Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-10 / 84. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 84. SZÁM 1986. ÁPRILIS 10., CSÜTÖRTÖK A mezőgazdaság nehéziparában A veszteség nem törvényszerű ^ Kevés mezőgazdasági üzem mondhatja el magáról, ^ hogy az állattenyésztés nyereséget is tud produkálni. Az ^ utóbbi évek kedvezőtlen tendenciái — csökkenő állat- ^ létszám, felszámolt ágazatok — arra mutatnak, hogy ^ bőven van még javítanivaló ezen a területen. Az ecse- ^ ri Rákosmezeje Tsz nem tartozik az előbbi kategóriá­sa ba, hiszen az állattenyésztési főágazat tavaly csaknem $ 190 millió forint árbevétellel járult hozzá az eredmé­§ nyékhez, a nyereség mértéke 3,7 millió forint volt. A megrendülés után N agyon könnyű mosta­nában gazdasági éle­tünk legkülönbözőbb je­lenségeire a sportból vett hasonlatokat találni. Az egyik legtöbbet használt, mondhatni legdivatosabb kifejezés — betű szerinti azonosságával — össze is köti a két területet: a ver­seny. A gazdaságban — különösen egyes részterüle­teken — nálunk a verseny­nek lényegesen kevesebb a hagyománya, mint a sport­ban. Ennek okait kutatni és megmagyarázni az el­méleti szakemberek dolga. A gyakorló közgazdász, mérnök, termelésirányító viszont a jelenlegi helyzet­hez kell hogy alkalmaz­kodjon. Ha nem ezt teszi, ő is, vállalata, üzeme is „el­tűnik a mezőnyben”, le­marad. Körülbelül három hete tudósíthattam a Monori Építők Ipari Szövetkezeté­nek közgyűléséről, ahol épp ez a téma állt az ér­deklődés középpontjában. Emlékeztetőül: Pest me­gyében tavaly ők voltak az egyetlen veszteséges ipari szövetkezet, s csak az OKISZ, a megyei KISZÖV és a helyi állami, politikai vezetés támogatásával si­került talpon maradniuk ... Érthető, hogy ilyen hírek hallatán jó néhány partne­rük elbizonytalanodott az együttműködés jövőjét il­letően. S természetesen idegesekké váltak azok a lakásigénylők is, akik a monori Pozsonyi úti lakó­telepi otthonaik mielőbbi átadására várnak. Akkoriban valóban egy megrendült ökölvívóra ha­sonlított a szövetkezet. A közgyűlés hangulata azon­ban mégis bizakodó volt, hiszen a már korábban el­fogadott intézkedési terv, az önkritikus értékelés, a közösen megfogalmazott tennivalók következetes végrehajtása erre alapot is adott. A beszámoló az előzményeket rögzítette, de időközben is történtek mar kedvező változások, ame­lyek a tudósításban még nem tükröződhettek. így például szinte a szövetke­zet teljes kapacitását sike­rült lekötni, vagyis egész évre garantált a dolgozók foglalkoztatása. Természe­tesen úgy, ahogy a közgyű­lésen megfogadták: a mun­kafegyelem, a munkáéi ö- készítés, a munkaszerve­zés szigorításának, javítá­sának megkövetelésével. Az akkor emlegetett 32 la­kás átadása pedig nem húzódik az év végéig, ha­nem részben már a koráb­bi hónapokban megkezdő­dött, de az első félévben — júniusig — 64 leendő ott­hont adnak át. A további harminckét lakás a máso­dik félévben készül el. Sem a határidőket, sem a mi­nőséget illetően nem kér­nek engedményt... Idő­közben nyilvánosságra ke­rült az is, hogy a „jogsér­tő számlázási gyakorlat” kifejezés az értékelésben nem visszaéléseket takar, hanem az úgynevezett szakaszolásoknál előfordult pontatlanságokat, áthúzó­dásokat. S ez sem a part­nereknek, hanem a szövet­kezetnek okozott kárt. M indezeket azért jó tud­ni, mert — a sportha­sonlathoz visszatérve —azt bizonyítják, hogy a meg­roggyant „bokszoló” igyek­szik, és képes felfrissülni, újult erővel — de persze a korábbi taktikai hibák­ból okulva — küzdeni to­vább. Sőt — győzni is ... Vereszki János Leltár betörés miatt Tavaly átlagosan 1200—1400 között mozgott a tsz szarvas­marha-állománya, a tojóállo­mány 75 ezer darab, amellett folyamatosan 25 ezer darab jércét neveltek. A négyszáz tejelő tehén naponta átlago­san ötezer liter tejet adott. Éves átlagban az egy tehénre jutó tejhozam 4891 liter volt, az abrakfelhasználás viszont kevesebb az országos normá­nál. Több mint 1300 darab vá­gómarhát értékesített a közös gazdaság, ugyanakkor 400 da­rab vágómarha-alapanyagpt vásároltak is, frissítés céljá­ból. Az idén már nem vásá­rolnak hízóalapanyagot, ha­nem szerződéses hizlalásra ki­helyezik a kisgazdaságokhoz. Ezzel az állategészségügyi biz­tonságot is növelni tudják, to­vábbá a‘ kötetlen hizlalás te­lepen belüli kiiktatásával nö­velik az egy napi súlygyara­podást, következésképpen csökken a hízómarha önkölt­sége. Az állattenyésztés — külö­nösen a szarvasmarha eseté­A Monori Tömegsport Egye­sület, amely egyik társrende­zője volt az április 4-i nagy sikerű futóversenynek,- több más akciót, illetve sporttan- folyamot is szervez. Rendsze­resen várják a jelentkezőket a karate, a testépítő, a női kon­dicionálótorna szakosztályok­ba. Kispályás labdarúgó-baj­nokságuknak, illetve ku­páiknak egyre népesebb a me­zőnye, természetjáró és város­néző túráikra több százan je­lentkeznek. Elismerésre méltó a tenisz- stakosztály tevékenysége is. ben —, illetve annak jövedel­mezősége rohamosan csökkent az utóbbi években. Míg az élő állatok és állati eredetű ter­mékek felvásárlási ára 14 szá­zalékkal emelkedett, a takar­mányárak 2,6, a gyógyszerek 68, az energiaárak 50 száza­lékkal emelkedtek. Ily módon majdnem megduplázódtak a költségek, s emellett emelked­tek a felhasznált bérköltségek is. A kedvezőtlen hatások el­lenére a szövetkezet túltelje­sítette a szarvasmarha-ágazat­ban tervezett 51 millió forin­tos árbevételi tervét, a nye­reség 50 ezer forint híján 3 millió forint volt. Kedvező tendenciák mutatkoztak a ba­romfinevelésben is, hiszen az árbevétel 2 millió forinttal ha­ladta meg az előző évit. A múlt év első felében komoly gondok voltak a tojás értéke­sítésével a termelőszövetke­zetben. A szarvasmarha-tenyésztés­ben elért többletjövedelem a takarékos gazdálkodásnak, a melléktermékek nagyobb mér­tették meg pályájukat a mo­nori sporttelepen és sikeres versenyeket, tanfolyamokat is szerveztek már. Erre alapoz­va, az idén két csoportban — kezdők és haladók számára — hirdetnek ismét tenisztanfo- ly^mot. Jelentkezni április 30-ig lehet személyesen vagy levélben Vass Tamásáénál, az egyesület gazdasági vezetőjé­nél (Monor, Kossuth L. u. 78 —80.), vagy a 263-as telefon­számon. Az edzések, illetve foglalkozások május 5-én kez­dődnek a monori sporttelepen. A részvételi díj havi 150 fo­rint. vű hasznosításának az ered­ménye. Hozzájárult ehhez az is, hogy a takarmányt vetés­forgónak megfelelően termesz­tik, s nem kis táblákon. fél A Rákosmezeje Tsz az idén felújítja az elavult istállókat, gazdasági épületeket. A fel­újítás bruttó összege 20 mil­lió forint, ebből 10 millió a vissza nem terítendő állami támogatás. A tervek szerint a már megkezdett beruházást szeretnék az év végére befe­jezni. Ezt követően a tehén­létszámot 150—160 darabbal kívánják növelni a közös gaz­daságban. Új, minden igényt kielégítő fejőházat építenek, amely munkamegtakarítást jelent majd, s a higiénés feltételek is ugrásszerűen javulnak. A rekonstrukció befejezése után tervbe vették, hogy a legmodernebb elektronikát is bevezetik. Erre annál is in­kább szükség lesz, mivel ma­gas szintű szakmunkásképzés is folyik a telepen. Az elektro­nika betörése lehetővé teszi majd a beteg egyedek minél előbbi kiszűrését, valamint a szükségletek szerint megálla­pított egyedi takarmányozást is. A tsz-ben is csökkent a ház­táji sertésszerződés. Több mint 1600 darabbal kevesebbet vá­sároltak fel, mint 1984-ben. Emelkedett viszont a hízómar­hatartás a kisgazdaságokban. A szövetkezet takarmányelő­leggel támogatja a háztáji gaz­dálkodást, állandó jelleggel 1,5 millió forint értékű takarmány van kint a sertéstartóknál. Ugyanennyit ad az Állatfor­galmi és Húsipari Vállalat a szövetkezet közvetítésével. G. J. Valamiféle régi, sok évtize­des beidegződés és értékrend szerint a kisüzem ma a leg­több ember számára bizonyára olyasmit jelent, mint manu­fakturális, elmaradott techni­kai színvonalat képviselő. Pe­dig a kisüzem fogalma éppen az utóbbi egy-két évtized so­rán értékelődött át, s nyert új értelmet szerte a világon. Mindkettőnek kifizetődik Ideje, hogy mi is odafigyel­jünk erre a jelenségre. Ez a véleménye a többi kö­zött dr. Kői Ferencnek, a Kis­iparosok Országos Szervezete termelési és szolgáltatási fő­osztályvezetőjének, aki a Fo­gyasztók Országos Tanácsának egyik ülésén érdekes bejelen­tést tett. Elmondta, sokan felismerték már, hogy újfajta kisüzemi po­litikára van szükség Magyar- országon. Ezért a KIOSZ fel­ajánlja segítségét. Kutatást in­dítottak, pontosabban szerző­dést kötöttek a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egye­temen működő Economix Kis­szövetkezettel, amely vezető tudósokat bízott meg a külön­féle kutatási ágazatokban, te­rületeken: vizsgálják meg, mi lehet manapság a kisüzem sze­repe gazdaságunkban. Világszerte közismert tény, hogy egy olyan mamutvállalat­nak, mint a General Motors, csaknem negyvenezer beszállí­tója van, túlnyomó többségük­ben kisüzemek. De akadnak hazai példák is, köztük a Tau­rus Gumiipari Vállalaté, amely már évekkel ezelőtt mintegy száz ipari szövetkezettel, tsz- melléküzemággal és más kis­üzemmel létesített kooperációs kapcsolatokat. E kapcsolatok kialakulásá­nak magyarázatát keresve rég A Monori Rendőrkapitány­ságot a kora reggeli órákban értesítették: betörtek Gyom­ron, a Táncsics Mihály utcai vas-műszaki boltba, amelyet az Alsó-Tápiómenti Áfész üzemeltet. Az egyelőre isme­retlen betörők valószínűleg az éjszakai órákban követték el a bűncselekményt az egyéb­ként jól kivilágított üzletben. A rögtönzött pvorsleltár sze­rint a tettesek nagy értékű műszaki cikkeket vittek ma­felismert — ma már közhely­számba menő — igazságok bi­zonyosodnak be. A korszerű nagyüzem a nagy szériák gyár­tásában érdekelt, nem éri meg neki a kisebb értékű kiegészí­tő jellegű alkatrészek, beren­dezések és más kellékek gyár­tásával bíbelődnie. Sokkal ki­fizetődőbb számára, ha mind­ezeket a kisüzemektől szerez­heti be. A kisvállalatnak vi­szont gazdaságos az ilyesmik gyártására szakosodni, a többi között azért is, mert garantált piacot jelent számára, hogy be­dolgozhat a nagyüzemnek. Tanulnak a kicsiktől A kisvállalkozások és a nagyvállalatok viszonya persze azért nem felhőtlen és ellent­mondásmentes. Vaskos hiba volna például — az előbbiekre alapozva — a nagyvállalatok puszta bedolgozójának, függ­vényének minősíteni a kisüze­meket. Történeti tények bizo­nyítják. hogy korszakos ipari találmányok nem csak a nagy- vállalatok kitűnően felszerelt óriási laboratóriumaiban, ku­tatóintézeteiben születhetnek. Gyakran emlegetik például, hogy az USA elektronikai ipa­rát a kaliforniai Szilíciumvölgy kis laboratóriumaiban, üze­meiben alapozták meg. A kapitalista országok ipari vezetői és közgazdászai tüzete­sen tanulmányozták az ilven és ehhez hasonló jelenségeket (kötetekre rúgó irodalom ta­núskodik erről!), s a többi kö­zött megállapították: nemcsak a nagyvállalatok hatnak a ki­csikre, hanem a kicsik is a na­gukkal. így például zsákmá­nyuk lett egy színes-televízió, egy Hi-Fi-torony és egy vi- deoberendezés is. Az előzetes becslések szerint a hétfő reg­gelre történt betörés során a tettesek több mint 200 ezer forint értékű árut vittek ma­gukkal. A rendőrség megkezd­te a nyomozást, a boltban tart a leltár, ezért a vásárlók megértését kérik, hogy zárva tartanak több napon keresz­tül. gyokra. Az utóbbiak elemi ér­deke, hogy felkarolják, támo­gassák a kicsik jó kezdemé­nyezéseit. S hogy ez. valóban így történt — és történik nap­jainkban is —, annak legismer­tebb bizonyítéka, hogy időköz­ben az USA elektronikai, il­letve számítógépiparában is óriási vállalatok jöttek létre. Visszatérve Magyarországra — amivel a cikkünket kezdtük —. a KIOSZ-ra: kérdés, hogy világjelenségként értékelhető-e az. amiről az imént szóltunk? Valóban új és mélyebb megvi­lágításba kell helyezni a kis­üzemek és nagyvállalatok kap­csolatrendszerét? Ha igennel felelünk e kérdésre, akkor megvizsgálandó például: mi rejlik amögött, hogy a kisvál­lalkozások húsz százaléka egy éven belül megszűnik, illetve tönkremegy? Bár az is világjelenség, hogy a kisvállalkozások nem mind­egyike életképes, mégis kérdés: nem sok ez a húsz százalék? Elegendő támogatást kaonak-e a kisvállalkozások, különösen azok. amelyek a lövő úi és di­namikusan feilődő iparágainak megalapozásához nyújtanak segítséget? Eléggé ösztönző-e ehhez a közgazdasági szabályo­zórendszerünk, nem arról van-e szó. hogy túlsúlyba ke­rültek benne a tiltó elemek? A KIOSZ-ban minden segítséget megadnak e vizsgálatokhoz, a többi között ezért kötöttek szerződést az Economix Kis­szövetkezettel. A vizsgálat csak akkor le­het teljes és igazán hasznos, ha a nagyüzem—kisüzem egész kapcsolatrendszerére kiterjed. Fiatal fiateüsták Érdekes esemény színhelye lesz április 12-én, szombaton délelőtt 9 órakor a gyömrői Ságvári Endre Üttöröház. Az úttörőmozgalom 40, évforduló­ja alkalmából a Pest megyei ifjúsági bélyeggyűjtő szakkö­rök részvéteiével vetélkedőt rendeznek. A benevezett csa­patoknak máig kellett eljut­tatniuk az írásbeli feladatot az úttörőház címére. A kérdé­sek: milyen bélyegek kiadását szeretném (téma, méret, kivi­tel, vízjel). Továbbá bélyeg­tervet kellett készíteniük 40 éves az úttörőmozgalom cím­mel. A terv mérete 30x21 cen­timéteres rajzlap. A vetélkedő délelőtt fél 10- kor kezdődik. Lesz bélyegtotó, ki kicsoda ?-vetélkedő, és kiál- lításilap-készítés. Ezenkívül a zsűri villámkérdéseket is fel­tesz majd a versengő pajtá­soknak, akik próbára tehetik filatéliai tudományukat. A győzteseknek és helyezettek­nek értékes díjakat ajánlottak fel a környékbeli gazdasági egységek. Egyébként az úttö­rőház megszépült teremmel várja a pajtásokat, minden feltétel adott színvonalas ve­télkedő megrendezéséhez. —ér Afrikáról Ahol kölest esznek az em­berek címmel afrikai beszá­molót tart Sangaláné Ottlakán Tímea középiskolai tanárnő április 16-án, szerdán 17 óra­kor Maglódon a nyugdíjas­klubban. Kulturális program Ecseren csütörtökön 10 órá­tól nyitott ház, 15.30-tól logo­pédia, 16-tól nyugdíjas-foglal­kozás, 18-tól számítástechni­kai foglalkozás. Gyomron 14-től művészi torna, 16-tól német nyelvtan- folyam a 2. számú iskolában. Az úttörőházban 14-től német nyelvtanfolyam.. Maglódon a művelődési ház­ban filmvetítés 16.30-tól és 18.30-tól: Földrengés Tokió­ban. Mendén 17-től KRESZ-tan- folyam, 18-tól klubfoglalko­zás. Monoron a filmszínházban 18-t'ó! és 20-tói; A legyőzhe­tetlen Vutang. Építkezőknek Ismeretterjesztő előadást tartanak Ecseren a művelődé­si házban 14-én, hétfőn, 18 órai kezdettel. Az előadás cí­me: Mit kell tudni az építési és ingatlanszerzési jogszabály­ról? Már most nyilvánvaló például; az a célszerű, ha a nagyválla­latnál külön részlegek foglal­koznak azzal, hogy a nagy- és kisüzem kutatási, fejlesztési, még inkább alkatrész-beszállí­tási együttműködése minél zökkenőmentesebb legyen. Újabb lehetőségek Mindehhez persze program- vezérlésű irányításra, olyan szervezésre van szükség a na­gyobb vállalatoknál (s nem­csak azoknál), amely többszö­rösen meggyorsítja az alkat­részek forgási sebességét, azaz tetemes készleteket nem kell felhalmoznia a nagyüzemnek. A túlzott készletek ugyanis nagy értékeket kötnek le. s emelik a gyártási költségeket. Csak néhány példát említet­tünk annak illusztrálására, hogy van mit javítani, fejlesz­teni a kis- és nagyüzemek kapcsolatrendszerében. Mert bár igaz az, amit mondtunk, hogy a kicsik meg a nagyok vi­szonya sohasem lehet teljesen problémamentes (ezeket az élet velejárójának tekinthetjük), még inkább igaz az, hogy egy­másra vannak utalva, s nem aknázták ki az együttműkö­désben rejlő lehetőségeket. Pedig érdekük, hogy megte­gyék, s igen hasznos, hogv eh­hez segítséget nyújt a KIOSZ is. V. Zs. Köszönetünket felezzük ki mindazoknak, akik szeretett fér­jem és édesapánk. Marossy István temetésén Monoron részt veitek, fájdalmunkat a kegyelet virágaival enyhíteni igyekeztek és részvétüket fejezték ki. Gyá­szoló családja. ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) Ok társadalmi munkában épí­Védőgázas hegesztők Az idén 25 millió forint értékben gyártanak különféle hegesz­tőberendezéseket Sülysápon, a VISZEK helyi telepén. Felvé­telünkön Tóth Jánosné és Borbás Imréné a CO—350-es típusú nagy teljesítményű védőgázas készüléket szerelik a szalagon. (Hancsovszki János felvétele) Tenisztanfolyam Kezdőknek és haladóknak Egymásrautaltság, kölcsönös előnyök Kisüzemek, nagyvállalatok

Next

/
Thumbnails
Contents