Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-01 / 51. szám

9

1986. MÁRCIUS 1., SZOMBAT

Majd a KIS!!

V

etődjön fel bármi a fiatalokkal kapcsolatban, óhatatlanul a KISZ kerül szóba. A mozgalomtól várjuk az ifjúság lakáskérdésének megoldását, érdekvédelmét, politikai és erkölcsi nevelését, kulturált szórakoztatását. Majd a KISZ! — mondjuk gyakran, szinte elhárítva minden felelősséget. Az ifjúsági mozgalom föl is vállalta a magyar ifjúság szinte minden gondját és baját. S említhetünk számtalan esetet, amikor sikerre vitt olyan ügyeket is, amelyek nem kimondottan mozgalmi feladatok. Gondoljunk csak a különböző lakásépítő akciókra! Ugyanakkor egy sereg dologban csak egy helyben topogást tapasztalunk. S ennek nem az az oka, hogy a KISZ-m.ek nincs kellő súlya, tekintélye társadalmunkban.

Az ökot magában a mozgalomban kell keresni, pontosabban azokban, akik. a mozgalmat formálják, alakítják: a tagságban. Hajlamosak vagyunk a KISZ-t egy személytelen hivatalként fölfogni — igaz, némely jellemzői okot is adnak erre —, amely intézkedik, szervez, utasít és számon kér, s természetesen kijár, kivív bizonyos dolgokat. Holott a KISZ korántsem ez, hanem a tagjai sorába lépett fiatalok összessége. Gyakran hallani KlSZ-tagoktól: nem vonzó a mozgalom, nem elég változatosok a programok, nem nyújt kellő segítséget a problémák megoldásában. Ki tehet erről? Elsősorban azok a fiatalok, akik hagyják, hogy saját mozgalmuk ilyen legyen.

A XI. kongresszusára készülő ifjúsági szövetség éppen azt a célt tűzte tagjai elé, hogy az elmúlt öt esztendő tapasztalatait elemezve, a hibákat és az eredményeket számba véve, egy olyan programot dolgozzanak ki, amely a jelenleginél vonzóbb, hatékonyabb mozgalmat hívhat életre.

E felkészülésnek talán legfontosabb állomásai az ezekben a hetekben zajló alapszervezeti taggyűlésiek. Ezeken a fórumokon szóhoz juthat az ifjúsági szövetség minden tagja — megyénkben kétezer alapszervezet több minit negyvenezer fiatalja —, s elmondhatja, mit vár a szövetségtől, mit hajlandó tenni azért, hogy az fiatalosabb legyen. Mert ami ezeken a taggyűléseken megfogalmazódik, az képezi a területi, megyei küldöttértekezletek, s majd a kongresszus eseményének alapjait.

Ezeknek a gondolatoknak a- jegyében hívja fel nyilvános vitára az ifjúságot a KISZ KB Mi a teendőnk? című dokumentuma is: „Mindannyiunk érdeke, hogy szóba kerüljenek és nyilvánosságot kapjanak egyének, közösségek tapasztalatai, vágyai és tervei arról. miként formáljuk olyanná mozgalmunkat, amellyel érdemes közösséget vállalni.”

A lényeg, hogy jól érezzük magunka t

Sok feladatot át

Lehet számítani reiß bUlhhftl

Mimmel 40*

A kisebb települések fiataljai az általános iskola elvégzése után jobbára szétszóródnak. Középiskolába, szakmunkásképzőbe kerülnek, majd többnyire munkahelyük sem a faluban van. Igaz, sokan minden estéjüket, mások a hétvégéket otthon töltik. Szerencsés esetben van olyan művelődési ház, klubkönyvtár, ahol összejöhetnek, találkozhatnak — ha igénylik ezt egyáltalán.

A fiatalok összetartását éppen a lakóterületi KlSZ-alap- szervezetek erősíthetik, elsősorban a jeis településeken, ahol szűkösek az egyéb lehetőségek. De éppen a fentiek miatt nem könnyű megszervezni, együtt tartani és aktív tevékenységre ösztönözni egy ilyen alapszervezetet. Számos esetben a középiskolák vezetői ragaszkodnak ahhoz, hogy tanulóik az iskolában legyenek KISZ-tagok. Nem egy esetben a gyerekek kénytelenek két tagkönyvet váltani, ha a lakóhelyükön is be akarnak kapcsolódni a mozgalomba. Ezen enyhít majd, hogy a jövőben a KISZ nem a minél magasabb arányú szervezettséget tekinti elsődleges céljának, még az .iskolákban sem.

Fiatal titkár

Egy lakóterületi alapszervezet munkáját nehezíti még a fiatalok eltérő időbeosztási, s az, hogy más az érdeklődése annak, aki gimnáziumban és annak, aki szakmunkásképzőben tanul. Megint csak máshoz vonzódik egy munkás, egy értelmiségi vagy egy mezőgazdaságban dolgozó fiatal.

Összekötheti azonban őket, hogy többé-kevésbé egy korosztályhoz tartoznak, hogy mindannyian fiatalok. S azokban a településekben, ahol ezt a közös jellemzőt ragadják meg, s erre építve szervezik a lakóterületi KISZ- munkát, sikereket könyvelhetnek el.

Ilyen alapszervezet hírében áll a farmosi is. Igaz, ebben a községben a körülmények szinte rákényszerítik a fiatalokra, hogy összefogjanak és maguk szervezzék meg szabadidejüket. Farmoson ugyanis még nem épült újjá a leégett művelődési ház, használhatatlan a mozi . is. Az alapszervezet magja még a művelődési házban működött ifjúsági klub volt, ennek bázisán szervezte a KlSZ-mun- kát a lelkesedéséről, rátermettségéről ismert Major László. Vele sajnos nem beszélhettünk, nem faggathattuk, ml a titka sikereiknek: jelenleg katonai szolgálatát tölti.

Fél évvel ezelőtt a fiatalok — a KISZ-korosztályon belül

is azok — vették át a vezetést, s igyekeznek folytatni a korábbi években megkezdett munkát. A farmosi alapszervezet titkára, Brindzik Mónika mindössze tizenhat esztendős, másodikos gimnazista Nagy- kátán.

Bevonják őket

— Hát bizony, sokkal nehezebb a feladat, mint gondoltam. Harminc-negyven tagunk Van, de rendkívül nehéz összetartani őket. Különösen, amióta Laci elment. Az ő korosztálya, a huszonévesek lassan elmaradoznak. Talán túl fiatalok vagyunk nekik? S most elveszítjük egyik tapasztaltabb . vezetőségi tagunkat is: hamarosan férjhez megy. Abból a szempontból szerencsések vagyunk, hogy Nagy- kátán a középiskolában nem erőltetik, hogy ott legyünk KISZ-tagok. Otthon, a faluban minden évben megkeressük a nyolcadikosokat, foglalkozunk velük, bevonjuk őket a programjainkba. így sokan nálunk kapcsolódnak be a mozgalomba.

Egy lakóterületi KlSZ-szer- vezettel szemben szinte természetes követelmény, hogy társadalmi munkával vegye ki részét a település fejlesztéséből. A közelmúltban tartott beszámoló taggyűlésen erről is bőven volt mondanivalója Mónikának. Most Brindzik Istvánná — nem rokona a ■ titkárnak, a névazonosság puszta véletlen —, a. községi pártalapszervezet titkára sorolja, mit is tettek a fiatalok.

— Bármiről legyen is szó, számíthatunk a segítségükre.

Ott voltak a művelődési ház újjáépítésénél, a mozi felújításánál és hozzásegítettek minket a természetvédelmi ház megnyitásához is. De kiveszik részüket a falu közterületeinek rendben tartásából is. Egy szóval mindenre kaphatók, ami lakóhelyük érdekét szolgálja. S ezzel nem kis mértékben erősödik bennük a ■falujukhoz való tartozás érzése.

Külön szók

Arrpl már nem a párttitkár beszél, hogy ő maga milyen szeretettel és megértéssel foglalkozik a ' fiatalokkal. A KlSZ-alapszervezet külön szobát kapott a párt házában — igaz, a felszerelés még szegényes, de többre nem futja abból a háromezer forintból, amit a KISZ az ifjúsági alapból kap —, de a diszkókat és a nagyobb rendezvényeket a nagyteremben tarthatják.

Talán nem látványos eredmények ezek, de a tények arról árulkodnak, hogy Farmoson a fiataloknak sikerült kialakítaniuk saját közösségüket. S ez végül is nem kevés.

mi ***“ffi#

jfenesa* a kot m «

dalmi munkájának az eredménye. Ezt tehát érdemes folytatni. És lehet. Mindenki megtalálhatja a cselekvés formáit álfeladatok nélkül is — jegyzik meg a beszélgetés részvevői.

— Sok fiatal kollégának nincs lakása — kezd bele a Dunakeszin is nagyon feszítő témába Papp Ilona, aki örül, hogy a szüleinél lakhat. Máshol semmiképp, mert a kezdő fizetésekből egyetlen társulási formára sem lehet befizetni. Nem elég, hogy a KISZ képviselői ott ülnek a bizottságokban. Konkrétabb lépések is kellenek. Vagyis ez már érdekvédelem. — Minden társadalom kitermeli a maga csoportosulásait. Segítünk abban, hogy mindenki: megtalálja a maga pozitív hatású közösségét. A KISZ segítse a szervezeten kívül működő formákat is — javasolja Lengyel István —, az ifjúsági szövetség legyen a fiatalok tekintélyes élcsapata, ahol követelményeket támasztanak. Ez utóbbi és a felelősség nélkül egyébként sem lehet nevelni. És persze, a szigorú önkéntesség alapján, s még az iskolai statisztika érdekében sem erőltetve a tagszervezést.

Véleménye általános helyesléssel találkozik, melyet azzal egészítenek ki, hogy általában aktívabbakká, lelkesebbekké kellene tenni az embereket, így elsősorban a fiatalokat. Ehhez Lipniczky Ferenc még annyit tesz hozzá, hogy valóban fiatalítani kell, de szerinte a fiatalság relatív, s azt inkább a gondolkodás és a cselekvés, mint a kor szabja meg.

Az oldalt írták:

Kovács T. István, Kövess

László és M. Nagy Péter

— Tessék! Talán oda.

A karosszéket átengedem. Azt mondják, abban könnyebb gondolkodni. Ámbár tudományosan senki sem bizonyította. Kínálgatjuk a székeket, lassan elhelyezkedünk. Közös tűnődést tartunk, aminek most van itt az ideje. A KISZ kongresszusa előtt a dunakeszi 2. sz. általános iskola mintegy 30 tagot számláló pedagógus- alapszervezetében is áttekintik: meddig jutottak, s miben kell megújítani a munkát itt a konkrét közösségben, s véleményük szerint általában is.

Papp Ilona ének szakos, Lengyel István rajz és Lipniczky Ferenc fizika szakos tanárok a vezetőség tagjai, szinte a pedagógusgárda többségét is képviselik, mivel fiatal a tantestület.

Mindhárman küldöttek lesznek majd a KISZ városi értekezletén is.

— Szerencsések vagyunk — mondja Lengyel István. — A feladatokat itt nem nagyon kell keresni. Itt van például a KISZ—úttörő kapcsolat. Ezt még inkább külön kellene választani a . tanítástól. Aztán még jobban a tudatunkba kell vésni, hogy az iskola a társadalom, egy konkrét közössége, amelyben a jövő emberének személyiségét formáljuk. Nemcsak a hivatalos órákon, ezen kívül is nagv a felelősségünk.

— Ieen. Szükséges a megújulás, de amit jól csináltunk, azt feltétlenül folytatni kell — mondja Lipniczky Ferenc. Erre általában is lehet jó példákat mondani, de konkrétan is.

A helyi konkrétumokhoz az tartozik, hogy az alapszervezet tagjainak a többsége rajvezető. Az iskola előtti kertben padok, az udvaron kispálya, télen sima jégtükör a korizáshoz, az alagsorban kondicionálóterem, szobrász- és korongozószakkör működik. Mindez a fiatalok társaMindig keresünk valamit

Az első élmények meghatározóak

A tagfelvételi korhatár tervezett módosítása is arra utal, hogy a KISZ a szó legszorosabb értelmében a fiatalok szervezetévé akar válni. A figyelem a tizenévesekre, középiskolásokra, a szakmunkástanulókra irányul. Öntevékenységre alapozott színes, mozgalmas diákélet kialakítása a cél. Van olyan elképzelés is, hogy nevelési igazgatóhelyettesek szerveznék, irányítanák a fiatalok szabadidejének eltöltését, míg az alapszervezetek aktív, politizáló közösségekké formálódnának. A mozgalom gondjairól, a várható változásokról, a budaörsi gimnázium diákjai mondanak véleményt.

tot — mondja Dani István. Állandóan keresünk valamit, ami azt jelzi: erőltetett a dolog. Feltétlenül szükség van az újításra. A tervek most is jók, de megint fáziskésésben vagyunk. Mire az elgondolások tudatosulnak, keresztüljutnak a szervezeten, addigra elvesztik az erejüket. Ezárt nekem az a véleményem, hogy teljes reform kellene. A KISZ induljon megint tiszta lappal, a tagság pedig kezdettől vegyen részt az alakításában. De még akkor is lenne esélye annak, hogy ugyanazok az emberek ugyanolyan rosszul csinálnák, mint eddig.

— Szerintem van jövője a KISZ-nek, csak a hozzáálláson kellene változtatni — mondja Kiss Katalin. — Ehhez pedig az érdeklődést kell felkelteni. Ha valami tetszik, ahhoz kell csatlakozni, s bevonni a többieket is. Csak azt nem tudom: hogyan? Pedig bennem van lelkesedés, de belebolondulnék, ha KISZ-tit- kár volnék, mert képtelen lennék rendesen ellátni a feladatomat. Tulajdonképpen magam miatt vagyok KISZ-tag. Mert szeretem a közösséget, jól .érzem magam a társaim között, s ez a közösségnek is jó.

mi is mások vagyunk, mint elődeink, s a KISZ sem az már, ami volt.

— Én nem értek a politikához, ezért csak azon tudom lemérni a KISZ tevékenységét, hogy jól érzem-e magamat a szervezetben vagy sem. És sajnos nem érzem magam igazán jól, s azt sem tudom, mi kellene az ellenkezőjéhez. A klubokat szeretem, tényleg érdemes a programokra eljárni, de nem tudatosul bennem, hogy a KISZ van mögötte. Egyébként tetszik az az elgondolás, hogy színes, mozgalmas diákélet legyen az iskolákban, de őszintén szólva nem tudom, hogy mit csinálhatna egy nevelői igazgatóhelyettes. Ha jól értem, nem mi, hanem ő találná ki, hogy mivel üssük el a szabadidőnket ...

— Alapvető hiba, hogy mindig keresni kell a felada— Az első élmények meghatározóak — mondja Czeti András. — Bekerül a gyerek az iskolába, s ahogy múlnak az évek, kisdobos, úttörő, majd KISZ-tag válik belőle, vagyis automatikusan követik egymást az állomások. Ha már a kezdet kezdetén sem érzi jól magát, akkor később már nehéz ezen változtatni. Pedig 15—16 éves korában tele van ötletekkel, de már nem tud kitörni a szürkeségből. Az is a baj, hogy nincsenek kirpondottan KISZ- feladatok, olyanok, amelyek csak az ifjúsági szervezetre tartoznának. És hiányzik a romantika: ma már nem kell mocsarat csapolni. Ráadásul nagyon elfoglaltak vagyunk, be van osztva az időnk: tanulunk, szakkörökre járunk, sportolunk és a barátokkal, a családdal is együtt kell lenni. Szóval megváltozott az élet,

— A ti szemszögetekből nézve milyen a KISZ politikai arculata?

Ladányi Sándor: — Általá- i ban és a saját példánk is azt mutatja, hogy nem a politikai, hanem a programszervező . szerep került előtérbe. Az a , szándékunk, hogy az előbbit, erősítsük. Mégpedig azért, hogy felelősen tudjunk beleszólni a fiatalokat is érintő kérdésekbe. Ha nem ismerjük a társadalmi, gazdasági mozgásokat, akkor nem tudunk véleményt alkotni. A tájékozottság megszerzéséhez nem feltétlenül a politikai vitakörök vezetnek. Annál is in- '• 'kább, mert azokat nem egy helyen nemegyszer lejáratták. Akadnak új, életrevaló formák, mint amilyen a sződ- ligeti KISZ-iskola kezdeményezése. önmagukban is érdekes, társadalmi problémákat feszegető filmeket vetítenek, amelyek után az adott korszakot jól ismerő szociológusok vitára ösztönzik a társaságot.

— A programszervező szerep azért is erősödött, mert a KISZ rengeteg feladatot vállal. Olyanokat is, amelyekkel tulajdonképpen nem kellene foglalkoznia. Csökkenteni kell a terheket ahhoz, hogy jobb kapcsolatot teremthessünk az egyénekkel.

Pflum Tibor: — Valóban sok feladatot vállalunk át. Nem azért, mintha azok nem tudnák elvégezni, akiknek valójában az a dolguk. Hanem azért, mert egyszerűbb felemelni a telefont, rögtön az illetékeshez fordulni, intézkedni, mint másoknak elmagyarázni, hogy mit szeretnénk tulajdonképpen.

— A gazdasági élet változásai kérdőjelet rajzolnak. Hogyan tud ezekre a KISZ válaszolni?

Urbán József: — A régi módon nem tudunk ezekre felelni, csak úgy, ha nem maradunk tétlenek. Példa erre a vállalat idei tervének előkészítése. A fiatalok komoly véleményt mondtak róla, s bátran közreadták a kifogásaikat is. Ez csodálkozást keltett, de minden csoda három napig tart.

Ladányi Sándor: — Kísérletezni akarunk olyan fórumok megtartásával, ahol a vállalaz vezetői közvetlenül megismerhetik a fiatal szakemberek véleményét, ötleteit. Lehetőséget kell adni arra, hogy a legvadabb elképzeléseinket is elmondhassuk. Ezeken az összejöveteleken kiderülhet: nemcsak kritizálni,

hanem javasolni is tudunk. Lehet, hogy ezeknek a találkozóknak nagyobb a létjogosultságuk, mint a társadalmi munkának. Hiszen felmerülhetnek olyan kezdeményezések, amelyek komoly gazdasági haszonnal járnak.

Pflum Tibor: — A társadalmi munka fogalmát amúgy is át kell értékelni. Szerintem a társadalom számára hasznos munkát kell érteni alatta. Nem biztos, hogy akkor cselekedünk helyesen, ha például az óvoda udvarán kapálunk.

— Anyagiasabbak lettünk az utóbbi években. Mennyire érződik ez a fiatalok körében?

Urbán József: — Aki eddig részt vett az Alkotó ifjúság mozgalomban, vagy a fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsában, az mostanság inkább géemkázik. Gyengébb feladatokat vállal több pénzért és nem megfordítva.

Ladányi Sándor: — Ha

ilyen az élet, akkor alkalmazkodnunk kell hozzá. Lehet, hogy kivitelezhetetlen, amire gondolok, de úgy látom, hogy a KISZ-nek egyénileg is érdekeltté kell tennie tagjait a termelésben. A túlmunka ellenértékének csak egy része kerüljön közösségi célokra, a másikat pedig kapja kézhez a fiatal. Vagy legyenek vállalkozói KISZ-szervezetek, amelyek a kooperációs partnerek helyett elvégzik a munkát, így lehetne megszüntetni azt az ellentmondást» hogy amíg valaki közösségi célokra dolgozik, addig a másik a szomszédos munkapadnál géemkázik.

— Végül is mi a leglényegesebb szempont, amikor a KISZ megújításáról beszélünk ?

Ladányi Sándor: — Az, hogy az ifjúsági mozgalomnak újra ki kell vívnia a társadalom és saját tagságának tekintélyét. Tisztában kell lenni azzal, hogy a fiatalokat semmi más nem köti ehhez a szervezethez, csupán az, hogy a keretei között jól érezhetik magukat. Valamennyi további cselekedetét ez határozza meg.

Másképpen hangzik a kritika azok szájából, akik nem elvtelenül bírálnak, hanem úgy, hogy közben teljes mellszéles- séggcl benne vannak, dolgoznak a mozgalomban. Mint ahogy a Pestvidéki Gépgyár fiataljai. Pflum Tibor műszerészt, alapszervezeti titkárt, Urbán József szaktechnológust, a KISZ- bizottság tagját és Ladányi Sándort, a KISZ-bizottság titkárát kérdeztük arról: mit kellene ezentúl másképp csinálni?