Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-14 / 87. szám

A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 87. SZÁM 1986. ÁPRILIS 14.. HÉTFŐ Beszélgetés az országgyűlési képviselővel A sajtótörvény és az illeték Országgyűlési képviselőnk. Görbe Ferenc nevével a vá­lasztások óta eltelt időben jobbára csak úgynevezett pro- tokollhírekben találkoztunk: részt vett tanácsüléseken s más, kiemelkedő fontosságú eseményeken — meg termé­szetesen a parlamenti mun­kában. Mi most ez utóbbiról kérdeztük, annál is inkább, mert a legutóbbi ülésszak két fontos törvény hozott, illet­ve módosított. — Valóban, a sajtótörvény megkülönböztetett figyelmet érdemel, s szerintem magától , értetődő módon mindkét ol­dalról. A tájékoztatónak is, a tájékozódónak is egyre job­ban létérdekévé vált — válik — a reális, tehát a valóság fényein alapuló.' ugyanakkor gyors, pontos informálódás le­hetősége. Ennek kereteit a sajtótörvény megítélésem sze­rint nagyon jól megadja. Az már persze külön kérdéskör, de minden más törvényre is igaz, hogy a végrehajtás mennyire felel majd meg az előírások betűinek, mégin- kább szellemének. Én, mint munkahelyi vezető is, eddig is számítottam, s ezután is szá­mítok a sajtó munkájára. — Az illetéktörvény vitájá­ban módosításra is sor került, ráadásul mind ez ideig szokat­lan módon, hiszen zöld utat kapott egy interpelláló képvi­selő indítványa. Ez új korsza­kot is jelent talán? ■ — A kérdésre meglehetősen nehéz egyértelmű választ ad­ni. Egyfelől egy hosszabb tá­vú parlamenti gyakorlat bizo­nyosán megszakadt, de ezt áz tudja igazán értékelni, aki már jó ideje képviselő. Más­felől. szerintem bizonyos eljá­rásbeli, ügyrendi finomítá­sokra bizonyosan szükség van, vagy lesz. s ezt az ügy na­gyon jól illusztrálta. Maga a módosító indítvány máskülön­ben azért jelent szerintem problémát, mert éppen a szándékolt hosszú távú meg­oldás ell,en hat. Hogy ezt mindenki világo­san értse, néhány mondatban a lényeg. A gyermektelen há­zaspárok egyikének halála után az, özvegynek ezentúl bizonyos értékhatár alatt — ami a jelenlegi állás szerint ötszázezer forint — nem kell illetéket fizetni, hiszen — így az indoklás —, a közös szer­zemény, közös munka fekszik benne. Lényegében ugyanez vonatkozik a különböző üdü­lő- meg hétvégi telkekre is. Igen ám, de ha a lakásárak alakulását is figyelembe vesz- szük, szinte azonnal látható, hogy az ötszázezer forintos határ nem biztos, hogy akár csak évekig, is fenntartható. Manapság már Nagykőrösön is a millió az átlagár, s ez csak növekedhet. Ez tehát azonnali olyan érv, ami sze­rintem felemássá tette az in­dítvány , gyakorlati hasimét. Azután arról sem lettem meg­győzve, miért éppen a gyer­mekteleneket kell ilyen mó­don támogatni. © A másik oldal pedig az, hogy a törvénytervezet szoká­sos vitája szakfórumok, tehát ahhoz legjobban értő jogá­szok. szakemberek előtt, az illetékes parlamenti bizott­ságban folyt, ráadásul .több menetben. Ott — éppen szak­mai érvek alapján, amelyek nyilván alaposabbak, mint amit az imént említettem — nem javasolták a módosítást. Am az ügyrendi szabályzat szerint nem. visszautalni lehe­tett a szakfórum elé az ügyet, hanem egyszerű szavazással az orizággyűlésnek, mint tör­intézkedés okáról. A mende- monöákról mi nem szálunk, ellenben-» ismertetjük a té­nyeket. Az épület az elmúlt évek során erősen megrongá­lódott, a külső vakolatráteg levált, s az már-már életve­szélyes a ház előtt közlekedők számára. Így került sor az áll­ványozásra. A szakemberek leverték a meglazult rétege­ket, s ezáltal megszüntették a közvetlen veszélyt. Ám azt is bizonyára min­denki tudja, az épület műem­lék jellegű is, tehát felújításá­hoz nem lehet csajc úgy hoz­zálátni, annál is inkább, mi­vel esetleg a Műemlékvédel­mi Felügyelőség némi pénzzel is segítheti a rekonstrukciót. Jelenleg tehát- folynak a tár­gyalások, de hogy pontosan mikor lesz ■a felújítás, meddig tart, s melyik cég végzi majd, arról még nem lehet nyilat­kozni. További „zavaró” té­nyező, hogy az épület leégett tornya is gondot jelenti külön­böznek az elképzelések. Mindezt most elsősorban azért hoztuk szóba, hogy ne a rémhírek, hanem, az igaz­ság terjedjen el. Ügy vJrjük, ezzel is a mind nyíltabb vá­rospolitikát erősítjük. áramszünet A DÉMÁSZ nagykőrösi üzemigazgatósága értesíti a la­kosságot, hogy.április 15—16— 17-én a Tavasz utcában áram­szünet lesz. vényhozó testületnek kellett döntenie. Márpedig a képvi­selők többsége- mégiscsak laikus, ha jószándékú is ... — A parlamenti vitákban szó esett az építőiparról is ... — Igen, s nekem erről vá­rosunk fejlesztése, fejlődése jutott eszembe. Hiszen óriási felelősség meghatározni egy- eyy település jövendőbeli Ar­culatát, s most, a távlati fejlesztési , tervek vitájánál, erre fokozottan gondolni, ü"vélni kell. Ugyanakkor az is látható, minden a pénzzel, vagyis a népgazdaság teher­bíró képességevei függ össze. Kezdjük a megjelenéssel, ami azonban jóvaL a formán túlmutató probléma. Az épí­tészeti sajátosságok is, az esz­tétikum is, a magastetőt kí­vánják, igénylik. A Kossuth Lajos utcai lakótelep átadása óta tetőszigetelési problémák­kal küszködik, de a Petőfi Sándor Általános Iskola tor­naterme is állandóan beázik, s csak a jogi huzavona, de nem a megoldás alakul. Az­után látható, hogy szerte a világon leáldozóban a ház­gyári, egyáltalán a magas- építkezés csillaga. Egyre in­kább visszatérnek a családi házak, a sorházak, s bizo­nyos, hogy ' a , hagyományait őrző Nagykörösnek is ezt kell támogatnia, annál is inkább, mért igény is pontosan az efféle lakásokra, házakra van. (Zárójelben megjegyezzük, ha­sonló gondolatokat fogalma­zott meg annak idején két jeles szakember, B. Tóth Fe­renc, az ÉTÉ városi vezetője, valamint dr. Novák László, .a múzeum igazgatója is.) © Én úgy gondolom, ide tar­tozó a garzonház, nagy lakás problémaköre is. Jóelébb már volt szó arról, milyen mérté­kű a lakások áremelkedése. Így tehát — bár maga a szán­dék bizonyosan valódi igé­nyek kielégítésére irányulna —, a gárzonházak, garzonla­kások végül is nagyon drá­gák lesznek majd, s ezáltal szinte bizonyos, hogy nem az a réteg jut maid ezekhez a lakásokhoz, amely a tervek­ben szerepel. Ha ez előre látható, akkor viszont érde­mesebb valódi otthonokra ál­dozni , a pénzt, hiszen a lakás- mobilitás megteremtése ma még sokkal inkább kinyilvá­nított óhaj, mint . valóságos, támogatott gyakorlat. B. O. Az álfatorvosíás helyzetéről (1.) A munkájuk mindig meghatározó Cegléd és Nagykőrös állami, szövetkezeti és magángazda­ságainak életében mindig is meghatározó volt az állatorvosi szolgálat hatékonysága, eredményessége. Éppen ezért eddig is figyelemmel kísértük az állattenyésztők cs az állategészség­ügy dolgozóinak kapcsolatát. Ilyen irányú vizsgálódásunk­hoz tartozott az a -tavalyi ta­pasztalatgyűjtő út is, amikor dr. Tóth Sándor csemői állator­vossal hét végi ügyeletben el- töitöttünk egy napot. Hívások­ra mentünk házhoz Ceglédre és a vonzáskörzet több telepü­lésére. Most dr, Horváth László nagykőrösi állatorvossal töltöt­tünk el egy hétköznapot, ugyancsak tapasztalatgyűjtés céljából. Azért is tartjuk fon­tosnak az ilyen és ehhez ha­sonló vizsgálódást, tapasztalat- gyűjtést. mert Pest megye ál­latállományának jelentős része a ceglédi állatorvosi kerület­ben található. Sáros úton Amíg a nagykőrösi központi körzeti állatorvosi rendelőben reggel hét órától kilencig fo­gadta pácienseit dr. Horváth László és négy munkatársa, előzetes információként a kö­vetkezőket mondta el dr. Kas- say József nagykőrösi kerüle­ti főállatorvos. — A ceglédi állatorvosi ke­rülethez tizenegy község tarto­zik, s' természetesen a két vá­ros, Cegléd és Nagykőrös. Ezen a területen harmincegy állatorvos látja el a szolgála­tot. Hétvégeken pedig szomba­ton 8 órától hétfő reggel 8 óráig négy körzetben egy-egy állatorvos ügyel. A nagykőrösi körzeti állatorvosi rendelőben reggelenként öt állatorvos vár­ja a beteg állatok tulajdono­sait, s közben jegyzik a beér­kező házhozhívásokat, s kilenc óra után indulnak ki a terület­re a gazdákhoz. Dr. Horváth László hatáskörébe hétköznap a négy nagykőrösi kerületi já­rás közül a második, valamint a két városi körzet és a Ceg­lédi Állami Tangazdaság nagy­kőrösi területe .tartozik. A röpke tájékoztatás után dr. Horváth Lászlóval elindul­tunk a tucatnyi cím közül, az első felé. Amíg a CÁT nagy­kőrösi | kerületének sertéste­nyésztő telepét elértük, hosszú volt az út. Így míg kifutott a személyautó kerekei alól az aszfalt, s dűlőutakon, patak­parton kitaposott keréknyo­mokban csúszkáltunkia sárban, rázódtunk a mély kátyúk fö­lött, beszélgethettünk az állat­orvos hivatásának szépségeiről, nehézségeiről. CB nélkül — Munkám egyik szépsége a változatosság, az azzal járó mozgáslehetőség, és az embe­rekkel való ismerkedés, kap­csolattartás. Igaz, ennek a munkának, az is velejárója, hogy magánéletem rendszer­telen, hiszen soha sem érek haza ugyanabban az időben, így aztán például az ebédből gyakran vacsora lesz' vagy az sem. De előfordult már olyan Is, hogy valamiért csak éjfél után tudtam lefeküdni, s alig egy órai alvás után már csön­gettek. házhoz hívtak beteg jó­szág miatt. Akármilyen álmos is voltam, természetesen mentem, oda, ahol a segítségemet várták, s ha netán egy komplikált ellés- hez hívtak, az számomra külön izgalmat is jelentett. Persze nemcsak azért izgultam, hogy sikerüljön visszaadnom a gaz­da nyugodt álmát, hanem ér­dekeltek a különleges esetek, mert azokból mindig lehet ta­nulni valami újat. Meg egyféle próbatétel is volt valamennyi. Egyébként tizenkét éve va­gyok körzeti állatorvos, koráb­ban Bács-Kiskun megyében voltam másfél' évig megyei szakálíatorvos, azt megelőzően pedig élelmiszer-higiénikus szakállatorvosként dolgoztam. Tehát volt időm megszeretni a hivatásomat az összes nehéz­ségeivel együtt. Ám vannak olyan dolgok, amiket ma sem tudok elfogad­ni megváltoztathatatlan tény­ként. Gondolok itt a tárgyi feltételeink hiányosságaira. Nagyon hiányzik a CB-rádiós kapcsolat a központi körzeti állatorvosi rendelővel. így ma még sok kilométert kell üres­ben furikázni, mért csak a ren­delőbe visszaérve jutok hozzá az időközben leadott hívások címeihez. Közszolgálat Sajnos, gond a gépkocsiellá­tás is. Ugyanis évente 30 ezer kilométert teszek meg a.saját autómmal, nyolcvan százalék­ban földutakon, szélsőséges üt­és időjárási viszonyok között. Ezt a megterhelést nem bírja sokáig az autó, az újra pedig nekem is ugyanúgy hosszú évekig kell várakozni, mint bárkinek. Pedig szerintem az ilyen közszolgálatot ellátóknak, mint amilyenek az állatorvosok is, kellene, hogy adjon a Merkur időkédvezményt, s az illetékes hatóságok, szervek pedig meg­állapíthatnák. hogy mondjuk 2—3 ‘évenként lecserélhetjük az autónkat... Aszódi László Antal (Folytatjuk) Teljes diszkrécióval Ki megy át az aranyadon? Tiikos adatok A hét végén nagy piac volt;. A legjobban vették a primőr zöldségféléket. A termelők ré­szére a baromfipiac szomorú Kizárólag szovjet exportra készül a zakuszka, a jellegzetesen orosz ízesítésű étel a Nagykörösi Konzervgyár Il-es számú te­lepén. Műszakonként 40 ezer egyliteres üveg kerül le a töltő­sorról. Képünkön Jurácsik Istvánná a zsugorfóliázó gépet ke­zeli, amely korszerű csomagolással látja el az üvegeiket. (Han- . csovszki János felvétele) Aranyhíd. A felkelő vagy lenyugvó nap vízre vetődő sugara. Fénypászta, amely két ✓partot összeköt. Varázslat. Könnyen szertefoszlatő kapocs. A közelítések vagy a távolodások híd­ja? Kinek-kinek mást jelent. Az érdeklődők a postafiók- címünkre írhatnak. Nyomtat­ványt küldünk mindenkinek, amelyhez kérdőív csatlakozik, és három példányban kitölt­hető. Két fényképet iá mellé­kelni kell. Ha beérkeznek az adatok, természetesen titko­san kezeljük valamennyit, hi­szen hálunk jól megfontolt üzleti érdek a teljes diszkré­ció. < » — Mire kíváncsiak? — Huszonnégy' kérdésünk között szerepel az iskolai végzettség, a foglalkozás, a családi állapot, a külső leírá­sa, a vagyoni helyzet, de pél­dául megtudható az is, hogy van-e az illetőnek jogosítvá­nya, kedvenc időtöltése és káros szenvedélye. Végül jel­lemeznie kell magát, és ter­mészetesen felvázolni a meg­álmodott partnert. Ezek alap­ján hozzuk össze a párokat. .— Eddig hány házasság van a „rovásukon”? , — Ezzel még nem dicse­kedhetünk, hiszen alig egy hónapja indultunk. Különben is.mi társat ajánlunk, és nem rajtunk múlik, hogy lesz-e belőle férj vagy feleség. Ter­mészetesen csak nőtlenekkel, hajadonokkal, elváltakkal és özvegyekkel léphetünk kap­csolatba. Akinek törvényes férje vagy felesége van. az ne reméljen tőlünk tippeket. Táncoló társtalanok — Mit hozott az első posta? — Kilenc nő és kilenc férfi jelentkezett. Azóta már mó­dosult az arány. Előtérbe ke­rültek a hölgyek. Minden korosztály megtalálható. — Távolabbi terveik? — Havonta legalább egy­szer bérbe veszünk egy szer­ződéses éttermet, ahol tánc­estet rendezünk ügyfeleink­nek. Tartsanak terepszemlét, és úgy válasszanak. — Amikor a gmk megala­kult, fel is hagyott a korábbi munkájával? — Á. dehogy, továbbra is árelőadó vagyok, de ki tudja, mit hoz a jövő ... Akik tevékenységi körük jeligéjéül választották, nyil­ván egyszerre gondoltak az aranyra és a hídra. Újság­hirdetésként mágneses deleje van énnek a szónak, amire alapozni lejiet. Erre a felis­merésre épül az Aranyhíd Társkereső Gazdasági Mun­kaközösség. Két . alapító tag­jának egyikével, Szabó Péter- nével beszélgettünk. — Hogy születnek az ilyen ötletek? — A pesti ismerőséink kö­zött van, aki ilyesmivel fog­lalkozik. Láttuk, hogy mek­kora ott az érdeklődés. Már számítógépre vitték az adato­kat, videón látni a választható partnereket. Nem tűnt rossz üzletnek. — Nem kell tartaniuk a konkurenciától? — Aligha. Mielőtt belevág­tunk, tájékozódtunk. Legkö­zelebb az Alföldön Török- szentmiklóson és Szegeden működik hasonló. — Mi a módszerük? — Hirdetést adtunk fel az újságokban, a környező me­gyei lapokban és az Expressz- ben. Nem két fillér volt... IMI JELENTESM szenzációja volt, hogy a tyúk­tojás ára 1,50—1,60 forintba esett. A helybeli csírás vető- burgonyák 6—8 forintért árul­ták. Az Áfész piaci árudája tasakos vetőmagvakét is áruit. A termelők megkezdték a vi­rággumók eladását is. A háztáji szemestermény- piacon változatlanul a búza, árpa és a morzsolt kukorica literje 6 forint, a naprafor­gómag 12 forint, ,a kukorica­dara 7 forint volt. A gyümölcs- és zöldségpia­con az alma 6—16, az aszalt szilva 75, a dióbél 180, a hé­jas dió 40, a száraz bab 70— 100, a melegágyi uborka 60— 80, a gomba 120, a fokhagyma 140, a sóska 30, a saláta feje 10—12. a zöldhagyma csomója 5, a retek 6—8, a zöldpaprika darabja 2—14, a kelkáposzta 16—18. .a fehér káposzta 12— 14, a zeller 25, a sárgarépa 12—20. a gyökér 20—30, a hagyma 12, a feketeretek 20. a .céklarépa pedig 12 forintért kelt. A baromfipiacon mérséklő­dött az apróiószág ára is. A tyúk párja 240—260, két ka­kas 280—300, vágócsirke párja 140—160. egy 9 és fél kilós pulyka 500. a vágócsirke da­rabja 28—35 forint volt. A vágotlbaromfi-standon csak Barnevál csirkét árultak. Gyermekkorom régi isme­rőse jutott az eszembe, a jó öreg Künstler mama, aki az az első világháború után ál­lítólag maga is házasságköz­vetítőként tengette az életét. Ha valaki évek múltán a rossz kommendálásért őt hi­báztatta, széttárta a karját, s a magasba emelte a tekinte­tét. Kenetteljesen csak eny-* nyit mondott: — Hja, kérem, a házasságok az égben köt­tetnek. Mát akkor sem volt garan­cia. Tamasi Tamás ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap) A nyílt várospoütüm jegyében ■ 'fi teho és a postapalota A városi tanács legutóbbi ülésé bizonyos' tokig rendha­gyó volt: az utóbbi esztendők legtöbb,, úgynevezett „egyéb bejelentése” ezen történt. A tanácstagok ügyes-bajos dol­gaikkal fordultak a testület­hez, a tisztségviselőkhöz, ami — nem lehet kétséges — ép­pen a bizalom jele. Többen kérdezték, mi a helyzet a településfejlesztési hozzájárulással, népszerű ne­vén a tehóval? Nos, a helyzet az, hogydöbb oldalról is késnek — nemcsak városunkban, de szerte az or­szágban — a bevezetéshez szükséges formaságok. Nincs még például formanyomtat­vány, hogy csak egyet említ­sünk. Mi most a teendő — kérdezték — különös tekintet­tel arra, hogy a‘z évi 800 fo­rint március, illetve szeptem­ber 15-ig fizethető kát rész­letben, pótlékmentesen. (Zá­rójelben megjegyezzük, az a 800 forint a bérbe vett lakások után csak 560, ugyanis ők ke­vesebbet kéll hogy fizesse­nek.) Mivel nincs kiértesítés. ' az egész eltolódott a szeptemberi dátumig, tehát nem lesz pót­lék. Aki azonban biztos laen­ne, hogy nem lesz mentesítve. a,z máris bemehet a tanács­házára, s kérhet úgynevezett tehocsekket, s máris fizethet. Másik kérdés a volt posta­palota körbeállványozása, majd az állványzat leszerelé­se. A legkülönbözőbb híresz­telések láttak napvilágot az Jellegzetesen orosz ízek

Next

/
Thumbnails
Contents