Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-11 / 85. szám

Animáció Módszertani nap Animációs módszertani na­pot tartanak a művelődési központban május 9-én és 10-én pedagógusoknak, szak­tanároknak, s minden más ér­deklődőnek. Arra törekszenek, hogy elősegítsék a rajz- és animációs filmek jobb megér­tését. Az első napon a részt­vevők ellátogatnak a Pannó­nia Filmstúdió budapesti mű­termébe, ahol megismerked­hetnek ezeknek a filmeknek a készítésével. A második na­pon előadást hallgatnak meg a várost művelődési házban. Je­lentkezni április 20-ig lehet Kapuszta Zsuzsa népművelő­nél. A részvétel díjtalan. , A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 85. SZÁM 1986. ÁPRILIS 11., PKNTEK LLŐI Kerepestarcsa Divatbemutató Elmarad A helytörténeti gyűjtemény­ben, mint programajánlatunk­ban mi is jelezzük, ezekben a napokban az Iparművészeti Főiskola idén végzett hallga­tóinak diplomamunkái látha­tók. Jelenleg az Öltözködés című bemutatói Ehhez kap­csolódva terveztek szombatra divatbemutatót, amely azon­ban, szervezési nehézségek miatt elmarad. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Környezetvédelem — közok­tatás — közművelődés. Ta­nácskozás, előadások, vita 9,30 órakor. Kortárs filmklub: Egészséges erotika 18 órakor. Játékstúdió. A színek nyelve és a lelkiállapotok, maszkké­szítés. 15 órakor. A hónap gödöllői műtárgya: Nagy Sándor: A festő rémei, megtekinthető az előtérben. Aszód, múzeum: Lóránt Zsuzsa szoborkiállítá­sa. megtekinthető 10—18 óráig. Nagytarcsa, kiállítóterem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 11—18 óráig. Domony, művelődési ház: Szabadidő-társasélet, az ifjú­sági és a nyolcadikosok klub­ja programja, 18 órakor. A fenyőket nem vágják ki Másutt nem találtak homokot a közelben Közömbösnek mondott vilá­gunkban jólesik, ha olyan ese­tekről hallunk, amikor vala­kik, valahol szót emelnek a pusztítás, rombolás, természe­ti kincseink elherdálása ellen. Védik a fákat, a csodálatos, időálló régi festményeket, építményeket. Ezért is örül­tünk és egyben meglepődtünk egyik olvasónk telefonhívá­sán, aki szerint már környé­künkön is anyagias szempon­tok vezérlik az embereket, nem törődve a múlttal és jövővel. Gyerekek búvóhelye ICerepestarcsára Máthé Tün­de tanárnő meghívására men­tünk el a helyszín megtekin­tésére. Most derült csak ki a környék lakói előtt, hogy a Szilasmenti Termelőszövetke­zet homokbányát kíván nyitni az egyik dombon. Az érdekel­tek. akik még emlékeznek a domb tetején lévő, negyven­éves fenyőfák telepítésére, fi­gyelték növekedésüket, hirte­len nem tudták, mihez kezd­jenek, kihez forduljanak segít­ségért. Meg akarják menteni a fenyvest. A 2. számú általá­nos iskola nyolcszáz tanulója tornaterem hiányában gyak­A hónap gödöllői műtárgya Nagy Sándor: A festő rémei A szecessziótól a szürrealizmusig Körösfői Kriesch Aladár mellett a gödöllői művésztelep alapítója, legismertebb képvi­selője Nagy Sándor. Szerteága­zó munkásságának nyomaival ma a századelő művészetét be­mutató kiállítások sorozatá­ban gyakran találkozunk. Pél­dául: a gödöllői művelődési házban már bemutatott kétré­szes bőrparaván most a buda­pesti Lélek és forma című ki­állításon látható a Nemzeti Galériában. Az köztudomású, hogy Nagy Sándor készített színes ablako­kat, festett, de szőnyegeket, mozaikot, bőrmunkákat is al­kotott. és kiemelkedő grafikus­ként tartjuk számon. Az talán már kevésbé ismert, hogy mi­után 1920-ban felbomlott a gö­döllői művésztelep, egyedül vitte tovább a telep eszméit. 1934-től a budapesti Képzőmű­vészeti Főiskolán tanított fres­kót estést. és mozaikkészítést. Kkkor készít számos nagy fres­kóciklust is. Ezek közül a leg­ismertebb a pesterzsébeti templom együttese. Ebben az időszakban gyak­ran foglalkoztatták a szörny- alakok, a különös állat- és em­berkeverékek. rémségek. Sok­sok apró vázlattanulmány mu­tatja ezt a vonzódást. E földön- . túli víziók megteremtésével jutott el a szecessziótól a szür­realizmus álom teremtette kép­zetéig. Munkásságában ez a vonal mindig háttérbe szorult, hiszen freskóin a szecesszió kissé már megmerevedett stí­lusában dolgozott mindvégig. A most látható mű összegzése a szörnyalakokkal megrajzolt mesekönyv-i 11 usztracióknak és a hétköznapi víziók okozta tolira iztanulmányok sorozatá­nak. A fölszabadult, élénk kép­zeletű mű ezért hat a megle­petés erejével. Középen maga a mester, aki egy sötét maszkszerű rémség felé nyúl, körülötte pedig az álom, a vízió teremtette kép­zelt lények: a pikkelytestű em­ber szörnyfejjel, a párducbőr­be bújt szárnyas és apró ala­kok sokasága. A nagyméretű, impozáns tempera részleteiben is sok fölfedeznivalót takar. A mű a Nagy Sándor-ház tu­lajdona, Remsey Gábor grafi­kusművész gondnoksága alatt. F. Zs. ran keresi fel ezt a lankás, füves térséget. Télen itt szán­kóznak, síelnek a gyerekek, többször töltik ezen a helyen szabad óráikat más városból érkező kirándulók is. Idegennek, kívülállónak nem jelent sokat az a halom ott a Szilas-patak völgyében, de érthető a lokálpatrióta tanár­nő aggódása, mit mondjon a gyerekeinek (ő a csapatveze­tő is), miért teszik tönkre fel­nőtt emberek szándékosan az ő búvó-játszó helyüket. A 30-as útról is szép látványt nyújta­nak a környéken máshol nem is látható, magasba nyúló fe­nyőfák. Nem csoda, hogy aki egy kicsit is magáénak érzi a községet, föjó szívvel gondol jövendő eltűnésükre. Régi, bevált szabály, vita esetén hallgassuk meg a másik felet is. A termelőszövetke­zetben pár perces érdeklődés után szemközt ülünk az ille­tékesekkel. Megyeri István ipari elnökhelyettes és Zabo- dár Imre. a kavicsbányák ve­zetője készségesen mutatja a homokbánya feliratú gyűjtőt, ebben minden tervet, enge­délyt megtalálhatunk. Később, most velük, újból megtekint­jük a domboldalt. Szigorú feltételek A gazdaság lakossági szol­gáltatást is végez, többek kö­zött sódert, homokot árusít. Egy éve kerestek már lelőhe­lyet, kétszázhetvenezer forin­tot költöttek a kutatásokra, de Mogyoródtól Csömörig sehol nem találtak, csak itt. Máshol mindenütt agyag van. Nekik feladatuk a lakossági igé­nyek kielégítése, és bizony rengeteg az építkezés, falaz­nak, vakolnak, ahhoz pedig homok kell. Legközelebb Du­nakesziről hozhatnák, akkor azonban a fuvarköltségek még jobban emelnék az építkezés árát. A sikeres próbafúrások után a gödöllői földhivataltól és a helyi tanácstól, valamint a Bányaműszaki Felügyelőségtől megkapták a szükséges enge­délyeket. Szigorú feltételekhez kötötték a bányaművelést. Ép­pen a gyerekek, a környék la­kóinak védelmében tízméleres védópillért kell emelniük, az omlás elkerülésére naponta negyvenöt fokos rézsűt hagy­niuk. öt év alatt félmillió köb­méter homokra számítanak a 8750 négyzetméteres területen. Hetente egyszer bányásznak majd, a járművek számára megfelelő utat építenek. A leg­fontosabb. hogy a fenyvest nem bántják, a domb alján dolgoznak csak a gépek, pár­huzamosan haladva a patak­kal. Így talán még rendezet­tebbé teszik a környéket is. Kötelezték a téeszt, hogy a ki­termelés befejezésekor telepít­sen ide fákat. Akácot fognak ültetni. Sértetlen mar2d Mladoniczki Mihály, a Ke- repestarcsai Tanács vb-titkára megerősíti az elmondottakat. A szövetkezet hivatalos ké­relemmel kereste meg a ta­nácsot. A területfelhasználási engedélyt megadták, hiszen a vitatott rész külterületnek szá­mít. és a rendezési tervekben sem szerepel a következő 10— 15 évre. Előírták az utak fo­lyamatos karbantartását, az átereszek rendszeres tisztítá­sát. A biztonsági rendszabá­lyok között szerepel a mun­kahely bekerítése, de kitértek az engedélyben a földmunkák során esetleg talált muzeális értékű tárgyak sorsára is. A véleményeket meghall­gattuk, leírtuk. Mindenkinek igaza van a maga szempont­jait nézve. Ki-ki döntse el, mire van nagyobb szükség, a füves domboldalra vagy la­kóházakra. Részünkről abban bízunk, az a fenyveserdő va­lóban sértetlenül fog állni öt év múlva is. Báskai Erzsébet G yermekkori emlékeim leg­szebb részét az erdőben végzett munka adja. Nem vol­tunk az érdészet állományá­ban, csak időnként kaptunk ott munkát. Apám lakatos volt, az egyik nagybácsikéin az ácsmesterséget űzte, össze­fogtak őszidő táján, amikor már nem volt szakmunkájuk és vállaltak fakivágást, gyérí­tést, tuskószedést. Apai nagy­apám egész életében az erdőt járta, úgyis hívták foglalko­zását: erdőkerülő. Magam is' kora ifjúságomban úgy is­mertem már a gödöllői erdő­ket, mint a tenyeremet. Akár a babati, akár a juharos-tetői, akár a valkói erdőről volt szó, lelki szemeim előtt meg­jelentek azok völgyei, útjai, vízmosta gödrei, nagyobb fái, mint az úgynevezett képesfa A nyugati és déli tájon el­helyezkedő erdőkben is ott­honos voltam. A haraszti, a jakabi (ma Tölgyes), a kere­pes! erdő vonulata a perőci fiatal akácosig ismerős táj volt. A volt Ferenc József- liget ma már védett terület, s csak engedéllyel látogatható. A harmincas évek egyik évé­ben ott sérült (villámvágta) vagy kiszáradt fákat vágtak ki apámék. A hazahordott résszel tüzeltünk, s emlék­szem. anyám és nagyanyám szidta apámat, hogy máskor ily tüzelőt ne hozzon a ház­hoz, istentelenül ragacsos volt. A fő munkavállalási terü­letünk azonban a babati erdő­rész volt A besnyői temető Erdei munka régen Vízben fölizzó szikra fölötti rész tarolására emlék­szem a legjobban, tölgyes volt. Itt a fakidöntés oly formáját kellett művelni, hogy a tuskó bizonyos magasságában kel­lett fűrésszel, baltával dönteni a fákat. Komoly erdő volt itt, egy ember nem érte át a fákat. Legtöbbjük szép sudár termetű, magasra törő. Oldal­ágaik alig voltak, jobbára csak a kissé megdőlt fák vagy az út mellett lévők hoz­tak kinövéseket oldalt, s na­gyobb koronát. S micsoda gyökerekkel kapaszkodtak a domboldalba! Élveztem a zuhanó fa lát­ványát. A fa állása szabta meg, merre dőlhet. Aszerint történt a bef űr észelés kissé ferdén, majd a másik ol­dalról húzták apám és bá­csi kám a keresztvágó fűrészt. Időnként magam is nekigyűr- köztem. zihált a tüdőm, kap­kodtam a levegőt, úgy erős­köd tem. A baltát s a kisebb fejszét azonban már nagyon tudtam kezelni. Vágtam a le­dőlt fa ágait. Szépek és erő­teljesek voltak suhintásaim, dicsértek is: nézd, a gyerek ügyeskedik. Ezután kezdtük felszabdalni a fákat. Meghagytuk a szép törzseket, melyekből később szerszám-, talp-, bányafa és sok hasznos dologra használ­ható faanyag került ki. A többit méteres darabokra vág­tuk és szortíroztuk. A még megmaradt vastagabb részből hasított hasábok lettek. A tizenöt-húsz centi átmérőjű fák du rangként kerültek for­galomba, az annál vékonyabb pedig botfaként. A feldolgo­zott fákat karók közé, jó mé­teres szélességbe és magas­ságba raktuk. Mindezt a téli időben is le­hetett végezni. A nagyobb hó ugyan némi akadályt jelen­tett, olykor szüneteltettük a kijárást. A szemerkélő eső azonban nem ártott. Már reg­gel. ahogy kiértünk, megboly­gattuk a kissé elfojtott tüzet, parazsat, mely egy gödörben volt. Időnként megengedhet­tük magunknak a melegedést, át-átjöttek a szomszédos fa­vágók is egy kis beszélgetés­re. egy-egv korty italra. Mert vittük a demizsont. s benne a melegítő, erőt adó folyadé­kot. Finom házikenyér, csur­gatott zsírra! volt az eledel, meiv a sült szalonnáról ke­rült rá. s vöröshagyma Ha végeztünk az erdődarab kiirtásával, rendbe raktuk a kitermelt fát. a gallyat is ra­kásba hordtuk, s ha az idő engedte, nekikezdtünk a tüs­kök kiszedésének. Fagyos idő­Furcsa szerkezet Fénnyel, hanggal jelez Sokat, szidtuk már ezen az oldalon is a buszsofőröket fleg­ma magatartásukért, azért, mert nem veszik tudomásul a megállókat, későn vagy egyál­talán nem jön a járat. A Vo­lánbusz aszódi kirendeltségé­ben talán éppen a szidalmak megelőzése miatt az utóbbi hó­napokban egyre többet tesz­nek az utasok pontos, kellő tá­jékoztatásáért. Többször körbejárta minden­ki tavaly ősszel az aszódi vég­állomáson felállított furcsa szerkezeteket, ilyeneket a kör­nyéken sehol nem lehet látni. Minden induióhelyen egy osz­lop tetején van valami lámpa­féle. rajta függőlegesen lefelé a 10, 5 és 1 számok. A beren­dezés céljával és működésével Kiss István kirendeltségvezető ismertetett meg bennünket. Ezekkel a készülékekkel gyorsabban tudják tájékoztatni az utazóközönséget. A forgalmi irodában található Commo­dore—20-as számítógépbe be­táplálták valamennyi járat in­dulási idejét, a vele összeköt­tetésben álló lámpák pedig az addig még hátralevő perceket jelzik. Tíz perccel előbb ki­gyullad a fény, sőt. amikor már csak harminc másodperc van hátra, csörgéssel figyelmezteti az utasokat és a gépkocsiveze­tőt. Gondoltak a később érke­ző. csatlakozó vonatokra is. Ilyenkor a bura oldalán levő világítás tudatja, itt van még a busz, megvárta a bejárókat. A gyerekek kényeimét és biztonságát figyelembe véve, a nagyközségi tanács kérésére a posta elől áthelyezték a megál­lókat az általános iskola köze­lébe. Most újabb munkát fe­jeztek be. Az Aszód—Iklad já­rat vonalán minden megállót jelző oszlopon egy táblát he­lyeztek el. Rajta a menetrend­nek megfelelően olvasható a megálló pontos elnevezése. A feliratok nagy segítséget jelen­tenek a ritkán utazók, idege­nek számára. Kereskedelmi őrjárat Változnak a boltosok A Szabadság téren, a sport­pálya előtti üzletsoron nyitás után köszönthettem Rab Pe­temé virágkereskedőt. Az is­kolai szünetet élvező 11 éves Péter és a 9 éves Zoltán is ott nyüzsgött anyjuk körül, ők is gyönyörködtek a sok, szép élő virágban. Idő kell ahhoz, hogy megismerjék és megszokják az emberek az új üzletet, de a friss áru, a boltos jó tulajdon­ságai, az udvariasság sokat számít majd. A HÉV-megállóban levő Utasellátó-pavilon hónapok óta zárva tart, pedig valaha igen keresett és jó szolgálatot nyúj­tó hírlap- és bazáráru-keres- kedés volt. Hosszú ideje nem találnak megfelelő embereket, akik szorgos munkával biztos kenyérhez jutnának. A HÉV-végállomáson új szint kapott az Utasellátó 296. számú büféje. A már füstös helyiségben az ünnepekre ala­pos festést és takarítást végez­tek. Az emberek szívesen időz­nek el vonatra várva egy kis ital mellett a Hídláb büfében. A volt királyi váróteremben van az Utasellátó 275-ös üzle­te. Itt is megszervezték a munkát, a hét végén nagytaka­rítás lesz, még a falakat is le­mossák. Tavasszal a téli nyo­mokat el kell tüntetni. Utam a városközpontba vitt, és a piactéren néztem szét, ez­úttal alaposabban. A kereske­dők között ismeretlen arcot fe­deztem fel. Az áfész zöldség­gyümölcs boltjának új szerző­déses vezetője Prokop Nándor. Egy hónapja vette át a boltot, vevőköre még most alakul. Az árut ízlésesen tárolja és tálal­ja a vevők elé. Meglepően sok árus, mozgalmas piaci élet volt ottjártamkor. Egy házaspárra lettem figyelmes, amint megál­lapították, nagyon drága a piac. E megállapítással magam is egyetértettem, de azt is tu­domásul kellett vennem, hogy az áru előállítása is igen költ­séges. A vetőburgonya kilója 10, a vöröshagymáé 12, a dughagy- máé 80 forint. Az alma 18—32, a zöldség 38. a káposzta 14. a kelkáposzta 20 forint. Egy fej salátát 17, egy csomag piros retket 12-ért adnak. A sam­pinyongomba 100, a laska 75. a paradicsom 260, 280. a karfiol 240 forint. Az uborkáért 78, a dióbélért 180, a fokhagymáért 200 forintot kérnek. Cs. J. mssssm Ügyeiét wmmn Állatorvosi ügyelet: Csömö­rön, Erdőkertesen, Gödöllőn, Isaszegen, Kerepestarcsán, Mogyoródon, Nagytarcsán. Pé- celen, Szadán, Veresegyházon, ben nem volt érdemes boly­gatni a földet, csak ami­kor azt könnyűszerrel lehetett mozgatni. A favágás, a fával való munka igen nagy elő­készületet, felkészülést igé­nyelt. Szakmába vágó feladat volt a szerszámok karbantartása. A fűrész reszelése, hajtoga­tása. A balták, fejszék, de még a csákányok is nemegy­szer kerültek a kovács üllő­jére. A vizes köszörűkövön lett az élük megadva. Hajtot­tam felváltott karokkal sok­szor a követ, s figyeltem, mi­kor izzik fel egy-egy szikra a víz ellenére is. A terület erdőkerülőjével, erdészével naponta talál­koztunk. A munka mennyi­ségével nem törődtek, hiszen részeltünk, s magunkat haj­tottuk. De a rakások eszté­tikája, a tuskózás utáni szé­pen betemetett földet, az el­egyengetett talajt megkövetel­ték. Ha jól végeztük a mun­kát, és igényt tartottunk er­dei földre, kaphattunk a fel- szántás után, s az első két év­ben burgonyát, a harmadik­ban kukoricát vetettünk bele De mi ültettük a csemeté­ket. és így éreztük szinte sa­ját tulajdonunknak. Gazdagon termő talaj volt az erdei föld Szép burgonya és kukorica termett benne, míg az első években erősödtek a cseme­ték. Ma már ég felé törnek a kezemmel érintett, ültetett alanyok. Szántai Sándor I Vácegresen április 12-én, szombaton reggel 8 órától áp­rilis 14-én, hétfőn reggel 8 óráig: dr. Szőke Ferenc, Gö­döllő, Stromfeld sétány 16. Te­lefon: 10-209. Aszódon, Bagón, Dányban, Domonyban, Galgahévízen, Galgamácsán. Hévízgyörkön, Ikladon, Kartalon, Túrán, Val- kón. Váckisújfalun. Vácszent- lászlón, Versegen, Zsámbokon április 12-én, szombaton reg­gel 8 órától április 14-én, hét­főn reggel 8 óráig: dr. Varró Imre, Túra, Ságvári Endre ut­ca 68. Telefon: 70. Az ügyeleti napokon vég­zendő exportszállításoknál mindkét állatorvos igénybe ve­hető. Üzenet az űrből. Színes, ma­gyarul beszélő japán sci-fi. Csak 4 órakor! A bosszúállás ideje. Színes argentin film. 6 és 8 órakor. Országos vásár A városi tanácstól kapott tájékoztatás szerint országos sertés- és kirakodóvásárt 'tar­tanak vasárnap, április 13-án Gödöllőn. Megnyílt Gödöllő, Klapka utcá­ban. a 30-as főút mellett, a tüze­lő- és építőanyag-kereskedés, ahol mindennemű tüzelő- és építő­anyag kapható. Fürdőszobai be­rendezések, csempék padlólapok, iparművészeti csempék és más burkolólapok nagy választékban. Házhoz szállítást benordással vál­lalunk. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents