzunk létre, majd sor­ra vette a legfontosabb ten­nivalókat. A propagandisták napján kitüntetéseket és elismerő ok­leveleket is átvehettek a pro­pagandamunkában élenjárók. Az MSZMP KB székházában rendezett ünnepségen a Pest megyeiek sorából a Munka Érdemrend ezüst fokozatál kapta Sziráki Péter, a Ceg­lédi Városi Tanács főelőadója. Lenin-emlékplakettet vehetett át Szabó László, a Szentend­rei Ipari Szövetkezet elnöke, Falvay Sándor, a megyei ta­nács kereskedelmi felügyelő­ségének osztályvezető-helyet­tese, Madaras Edéné, a tá- pióbicskei általános iskola A Magyar Szocialista Mun­káspárt XIII. kongresszusa határozatának feldolgozását elősegítő vitasórozat kereté­ben tegnap városi és városi jogú pártbizottságok . vezetői, munkatársai, pártpropagandis­ták. politikai vitakörök veze­tői és üzemi lapok szerkesztői tanácskoztak a Pest megyei pártbizottságon. Az esemé­nyen részt vett dr. Szabó Jó­zsef, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának osztályvezetője. A nemzetközi és a hazai bé­kemozgalom politikai szerepé­ről, időszerű kérdéseiről, a hazánkban is újonnan spon­tán módon szerveződő béke­közösségekről. a mozgalomban tapasztalható új tendenciák­ról, módszerek”"! tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást Barabás Miklós, az Országos Bóketanács főtitkára. Az előadást követően szá­mos kérdést tettek fel a részt­vevők, többen véleményt mondtak a békemozgalom je­lenéről, várható jövőjéről. Szövetkezeti tanács Kongresszus előtt Az Országos Szövetkezeti Tanács pénteken Szlamenicz- ky István elnökletével ülést tartott. A testület az idén ősz­re összehívott, szövetkezeti kongresszusok előkészítésével kapcsolatos feladatokat vitat­ta meg. A tanács megállapí­totta: a szövetkezeti munka, a mozgalmi tevékenység ál­talánosan kialakított irányai helyesek, ezek folytatása, il­letve az adott körülmények­hez igazodó megújítása ja­vasolható a jövőben is. A ta­nácsülés felhívta a figyelmet arra, hogy a szövetkezetek erősítsék azokat az előnyös vonásokat, amelyek eddig i: jól szolgálták fejlődésüket. Vállalkozó szellemben töre­kedjenek az intenzív gazdál­kodás erőteljes kibontakozta­tására, a korszerű munka- és üzemszervezési módszerek al­kalmazására, s fokozzák gaz­dálkodásuk eredményességét. Ezt követően Zsarnóczai Sándor igazgató előterjesztése alapján megvitatta a Szövet­kezeti Kutató Intézetnek a VII. ötéves tervidőszakra szó­ló kutatási programját. Tegnap Százhalombattán a tanács nagytermében kezdő­dött a Magyar Traumatoló- gus Társaság égési szakosztá­lyának tudományos ülése, melynek témája a szeptikus égett beteg intenzív gyógy­kezelése volt. A témáról tudandó: a sérü­léstől számítva évekbe telhet egy-egy ilyen beteg gyó­gyulása, a kezelés nem olcsó, Riogatásként hangzott tizen­öt, húsz esztendeje az a szak­emberek szájából a laikusok fülének, ami ma keserves va­lóság. Mert keserves valóság, hogy egyre nehezebben és drá­gábban lehet csak előteremte­ni az egészséges ivóvizet, a megyében nem számít kivéte­les esetnek az, amikor koráb­ban zavartalanul használt víz­nyerő helyeket kell lezárni, elszennyeződés miatt. S e le­zárt források helyett termé­szetesen újak kellenek, amik legtöbbször már másutt, távol vannak; vezetékek messzire nyúló csápjai egyre több tele­pülést kötnek össze a föld alatt. Elképesztő növekedési tem­pó! A megyében a hetedik öt­éves tervben, azaz 1990 végéig, a hatodik ötéves tervben, 1981 és 1985 között ilyen célra el­költött forintoknak a kétszere­sét kell a vízgazdálkodás fej­lesztésére fordítani. S ennek ellenére sokféle feladat, gond megoldatlan marad, enyhül csupán. Amit az idén és a kö­vetkező esztendőkben fejlesz­tési célokra kiadnak a telepü­léseken, annak huszonhárom százaléka — azaz minden száz forintból huszonhárom — a vízgazdálkodásra — az ivóvíz előteremtésére és a fogyasztó­hoz való eljuttatására, vala­mint a szennyvizek elvezetésé­re, kezelésére — szolgál fede­zetként. Hol van már az az idő, amikor az olcsóságot a le­vegővel meg a vízzel lehetett példázni! Nem akárki, hanem a 18. század második felének és a 19. század első negyedének költő, festő fenegyereke, Wil­liam Blake állítja — A Pokol Közmondásai egyikeként — a tapasztalati igazságot, ami sze­rint „legjobb bor a legrégibb, legjobb víz a legfrissebb”. Csak éppen — igaz, még nem hazai gond ez — azzal nem számolhatott, hogy eljön az az idő, amikor olcsóbban mérik a bort — bár persze nem a leg­régibb évjáratokat —, mint a vizet. .. Európa néhány orszá­gában, települések sokasodó csoportjainál már ez a helyzet. Jelenkori vízmércéink tehát egészen mások, mint voltak, vannak a folyókban lelhetők, a szó szerintiek, mert ezek az s több orvosi szakma együtt­működését kívánja meg. A mostani tanácskozás 200 hazai, valamint jugoszláv és angol résztvevőjét a házigaz­dák nevében Károlyi József, az MSZMP Százhalombattai Városi Bizottságának titkára és dr. Rátosi Ernő, a DKV vezérigazgatója köszöntötte, hangsúlyozva: égés- és rob­banásveszélyes anyagokkal dolgoznak az itteni nagy­üzemben. átvitt értelmű mércék arra fi­gyelmeztetnek, könnyed kézzel bánunk azzal, ami nagy érték. Azt, hogy milyen nagy érték, egy-egy nyári napon elegendő megtudakolni Érden, Dunake­szin, Gyálon vagy éppen Bu­daörs némely részén. Igaz, ugyanott sokaktól azt is tuda­kolni lehetne — és kellene! —, miért árasztják el kertjüket azzal, ami néhány száz méter­rel távolabb már csak csepeg­ve bukkan elő a csapok­ból . . .?! Van ilyen oldala is a hiánynak, az örökös küszkö­désnek, amint — a szakembe­rek véleménye szerint — té­nyező víztermelés és felhasz­nálás haragszomrád viszonyá­ban a háztartások jelentős cso­portjának pazarló magatartá­sa. Ha van, nem sok a becsü­lete, ha nincsen, akkor minden pénzt megérne? Igen, így vala­hogy gondolkodunk, cselek­szünk, tisztelet a kivételnek. Ha nincsen ... Vác, Monnr, Budaörs és Gödöllő vonzás- körzetében tizenöt olyan tele­pülés van, melynek — mivel közegészségügyileg veszélyez­tetettnek minősül jelenlegi helyzetük — közműves vízellá­tását részben vagy teljes egé­szében 1990-ig meg kell oldani. S ez csak egy a vízgazdálkodás sokféle terepe közül. Hatalmas hadjárat tehát ma már a víz előteremtése, eljut­tatása a fogyasztókhoz. A már említett városokon, nagyköz­ségeken túl „hadműveleti” te­rep Szigetszentmiklós, Cegléd, Nagykőrös is, amint Űrboty- tyán, Veresegyház, Erdőkertes, Szada láncfüzére szintén, ez utóbbiakba a Dunakanyar bal parti regionális vízmű juttat­ja majd el a nélkülözhetetlen nedűt. Mutat azonban mást is a vízmérce. Azt például, hogy sokféle erőfeszítés, lakossági áldozatkészség ellenére sem lesz vezetékes vize a hetedik ötéves terv végén a megyében ötvenkét településnek ... Ad­dig juthatunk, hogy az ellátott lakosság aránya a jelenlegi hetvennégyről nyolcvan száza­lékra emelkedik. Ennek fejé­ben — valamennyi pénzfor­rást figyelembe véve — 5,5 milliárd forintot kell kiadni. Azért a mindenkori egy pohár Dr. Novák János egyetemi tanár, a Magyar Traumatoló- gus Társaság égési szakosztá­lyának elnöke mondott meg­nyitót, majd kezdetét vette az érdemi tanácskozás. Dél­előtt négy előadás hangzott el, délután pedig vitaülés kö­vetkezett. Ma tanulmányutak­ról, szakmai rendezvényekről szóló beszámolókkal, és az ápolásról gondoskodni hiva­tott nővérek fórumával foly­tatódik a tudományos ülés. Ennek helyszínén az égési sé­rültek gyógyításához, ápolásá­hoz is használható eszközö­ket mutat be a forgalmazó Ramovill, s információs anya­gokat ad közre a svájci San­doz AG. V. G. P. Propagandisták napja Világnak globális problémái Az elméleti konferenciára a megye minden vidékéről érkeztek pro­pagandisták Hancsovszki János felvétele Kitüntették a legjobbakat Szviatovszki András, az oktatási igazgatóság tanára korreferátumában a nemzet­közi békemozgalom új törek­véseiről beszélt, elemezte an­nak változásait, kudarcait és eredményeit. A békemozga­lom történelmi érdemének könyvelhető el, hogy kiiktat­ta az emberek tudatából a nukleáris háború elkerülhe­tetlenségének dogmáját. Szólt a hazai békemozgalom hely­zetéről, új, nyitottabb mód­szereiről és nemzetközi elis­meréséről is. Vavrik Tiborné, aki ugyan­csak az oktatási igazgatóság tanára, az internacionalizáló- dás és a nemzeti tudat összefüggését vizsgálta korre­ferátumában. Alapos elemzé­sét adta a magyar nemzeti tudat alakulásának napjain­kig, nem kerülve meg torzu­lásának irányába ható ténye­zőket. káros felfogásokat sem. Beszélt arról, hogy az inter­nacionalizmus és a nemzeti tudat nem ellentéte egymás­nak, hanem éppen ellenkező­leg, egymást erősítik. igazgatója, Marjai Imre, a nagykőrösi Gépgyártó és Szolgáltató Ipari Szövetkezet részlegvezetője. dr. Farkas József, a PEMÜ nyugdíjasa, Kovács József, a Cement- és Mészművek váci gyárának műszaki igazgatóhelyettese és Juhász János MÁV-nyugdíjas. Az oktatási igazgatóságon Nagy Sándorné, a megyei pártbizottság titkára, Haness László, az SZMT titkára és Galambosiné Király Emőke elismerő oklevelet adott át a kiváló munkát végzett propa­gandistáknak. M. N. P. vízért.’.. Mészáros Ottó Tudományos tanácskozás Százhalombattán Égési sérültek gyógykezelése $ Hazánkban évente mintegy 7 ezren kerülnek kór- í: házba égési sérüléssel, s egyharmaduknak-felüknek ^ van szüksége bőrátültetésre. A szepszissel járó esetek í; (arányuk 20—30 százalék között változik) intenzív ellá- ^ tást kívánnak. S ez sem mindig hozza meg az ered- ^ ményt: az égetteknek 5 százaléka — ez az Állami Biz- ^ tosító adata — életét veszti.

Next

/
Thumbnails
Contents