Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-15 / 88. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AM; AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXX. ÉVFOLYAM. 88. SZÄM Ára: 1,80 forint 1986. Április 13., kedd Főtengelyt adott a szomszéd (3. oldal) Modern kínai iparművészet (5. oldal) Sínen a Ceglédi Vasutas (7. oldal) A patakba zuhantak (8. oldal) Ülést tartott a SZOT elnöksége Hétfőn ülést tartott a Szak- szervezetek Országos Tanácsának elnöksége. A testület a magyár szakszervezetek XXV. kongresszusa határozatának végrehajtásával és a mozgalom tevékenységének fejlesztésével összefüggő javaslatokat, feladatterveket vitatott meg és fogadott el. Az elnökség véleményezte az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség tájékoztatóját a munkavédelem 1985. évi alakulásáról, valamint az időszerű tennivalókról. Behavazott földeken Hét végén sem állt a munka Igencsak bolondját járja- az április. Néhány napja még 26-28 Celsius-fok volt a hőmérséklet, most meg mínusz 2, mínusz 5 között ingadozik a hőmérő higanyszála. A nyár és a tél váltogatja egymást, egyik napról a másikra, amihez nemcsak az emberi szervezet alkalmazkodik nehezen, hanem nagy gondot jelent a mezőgazdaságnak is. Enyhülés az előrejelzések szeOSTINATO C sinos kis skandalum ...! Az illetékes, engedve a sokadszori sürgetésnek, az ismétlődő bizonykodásnak, dönt, intézkedik. Létrehozzák az áhított szervezetet, dőlni fog a pénz. Rövidesein. Rövidesen azonban a nagy reményű szervezet hatalmasat bukik, hiába a legfelsőbb pártfogó. Valami kifelejtő- dött ugyanis a számításokból. Az, hogy gazdasági feladatokat puszta szervezeti intézkedésekkel lehetetlenség megoldani. A minden részletében igaz történet meglehetősen régi, 1622-ből származó. A sürgetők, a bizonykodók a bécsi udvari kamara emberei, akik felterjesztésükben azt írták, „o magyar marhakereskedés hasznát, mely eddig másoké volt, őfelsége hasznára kell tenni." Őfelsége — II. Ferdi- nánd — döntött. Megszervezték a L andesverlegerische Viehcompanie-t, azt a társaságot, mely monopóliumot kapott — azaz a magyar tőzsereknek befellegzett — a marhakivitelre, -értékesítésre. A Társaság, abban a naiv hitben, hogy a királyi akarat mindenható, a magyar tőzsérek által kért marhán- kénti 35 forint helyett egy- csapásra 95 forintra emelte az árat... Belebukott. A vevők java ugyanis nem akarta, mi több, nem tudta ezt az árat megfizetni a jószágért. A kincstár, a várt bőségszaru helyett alig kapott valamit vámbevételként, holott ugye — láthattuk — az intézkedést meghozták, végrehajtották. Az intézkedést... ez a szó idéztette fel velünk a régi — tanulságaiban azonban korántsem avítt — történetet. Elhangzott ugyanis a városi tanács ülésén: tegyenek intézkedéseket a hatóságok az itt a városban levő, egy bizonyos termék előállításában országosan monopolhelyzetet elfoglaló vállalattal szemben, mert áruiból nincsen folyamatos kínálat a Városban, micsoda dolog az, hogy ... A felszólalás — ne szépítsük a dolgot — nagy tapsot kapott, hiszen ez kell, jól beolvasni annak, aki rászolgál. Visszaél a monopol- helyzetével! És az árak, amit kér...! Tagadhatatlan, napjainkban szinte mindenütt és mindenkor tapsra, egyetértésre számíthat az, aki intézkedéseket sürget, követel. Homály fedi azonban, milyen intézkedésekre gondol a véleményt nyilvánító? Utasításokra? Hiszen az adott esetben éppen utasítások szabályozzák a termelő magatartását, áruit úgy kell országosan terítenie amint ezt a szakmai nyelv jelöli —, hogy minden kijelölt körzetbe jusson valamennyi belőle. És az ár? Az ár ún. hatóságilag kötött ár, nem a termelőn múiik, mennyi. Mindez — bár a tanácselnöki összefoglalóban némi utalás történt rá — ismeretlenül húzódott meg a felszólaló tanácstag, a neki tapsoló társak előtt, amint sok más esetben is, amikor ülés- és gyűléster- mek hangosak az intézkedések, a kemény fellépések követelésétől, rejtve marad a lényeg. Az a lényeg marad rejtve, hogy érdekeltségi ellentmondásokat, árviszonyok feszültségeit a legjobb szándékkal hozott intézkedések sem oldhatják fel, szüntethetik meg. Azért nem, mert alkalmatlanok erre, ahogy a bevezetőben említett csúfosat bukó Társaság sem volt alkalmas monopoljogával a kincstári bevételek fokozására, ám alkalmas lett volna akkor, ha versenyre kel a magyar tőzsérek kérte árakkal... Ez lett volna a bonyolultabb, a nehezebb, az egyszerűbb a 35 forintos ár 95 forintra történő fellökése volt; az egyszerűbb, sokak véleménye szerint — napjainkra visszatérve — az intézkedés lenne... véljük, azonos eredménnyel, mint három és fél évszázada. Z enei fogalom az osti- nato, így jelölik egy- egy dallami, ritmikai elemnek a makacs — visz- sza-visszatérő — ismételgetését a mű egészén belül. Közéletünk ma legjellemzőbb ostinatója — nem csak gazdasági feladatokra címzetten, hanem társadalmi folyamatok negatív elemeire is értve — kétségtelenül az intézkedések, a mindenhatónak vélt, ítélt regulázásoknak a sürgetése. Csupán a megyénél, s ott is csak az iparnál maradva: majdnem hatszáz ipartelepet — mert ennyit fog át az ipar szervezete — miként lehetne egyetlen regulával uniformisba öltöztetni? Miként lehetne az érdekütköztetéseket intézkedésekkel megoldani ? A közéleti ostinato veszedelme ott, abban van, hogy leegyszerűsíti a bonyolult viszonyokat, s ezzel egyetlen síkra — az intézkedésekére. az intézkedőkére — helyezi át a teendőket. Amiből logikusan következik, nekünk magunknak semmi teendőnk addig, amíg azok ott nem intézkednek ... Mészáros Ottó rint csak szerdától várható, ekkor dél, délnyugat felől melegebb levegő áramlik a Kárpát-medencébe. Várjuk a jó időt valameny- nyien, de leginkább a mező- gazdaság dolgozói. Mert a mínuszok bizony megsanyargatták a csírázó növénykéket, elsősorban a mustárt, a borsót. Megtizedelték a már szirmot bontott kajszi és cseresznye- fák virágait is. Az almáskertekben szerencsére nem látszik a hideg hatása, mert ezek a fák még nem bontották ki szirmaikat. A szokatlan áprilisi zimankó talán a kiskerttulajdonosokat érintette legérzékenyebben. A fóliák alá kiültetett palántákat fűtéssel kellett megóvni az elfagyástól. Utólag visszatekintve már nem is tűnik annyira kedvezőtlennek, hogy mintegy 2—3 hetet késett a tavasz. Emiatt halasztódott a vetés és a késői vetés miatt még nem keltek ki a növények. A fagy tehát jobbára a földben találta az éppen csírázásnak indult magvakat. Hogy mekkora a kár, igazából csak 1—2 hét múlva lehet megállapítani, egy azonban tény: a búzának nem ártott az eddigi hideg. A kukorica vetését — amit már meg kellett volna kezdeni — viszont hátráltatja. Az ezzel kapcsolatos teendőkről csütörtökön a Pest Megyei Tanácson tartandó operatív bizottsági ülésen döntenek majd az érdekelt szakemberek. A szokatlan áprilisi hideg ellenére sem szünetelt a munka a hét végén. Ahol lehetett az üzemekben folytatták a vetést, ennek eredménye, hogy a tervezett felületen már földbe került a tavaszi árpa. A borsónak 80 százalékát, a zabnak 50, a cukorrépának 60, a napraforgónak 3, a zöldségnek 35 százalékát vetették el eddig. A burgonyaültetés is ütemesen halad, a terület 72 százalékán került földbe a gumó. Az őszön a gazdaságok hiánytalanul befejezték az őszi mélyszántást, a tavaszi vetőágy készítésben mégis némi lemaradás tapasztalható, a terület mindössze 38 százalékán végeztek ezzel a munkával. B. Z. KISOSZ-tanácskozás Családi vállalkozás A kiskereskedők országos szervezete hétfőn a TOT továbbképzési és üdültetési központjában tartotta választmányi ülését. Szilkovács Ernő elnöki beszámolójában elmondotta, hogy a magánkereskedők száma az elmúlt évben 1984-hez viszonyítva 13,7 százalékkal nőtt, s jelenleg az országban több mint 28 ezer magánüzlet működik. A magánboltok összes alapterülete meghaladja a 650 ezer négyzetmétert, s ennek átlagosan majdnem felét az utóbbi öt évben létesítették a kiskereskedő'.:. Az egy üzletre jutó alapterület 31,8 négyzetméter, ennek körülbelül kétharmada az eladótér. A boltok tulajdonosain kívül számos alkalmazott és segítő családtag dolgozik a magánkereskedelemben: létszámuk jelenleg mintegy 47 ezer, 16,9 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A magánkiskereskedelemre változatlanul a kevés létszámmal dolgozó családi vállalkozás a legjellemzőbb. A kiskereskedői létszám tehát számottevően gyarapodott, azonban a korábbiaknál lényegesen többen zárták be üzletüket, adták vissza a kereskedői engedélyt. Az elmúlt esztendőben összesen 4859 magánüzlet szűnt meg. Megháromszorozódott a gázelosztó hálózat A fejlődés gondot is okoz A VI. ötéves tervidőszakban addig soha nem tapasztalt mértékben növekedett Pest megyében a gázhálózat fejlesztése. Nem kis dolog ez, hiszen a nyolcvanas évek elejétől a beruházási stop hatásaként a gázelosztó hálózatok létesítésére már nem volt állami fedezet, tehát a magánerő bevonása vált szükségessé. A kezdeti bizonytalankodást, amellyel a tanácsok és a lakosság fogadta az új helyzetet, később erőteljes vállalkozókedv váltotta fel. Serkentően hatott a magánerős gázhálózat fejlesztésére, hogy néhány társulás sikeresen fejezte be beruházását 1981—1982-ben, és a tanácsok is olajozottabban szervezték, bonyolították le a munkákat. Az elmúlt ötéves tervidőszak első éveiben mindössze 25—30 kilométernyi gázelosztó hálózat létesült megyénkben, a tempó azonban úgy felgyorsult, hogy az elmúlt év végére ennek többszöröséről, 164 kilométer megépítéséről adhattak számot. Pest megyében 1980-ban 25, öt évvel később pedig már hússzal több településen, majdnem 40 ezer fogyasztó élvezhette a gázszolgáltatás előnyeit. Az elmúlt tervidőszakban megháromszorozódott a gázelosztó hálózat hossza, több mint kétszeresére nőtt a fogyasztók száma, s a VII. ötéves terv esztendeire hasonló fejlesztések várhatók. Ami egyfelől örvendetes dolog, másfelől azonban előrevetíti az árnyékát a zökkenőknek, torlódásoknak, elégedetlenségeknek. Mert a Tiszántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat — amely megyénkben is ellátja a nevében foglalt tevékenységet — ma is ugyanolyan létszámmal dolgozik, mint fél évtizede. Ezenkívül sokszor küszködik anyagellátási gondokkal is, kevés például a gázmérőóra, de a fogyasztói helyek kialakításához szükséges nyomáscsökkentőből sincs mindig elegendő. Sz. T. Megőrizni a külső és belső bizalmat Első az export növelése Aktuális iparpolitikai kérdésekről adott tájékoztatót tegnap, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának székházában dr. Bognár Sándor ipari miniszterhelyettes. A Pest Megyei Területi Ipari Bizottság tagjai számára tartott beszámolójában a miniszterhelyettes mindenekelőtt arról szólt, hogy rendkívül kedvezőtlen eredményeket mutat az ipar első negyedéve; elsősorban a bányászat, a könnyűipar és a vegyipar okoz gondot, ez utóbbi az olajár drasztikus csökkenése miatt. A VII. ötéves tervidőszakra előirányzott élénkítés, a külső egyensúly megtartása, az antiinflációs és életszínvonal-politika — összegezve a külső és a belső bizalom megőrzése — a mainál nagyobb erőfeszítéseket követel a vállalatoktól — hangsúlyozta az előadó. Idén elsődleges cél a konvertibilis export növelése, amelyet központi programok is segítenek. Megalapozott tervek Kihasználatlan kapacitások összeállították az 1986-os esztendőre szóló elképzeléseiket a Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság területén működő víz- és vízközműtársulatok. A hét víztársulatból öt Pest, kettő Nógrád megyében található, közülük egy — a Galgamenti Vízi Társulat — mindkét helyen teyékenyke- dik. Tervüket az ágazati szakmai irányelvekben foglalr Édes, vörös és fűszerezett. Az albcrtirsa—dánszentmiklósi Micsurin Tsz palackozóüzemében töltik a helység nevére utaló, Irsa fantázianevű vermutot. A különféle fűszerezésű és ízű aperitif ital nemcsak hazánkban közkedvelt. Éves termelésük nagy része külföldi piacokon talál gazdára. Az automata palackozósorról óránként mintegy ezer palack kerül le. Képünkön épp az édes, vörös vermut folyik az üvegekbe. (Veress Jenő felvétele) takkal összhangban készítették el, figyelembe véve lehetőségeiket és a lekötetlen kapacitás okozta bizonytalanságokat. Bruttó termelési értéküket a tavalyi teljesítéshez viszonyítva 104,3 százalékra tervezik. A gépvásárlásoknál szinten tartásra törekednek, szükségleteiket elsősorban szocialista importból szerzik majd be. Anyag- és készletgazdálkodásuknál az ésszerűséget követik. Mivel építési és szerelési kapacitásuk egy része még lekötetlen, ezért az 1985. évinél alacsonyabb nyereségre számítanak. A jelenleg működő 64 vízközműtársulatból 40 folytat egymillió forint feletti beruházási tevékenységet. Az idén újabb társulatok alakulnak a fővárosban és Nógrád megyében. Reális és megalapozott fejlesztési tervet állítottak ösz- sze, főként a már folyamatban lévő, kivitelezés alatt álló beruházásokra koncentrálnak. Emellett 7,8 százalékos növekedést várnak beruházásaiknál, a célokat vizsgálva: a vízellátás 7,8 százalékkal csökken, a csatornázás viszont 76,1 százalékkal növekedik a tavalyihoz képest. Kibővült a Budaörsi Csatornamű Társulat és nagyobb ütemben folytatódik a megkezdett szennyvízelvezetés, illetve csatornaműépítés a gödi és a gödöllői társulatoknál is. T. A.
