Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-12 / 86. szám

m n A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 86. SZÁM 1.986. ÁPRILIS 12., SZOMBAT Meghatározó szerepet töltenek be A kisipar mindenütt jelen van A kisiparos-társadalom ér­dekképviseleti szerve, a KIOSZ, a tagság által ráruházott, vala­mint a jogszabályokban meg­határozott érdekképviseleti, érdekvédelmi feladatokat lát el. Mindenkor a társadalom igényeivel összhangban vesz részt a társadalom- és gazda­ságpolitika kialakításában, va­lamint a saját tevékenységét érintő szabályozók kimunká­lásában. Így van ez Nagykőrö­sön is. Hogyan valósulnak meg a gyakorlatban az említettek, azt vizsgálta egyik legutóbbi ülésén a Nagykőrösi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Lakossági szükséglet A kisipar meghatározó szere­pet tölt be a körzet, vagyis Nagykőrös város, Kőcser és Nyársapát községek lakossági szolgáltatási igényeinek kielé­gítésében. A községekben a részarány a száz százalékot kö­zelíti meg. Nem közömbös te­hát, milyen szakmákban és há­nyán dolgoznak. Az 1982-ben életbe lépett ma­gas társadalombiztosítási járu­lék hatására a főállásúak szá­ma csaknem harminccal csök­kent. Ez a tendencia továbbra is érvényesül, a hagyományos kisipari tevékenységnél a csök­kenés mértékét csupán a kü­lönböző fuvarozó tevékenysé­gek belépése ellensúlyozza. A városban — mivel nagyobb a szocialista szektorban a mun­kalehetőség — lassú átrétege- ződési folyamat indult meg a munkaviszony megtartása melletti iparosok javára. A nyugdíjba vonuló kisipa­rosok is tovább folytatják (nyugdíjuk megtartása mel­lett) tevékenységüket, egyfelől azért, mert nyugdíjuk rendkí­vül alacsony, ugyanis csak 1962-től ismerik el munkavi­szonyukat, másfelől a szakmát nagyon szeretik. A községek­ben dolgozók, mivel más mun­kalehetőségük nem is igen van, a kisiparban maradnak, de jö­vedelmüket mezőgazdasági te­vékenységgel kénytelenek ki­egészíteni. Több szakmában, különösen a községekben hiány van, így a lakossági igények kielégítetlenek. A kisiparosok közvetlenül vagy közvetve lakossági szük­ségletet elégítenek ki. Emellett, néhány kisiparos hiánycikket, importpótló cikket gyárt, vagy alvállalkozóként segíti a szo­cialista nagyipar tevékenysé­gét. Szolgáltatótevékenység Az építőipari szakmát műve­lő kisiparosok kiemelkedő sze­repet töltenek be a népgazda­sági szempontból is kiemelt feladatnak tekintett magánerős lakóházépítésben, karbantar­tásban, felújításban. Emellett azonban a kivitelezés műszaki­technikai színvonala csak kis­mértékben javult. Az is meg­állapítható, hogy a jelenlegi létszám az igényeket nem ké­pes maradéktalanul kielégíteni. Az meg külön hátrány, hogy a kőművesszakmában a 35 ipa­rosból mindössze négy a mes­ter. A tetőfedő, a bádogos, az asztalos, a vízvezeték-szerelő, a központifűtés-szerelő, ács, kő­műves, melegburkoló, parket­tacsiszoló, mind-mind hiány­szakmának számítanak. A gépjárműjavítók teljesít­ménye az autószerviz tevé­kenységét egészíti ki, különö­sen azáltal, hogy az iparosok nemcsak a megszokott munka­időben, hanem azon túl vagy éppen munkaszüneti napon is a kocsitulajdonosok rendelke­zésére állnak. A minőségre azonban kedvezőtlenül hat a gyakori alkatrészhiány, vala­mint az, hogy egy-egy műszer beszerzéséhez nincsenek ele­gendő anyagiak. Ezzel tulajdonképpen már át is tértünk a műszaki színvo­nalra. Megállapítható, hogy a műhelyek műszaki színvonala általában nem felel meg a kor­szerű követelményeknek. En­nek oka, hogy a szolgáltatóte­vékenységet folytató kisiparo­sok egy része már idős, akik a műszaki fejlesztésben nem ér­dekeltek, új technológiát nem alkalmaznak, tulajdonképpen azokhoz nem is értenek. Más részük még annyira fiatal, hogy egyszerűen nincs pénze, hogy magas színvonalú mű­helyt rendezzen be. Másszor meg a kisiparosságot nem te­kintik végleges foglalkozás­nak, ezért abba nem fektetnek be. Ám az is igaz, hogy kisgép is kevés van, A vállalatok által kiselejtezettekhez is nehezen lehet hozzájutni, az árak ma­gasak. Üjabban a műszaki fej­lesztési alap létesítésével lehe­tőség van arra, hogy az álló­eszköz beszerzésére fordított összeg adómentesen legyen el­számolva. Ezzel azonban csak néhányan éltek. Kölcsönöket is lehetne igénybe venni mind­ezekre, ám a kamat magas, a hitel lejárati ideje pedig rövid. A szolgáltatások hatékonysá­gát, a kapacitások jobb kihasz­nálását az is kedvezőtlenül be­folyásolja, hogy hihetetlen mennyiségű idő megy el anyag- beszerzésre. Komoly ellátási hiányosság van vasanyagoknál, hegesztőpalackoknál, autóal­katrészeknél, villanyszerelő- anyagoknál, és még sorolhat­nánk. A versenyhelyzetben eleve hátránnyal indulnak azért is a kisiparosok, mert az anyagokat fogyasztói áron, az­az drágábban kapják, mint a különböző nagy cégek. Az is gondot okoz, hogy az üzletek végeredményben nem érdekel­tek a kis 'tételű árusításokban. Szó volt — szó van — kis­ipari szolgáltatóházról is. A propagandamunka ellenére nincs előrelépés a magas költ­ségek miatt. A szakember-utánpótlást a KIOSZ fontos feladatként ke­zeli. A szakmunkástanuló-kép zést vállaló kisiparosok még adókedvezményt is kapnak, mégis kevés a vállalkozó. így a szakmunkástanulók száma is ingadozó, 30—50 közötti. A jó minőségű munkavégzés, a szolgáltatások színvonala, kulturáltsága jelentős a lakos ság életkörülményeinek alaku­lása szempontjából. Az iparo­sok munkájával a lakosság ál tálában elégedett, évente átlag mindössze tucatnyi panasz ér kezik a szervezethez. Ezek döntő többsége megegyezéssel zárul. Becsületesen Megállapítható, kisiparo­saink becsületesen kiveszik ré­szüket a rájuk háruló felada­tokból. Tevékenységük a la kosság igényeinek kielégítésé­ben elengedhetetlenül szüksé­ges. Jelentős társadalmi mun kával járulnak hozzá a tele­pülésfejlesztési célok megvaló­sításához is. S köztiszteletben álló állampolgárok, akik a tár­sadalmi élet minden területén jelen vannak. Ballai Ottó Agyoncsépelt közhely a népgazdaság termelőegysé­geiben munkaerőhiányról be­szélni. A gyárakban, üzemek­ben állandóan vagy időszako­san régóta kísértő g-ond ez. amin legfeljebb csak enyhíte­ni tudnak, a teljes felszámo­lásra való törekvés, úgy tűnik, meddő erőfeszítés. A múlt évről szóló szám­adásokból kitűnik, hogy sző­kébb pátriánk egyes munka­helyein is igencsak szükségét látják a munkáskéznek. Per­sze nem szabad itt most tö­meges létszámhiányra gondol­nunk, többnyire aránylag el­enyésző, egy-két tucattal „rö- vide-bb” csak a dolgozói gár­da, ám a zavartalan termelés, a gyorsabb fejlődés érdekében olykor e néhány ember mun­káját sem lehet nélkülözni. Érdekes, hogy a szakmai kép­zettség, tudás fokozatos felér­tékelődése mellett manapság az egyszerűbb munkakört be­töltők, a segédmunkások iránt is megnőtt a „kereslet". Nyomós ok A munkaerőhelyzet különö­sen a mezőgazdasági nagyüze­mekben sarkalatos kérdés, rá­adásul itt már mindkét vég­let előfordul. Évszakoktól függ a foglalkoztatottság mértéke, amíg nyáron, ősszel szinte korlátlanul igénylik a segít­séget, holt időszakban az ál­landó dolgozók egy részének elhelyezése jelenti a gondot. A Mészáros János Termelő- szövetkezet kertészetében, sző­lészetében az elmúlt télen például 21 asszony maradt munka nélkül. Igaz, a szövet­kezet mindent elkövetett, hogy megfelelő elfoglaltságot’ te­remtsen számukra, de házon belül ezt nem sikerült meg­valósítani. — Ekkor megkerestük a Gépgyártó és Szolgáltató Ipa­ri Szövetkezetét, valamint a Trakis nagykőrösi telepét, s felajánlottuk segítségünket arra a néhány hétre, hónap­ra, amíg a mezőgazdasági munkák elkezdődnek. Mindkét helyen örömmel fogadták je­lentkezésünket, így történt, hogy önkéntes alapon 15 nő- doigozónkat a gépgyártók, G embert pedig a Trakis szövet­kezet helyezett el, ahol több mimt két hónapon keresztül tevékenykedtek — idézi fel az előzményeket Kovács Sándor, a Mészáros János Tsz elnöke. Annyit azonban hozzá kell még termünk, hogy a két üzemnek is nyomós oka volt arra, hogy kapva kapjanak az ajánlaton: szűkében voltak a munkaerőnek. ügyes asszonyok Barta István, az ipari szö­vetkezet elnöke: — Valóban, a szóban forgó időszak számunkra is eléggé kritikus volt. de éppen ellen­kező előjellel. A gépgyártó]; számára alaposan összefutott a munka, a megrendelések határidőre való teljesítése két­ségessé vált, úgy is mondhat­nám éppen ez a 15 dolgozó hiányzott még a gárdából. Az sem okozott gondot, hogy me­rőben más munkaterületről jöttek, talán mindannyian éle­tükben először dolgoztak gép­gyártó üzemben. Többségüket a présüzemben helyeztük el, ahol egyszerű, de igen fárad­ságos munkát, a fémdarabo­lást, élhajlítást kapták felada­tul. Rátermett, ügyes asszonyok lévén, egy-kettőre belejöttek a munkába. Nem udvarias­ságból mondom, kivétel nél­kül meg voltunk velük elé­gedve, s voltak közöttük olya­nok is, akiknek örültünk vol­na, ha véglegesen nálunk ma­radnak. Ha a szükség úgy hozza, szeretnénk ezt a mun­kakapcsolatot rendszeressé tenni, mert jónak, . eredmé­nyesnek ítéljük mes. Ese­tünkben tehát nem nagyon helyénvaló a személyeskedés, mégis hadd említsem meg Tó­in Lajosné és Tóbi Jánosné nevét, igazán kiemelkedő mun­kát végeztek. / A Nagykőrösi Konzerv- ^ gyár Kinizsi Sportegyesület ^ két labdajáték-szakosztá- lyában folyó tevékenységet íj mutatjuk be most az olva- í sóknak. Az asztalitenisz-sportág ed­zéseit három részfoglalkozású edző irányítja az utóbbi idő­szakban. A foglalkoztatottak száma elérte a hetvenet. A fér­fi felnőttcsapat az NB III-as csapatbajnokság erős Szaba­dos-csoportjában ezüstérmes helyezést ért el. A megyében szereplő tartalék- és ifjúsági gárda a középmezőnyben, a nők a negyedik helyen zárták a legutóbbi szezont. Az edzéseket a sportotthon­ban tartották. A várt fejlődés az asztaliteniszezőknél nem következett be objektív és szubjektív okok miatt. A mi­nősített versenyzőik száma — bár sok megyei egyéni verse­nyen is elindultak — csök­kent az előző évihez viszonyít­va. A szakosztály-vezetőség nem erősödött, és ez meglát­szott a szakosztályi munkán, Sporiná'sor Vasárnap Labdarúgás. Kiskunlac- háza: K. II. kér. (Pereg) — Nk. Kgy. Kinizsi, felnőtt és ifjúsági megyei II. osz­tályú bajnoki mérkőzés. Hétfő Kosárlabda. Kecskemét: K. GAMF—Nk. Kgy. Ki­nizsi ifi és KSC ifi—Nk. Kgy. Kinizsi II, felnőtt férfi megyei bajnoki mér­kőzés. valamint az eredményeken is. A jövőben feltétlenül előre kell lépni, mert ellenkező eset­ben a sportkör elnöksége a támogatásokat csökkenteni fogja. Elsősorban a testnevelési tagozatos Kossuth, de más he­lyi iskolákból is 25, teljesen kezdő fiatal ismerkedik a sportág alapjaival. Remélhe­tőleg sikerül őket tudásban fejleszteni és megtartani a szakosztályban. Az 1986. évi tervek: a be­nevezett csapatok — különö­sen az utánpótlás — eredmé­nyes szerepeltetése a bajn )k- ságokban, a minősített ver­senyzők számának növelése, a szakosztályvezetőség erősítése és a női vonal újjászervezése. A kézilabdásoknál három edző irányítja a 35 sportoló munkáját. Az edzéslátogatott­ság 75 százalékos volt, tehát az előző évihez viszonyítva csökkent. A megyei első osz­tályból a felnőttcsapat kiesett és az ifjúságiak is az utolsó helyen végeztek. Sajnos a szö­vetség döntése nehezítette a körösi kéziiabdások egyéb­ként sem könnyű helyzetét, mert a tavaszi hétvégi kettős fordulók sem szakmailag, sem anyagilag nem kedveztek sportkörünknek. Az erőfeszí­tések ellenére sem sikerült az I. osztályban bennmaradni, ehhez sérülések, sorkatonai be­hívások és egyéb váratlan dol­gok is hozzájárultak. Sajnos az edzések gyakoriságával és a fegyelemmel is gondok van­nak, ezen mielőbb hatékonyan kell változtatni. A serdülőcsapat Irányítá­sát játékosedzőként Fülep Endre látta el, aki ■ nemrég végezte el sikeresen a segéd­edzői tanfolyamot. Kocséri, nyársapáti fiatalok is segítik a csapatépítést, amelynek a feltételeit a legrövidebb időn belül meg kell teremteni. A legifjabb utánpótlás a Petőfi- iskolából biztosított. A Kinizsi kézilabdásai a téli alapozást a Toldi-csarnok- ban végezték, és a felkészülés során több termi mérkőzést vívtak környékbeli települé­sekkel. Kézilabdásaink idei céljai: a szakosztályvezetés teljes újjászervezése, a szak­osztály új sportolókkal való bővítése, a serdülőcsapatnak a bajnokságban való indítása, valamint talán a legfontosabb: az edzés- és játékfegyelem megszilárdítása. Reméljük, hogy a nehezebb időszakot — kellő összefogás­sal — előbbre lépés követi majd 1986-ban e két sport­ágban. Sulyok Zoltán Amikor e sorok íródnak, a gépműhelyt járt asszony jfeat már kiszólította a tavasz, ja­vában1 metszik a szőlőt, vetik a. paradicsom- magvait oda­kint a határbart: Ók is stive- sen emlékeznek a gépgyártók­nál eltöltött napokra, azt mondják, úgy bántak velük, mintha régóta ott dolgoztak volna. Csak jó' szót kaptak míndenkitcil. Kovács Sándor elégedetten jegyzi meg: — Mindkét üzemből elisme­rő szavakkal köszöntek meg asszonyaink helytállását, s s hozzátették, amennyiben szükség lesz rájuk, jövőre is visszavárják őket. A fogadta­tásról mi i,s csak a legjobba­kat mondhatjuk, s nagvon örülünk, hogy ilyen jó véle­mény alakult ki dolgozóink­ról. Ennek ellenére azt kell mondanunk, hogy az ilyen jellegű külső munkavállalást továbbra is úgy tekintjük, mint egyfajta szükségmegol­dást. Gazdaságon belül A célunk az, hogy ha egy mód van rá, a gazdaságon belül oldjuk meg a téli fqgT lalkoztatást. Igaz, erre vonat­kozó terveink még kiforratía- nck, többek között olyasmire gondolunk, mint a parnergaz- daságok számára vetőmagvak kiszerelése, csomagolása, vagy egyéb hasonló bérmunkák. Természetes, hogy_ az itthoni elfoglaltságnak dolgozóink is jobban örülnek, s gondolom, az sem szorul magyarázatra, hogy gazdaságii szempontból miért jobb az, ha mindenki saját munkahelyén hasznosít­ja erejét. Miklay Jenő Az idén mintegy 44 és fél millió forint értékben végeznek kü­lönféle munkákat a Fest Megyei Szolgáltató cs Csomagoló Vállalat Hattyú textiltisztító leányvállalatánál. Képünkön Kecskeméti Andrásáé tisztításra készíti elő, számozza be a le­pedőket a jelölőgép segítségével, hogy el ne keveredjenek. (Hancsovszki János felvétele) A tavaszt úgy is szoktuk jellemezni, mint a nagy ren- dezkedések, takarítások idő­szakát. Az utcákat járva idén is szembetűnik a szorgalmas munka eredménye, a kívül- belül kicsinosított családi há­zak, a megszépült kertek, a virággal díszített járdaszegé­lyek, tisztává varázsolt par­kok. Sajnos, azt éppenséggel nem állíthatjuk, hogy a város minden egyes pontján ha­sonló kép tárul a járókelők elé, de összességében azárt el­mondható, a lakosság többsé­ge gondot visel környezetére. A munkahelyek szocialista brigádjai körében hagyomány, SZOMBATON A nagyteremben: Szuper­modell. Színes, szinkronizált amerikai krimi. (16 éven fe­lülieknek!) Előadás 6 és 8 órakor. A stúdióteremben: Donald kacsa és a többiek. Színes amerikai film, fél 4- kor. Házibuli. Színes, szink­ronizált francia filmvígjáték, fél 6-kor. VASÁRNAP A nagyteremben: Szuper­modell. Előadás 4, 6 és 8 óra­kor. A stúdióteremben: Do­nald kacsa és a többiek, fél 4-kor. Házibuli, fél 6-kor. hogy ilyenkor társadalmimun- ka -akciókat szerveznek, az üzem, a gyár udvara, környe­zete megszépítésére. A konzervgyáriak például rendszeresen tisztasági hónap­pá nyilvánítják az első tavaszi hónapot, s ez idő alatt a szo­cialista brigádokon kívül a KISZ-szervezetek tagjai is ki­veszik részüket a munkából. A szigorú higiéniai előírások betartása érdekében náluk igen nagy jelentősége van a tisztasági akciónak; alapvető követelmény, hogy a feldolgo­zóüzemek tisztán, rendezetten fogadják a friss nyersanyagot. A gyár ifjúkommunistái nemcsak munkahelyük állapo­tát tekintik szívügyüknek, vá­rosszerte is sokat tesznek a környezeti kultúra ápolásáért, elsősorban iskolák, óvodák parkosításában, tanterme* festésében vesznek részt. Mem múlik el iskolai ünne­pély, hogy ne említenék dicsé­rő szóval a szorgalmas patró- nusok nevét. —ay :SSN 0133—2703 (Nagykőrösi Hírlap) Gépüzemben dolgozlak a kertészek Máskor is szívesen látják okét Az idei tervekről, célokról Asztaliteniszezők, kézilabdások Társadalmi niunkaakciók Festenek, parkosítanak

Next

/
Thumbnails
Contents