Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-02 / 77. szám

6 ff&fcoi 1986. ÁPRILIS SZERDA ■ Jogi tanácsok— A biztosítási összeg nem rész© <m hagyat ék­nek $ Ä dolgosé kártérítési felelősség© A szülőf«srtás kötelezettség© Q Sch. P. budaörsi olvasónk édesapja 1985. november 3-án meghalt. Ingó vagyontárgyait végrendeletiieg öceaére hagy­ta, gyermekéről említést sem tett. olvasónknak tudomása van arról, hogy édesapjának CSÉB- bizíosítása volt. Kérdése, hogy kit illet meg a biztosítási összeg. Az jogosult a pénzre, akit a szerződés kedvezményezettjé­nek jelöl meg a biztosítást megkötő. A biztosítási szerző­désben tehát bárkit meg le­het kedvezményezettnek, nevez­ni, továbbá lehet úgy ren­delkezni, hogy a kötvényt be­mutató részére fizessék ki az összeget. Ha mindezek nem történnek meg, akkor az örökös jogosult a biztosítási összegre. A mi esetünkben tehát az édesapa testvére. A biztosítási összeg a halál után válik kifizethetővé. Nem tekinthető tehát az elhunyt vagyonának. Ebből követke­zően olvasónkat a köteles rész nem illeti meg. • Z. F. a munkája elvég­zésiéhez szükséges, és a vál­lalat tulajdonát képező mű­szaki cikekket vett át vissza­szolgáltatás és elszámolási kö­telezettséggel. Amikor a vál- vállalatától kilépett, a tár­gyakkal nem tudott elszámol­ni, mert azokat áUítása szerint ellopták tőle. Munkáltatója a teljes kár megtérítésére köte­lezte. Kérdése az, hogy jog­szerűen járt-e el a vállalat, hi­szen ő vétlen a dolgok eltűné­sében. A dolgozó a munkaviszony­ban okozott kárért általában havi átlagkeresetének megha­tározott részével felel. Kivé­telesen azonban a teljes kár megtérítésére is kötelezni le­het. Ez az irányadó a vissza­szolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett dol­gokban bekövetkezett hiány esetében is. A dolgozó csak arra hivatkozhat mentesítési kérelmében, hogy a kárt el­háríthatatlan külső ok idézte elő. Ilyenkor a mentesítés alapja az, hogy a hiányt más személy okozta. Ez azonban csak akkor elfogadható, ha harmadik személynek vagy külső behatásnak a bekövet­kezett kárral fennálló kap­csolata egyértelműen megálla­pítható. Bizonyítani kell továbbá azt is, hogy volt-e, lehetett-e módja a felelőssé tett ^ sze­mélynek a külső ok elhárítá­sára. Nem mentesülhet tehát olvasónk sem. aki arra hi­vatkozott, hogy a hiányt lo­pás okozta, erre azonban semmiféle bizonyíték mm merült fel. A kártérítés összegére a Mt. V. 81. paragrafusa ad iránymutatást, a hiányzó do­log értékét a fogyasztói ár, ha pedig a dolognak fogyasz­tói ára nincs, a beszerzési ér­ték alapulvételével fogja a vállalat megállapítani. A Egyik olvasónk nyugdíjas őrportásként dolgozik. Havi munkaidőkerete 191 óra, ame­lyet 12—24 órás váltásokban teljesít. A vállalatánál felme­rülő problémák miatt rendsze­resen túlóráznia kell. Amikor azonban a túlórapótlék kifize­tését kérte, kérelmét elutasí­tották azzal, hogy a nyugdí­jasok túlórapótlékra nem jogo­sultak, mivel a megállapított órabér a pótlékot is magában foglalja, A vállalat eljárása jogsza­bályellenes. A munkaviszony­ban álló nyugdíjas dolgozók mindazokra a járandóságokra jogosultak, amelyek azonos feltételek mellett a nem nyug­díjas dolgozókat is megille­tik, nem tehető tehát különb­ség akkor, amikor a pótlé­kokat elbírálják. Adott esetben tehát, ha a dolgozó egyébként jogosult lenne a túlmunka pótlékára, vállalatának munkahelyi döntőbizottságához kell for­dulnia, ahol a kérelmét elbí­rálják. • Még hároméves sem vol­tam, amikor özvegyen maradt édesapám másodszor is meg­nősült. Üj feleséget hozott a házhoz, akinek akkor már volt egy házasságon kívül szü­letett gyermeke. 19 éves ko­romban férjhez mentem, és mostohaanyámmal — aki vé­gig ellenezte házasságomat — minden kapcsolatot megszakí­tottam. Mostohámat 1983-ban baleset érte. és mozgásképte­lenné vált. A balesetet köve­tően alacsony összegű rok­kantsági nyugdíjat állapítottak meg számára. Egy év múlva édesapám Is elhunyt. Nemrég értesültem arról, hogy a ta­nács pert Indított elleneth szü­lőtartás miatt. Felháborít, hogy a tanács milyen jogon avat­kozik családunk életébe, mit akar tőlem, hiszen nem va­gyok igazi rokon, és mostoha­anyámnak saját gyermeke is van. Egyébként sincs jövedel­mem, háztartásbeli vagyok. Családjogi törvényünk sze­rint szüllőtartásra az jogosult, aki kereseti, jövedelmi és va­Fekde sarok Ittas vezetésért... A közelmúltban a kővetkezők jogosítványát vonták be ittas vezetés miatt: Kövér Pál alkalmi munkás, Nagytarcsa, Bocskay u. 17., 1 év 6 hó; Nycmcz 7oltán betanított munkás, Gödöllő, Illés I. u. 93., 1 év 2 hó; Odor Lajos víz-gázszerelő, Dány, Malom u. 11., 1 év 5 hó; Baráti György alkalmi munkás, Gödöllő, Mo­solygó A. u. 20.. 1 ev; Hrágyel József festő, Kartal, Felsza­badulás u. 149., 2 év 6 hó; Juhász Gábor, Mogyoród, Mérleg u. 16., 1 év; Geresdi János elektroműszerész, Pécel, Erdély u. 6., 1 év 2 hó; Illés László traktorvezető, Pécel, Jókai u. 76., 1 év; Martinak Attila villanyszerelő, Bag, István u. 17., 1 év 3 hó; Kapecska Ferenc rakodó, Isaszeg, Hold u. 11., 2 év; Tur- csányi Gábor segítő családtag, Szentendre, Törökvölgyi u. 2., 3 év; Tóth István gépkocsivezető-anyagbeszerző, Szentendre, Jobbágy u. 4/a., 1 év; Lasltói Mihály, gépkocsivezető-kísérő, Szentendre, György u. 6., 2 év; Borda László rakodómunkás, Tahitótfalu, Gyöngyvirág u. 6., 2 év; Greff Albert autósze­relő, Kisoroszi, Kovács köz 1., 1 év; Tóth Oszkár belsőellenőr, Vác, Széchenyi u. 28., 3 hó; Batári Mihályné eladó, Penc, Fel- sőpenci u. 19., 6 hó; Gáspár László gépkocsivezető, Szód, Dó­zsa Gy. u. 54., 4 hó; Bíró Gábor eladó, Kóspallag, Béke u. 13., 3 hó; Böröczi Dezső, Vácduka, Rákóczi u. 26., 4 hó; Du­dás József asztalos, Örbottyán, Táncsics u. 87., 4 hó; Pataki Pál molnár, Nagymaros, Nimród u. 8., 1 év; Gulyás László burkoló, Vác, Haraszti u. 61., 1 év 2 hó; Nagy Sándor laka­tos, Szód, Mező I. u. 2., 2 év 10 hó. Suhajda János magángazdálkodó, Dabas, Tanács u. 35., 1 év 8 hó; Józan László Sándor raktári dolgozó, Dömsöd, Baj- csy-Zs. u. 7., 6 hó; Matló Attila segédmunkás, Dunavarsány, Ságvári u. 58., 5 hó; Kaltenecker Jakab segédmunkás, Duna- haraszti, Fürst S. u. 3., 6 hó; Kasa Pál lakatos, Pilis, Vasút u. 7., 1 év 4 hó; Juhász Lajos kőműves, Gyömrő, Lengyel u. 23., 1 év; Nagy Ágnes ápolónő, Pilis, Mikes K. u. 12., 1 év; Tön­köl Gábor éjjeliőr, Monor, Lenin u. 52., 1 év 6 hó; Bányai László műszerész, Vecsés, Ady E. u. 191/a., 1 év; Tagsheser János asztalos, Vecsés, Somogyi B. u. 6., 1 év 4 hó; Kasa 1st ván cukrász, Pilis, Vág u. 4., 1 év 10 hó; Antalicz Sándor gép kocsivezető, Űri, Vorosilov u. 52/a., 1 év 8 hó; Szatmári Ist­ván segédmunkás, Vecsés, Eötvös u. 13/a., 1 év 7 hó; Iíerc- peszki János lakatos, Pilis, Nagy L. u. 2., 2 év; Samu András autószerelő, Mende, Bajcsy-Zs. u. 44., 1 év; Kökény Ferenc villanyszerelő, Vecsés, Dózsa Gy. u. 66., 2 év. gyoni viszonyainál fogva tel­jesen vagy részben nem tudja magát eltartani, és akinek tartásra kötelezhető házastár­sa nincs. Az ilyen személy fo­kozott védelemre szorul, és jogának érvényesítésére ak­kor is szükség van, ha a rá­szoruló saját maga nem kéri a törvény segítségét. Ezért a szülőtartás iránt a jogosulton kívül a tanács szakigazgatási szerve és az ügyész is kere­setet indíthat. A szülőtartási perben a bí­róság a szülők vagyoni jö­vedelmi viszonyai mellett egészségi állapotát, családi vi­szonyait, életkörülményeit is részletesen vizsgálja. A rászo­rultság megítélésénél azért vizsgálják részletesen a tar­tást igénylő személyes körül­ményein kívül vagyoni viszo­nyait is, mert előfordulhat, hogy olyan ingó tárgyakkal vagy ingatlannal rendelkezik, melyek értékesítésével tar­tásra szorultsága akár hosz- szú időre is megszűnik. A szü lőtartási kötelezettség — ke reseti, jövedelmi, vagyoni vi­szonyukhoz és teljesítőképes­ségükhöz mérten — arányo­san oszlik meg a tartást igénylő gyermekei között. A bíróság egyedileg vizsgálja meg a kötelezettek helyzetét, és ennek alapján állapítja meg a fizetendő összeget. Ezért fordulhat elő, hogy i testvérek eltérő összegű szü­lőtartást fizetnek, illetve va­lamelyikük mentesül a köte­lezettség alól. A szülőtartás szempontjából a vér szerinti gyermekkel esik egy tekintet alá a mostoha (nevelt) gyermek is, akkor, ha a mostoha (nevelő-) szülő a gyermek tartásáról, gondozá­sáról közös háztartásban hosz szabb időn át ellenszolgálta­tás nélkül gondoskodott. A kötelezettet a tartás alól nem mentesíti az sem, hogy ház­tartásbeli. A házassági életkö zösség fennállása alatt szer zett vagyon és kereset a há­zastársak osztatlan közös tu­lajdona, ezért az önálló kere­settel nem rendelkező gyér mek nem hivatkozhat arra hogy tartásra képtelen, ha a családi jövedelem fele része a tartásra kellő alapot biztosít Olvasónk felháborodását mindezek alapján nem érez­zük alaposnak. Tanácsoljuk, hogy az őt felnevelő mostoha szükséges és nem szűkös tar­tásáról a vér szerinti gyer­mekkel közösen gondos-kod jón. Dr. Sinka Imre ★ Olvasóink részére csütörtökön ként 17—19 óra között ingyenes jogi tanácsadást tartunk. Buda­pest VIII., Blaha Lujza tér 3. sz, alatt. Üzemi belesetek Szigorúbb elbírálás Április elsején lépett ha­tályba az a törvényerejű ren­delet, amely — módosítva a tár sadal-o mb i ztos í tás r ól s z ól ó 1975. évi II. törvényt — szi­gorítja az üzemi balesetek el­bírálásának gyakorlatát. A téma hátteréhez tartozik, hogy évente mintegy 120 ezer üzemi baleset történik. A tör­vény alapján fokozott gon­doskodásban, illetve kiemelt társadalombiztosítási ellátás­ban részesülnek az üzemi bal­eseti sérültek (baleseti táp­pénzben, amely az átlagkere­settel azonos összegű, illetve baleseti rokkantsági nyugdíj­ban, amely magasabb összegű ellátás, mint a rokkantsági nyugdíj), haláluk esetén pedig a hozzátartozóik. Az új tvr. rendelkezéseivel az a cél — miként az Orszá­gos Társadalombiztosítási Fő­igazgatóságon elmondták —, hogy a jogalkalmazás során kizárják az üzemi balesetek köréből azokat a baleseteket, amelyek kizárólag a sérült ittassága miatt történtek, to­vábbá munkahelyi feladatok­hoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, enge­dély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás, va­lamint a lakásról munkába, illetőleg a munkából hazame­net közben;, indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve vagy az utazás indokolatlan megszakítása so­rán következik be. További szigorító rendelke­zés, hogy nem jogosult bal­eseti ellátásra, aki sérülése után bármilyen ok — pél­dául ittasság vagy bűncselek­mény — miatt szándékosan késlekedett az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével. Mikor kell a balesetet ki­zárólag a sérült ittassága miatt történtnek tekinteni ? Minden olyan esetben, ami­kor a baleset bekövetkezésé­ben a munkáltatót vagy har­madik személyt mulasztás, fe­lelősség nem terheli és meg állapítják, hogy a sérült a baleset bekövetkezésekor sze­szes ital hatása alatt volt. Az elfogyasztott szeszes ital mennyiségének, továbbá an nak, hogy az ital fogyasztása a munkakezdés előtt vagy a munkaidő alatt történt-e, nincs jelentősége. Ha viszont a baleset olyan körülmények között történik, ahol a bizton­ságos munkakörülmények .hiá­nya miatt szeszes italt nem fogyasztó személyt is bal­eset érhet — vagyis a bal­eset bekövetkezéséért a mun kál tatót vagy harmadik sze­mélyt mulasztás, felelősség terheli —, a minősítés tovább­ra is: üzemi baleset. A munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka tipikus esete az úgynevezett fusizás: ennek során szó sem lehet üzemi balesetről. Akkor viszont igen, ha nem a munkahelyi feladatok teljesítése során, de a munkáltató engedélyé­vel vagy utasítására végzett munka közben vagy azzal összefüggésben érte baleset a dolgozót. Az engedély néll. li járműhasználat során be­következett balesetek nem minősülnek üzemi balesetnek, függetlenül attól, hogy a dol­gozónak a járműhasználat munkaköri kötelessége vagy sem. így például az úgyneve­zett feketefuvar során bekö­vetkezett baleset „üzemi” jel lege nem állapítható meg. A munkahelyi rendbontás során bekövetkezett balesetek körébe a verekedés, a játék és az italozás közben történt balesetek tartoznak. Ezek sem minősülnek üzemi balesetnek, viszont az ilyen történések során veszélyhelyzetbe került munkatársának segítségére siető dolgozó eközben elszen­vedett balesete: üzemi baleset. A munkába vagy onnan a lakásra menet közben bekö­vetkezett baleset, az úgyneve zett úti baleset üzemi jellege csak akkor állapítható meg. ha közben a munkával való kapcsolat tartósan nem sza­kadt meg. Lényeg az, hogy a dolgozó indokolatlan kitérőt ne tegyen, és közlekedése cél irányos legyen. Például a na­pi élelmiszer-vásárlás, vagy a gyermek bölcsődébe, óvodába iskolába kísérése, onnan ha zavitele miatt történt útmeg­szakítás nem tekinthető na­gyobb kitérésnek. A tvr. rendelkezései csak azoknál a baleseteknél alkal­mazhatók, amelyek március 31 után történnek. TÍZ NAP RENDELETI! Az agrár- cs éleim iszer-ter­meli) ágazatok jövedelemsza­bályozásáról szóló 45/1984. (XI. 6.) Mt-ren'delétét' módosította a Minisztertanács 7/1986. (III. 20.) számú rendeletével. Az építés- és tervezési jo­gosultságról szól a Miniszter- tanács 8/1986. (III. 20.) számú rendelete. Az 1986. június 1- jén hatályba lépő jogszabály szerint az építmények és épü­letek műszaki terveit, gazdál­kodó szervek, költségvetési szervek, magánszemélyek és ezek társaságai készíthetik. A rendelet végrehajtására az építésügyi miniszter adott ki rendeletet, és ugyancsak szabályozza az építés-tervezé­si, szakértői bizottságok mű­ködését. A munkavédelemről kiadott 1/1981. (VI. 13.) MM. számú rendeletet módosítja a mű­velődési miniszter. A módosí­tás egységes szerkezetben a Művelődési Közlöny 1986/7.. számában jelent meg. Ugyancsak a munkavéde­lemről rendelkezik az Orszá­gos Vízügyi Hivatal elnöke. A magánszemélyek által mások részére folyósítható számviteli és ügyvitelszervezé­si tevékenység szakképesítési feltételeiről szóló 4/1983. (II. 23.) PM számú rendeletet mó­dosította a pénzügyminiszter 6/1986. (III. 20.) PM. számú rendelete. Módosult a gazdálkodó szer­vezetek jövedelemszabályozá­sáról, valamint az agrár- és élelmiszertermelő ágazatok felhalmozási adójáról szóló 60/1984. (XI. 31.) PM. számú 1 rendelet. Nem hívtak orvost Megdöbbentő a közöny és a részvétlenség, mélynek áldo­zataként rettenetes kínok kö­zött meghalt egy idős ember, anélkül, hogy megpróbáltak volna neki segítséget nyújta­ni. Legközelebbi hozzátarto­zói — a felesége és a két fia — pedig ott voltak a közelé­ben. A mentők február 16-án délelőtt tizenegy órakor ér­keztek Vácra, az Egyházme­gye dűlő 4. számú házba. Se­gíteni már nem tudtak, mert Fövényes István hetvenkét éves nyugdíjas súlyos égési sebeibe belehalt. Rövidesen a rendőrök is megérkeztek, és elkezdődött a helyszíni szemle, majd az ezt követő vizsgálat. A lakás előt­ti udvar közepén, a sáros ta­lajon még ott álltak a disznó­ölés kellékei: a katlan és az üst, melyben még akkor is forrt a víz. A kihallgatások során fény derült az előző nap tragikus eseményeire. Disznót öltek február 15-én az idős ember házában. Ott volt a felesége, a két fia, István és Sándor, továbbá Vavrek Sándor a fe­Külföldi munkavállalási lehetőség Hatósági engedélyhez kötött A magyar állampolgárok külföldön történő egyéni mun­kavállalásának lehetősége a nyugdíjasokra is kiterjed. Minden esetben hatósági en­gedélyhez kötött, a nyugdíja­sok részére egységesen a la­kóhely szerint illetékes me­gyei tanács munkaügyi osztá­lya adhat erre engedélyt. A budapesti lakosok ilyen ké­relemmel a Fővárosi Tanács tervgazdasági és munkaügy! főosztályához fordulhatnak (Budapest, V., Városház u. 9— 11. sz.) A tanácsok külföldi munka­hely-ajánlatokkal nem ren­delkeznek, arról a kiutazni szándékozónak kell gondos­kodnia. Az engedélyezést személye­sen kell kezdeményezni, amelyhez a nyugdíjas írásban és szóban megfelelő tájékoz­tatást kap. Általános tudnivaló, hogy a magyar hatóságok által ki­adott munkavállalási engedély a külföldön történő munka­végzésre — és jövedelemszer­zésre — jogosít, de nem he­lyettesíti a fogadó országban előírt, ilyen esetekre vonat­kozó hozzájárulást. Ajánlatos tehát — a kérelem benyújtá­sa előtt — tájékozódni a kin­ti viszonyokról, tisztázni, hogy a fogadó ország hatóságai en­gedélyezik-e területükön az oda utazó külföldi állampol­gárok munkavállalását. Ha a nyugdíjas kiutazik, ezt az engedélyező szervek köte­lesek bejelenteni a nyugdíjfo­lyósító szervhez. A bejelen­tésnek tartalmaznia kell a sze­mélyi adatait (személyi szá­mát. lakcímét), a nyugellátás folyósítási törzsszámát, vala­mint a külföldi munkaválla­lás tényét, annak kezdő idő­pontját és várható befejezését is. A külföldi tartózkodás alatt a nyugellátás folyósítása szü­netel, az újbóli folyósítás a visszaérkezés napjától kezdő­dik, A nyugdíjfolyósító gzerv a külföldről való visszatérés után fizeti ki a külföldi tar­tózkodás első 90 napjára járó ellátást is. A visszaérkezés pontos időpontját tehát az en­gedélyező szerv ismét jelenti. A külföldön munkát válla­ló nyugdíjas — a deviza-haza­utalási kötelezettségen felül — havi 1200 forint társada­lombiztosítási járulékot köte­les fizetni külföldi pénznem­ben. Ha ennek átutalását el­mulasztja, az a munkaválla­lási engedély megvonását ered­ményezi. A külföldi munkavállalási engedély meghatározott idő­tartamra — legfeljebb azon­ban öt évre — szól. A nyug­díjasra, ha külföldön dolgo­zik, a hazai foglalkoztatási szabályok (órakeret, kereset­összeg) nem vonatkoznak. Ha a nyugdíjas az érvényes munkavállalási engedély bir­tokában valamely okból nem utazik ki, azt az engedélyező szetvnek haladéktalanul tu­domására kell hoznia. leségével, akik segítkezni jöt­tek. A család meg a két vendég a konyhában dolgozta fel a húst, miközben Fövényes Ist­ván az udvari katlan fűtését vállalta magára. Ittak is, és az idős ember benézett olykor hozzájuk. Emlékezetük szerint délelőtt, tíz óra után erős jajgatást hallottak. Valamennyien kiro­hantak, és akkor látták, hogy a forró víz, benne a húsdara­bokkal, Fövényes Istvánra öm­lött. A katlant azonnal leemel­ték róla, és a sérültet a belső szobába vitték, majd levetkőz­tetve a díványra fektették. Mint mondották, ekkor or­vost is akartak hívni hozzá, ám ő tiltakozott: „Nincs sem­mi bajom, csak fektessetek le. Holnapra meggyógyulok Vavrek Sándor — aki ké­sőbb rosszullétre hivatkozva hazament — erősködni is pró­bált, hogy orvosra lenne szük­ség. Ám a sebesült — aki egyébként is hirtelen termé­szetű volt — kijelentette, hogy az ő lakásában más nem ren­delkezhet. Vavrek Sándorné szerint a férje azért lett rosszul, mert megrázta a baleset. A sérült felesége, mint mon­dotta, tojásfehérjével akarta bekenni az égési sérüléseket, de nem találta a kamrakul­csot. Az ijedtségtől összeesett, és csak másnap reggel hét óra tájban tért magához. Ekkor teát adott a férjének, berán­totta a káposztát, és tovább ténykedett a hurkatöltés körül. Reggel nyolc óra tájban az öregember kérte a pohár bort, amit ilyenkor el szokott fo­gyasztani, de már nem volt ereje meginni. Családtagjai szerint orvost még ekkor sem akart, mert egyébként sem szorult soha gyógykezelésre, és rendkívül konok ember volt. A fia, Fövényes István, ki­lenc óra tájban indult gyalog a buszmegállóba, és bement a városba, hogy kihívja a men­tőket. Fövényes Istvánon már nem lehetett segíteni, de a mentő- szolgálat ügyeletes orvosának megállapítása szerint gyors, szakszerű orvosi beavatkozás­sal meg lehetett volna men­teni az életét. A disznótor valamennyi rész­vevője ellen, segítségnyújtás elmulasztása miatt, megindult a büntetőeljárás. Gál Judit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents